1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

2. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2024. évi költségvetését: 6.177.798.888,- Ft költségvetési bevétellel, 7.564.339.318,- Ft költségvetési kiadással, 1.386.540.430,- Ft költségvetési egyenleggel, 311.285.514,- Ft -ebből működési, 1.075.254.916,- Ft -felhalmozási, 7.564.339.318,- Ft összes bevétellel, 7.564.339.318,- Ft összes kiadással állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok szerinti bontásban az 2. melléklet szerint állapítja meg.

(4) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül önként vállalt feladatok szerinti bontásban az 3. melléklet szerint állapítja meg.

(5) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 4. melléklet szerint állapítja meg.

(6) A működési bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten az 5. melléklet részletezi.

(7) A felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 6. melléklet részletezi.

(8) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(9) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

3. § A Képviselő-testület az önkormányzat 2024. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

4. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) A célfeladatokra tervezett előirányzatok felhasználásáról a polgármester dönt, míg a helyi önszerveződő közösségek részére tervezett előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján – a Humánerőforrás bizottság dönt. A bizottsági hatáskörbe utalt egyes feladatokra tervezett összegek csak az adott feladatokra használhatók fel. Az évközi előirányzat-maradványok bizottsági, vagy hivatali kezdeményezésre (ez utóbbi esetben is kell a bizottsági hozzájárulás) csak a Képviselő-testület jóváhagyása után használhatók fel. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Polgármester - a döntést követő hónapban - köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. A polgármesteri keret nem használható fel alapítványok támogatására, költség - és üzemanyag térítések finanszírozására és intézmény működtetésére.

(6) Az adókintlévőségek, bármilyen jellegű követelések csökkentése érdekében érvényesíteni kell a költséghatékony végrehajtási és ellenőrzési tevékenységet.

(7) Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét. A gazdasági társaság(ok) vezetői, valamint a költségvetési szervek vezetői kötelesek a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.

(8) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy - pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön testületi döntés hiányában - az Önkormányzat által benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében az Önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy soron következő testületi ülésen tájékoztatja a testületet.

(9) A Polgármesteri Hivatal dolgozói részére megállapított cafetéria juttatás összege bruttó 250.000 Ft/fő.

(10) Az önkormányzat saját forrásai terhére a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az illetményalapot 48.000,-Ft-ban állapítja meg.

(11) A 2024. január l-től a minimálbér 266 800,- Ft teljes munkaidő teljesítése esetén - a garantált bérminimum összege 2024. január l-től 326 000,- Ft.

(12) Az intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a költségvetési maradvány elszámolása során - az általános szabályokon túl - kötelesek a felújítási, az étkeztetési-, az energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a kötött felhasználású támogatásokról, a gazdasági szakemberek továbbképzésére biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról, a rehabilitációs hozzájárulásra biztosított előirányzatról valamint az évközben céljelleggel biztosított előirányzatokról elszámolni. A pénzmaradványt a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Iroda vizsgálja felül.

(13) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.

(14) Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.

(15) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.

(16) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(17) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(18) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 1. tájékoztatóban foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(19) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(20) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(21) A polgármester a közbeszerzési értékhatárt el nem érő áru, szolgáltatás megrendelése esetén nettó 15 millió forint, építés esetén nettó 30 millió forint értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(22) Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi kitüntetéseket és elismerő címeket adományozza:

5. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 50.000.000,- Ft összeghatárig a polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2024. december 31-ig gyakorolható.

6. § (1) Az Önkormányzat a 2024. évben tervezett feladatok végrehajtásához az önkormányzati gazdálkodás zavartalanságának biztosítására az MBH Zrt-vel megkötött bankszámlaszerződésen belül gazdálkodhat.

(2) Az Önkormányzat 50.000.000,- Ft keret - összegig 30 napon belüli visszafizetési kötelezettségű munkabérhitelt vehet fel. A munkabérhitel forgalmáról, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóban a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(3) Az Önkormányzat fizetési számláján átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről, államilag garantált (rövid lejáratú) értékpapír vásárlásáról a Polgármester rendelkezik.

7. § (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(5) Az Áht. 85. §-a azt rögzíti, hogy a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor.

(6) Az Áht. 85. §-a azt rögzíti, hogy a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor.

(7) A következő kifizetések teljesíthetőek készpénzben:

8. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról külső megbízott útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.