Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2025. 03. 28- 2025. 03. 28Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
[1] Inárcs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelet megalkotását abból a célból teszi, hogy megállapítsa az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló törvényben nem szabályozott bérbeadásának, elidegenítésének részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel a lakásokkal és a helyiségekkel való eredményes gazdálkodást.
[2] Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. (a továbbiakban: Ltv.) törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (3), valamint (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdéseiben, 68. § (2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, elidegenítésének feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:
Általános Rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed az Inárcs Nagyközség közigazgatási területén található valamennyi önkormányzati tulajdonban álló lakásra, továbbá minden nem lakás (a továbbiakban: lakás) céljára szolgáló helyiségre is (a továbbiakban: helyiség).
2. § E rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek felsorolását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet naprakész állapotáért az Inárcsi Polgármesteri Hivatal jegyzője által kijelölt ügyintéző felel. Amennyiben a melléklet módosítása szükséges, akkor a kijelölt ügyintéző ennek szükségességét haladéktalanul jelzi a jegyzőnek, aki intézkedik a módosítás elkészítéséről és annak képviselő-testület elé történő terjesztéséről.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Piaci alapon bérbe adott lakás: önkormányzati tulajdonú, összkomfortos lakás, van benne lakószoba, főző, fürdő helyiség és WC, közművesített, melegvíz ellátással és központi-, vagy egyedi fűtésmóddal. Az Ltv. 34. § (5) bekezdése szerint a piaci alapon bérbeadott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.
b) Szolgálati jellegű lakás: az önkormányzat tulajdonában álló olyan lakás, amelyet az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai teljesítése érdekében olyan igénylő részére ad bérbe, akinek az elhelyezése az önkormányzat érdekében áll.
c) Szociális rászorultság alapján bérbeadott lakás: az önkormányzat tulajdonában álló olyan lakás, amire csak olyan személy jogosult, aki nem rendelkezik lakóingatlan tulajdonjogával, illetve haszonélvezetével vagy rendkívüli élethelyzete indokolja.
d) Rendkívüli élethelyzet: olyan állapot, amikor a kérelmező önmaga, illetve családja lakhatásáról más módon – átmenetileg vagy hosszantartóan – nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen tartós betegség, maradandó egészségkárosodás, elemi kár miatt segítségre szorul.
e) Üres lakás, vagy helyiség: az az önkormányzati tulajdonú lakás vagy helyiség, amelyre vonatkozóan nincs hatályos bérleti szerződés és nem áll senki birtokában.
f) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelem benyújtását megelőző utolsó három havi jövedelmet kell figyelembe venni.
Alapelvek
4. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokkal és nem lakáscélú helyiségekkel (a továbbiakban: helyiség) történő gazdálkodása során a vagyongazdálkodás szabályainak betartásával, önfenntartó módon, a leghatékonyabban kívánja működtetni ingatlanait, miközben érvényesülnek a társadalmi elvárások, teljesülnek a szociális, közérdekű és piaci igények egyaránt.
(2) Az önkormányzati lakásgazdálkodás elsődleges rendeltetése a település lakosságmegtartó képességének fenntartása, fokozása, a házasság és a család Magyarország Alaptörvényében is védeni rendelt intézményének hangsúlyosabb védelme, a családalapítás feltételeinek biztosítása.
(3) Az önkormányzati lakásgazdálkodás további rendeltetése a település szakemberszükségletének biztosításához szükséges személyek, továbbá a rászorulók lakhatási feltételeinek megteremtése.
(4) Az önkormányzat bármely e rendelet alapján igénybe vehető lakhatási lehetőséget átmeneti, határozott időtartamra biztosítja.
(5) Az önkormányzati nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel történő gazdálkodás rendeltetése a település, illetve annak lakossága számára hasznos tevékenységet kifejtő személyek, illetve szervezetek működése tárgyi feltételeinek biztosítása, illetve a bevételszerzés.
(6) A lakásokkal és a helyiségekkel való gazdálkodás során az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell.
(7) A lakásokkal és a helyiségekkel való gazdálkodás során – amennyiben az a használat jogcímével nem ellentétes - a ráfordítások és a bevételek egymással való arányosságának biztosítására kell törekedni. E rendeletbe ütközik minden olyan állapot, mely arra vezet, hogy az önkormányzat vagy a bérbeadó ráfordításai jelentős mértékben meghaladják az elérhető bevételt vagy hasznosságot.
Bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervek
5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások esetében a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület (továbbiakban: tulajdonos) gyakorolja.
(2) A képviselő-testület, mint tulajdonos a polgármesterre a következő hatásköröket ruházza át:
a) a lakásbérleti, bérleti szerződés megkötését,
b) a lakásba történő befogadás történő hozzájárulás,
c) a lakásbérlet megszüntetése, közös megegyezéssel történő megszüntetésénél a megállapodás megkötését,
d) a bérleti jogviszony felmondással történő megszüntetését kezdeményezését,
e) lakáscsere esetén történő hozzájárulást,
f) e rendelet szerinti fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) iránti kérelem elbírálását,
g) pályázati eljáráson kívül helyiség bérbeadását.
(3) A képviselő-testület, mint tulajdonos a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságra a szociális bérlakás bérletére beérkezett kérelmek elbírálását ruházza át.
(4) Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogok, illetve kötelezettségek gyakorlóját, ott ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek gyakorlója a polgármester.
(5) A (2) és a (3) bekezdésben megjelöltek a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket ebben a rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület nevében gyakorolják, illetve teljesítik.
(6) Az (1) - (3) bekezdésben megjelöltek kötelesek e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során egymással együttműködni.
(7) Az (1) – (3) bekezdésben megjelöltek e rendeletből fakadó feladataikat a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gyakorolják.
A bérlet létrejötte
6. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakást vagy helyiséget e rendelet 10. §-ban meghatározott jogcímen adja bérbe.
(2) Lakás és nem lakás célú helyiség átminősítéséről, visszaminősítéséről, a nyilvántartott állományból való törlésről és az oda történő visszahelyezésről a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt.
(3) Lakás és helyiségbérletre vonatkozó szerződést megkötni, a bérleti idő alatt megszüntetni, módosítani, illetve kiegészíteni a Képviselő-testület erre irányuló döntése alapján lehet.
(4) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A rendelet e feltételét a bérlővel megkötött bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére előzetesen bejelenteni. A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatta.
7. § (1) Lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, aki
a) magyar állampolgár
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes állam állampolgára, és saját jogán a Magyarországon való állandó tartózkodás jogával rendelkezik, amelyet érvényes állandó tartózkodási kártyával igazol
c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők kivételével letelepedett, és ezen státusát érvényes személyazonosító igazolvánnyal igazolja
(2) Házastársak és élettársak esetében elegendő az (1) bekezdésben meghatározott feltétellel a felek egyikének rendelkeznie.
8. § Ha e rendelet másként nem rendelkezik, nem lehet lakás bérlője az a személy, akire a pályázata benyújtásának, illetve kérelme előterjesztése időpontjában az alábbi kizáró tényezők valamelyike fennáll:
a) pályázatában, kérelmében lakáskörülményeire, szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlanul kedvezőbb elbírálást tenne lehetővé,
b) akinek önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződése a bérbeadó díj-hátralék miatti felmondása folytán megszűnt, a hátralék teljes összegének megfizetéséig,
c) akinek önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződését a bérbeadó a bérlőkre vonatkozó előírások súlyos megsértése miatt, így különösen a lakás rongálása, karbantartási, felújítási kötelezettségek elmulasztása, a lakás rendeltetésellenes használata miatt – öt éven belül - felmondta, akkor is, ha a bérbeadót ért kárt megtérítette; amennyiben a kárt nem térítette meg, öt éven túl is érvényesül a kizárás,
9. § (1) A bérbeadó és a bérlő között megkötött bérleti szerződésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:
a) a bérlet jogviszony időtartamát,
b) a lakás azonosító adatait – címe, helyiségek felsorolása, alapterülete, komfortfokozata,
c) a bérlő személyazonosító adatait,
d) a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,
e) ha a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét a bérlő vállalja, akkor az elvégzendő munkákat és azok költségeinek a bérleti díjba történő beszámítási módját,
f) a lakbér összegét és esedékességének időpontját,
g) a birtokbaadás időpontját,
h) a bérlő szükségtelen háborgatása nélkül ellenőrzését,
i) a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérlemény és a berendezések használatával együtt járó szokásos javítási, karbantartási, felújítási munkákat – ideértve a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartását, felújítását, pótlását és cseréjét – saját költségén, megtérítési igény nélkül köteles elvégezni.
j) a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas tiszta állapotban köteles visszaadni, függetlenül attól, hogy a bérleti jogviszony keletkezésekor azt miként vette át;
k) a bérbeadás azon feltételét, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása esetén a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, a távollét bejelentésére és annak következményeire vonatkozóan a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
l) az óvadékra vonatkozó rendelkezéseket,
m) A bérlő beleegyező nyilatkozatát arról, hogy 60 napot meghaladó lakbértartozás esetén a bérleti díj letiltható a munkabéréből.
n) a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket.
(2) Amennyiben a bérlakásra kiírt pályázat megnyerésétől számított 15 napon belül a nyertes pályázó nem köti meg a bérleti szerződést, úgy Inárcs Nagyközség Polgármestere más pályázóval köthet szerződést.
(3) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontig nem veszi birtokba a bérleményt, akkor ez a szerződéstől való elállásnak minősül, és a lakásra úgy Inárcs Nagyközség Polgármestere más pályázóval köthet szerződést.
A lakások bérbeadása
A lakások bérbeadásának jogcímei
10. § (1) Lakást pályázat útján vagy pályázaton kívül lehet bérbe adni.
(2) Az önkormányzat - főszabály szerint - pályázat útján, piaci alapon adja bérbe a tulajdonában lévő lakás és helyiség állományt.
(3) Pályázaton kívül történhet a bérbeadás, ha az:
a) szolgálati jelleggel történő bérbeadás,
b) szociális rászorultság alapján történő bérbeadás,
c) jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség jogcíme alapján történő bérbeadás.
Bérbeadás piaci alapon
11. § (1) Piaci alapon történő lakásbérleti jogviszony létesíthető azzal a természetes személlyel:
a) aki, és a vele együtt-költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik más beköltözhető, lakhatás céljára alkalmas saját tulajdonú ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával Inárcs nagyközségben, valamint a település 20 kilométeres körzetében, és
b) legalább 2 éve fennálló, bejelentett állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik Inárcs nagyközségben, vagy igazolható módon legalább 6 hónapja Inárcs nagyközségben munkavégzésre irányuló jogviszonya áll fenn.
(2) Piaci alapon történő bérbeadás elsősorban pályázat keretében történik. A polgármester javaslatára a Képviselő-testület ettől eltérhet.
(3) A Képviselő-testület a piaci alapon bérbe adható lakások bérleti díját úgy határozza meg, hogy a fizetendő bérleti díjból az Önkormányzat nyereséget realizáljon.
(4) A piaci alapon bérbe adandó lakások esetében a bérleti díjat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbér, a külön szolgáltatásokért fizetendő díjak, valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására a leendő bérlő a szerződés megkötésekor óvadékot köteles fizetni.
(6) Az óvadék mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(7) Az óvadék megfizetésére indokolt esetben 2 havi részletfizetés engedélyezhető a bérlőnek. A részletfizetés engedélyezéséről a Képviselő-testület határoz.
(8) A bérbeadó a lakás visszavételét követően 30 napon belül köteles az óvadék összegét a bérlőnek kiadni.
(9) A nem rendeltetésszerű használatból eredő károk megtérítése elsődlegesen az óvadék összegéből történik.
(10) Amennyiben a piaci alapon meghirdetett lakások bérlésére több bérleti ajánlat vagy kérelem is érkezik, előnyben részesítő az a pályázó, akinek Inárcson történő letelepedése a település érdekét szolgálja.
(11) Az érvényes pályázati ajánlatok, kérelmek elbírálásánál a Képviselő-testület mérlegeli továbbá azt, hogy a megpályázott lakás bérleti díjának rendszeres megfizetése a pályázó vagy kérelmező esetében mennyire látszik biztosítottnak.
(12) Nem tekinthető biztosítottnak a bérleti díj megfizetése, ha az együtt költözők igazolt havi átlag nettó összjövedelmének 40 %-a a megpályázott lakás havi bérleti díját nem éri el.
(13) A Képviselő-testület a pályázat vagy kérelem elbírálása során továbbá vizsgálja, hogy a pályázó vagy kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzete mennyire teszi lehetővé, hogy a pályázó, kérelmező – önkormányzati segítség nélkül – a normál lakáspiaci lehetőségeket figyelembe véve saját magának biztosítson lakást.
(14) A bérleti szerződést Inárcs Nagyközség Polgármestere köti meg.
(15) A bérleti szerződést csak 12. hónap határozott időtartamra lehet kötni. A határozott idő leteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást kifestve, üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsájtani.
(16) A piaci elven bérbe adható üres lakásokat az Inárcsi Polgármesteri Hivatal a megüresedéstől számított 30 napon belül a helyben szokásos módon meghirdeti.
Bérbeadás szolgálati jelleggel
12. § (1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki
a) az Önkormányzat valamelyik intézményénél közszolgálati, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, ha a munkavállalónak a településen történő letelepedése a település érdekét szolgálja, vagy
b) Inárcs Nagyközség egészségügyi alapellátási feladatait látja el, vagy
c) Inárcs Nagyközség állami, vagy önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeiben oktatatói-, nevelői tevékenységet végez, vagy
d) Inárcs Nagyközség körzeti megbízottja, aki rendőri feladatait rendszeresen, szolgálati idejének jelentős részében a településen végzi.
(2) Az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel az adható bérbe, amely a bérlő kérelmének elbírálásakor üresen áll. Amennyiben a szolgálati jelleggel bérbe adásra kerülő lakást a kérelmező nem fogadja el, úgy az önkormányzat másik lakást e célra nem köteles felajánlani.
(3) A szolgálati bérlakás iránti kérelmet a rendelet 5. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(4) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak határozott időre, 1 (egy) évre adható bérbe. A bérleti szerződés bérleti ideje a bérlő kérésére legfeljebb 4 alkalommal meghosszabbítható, azzal, hogy az Önkormányzat az (1) bekezdésében foglalt feltételeket évente felülvizsgálja és a jogviszony meghosszabbítását indokoltnak tartja. A bérlőnek évente a szerződés lejárta előtt 3 hónappal szükséges benyújtania a hosszabbításra irányuló kérelmét.
(5) A lakásbérleti jog abban az esetben utalható ki, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelmet írásbeli véleményével támogatja.
(6) A kérelem elbírálásának előnyt jelent:
a) ha a kérelmező lakhatása a településen vagy annak 20 km környezetében nem megoldott,
b) ha a kérelmező felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között,
c) ha a kérelmező három évnél hosszabb ideje áll az önkormányzat valamelyik intézményénél közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,
d) ha a kérelmezőnek a településen történő letelepedése a település érdekét szolgálja.
(7) Az (1) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő leteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást kifestve, üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsájtani.
(8) A bérleti szerződést Inárcs Nagyközség Polgármestere köti meg.
(9) A szolgálati érdekből bérbe adandó lakások esetében a bérleti díjat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(10) Az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbér, a külön szolgáltatásokért fizetendő díjak, valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására a leendő bérlő a szerződés megkötésekor óvadékot köteles fizetni.
(11) Az óvadék mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(12) Az óvadék megfizetésére indokolt esetben 2 havi részletfizetés engedélyezhető a bérlőnek. A részletfizetés engedélyezéséről a Képviselő-testület határoz.
(13) A bérbeadó a lakás visszavételét követően 30 napon belül köteles az óvadék összegét a bérlőnek kiadni.
(14) A nem rendeltetésszerű használatból eredő károk megtérítése elsődlegesen az óvadék összegéből történik.
Szociális rászorultság alapján történő bérbeadás
13. § (1) Szociális rászorultság alapján történő bérbeadás a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság hatásköre.
(2) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás annak a cselekvőképes, természetes személynek adható bérbe, aki
a) az elmúlt két évben Inárcs nagyközség közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen Inárcson lakik; házastársak, élettársak együttes kérelme esetén a két éves állandó bejelentett lakcímmel legalább a házastársak, élettársak egyike rendelkezik, és
b) lakástulajdonnal, vagy lakás használatára feljogosító vagyoni értékű joggal
ba) nem rendelkezik, vagy
bb) rendelkezik, de ezen jogát tőle független okok miatt, vagy nem a saját, a használatot korlátozó döntése miatt - hitelt érdemlő módon igazoltan - gyakorolni nem tudja, és
c) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 100 %-át eléri, de annak 350 %-át nem haladja meg, egyedülélő esetében a havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 100 %-át eléri, de annak 500 %-át nem haladja meg az utolsó hat hónapra vonatkozó igazolás alapján, és
d) tulajdonában nincs jelentős értékű ingóvagyon, beleértve a vele együtt költöző hozzátartozó(k) tulajdonát is és
e) vállalja az óvadék megfizetését.
(3) A szociális bérlakás iránti kérelmet a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(4) Szociális alapon lakás legfeljebb 6 hónap határozott időtartamra adható bérbe.
(5) A bérleti szerződés a bérlő írásbeli kérelmére és a bérbeadó írásbeli javaslatára legfeljebb 2 esetben alkalmanként 3 hónap határozott időtartammal meghosszabbítható abban az esetben, ha
a) a bérlő a bérleti díj-, valamint bérleti jogviszonyából eredő bármilyen jogcímen keletkezett díjfizetési kötelezettségének annak esedékessége időpontjában, a bérleti szerződés teljes időtartama alatt maradéktalanul eleget tett, és
b) a lakás és annak berendezési tárgyai épségét megóvta, és
c) a lakás, illetve ha a lakáshoz udvar tartozik, annak és a lakókörnyezetének a tisztaságát megóvta, fenntartotta, helyreállította, és
d) az együttélés szabályait betartotta, és
e) szociális helyzete alapján az (2) bekezdés d) pontja alapján továbbra is jogosultnak tekinthető.
(6) A bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnését megelőző 3 hónappal kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell mindazokat a nyilatkozatokat és igazolásokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek. Az előírt nyilatkozatok és igazolások nélküli kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(7) Ha a bérlő a lakást a határozott idő leteltével ismételten bérbe kívánja venni, de szociális helyzete alapján a lakásbérletre már nem jogosult, akkor bérleti joga – jövedelmi/vagyoni helyzetének vizsgálata függvényében – piaci alapú bérletre változik, és a továbbiakban az újonnan megállapított bérleti joga szerinti lakbért kell fizetnie.
(8) A bérleti szerződést Inárcs Nagyközség Polgármestere köti meg.
(9) A szociális alapon bérbe adandó lakások esetében a bérleti díj és az óvadék mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
14. § (1) A rendkívüli szociális helyzetbe került Inárcson lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező igénylő – amennyiben lakhatását másképp megoldani nem tudja - szociális szükséglakás igénylése iránti kérelemmel fordulhat a polgármesterhez. Rendkívüli szociális krízishelyzet különösen, ha a kérelmező lakása elemi csapás, vagy más ok miatt lakhatásra alkalmatlanná vált és a kérelmező - önhibáján kívül - lakáshelyzetét más módon megoldani nem tudja.
(2) A kérelemről és a lakásbérleti szerződés megkötéséről a polgármester dönt. A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető meg.
(3) A bérleti szerződés rendkívüli szociális krízishelyzet fennállása esetén a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság döntése alapján legfeljebb 2 esetben alkalmanként 3 hónapos időtartamra meghosszabbítható.
15. § (1) A bérlő és a vele közös háztartásban élők vagyoni és jövedelmi viszonyaiban történő változást a bérlő köteles a változást követő 30 napon belül bejelenteni a bérbeadó felé.
(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a bejelentésében valótlan adatokat közöl és ez a szociális alapon történő bérleti jogosultság feltételeit megváltoztatja, a változás bizonyított időpontjától kezdődően a bérlőt e rendelet szerinti piaci alapú bérbeadás esetén meghatározott mértékű fizetési kötelezettség terheli.
(3) Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a piaci alapú bérleti díjat fizető bérlő jövedelmi viszonyaiban olyan változás következik be, amely indokolja a szociális helyzet alapján történő bérbeadást, úgy a bérlő írásban kezdeményezheti a bérbeadónál a szociális bérlakásra való jogosultság megállapítását. A bérlő a kérelem elbírálását követő hónap 1. napjával kezdődően válik jogosulttá a piaci bérleti díj összege helyett a szociális alapú bérleti díj fizetésére.
Bérbeadás jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség alapján
16. § (1) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélküli személynek, aki a bérlő halála után maradt vissza az önkormányzati tulajdonú lakásban, ha:
a) a bérbeadó a lakásba történő befogadásához korábban adott hozzájárulást, illetve erre kötelezettséget vállalt,
b) a bérlő halálát megelőző két év óta folyamatos bejelentett lakóhellyel, életvitelszerűen, a bérbeadó beleegyezésével a lakásban lakik, feltéve, hogy az elhalt bérlőnek vagy házastársának az unokája, testvére, továbbá a bérlő élettársa, és nincs beköltözhető lakása,
c) a befogadott személy nem tartozik a b) pontban foglaltak közé, de a bérlő halálát megelőző két év óta a lakásban igazolt módon, életvitelszerűen tartózkodik.
(2) Az (1) bekezdés alapján másik lakás csak akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő befogadását.
(3) Az (1) bekezdés alapján több jogosult részére együttesen lehet egy másik lakást bérbe adni
(4) Másik lakásként olyan lakást lehet bérbe adni, amelyre a jogosult – vagyoni, jövedelmi helyzete alapján - igényt tarthatna.
(5) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a polgármester a közléstől számított tizenöt napos határidő megjelölésével szólítja fel a lakáshasználót. A határidő eredménytelen leteltével a másik lakásra való jogosultságot nem lehet megállapítani.
(6) Jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség alapján történő bérbeadás esetén a bérbeadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
Pályázati eljárás szabályai piaci alapú bérbeadás esetén
17. § (1) Pályázat önkormányzati tulajdonú, üres, per, teher, és igénymentes lakásra írható ki.
(2) A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a pályázathoz szükséges feltételek biztosításáról a képviselő-testület döntése alapján a polgármester gondoskodik.
(3) A pályázat feltételeit a pályázat kiírója e rendelet keretei között határozza meg.
(4) Pályázni az jogosult, aki a pályázati feltételeknek megfelel.
(5) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást, vagy a helyiséget a pályázatának benyújtása előtt megtekintse.
(6) A pályázatot közzé kell tenni az Inárcsi Hírmondóban, a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, valamint meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
18. § A lakásra vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a bérbe adandó lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,
b) a lakás megtekintésére biztosított időpontot,
c) a bérleti szerződés időtartamát,
d) a lakbér összegét,
e) a pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét,
f) a pályázat elbírálásának módját,
g) a bérbeadó megnevezését, címét és telefonszámát,
h) a pályázat elbírálásának időpontját és az eredmény közlésének módját,
i) egyéb pályázati feltételeket.
19. § (1) A pályázatot jelen rendelet 4. mellékletében szereplő formanyomtatványon keresztül kell benyújtani.
(2) A pályázatot legkésőbb a kiírásban meghatározott napon, a hivatali munkaidő végéig lehet benyújtani. A kiírás napja az a nap, amikor a pályázati kiírás a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre kerül.
(3) Egy pályázó legfeljebb egy lakás és egy helyiség bérbevételére jogosult.
(4) Érvénytelen az a pályázat, amelyet e rendeletben foglaltak, valamint a pályázati kiírás megsértésével, a pályáztató tévedésbe ejtésével vagy megtévesztésével nyújtottak be.
(5) Amennyiben nincsen kellő számú olyan pályázó, aki a meghirdetett feltételeknek mindenben megfelel, akkor a pályázatot meg kell ismételni.
20. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a bérbevételre ajánlatot tevő személy nevét, lakóhelyét, értesítési címét,
b) a lakásba a bérlővel együtt költözők számát, nevét,
c) azokat az adatokat, melyek azt igazolják, hogy a kiírt pályázati feltételeknek megfelel,
d) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.
(2) A pályázatot zárt borítékban kell a Polgármesteri Hivatalban leadni. Az átvételről a titkársági ügyintéző az időpont pontos (nap, óra, perc) megjelölésével elismervényt állít ki, s azt a Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjével lepecsételi.
(3) A benyújtott pályázatokat a polgármester véleményezi és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek. Amennyiben ugyanarra a lakásra több pályázat is érkezik, akkor a polgármester az érvényes pályázatokat rangsorolja, a rangsorban első helyen állót javasolja a Képviselő-testületnek nyertesnek kihirdetni. A nyertes pályázóról a Képviselő-testület dönt.
(4) A pályázatokat a pályázati határidő leteltét követő harminc napon belül el kell bírálni.
21. § (1) A nyertes pályázóval a pályázati eredmény alapján létrejött határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést a polgármester köti meg.
(2) Ha a nyertes pályázó a (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem köt bérleti szerződést, úgy az önkormányzat külön döntés nélkül a szerződéskötéstől elállhat.
(3) Eredménytelen pályázat esetén a Képviselő-testület dönt a pályázat megismétléséről, vagy a lakás más jogcímen történő hasznosításáról.
(4) Érvénytelen a pályázat, ha:
a) azt nem az előírt formanyomtatványon terjesztették elő,
b) nem felel meg a pályázati kiírásnak,
c) hiányos, valótlan adatokat tartalmaz,
d) az e rendeletben meghatározott anyagi vagy eljárási szabályok megsértésével került benyújtásra,
Lakásbérleti jogviszonyt kizáró okok
22. § Ha e rendelet másként nem rendelkezik, nem lehet lakás bérlője az a személy, akire a pályázata benyújtásának, illetve kérelme előterjesztése időpontjában az alábbi kizáró tényezők valamelyike fennáll:
a) pályázatában, kérelmében lakáskörülményeire, szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlanul kedvezőbb elbírálást tenne lehetővé,
b) korábbi, önkormányzati lakásra fennálló bérleti jogviszonya 5 éven belül azért került felmondásra a bérbeadó részéről, mert a bérlakásra való jogosultsága szempontjából lényeges, valótlan adatokat szolgáltatott,
c) öt éven belül önkényes lakásfoglalással került önkormányzati bérlakásba, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségbe, abban az esetben is, ha használati díj fizetési kötelezettségének eleget tett,
d) akinek önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződése a bérbeadó díj-hátralék miatti felmondása folytán megszűnt, a hátralék teljes összegének megfizetéséig,
e) akinek önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződését a bérbeadó a bérlőkre vonatkozó előírások súlyos megsértése miatt, így különösen a lakás rongálása, karbantartási, felújítási kötelezettségek elmulasztása, a lakás rendeltetésellenes használata miatt – öt éven belül - felmondta, akkor is, ha a bérbeadót ért kárt megtérítette; amennyiben a kárt nem térítette meg, öt éven túl is érvényesül a kizárás.
23. § Rendkívüli felmondással fel kell mondani a bérleti szerződést, ha a bérlő a jogosultságát vagy a 22. §-ban szereplő kizáró okokat illetően valótlan adatot közöl, megtéveszt, vagy tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja a bérbeadót.
A lakbér
24. § (1) A lakbér mértékének megállapítása e rendelet 2. számú melléklete szerint történik.
(2) Az önkormányzat a bérleti díjat minden év február 1. napjáig – a tárgyév január 1-re visszamenőleges hatállyal – jogosult legalább a KSH által meghatározott infláció mértékével megnövelni. A bérleti díj tárgyévi mértékéről a jegyző a bérlőt legkésőbb minden év február 1 napjáig írásban tájékoztatja.
(3) A bérlő bérleti díjának szociális helyzete alapján történő felülvizsgálatát kezdeményezheti/kérheti, ha a jelen rendeletben foglalt feltételeknek igazolhatóan megfelel. Ilyen esetben a bérbeadó csak a feltételek igazolását követő hónap első napjától állapíthat meg a bérlő részére szociális helyzet alapján bérleti díjat, visszamenőleges megállapításnak nincs helye.
A lakáshasználati díj
25. § (1) Ha az önkormányzati lakásban a lakásbérleti szerződés megszűnésekor olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem jelen rendelet szabályai szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül elhagyni. Ha a lakást jogcím nélkül használó személy a lakáselhagyási kötelezettségének a bérbeadó írásbeli felszólításának kézhezvételétől számított 8 napon belül nem tesz eleget, akkor az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékének megfelelő lakáshasználati díj megfizetésére köteles a jogcím nélküli használat kezdetének napjától. A lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított második hónap elteltével kétszeresére, hatodik hónap elteltével hatszorosára, 1 év elteltével tízszeresére emelkedik.
(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül önként nem adja át lakást, akkor a Polgármester 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt bíróság előtt eljárást kezdeményezni, kivéve, ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra tarthat igényt.
A lakásbérlet közös szabályai
A felek jogai és kötelezettségei
26. § (1) A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát, valamint az adataiban bekövetkezett változást a bérbeadónak írásban bejelenteni. Ha a bérlő e bejelentési kötelezettségét elmulasztotta és a mulasztás okát a felhívást követően hitelt érdemlően igazolni nem tudja, vagy nem a Lakás tv.-ben felsorolt ok folytán van távol a bérelt lakásból, a bérleti szerződését fel kell mondani. E feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.
(2) A bérlő és a vele jogszerűen együtt lakó személyek a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül jogosultak a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket használni.
(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal, munkanapokon, a bérlő nyugalmának zavarása nélkül jegyzőkönyvi rögzítés mellett ellenőrzi. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.
(4) Soron kívül kell ellenőrzést végezni, ha a lakás állagmegóvása, illetve a lakók magatartása ezt indokolja.
Befogadás szabályai
27. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.
(2) A bérlő kérelmére a bérbeadó köteles a bérlő élettársa, az élettárs gyermeke (mostohagyermek, nevelt gyermek, örökbefogadott gyermek) befogadásához hozzájárulni, abban az esetben, ha a bérlő és élettársa nyilatkoznak a köztük lévő élettársi jogviszony fennállásáról.
(3) Más személyt a bérlő kizárólag a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(4) A bérlő befogadásra irányuló kérelmének tartalmaznia kell e rendelet (2) – (3) bekezdésében megjelölt személyek személyazonosításra alkalmas adatait.
Bérlőtársi jogviszony létesítése
28. § (1) Bérlőtársi szerződés szolgálati lakás esetén abban az esetben köthető, amennyiben a bérlőtárs/ak megfelel/nek e rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(2) Bérlőtársi szerződés szociális bérlakás esetén abban az esetben köthető, amennyiben a bérlőtárs/ak megfelel/nek e rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
A társbérletre vonatkozó szabályok
29. § Az Önkormányzat önkormányzati bérlakások esetén a társbérlet létesítéséhez nem járul hozzá.
Albérlet
30. § Az Önkormányzat önkormányzati bérlakások esetén a bérlő által történő további albérletbe adáshoz nem járul hozzá.
A lakásbérleti szerződés megszüntetésének szabályai
Bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése
31. § A bérlő vagy a bérbeadó a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését írásban bármikor kezdeményezheti, melyről a polgármester dönt. A bérleti szerződés megszüntetésekor elszámolási kötelezettség terheli a feleket.
Bérleti szerződés azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése
32. § (1) Azonnali hatállyal felmondhatja a bérbeadó a bérleti szerződést, ha a bérlő
a) bérleti díj fizetésének nem, vagy annak késedelmesen tesz eleget, továbbá a bérleti díj évenkénti emelkedésének mértékét figyelmen kívül hagyva attól eltérő mértékben fizeti a bérleti díjat;
b) közüzemi,- illetve közös költség fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget;
c) óvadék kiegészítési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget;
d) bérbeadó írásbeli engedélye nélkül átalakítási munkálatokat végez a bérleményben;
e) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, kifogásolható magatartást tanúsítanak,
f) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, ill. területet rongálják vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják,
g) a bérleményt további albérletbe adja;
h) megszegi a jelen rendeletbe vagy a bérleti szerződésben rögzített kötelezettségét, illetve megakadályozza a bérbeadót a jelen szerződésben rögzített jogai érvényesülésében.
(2) Amennyiben a bérbeadó az azonnali hatályú felmondás jogával él, úgy az elszámolás keretében kártérítés is megilleti a bérbeadót.
(3) Az azonnali hatályú felmondást indokolni kell.
(4) Az azonnali hatályú felmondás a közléssel megszünteti a bérleti szerződést.
(5) A felmondást a másik féllel - írásban - közölni kell. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondást a bérleti szerződésben megjelölt címre kell megküldeni.
A lakás visszaadása
33. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő a lakást kiürített, tiszta, rendeltetésszerű állapotban, beköltözhetően, az átadás-átvételkor, illetve a bérleti jogviszony időtartama alatt felvett leltár alapján, illetve jegyzőkönyv szerinti állapotban köteles visszaadni.
(2) A lakásbérlet megszűnésekor, megszüntetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.
Nem lakáscélú helyiségek bérbeadásának szabályai
A helyiség bérbeadása
34. § (1) Az önkormányzat a helyiségek kezelésével, bérbeadásával kapcsolatos adminisztratív feladatait a Polgármesteri Hivatal útján látja el.
(2) A helyiség bérbeadásával kapcsolatos döntést, valamint a bérbeadói hozzájárulást pályázat útján a képviselő-testület hozza meg.
(3) A helyiségek bérleti díját m2-ben kell megállapítani, a bérleti díj és az óvadék mértékét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza. Az óvadékot kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
(4) A bérleti díj, és az óvadék mértékét a polgármester előterjesztése alapján évenként felül kell vizsgálni. A bérleti díj, és az óvadék mértékéről, annak módosításáról a képviselő-testület dönt.
(5) A helyiség meghatározott tevékenység folytatására, elsősorban a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ipari, szolgáltatási, kulturális és irodai, továbbá az ezekhez kapcsolódó raktározási célra adható bérbe.
(6) A nem lakáscélú helyiség határozott időre, legfeljebb 5 évre adható bérbe.
(7) Bérbevételi ajánlat nyújtható be a bérbeadóhoz:
a) a pályázat útján meghirdetett helyiségre,
b) az eredménytelenül pályáztatott helyiségre,
c) pályázat hiányában az üres helyiségre,
d) a bérlő részéről a határozott idejű bérleti jogviszony fennállása alatt a helyiség ismételt bérbevétele céljából.
(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott bérbevételi ajánlat a határozott idejű bérleti szerződés megszűnését megelőző hatvanadik napig nyújtható be.
35. § Bérleti jogviszony létesíthető
a) a helyiség bérbeadására kiírt pályázat nyertesével, illetve a nyertes kiesése esetén sorrendben a legelőnyösebb érvényes bérbevételi ajánlatot benyújtó pályázóval, vagy
b) pályázaton kívül az érvényes bérbevételi ajánlatot benyújtó személlyel.
A helyiségbérleti pályázat
36. § (1) A helyiséget – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – pályázat útján kell bérbe adni.
(2) A helyiségre nem kell pályázatot kiírni, mert azt a tulajdonos bérbevételi ajánlat alapján önkormányzati érdekből bérbe adja, amennyiben a bérlő a határozott idejű bérleti szerződés megszűnését megelőző hatvanadik napig a helyiségre bérbevételi ajánlatot nyújt be.
37. § (1) A pályázatot közzé kell tenni az Inárcsi Hírmondóban, a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, valamint meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(2) A pályázatot zárt borítékban kell benyújtani a bérbeadó részére.
38. § (1) A pályázati felhívás tartalmazza:
a) a helyiség címét, alapterületét, műszaki jellemzőit,
b) a helyiségben végezhető tevékenység megjelölését,
c) a bérlet időtartamát,
d) a pályázati feltételeket,
e) a helyiség megtekintésének időpontját,
f) a pályázat elbírálásának szempontjait,
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, lakcímét (székhelyét), elérhetőségét és a tevékenységének megjelölését,
b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az általa folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy az engedély megszerzéséhez szükséges feltételeknek megfelel, valamint
c) az állami adóhatóság és az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság igazolását arról, hogy a pályázónak adó-, valamint adók módjára behajtandó köztartozása nincs, feltéve, hogy a pályázó a helyiséget üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából veszi bérbe.
39. § (1) Érvényes a pályázat, ha a pályázatot az előírt tartalommal és határidőben nyújtotta be a pályázó.
(2) Az érvényes pályázatokat a pályázati határidő leteltét követően a soron következő képviselő-testületi ülésen bírálja el a bérbeadó.
(3) A nyertes pályázót a bérbeadó – a Polgármesteri Hivatal útján - a döntést követő 15 napon belül értesíti.
A helyiségbérleti szerződés megkötése
40. § (1) A helyiségbérleti szerződést a polgármester írja alá.
(2) A bérlő köteles a helyiségbérleti szerződés megkötését megelőzően a bérbeadó részére a bérleti szerződéssel összefüggő követelések biztosítása érdekében a jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott mértékű óvadékot fizetni.
41. § Helyiségre bérleti szerződést csak olyan személlyel köthető, aki szerződésben feltételként vállalja, hogy az éves bérleti díjat a tulajdonos e rendelet szerint évenként felülvizsgálja, és azt egyoldalú döntéssel módosítja.
A helyiségbérleti szerződés tartalma
42. § (1) A helyiségbérleti szerződésben meg kell határozni különösen
a) a helyiség használatának célját és feltételeit,
b) a bérlő jogutódlás bejelentésére vonatkozó kötelezettségét, valamint
c) a bérlőnek a nevében, lakcímében, székhelyében, telephelyében, képviselőjében, adóazonosítójában vagy adószámában, illetve bankszámlaszámában bekövetkezett változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségét,
d) a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket,
e) a bérlő bérleti szerződésében felmondási okként kell kikötni a bérleti díj és a rezsiköltség fizetési kötelezettségének nem teljesítését,
f) mindazon kikötéseket, amit jogszabály a közokirat végrehajthatóvá nyilvánításához előír.
(2) A helyiségbérleti szerződésben meg kell határozni különösen, hogy a bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiségnek az abban folytatni kívánt tevékenység-gyakorlásához szükséges módon történő kialakításáról, felszereléséről, illetve berendezéséről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő-, illetve előtető, ernyős szerkezet, valamint biztonsági berendezés karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenységgel összefüggésben felmerülő felújításról, pótlásról, illetve cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, valamint
e) a helyiség, valamint a hozzá tartozó közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, továbbá a tevékenységével összefüggő hulladék elszállításáról.
(3) A bérleti jogviszony fennállás alatt a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül a bérleményben sem átalakítást, sem egyéb műszaki tartalmat érintő beruházást nem végezhet. Amennyiben a bérlő a jelen pontban foglaltakat megszegi, úgy kártérítéssel, helytállással tartozik a bérbeadó számára. E körben a teljes kár megfizetésének elvét kell alkalmazni.
43. § Az Önkormányzat nem járul hozzá a bérlemény bérlő általi további bérbe adáshoz.
44. § (1) A nem lakáscélú helyiségek szerződésének meghosszabbítására vonatkozó igényét bérlőnek írásban, a szerződés lejárata előtt legalább 60 nappal kell benyújtani bérbeadóhoz. A benyújtásra nyitva álló határidő jogvesztő.
(2) A szerződés meghosszabbításának feltétele, hogy bérlőnek az önkormányzat felé, valamint a közművek szolgáltatója (a továbbiakban: Szolgáltatók) felé díjtartozása (pl. szolgáltatási díj, alapdíj, stb.) nem állhat fenn. A Szolgáltatók által kiállított, 30 napnál nem régebbi nemleges tartozásról szóló igazolásokat bérlő köteles a szerződéshosszabbítási kérelmével egyidejűleg bérbeadóhoz benyújtani.
A helyiség átadása és visszaadása
45. § (1) A bérbeadó a helyiséget a használatra jogosító szerződésben meghatározott állapotban, felszereltséggel és időpontban leltár alapján adja át a bérlőnek. Az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az ingatlan, a berendezései és felszerelései állapotát, a közüzemi mérők állását, valamint szükség esetén a felek egyéb nyilatkozatait.
(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – ha a felek másként nem állapodnak meg – az átadásnak megfelelő állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.
(3) A helyiség visszaadása után az óvadék fennmaradó részét a bérleti szerződéssel összefüggő követelések kielégítését követően a bérlő részére kamat nélkül vissza kell fizetni.
46. § § A bérleti jogviszony megszűnését követően a 45. § (2) bekezdésének megfelelően át nem adott, valamint a jogcím nélkül használatba vett helyiség használatáért a volt bérlő és a jogcím nélküli használó használati díjat köteles fizetni, amelynek mértéke a bérleti jogviszony megszűnését, illetve a jogcím nélküli használatba vételt követően a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően őt terhelő bérleti díj kétszerese.
A helyiségbérleti jogviszony megszűnése, megszüntetése
47. § A helyiségbérleti jogviszony megszűnésére, megszüntetésére az e rendeletnek a lakásbérleti jogviszony megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A helyiség térítésmentes használatba adása
48. § (1) A helyiség közérdekű feladatellátás céljából kizárólag magasabb rendű jogszabályban meghatározott feltételek szerint adható térítésmentesen használatba.
(2) Nem lehet helyiséget térítésmentesen használatba adni üzletszerű gazdasági tevékenység céljára.
(3) A térítésmentes használatba adás nem mentesíti a használót a közüzemidíj-fizetési kötelezettség, illetve a közös költség fizetési kötelezettség alól.
(4) A térítésmentes használatba adásra a helyiségbérletre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a használót nem terheli óvadék fizetési kötelezettség.
A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályozása
Lakás és helyiség elidegenítése
49. § (1) Lakás és helyiség a képviselő-testület döntése alapján, az általa felkért ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakértői vélemény figyelembevételével idegeníthető el.
(2) Az önkormányzati lakások elidegenítéséről a képviselő-testület a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság és a Településfejlesztési Bizottság javaslatát figyelembe véve dönt.
(3) Értékesítésre történő kijelölés a bérlő kérelmére vagy a (2) bekezdésben megjelölt bizottságok javaslata alapján történhet.
(4) Az elővásárlási jog jogosultja írásban jelentheti be a polgármesternek vételi kérelmét.
(5) A polgármester megvizsgálja az elővásárlási jogosultságot, és a kérelmet a képviselő-testület elé terjeszti. Az értékesítés lebonyolítását mindaddig – de legfeljebb hatvan napig - függőben kell tartani, amíg az elővásárlási jog jogosultja egyösszegben be nem fizeti az esetleges fennálló bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozását, valamint esetleges helyi adótartozását.
(6) Pályázat útján lehet értékesíteni azt az ingatlant, amely
a) tekintetében a jogosult az elővásárlási jogával nem élt, vagy
b) nem áll fenn sem használati, sem bérleti szerződés, és az önkormányzatnak kifejezett érdeke fűződik az értékesítéshez
A lakások elidegenítésének szabályai
50. § (1) Önkormányzati bérlakás esetén a bérlakás bérlőjét megilleti a lakásra az elővásárlási jog, amennyiben a lakás állami tulajdonból került át az önkormányzat tulajdonába. Az elővásárlási jog megilleti a bérlő egyenesági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.
(2) Önkormányzati tulajdonban álló lakás értékesítéséről a Képviselő-testület dönt.
(3) Az értékesítésről való döntés után a Polgármesteri Hivatal megkeresi az elővásárlási jog jogosultját. Az elővásárlási jog jogosultja a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.
(4) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja él az elővásárlási jogával, úgy a Polgármesteri Hivatal kirendelt ingatlanszakértővel felbecsülteti az ingatlan értékét, majd a jogosult a meghatározott értéken megvásárolhatja az ingatlant.
(5) Amennyiben az adásvétel során az elővásárlási jog jogosultja eláll a szerződés megkötésétől, a keletkezett költségek viselésére a jogosult köteles.
(6) Az adásvételi szerződést a polgármester köti meg.
51. § (1) A Lakástörvény rendelkezéseinek megfelelően az elővásárlási jog jogosultját a lakás vételárából engedmény, továbbá részletfizetési lehetőség illeti meg.
(2) A részletfizetési lehetőség esetén az elővásárlási jog jogosultja köteles a vételár min. 10% - max.20 %-át megfizetni.
(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja kéri, a lakás vásárlása során őt 15 évnyi részletfizetés illeti meg kamatmentesen.
(4) Részletfizetés esetén a vételáron felül a vevő kamatfizetési kötelezettséggel is tartozik az eladónak.
(5) Az elővásárlási jog jogosultját a vételár egy összegben való megfizetése, vagy az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén 10% - 20% árengedmény, illetőleg a vételárhátralékból engedmény illeti meg.
(6) Ezen szabályok betartása alapján a Képviselő-testület dönt az egyedi lakásértékesítések esetében.
52. § A lakások elidegenítéséből származó bevételek vonatkozásában a Lakástv. rendelkezései az irányadók.
A helyiségek elidegenítésének szabályozása
53. § (1) Amennyiben nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása határozatlan időre történt, úgy a helyiség bérlőjét elővásárlási jog illeti meg.
(2) Az elővásárlási jog jogosultja, amennyiben él elővásárlási jogával, köteles egy összegben megfizetni a vételár 50 %-át, még a fennmaradó hányad megfizetésére legfeljebb 2 éves részletfizetést engedélyezhet számára a Képviselő-testület.
Vegyes, záró és átmeneti rendelkezések
A lakásbérleti jogviszonyok, bérleti díj, óvadék felülvizsgálata
54. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A meglévő bérleti szerződések jogcímét, és időtartamát 2025. május 31-ig felül kell vizsgálni és módosítani, amely tartalmazza, hogy a bérlő milyen jogcímen, milyen időtartamra jogosult a bérlemény használatára. Amennyiben a bérlő az e rendelet szerint módosított bérleti szerződést nem írja alá, úgy a bérleti jogviszonyt meg kell szüntetni.
(3) A meglévő bérleti szerződésekre a jelen rendelet 1. és 2. mellékletében foglaltakat, azaz a bérleti díj mértékére, és az óvadékra vonatkozó rendelkezéseket 2025. június 1-től kell alkalmazni.
A rendelet időbeli hatálya
55. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükről szóló 11/2009. (VII. 30.) önkormányzati rendelet.
56. § Ez a rendelet 2025. március 28-án lép hatályba.