Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól
Hatályos: 2025. 09. 26- 2025. 09. 26Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól
[1] ] A közösségi együttélés alapvető szabályainak kialakítása és betartása elengedhetetlen a település lakóinak harmonikus, biztonságos és tiszteletteljes együttéléséhez. E rendelet célja, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályai rögzítésre kerüljenek, amelyek meghatározzák a békés egymás mellett élés, a lakosság nyugalma, a környezet rendezettsége érdekében követendő előírásokat, magatartási szabályokat.
[2] Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a pontjában foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya Dabas Város közigazgatási területén e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást elkövető természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki.
2. Eljárási szabályok
2. § (1) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásnak minősül minden olyan magatartás, melyet Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendeletben ekként meghatároz.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek – a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.
(3) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: ÁKR.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(4) Az e rendeletben meghatározott a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság, illetve ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki.
(5) A kiszabásra kerülő bírság mértékének megállapítására, kiszabására, valamint annak elévülésére az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírságot az elkövető az első fokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az önkormányzat meghatározott számlájára történő befizetés útján köteles teljesíteni.
(7) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során figyelembe kell venni a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, a magatartás elkövetőjének szociális, vagyoni körülményeit.
(8) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során érvényesülnie kell a fokozatosság követelményének.
(9) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását mind a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása esetében, mind a közigazgatási bírság kiszabása tekintetében a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a közterület-felügyelő, a polgármesteri hivatal ügyintézőjének észlelése, továbbá bármely személy vagy szervezet jelzése alapján le kell folytatni.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt közigazgatási hatósági eljárás
a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
b) mulasztásban megnyilvánuló, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható meg.
(4) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja.
(5) Abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben a (4) pontban foglaltakra tekintettel közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben figyelmeztetés intézkedést kell alkalmazni.
(6) Ha a fiatalkorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, a fiatalkorú meghallgatásától nem lehet eltekinteni.
(7) A fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell.
(8) A fiatalkorút lehetőség szerint törvényes képviselője jelenlétében kell meghallgatni.
3. Állattartás
4. § (1) Az az állattartó, aki
a) úgy tart állatot, hogy veszélyezteti az állat vagy ember életét, testi épségét, egészségét,
b) nem biztosítja az állat oly módon történő tartását, hogy az a környező ingatlanokra ne tudjon átjutni,
c) úgy tartja állatát, hogy a több lakásos lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát szennyezi,
d) trágyát ingatlanán szabadon, fedetlenül tárol,
e) nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét,
f) az almozás nélküli állattartó telepről származó folyékony halmazállapotú hígtrágyát mezőgazdasági területen helyez el százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
4. Köztisztaság
5. § (1) 3 Az az ingatlan tulajdonos, aki
a) települési szilárd hulladékot ingatlanán felhalmoz, vagy más ingatlanára kihelyez,
b) aki ingatlana tisztán tartásáról, gyom mentesítéséről, a kúszó növény visszavágásáról nem gondoskodik
c) aki a szelektív hulladékgyűjtés céljára közterületre kihelyezett tárolóedényeket nem a rendeltetésüknek megfelelően használja,
százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
5. Közterület tisztán tartása
6. § (1) Az az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik:
a) az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, valamint ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület – kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területeket – gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről, (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekről),
b) az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyai tisztántartásáról,
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,
d) az ingatlana előtt az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált járdaszakasz folyamatos síkosság-mentesítéséről,
e) az ingatlana előtti közterületen lévő fás szárú növény szakszerű metszéséről, gondozásáról,
Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az az ingatlantulajdonos, aki
a) az ingatlana előtti árkot engedély nélkül feltölt, lefed, betemet, növénnyel beültet, átereszt betöm,
b) a járműbehajtónak nem épít átereszt
c) hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésben helyez el.
d) esővíz csatornát, csapadékvíz elvezető rendszert közcsatornára ráköt, árokba engedély nélkül bevezet.
(3) A szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek, és más árusítóhelyek üzemeltetője, aki nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, a hó- és síkosság-mentesítéséről, a zárás előtt a szemét összetakarításáról százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) Az (1) – (3) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
6. Közterületek rendeltetéstől eltérő használata
7. § (1) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki
a) a közterületet engedélyhez kötött esetben közterület-használati engedély nélkül, vagy engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja,
b) környezetszennyezést, dugulást, rongálást okozó anyagot közterületre, közcsatornába, árokba, víznyelő aknába, kutakba elhelyez, kiönt,
c) bárminemű anyag szállításánál nem gondoskodik, hogy a közterület ne szennyeződjék, az érintett szállítási útvonalon a szállítóedényből semmi ki ne hulljon, por, bűz ne keletkezzék, illetve csepegés, elfolyás elő ne fordulhasson, illetve ennek bekövetkeztekor a szennyeződést fel nem takarítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelő és a polgármesteri hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen ellenőrizhetik. A közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
7. A közterületek rendjének megsértése
8. § (1) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki közterületen
a) az utcai bútorokat, berendezéseket (ideértve a kerti padokat, virágtartó edényeket, vízvételi helyeket is) rendeltetéstől eltérően használja, felállítási helyükről elmozdítja, megrongálja,
b) lévő fákat megcsonkítja,
c) használaton kívüli, rendszám nélküli járművet (roncsautót) tárol,
d) gépjárművet, terméket vagy terményt mos,
e) utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,
f) nem az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 280/2024 (IX.30.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően vezeti ki a csapadékvizet,
g) az út tartozékán engedély nélküli átalakítást hajt végre (leburkolás, csapadékvíz kivetés) és helyreállítási kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget
h) nem gondoskodik az ingatlanról a gyalogjárdára és az út fölé hajló ágak nyeséséről annak érdekében, hogy a biztonságos közlekedés zavartalansága biztosított legyen
i) gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajt, beáll.
j) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a fás szárú növények védelméről szóló, helyi önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat megszegi.
(2) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen kivág.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
8. A helyi környezet védelme
9. § (1) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki
a) intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatja,
b) építési, illetve lakótelek, kül- és belterületi termőföld, kert, valamint bányagödrök feltöltésére építési törmeléket, épületbontásból származó anyagot vagy veszélyes hulladékot használ fel,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
9. Piaci árusító hely rendjének megsértése
10. § (1) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az aki a vásári, piaci rendszabályokat nem tartja be, vagy az árusító helyen olyan terméket forgalmaz, amely nem megengedett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
10. Köz- és felekezeti temetők rendjének megsértése
11. § (1) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki
a) a temetőnek ki nem jelölt területein halottat eltemet,
b) a temetőn kívül engedély nélkül ravataloz,
c) temetkezési és temetői tevékenységet illetéktelenül végez,
d) 1szolgáltatóként a sírépítés szabályait, előírásait, rendeletben foglalt méreteit nem tartja be.
e) a temető kezelőjének engedélye nélkül a temetőben sírbolt, síremlék fenntartására vonatkozó kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesít,
f) koporsót, sírt vagy sírboltot, urnafülkét kinyit a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály engedélye nélkül,
g) síremléket engedély nélkül eltávolít,
h) olyan magatartást tanúsít, amely a látogatók kegyeleti érzését sérti vagy gyászukban zavarja, továbbá sírboltot, sírhelyet, síremléket vagy ezeken elhelyezett növényt, tárgyat megrongál, beszennyez, eltávolít,
i) a temetőbe állatot – vakvezető kutya kivételével - visz be,
j) a temetőben fát vág ki engedély nélkül, illetve a növényzetet rongálja, a közlekedést akadályozó tárgyat helyez el.
k) a temetőkben a hely csendjét megzavarja, valamint a kegyeletnek megfelelő magatartást nem tanúsít,
l) a sírhelyek gondozása során keletkező hulladékot a sírhelyek között tárol,
m) 1a sírokat és az urnasírokat kerítéssel határol körül, növényzettel vesz körbe ezáltal túllépve a megváltott sírhelyet.
n) a temetőkben gyertya égetéskor tűzveszélyt okoz,
o) a temetőbe-a mozgáskorlátozottak, az engedélyezett munkálatokat végzők, és a láthatóan idős betegek kivételével-gépjárművel és motorkerékpárral behajt és ott közlekedik.
p) A köztemetőben alkoholt fogyaszt. /A köztemetőbe alkoholt visz be.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
11. Jelképek használatával kapcsolatos szabályok megsértése
12. § (1) Aki az önkormányzat jelképeit engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használja, alkalmazza, vagy forgalomba hozza százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
12. A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezése
13. § (1) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki engedély nélkül hirdetményt helyez el
a) közterületi út, járda, gyalogút burkolatára festett kivitelben,
b) épületek falain, kerítésein és kapuin,
c) közterületeken álló fákon, padokon, oszlopokon,
d) emlékműveken,
e) szobrokon.
(2) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki engedély nélkül hirdetőtáblát, hirdetőoszlopot, megállító táblát és címtáblát alkalmaz, vagy hirdető berendezés elhelyezésével akadályozza a közút beláthatóságát, és ezzel a közúti közlekedést veszélyezteti.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
13. Üzletek nyitvatartási rendjének megszegése
14. § (1) Aki a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 2/2022. (I.28.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó üzletek esetében:
a) az üzletek nyitvatartási rendjével kapcsolatos jogszabályon alapuló bejelentési és tájékoztatási kötelezettségét megszegi,
b) a vendéglátó üzletek és teraszainak nyitvatartási idejére vonatkozó korlátozásokat megszegi százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
14. A járművek parkolási rendjének megsértése
15. § (1) Aki Dabas város közigazgatási területén 3.5 tonna összsúlynál nehezebb járművet engedély nélkül tárol, valamint személygépkocsinak nem minősülő járművet, vontatmányt közterületen tárol százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
15. Helyi védettségre vonatkozó szabályok megszegése
16. § Aki a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben védetté nyilvánított helyi értéket megsemmisít, megrongál, rendeltetéstől eltérően használ, illetve engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez, vagy helyreállítási kötelezettségét nem a szabályoknak megfelelően végzi százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
16. Házszám
17. § (1) Százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a közterületek elnevezéséről és a házszámosítás szabályairól szóló 18/2014 (IX.18) önkormányzati rendelet 14. §-ban előírt rendelkezéseket megsértve a házszám táblát nem helyezi ki, cseréjéről, pótlásáról nem gondoskodik, vagy nem a valóságos állapotnak megfelelő, vagy nem megfelelő módon kifüggesztett házszámtáblát felszólításra nem helyesbíti.
(2) az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
17. Szálláshely
18. § Az az ingatlan tulajdonos, aki szálláshelyen vagy lakóingatlanban anyagi haszonszerzés céljából rendezvényeket szervez, tart vagy eltűr (legénybúcsú, csapatépítés stb.), szálláshelyet, lakóingatlant nem rendeltetésszerűen használ, és azt nem rendeltetésszerű használatra másoknak átenged és ezáltal a környezetében lakókat zavarja, 150.000, - Ft közigazgatási bírsággal sújtható.
18 Záró rendelkezések
19. § Hatályát veszti A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 29/2013. (XI.6.) önkormányzati rendelet.
20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 19. § 2025. szeptember 26-án lép hatályba.