1. § A szabályozás célja, hogy Inárcs Nagyközség közigazgatási területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Inárcs Nagyközség közigazgatási területén fekvő, 820 helyrajzi szám alatti, Inárcs Nagyközség Önkormányzata tulajdonában lévő köztemetőre, valamint az ott végzett temetkezési, temető-fenntartási és üzemeltetési tevékenységre.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed az eltemettetőkre, a temetőben temetkezési szolgáltatást, valamint egyéb temetői munkát (például: síremlékállítást) végző természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre, valamint a temetőt látogatókra.

(3) E rendeletet alkalmaznia kell a temető fenntartását, üzemeltetését, a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személynek, valamint annak, akire nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a köztemető üzemeltetéséről kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján SZIGÜ Temetőüzemeltető Kft. (2220 Vecsés, Vigyázó Ferenc u. 6.) (továbbiakban: Üzemeltető) útján gondoskodik.

(2) A feladat ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet a képviselő-testület éves költségvetésének terhére biztosítja az üzemeltetőnek.

(3) Működő köztemetők: tulajdonos Inárcs Nagyközség Önkormányzata (székhely: 2365 Inárcs, Rákóczi út 4.) A Temető címe: 2365 Inárcs, Honvéd utca 48., helyrajzi száma Inárcs belterület 820.

(4) A temető üzemeltetője amennyiben a kegyeleti közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, köteles a kegyeleti közszolgáltatást más gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól számvitelileg elkülöníteni.

(5) Az üzemeltető a kegyeleti közszolgáltatás ellátásáért, a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzőktől temető fenntartási hozzájárulási díjat, a temetkezési szolgáltatóktól a temetői létesítmények, és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért igénybevételi díjat szed, melynek mértékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6) A köztemetőben polgári és egyházi szertartással történő temetés, búcsúztatás egyaránt lebonyolítható.

5. § A köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a Ttv. valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm.rendelet értelmében és az azokban megjelöltek szerint a járási hivatal ellenőrzi.

6. § (1) A köztemető nyitvatartási ideje:

(2) A temetőből a nyitva tartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni.

(3) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) Az üzemeltető köteles a temető bejáratánál kifüggeszteni az üzemeltető nevét, címét tartózkodási helyét, telefonszámát.

7. § (1) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani, az etnikai vagy vallási temetkezési szokásokat tiszteletben tartani, és tartózkodni a kegyeleti érzést sértő tevékenységtől, hanghatástól vagy magatartástól.

(2) Minden látogató kötelessége a temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése, ezért a hulladékot kötelesek a hulladékgyűjtő helyre vinni, ot elhelyezni és mindennemű szennyezéstől tartózkodni.

(3) A temetők területére állatokat bevinni, vagy beengedni – a vakvezető kutyák, illetve a temetési lovas fogat kivételével – tilos.

(4) A temető területére a jogosult kommunális és temetkezési és egyéb szolgáltatást végző (sírköves) gépjármű, valamint a mozgásukban korlátozott látogatók kivételével, motorkerékpárral, személy- és tehergépjárművel behajtani tilos. Az engedéllyel behajtók részére várakozni tilos! A látogatók a gépjárműveiket e kivételekkel csak erre a célra a temetőn kívül kijelölt területen helyezhetik el.

(5) A kerékpárokat a köztemetőben csak az arra kijelölt tárolóban lehet tárolni. Tilos a kerékpárokat a sírsorok közé bevinni

(6) Tilos a temetőben szemetelni. Az elhervadt virágokat, koszorúkat, az elhasznált csomagoló anyagot és minden más hulladékot kizárólag ezek gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtőbe szabad elhelyezni. A temetőben lévő hulladékgyűjtőbe a temetőn kívül keletkezett hulladékot elhelyezni tilos. A sírhelyek gondozása során a keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható.

(7) A temetőben sírokat, sírboltokat, síremlékeket, kegyeleti tárgyakat, a síremlékeket a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(8) Tilos a temetőben lévő vízvételi helyet a temetőben található növényzet locsolásán túl más célra igénybe venni.

(9) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(10) A temetőben meggyújtott gyertyákat, mécseseket a tűzveszély elkerülése végett távozás előtt el kell oltani. Kivéve halottak napján az üzemeltető felelősségére. A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorút és virágot elégetni a temetőben tilos!

(11) A temetőben 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyeletével tartózkodhat.

(12) A temetőből virágot, vagy sírokra ültetett növényeket illetéktelen személyeknek kivinni nem lehet. A temetőből sírköveket, fejfát, síremléket, vagy ezek egy részét csak az üzemeltető írásbeli engedélyével lehet kivinni.

8. § (1) A temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:

(2) A sírokra olyan növények telepíthetők, amelyek kifejlett magassága legfeljebb egy méter, valamint nem terjed túl a temetési hely területén. A sírokra örökzöld és lombhulló fát ültetni nem lehet.

(3) A temetőben csak a temetési helyek díszítését szolgáló, a kegyeleti jelleggel összefüggő tárgyak, növények helyezhetők el. Az engedély nélküli, valamint a temető rendjét megzavaró, illetve az emlékezést sértő tárgyak és növények eltávolítására az üzemeltető jogosult.

(4) Tilos a temetési helyen, mellette, vagy mögötte a gondozáshoz használatos szerszámok és egyéb eszközök tárolása.

(5) A temetőben a sírhelyek bekerítése, illetve a sírhelyek mellé, fölé épület, építmény, pad, ülőhely elhelyezése tilos.

(6) A sírhely birtokosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

(7) A temetőben végzendő munkát a sírgondozás kivételével az üzemeltetőnek be kell jelenteni. Az üzemeltető a bejelentésekről nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a bejelentés és a munka megkezdésének időpontját, a munka helyét, megnevezését, az építtető és kivitelező nevét, címét, sírbolt építés esetén a jogerős építési engedély számát.

(8) Exhumálások, síráthelyezések, illetve egyéb okok következtében feleslegessé vált sírköveket, sírkőmaradványokat a sír létesítője (örököse) a munkák végeztétől számított 8 napon belül köteles a temető területéről elszállítani. Amennyiben kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a 8 nap elteltével az üzemeltető köteles a sírkövet elszállíttatni és jogosult ennek költségeit a sír létesítőjére (örökösére) hárítani.

9. § A temetési helyek gondozása során a következő körültekintő gondossággal kell eljárni:

10. § (1) Az eltemetések, illetve hamvasztottak elhelyezésre az alábbi temetkezési helyekre történhet:

(2) Az üzemeltetőnek a temetőkben vallási felekezethez való tartozásra, vagy egyéb megkülönböztetésre tekintet nélkül, a vallási szokásokra figyelemmel kell biztosítania a halottak eltemetését.

(3) A temetőben polgári valamint egyházi temetési szertartás egyaránt lebonyolítható.

(4) Az elhunytakat eltemetni csak üzemelő, illetve részlegesen üzemelő temetőkben szabad, a temetők rendjének betartásával. Holttest elhamvasztása után az urnába helyezett hamvakat urnatartóban, illetve sírban kell elhelyezni.

(5) A hamvak elszórására a köztemetőben megfelelő elkülönített temetőrészt kell kijelölni. A szétszórt hamvasztottak nevét nyilvántartás rögzíti. Az elhalt életében tett rendelkezései, illetve az elhamvasztásról gondoskodó személy rendelkezése alapján a kegyeleti igények betartásával a hamvak szétszórhatók, ezt követően gondoskodni kell a hamvak talajjal történő összekeveredéséről.

(6) A temetőt sírhelytáblákra, a táblákat sorokra kell osztani. Az elhunytak az elhalálozás ideje szerinti sorrendben temetendők, kivéve az előre váltott kettős sírhelyek, ahol a megváltott sírhelybe a második halott később temethető. A temető tábláról készült számozott sírhelysoros térképvázlaton a temetéseket folyamatosan fel kell tüntetni.

11. § (1) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek sírhelydíjat kell fizetnie. A temetési helyek megváltási díját, valamint az újraváltás díját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, az elhunyt eltemetésről Inárcs Nagyközség Önkormányzata köteles gondoskodni.

(3) Ha a temetés közköltségen történik, a temetés módját a Polgármester határozza meg.

(4) A köztemetés esetén az Önkormányzat hagyatéki hitelezőként lép fel.

12. § (1) Az egyes temetkezési helyeket az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemettetőnek meg kell váltania (egyszeri megváltás) és ezzel a temetkezési hely felett rendelkezési jogosultságot szerez. A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(2) A temetési helyek használati jogának megváltási időtartama:

(3) Temetkezési helyet - a sírbolt és a kettős sírhely üresen maradt felének kivételével – megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet. A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(4) A temetési hely feletti rendelkezési jog – a (5) bekezdés kivételével – meghosszabbítható (újraváltható), melynek időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(5) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(6) A sírhelyek megváltási díját Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete állapítja meg. ( A megállapított díjakat jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza)

(7) A díjat minden esetben a temetést, rátemetést és kihantolást megelőzően kell megfizetni.

(8) A temetkezésre megváltott hely magánszemélyek között csere, adásvétel vagy ajándékozás tárgya nem lehet.

(9) Ha a használati idő leteltét követően temetési helyet fél éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

(10) Inárcs Nagyközség Önkormányzata azon elhunyt személyeknek, akik a település közélete területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat.

13. § A rátemetés során az eltemetett halott részére koporsós temetés esetén legalább 25 év, urnás földbetemetés esetén pedig legalább 10 év nyugvási (porladási) időt kell biztosítani.

14. § (1) A sírhelyek mérete:

(2) A sírgödör mélysége minden esetben legalább 200 cm.

(3) A holttestre sírnyitási engedéllyel elhalt rátemethető. Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó aljának legalább 160 cm mélyre kell kerülnie (mélyített sír) a felszíntől.

(4) Fertőző betegségben elhunytra csak a temetést követő egy év elteltével szabad rátemetni,

(5) A rátemethető elhaltak számát az illetékes Tisztiorvosi Szolgálat korlátozhatja.

15. § (1) A sírbolt (kripta), urnasírbolt (továbbiakban: sírbolt) méretét a befogadó koporsók, urnák száma határozza meg.

(2) Sírbolt a Képviselő-testület hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon építhető.

(3) A sírbolt köztemetőn belüli elhelyezését a parcellaterv alapján az üzemeltető jelöli ki.

(4) A kolombáriumban az urnák elhelyezése 30cm x 30cm x 45cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(5) Urnát urna fülkébe elhelyezni, urna sírba temetni vagy sírhelybe rátemetni szabad, s rátemetéshez nem szükséges sírnyitási engedély. Sírban az urnát a 4. § (1) bek. d) pontjában meghatározott méret szerint kell eltemetni.

(6) Urnasírhely temetőn belüli lehelyezését a parcellaterv terv alapján az üzemeltető jelöli ki.

16. § (1) A temetési hely jelölésére sírjel használható, amely nem foglalhat el a 13. § (1) bekezdésében meghatározott temetési helynél nagyobb területet.

(2) A felállítandó síremlék tervét, vázrajzát a temető üzemeltetőjének be kell mutatni.

(3) A sírjel, vagy az azon szereplő felirat, ábra, meg kell, hogy feleljen a kegyeleti érzés elvárásainak, semmiképpen nem lehet a közízlést, emlékezést sértő.

(4) A temetési helyen túlterjeszkedő, szabálytalan, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírhelyeket elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kezdett.

17. § (1) A felállítandó síremlék, emlékoszlop tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt az üzemeltetőnek be kell mutatni és ezt nyilvántartásba kell venni.

(2) Az előírt engedély hiánya és attól való eltérés esetén az üzemeltető a sírhely birtokosát határidő kitűzésével felhívja a sérelmes állapot megszüntetésére, a felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkát elvégzi (elvégezteti) és annak költségét áthárítja a sírhely birtokosára.

(3) A síremlék köré szilárd burkolatú kísérő járda építhető, a sírhely határain belül.

(4) A temetőben vállalkozás szerűen munkát végző köteles betartani az e rendeletben meghatározott feltételeket. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, az eredeti állapot nem változhat meg. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(5) A temetőben a síremléket olyan építési technológiával kell megépíteni, mellyel megelőzhetőek a síremlék ledőlésével, leborulásával kapcsolatos balesetek. A síremlék építésének hiányosságaiból és hibáiból eredő mindennemű kárért és balesetért a kivitelező tartozik felelősséggel.

(6) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt bejelentés után szabad kivinni.

(7) A temetőben engedély nélkül elhelyezett és a temető rendjét zavaró tárgyakat a temető tulajdonosa vagy üzemeltetője jogosult eltávolítani.

18. § (1) Ha a sírbolt helyet a megváltástól számított két éven belül nem építik be, a fenntartó köteles az érdekeltet 60 napon belül a szabályoknak megfelelően beépítésre felhívni, A beépítés elmaradása esetén a befizetett díjat kezelési költség levonásával visszatéríteni. ezt követően a fenntartó a sírbolt helyet újra értékesítheti.

(2) A sírbolt feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse vagy at a személy gyakorolhatja, akinek a jogosultságát a sírboltkönyvbe bejegyezték.

(3) A sírbolt létesítőjének az tekinthető, aki a használati díjat befizette és a minőségét a sírboltkönyvbe bejegyeztette.

19. § (1) A sírok, sírok fölé emelt síremlékek, fejfák, sírboltok tisztántartásáról, karbantartásáról, helyreállításáról saját költségén, ennek létesítője, ill. örököse köteles gondoskodni.

(2) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosaként Inárcs Nagyközség Önkormányzata a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni, A felhívás – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(3) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(4) A sírbolt eltávolítása esetén a sírboltot – sírnyitási engedéllyel - ki kell üríteni és a holttestmaradványokat - ha a helott hozzátartozói az áttemetésről, elszállításról nem gondoskodnak – közös sírba kell elhelyezni, ha a 25 éves porladási idő eltelt.

(5) Ha a 25 éves porladási idő még nem telt el, a temető fenntartója a más sírba való áttemetésről gondoskodni köteles.

(6) A temető fenntartója a bontással, ill. a más sírba való áttemetéssel kapcsolatos költségeit azzal szemben érvényesítheti, aki a (2) bekezdés szerint a helyreállításról köteles lenne gondoskodni.

(7) Díszsírhelyek síremlékeinek fenntartásáról a létesítő illetve örökös köteles gondoskodni.

20. § (1) A temető ravatalozójába kiszállított halottról, vagy halva született gyermekről kiállított halottvizsgálati, vagy halvaszületési bizonyítványt a gondnoknak be kell mutatni. A gondnok a halottat bejegyzési a betűsoros névmutatóba, és gondoskodik a ravatalozóba való elhelyezésről.

(2) Ha az elhunyt másképp nem rendelkezett, akkor a sírboltba házastársa, egyenes ági rokonai, valamint azok házastársai temethetők. Más hozzátartozók csak akkor temetkezhetnek, ha a kérelmező az előbb felsorolt jogosultak írásbeli hozzájárulását felmutatja, vagy írásban nyilatkozik, hogy az elhunytnak a közelebbi betemetésre jogosult hozzátartozója nincs.

(3) Közös üregű sírboltba halottat csak kettős koporsóban szabad elhelyezni, és az egyiket légmentesen kell zárni.

(4) Holttest maradványok közös sírba helyezését a temetés időpontjának és közös sír megjelölésével kell feljegyezni.

21. § (1) Sírboltok, sírok felnyitásához sírnyitási engedély szükséges a Pest Vármegyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálytól.

(2) A temető, illetve különböző részeinek lezárását, kiürítését, illetve áthelyezését, stb. tartalmazó hirdetményt több központi helyen ki kell függeszteni (pl. Temető, Polgármesteri Hivatal, ravatalozó). A hirdetményben meg kell határozni a temetőt, temetőrészt, valamint, hogy hol és ki ad részletes felvilágosítást. A lezárást, kiürítést megelőzően legalább 6 hónappal és azt követően kéthavonként összesen 3 alkalommal egy országos és egy területileg illetékes újságban (helyi újságban) meg kell hirdetni, és helyi szokásoknak megfelelően az egyházi hirdetőn is ki kell függeszteni.

(3) Temetőrendezés során, sírásás, exhumálás, kihantolás folyamatán talált ékszerekről és egyéb értékekről a temető fenntartóját azonnal értesíteni kell és jegyzőkönyvet kell felvenni, továbbá gondoskodni kell a tárgyak megőrzéséről, és értesíteni kell a tulajdonost (örökösöket).

22. § (1) Inárcs Nagyközség Önkormányzata a köztemető üzemeltetéséről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.

(2) Az üzemeltető feladatai a következők:

(3) A temető üzemeltetését az a gazdálkodó szervezet láthatja el, amely a kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel.

(4) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

(5) ) A köztemető üzemeltetési költségeit az üzemeltető biztosítja. Az üzemeltető a kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján az alábbi díjak közvetlen beszedésére jogosult:

(6) A temető fejlesztéséhez az Üzemeltető is hozzájárul, az üzemeltető minden negyedévben temetőfejlesztési hozzájárulásként befizet az Önkormányzat részére akkora összeget, amely összeg az aktuális sírhelymegváltási díjak összessége volt.

(7) A temető üzemeltetője is köteles e rendeletben meghatározott, a temetési szolgáltatókat terhelő díjakat megfizetni, ha az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez.

(8) Az üzemeltető köteles:

23. § (1) Az üzemeltető feladata, annak vizsgálata, hogy a temetkezési szolgáltatók, és a kiegészítő (pl. sírköves) tevékenységet folytató vállalkozók a szolgáltatás végzésére, rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel. Ennek igazolására vállalkozó köteles a vállalkozási engedélyét felmutatni.

(2) A temetkezési szolgáltatók munkavégzésének összehangolását az üzemeltetőnek kell biztosítania.

(3) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők a tevékenységüket csak az 1. számú mellékletben foglalt díjak – előzetesen az üzemeltető részére történt – megfizetése ellenében kezdhetik meg.

(4) Amennyiben a szolgáltatók a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor a szolgáltatás végzése nem kezdhető meg, a létesítmények nem vehetők igénybe.

(5) A köztemetőn belüli, az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező (az üzemeltető által biztosított szolgáltatások). A kötelező igénybevétel az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt díjak előre történő megfizetése mellett történik.

(6) A temetkezési szolgáltatók – az általuk végzett egyes temetkezési szolgáltatások jellegéhez is igazodóan – azonos feltételekkel az erre irányuló bejelentés sorrendjének megfelelően veszik igénybe a temetői létesítményeket, az azt szolgáló infrastruktúrát, az üzemeltető által biztosított szolgáltatásokat az e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt díjak előre történő megfizetése mellett.

(7) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők (sírköves) által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás díjat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(8) Nem a temetkezési szolgáltatások körébe tartozó vállalkozói tevékenységek végzését a vállalkozók a munkavégzés megkezdése előtt legalább egy munkanappal kötelesek bejelenteni az üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában, és az 1. sz. mellékletben meghatározott díjat megfizetni.

(9) A vállalkozó az üzemeltető kérésére köteles a vállalkozási engedélyét felmutatni.

(10) A vállalkozók a köztemetőben munkanapokon és csak a nyitvatartási időben végezhetnek munkát.

(11) Az üzemeltető a létesítmények igénybevételét – más szolgáltató részéről történt korábbi lefoglalás esetét kivéve – munkanapokon 9:00 órától 15:00 óráig nem tagadhatja meg.

(12) A temetkezési szolgáltatók kötelesek a hely jellegének megfelelő viseletben, a szertartások és búcsúztatások rendjének tiszteletben tartásával végezni a munkájukat.

(13) Temetési időpont csak az Üzemeltetővel történő előzetes egyeztetés alapján tűzhető ki a temetést megelőzően legalább két munkanappal. Temetések csak munkanapokon, október 1.- március 31.-ig 10:00-15:00 óra, április 1.- szeptember 30.-ig 10:00-17:00 óra közötti időpontokban végezhetőek. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehetséges az üzemeltetővel történt külön megállapodás alapján.

(14) Az üzemeltetőnek olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből az (5) bekezdés szerinti igények nyomonkövethetők.

(15) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni vagy bontási anyagot elszállítani csak a fenntartó hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezéstől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot pl. betont vagy vaslemezt lehet előkészíteni. Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni. A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható,

(16) Az üzemeltető feladata a hulladékgyűjtők elhelyezése és a hulladék folyamatos elszállítása. A keletkezett hulladékot a kihelyezett konténerekbe kell gyűjteni, majd a helyi hulladékgazdálkodóval kötött megállapodás alapján a kijelölt lerakóhelyre kell szállítani ártalmatlanítás céljából.

24. § (1) A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla- és sírhelykönyvet köteles vezetni.

(2) A temető fenntartója köteles gondoskodni a parcellaterv elkészítéséről. A temetési rend megváltoztatása a köztemetőben (sírok átminősítése) csak a képviselő-testület jóváhagyásával történhet, a parcellaterv módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek – tűztől védve, páncélszekrényben – kell őriznie.

(3) A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(4) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhely tábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(5) A sírbolt könyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.

(6) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(7) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be. Részükre a köztemető üzemeltetője ingyenes adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adhat az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(8) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek.

(9) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

(10) A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megváltásra jogosult személy nevét és címét.

(11) Halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(12) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

(13) A nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az urnakiadást, urnakiemelést.

(14) Az üzemeltető a sírboltkönyv és a nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

(15) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről, befogadó nyilatkozat alapján az elhunytak más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezéséről, valamint temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatának tartalma alapján az üzemeltető nyilvántartást vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(16) A más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezésről szóló befogadó nyilatkozat alapján vezetett nyilvántartás és a temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatáról vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: az elhalt természetes személyazonosító adatai, legutolsó lakóhelyének címe, az elhalálozás időpontja, az eltemetés helye vagy a hamvak elhelyezésének helye, valamint a nyilatkozatot tevő személy neve, lakcíme.

(17) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni, a temető megszűnése után azokat át kell adni a Pest Vármegyei Levéltárnak.

25. § (1) A temető üzemeltetője köteles Panaszkönyvet a temetőbe látogatók kérésre biztosítani.

(2) A temetőt látogatók panaszaikat a Panaszkönyvbe bejegyezhetik. A temető fenntartó a panaszokat köteles kivizsgálni, a vizsgálat eredményéről a panasztevőt tájékoztatni.

26. § Hatályát veszti a temető fenntartásáról, rendjéről és üzemeltetéséről szóló 17/2012. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet.

27. § Ez a rendelet 2023. szeptember 29-én lép hatályba.