1. § (1) A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

2. § (1) A Rendelet hatálya kiterjed:

3. § (1) A környezet védelme érdekében:

4. § (1) A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára.

5. § (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

6. § (1) A mezőgazdasági tevékenység során keletkező növényi eredetű hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni, a szervezett hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően.

(2) A szalma, tarló, parlag- és gyepterületek égetését – levegőminőség-védelmi érdekekből – lehetőleg kerülni kell. Az égetést előre a Polgármesteri Hivatalnál be kell jelenteni.

(3) A gabonafélék betakarítása után a porszennyezettség csökkentése érdekében a gazdálkodóknak lehetőségeikhez mérten biztosítaniuk kell a szántóföldek további növényfedettségét.

7. § (1) Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technológia alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

(2) Az almozás nélküli állattartó telepekről származó folyékony halmazállapotú hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezése tilos.

8. § (1) A szántóföldek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől való mentesítése a tulajdonos illetve a használó kötelessége.

(2) A település közterületnek minősülő zöldterületek (parkok, terek) gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Újhartyán Község Önkormányzata Közcélú munka keretében végzi.

(3) A településen az ingatlanok előtti közterületek gondozását, karbantartását, gyomtalanítását az adott ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles elvégezni.

(4) A gyomnövények vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely védekezés lehetőleg mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet.

9. § (1) Kommunális és termelési hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett.

(3) Szilárd tüzelésű lakossági és közületi tüzelőberendezésekben illetve nyílt téren környezetre fokozottan ártalmas és szennyező anyagok /pl.: PVC alapanyagú termékek, gumi, vegyszeres flakonok, műtrágya, műtrágyazsák, növényvédőszer-maradvány, annak göngyölege, gyomirtó maradéka, kommunális hulladék, autógumi, kisipari vállalkozói tevékenység hulladéka stb./ égetése tilos.

10. § (1) A településen lakók egészségének megőrzése érdekében tilos:

11. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre.

12. § (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe történő használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak olyan módon történhet, hogy az a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

13. § (1) A felszíni vizek (U-II csatorna, stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

14. § (1) Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől.

(2) Az ivóvizet szolgáltató közkutak környezetében mosakodni, állatokat rendszeresen itatni, eszközöket elmosni tilos, illetve olyan szennyező forrást (istálló, illemhely, trágyatároló stb.) létesíteni, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezi, csak a hatályos közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolságokban szabad.

(3) A fogyasztásra alkalmatlan (szennyezett, fertőzött) vizet szolgáltató közkutat „NEM IVÓVÍZ” feliratú táblával kell ellátni.

(4) A házi, talajvizet hasznosító kutak létesítése, használatba vétele, illetve megszüntetése csak engedély alapján, szakszerűen, talajvíz-szennyezést kizáró módon történhet.

15. § (1) A szennyvizek emésztőgödrökben, szikkasztó kazettákban történő elhelyezése nem engedélyezett.

(2) Települési folyékony hulladék termőföldön történő hasznosítása tilos.

(3) Állattartásból származó hígtrágya tárolása megfelelő befogadóképességű zárt trágya-

16. § (1) Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos.

(2) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(3) A csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében a vízelvezető árkok ingatlanok előtti szakaszait az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen tisztítani és tisztántartani.

17. § (1) A mezőgazdasági tevékenység során – amennyiben lehetőség nyílik rá – előnyben kell részesíteni a természetes módszerek alkalmazását (biológiai védekezés, szerves trágyázás stb.) a kemikáliák és műtrágyák használata helyett.

18. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.

19. § (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét, folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

20. § (1) A földhasználó a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében köteles a talajvédelmi előírásokat betartani:

21. § (1) A földmunkák során kitermelt talajokat, földet elkülönítve kell tárolni, hogy szükség esetén ismét felhasználható legyen.

22. § (1) Természeti terület valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, nádas, vizes élőhelyek stb.), melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.

23. § (1) A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.

24. § (1) Erdő telepítése – ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik – kizárólag tájhonos vagy őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történhet.

25. § (1) Védett- és nem védett természeti területeken, zöldterületeken és közvetlen környezetében az átmenő forgalom (gépjárművek, terepjárók közlekedése, terepmotorozás stb.) kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, célforgalomnál törekedni kell a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelésére.

(2) Parkolás a természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 20 m-en belül tilos.

(3) Parkolás csak a közutak mentén (amennyiben az nem természeti területen található) illetve a kijelölt parkolóhelyeken engedélyezett.

26. § (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

(2) Területrendezési, és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani.

(3) A táj jellegét megváltoztató, rendeltetésének betöltését zavaró, a környezeti elemek minőségét, illetve a táj növény- és állatvilágának élettevékenységét veszélyeztető létesítmény nem telepíthető.

(4) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületbe vonására, részleges beépítésére, illetve művelésbe vonására az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes véleménynyilvánítása után csak akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.

27. § (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sporttelepek, temetők, az emlékművek és szobrok környéke.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték.

28. § (1) A zöldterületet beszennyezni, környékén szemetet elhelyezni tilos.

(2) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell az ott tartózkodók pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(3) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása, a fák törzsén reklámtáblát (feliratot) elhelyezni.

29. § (1) A közterületeken és az utak mentén kizárólag őshonos vagy a honos fákat szabad telepíteni.

(2) Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét, a fafaj(ok) és a mennyiség meghatározásával.

31. § (1) A köztisztaság magában foglalja az ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló egyéb épületek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását.

(2) A köztisztasági feladatok ellátása a 10/2005. (VII.01.) sz. Köztisztaságról és a Szervezett köztisztasági Szolgáltatásról szóló rendelet alapján történik

32. § (1) A közterületeken a hulladékgyűjtő tartályok, edények kihelyezése és rendszeres ürítése az Önkormányzat feladata.

(2) Az üzlethelyiségek, vendéglátóipari egységek, elárusítóhelyek előtt a hulladékgyűjtő tartályok, edények elhelyezése és tisztántartása az üzlet üzemeltetőjének feladata.

(3) A település közterületein és az ingatlanok területén belül (udvaron), illetve a közösség számára nyitva álló helyiségekben szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított hulladékgyűjtő tartályokban, edényekben szabad elhelyezni.

(4) Közterületen üzemképtelen jármű tárolása, gépjármű mosása, karbantartása tilos!

33. § (1) Az ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) kötelessége gondoskodni

(2) Üzlethelyiségek, elárusítóhelyek, szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, és a középületek előtti közterület állandó tisztántartása az üzemeltető, a használó kötelessége, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik –e. Az árusításból származó hulladék összegyűjtéséből és elszállításából eredő költség a tulajdonost (használót, üzemeltetőt) terheli.

(3) A helyiségek és területsávok feltakarításából származó szennyeződést, szennyvizet és szilárd hulladékot a közterületre, csapadékvízelvezető-rendszerbe juttatni tilos.

(4) Téli síkosság mentesítés során – a növények védelme érdekében – só használata tilos. Erre a célra homokot, darált salakot, hamut, faforgácsot vagy egyéb környezetkímélő anyagot (pl. zeolit) kell használni.

34. § (1) Alkalmi szabadtéri (szórakoztató, kulturális, sport és egyéb) rendezvények idejére és helyszínére a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet és illemhely biztosításáról, továbbá a rendezvény alatt és azt követően a használattal érintett terület és annak közvetlen környezetének tisztántartásáról, illetve rendbe tételéről.

35. § (1) A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, festékek, gyógyszerek stb.) elkülönítetten kell gyűjteni.

(2) A településen a veszélyes hulladékok évenkénti összegyűjtéséről és gyűjtőhelyre szállításáról az Önkormányzat az évenkénti lomtalanításkor gondoskodik.

36. § .

(1) Az építési, bontási, felújítási és karbantartási munkák során úgy kell eljárni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) A kitermelt illetve a felhasználásra nem kerülő anyagokat a kivitelező, illetve a tulajdonos folyamatosan, a munkálatok közben is, illetve a munkálatok befejezését követő 8 napon belül köteles elszállítani.

(3) Az építkezés, bontás vagy tatarozás helyét – szükség esetén – kerítéssel el kell zárni a környező területtől.

37. § .

(1) Az egészségügyi -, oktatási -, élelmiszerellátó-, vendéglátó intézmények (óvoda, játszótér), valamint nagyobb számú személy befogadására szolgáló közösségi létesítmények udvarán, illetve ezek telekhatárától számított 100m-es körzetén belül gazdasági célú állattartás tilos.

(2) Az állattartás csak az 1. bekezdésben megjelölt védőtávolság betartása mellett engedélyezett. Az állatok tartása, elhelyezése a 11/2004. (IX.15.) sz. A helyi állattartás Szabályairól szóló rendelet alapján történik.

38. § .

(1) Újhartyán egész közigazgatási területe a 8/2002 (II.22.) KvVM-EÜM egyesített rendeletének zajvédelmi besorolása szerint „lakóterület falusias beépítésű” területi funkcióba tartozik..

(2) A külterületi telephelyeken és területhasználatok esetében a belterülettől 100 méteren túli sávban az MSZ-13-111 sz. szabványban megadott zajterhelési határértékek a mértékadóak.

(3) Az építési zajhatárértékek betartása az építtető vagy a kivitelező kötelessége.

(4) Lakóövezetben az üzemi zaj és építőipari tevékenységből származó zaj határértékei: Nappali időszakban ( 6-22 h) nem lehet több: 50 dB, Éjszakai időszakban( 22-6 h): 40 dB

(5) Lakóövezet határától számított 500 m távolságon belül lévő autópálya, vagy gyorsforgalmi út zajkibocsátása eléri a szabványban meghatározott zajterhelési határérték Nappali időszakban ( 6-22 h) nem lehet több: 50 dB, Éjszakai időszakban( 22-6 h): 40 dB -t, úgy az autópálya vagy a gyorsforgalmi út tulajdobosa vagy kezelője köteles zajvédőfalat kiépíteni.

39. § (1) Aki e rendeletben foglalt szabályokat megszegi szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

40. § (1) E rendelet 2009. április 8-án lép hatályba.