1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Inárcs Önkormányzata közigazgatási területén minden közműberuházásra, melynek megvalósítását központi jogszabály, kötelező érvényű megyei fejlesztési terv, vagy Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti terv, Inárcs Nagyközség Helyi Építési Szabályzata - és a később, hozzá kapcsolódó egyes szabályozási tervek – előírja, továbbá a lakossági kezdeményezésű közműépítésre.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából, önkormányzati beruházásnak számít a teljes egészében vagy részben az Önkormányzat mindenkori költségvetéséből finanszírozott beruházás, illetőleg minden közműépítés, amelyben az Önkormányzat szerződő fél.

(3) Közműépítéssel közvetlenül érintett az az ingatlan, amely a közműépítés esetén közvetlenül, illetőleg magánúttal vagy a beruházás során közvetlenül érintett ingatlanokra bejegyzett szolgalom (átjárás) joga alapján, a létesítendő közművezetékről ellátható.

(4) Sarokteleknél az adott ingatlan vonatkozásában a közmű építése esetén a hozzájárulást a közművekre történő rákötés műszaki szempontjai figyelembevételével kell kiszabni és megfizettetni.

(5) A rendelet hatálya a közműépítésben érintett ingatlan tulajdonosára, vagy az általa meghatalmazott kezelőjére, bérlőjére, haszonélvezőjére (együtt: ingatlan tulajdonos, a továbbiakban: ügyfél) egyaránt kiterjed.

(6) A közművesítési együttműködés kezdeményezéséről – az érintett közműberuházás megjelölésével – Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) jogosult dönteni.

2. § (1) Közmű:

(2) Vízi közműhálózat: az ivóvíz-közműhálózat, valamint a szennyvízközmű-hálózat és a csatlakozó, továbbá a házi ivóvíz-, illetőleg szennyvízhálózatok együttesen.

(3) Építőközösség: fogalom-meghatározása azonos a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 573/B. § (1) bekezdésben foglaltakkal.

(4) Közművesítési hozzájárulás: A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 84. § (1) bekezdésének j) pontja a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények körébe sorolja az útépítési és közművesítési hozzájárulást. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az (1) bekezdés h)–k) pontja szerinti jogintézmények részletszabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. A Méptv. 225. § (8) bekezdés 1. pontja alapján felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg többek között a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények helyi részletszabályait.

(5) Közműalap: a helyi közutak és közművek tervezésére, engedélyeztetésére, kiviteli tervek készíttetésére, a tervezői művezetésére, kivitelezésére, és műszaki ellenőrzésére az Önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezelt előirányzat.

3. § (1) Amennyiben az Önkormányzat közmű építését valósítja meg, vagy az Önkormányzat a közmű kivitelezéséhez támogatást biztosít, vagy a közműépítés tárgyában szerződést köt, a közművesítés költséget vagy annak egy részét, az érintett ügyfelekre – e rendelet rendelkezései alapulvételével – áthárítja.

(2) Az érdekeltségi egység:

(3) Amennyiben a lakó vagy zártkerti ingatlan nagysága az övezetre irányadó, hatályos önkormányzati jogszabályi előírás szerinti telek nagyságának többszöröse, akkor annyi ingatlannak kell tekinteni, ahány ingatlanra a hatályos központi jogszabályi előírások valamint az ún. közművesítési hozzájárulás kivetésének időpontja szerint hatályos településrendezési terv alapján felosztható.

(4) Csapadékcsatorna beruházás (kivitelezés) esetén, az ún. hozzájárulás mértékének meghatározása az ingatlan előtti folyóméter nagysága szerint történik.

(5) A kettő, vagy több utcát érintő (sarok, áthúzódó) telek érdekeltségét, a tényleges igénybevétel, illetve házszámozás alapján kell meghatározni, és egyoldali ellátását kell figyelembe venni.

(6) Korábban kialakított ún. nyeles ingatlan és a szolgalommal ellátott ingatlan esetében, a hozzájárulást az ún. befogadó utcánál kell figyelembe venni.

4. § (1) Az Önkormányzat:

(2) Amennyiben az előkészített HÉSZ módosítás vagy külön szabályozási terv nem tartalmaz külön rendelkezést a tárgyi fejlesztési területen az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges közműfajtákról valamint ezek paramétereiről külön rendelkezéseket, az ún. kapacitás igényeket a közműszolgáltató képviselőjének nyilatkozata, a vízi közművek vonatkozásában a meglévő vízellátó rendszerek fejlesztésére vonatkozó önkormányzati döntést, valamint a közművesítésre irányuló lakossági igényeket kell figyelembe venni.

(3) Az Önkormányzat ún. közmű fejlesztést igénylő településrendezési döntés meghozatalát megelőzően, minden esetben köteles egyeztetni az érdekelt ingatlan tulajdonosokkal a közművek építéséről, létesítéséről.

(4) A Képviselő-testület - külön településrendezési döntés keretein belül – határoz arról, hogy az újonnan beépítésre szánt, illetve rehabilitációra kijelölésre kerülő területeken a közművek kiépítése tárgyában - ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez - a (4) vagy (5) bekezdés szerint jár el:

(5) Polgári jogi megállapodás hiányában, a (4) bekezdés alá nem tartozó esetekben, a helyi közút és a kiszolgáló közművek kiépítése – figyelemmel az 5. §-ban foglalt anyagi jogi szabályokra - az Önkormányzat feladata.

(6) Magánút esetében, a magánút- és a hozzá kapcsolódó közműépítés – az illetékes közműszolgáltató véleményének, hozzájárulásának kikérésével - a magánút tulajdonosának (tulajdonközösségének) feladata.

(7) Magánút esetében, amennyiben a magánút- és a hozzá kapcsolódó fejlesztési területen, a fejlesztő teljes körű beruházásban a vízi közmű hálózat kiépítésre, és a rendszer a szolgáltató részére üzemeltetésre átadásra kerül, úgy a fejlesztő nem köteles az ivóvíz-közmű gerinchálózat, valamint a szennyvízközmű- gerinchálózat megvalósításával összefüggésben az Önkormányzat által megállapított és folyamatosan felülvizsgálatra kerülő ún. utólagos csatlakozási díjat megfizetni.

5. § Az Önkormányzat - az ügyfelekkel történő megállapodás hiányában – a rendelet 4. § (4) bekezdés szerint megvalósítandó közműberuházások létesítési költségeit (a továbbiakban együtt: létesítési költség) - e rendelet módosításával - áthárítja az ügyfelekre a rendelet módosításban meghatározott mértékben (a továbbiakban: ún. közművesítési hozzájárulás). A létesítési költség megállapításáról, valamint az érdekeltségei egységek meghatározásáról a Képviselő-testület dönt jelen rendelet módosításával. A közművesítési hozzájárulás mértékét ebben az esetben jelen rendelet melléklete tartalmazza.

6. § Az Önkormányzat által megépített közművek létesítési költségének számításánál az alábbi ráfordítások vehetők figyelembe:

7. § (1) Az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken a közmű építéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a továbbiakban: ügyfél) ún. közművesítési hozzájárulást kötelesek fizetni.

(2) Az ún. közművesítési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége a beruházásban, ingatlanfejlesztésben érintett valamennyi ingatlan tulajdonosát terheli.

(3) Közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostársakat az ún. közművesítési hozzájárulás fizetési kötelezettség tulajdoni hányad arányában terheli.

(4) Az ún. közművesítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól felmentés nem adható.

(5) Az ún. közművesítési hozzájárulást akkor is meg kell fizetni, ha az ingatlan tárgyi közmű hálózatra történő rákötése nem történik meg.

8. § (1) Amennyiben az Önkormányzat és az ingatlanfejlesztésben érdekelt, érintett felek között a 4. § (4) bekezdés a/ pontjában illetve b/ pontjában meghatározott tervezési, művezetési, engedélyeztetési, kivitelezési, műszaki ellenőrzési feladatok megvalósítására, finanszírozására vonatkozó polgári jogi megállapodás létrejön, az Önkormányzat és az ingatlanfejlesztésben érdekelt, érintett fél a megkötött külön, két vagy három oldalú – ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt – polgári jogi megállapodás szerint jár el.

(2) Amennyiben az Önkormányzat – települési érdekre tekintettel -

(3) egyes szabályozási területek fejlesztését, rendeltetési módjának megváltoztatását határozza el, úgy a polgármester a rendelet 4. § (4) bekezdés a/ pontja illetve b/ pontja szerint megvalósítandó közműberuházások létesítési költségei viselése tárgyában, rendeletalkotási javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé, javaslatot téve a létesítési költség ingatlan tulajdonosokra át nem hárítható részének költségviselésére, a kötelezettségvállalás költségvetési fedezetére.

9. § (1) A közvilágítást érintő közművesítési hozzájárulás mértékének, valamint az érdekeltségi egységek megállapításában a Képviselő-testület jár el, az alábbiak figyelembevételével:

(2) a hozzájárulás, beszedéséről és a befizetés ellenőrzéséről a polgármester – Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala útján - gondoskodik.

10. § (1) A Képviselő-testület a fizetendő ún. közművesítési hozzájárulás mértékéről – az ún. létesítési költségek meghatározásáról és az alapvető műszaki tartalmat érintő kérdésekről határozatban dönt.

(2) Az ún. közművesítési hozzájárulás beszedéséről és a befizetés ellenőrzéséről a polgármester – Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala útján - gondoskodik.

(3) Az I. fokú önkormányzati hatóság a közmű építéssel érintett ingatlan tulajdonosát (a továbbiakban: ügyfél) a kivitelezési munkák megkezdése előtt határozattal tájékoztatja a közművesítési hozzájárulás várható mértékéről, a közművesítési együttműködési megállapodás tervezetéről, a kivitelezés prognosztizált kezdő és befejező időpontjáról.

(4) Az közművesítési együttműködési megállapodást kötő személyek a közművesítési érdekeltségi hozzájárulást a megállapodás rendelkezései alapján kötelesek megfizetni.

(5) Abban az esetben, amennyiben a közmű használatában érdekeltek legalább kétharmada az arra megállapított határidőben aláírja a közművesítési együttműködési megállapodást és annak esedékességéig megfizeti az útépítési érdekeltségi hozzájárulást (részletfizetés engedése esetén annak legalább az első részletét), az önkormányzat kötelezheti a közművesítési együttműködési megállapodást nem kötő, de a közmű használatában érdekelteket a 6. § szerint megállapított létesítési költségek alapján számított érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A közművesítési hozzájárulás megfizetésére az érdekeltségi egység vonatkozásában a közmű használatában érdekelt köteles. Amennyiben az érdekeltségi egység tulajdonosának és használójának a személye különbözik, a közművesítési hozzájárulás megfizetésére az érdekeltségi egység tulajdonosa köteles azzal, hogy az érdekeltségi egység használója e fizetési kötelezettséget – az önkormányzathoz benyújtott írásbeli nyilatkozatával – átvállalhatja.

(8) Amennyiben az érdekeltségi egységnek több tulajdonos a van, úgy a tulajdonosok tulajdoni hányad arányában kötelesek a közművesítési hozzájárulás megfizetésére.

(9) A közművesítési hozzájárulást egy összegben kell megfizetni, a megfizetésre köteles személy kérelmére azonban engedélyezni lehet a legfeljebb 3 havi, egyenlő részletekben történő teljesítést, azzal a feltétellel, hogy a közművesítési hozzájárulás utolsó részlete a kiszolgáló közmű rendszer üzembe helyezését (igazolt műszaki átadás-átvételét) követő 15 nap belül esedékes. Részletfizetés esetén bármely részlet tekintetében bekövetkező késedelem esetén az elmulasztott határidőt követő napon a teljes fennmaradó összeg egy összegben esedékessé válik.

(10) Abban az esetben, amennyiben nem teljesül az (5) bekezdésben írt feltétel, az önkormányzat jogosult a közművesítési együttműködést meghiúsulttá nyilvánítani, és a létrejött közművesítési együttműködési megállapodásoktól, vállalkozási szerződésektől, ajánlatoktól azonnali hatállyal, egyoldalú nyilatkozattal elállni. A teljesített közművesítési hozzájárulások tekintetében az önkormányzatot elszámolási és visszafizetési kötelezettség terheli.

(11) Az Önkormányzat az elkülönített alszámlára befolyó összeget kizárólag a beruházási célokmányban rögzített ingatlan fejlesztéshez kapcsolódó közműberuházás megvalósítására használja fel.

11. § (1) E rendelet rendelkezéseit a 2026. április 1. napját követően kezdődő önkormányzati beruházásokra kell alkalmazni.

(2) A rendelet alkalmazása során – a jelen rendeletben nem szabályozott eljárási kérdések tekintetében – Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban. Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépését követően, az Önkormányzat által megépített vízi közmű hálózatra való rácsatlakozás csak akkor engedélyezhető, ha a Polgármesteri Hivatal a közművesítési hozzájárulás vagy az utólagos csatlakozási díj befizetésének tényét, illetőleg a befizetett hozzájárulás mértékét igazolja az üzemeltető felé.

(4) Az ún. közművesítési hozzájárulásból befolyt összegét az Önkormányzat a közutak, járdák és közművek fejlesztésére fordítja, a befolyt összeggel növeli a mindenkori éves költségvetésében e célra előirányzott ún. közműalap összegét.

12. § Ez a rendelet 2026. április 1-jén lép hatályba.