1. § (1) A rendelet hatálya Dabas Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat-, és hatáskörét – a 31.§ -ban meghatározott kivétellel- a Családügyi és Esélyteremtési Bizottságra ruházza át.

(2) A Bizottság két ülése közötti időszakban, rendkívüli esetben, illetve e rendeletben meghatározott eseti támogatásfajták esetében a polgármester jogosult az I. fokú hatáskör gyakorlására.

(3) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

(4) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként a Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jár el.

3. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Szoctv. 4. §-a alapján történik.

4. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás írásban, a kérelmező vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére vagy hivatalból indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a Dabasi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) erre a célra rendszeresített – e rendelet 1. mellékletében foglalt - formanyomtatványon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával illetékmentesen lehet benyújtani.

(2) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

(3) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni a Szoctv. -ben, a 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.

(4) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet e rendelet melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A vagyon a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra.

(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti

(6) A házasság felbontását a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíj vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.

(7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Szoctv. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(10) A jövedelmet

(11) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.

(12) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell:

(13) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a hallgatói jogviszony igazolását minden esetben az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni.

(14) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni tárgyévi kérelméhez, ha a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

(15) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(16) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(17) A Polgármesteri Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás következményeire és a juttatás feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásáról kötelező 15 napon belüli értesítésre.

5. § (1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható, környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

(3) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(4) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szoctv. 10. § (6) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme, az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakhatási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(5) A (4) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, a közös költség, az internetdíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

(6) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha az általa igazolt költségek és bevételek egymáshoz való viszonya életszerűtlen, illetve életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá.

(7) Ugyanazon személy egy időben több ellátásra is jogosult lehet. Egy féléven belül háromszor támogatásban részesülő kérelme elutasításra kerülhet amiatt, hogy több ellátásban részesül.

6. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

7. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

(2) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszüntetni, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.

8. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szoctv.17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 2. §-ban meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2) A rendelet 2. §-a szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) E paragrafus szerinti megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 250%-át, egyéb esetben 200%-át nem haladja meg, és e rendeletben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

9. § (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Dabas Város Önkormányzatának mindenkori költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) A pénzbeli és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmeket a szociális hatáskört gyakorló szerv a rendelkezésre álló keretösszeg felhasználása esetén a jogosultságra való tekintet nélkül elutasíthatja -kivéve az alanyi jogon járó juttatást, így: a) köztemetés b) eseti települési támogatás

10. § E rendelet a Szoctv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az alábbi települési támogatást nyújthatóak:

11. § (1) Rendkívüli települési támogatást jogosult az, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére a Szoctv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben és azon felül.

(2) Támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

(3) A rendkívüli élethelyzet súlyosságára tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben a (a) pontban meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni.

(4) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel, vagy tartósan jövedelem nélküli, létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

12. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított létfenntartáshoz nyújtott eseti települési létfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 5.000,-Ft.

(3) A létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(4) Létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatást havi rendszerességgel, maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(5) A létfenntartáshoz egy hónapra megállapított rendszeres települési támogatás maximális összege 70.000, - Ft.

(6) A létfenntartáshoz rendszeres települési támogatást egy éven belül legfeljebb négyszer lehet megállapítani.

13. § (1) Gyógyszerkiadás viselésére tekintettel települési támogatásra jogosult (továbbiakban: települési gyógyszertámogatás) az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

14. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a 250 %-át nem haladja meg.

(3) A kiadásokat számlákkal/gyógyszertári igazolással kell igazolni. (3. melléklet)

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 30.000, -. Ft.

15. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás minimális összege 5.000, -Ft/hó.

(4) A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

16. § (1) Települési gondozási támogatásra jogosult az a szülő, akinek gyermeke egészségileg sérült, tartósan beteg, vagy annak a felnőttnek, akinek súlyos, tartós egészségkárosodása van. A támogatás a fogyatékkal élő gyermek vagy felnőtt gyógykezeléséhez, az életkörülményeinek javításához adható. A támogatás megállapításának feltétele a tartós betegség tényét alátámasztó orvosi dokumentáció. A bizottság a támogatást eseti jelleggel, vagy rendszeresen állapítja meg. A kérelemhez a 4. melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani.

(2) A támogatás adható, ha a családban az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át.

(3) A rendszeres gondozási támogatás 3 és 12 hónap között állapítható meg. Legalacsonyabb összege 5.000 Ft, legmagasabb 30. 000 Ft lehet.

(4) Az eseti gondozási támogatás évente legfeljebb kétszer adható. Legalacsonyabb összege 5.000 Ft, legmagasabb 50.000 Ft lehet.

(5) A gondozási támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(6) Természetbeni ellátások különösen:

(7) Természetben kell nyújtani a támogatást abban az esetben, ha az ügy összes körülményére, és a környezettanulmányra tekintettel feltételezhető, hogy az egészségkárosodott a pénzbeli támogatást nem a gyógykezeléshez vagy az életminőség, életkörülmények javítására fordítja, vagy ha a kérelem erre irányul.

17. § (1) Rendszeres lakhatási támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.

(2) A kérelemhez az 5. melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:

(5) A támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(6) A lakhatási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(7) Külön lakásnak kell tekinteni: társbérlet, albérlet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit

(8) A lakhatási támogatás mértéke legalább havi 5.000, - Ft.

(9) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(10) Nem részesülhet lakhatási támogatásban az, aki:

18. § (1) Eseti lakhatási támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.

(2) Az eseti lakhatási támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni az alábbi felhalmozódott közüzemi tartozásokat:

(3) A támogatást esetenként, évente legfeljebb 4 alkalommal, legalább 10.000, -Ft-ban lehet megállapítani. A harmadik alkalom után életvezetési-gazdálkodási tanácsadást köteles igénybe venni a Dabasi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központnál. Ennek elmaradása esetén a támogatásból legfeljebb 1 évre kizárható. A tanácsadás igénybevételét a családsegítő szolgálat igazolja.

(4) Az eseti lakhatási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(5) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(6) Rendkívüli esetben a megállapított jövedelemhatártól el lehet térni.

19. § (1) A rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részére élethelyzet javítására szolgáló támogatást állapítható meg eseti jelleggel, vagy rendszeresen annak a rászorulónak, aki élethelyzete más módon nem megoldható, valamint akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át. A támogatás iránti kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (13. melléklet.)

(2) Eseti élethelyzet javítására szolgáló támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal megállapított élethelyzet javítására szolgáló támogatást összege nem lehet kevesebb, mint 5.000, - Ft.

20. § (1) Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete első lakáshoz jutók támogatásában részesíti alanyi jogon azokat a dabasi illetve leendő dabasi lakosokat akik Dabas Városban szeretnének letelepedni, illetve itt szeretnének élni. A támogatás megállapítása ingatlanonként történik.

(2) A kérelmezők abban az esetben részesíthetők támogatásban, amennyiben első önálló lakásuk/házuk Dabas Város területén vásárolják meg vagy építik fel.

(3) A támogatás csak a kérelmezők Dabas közigazgatási területén lévő, önálló teljes lakásának építéséhez vagy vásárlásához nyújtható.

(4) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az ingatlan a kérelmezők tulajdonába kerül.

(5) A támogatás egyösszegű és vissza nem térítendő, melynek összege Dabas központi városrészében 250.000 Ft, Dabas-Sári, Dabas-Besnyő, Dabas-Gyón, Dabasi-szőlők városrész esetén 300.000 Ft.

(6) Amennyiben a támogatásban részesítettek egy lakóingatlant, a támogatás folyósítását követő 3 éven belül elidegenítik, őket annak visszafizetésére kell kötelezni.

(7) A támogatásra irányuló kérelmet 8. mellékletben meghatározott nyomtatványon lehet a Polgármesteri Hivatalnál benyújtani.

(8) A kérelemhez mellékelni kell:

21. § (1) Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén lakás-felújítási támogatásában részesíti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény szerint nyugellátásban részesülő időskorúakat.

(2) Az önkormányzat lakásfelújítás céljából lakás-felújítási támogatást nyújthat annak a személynek, aki

(3) A lakás-felújítási támogatás egyösszegű és vissza nem térítendő, összege legalább 50 000Ft. Maximális összege a teljes költség 50 %-a de legfeljebb 300.000.-Ft.

(4) A lakás-felújítási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A lakás-felújítási támogatás megállapítását követő 5 éven belül újabb lakás-felújítási támogatás nem állapítható meg.

(6) Nem jogosult lakás-felújítási támogatásra az, akinek az önkormányzat felé köztartozása van, valamint aki tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződés alapján tartásra vagy járadékra jogosult.

(7) A lakás-felújítási támogatás iránti kérelmeket a Hivatalhoz kell írásban benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon (9. melléklet). A kérelem benyújtására a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, vagy olyan használója jogosult, aki a használati szerződés alapján a lakás karbantartására, felújítására köteles.

(8) A lakás-felújítási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

(9) Az önkormányzat közigazgatási területén 5 éves lakóhellyel való rendelkezés tényét lakcímkártyával kell igazolni.

(10) Lakás-felújítási támogatás lakás-felújítási munkák költségeihez való hozzájárulásként, valamint lakás tartozékainak javításához, életkörülményeket javító cseréjéhez adható, különösen:

(11) A támogatás összegével legfeljebb a megállapítást követő 1 éven belül számla másolattal el kell számolni. Amennyiben a támogatott e határidőn belül nem számol el vagy nem e rendeletben foglaltaknak megfelelően használta fel, a támogatási összeg visszafizetésére kötelezhető.

(12) A hatáskör gyakorlója a Családügyi és Esélyteremtési Bizottság.

(13) Lakás-felújítási támogatás csak az életvitelszerűen lakott lakás felújítási munkáihoz, tartozékainak javításához, cseréjéhez adható.

22. § (1) Kötelezően fizetendő hulladékszállítási díj megfizetése alól méltányosságból az a személy mentesülhet, akinek a havi egy főre jutó jövedelme a szociális vetítési alap – egyedül élő esetén annak 150 %-át, közös háztartásban élők esetén 100 %-át nem haladja meg, és a számla a nevére szól.

(2) A mentesség megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodáján kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat.

(3) A kérelmet Családügyi és Esélyteremtési Bizottság bírálja el, és legfeljebb 1 éves időtartamra állapítja meg a mentességet annak a hónapnak az első napjától, melyben a kérelmet benyújtotta.

(4) A mentesség a megállapított határidő lejárta után megszűnik, de újra kérelmezhető.

(5) Az a 70. életévét betöltött személy, aki 2012. június 30-ig benyújtotta a kérelmet, hulladékszállítási díj megfizetése alól mentességben részesül.

(6) A városban a 70. életévét betöltött, családban élő személy amennyiben:

(7) A 12. melléklet szerinti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodáján kell benyújtani a szükséges mellékletekkel együtt.

(8) A kérelmeket a Polgármester bírálja el. A jogosultság kezdete a 70. életév betöltését követő hónap 1. napja, azt követő kérelmezés esetén a benyújtás havának első napja.

(9) A kedvezmény megszűnik a kérelmező halála esetén, a halálát követő hó 1 napjával.

(10) A Polgármesteri Hivatal ellenőrizheti, hogy a kedvezmény megállapításának feltételei fennállnak-e.

23. § (1) A Gróf Vay Péter Szolidaritási Alap célja, hogy pénzbeli támogatást nyújtson azoknak a 25 év alatti nappali tagozatos tanulói/ hallgatói jogviszonyban álló gyermeket nevelő családoknak, amelyek az egyik szülő halála miatt életvitelüket jelentősen akadályozó, megélhetésüket veszélyeztető helyzetbe kerültek.

(2) A pénzbeli támogatás fedezete a Dabas Város Képviselő- testülete által létre hozott Gróf Vay Péter Alap 64400082-30006056-71200071 számú számlájára befolyt összeg. Fedezet hiányában a szociális keretből történik a kifizetés.

(3) A támogatás nyújtásáról a Polgármester dönt a hozzá benyújtott kérelem alapján.

(4) A támogatás formája:

(5) A Gróf Vay Péter Alapból történő támogatás nem zárja ki, hogy a család más Dabas Város Önkormányzata által nyújtott szociális támogatásban is részesüljön.

24. § (1) Kérelemre a polgármester a dabasi lakcímmel rendelkező gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatást nyújt hivatalból a dabasi lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodó, gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére. A gyermek születésének tényét, adatait, az életvitelszerű tartózkodási helyét és a gyermek ténylegesen saját háztartásban nevelés tényét a Védőnői Szolgálat a Polgármesteri Hivatal megkeresésére igazolja.

(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti jövedelemhatárra tekintet nélkül a Polgármesteri Hivatalban a gyermek születését követő 1 éven belül.

(3) A támogatás mértéke első és második gyermek után 10.000, -Ft, harmadik és az azt követő gyermekek után 20.000, -Ft/gyermek. A támogatást természetbeni juttatásként, gyógyszerekre, babakelengyére beváltható utalvány formájában kell nyújtani

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

25. § (1) Kérelemre a dabasi lakcímmel rendelkező dabasi lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodó családoknak egyszeri önellátást segítő támogatást nyújtható megélhetésük, egészségesebb életvitelük elősegítése céljából.

(2) Családi szükséglet kielégítését, önellátást szolgáló gazdálkodást segítő támogatás különösen

(3) A támogatás feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen művelésre alkalmas földterülettel, állat tartására alkalmas helységgel. A kérelmező vállalja kertjének megművelését, az elültetett növények gondozását, az állatok felnevelését, védelmét, egészségének megőrzését és vállalja a támogatás felhasználásának környezettanulmány keretei között történő ellenőrzését. A támogatás további feltétele, hogy háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nagysága nem haladja meg a szociális vetítési alap 6-szorosát, egyedül élő személy esetén a 7-szeresét.

(4) A mezőgazdasági támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani települési támogatás nyomtatványon, „önellátást segítő mezőgazdasági támogatás” nyomtatvánnyal kiegészítve (6. melléklet).

(5) A támogatás megalapozott elbírálása érdekében környezettanulmány végzésével lehet meggyőződni a feltételek meglétéről.

(6) A támogatás egyszeri juttatás, mértéke legfeljebb 25.000 Ft értékű vetőmag, palánta, gyümölcsfa vagy munkaeszköz és/vagy 30.000, -Ft értékű élőállat, természetbeni juttatás formájában.

(7) A kérelmező kötelezettségei:

(8) Abban az esetben, ha a kérelmező a mezőgazdasági tevékenységét nem folytatja, vagy a munkaeszközt nem rendeltetésszerűen használja, a támogatás igényléséből ki kell zárni.

26. § (1) Beiskolázási támogatásban részesülhet

(2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható természetbeni juttatás, mely 5.000, - Ft/tanuló értékű tanszerre, iskolaszerre levásárolható utalvány.

(3) A segély iránti kérelem benyújtási határideje minden év augusztus 01. napjától szeptember 30-ig terjedő időszak.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási támogatás iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

27. § (1) Az időskorúak egészségmegőrző támogatása az időskorú személyek részére jövedelmi és vagyoni viszonyokra tekintet nélkül hivatalból, egészségének megőrzése érdekében biztosított támogatás.

(2) Jövedelmi helyzetre tekintet nélkül e támogatásra jogosult az a személy, aki Dabas városban lakóhellyel rendelkezik

(3) A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(4) Az időskorúak egészségmegőrző támogatása időskorúak részére nyújtott egészséges élelmiszercsomag, vagy utalvány, vitamin, vitaminkészítmény, alma, méz, valamint ezek járulékos költségei fedezetére természetbeni támogatásként évente egy alkalommal adható az (2) bekezdés a) -b) pontjában meghatározott jogosultaknak legalább 5.000.- Ft értékben, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek esetében minimum 2000,- Ft, de maximum 5.000, -Ft értékben.

(5) A (2) a), b), c) pontjában foglalt, mindhárom feltételnek megfelelő személy mindhárom feltétel alapján jogosul a támogatásra.

28. § (1) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(2) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Minden esetben foganatosítani kell az Szoctv. 48. §-ban foglaltakat.

29. § (1) Dabasi lakóhelyű, gyermeket vállaló családok 5 hónapra vándorbölcső igénylésére jogosultak.

(2) Az igénylésre vonatkozó kérelmet a rendelet 10. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani a Dabasi Polgármesteri Hivatalhoz.

30. § Dabasi lakóhelyű kisgyermekes családok részére elsősorban a gyermek(ek) bölcsődébe, óvodába történő eljutása céljából gyermekszállító kerékpárutánfutó igényelhető. Az 1 éves ingyenes használatra vonatkozó igény a rendelet 11. számú melléklete szerinti igénylőlapon évente július 15-augusztus 15 között nyújtható be. A kérelmeket Dabas Város Önkormányzatának Emberi Erőforrás Bizottsága bírálja el.

31. § (1) E rendelet alapján pénzbeli szociális ellátások egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

(3) A természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások élelmiszer csomag, utalvány, tüzifa, szolgáltatónak történő utalás formájában is biztosíthatók.

32. § A Családügyi és Esélyteremtési Bizottság támogatást nyújt azon társadalmi szervezetek, egyesületek részére, melyek a helyi sajátosságok figyelembevételével végzik tevékenységüket. A támogatás mértékéről a Családügyi és Esélyteremtési Bizottsága dönt, évente két alkalommal van lehetősége a támogatásra egy szervezetnek.

33. § (1) Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szoctv. 57. §. (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a c.) -g.) pontokat a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai által látja el. Részletes szabályait a Dabasi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központnál igénybe vehető szociális szolgáltatásokról és azok térítési díjáról szóló 35/2021. (XI.02.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Alapszolgáltatások

(3) A nappali ellátást a Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona végzi.

34. § (1) Az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek feladata:

(2) Tagjai:

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal kétévente ülést tart. Az ülést a Polgármester/ alpolgármester hívja össze és vezeti. A Hivatal szociális ügyintézője referensi, jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el a Kerekasztal tekintetében.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén szavazati joggal rendelkező tagok határozati formában döntenek. A Szociálpolitikai Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada jelen van. Az érvényes határozathoz a megjelent és szavazásban részt vevők egyszerű szótöbbsége szükséges.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülései nyilvánosak.

35. § Hatályát veszti A Gróf Vay Péter Szolidaritási Alapról szóló 11/2010. (III.3.) önkormányzati rendelet.

36. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 38/2021. (XII. 3.) önkormányzati rendelet.