(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(1) A rendelet alkalmazásában adóalany a vállalkozó, a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély;

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;

c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély;

d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl.: ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magán orvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély;

e) jogi személy, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is;

f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is.

(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) ¹ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(3) ² Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt – eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól – az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

(1) Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár a költségvetési szerv és költségvetési szervnek nem minősülő nevelési oktatási intézmény abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalanyírásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(2) ³

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó.

(1) ⁴ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

(2) ⁵ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számít.

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

a) ⁶ az adóalap 2%-a

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege: 5000 Ft/nap.

(3) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

(1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

a) az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;

b) ⁷ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

(4) ⁸

(5) A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet.

(6) A vállalkozó a megfizettet adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31.-ig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

(1) A jegyző, mint első fokon eljáró adóhatóság, a vállalkozó kérelmére az őt terhelő bírságot, pótlékot mérsékelheti vagy elengedheti.

Ezen helyi iparűzési adóra vonatkozó egységes szerkezetű rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) ¹⁰ Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba, A rendelet kihirdetéséről a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

(2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az iparűzési adókról szóló 11/1996. (XII. 30.); 12/1998. (XII. 15.); 16/1999. (XI. 24.); 12/2001. (XI. 12.); és 22/2002. (XI.28.) sz. ÖR. rendeletek, a kommunális adóról szóló 10/1995. (XII. 01.); 11/1998 (XII. 15.); és 16/1999. (XI.24.) sz. ÖR. rendeletek, a gépjárműadóról szóló 13/1998. (XII. 15.); 13/2001. (IX. 12.); és a 25/2002. (XII. 31.) valamint a kamatadó hozzájárulásról szóló 5/1991. (IV. 17.) sz. ÖR rendeletek.