Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény  23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva továbbá figyelembe véve a Gazdasági bizottság írásos véleményét a 2019. évi pénzügyi tervéről (költségvetéséről) az alábbi rendeletet alkotja.

1. § A rendelet hatálya

(1)   A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

2. § A költségvetés bevételei és kiadásai

(1) A Képviselő-testület Dabas Város Önkormányzat 2019. évi költségvetésének

- bevételi főösszegét             4.930.569.729

- kiadási főösszegét              4.930.569.729

- költségvetési bevételét       4.017.319.321

- költségvetési kiadását        4.861.923.489

- költségvetési egyenlegét      844.604.168       

forintban állapítja meg.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(4)   A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

 (5)  A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét, rendeli el.

(6)   A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből vagy az előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

3. § A költségvetés részletezése

A Képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1)   Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2)   Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.    

(3)   Az Önkormányzat 2019. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.     

(4)   Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5)   Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(6)   Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7)   A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri   hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (engedélyezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 9.1.,9.2.,9.3.,9.4.,9.5.,9.6.,9.7. mellékletek szerint határozza meg.

(8)   Az Önkormányzat a kiadások között 44.166.704 Ft általános, 59.991.354.- Ft céltartalékot állapít meg.

4. § A költségvetés végrehajtásának szabályai

 (1)  Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

 (2)  Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

 (3)  A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) A célfeladatokra tervezett előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testület dönt, míg a helyi önszerveződő közösségek részére tervezett előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján – az Emberi Erőforrás  Bizottság dönt. A bizottsági hatáskörbe utalt egyes feladatokra tervezett összegek csak az adott feladatokra használhatók fel.

Az évközi előirányzat-maradványok bizottsági, vagy hivatali kezdeményezésre (ez utóbbi esetben is kell a bizottsági hozzájárulás) csak a Képviselő-testület jóváhagyása után használhatók fel.

Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Polgármester - a döntést követő hónapban - köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5)  A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. A polgármesteri keret nem használható fel alapítványok támogatására, költség - és üzemanyag térítések finanszírozására, valamint intézmény működtetésére.

(6)   Az adókintlévőségek, bármilyen jellegű követelések csökkentése érdekében érvényesíteni kell a költséghatékony végrehajtási és ellenőrzési tevékenységet.

(7)   Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét.

A gazdasági társaságok vezetői, valamint a költségvetési szervek vezetői kötelesek a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.

(8)   A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy - pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön testületi döntés hiányában - az Önkormányzat által benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében az Önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy soron következő testületi ülésen tájékoztatja a testületet.

(9)   Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények dolgozói részére havonta  étkezési hozzájárulás, valamint bankszámla-hozzájárulásként  a SZJA törvényben meghatározott mentesség határáig adható, az intézmény megtakarításából.

(10) A Polgármesteri Hivatal dolgozói részére megállapított cafetéria juttatás összege a 2019. évi költségvetési törvény szerint adható bruttó 200.000 Ft/fő. A polgármester cafetéria juttatásáról a Képviselő-testület külön határozatban dönt.

(11) Az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál  foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően -  az illetményalapot 48.000.-Ft-ban állapítja meg.

(12) A 2019. január l-től a minimálbér 149.000 Ft teljes munkaidő teljesítése esetén - a garantált bérminimum összege 2019. január l-től 195.000 Ft.

(13) Az intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a költségvetési maradvány elszámolása során - az általános szabályokon túl - kötelesek a felújítási, az étkeztetési-, az energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a kötött felhasználású támogatásokról, a gazdasági szakemberek továbbképzésére biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról, a rehabilitációs hozzájárulásra biztosított előirányzatról valamint az évközben céljelleggel biztosított előirányzatokról elszámolni. A pénzmaradványt a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája vizsgálja felül.

(14) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással.

A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.

(15) Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.

(16) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.

 (17)    A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 5 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat . Az eredeti költségvetésben jutalom nem tervezhető.

 (18)    Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

 (19)    A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

 (20)    Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

 (21) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

5. § Az előirányzatok módosítása

 (1)  Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.

 (2)  A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 50.000.000.- Ft összeghatárig - mely esetenként az 5.000.000.-Ft összeghatárt nem haladhatja meg a polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

 (3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2019. december 31-ig gyakorolható.

6. § A finanszírozási célú műveletekkel kapcsolatos szabályok

(1)        Az Önkormányzat a 2019. évben tervezett feladatok végrehajtásához az önkormányzati gazdálkodás zavartalanságának biztosítására a B3 Takarék Szövetkezettől folyószámla-hitelt vehet fel.

(2)        Az Önkormányzat 0 Ft keret - összegig 30 napon belüli visszafizetési kötelezettségű munkabérhitelt vehet fel. A munkabérhitel forgalmáról, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóban a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(3)        Az Önkormányzat fizetési számláján átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről, államilag garantált (rövid lejáratú) értékpapír vásárlásáról a Polgármester rendelkezik.

7. § A gazdálkodás szabályai

(1)   A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2)   A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3)   Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4)   A polgármesteri (önkormányzati) hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(5) Az Áht. 85. §-a azt rögzíti, hogy a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor.

A következő kifizetések teljesíthetőek készpénzben:

A készpénzállományt érintő kifizetésként kell elszámolni:

a) a fizetési számlára befizetett készpénzt,

b) a közfoglalkoztatottak részére bérkifizetés,

c) a szervezetünk tevékenységével összefüggésben készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzések,

d) kiküldetési, reprezentációs kiadások,

e) egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítése

f) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások,

g) megbízási díjak,

h) vásárlási és üzemanyag előleg.

A készpénzállományt növelő bevételként kell elszámolni

a) a fizetési számlákról felvett készpénzt,

b) a készpénzben teljesített szolgáltatások ellenértékét,

c) a pénzbeszedő helyeken készpénzben beszedett összeget,

d) az utólagos elszámolásra kiadott összeg visszafizetését.

8. § A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

(1)   Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2)   Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról külső megbízott útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.