1. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Újhartyán Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) Újhartyáni Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

(4) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)

(6) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)

(7) E rendelet által használt fogalmak értelmezését az Nvtv. 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kell alkalmazni.

2. § A rendelet célja

• a) az önkormányzati tulajdon folyamatos védelme,
• b) az önkormányzati vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése,
• c) az önkormányzati vagyonelemek növelésének előmozdítása,
• d) az Önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése - a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.

3. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

• a) az Önkormányzatra,
• c) az Önkormányzat szerveire.
• b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
• d) az Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő
  • da) ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
  • db) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, a gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségek bérletére, az elővásárlási joggal érintett bérlakások értékesítésére és az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában levő, az állami fenntartású köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon esetében, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KIK) ingyenes használatába került, a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a KIK-kel kötött szerződés megengedi.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek köréről az Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja rendelkezik.

(2) Az Nvvt. 5. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen vagyonelemeket az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg. Jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza a forgalomképtelen vagyontárgyak körét.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésen túlmenően vagyontárgyat forgalomképtelen törzsvagyonná - azon belül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná - nem minősít.

6. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét az Nvtv. 5. § (5) bekezdése határozza meg, továbbá az Nvtv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Nvtv. 5. § (5) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott vagyonelemeken felül - a Képviselő-testület korlátozottan forgalomképessé minősíti az Önkormányzat tulajdonában álló, jelen rendelet 2. számú függelékében rögzített vagyontárgyak körét.

7. § Üzleti vagyon mindazon vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, így különösen az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, bel- és külterületi beépítetlen ingatlanok. Jelen rendelet 3. számú függeléke tartalmazza az önkormányzat üzleti vagyontárgyak körét.

8. § Önkormányzati vagyontárgyat

• a) üzleti vagyonból korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná vagy kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná,
• b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körből nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná,
• c) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köréből korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná,
• d) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyon köréből üzleti vagyonná

csak a Képviselő-testület minősíthet át e rendelet módosításával, amennyiben az átminősítés magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel nem ellentétes.

9. § (1) Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Képviselő-testület, illetve - e rendeletben átruházott hatáskörben - a polgármester gyakorolják.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági és bírósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

10. § Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értéke

• a) ingatlan és ingó vagyon esetében 6 hónapnál nem régebbi összehasonlító értékbecsléssel; az Önkormányzat által vásárolt ingatlanvagyon esetén a beszerzési érték alapulvételével vagy az aktuális, helyben érvényes forgalmi értékek alapján; indokolt esetben 6 hónapnál nem régebbi, ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecsléssel,
• b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
• c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

vehető figyelembe.

11. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 25 millió forint értékhatár felett versenyeztetés útján lehet, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

• a) természetes személy vagy
• b) az Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(3) A versenyeztetésre vonatkozó szabályokat az Önkormányzat Versenytárgyalási Szabályzata tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyontárgyakat a helyben szokásos módon lehet értékesítésre meghirdetni. A helyben szokásos mód az Önkormányzat weblapján, valamint a hirdetőtáblán történő meghirdetést jelenti.

(5) Nem kell értékesítésre meghirdetni telekhatár rendezés esetén a telekhatár rendezés miatt elidegenítésre kerülő ingatlanrészt.

(6) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén az Nvtv. 14. §-a alapján az államot elővásárlási jog illeti meg.

12. § (1) Nem idegeníthető el az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyon.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el a 11. § (1) bekezdésében rögzített szabályok alkalmazásával.

13. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(11) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre.

14. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát kizárólag az Nvtv. 6. § (1) bekezdésében foglalt jogokkal lehet megterhelni.

15. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(3) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 14. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

16. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület joga.

17. § A közműszolgalom alapításához, közmű építéséhez szükséges hozzájárulás megadása, az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez szükséges nyilatkozattétel a polgármester hatáskörébe tartozik.

18. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

19. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg.

(2) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

20. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület gyakorolja.

21. § (1) Vagyonkezelői jogot kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére - önkormányzati közfeladat ellátásához - kapcsolódva lehet létesíteni akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, és lehetőség szerint a vagyon értékének növelését.

(2) A vagyonkezelői jogra és a vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket az Nvtv. 6. § (1) bekezdése, a 11. § (1) bekezdése, a 11. § (3)-(5) bekezdései, a 11. § (7) bekezdése és a 11. § (8) bekezdés d) pontja tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat a tulajdonában álló, általános iskolai feladatot ellátó intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon kezelésének jogát - ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben levő eszközöket, felszereléseket – 2013. január 1-jétől a KIK ingyenes vagyonkezelésébe adta.

22. § Az Önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyona vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével átengedheti.

23. § A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

24. § Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni kizárólag közfeladat ellátása céljából és a közfeladat ellátásához szükséges mértékben lehet.

25. § A vagyonkezelőre, mint a vagyonkezelési jog jogosultjára vonatkozó rendelkezéseket az Nvtv. 11. § (8) bekezdése tartalmazza.

26. § A haszonélvezeti jogra vonatkozó rendelkezéseket az Nvtv. 11. § (2)-(4) bekezdései tartalmazzák.

27. § A hasznosítási jogra vonatkozó rendelkezéseket az Nvtv. 11. § (10)-(13) és a (16)-(18) bekezdései tartalmazzák.

28. § Az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében foglalt, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár: 25 millió forint.

29. § A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

30. § A polgármester dönt az 500 ezer forint értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.

31. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - a Képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

32. § A vagyon tekintetében az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeire vonatkozó rendelkezéseket az Nvtv. 12. § (2)-(3) bekezdése és a (9)-(14) bekezdései tartalmazzák.

33. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az Önkormányzat haszonbérletbe-adással hasznosíthatja.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek legalább egy és legfeljebb öt évig adhatók haszonbérbe.

(3) Egy földrészletet több személy részére a földrészlet megosztása nélkül kell haszonbérletbe adni.

34. § (1) A fizetendő haszonbér mértékét a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A haszonbérlő a haszonbért évenként utólag, a tárgyév november 30. napjáig köteles egyösszegben a haszonbérbeadó javára megfizetni. A haszonbér az Önkormányzat költségvetését illeti.

(3) A haszonbérlő a haszonbérelt földet köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési és kártevő-mentesítési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a haszonbérlő e kötelezettségeit nem teljesíti, a vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(4) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át.

(5) A haszonbérlő a haszonbérelt földön gazdasági épületet még ideiglenesen sem létesíthet. (6) A haszonbérlő a haszonbérelt föld művelési ágát nem változtathatja meg.

(7) A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

(8) A haszonbérlőt a haszonbérelt területre elővásárlási jog illeti meg.

35. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok elidegenítéséről - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés során a 11. § rendelkezéseit, az Áht.-ben foglaltakat, valamint az Önkormányzat hosszú távú érdekeit kell figyelembe venni.

36. § Az építési telkeket az Önkormányzat a Képviselő-testület által külön határozatban meghatározott vételáron a kérelmek beérkezési sorrendjében értékesíti. Az értékesítésre vonatkozó adásvételi szerződést az Önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

37. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

38. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények épületei, középületek vihetőek társulásba.

39. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona társulásba vihető.

40. § (1) Az Önkormányzat társulásba vitt vagyonának szaporulata – eltérő szabályozás hiányában - a társult helyi önkormányzatok közös vagyona.

(2) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

41. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

42. § (1) Az Önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Értékpapír-vásárláskor a Képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) Meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról és feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

43. § Az Önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről - az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában való lemondás jogát

• a) a Képviselő-testület gyakorolja, amennyiben az érintett követelés eléri a 100 ezer forint összeghatárt,
• b) a polgármester gyakorolja, amennyiben az érintett követelés nem éri el a 100 ezer forint összeghatárt.

44. § (1) A 43. §-ban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

• a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását,
• b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
• c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
• d) a bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat - a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
• e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
• f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről, vagy annak csak egy meghatározott részéről való lemondás jogát.

(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kisösszegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

45. § (1) Az Önkormányzatnak lehetősége van hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Lízingszerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

46. § (1) Az Önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 500 ezer forint piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

• a) az Önkormányzat teljesíteni tudja az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
• b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

47. § (1) Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, amit az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat átadása ingyenes, az Önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni az Önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(2) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles ezen kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.

(3) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az Önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a Képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetés tervezésékor. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját, vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e felújítási el irányzatokat, és rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.

48. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja. Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

49. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szervnek besorolt intézmények vezetőit - az alábbiakban nevesített feltételek mellett - egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

• a) az intézmény vezetője a 100 ezer forint értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a Selejtezési Szabályzatban meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti, s az értékesítésről és a selejtezésről év végén írásos beszámolót kell benyújtania a Képviselő-testület felé,
• b) az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását. A hasznosításból származó bevétel az intézmény költségvetését illeti meg.

(2) Az intézmény vezetője 100 ezer forint feletti vagyon ingyenes, vagy visszterhes elidegenítésére a Képviselő-testület engedélyével jogosult, a bevétel egyidejű felhasználásának meghatározása alapján. Ebben az esetben a bevétel 50%-a az Önkormányzat költségvetését illeti.

(3) Az intézmény vezetője 100 ezer forint összeghatárig történő követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet; e fölötti követelésről lemondani csak a Képviselő-testület engedélyével lehet.

(4) Az intézményvezető az intézmény számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 100 ezer forintig saját hatáskörben; e feletti vagyon elfogadásáról azonban csak a Képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.

50. § (1) Az Önkormányzat intézményei csak az alapító okiratban szabályozott vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(2) Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az intézmény vezetője felel.

(3) Az intézmény a vállalkozásból származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység színvonalának javítására.

(4) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek.

51. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelményekben meghatározott előírásoknak megfelelően, a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a Polgármesteri Hivatal Jegyzője a Pénzügyi Irodán keresztül gondoskodik.

(4) Vagyontárgyak önkormányzati törzsvagyonná minősítéséről vagy ezen minősítés megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.

52. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell a Képviselő-testület számára kimutatni.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonkimutatásban az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

• a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
• b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
• c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
• d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír és vegyes portfólió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, és – az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken – vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglaltak alapján kell elvégeznie.

(4) A vagyonleltár a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.

(5) A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél a számviteli törvény, az ingatlanok tekintetében az ingatlan-vagyon kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak.

(6) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.

53. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az Önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, 5 évre szóló közép- és 10 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzati feladatellátás érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot.

(3) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal a vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó megvalósításáról.

(4) Az Önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az Önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

54. § (1) E rendelet 2015. július 1-én lép hatályba.

(2) –

(3) Jelen rendeletnek – a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal folyosóján lévő hirdetőtábláján és a www.Újhartyán.hu honlapon történő – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.