A 13/2017.(IV.28.) a 13/2018.(VI.1.) a 16/2019(VII.18.) és a 31/2019.(XII.13.) sz. rendeletekkel egységes szerkezetben

Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében,   45. § (1) bekezdésében,  48. § (4) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Dabas Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.

(2)   Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. Hatáskör

2.§.

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat-, és hatáskörét a Családügyi és Esélyteremtési Bizottságra ruházza át

(2) A Bizottság két ülése közötti időszakban, rendkívüli esetben, illetve e rendeletben meghatározott eseti támogatásfajták esetében a polgármester jogosult az I fokú hatáskör gyakorlására.

        (3) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,

b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Szt-ben, előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről,

c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.

    (4) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként a Dabas Város Önkormányzatának    Képviselő-testülete jár el.

3. Értelmező rendelkezések

3. §.

E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Szt. 4. §-a alapján történik.

4. Eljárási rendelkezések

4. §.

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás írásban, a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére vagy hivatalból indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a Dabasi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) erre a célra rendszeresített – e rendelet 1. mellékletében foglalt - formanyomtatványon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával illetékmentesen lehet benyújtani.

(2 ) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

a) saját és együtt élő családtagjai:

1. természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
2. lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,
3. állampolgárságáról,
4. az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
5. társadalombiztosítási azonosító jeléről,
6. jövedelmi viszonyairól,
7. az Szt-ben, és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,
   

        b) lakhatási települési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a  fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról,

c) a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

 (3) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni az Szt-ben, a Korm. rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.

(4) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet e rendelet melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni.  A vagyon a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra.

(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti

1. megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,
2. megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
3. megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót,
4. megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,
5. elrendeli a környezettanulmány készítését.

(6) A házasság felbontását a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíj vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.

(7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(10) A jövedelmet

1. munkabérről, csecsemőgondozási díjról (CSED), gyermekgondozási díjról (GYED), (GYES, GYET) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, táppénz esetén a kifizető hely igazolása,

2. vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,

3. álláskeresési támogatás esetén a Dabasi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

4. saját jogú nyugellátás, hozzátartozói ellátás, rokkantsági ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó ellátás összesítőt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.

5. gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozat,

6. állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,

7. az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,

8. nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,

1. amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani.

az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat, (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja (7. melléklet).

(11) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.

      (12) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell:

1. a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel, vagy válóperi végzéssel,
2. a házasság felbontás iránti kérelem beadását: az ügy peres számával,
3. külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal,
4. egy lakcímen történő különélés tényét mindkét fél által aláírt büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal. (2. melléklet)

(13) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a hallgatói jogviszony igazolását minden esetben az oktatási intézmény által kiállított igazolással (igazolással) kell igazolni.

(14) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni tárgyévi kérelméhez, ha a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

      a) tárgyévi nyugellátásának összegéről szóló igazolást,

b) a középfokú, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.

(15) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(16) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

 (17) A Polgármesteri Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás következményeire és a juttatás feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásáról kötelező 15 napon belüli értesítésre.

5. Egyéb eljárási rendelkezések

5.§.

(1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható, környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,

b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a polgármesteri hivatalnál rendelkezésére áll,

c) amennyiben a kérelmező helyzete, életvitele a Polgármesteri Hivatal számára kellőképpen ismert, köztudomású.

(3) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(4) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (6) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme, az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakhatási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(5) A (4) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek – ha jogszabály másként nem

rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, a közös költség, a

telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a

hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

(6) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha az általa igazolt költségek és bevételek egymáshoz való viszonya életszerűtlen, illetve életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá.

(7) Ugyanazon személy egy időben több ellátásra is jogosult lehet. Egy féléven belül háromszor támogatásban részesülő kérelme elutasításra kerülhet amiatt, hogy több ellátásban részesül.

6. A Szociális ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai

6.§.

(1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

7. §

(1)A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

(2)A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik

a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszüntetni,

      b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a    támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.

7. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

8.§.

     (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a    jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 3. §-ban meghatározott hatáskör gyakorlója   rendeli el.

(2) A rendelet 3.§-a szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) E paragrafus szerinti megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át, egyéb esetben 150%-át nem haladja meg, és e rendeletben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

8. Az ellátások finanszírozása

9. §.

(1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Dabas Város Önkormányzatának mindenkori költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) A pénzbeli és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmeket a szociális hatáskört gyakorló szerv a rendelkezésre álló keretösszeg felhasználása esetén a jogosultságra való tekintet nélkül elutasíthatja -kivéve az alanyi jogon járó juttatást, így:

• köztemetés
  
• eseti ellátások: eseti települési támogatás
  

MÁSODIK RÉSZ

9. A szociális ellátás rendszere

10.§.

E rendelet az Sztv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az alábbi települési támogatást nyújthatóak:

(1) Pénzbeni települési támogatások

a) települési létfenntartási támogatás

b) települési gyógyszertámogatás  

c) települési gondozási támogatás

d)települési lakhatási támogatás

(2)Pénzbeni egyéb önkormányzati támogatások

a)első lakáshoz jutók támogatása

b)hulladékszállítási díj támogatás

(3)Természetbeni ellátásként nyújtott önkormányzati támogatás

a)születési és életkezdési támogatás

b)önellátást segítő mezőgazdasági szociális támogatás

c)beiskolázási támogatás  

d)időskorúak egészségmegőrző juttatása

e)köztemetés

II. Pénzbeni települési  támogatások

10.  Települési létfenntartási támogatás

11.§.

(1) A Családügyi és Esélyteremtési Bizottság két ülés között rendkívüli esetben a polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére a Szoctv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2)  A Sztv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező 

1.  létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,
2.  gyermek nevelésének elősegítésére a gyermeket, gyermekeket nevelő családban, gyermek vagy fiatal felnőtt rászorultsága esetén
3.  temetési költségekhez való hozzájárulásként

IV akinek váratlan nagy kiadás veszélyezteti a létfenntartását és a mindennapi megélhetését

b)létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg 

ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén a 200%-át,

 bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

c) A rendkívüli élethelyzet súlyosságára tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben a (ba) pontban meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni.

 (3) Az települési támogatás adható eseti jelleggel, vagy tartósan jövedelem nélküli, létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

12.§.

 (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

 (2) Az egy alkalommal megállapított létfenntartáshoz nyújtott eseti települési létfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 2.000 Ft.

(3) A létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(4) Létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(5) A létfenntartáshoz egy hónapra megállapított rendszeres települési támogatás maximális összege 28.500 Ft.

(6) A létfenntartáshoz rendszeres települési támogatást egy éven belül legfeljebb kétszer lehet megállapítani.

11. Települési gyógyszertámogatás

13. §

(1) Gyógyszerkiadás viselésére tekintettel települési támogatásra jogosult (továbbiakban: települési gyógyszertámogatás) az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

14.§.

(1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át nem haladja meg.

 (3) A kiadásokat számlákkal/gyógyszertári igazolással kell igazolni. (3. melléklet)

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 30.000,-. Ft.

(5) Az eseti gyógyszertámogatást a polgármester bírálja el.

15. §.

(1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 10.000 Ft-ot, és

c) kezelőorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 10.000, Ft/hó.

(4) A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

 (5) A rendszeres települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat Képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Családügyi és Esélyteremtési Bizottság dönt.

12.Települési gondozási támogatás

16. §

(1) A Családügyi és Esélyteremtési Bizottság települési gondozási támogatást nyújthat annak a szülőnek, akinek gyermeke egészségileg sérült, tartósan beteg, vagy annak a felnőttnek, akinek súlyos, tartós egészségkárosodása van. A támogatás a fogyatékkal élő gyermek vagy felnőtt gyógykezeléséhez, az életkörülményeinek javításához adható. A támogatás megállapításának feltétele a tartós betegség tényét alátámasztó orvosi dokumentáció. A bizottság a támogatást eseti jelleggel, vagy rendszeresen állapítja meg. A kérelemhez a 4. melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani.

(2) A támogatás adható, ha a családban az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(3) A rendszeres gondozási támogatás 3 és 12 hónap között állapítható meg. Legalacsonyabb összege 5.000 Ft, legmagasabb 30. 000 Ft lehet.

(4) Az eseti gondozási támogatás évente legfeljebb kétszer adható. Legalacsonyabb összege 5.000 Ft, legmagasabb 50.000 Ft lehet.

(5) A gondozási támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(6) Természetbeni ellátások különösen:

a) gyermekintézményi gondozási díj átvállalása,

b) gyógykezelés, gyógytorna

c) gyógyászati segédeszköz, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása,

(7) Természetben kell nyújtani a támogatást abban az esetben, ha az ügy összes körülményére, és a környezettanulmányra tekintettel feltételezhető, hogy a szülő, vagy az egészségkárosodott a pénzbeli támogatást nem a gyógykezeléshez vagy az életminőség, életkörülmények javítására fordítja, vagy ha a kérelem erre irányul.

13. Települési lakhatási támogatás

17.§.

A Családügyi és Esélyteremtési Bizottság átruházott hatáskörben e rendeletben foglaltak szerint települési támogatásként rendszeres lakhatási támogatást állapít meg

18.§

(1) Rendszeres lakhatási támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.

a) A családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén  a 200% át,

1. a kérelmező és a vele együtt élő személyek igazolt havi lakásfenntartási költsége eléri vagy meghaladja a háztartás összjövedelmének 30 %-át.
2. a lakás nagysága nem haladja meg az önkormányzat által elismert nagyságot.

(2)A kérelemhez az 5. melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani.

(3)  A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban 1 személy lakik 50 nm,

b) ha a háztartásban 2 személy lakik 55 nm,

c) ha a háztartásban 3 személy lakik 60 nm,

d) ha a háztartásban 4 személy lakik 65 nm,

e) ha 4 személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:

a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,

b) a közös költséget,

c) a fűtési díjat,

d) a hulladékszállítási díjat,

e) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj 1 hónapra jutó összegét számla alapján.

(5)  A támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(6) A lakhatási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(7) Külön lakásnak kell tekinteni:

• társbérlet
• albérlet
• a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit

(8) A lakhatási támogatás mértéke: legfeljebb havi 5.000.- Ft.

(9) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(10) Nem részesülhet lakhatási támogatásban az aki:

a) lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik

   b) e rendeletben elismert lakásnagyságot meghaladó lakásban lakik

 c) e rendeletben foglalt lakókörnyezet rendezettségének nem felel meg, mindaddig míg lakókörnyezetét rendbe nem teszi. A lakókörnyezet rendbetételére 30 napos határidőt kell adni. A Hivatal ügyintézői, közterület-felügyelői jogosultak a lakókörnyezet ellenőrzésére, melyben a kérelmező köteles együttműködni.

19.§.

(1) A polgármester átruházott hatáskörben, e rendeletben foglaltak szerint települési támogatásként eseti lakhatási támogatást állapít meg.

(2) Eseti lakhatási támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.

1. A családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, és egyedül élő esetén a 200 %-át.
2. Akinek felhalmozott számla tartozása a szolgáltatás kikapcsolását veszélyezteti, ill. a számla elmaradásának kifizetése esetén megélhetése nem lenne biztosított.

(3) Az eseti lakhatási támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni az alábbi felhalmozódott közüzemi tartozásokat:

a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,

b) a közös költséget,

c) a fűtési díjat,

d) a hulladékszállítási díjat,

e) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj  tartozását. A kiadásokat számlával kell igazolni.

(4)  A támogatást esetenként, évente legfeljebb 4 alkalommal, legalább 5.000-ban lehet megállapítani. A harmadik alkalom után életvezetési-gazdálkodási tanácsadást köteles igénybe venni a Családsegítő szolgálatnál. Ennek elmaradása esetén a támogatásból legfeljebb 1 évre kizárható. A tanácsadás igénybe vételét a családsegítő szolgálat igazolja.

(5) Az eseti lakhatási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(6) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(7)  Rendkívüli esetben a megállapított jövedelemhatártól el lehet térni.

III. Egyéb pénzbeni önkormányzati támogatások

14. Élethelyzet javítására szolgáló támogatás

20.§

(1) A polgármester a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részére élethelyzet javítására szolgáló támogatást állapíthat meg eseti jelleggel annak a rászorulónak, aki élethelyzete más módon nem megoldható, valamint akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %.-át.

 (2) Eseti élethelyzet javítására szolgáló támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

 (3) Az egy alkalommal megállapított élethelyzet javítására szolgáló támogatást összege nem lehet kevesebb, mint 2.000 Ft.

15. Az első lakáshoz jutók támogatásáról

„21.§

Lakáscélú támogatásról szóló  9/2020. (II.28.) önkormányzati rendelet szabályozza a lakáshoz jutás támogatásának feltételeit, juttatásának szabályait és az alkalmazandó nyomtatványt.”

16. Hulladékszállítási díj támogatás

 22.§

A települési hulladék kezeléséről szóló 29/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet szabályozza a hulladékszállítási díj alóli mentesség, kedvezmény feltételrendszerét és szabályozását.

IV. TERMÉSZETBENI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK

17.Születési és életkezdési támogatás

23.§

(1)Kérelemre a polgármester a dabasi lakcímmel rendelkező gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatást nyújt hivatalból a dabasi lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodó, gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére. A gyermek születésének tényét, adatait, az életvitelszerű tartózkodási helyét és a gyermek ténylegesen saját háztartásban nevelés tényét a Védőnői Szolgálat a Polgármesteri Hivatal megkeresésére igazolja.

(2)A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti jövedelemhatárra tekintet nélkül a Polgármesteri Hivatalban a gyermek születését követő 1 éven belül. 

(3)A támogatás mértéke első és második gyermek után 5.000 Ft, harmadik és az azt követő gyermekek után 10.000 Ft/gyermek. A támogatást természetbeni juttatásként, gyógyszerekre, babakelengyére beváltható utalvány formájában kell nyújtani

(4)A (3) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

18.Önellátást segítő mezőgazdasági szociális támogatás

24.§

(1) Kérelemre a polgármester a dabasi lakcímmel rendelkező dabasi lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodó családoknak egyszeri önellátást segítő támogatást nyújthat megélhetésük, egészségesebb életvitelük elősegítése céljából.

(2)Családi szükséglet kielégítését, önellátást szolgáló gazdálkodást segítő támogatás különösen

1. mezőgazdasági szolgáltatások, juttatások
2. munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgó eszközök (vetőmag és palánta csomag)
3. képzés, szaktanácsadás
4. élőállat

(3)A támogatás feltétele, hogy a a kérelmező rendelkezzen művelésre alkalmas földterülettel, állat tartására alkalmas helységgel. A kérelmező vállalja kertjének megművelését, az elültetett növények gondozását, az állatok felnevelését, védelmét, egészségének megőrzését és vállalja a támogatás felhasználásának környezettanulmány keretei között történő ellenőrzését.

(4)A mezőgazdasági támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani települési támogatás nyomtatványon,  „önellátást segítő mezőgazdasági szociális támogatás” nyomtatvánnyal kiegészítve (6.melléklet).

(5)A támogatás megalapozott elbírálása érdekében környezettanulmány végzésével lehet meggyőződni a feltételek meglétéről.

(6)A támogatás egyszeri juttatás, mértéke 25.000 Ft értékű vetőmag, palánta, gyümölcsfa vagy munkaeszköz és/vagy 25.000 Ft értékű élőállat, természetbeni juttatás formájában.

(7)A kérelmező kötelezettségei:

1. köteles az átadott munkaeszközöket rendeltetésszerűen használni, épségét megőrizni
2. köteles a tulajdonában lévő földterületet folyamatosan művelni a programban elsajátított elméleti és gyakorlati tudás alkalmazásával
3. köteles az állatokat a mindenkori állatvédelmi és állatjóléti jogszabályok előírásainak megfelelően tartani,
4. köteles biztosítani a feltételeket a tulajdonában lévő földterület művelésének folyamatos ellenőrzésére

(8) Abban az esetben, ha a kérelmező a mezőgazdasági tevékenységét nem folytatja, vagy a munkaeszközt nem rendeltetésszerűen használja, a támogatás igényléséből ki kell zárni.

(9)A támogatást jövedelemhatárra tekintet nélkül igényelheti a támasz nélkül maradt, a 11/2010. (II.3) önkormányzati rendelet által Gróf Vay Péter Alapba felvett, és abból támogatott család.

19. Beiskolázási támogatás

25.§.

 (1) Beiskolázási támogatásban részesülhet

a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy

c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

(2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható természetbeni juttatás, mely 3 000,- Ft/tanuló értékű tanszerre, iskolaszerre levásárolható utalvány.

(3) A segély iránti kérelem benyújtási határideje minden év augusztus 01. napjától szeptember 30-ig terjedő időszak.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási támogatás iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

20. Idős korúak egészségmegőrző támogatása

26.§.

(1) Az időskorúak egészségmegőrző támogatása az időskorú személyek részére jövedelmi és vagyoni viszonyokra tekintet nélkül hivatalból, egészségének megőrzése érdekében biztosított támogatás.

(2) Jövedelmi helyzetre tekintet nélkül e támogatásra jogosult az a személy, aki Dabas városban lakóhellyel rendelkezik

1. és 90. és afeletti életévét tárgyévben betöltötte, valamint az
2. 50, 55, 60, 65, 70. éves jubileumi házassági évfordulóját ünneplő házaspár, valamint
3. a 65. életévét tárgyévben betöltő és afeletti időskorú.
   

(3) A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

 (4) Az időskorúak egészségmegőrző támogatása időskorúak részére nyújtott egészséges élelmiszercsomag, vagy utalvány, vitamin, vitaminkészítmény, vagy alma, méz valamint ezek járulékos költségei fedezetére természetbeni támogatásként évente egy alkalommal adható az (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott jogosultaknak legfeljebb 5.000 Forint értékben, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek esetében maximum 2000 Ft értékben.

(5) A (2) a), b), c) pontjában foglalt, mindhárom feltételnek megfelelő személy mindhárom feltétel alapján jogosul a támogatásra.

(6) A támogatás odaítéléséről a polgármester dönt

21. Köztemetés

27.§

(1)  Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

(2) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Minden esetben foganatosítani kell az Sztv. 48. §-ban foglaltakat.

22. Természetbeni ellátások egyéb szabályai

28.§

(1) E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul,
2. a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik, illetve ha

c. az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.

(3) Amennyiben a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

(4)A természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások élelmiszer csomag,  utalvány, papírbrikett, szolgáltatónak történő utalás formájában is biztosíthatók.”

23. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályok

29.§.

24. Egyéb támogatás

30. §

A Családügyi és Esélyteremtési Bizottság támogatást nyújt azon társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek részére, melyek a helyi sajátosságok figyelembevételével végzik tevékenységüket.

A támogatás mértékéről a Családügyi és Esélyteremtési Bizottsága dönt, évente két alkalommal van lehetősége a támogatásra egy szervezetnek.

V.  Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

25. Személyes gondoskodás formái

31. §

(1) Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szt. 57. §. (1) bekezdésében  meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a c.)-g.) pontokat a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai által látja el. Részletes szabályait a  Dabasi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központnál igénybe vehető szociális szolgáltatásokról és azok térítési díjáról  szóló 8/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Alapszolgáltatások

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e) közösségi ellátások

f)  nappali ellátás

(3)A nappali ellátást a Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona végzi

26.  Szociálpolitikai Kerekasztal

32.§

 (1)Az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek feladata:

1. a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,
2. a helyi szociálpolitikai feladatok ellátásának elősegítése

(2) 

Tagjai:

1.  „Együtt” Segítőszolgálat vezetője
2. Családügyi és Esélyteremtési Bizottság elnöke
3. Dabas Város Polgármestere, alpolgármesterei
4. Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthonának vezetője
5. Védőnők
6. Óvodák vezetői
7. Idősek otthonainak vezetői
8.  Jegyző”

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal –január/február hónapban - ülést tart.  Az ülést a Polgármester/ alpolgármester hívja össze és vezeti.  A Hivatal szociális ügyintézője referensi, jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el a Kerekasztal tekintetében.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén szavazati joggal rendelkező tagok határozati formában döntenek. A Szociálpolitikai Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada jelen van. Az érvényes határozathoz a megjelent és szavazásban részt vevők egyszerű szótöbbsége szükséges.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülései nyilvánosak.

27.Záró rendelkezések

33.§

1. Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

2. E rendelet más rendeletben kötelezően alkalmazandó rövidítése „helyi szociális rendelet”.

(3) Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a szociális igazgatás és ellátás helyi szabályairól szóló 35/2013. (XII.19) önkormányzati rendelet, valamint az adósságkezelési szolgáltatásról  szóló 8/2012. (II. 01.) önkormányzati rendelet.