A rendelet bevezetése elősegíti a települési közösség együttélési normáinak megszilárdulását, mivel világosan meghatározza a közterületek, ingatlanok és közösségi terek rendeltetésszerű használatának szabályait, valamint szankciókat kapcsol azok megszegéséhez. Ezáltal a lakosság biztonságérzete erősödik, csökkennek a szomszédviták, rendezettebbé válik a közösségi élet, és mérséklődnek azok a konfliktusok, amelyek a felelőtlen vagy közösségellenes magatartásból fakadnak. Mindez különösen fontos annak fényében, hogy a szabálysértési törvény csak szűk körben szabályozza a közösségi együttélést zavaró magatartásokat, így a helyi rendelet a jogi űrt hivatott betölteni.

Az önkormányzat számára pótlólagos bevételi forrást jelentenek a kiszabható bírságok, ugyanakkor az ellenőrzés és a jogkövetkezmények érvényesítése többletkiadással járhat. Hosszabb távon azonban a rendelet hozzájárulhat a közterületek állapotának megőrzéséhez, ami csökkenti az önkormányzatra háruló karbantartási és helyreállítási költségeket.

A rendelet pozitív környezeti hatásai közé tartozik a zöldfelületek fokozott védelme, a közterületek és magánterületek tisztántartásának előírása, valamint a tűzgyújtás és hulladékkezelés szigorúbb szabályozása, amelynek révén javul a település levegőminősége és csökken az allergén növények, illetve a fertőzésveszélyes állapotok előfordulása. Az egészségügyi szempontból a higiéniai minimumfeltételek kikényszerítése hozzájárul a lakosság életkörülményeinek javulásához és a közegészségügyi kockázatok csökkentéséhez.

Az önkormányzati hivatal számára a rendelet végrehajtása ellenőrzési, bírságolási és jogérvényesítési többletfeladatokat jelent, amelyek adminisztratív kapacitásbővítést tehetnek szükségessé. A lakosság számára a szabályok követése kezdetben újabb kötelezettségeket és alkalmazkodást kíván, de előnye, hogy a normák és következmények kiszámíthatóbbá válnak.

A rendelet hiányában a település közösségi együttélést érintő problémáira nem állna rendelkezésre megfelelő helyi szintű jogi eszköz, amely kezelni tudná az olyan zavaró vagy káros magatartásokat, amelyek nem minősülnek bűncselekménynek vagy szabálysértésnek. Az önkormányzat eszköztelensége miatt a közterületek és közösségi terek állapota romlana, a lakossági konfliktusok gyakoribbá válnának, ami a település életminőségét jelentősen rontaná.

A jogszabály alkalmazásához szükség van az Polgármesteri Hivatal dolgozóinak megfelelő jogérvényesítési és ellenőrzési kapacitására, a jegyző döntési és hatósági szerepének biztosítására, valamint a szabálysértéseket dokumentáló és feldolgozó adminisztratív háttérre. A rendelet hatékony végrehajtásában kiemelt szerepet kap a közterület-felügyelet, amely a helyszíni ellenőrzések, az azonnali intézkedések és a jogsértő magatartások szankcionálásának elsődleges letéteményese lesz. Pénzügyi szempontból a várható bírságbevételek részben ellentételezhetik a többletköltségeket, ugyanakkor a közterület-felügyelet felállítása és működtetése kezdetben plusz kiadásokkal jár.

Az indokolás közzététele biztosítja a rendelet átláthatóságát és társadalmi elfogadottságát, valamint elősegíti, hogy a lakosság megértse a szabályozás szükségességét és célját, ezáltal önkéntes jogkövetésre ösztönöz.