Az utóbbi években több olyan új jogszabály lépett hatályba, amely alapvetően megváltoztatta a rendelet készítésekor és az azt követő években meglévő jogszabályi környezetet. Az új törvények közül a vagyont érintően a legfontosabb új jogszabály a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.), amely megállapítja az állam és az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonra vonatkozó alapvető szabályokat, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), mely szintén jelentős rendelkezéseket tartalmaz a helyi önkormányzatok vagyonára vonatkozóan. Új törvény lépett hatályba az államháztartásról, új kormányrendelet szabályozza 2014. január 1-jétől az államháztartás számvitelét. 2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv és alapvető változásokat hozott a földek vonatkozásban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) is. Ezek a jogszabályok mind jelentős mértékben meghatározzák az Önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való gazdálkodást.

A vagyonrendelet hatályba lépését követően a gyakorlatban felmerült problémákat, hiányosságokat a rendelet módosításaival lehetett kezelni.

Az utóbbi években több olyan új jogszabály lépett hatályba, amely alapvetően megváltoztatta a rendelet készítésekor és az azt követő években meglévő jogszabályi környezetet. Az új törvények közül a vagyont érintően a legfontosabb jogszabály a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.), amely megállapítja az állam és az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonra vonatkozó alapvető szabályokat, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), mely szintén jelentős rendelkezéseket tartalmaz a helyi önkormányzatok vagyonára vonatkozóan. Új törvény lépett hatályba az államháztartásról, új kormányrendelet szabályozza 2014. január 1-jétől az államháztartás számvitelét. 2014. március 15-én lépett hatályba

A új Polgári Törvénykönyv és alapvető változásokat hozott a földek vonatkozásban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény is. Ezek a jogszabályok mind jelentős mértékben meghatározzák az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodását.

A vagyonrendelet Nvt. által megkívánt alapvető módosításai a törvényben meghatározott határidőben megtörténtek, azonban mostanra a fentiekre is tekintettel szükségessé vált a jogszabály teljes körű felülvizsgálata, ennek eredményeként a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban történő módosítása, vagy új rendelet alkotása. A felülvizsgálat következtében új rendelet megalkotását tartjuk indokoltnak.

A tervezet új szerkezetben rendszerezi a vagyonra vonatkozó rendelkezéseket, beépítve a normaszövegbe az eddig a rendelet mellékletét képező versenyeztetési szabályzaaot is.

A tervezet belső szerkezete a következő:

I. Fejezet: Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

2. Értelmező rendelkezések

II. Fejezet: Az Önkormányzat vagyona

3. Önkormányzati vagyon

4. Törzsvagyon

5. forgalomképtelen vagyon

6. Korlátozottan forgalomképes vagyon

7. Üzleti vagyon

III.Fejezet A vagyongazdálkodás általános szabályai

9. A vagyongazdálkodás alapelvei

10. Vagyongazdálkodási terv

IV. A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

11. Általános szabályok

12. Az önkorm-ányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

13. Az önkormányzati vagyon hasznosítása és megterhelése

14. Társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos szabályok

15. Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó szabályok

V. Fejezet Az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

16. Az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő részvénytársaságra vonatkozó szabályok

17. Az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályok

18. Az Önkormányzat többségi befolyásával működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

19. Kisebbségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

20. Üzleti terv

21. Vagyonkezelés

22. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján történő működtetése

24. Vagyon Önkormányzat javára történő megszerzése

VIII. Fejezet:Versenyeztetés

27.A versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok

28. A versenyeztetési eljárás szabályai

IX. Fejezet Szerződések nyílvántartása

XI. Záró rendelkezések

Az 1. § a rendelet tárgyi és személyi hatályát, a 2. § az értelmező rendelkezéseket határozza meg.

A 3. § általánosan meghatározza az Önkormányzat vagyonát,

A 4-7. § az Nvt.-ben foglalt rendszerezés szerint sorolja be az egyes vagyoni kategóriákba az Önkormányzat vagyonát. A tervezet a hatályban lévő vagyonrendelettől annyiban tér el, hogy az Nvt.-ben és más törvényekben forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonként meghatározott vagyoni elemeket nem sorolja fel, a törvényre vonatkozó utaláson kívül azokat a vagyonelemeket tartalmazza, amelyeket ezeken túl továbbra is indokolt a törzsvagyon körébe sorolni.

Az önkormányzati vagyon továbbra is törzsvagyon és üzleti vagyon lehet az alábbi besorolás szerint:

1. Törzsvagyon

1.1. Forgalomképtelen vagyon, ezen belül:

1.1.1. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon, melynek elemeit az Nvt. állapítja meg az alábbiak szerint:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

1.1.2. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyon, melynek elemeit törvény és az Önkormányzat rendelete állapítja meg.

1.1.2.1. Törvény alapján e kategóriába tartozik:

Az Nvt. alapján az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag,

Önkormányzat nem határozott meg ilyen vagyont.

A forgalomképtelen nemzeti vagyon, az Nvt.-ben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

1.2. Korlátozottan forgalomképes vagyon, melynek elemeit törvény és az Önkormányzat rendelete állapítja meg.

1.2.1. Az Nvt. alapján e vagyoni körbe tartozik

a) az Önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) az Önkormányzat tulajdonában álló, az Önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá az Önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a fenti vagyoni kör tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

E vagyoni kör önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

1.2.2. Egyéb törvények alapján korlátozottan fogalomképes vagyoni körbe tartoznak:

a) a muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak,

b) a védett természeti értékek és területek,

A kulturális javak, a védett természeti értékek és területek elidegenítéséhez a korlátozottan forgalomképes vagyoni minőséget megállapító törvényben meghatározott feltételek teljesülése (pl. előzetes miniszteri hozzájárulás) szükséges.

1.2.3. az Önkormányzat rendelete alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartoznak:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló sportcélú ingatlanok,

b) az Önkormányzat tulajdonában álló temetők,

c) az Önkormányzat tulajdonában álló műemlékileg és helyi rendelettel védett ingatlanok,

d) az Önkormányzat tulajdonában álló külterületi erdők.

2. Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

Az 8. § rendezi az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon fenti részletezés szerinti vagyoni körbe történő besorolásának, átsorolásának szabályait.

A javaslat szerint amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme az önkormányzati feladat ellátásához közvetlenül szükségessé válik, azt a jogszabály erejénél fogva át kell sorolni a törzsvagyon körébe. Hasonlóképpen át kell sorolni a forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyoni körből azokat az ingatlanokat, ingatlanrészeket, amelyeknek az adott besorolás alapjául szolgáló rendeltetése a helyi építési szabályzat végrehajtása érdekében lefolytatott telekalakítás során megváltozott vagy megszűnt. Ezek külön egyedi döntést nem igényelnek tekintettel arra, hogy a feladatellátáshoz történő igénybevétel, vagy a telekalakítás következtében történő rendeltetés-változás miatt külön döntés nélkül is át kell sorolni az adott ingatant, ingatlanrészt az új rendeltetésének megfelelő vagyoni körbe.

Amennyiben telekalakítás végrehajtása nélkül válik szükségessé egy adott vagyontárgy törzsvagyoni körből történő kivonása, arra a javaslat szerint kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

A 9. § az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerint elkészítendő vagyonkimutatás, vagyonnyílvántartásra állapít meg szabályokat.

10. §-hoz

A helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j) pontja értelmében: „elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait”. A javaslat a gazdálkodás szabályainak meghatározása során kiindulásként általános alapelveket határoz meg, amelyek segítik az egyes részletszabályok értelmezését.

11. §-hoz

Az Nvt. 9. § (1) bekezdése értelmében: „A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.” A javaslat e terv készítésének és érvényesítésének szabályait rögzíti.

A 12 § a Mötv.-vel összhangban rendezi az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogok gyakorlására jogosultak körét.

A 13. § rendelkezik a vagyon értékének megállapításáról, főszabályként meghagyva az értékbecslés készítésének kötelezettségét, lehetővé teszi a rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az értékbecslés elkészítésének mellőzését.

A tervezet a jelenleg hatályos rendelethez hasonlóan az Önkormányzat vagyonának értékesítésére, bérbe, használatba adására, a vagyon megszerzésére vonatkozó döntési jogköröket a vagyonértékhez igazítja. A döntési jogkört megalapozó vagyonérték meghatározásának módját a 14. § tartalmazza.

Az önkormányzati vagyon átruházásának feltételeit, az átruházás kérdésében döntésre jogosultak meghatározását tartalmazza a 15-17. §. Az Nvt.-vel összhangban rögzíti a tervezet az Önkormányzat vagyonának ingyenes átruházásáról szóló korlátozást.

Az ingyenesség biztosítását a vagyon átruházására, bármely módon történő használatára, megterhelésére vonatkozóan a tervezet kizárólag a Képviselő-testület hatáskörében tartja meg, ennek megfelelően az ingyenes átruházásra vonatkozó döntésre is a Képviselő-testület jogosult.

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak átruházására vonatkozó rendelkezéseket a vagyontárgyak típusához igazítja a tervezet, figyelembe véve a többszintű szabályozást. Ennek megfelelően a törvényben meghatározott vagyoni kör átruházásához a törzsvagyon köréből történő kivonás nélkül szükséges a törvényi feltételek teljesülése, vagy a törzsvagyon köréből történő kivonás és minden esetben – a jelenlegi szabályozástól eltérően – a Képviselő-testület döntése.

Az üzleti vagyon átruházására vonatkozó döntési jogköröket a tervezet, kiegészítve az ingó vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó döntési jogkör általános szabályával. A döntési jogosultsági köröket alapvetően a Képviselő-testületre és a Polgármesterre állapít meg a rendelet.

A 18-21. § tartalmazza az Önkormányzat tulajdonának bérbe, használatba adására, vagy megterhelésére vonatkozó feltételeket és döntési jogköröket. Hasonlóképpen az átruházáshoz, az ingyenes használat biztosítására az Nvt.-ben szabályozottakkal összhangban csak törvényben meghatározott esetekben és a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

A tervezet tartalmazza a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adására, valamint megterhelésére vonatkozó döntési jogköröket és külön kezeli a haszonélvezeti jog alapítását, valamint a vagyonkezelésbe adást. Mindkét nevesített jog a tulajdonjogot olyan jelentősen korlátozó teher, melynek alapítására csak a Képviselő-testület lehet jogosult.

Szintén külön foglalkozik a tervezet az Önkormányzat tulajdonát terhelő szolgalmi jog, vezetékjog stb. (a rendeletben gyűjtőfogalommal: használati jog) alapításának feltételeivel, külön nevesítve – annak specialitása miatt – a víziközmű-beruházással összefüggésben szükségessé váló vezetékjog alapításával. Az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján egy terület fejlesztése során a fejlesztést végző a közművesítés körén belül a víziközműveket is kiépíti és azt az üzembe helyezést követően az Önkormányzat részére térítésmentesen átadja. A víziközművek a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján mindenképpen az Önkormányzat, mint ellátásért felelős tulajdonába kell, hogy kerüljenek. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz a fejlesztést végzőknek az utóbbi időszak gyakorlata alapján nem volt elegendő a tulajdonosi hozzájárulás, hanem kifejezetten szolgalmi jogi megállapodást követelt meg a hatóság. Ennek következtében az a helyzet állt és állhat elő a jövőben is, hogy a fejlesztő a saját költségén megtervezteti, engedélyezteti, kivitelezi az adott víziközmű-rendszert, ehhez szolgalmi jogi megállapodást köt az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vonatkozásában, aminek az ellenértékét főszabály szerint megfizeti az Önkormányzatnak, majd a közmű elkészülését követően ingyenesen átadja a közművek tulajdonjogát (és a törvény szerint a víz-, szennyvízvezetési szolgalmi jogot is) az Önkormányzatnak. A tervezet a fenti okokból, csak és kizárólag a víziközművek elhelyezésével összefüggésben megteremti a szolgalmi jog térítésmentes alapításának lehetőségét, melyről szintén a Képviselő-testület dönt. A szolgalmi jog értékét ebben az esetben is meg kell állapítani és az azt terhelő általános forgalmi adót meg kell fizetni, vagy meg kell téríteni.

A rendelettervezet a társasházi közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi jogokat a polgármester hatáskörébe helyezi, ezen túl felmerülő minden más jogköröket a polgármester működtető szervezet vagy polgármesteri Hivatal köztisztviselője útján is gyakorolhatja.

A haszonbérletre vonatkozó szabályok gyökeresen átalakultak a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatályba lépésével. A bérleti díj megállapítására a földalapú támogatás 50%-ában került meghatározásra.

A tervezet külön fejezetben, azon belül külön alcímek alatt rendszerezve szabályozza az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó döntéshozatali rendet. A könnyebb kezelhetőség és átláthatóság érdekében, azonos rendezési elvek alapján a tervezet külön felsorolja az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló részvénytársaság, valamint korlátolt felelősségű társaságok esetén az alapító kizárólagos hatáskörébe utalt kérdésekben a hatáskör gyakorlására jogosultakat.

A tervezet szerint az Önkormányzat többségi befolyásával működő gazdasági társaságok legfőbb szervének döntését megelőző döntési jogköröket megosztva továbbra is a Képviselő-testület valamint a polgármester, az Önkormányzat kisebbségi részesedésével működő társaságok legfőbb szervének döntését megelőző döntési jogköröket a polgármester gyakorolja.

A jelenlegi tervezet az Nvt. fogalmi rendszeréhez igazodva a vagyon működtetésének („a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely – jogszabály vagy szerződés alapján – a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;”) rendszerét alakítja ki, és ezen belül különbözteti meg a vagyonkezelést, valamint az intézményi és egyéb működtető szervezeteket.

A vagyonkezelői jog létesítésére, tartalmára, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg.

A tervezet 33-38. §-a szabályozza az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján működtető szervezeteknek a vagyon működtetésével kapcsolatos alapvető jogait és kötelességeit, a működtetésbe adás szabályait. Külön rendelkezik a tervezet az intézmények és az egyéb működtetők bérbeadásra vonatkozó jogosultságáról, annak feltételeiről. Az intézmények bérbeadására vonatkozó gyakorlat és a tapasztalatok azt mutatták, hogy ezeket a szabályokat lehetőleg egyszerűsíteni kell. Az Nvt. rendelkezései szerint a nemzeti vagyon hasznosítására irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A törvény lehetőséget biztosít a határozatlan idejű bérbeadásra, ez alapján a tervezet lehetőséget teremt az intézmény részére az adott vagyonelem határozatlan, vagy határozott időre történő bérbeadására.

A bérbeadáshoz versenyeztetés szükséges. A határozott idő lejártát követően, vagy a határozatlan idejű szerződés felmondása, közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérbeadásra ismételten csak versenyeztetési eljárás lefolytatásával kerülhet sor. A bérbeadáshoz egy évet meghaladó határozott időre, vagy határozatlan időre történő bérbeadás esetén a polgármesteri hivatal szakmailag illetékes szervezeti egységének előzetes egyetértése és a polgármester hozzájárulása szükséges. A tervezet szerint az intézmény a bérleti szerződésben továbbra sem vállalhat a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget, valamint határozatlan idejű szerződés esetén a felmondás jogát nem korlátozhatja oly módon, amely a határozatlan időn belül egy adott időtartamig határozott idejűvé teszi a szerződést.

A tervezet az önkormányzati vagyont működtető egyéb szervezetek közül az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságai részére rugalmasabb és önállóbb hasznosítási lehetőséget enged, az egyéb működtetők esetében bérbeadásra vonatkozó rendelkezéseket a működtetésre kötött szerződésben kell meghatározni.

A tervezet 39-42. §-a az önkormányzati vagyonnal összefüggő egyéb tulajdonosi jogokat tartalmazza, megtartva, pontosítva és egy alcím alá rendszerezve a jelenleg hatályos vagyonrendeletben különböző helyeken megtalálható hatásköröket, valamint kiegészítve az Önkormányzattal szemben benyújtott kártérítési, kártalanítási igény elbírálására vonatkozó döntéshozatal rendjével.

A tervezet 43-47. §-a rendezi az Önkormányzat vagyonszerzéséhez kapcsolódó döntési jogköröket a jelenlegi szabályozásnak és gyakorlatnak megfelelően, ezen belül a vásárlásra, az elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog gyakorlására és a vagyon egyéb módon történő megszerzésére vonatkozó döntési jogokat.

A javaslat az Nvt. fogalomrendszerét átvéve a vagyon hasznosításának fogalmába – a hatályos rendelettel szemben – nem érti bele a tulajdon átruházását. Ennek megfelelően külön-külön – az Nvt. rendelkezéseivel összhangban - szabályozza az ingyenesen történő elidegenítésre és a hasznosítás jogának ingyenes átengedésére vonatkozó szabályokat.

A javaslat átveszi a hatályos rendeletnek a behajthatatlannak nem minősülő önkormányzati követelésről való lemondásra (ide értve a bér – és árengedményt is) vonatkozó szabályait, azzal, hogy a lemondás esetköreit kiegészíti az alábbiakkal:

fedezet,

A tervezet 50. §-a rendelkezik a versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályokról megtartva azt a fő szabályt, amely szerint önkormányzati vagyont értékhatárra való tekintet nélkül – meghatározott kivételekkel – csak versenyeztetési eljárás lefolytatásával lehet átruházni, bérbe, használatba adni.

A versenyeztetési eljárás alóli kivételek a törvényben meghatározott értékhatár alatti versenyeztetésre vonatkoznak, tekintettel arra, hogy az Önkormányzat csak a törvényben meghatározott értékhatár alatti átruházásra, hasznosításra vonatkozóan állapíthat meg a versenyeztetési kötelezettségre vonatkozóan eltérő szabályokat, így mentességet is csak a törvényi értékhatár alatti értékesítésre, hasznosításra engedhet. Ezt az értékhatárt a költségvetési törvény állapítja meg évente, jelenleg bruttó 25 millió forint.

A versenyezetés alóli kivételek tehát csak a bruttó 25 millió forint értéket meg nem haladó jogügyletekre vonatkoznak, bruttó 25 millió forint feletti érték esetén a versenyeztetés mellőzésére csak törvényben meghatározott esetekben van lehetőség.

A tervezet 51-53. §-a tartalmazza a versenyeztetési eljárás szabályait, versenyeztetési formákat, melyek továbbra is a pályázat és a licit. A jelenleg hatályos vagyonrendelet a rendelet mellékleteként tartalmazza a versenyeztetési szabályzatot.

A vagyonnal összefüggő szerződések kötelező nyílvántartási szabályokat írja elő.

Záró, átmeneti, módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.