Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2014. 09. 19Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Inárcs Nagyközség Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. §
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Inárcs Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában vagy birtokában lévő, továbbá tulajdonába vagy birtokába kerülő:
a) ingatlan vagyonra és az ahhoz kapcsolódó, az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban együtt: ingatlan vagyon),
b) ingó vagyonra és az ahhoz kapcsolódó, az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban együtt: ingó vagyon),
c) a forgalomképes követelések összességére (a továbbiakban: várományi vagyon),
d) a tagsági jogot vagy hitelviszonyt megtestesítő, valamint egyéb értékpapírokra, közhasznú társaságban és egyéb gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekkel (a továbbiakban: portfolió vagyon), való rendelkezésre, valamint ezek tulajdonának megszerzésére.
(2) Az Önkormányzat ingatlan, ingó, portfolió és várományi vagyona e rendelet vonatkozásában a továbbiakban együttesen: önkormányzati vagyon. A vagyon egyes elemei a továbbiakban: vagyontárgyak.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat szerveire, intézményeire, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságokra, közalapítványokra, továbbá önkormányzati vagyont kezelő természetes és jogi személyre.
3. § (1) Nem terjed ki e rendelet hatálya:
a) a lakások bérletére,
b) a nem a lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.
(2) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni:
a) pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az Önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet,
b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet
másképp nem rendelkezik.
Az önkormányzati vagyon
3. Az önkormányzati vagyon típusai
4. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amelynek tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.
(3) Törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfolió vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.
5. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozik a törvényben meghatározott, az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonelemek.
(2) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis.
(3) A közterület vagy közterületrész forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben más jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban hozott jogerős döntés alapján a közterület vagy közterületrész átjegyzésére kerül sor, továbbá a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok ennek érdekében megállapodnak.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonából, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem jelöl meg.
6. § Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak:
a) műemlékek, műemlék jellegű és városképi szempontból védett ingatlanok, muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
c) önkormányzati közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságában, vagy közhasznú társaságában lévő részesedések,
d) középületek,
e) sportpályák és sportcélú létesítmények,
f) közművek,
g) köztemetők,
h) egyéb közhasználatú építmény,
i) mindazon vagyon, melyet az Önkormányzat rendelete ilyenné nyilvánít.
7. § Üzleti vagyon – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen:
a) lakások,
b) beépítetlen ingatlanok,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek,
d) egyéb vagyontárgyak.
8. § (1) A Képviselőtestület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) Amennyiben egy önkormányzati vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyontárgy funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg, ha jogszabály nem tiltja, megfelelő módon rendelkezni kell a vagyontárgy ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról is.
(3) A tulajdonosi jogok gyakorlója gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. A rendelkezési jog gyakorlása különösen bérleti szerződések, továbbá használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magában.
4. Vagyongazdálkodás
9. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
10. § (1) E rendelet alkalmazásában vagyonnal való rendelkezésnek minősül a vagyontárgyon fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása, megszüntetése, így különösen:
a) az elidegenítés,
b) a vagyon gazdasági társaságba, közalapítványba való apportálása,
c) a vagyon bérbe vagy haszonbérbe adásával, valamint egyéb módon a használat átengedésével történő hasznosítása,
d) a vagyon megterhelése,
e) a gazdasági társaság üzletrésze alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
f) Önkormányzatot megillető jog gyakorlása önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári jogi eljárásban,
g) közérdekű célra történő kötelezettségvállalás,
h) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, ingyenes vagy kedvezményes átadása, átvétele,
i) pénzeszközökkel való gazdálkodás, hitelfelvétel,
j) öröklés, lemondás esetén a vagyon elfogadása.
(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése, felmondása esetén is alkalmazni kell.
5. Az önkormányzati feladatok ellátására használatba adott vagyon kezelésére vonatkozó szabályok
11. § (1) Az Önkormányzat törvény alapján vagyonkezelőnek minősülő szervezeteknek a feladataik ellátáshoz szükséges vagyont elégséges mértékben biztosítja.
(2) A vagyonkezelésbe átengedett nemzeti vagyon hasznosításának részletes szabályait az Önkormányzat és a vagyonkezelő közötti szerződésben kell rendezni.
12. § (1) A vagyonkezelésre jogosult szervezet a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek
a) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
b) a működtetéssel, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatos feladatokat ellátni,
c) a jó gazda gondossággal a vagyont megőrizni,
d) a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a közterheket viselni,
e) a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit érvényesíteni,
f) a használatukban lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.
(2) Az Önkormányzat intézményeitől a Képviselő-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az az önkormányzati célokat nem szolgálja hatékonyan, vagy a feladatok elvégzését veszélyezteti.
6. Vagyonkimutatás
13. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott – vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatás az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva kell bemutatni a Képviselő-testületnek. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyon terheit is.
(2) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetében arab számmal, az egyéb eszköz- és forráscsoportok esetében római számmal jelzett tételek szerinti tagolásban tartalmazza az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), valamint törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon részletezésben.
(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:
a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát ( kisértékü tárgyi eszközök)
c) mérlegben értékkel szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.
(4) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások létrehozásáról, a vagyonkimutatás összeállításáról, közzétételéről a Polgármester gondoskodik.
(5) A vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanokban bekövetkezett változások folyamatos vezetéséért a jegyző felelős.
(6) A forgalomképtelen ingatlanok értékét – 2005.01.01. naptól – az ingatlanvagyon kataszterben költségalapú értékeléssel kell feltüntetni.
Önkormányzati vagyon átruházása, ingyenes vagy
kedvezményes megszerzése és átengedése
14. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselőtestület gyakorolja, mely jogát a magasabb szintű jogszabályokban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja a polgármesterre és bizottságaira.
(3) A (2) bekezdés szerinti átruházott hatáskör tovább nem ruházható, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, a hatáskör gyakorlói kötelesek a Képviselőtestületnek évente legalább egy alkalommal beszámolni.
15. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vonatkozó törvényi rendelkezéssel összhangban gyakorolhatja jogait, ide értve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a ulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogait.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonost illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(3) A társasházakban az önkormányzati tulajdont illetően a tulajdonost a Polgármester vagy az általa meghatalmazott képviseli. A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de közös költség, valamint a felújítási alap mértékére vonatkozó javaslat elfogadásán kívül többletfizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.
(4) A meghatalmazás nem terjed ki az Önkormányzat tulajdoni hányadának változását eredményező, valamint a társasházi alapító okirat módosítására irányuló nyilatkozat megtételére.
(5) A Polgármester a jegyző ellenjegyzése mellett jogosult a társasházi alapító okirat aláírására, módosítására.
(6) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó, vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
(7) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a portfolió vagyonkezelése körében a társaság legfőbb szerve ülésén a társaság tagját megillető képviseleti jogot gyakorolja.
15/A. §1
Vagyonkezelői jog létesítésének és gyakorlásának szabályai
7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
16. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a számviteli törvényben meghatározottak alapján tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyak értékesítésére, egyéb módon történő hasznosítására vagy megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:
a) ingatlanvagyon esetén a Polgármesteri Hivatal által megbízott ingatlan forgalmi értékbecslő által készített 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamán,
cb) a tőzsdén kívüli, másodlagos értékpapír piacon fogalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyam,
cc) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés
d) befektetési jegyek esetén a tőkepiaci jogszabályok által meghatározott előírások figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a magánszemély által történő eladási ajánlatra, és telekrendezési eljárás miatt lefolytatott ügyében.
(4) A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(5) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően kell megállapítani. Ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, és a hasznosítani kívánt vagyonrészen kívül az adott vagyontárgyban önkormányzati tulajdon nem marad, úgy a tulajdonosi jog gyakorlóját a vagyon részértéke alapján kell megállapítani. Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása a Képviselő-testület döntése alapján történhet.
(6) A döntési jogosultságokra vonatkozó értékhatár megállapításakor az értékcsökkentő teherként értékelt vagyoni értékű jogokat figyelmen kívül kell hagyni.
(7) A nem versenytárgyalás útján bonyolított elidegenítés, vagy egyéb módon történő hasznosításkor a mindenkori forgalmi értéket kell alapul venni.
8. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzése és átengedése
17. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát és használati jogát magánszemély vagy átlátható szervezet szerezheti meg.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben, és e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
(3) Önkormányzati vagyon ingyenes használati joga csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható át.
(4) A helyi Inárcsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére önkormányzati vagyon törvényi felhatalmazás alapján létrejött megállapodásban térítésmentesen biztosítható.
(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásról értékhatártól függetlenül a Képviselőtestület határoz minősített többségű döntéssel.
(6) Öröklés, valamint vagyonról történő lemondás esetén az örökség, valamint a vagyon elfogadásáról, annak átvételéről a Polgármester dönt, kivéve az önkormányzati költségvetési szerv javára történő lemondás esetében.
(7) Ha vagyonról az önkormányzati költségvetési szerv javára mondtak le, az Intézményvezető általi elfogadáshoz nettó 15 millió forint értékhatár felett a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges.
(8) Értékhatártól függetlenül a Képviselőtestület hozzájárulásával fogadható el olyan, költségvetési szerv javára történő vagyon lemondásához, amely vagyon nem per-, teher- és igénymentes.
(9) A vagyonkezelői és használati jogra, az átadás rendjére a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak azzal, hogy vagyonkezelői és használatba adás feltételeit írásba kell rögzíteni az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének meghatározásával, a megoldani kívánt nemzetiségi közügy meghatározásával.
18. § (1) Az Önkormányzat vagy a költségvetési szerve költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.
(2) Az Önkormányzat költségvetési szerve javára felajánlott vagyon elfogadása esetén is a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.
9. Gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban való részvétel
19. § (1) Az Önkormányzat a Képviselőtestület döntése alapján törvény keretei között gazdasági társaságot alapíthat, továbbá gazdasági társaságban érdekeltséget szerezhet.
(2) Az Önkormányzat kizárólag betéti társaság kültagja, korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság tagja és részvényes lehet.
Önkormányzati vagyon versenyeztetésére vonatkozó szabályok
20. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása e fejezetben meghatározott kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmazásával történik.
(2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása során
a) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,
b) korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyon értékesítése esetén 25 millió forint egyedi értékhatárig, feltéve, hogy az ingatlan vagyon (vagyonrész) értéke az itt megjelölt értéket nem éri el, továbbá ha az ingatlan vagyon hasznosítása 1 évet meg nem haladó időtartamra szól.
c) forgalomképes ingatlan vagyon értékesítése esetén 25 millió forint egyedi értékhatárig, feltéve, hogy az ingatlan vagyon (vagyonrész) értéke az itt megjelölt értéket nem éri el, továbbá ha az ingatlan vagyon hasznosítása 1 évet meg nem haladó időtartamra szól.
d) ingó vagyon értékesítése esetén nettó 3 millió forint értékhatárig,
e) ingó vagyon selejtezése esetén, ha az a más jogszabályokban foglalt eljárás alapján történik,
f) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára vonatkozó helyiségek bérletére,
g) Vagyonkezelői szerződés és haszonélvezeti jogot alapító szerződésre.
21. § (1) A versenyeztetési eljárás módjai:
a) nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás,
b) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével,
c) egyszerűsített pályázati eljárás,
d) ingatlan és ingó vagyon tekintetében árverés,
e) portfolió vagyon zártkörű elhelyezése,
f) portfólió vagyonnak a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti értékesítése
g) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással,
h) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással.
(2) A pályázati eljárás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján. A nyilvános pályázat során követendő eljárás rendjét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Nyilvános a pályázat, ha
a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható,
b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
(4) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) versenypolitikai ok alapján az indokolt,
c) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,
d) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek,
e) tanácsadó kiválasztása céljából.
(5) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön rendelkezni kell arról, hogy a pályázatot megelőzi-e előminősítő eljárás, a pályázat egy-, vagy többfordulós, valamint arról, hogy alternatív ajánlat tehető-e. E kérdésekre a részletes pályázati kiírásban is ki kell térni.
(6) Nyilvános pályázat során is – speciális feltételek meghatározásával – szűkíthető a pályázók köre, ha az szakmai érdekből vagy versenyszempontból indokolt.
22. § (1) Versenyeztetési eljárás nélkül történhet az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása és más módon történő hasznosítása, ha annak értéke nem éri el a 25 millió forintot.
(2) Egyszerűsített pályázati eljárás útján történhet az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása és más módon történő hasznosítása, ha a vagyontárgy értéke ingatlan és ingó vagyon esetén nem éri el a 25 millió forintot.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv bármikor dönthet úgy, hogy az e fejezet szabályai szerint
a) versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető, hasznosítható vagyontárgyat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti,
b) az értéke vagy más ok alapján e rendelet szerint az egyszerűsített pályázati eljárás, továbbá ingatlan és ingó vagyon esetén az árverés hatálya alá tartozó önkormányzati vagyont e rendeletnek a forgalmi értéke alapján magasabb értéket elérő vagyontárgy értékesítésére, hasznosítására irányuló szabályai szerint vagy nyilvános pályázat útján idegeníti el, hasznosítja vagy adja más használatába, kezelésébe.
23. § (1) A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
(2) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
24. § A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).
25. § A pályázati felhívást az eljárás megindítására vonatkozó döntés meghozatalára jogosult szerv vagy személy vonhatja vissza legkésőbb a pályázatok benyújtására megjelölt határidő elteltéig. A visszavonásra vonatkozó hirdetményt a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni és egyidejűleg az ismert ajánlattevőket írásban, közvetlenül értesíteni kell.
25/A. § Az önkormányzat ingatlan vagyontárgyainak részletes felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tulajdonosi ellenőrzése
26. § Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, valamint az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése. Az ellenőrzést az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével kell elvégezni.
27. § A tulajdonosi ellenőr jogosult:
a) az ellenőrzött vagyonkezelt ingatlanába szabadon belépni, figyelemmel az ellenőrzött biztonsági előírásaira, munkarendjére;
b) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - külön jogszabályban meghatározott adat és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni;
c) az ellenőrzött vezetőjétől, képviselőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.
28. § A tulajdonosi ellenőr köteles:
a) tulajdonosi ellenőrzési tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vezetőjét, (képviselőjét) az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 munkanappal tájékoztatni és megbízólevelét bemutatni;
b) objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni;
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani;
d) amennyiben a tulajdonosi ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni a tulajdonosi ellenőrzés vezetőjének;
e) vizsgálati jelentést készíteni, a vizsgálati jelentés tervezetét az ellenőrzött személlyel, illetve képviselőjével egyeztetni;
f) a vizsgálati jelentés aláírását követően a vizsgálati jelentést a tulajdonosi ellenőrzés vezetőjének átadni;
g) ellenőrzési megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok, vagy elfogultság tudomására jutásáról haladéktalanul írásos jelentést tenni a tulajdonosi ellenőrzés vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik;
h) az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében az ellenőrzött vezetőjének vagy képviselőjének átvételi elismervény ellenében átadni.
i) az ellenőrzöttnél a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni;
j) a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni;
k) A tulajdonosi ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni.
Az ellenőrzött jogai és kötelezettségei
29. § Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:
a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,
b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
30. § Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban, vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
A tulajdonosi ellenőrzés bizonyítékai
31. § A tulajdonosi ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható különösen:
a) az eredeti okmány, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata);
b) a másolat, amely az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a „másolat” szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti okirattal mindenben megegyezik;
c) a kivonat, amely az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a „kivonat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti okirat, melyik oldalának, mely szövegrészét tartalmazza;
d) teljességi nyilatkozat, amelyben az ellenőrzött (képviselője) igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul a tulajdonosi ellenőr rendelkezésére bocsátotta,
e) a tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak a tulajdonosi ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza. Hitelesítésnél a „tanúsítvány” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely okiratok alapján készült;
f) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okmány, de amelynek valódiságát a tulajdonosi ellenőr és az ellenőrzött annak képviselője vagy alkalmazottja közösen megállapítja, és e tényt aláírásával igazolja;
g) fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz, amely alkalmazható a tulajdonosi ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására. A fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött, képviselője, illetve a rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével;
h) a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés;
i) a nyilatkozat, amely az ellenőrzött, annak képviselője, illetve alkalmazottjának olyan írásbeli vagy szóbeli kijelentése, amely okirat hiányában vagy meglévő okirattal ellentétesen valamilyen tényállást közöl;
j) a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról.
A tulajdonosi tervezés ellenőrzése
32. § (1) Tulajdonosi ellenőrzést az alábbi gyakorisággal kell végezni.
a) határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződés esetén minden második évben, kivéve, ha a vagyonkezelési szerződés ettől eltérő időintervallumot határoz meg.
b) határozott idejű vagyonkezelési szerződés esetében a szerződésben meghatározott időközönként.
(2) A Polgármester olyan tény, vagy körülmény esetén, amely szükségessé teszi, elrendelhet soron kívüli ellenőrzést.
33. § A tulajdonosi ellenőrt megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a Polgármester ír alá.
34. § (1) Az iktatószámmal ellátott megbízólevél az alábbiakat tartalmazza:
a) a "Megbízólevél" megnevezést,
b) a tulajdonosi ellenőrzést végző szervezet megnevezését,
c) a tulajdonosi ellenőr nevét, beosztását,
d) az ellenőrzött megnevezését,
e) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyát,
f) a tulajdonosi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást,
g) a megbízólevél érvényességi idejét,
g) a kiállítás keltét,
h) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.
(2) A megbízólevelet a tulajdonosi ellenőr köteles átadni az ellenőrzött vezetőjének (képviselőjének) a tulajdonosi ellenőrzés megkezdése előtt.
35. § A tulajdonosi ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
36. § Az adatbekérés útján kapott információk valódiságát a tulajdonosi ellenőr - az érdemi értékeléshez szükséges módon - köteles vizsgálni.
37. § A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal megelőzően, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzött vezetőjének (képviselőjének). Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja a tulajdonosi ellenőrzés eredményes lefolytatását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a Polgármester dönt.
38. § Minden helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a tulajdonosi ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzött vezetőjének (képviselőjének) vagy az őt helyettesítő személynek.
39. § A tulajdonosi ellenőrzés során az ellenőrzött vezetőjétől (képviselőjétől) szükség esetén teljességi nyilatkozatot kell kérni, amelyben az ellenőrzött igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó és a valóságnak megfelelő valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul a tulajdonosi ellenőr rendelkezésére bocsátotta.
40. § A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonra vonatkozó a gazdálkodási rendet sértő, a személyi és anyagi felelősség megállapítása alapjául szolgáló mulasztások, szabálytalanságok, károkozások és egyéb jogsértő cselekmények gyanúja esetén a tulajdonosi ellenőr köteles ellenőrzési jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben felelősként megjelölt személy 3 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a terhére felrótt felelősséget, elismeri – e vagy sem.
41. § Az ellenőrzési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a tulajdonosi ellenőrzést végző szervezet és az ellenőrzött megnevezését;
b) az ellenőrzési jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét;
c) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyát;
d) a tulajdonosi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást;
e) a tulajdonosi ellenőrök megnevezését;
f) a gazdálkodási rendet sértő, a személyi és anyagi felelősség megállapításának alapjául szolgáló mulasztásokat, szabálytalanságokat, károkozásokat, egyéb jogsértő cselekményeket, hivatkozva a megállapításokat alátámasztó ellenőrzési bizonyítékokra és jogszabályokra;
g) a felelősként megjelölt személyek nevét, beosztását;
h) a jegyzőkönyvi megállapítást tevő tulajdonosi ellenőr nevét, aláírását;
i) a felelősként megjelölt személy nyilatkozatát, amelyben aláírásával igazolja, hogy a jegyzőkönyv rá vonatkozó kivonatát megkapta, a benne foglaltakat megismerte és tudomásul veszi, hogy írásbeli magyarázatot köteles adni az ellenőr részére;
j) az ellenőrzött vezetőjének (képviselőjének) aláírását az ellenőrzési jegyzőkönyv átvételének elismeréséről.
42. § A tulajdonosi ellenőr az érintett személy írásbeli nyilatkozatát köteles 8 munkanapon belül saját észrevételeivel együtt írásban előterjeszteni a Polgármesterhez. A Polgármester dönt az írásbeli nyilatkozat elfogadásáról vagy elutasításáról, és az előterjesztéstől számított 3 munkanapon belül erről írásban tájékoztatja a felelőssé tett személyt, illetve az ellenőrzött vezetőjét (képviselőjét).
43. § Az írásbeli nyilatkozat elutasítása esetén a Polgármester javaslatot tesz a megfelelő eljárás kezdeményezésére.
Vizsgálati jelentés
44. § A tulajdonosi ellenőr a tulajdonosi ellenőrzés tárgyát, megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó vizsgálati jelentést (továbbiakban: jelentés) készít.
45. § A jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a tulajdonosi ellenőrzést végző szervezet megnevezését,
b) az ellenőrzött megnevezését,
c) az ellenőrzött időszakban a felelős beosztású vezető – az ellenőrzött vezetője, gazdasági vezetője – nevét, beosztását,
d) a tulajdonosi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését,
e) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyát,
f) az ellenőrzött időszakot,
g) a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét,
h) a tulajdonosi ellenőrzés célját, feladatait,
i) az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat,
j) a tulajdonosi ellenőrzési megállapításokat,
k) a következtetéseket és javaslatokat,
l) indokolt esetben a vagyonkezelési szerződés felmondásának javaslatát,
m) a jelentés dátumát és a tulajdonosi ellenőrök aláírását.
46. § A vizsgálati megállapításokat úgy kell megfogalmazni, hogy
a) az ellenőrzött vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való vagyongazdálkodása egészének működése, az ellenőrzött tevékenység objektíven értékelhető legyen,
b) vegye figyelembe a működéssel, gazdálkodással, tevékenységgel kapcsolatos előnyös
és hátrányos összefüggéseket.
47. § A tulajdonosi ellenőr köteles a jelentésben szerepeltetni minden olyan lényeges tényt, megállapítást, hiányosságot és ellentmondást, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló tulajdonosi ellenőrzési jelentés teljességét.
48. § A tulajdonosi ellenőrök a vizsgálati jelentés elkészítésénél kötelesek értékelni minden, az ellenőrzöttek, illetve egyéb felek által rendelkezésükre bocsátott információt és véleményt, azonban ez utóbbi nem befolyásolhatja a tulajdonosi ellenőrök tényeken alapuló megállapításait, következtetéseit.
49. § A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést is kell adni, és ajánlásokat, javaslatokat kell megfogalmazni a hiányosságok felszámolása, illetve a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében.
50. § Amennyiben a jelentésben a megállapítások, következtetések alátámasztását, jellemzését szolgáló konkrét példák nagy száma miatt azok teljes körű ismertetése túlságosan terjedelmessé tenné a jelentést, akkor ezeket mellékletben kell közölni.
51. § A jelentés elkészítéséért, a levont következtetésekért, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők vezetője felelős.
52. § A tulajdonosi ellenőrzési vezető a jelentés tervezetét egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött vezetőjének (képviselőjének), illetve annak, akire vonatkozóan a jelentés megállapítást vagy javaslatot tartalmaz.
53. § A jelentés tervezeténeknek tartalmaznia kell azt a záradékot, amely szerint a 77. §-ban meghatározott személyek - a jelentés tervezetének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül - nyilatkozhatnak arról, hogy a jelentés tervezetébenben foglaltakkal kapcsolatban kívánnak-e észrevételt tenni. Az esetleges észrevételeket a jelentés tervezetének kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kell megküldeni a Polgármester részére.
53. § Megbeszélést kell tartani, ha az ellenőrzött részéről a megállapításokat vitatják. A megbeszélés célja a megállapítások és következtetések elemzése, valamint az összeállított ajánlások egyeztetése.
54. § A megbeszélésen részt vesz, az ellenőrzést végző tulajdonosi ellenőrök, a tulajdonosi ellenőrök vezetője, az ellenőrzött vezetője (képviselője) és szükség szerint más olyan személy, akinek meghívása a vizsgálat tárgya vagy megállapításai miatt indokolt.
55. § Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a tulajdonosi ellenőrök vezetője dönt, amelyről az észrevétel kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül az érintetteknek írásbeli tájékoztatást ad és az el nem fogadást indokolja.
56. § Az elfogadott észrevételeknek megfelelően a tulajdonosi ellenőrök vezetője a jelentést módosítja. Az ellenőrzött vezetőjének (képviselőjének) észrevételeit, illetve a vizsgálatvezető válaszát az ellenőrzési jelentéshez csatolni kell, és a továbbiakban egy dokumentumként kell kezelni.
57. § A vizsgálati jelentés a 52. § - 56. § - ban meghatározott eljárást követően lezárásra kerül, a
58. § Az ellenőrzött vezetője - a vizsgálati jelentésben foglalt javaslatok alapján - a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével a vizsgálati jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedési tervet készít. Indokolt esetben a Polgármester ennél hosszabb, legfeljebb 30 napos határidőt is megállapíthat.
59. § Az elkészített intézkedési tervet az ellenőrzött vezetője (képviselője) haladéktalanul megküldi a tulajdonosi ellenőrök vezetőjének, aki az intézkedési tervet annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül véleményezi.
60. § Amennyiben az ellenőrzést végzők részéről az intézkedési tervet vitatják, írásban kell tájékoztatni az ellenőrzöttet, és szükség esetén megbeszélést kell tartani, amelyen részt vesz az ellenőrzött vezetője (képviselője) és a vizsgálatot végző tulajdonosi ellenőrök.
61. § Az intézkedési tervet, valamint amennyiben szükséges volt a megbeszélésen kialakított álláspontokat az ellenőrök vezetője megküldi a Polgármesternek. Az intézkedési terv végleges elfogadásáról a Polgármester dönt.
62. § (1) Az ellenőrzött vezetője felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért.
(2) Az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kiszabott határidő lejárta után 15 munkanappal az ellenőrzött vezetője köteles a Polgármestert írásban tájékoztatni az intézkedési tervben foglaltak megvalósulásáról.
63. § Amennyiben az intézkedési tervben foglaltakat az ellenőrzött nem tartotta be, vagy a jelentés olyan hiányosságokat, szabálytalanságokat tárt fel, amelyek nem orvosolhatóak, a Polgármester köteles a Képviselő-testülethez fordulni a szükséges intézkedés megtétele érdekében.
64. § A Polgármester kétévente és a választási ciklus lejárta előtt köteles a tárgyidőszakban végzett tulajdonosi ellenőrzésekről, azok eredményéről, a megtett intézkedésekről, összefoglaló tulajdonosi ellenőrzési beszámolót terjeszteni a Képviselő-testület elé elfogadásra.
65. § Az összefoglaló tulajdonosi ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a) a tárgyidőszakba végzett ellenőrzési tevékenységet, annak indokát, célját
b) a tulajdonosi ellenőrzések fontosabb megállapításait
c) a tulajdonosi ellenőrzés alapján megtett intézkedéseket
Az ellenőrzések nyilvántartása
69. § A tulajdonosi ellenőrök vezetője köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett tulajdonosi ellenőrzésekről és gondoskodni a tulajdonosi ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről. A nyilvántartás tartalmazza:
a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését,
b) az elvégzett tulajdonosi ellenőrzések témájának megnevezését,
c) a tulajdonosi ellenőrzések kezdetének és lezárásának időpontját,
d) a jelentősebb megállapításokat, javaslatokat, e) az intézkedési tervek végrehajtását
Záró rendelkezések
70. §4 (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2004. (I.29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Megállapította 12/2014. (IX. 18.) ör 1..§-a Hatályos: 2014. szeptember 19.
Megállapította a 12/2014. (IX. 18.) ör. 2. §-a Hatályos: 2014. szeptember 19.
Módosította a 12/2014. (IX: 18.) ör. 3. §-a Hatályos: 2014. szeptember 19.
Módosította a 12/2014. (IX: 18.) ör. 4. §-a Hatályos: 2014. szeptember 19.