Újhartyán Város képviselő-testületének17/2017 (XII.21..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01Újhartyán Város képviselő-testületének17/2017 (XII.21..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Újhartyán város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Korm.rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A helyi védelem alá helyezés és megszűnésének szabályai
1. § (1) A védetté nyilvánításról, annak megszüntetéséről az Önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel dönt.
(2) A védetté nyilvánítás vagy megszüntetés szakmai megalapozására a településrendezési terv vagy külön készülő értékvizsgálati munkarésze szolgál.
(3) A helyi védetté nyilvánítással és megszüntetéssel kapcsolatos előzetes egyeztetéseket és az eljárást a jegyző folytatja le.
(4) A védetté nyilvánítást a tulajdonjog nem befolyásolja.
2. § (1) Védetté nyilvánításra, vagy annak megszüntetésére hivatalból, lakossági kezdeményezésre, társadalmi szervezetek javaslatára, egyéni kezdeményezésre egyaránt sor kerülhet.
(2) A jegyzőnél benyújtható kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, leírását
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám)
c) természeti védelem esetén a védett terület határát feltüntető, a településrendezési tervvel azonosítható helyszínrajzot
d) a védelem rövid indoklását
e) a védett érték fotóját, és
f) a kezdeményező nevét, címét
3. § (1) A védelemben részesítést, vagy annak megszüntetését hivatalos helyen közzé kell tenni és erről írásban értesíteni:
a) a védett érték tulajdonosát, kezelőjét, használóját
b) az illetékes építésügyi hatóságot
c) építmények esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes kirendeltségét,
d) természeti érték esetén az illetékes természetvédelmi hatóságot
e) az illetékes földhivatalt, és
f) a megyei és az állami főépítészt.
(2) A védelem tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(3) A védett értékről nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, leírását
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám)
c) a tulajdonos, kezelő, használó nevét
d) a védelem indoklását
e) a védett érték fotóját, és
f) a kezdeményező nevét, címét
(4) A védett értékek nyilvántartásába bárki betekinthet. Annak naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
4. § (1) A város területére készített településrendezési tervben is fel kell tüntetni a természeti értékek helyi védelme alá eső terület, a védett településszerkezet, településrész határát.
(2) A védelem alatt álló területek, építmények, természeti értékek megjelöléséről az Önkormányzat gondoskodik annak teljes költségviselésével, de a tulajdonos belegyezésével.
(3) A védett területet táblával kell jelölni.
5. § A helyi védettség alá tartozó értékek listáját e rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza
2. A helyi területi és egyedi védelem előírásai
6. § (1) A helyi védelem lehet területi, vagy egyedi.
(2) A helyi területi védelem:
a) településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, jelleg, építési vonal jelentős zöldterület, vagy növényzet.)
b) településkép
c) a település táji környezete
d) településkarakter
e) műemléki környezetet közvetlenül határoló terület, műemléki jelentőségű terület
(3) A helyi egyedi védelem:
a) építmény, vagy szobor, emlékmű egésze, vagy része a hozzá tartozó földrészlettel, és
b) értékes növény, növényzet, növények csoportja, park, parkrészlet.
7. § A helyi területi védelem e rendelet 1. melléklet 2. pontját képező terven jelölt területi lehatárolással érintett ingatlanokra terjed ki.
8. § (1) A helyileg védett érékeket a használat nem veszélyeztetheti, ennek érdekében biztosítani kell elsősorban:
a) Az eredeti rendeltetésnek, vagy azt nem ellehetetlenítő megfelelő használatot,
b) ha az nem lehetséges, közcélú hasznosítást.
(2) Az épületek állagának megóvása, jókarban-tartása a tulajdonos feladata, kötelessége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden elemére és részletére, attól függetlenül, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem. Elmulasztása esetén a hatóság kötelezi a tulajdonost az építmény helyreállítására, jókarban tartására.
(3) A fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét meghaladó költségéhez, a védelem miatt előírt (szükséges) többletmunkához (pl. homlokzatdíszek helyreállítása, épületrészek eredeti formában történő visszaállítása) a tulajdonos kérheti az Önkormányzat anyagi támogatását.
9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületen építési (állagmegóvási, korszerűsítési, átalakítási, bővítési) munkák a védettség szempontjaival összhangban az épület jellegének megváltoztatása nélkül végezhetők.
(2) Belső átalakítás, korszerűsítés végezhető az építési előírások figyelembevételével, kivéve, ha a védettség konkrét belső terekre, szerkezetekre (pl. boltozatok) is kiterjed.
10. § (1) A helyi védelem alatt álló épület és építmény bontása csak indokolt esetben, az épület teljes műszaki avulásának bekövetkezése esetén, az építmény előzetes felmérési dokumentációjának elkészülése után lehet végezni.
(2) A bontási engedélyben egyes épületrészek, vagy tartozékok megőrzése, illetve azoknak a bontási helyen építendő új épületbe történő illeszkedő beépítése, elhelyezése is előírható.
(3) Ha a visszahelyezés - „beépítés” - egyéb okok miatt nem lehetséges, akkor a védelem alól történő törlés határozatában a védelem indokát jelentő értékek dokumentálási kötelezettségét elő kell írni. Ennek költségei a védelem törlését kérőt terhelik.
11. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó épületek, építmények és területek esetében a jegyző évente, a tárgyév költségvetését megállapító képviselő-testületi döntésig köteles megvizsgálni, hogy melyek javasolhatók magasabb szintű (műemléki) védettségre. A javaslatról az illetékes műemléki hatóság véleményét is figyelembe véve a Képviselő-testület dönt.
(2) Ha a helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség aláhelyeztek, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően a Képviselő-testület a helyi védettséget megszünteti.
12. § Amennyiben egy épület, építmény, vagy terület műemléki védettsége megszűnik, a jegyző azzal egyidejűleg köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezésének lehetőségét, és javaslatát a műemléki védettség megszűnését követő 60 napon belül a Képviselő-testület elé terjeszteni.
13. § Védett növények kivágása csak biológiai pusztulás, természeti katasztrófa elhárítása, életveszély esetén engedélyezhető.
3. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § A rendelet 2. melléklete tartalmazza a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján rögzített, a településképi szempontból meghatározó, területi lehatárolással érintett ingatlanokat.
15. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.
16. § Közterületről látható kerti építményeket természetes anyaghasználattal (tégla, kő, fa, vakolat stb.) kell kialakítani.
4. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § A falfelületek felületképzése hagyományos anyagból - tégla, kő, fa vagy vakolat – készülhet.
18. § A falfelület felületképzésének legfeljebb 20%-a lehet fa anyagú.
19. § Téglaburkolat alkalmazása esetén sárgás vagy terrakotta színű téglát kell felhasználni.
20. § Építmények falazatának színezése során a település hagyományos, pasztell árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta, valamint fehér színeket kell alkalmazni.
21. § Főépület tetőjének hajlásszöge legalább 35o, de legfeljebb 50o lehet. 35o-nál alacsonyabb hajlásszögű tető vagy lapostető a tetőfelület maximum 50%-án alkalmazható.
22. § (1) Új tetőzet építése, meglévő felújítása esetén a magastetők tetőfedéséhez égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalata vagy ahhoz hasonló színű anyag, elsősorban cserép használható.
(2) A tetőfedés nem lehet:
a) fényes felületű,
b) sötétbarna,
c) harsány színű piros és
d) összhatásában kirívóan tarka
fedés.
(3) Fő funkciójú épületen bitumenes és műanyag hullámlemez, valamint hullámpala tetőhéjazatként nem alkalmazható.
23. § (1) Közterületre néző homlokzaton
a) hőszivattyú
b) klíma berendezés kültéri egysége
c) parabola antenna
nem helyezhető el.
(3) Közterületre néző tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén
a) hőszivattyú
b) klíma berendezés kültéri egysége
c) parabola antenna és
nem helyezhető el.
24. § Utcai homlokzaton szerelt kémény és parapetes kivezetés kialakítása nem megengedett. Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.
25. § Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is – szélkerék nem szerelhető.
26. § Tetőzeten - mint az épület homlokzatának részén - napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor)
a) tetősíkban alakítható ki,
b) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcai oromzattól a lehető legtávolabb kell elhelyezni.
27. § Garázskapu az utcára csak abban az esetben nyitható, ha az épület homlokzatának lakóterületi karaktere megmarad.
28. § Az egységes utcakép érdekében az utcában egységes növényfaj telepíthető.
29. § A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
30. § A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként lehet kialakítani.
5. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
31. § (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző beépítési telepítési módhoz.
(2) A meglévő épületek, épületcsoportok, zöldfelületek megtartását kell szem előtt tartani, megőrizve az utcák vonalvezetését, beépítési módját, rendszerét.
(3) Az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület telken való elhelyezése esetén illeszkedni kell a hagyományos beépítéshez, telepítéshez.
(4) Közterületről látható kerti építmények fa-, vagy épített szerkezetű lehet. Az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag: tégla, kő vagy vakolat, színe a főépület színével és felületképzésével megegyező, vagy ahhoz illő kivitelezésű lehet.
(5) Utcafronti kerítés építésekor, felújításakor elsősorban természetes anyagokat - tégla, kő, fa, hagyományos vakolat - kell használni, illeszkedni kell a hagyományos utcai kerítések kiviteléhez. Az utcafronti kerítésen bádoglemez alkalmazása nem megengedett.
6. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
32. § Az illeszkedés biztosítása érdekében a védett területen történő változtatás során figyelembe kell venni az alábbi építészeti elemek hagyományos kialakítási rendjét:
a) párkány magassága, kiülése, folytonossága
b) tetőiom formája, a tető hajlásszöge
c) a tetőfelépítmények jellege, aránya,
d) a homlokzat plasztikája, achitektúrája,
e) a tömegképzés jellege,
f) a nyílások arányrendszere, a teljes homlokzatfelülethez viszonyított aránya, és
g) az anyaghasználat (homlokzatképzés, héjazat, kerítés, nyílászárók).
33. § A falfelületek felületképzését kizárólag hagyományos anyagból: téglából, kőből, fából vagy vakolatból ajánlott ajánlott készíteni.
34. § A falfelület felületképzésének legfeljebb 20%-án ajánlott a fa anyaghasználat.
35. § A csempe szerűen ragasztott vékony kőlapok alkalmazása nem ajánlott.
36. § Téglaburkolat alkalmazása esetén nem ajánlott sárga vagy terrakotta színtől eltérő tégla.
37. § Építmények falazatának színezése során a település hagyományos, pasztell árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta, valamint fehér színeket használata ajánlott.
38. § Az épületek homlokzatába beépített nyílászárókat úgy kell kialakítani, hogy azok megjelenésükben illeszkedjen a területre jellemző hagyományos nyílászáró kialakításhoz: méret, forma, osztás, szín.
39. § A főépület tetejének hajlásszöge legalább 35o és legfeljebb 50o lehet. 35o-nál alacsonyabb hajlásszög maximum a tetőfelület 50%-án lehet. Lapostető nem megengedett.
40. § (1) A magastetők tetőfedéséhez égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalata vagy ahhoz hasonló színezésű cserép használható. Kerülendő:
a) fényes felületű,
c) harsány színű piros és
d) összhatásában kirívóan tarka
fedés.
(2) Fő funkciójú épületen bitumenes és műanyag hullámlemez, valamint hullámpala tetőhéjazatként nem alkalmazható.
41. § 35o–nál alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedést kell alkalmazni.
42. § Az egyedi védelem alatt álló épület eredeti fedése visszaépíthető.
43. § Tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén, napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) csak tetősíkban alakítható ki. Az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcai oromzattól a lehető legtávolabb kell elhelyezni.
44. § Védett épület bővítése során az új épületszárnyat a meglévő épülethez illeszkedve kell kialakítani.
45. § Védett épülettel közös telken új épület elhelyezése esetén a védett épülethez illeszkedni kell, az új épületet alá kell rendelni a védett épület látványának.
46. § Védett építményen közművezeték, klímaberendezés, hirdetőtála, szerelt fémlemez kémény és hírközlési egyés a homlokzat látható részén nem helyezhető el.
47. § Közterületre néző homlokzaton
a) riasztó berendezés
b) hőszivattyú
c) klíma berendezés kültéri egysége
d) parabola antenna
nem helyezhető el.
48. § Közterületre néző tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén
a) riasztó berendezés
b) hőszivattyú
c) klíma berendezés kültéri egysége
d) parabola antenna
nem helyezhető el.
49. § Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.
50. § Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is – szélkerék nem szerelhető.
51. § Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.
52. § Az egységes utcakép érdekében az utcában törekedni kell az egységes növényzet telepítésére.
7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
53. § Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban azok a területek alkalmasak, amelyek nincsenek helyi területi védelem alatt és településképi szempontból nem meghatározó területek. Az elhelyezhetőséget főépítészi konzultáció
54. § Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a helyi területi védelem alatt álló terület nem alkalmas.
55. § A helyi területi védelem alatt álló területen:
a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
b) a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni.
c) új elektronikus és hírközlési hálózat kizárólag felszín alatt vezethető
56. § Településképi szempontból meghatározó területeken:
a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
b) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető
c) Új antenna (átjátszó) kizárólag takarásban helyezhető el.
d) transzformátor állomás kizárólag építményben helyezhető, amelynek színhasználata a területen megengedett szín lehet
8. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
57. § (1) Reklámhordozó és reklám
a) műemlék területen és a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén,
b) régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területén,
c) helyi jelentőségű védett érték területén,
d) NATURA 2000, nemzeti park, tájvédelmi körzet, országos jelentőségű természetvédelmi, fokozottan védett természetvédelmi területen,
e) országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén,
f) tájképvédelmi területen és
g) helyi jelentőségű természetvédelmi, és a védett természeti értékek területén
nem helyezhető el.
58. § Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 méteren belül nem helyezhetők el.
59. § Reklámhordozó berendezés nem létesíthető káprázást okozó kialakítással.
60. § Építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján kihelyezhető.
61. § Helyi népszavazás, városi rendezvény, vagy a város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében meghatározott időszakra hirdetmény településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül kihelyezhető.
9. A szakmai konzultáció
62. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy megbízottja legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni.
(2) A szakmai konzultáció keretében sor kerül
a) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményeire vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,
d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására,
e) a településképi előírásoknak való megfelelés egyeztetésére,
f) javaslattételre a településképi követelmények érvényesítésének módjával kapcsolatban.
63. § A helyileg védett épületeken és a helyi védettségű területeken - beleértve a műemléki környezetet határoló, valamint a műemléki jelentőségű területeket is – építési munkát végezni az illetékes főépítész szakmai véleményére alapozva szabad.
64. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezése céljából az építtető, vagy megbízottja kérelmet nyújt be.
(2) A konzultációs lehetőség biztosításáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell gondoskodni, amely időtartamtól eltérni valamely fél akadályoztatása esetén lehet.
(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(4) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
10. A véleményezési eljárás
65. § Jelen rendelet 74. § -ban felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti műszaki tervekkel kapcsolatban.
66. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:
67. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez az 4. sz. melléklet szerinti nyomtatványon, papíralapon benyújtott kérelemre indul, mely kérelemhez a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon 1 példányban csatolni kell.
(2) Kérelmező fentiekkel egyidejűleg a a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. Rend.) 22. § (1) bekezdése alapján a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(3) A polgármester településképi véleményét Újhartyán Város Önkormányzat főépítésze készíti elő.
(4) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakmai álláspontját (rendelet 5. számú melléklete szerint), melynek tartalmazni kell a vélemény részletes indokolását.
68. § A 75. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást,
b) (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok ábrázolásával,
c) az épület alaprajzait
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) (szükség szerinti) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).
11. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
69. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint a helyi védelem alatt álló, valamint a településképet meghatározó területekre vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, valamint a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, a 7. mellékletben felsorolt - építési munkák esetében.
(2) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi - elsősorban zaj- és légszennyezési - szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat és
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, és ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti, gyalogos vagy kerékpáros forgalmát.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
80. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott -
70. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
71. § (1) E rendelet előírásai szerint – a 70. §-ban felsorolt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámelhelyezések közül
a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, 1m2-nél nagyobb
aa) cég- és címtábla, cégér vagy cégszerű reklámtábla,
ab) egyedi tájékoztató tábla,
ac) kirakat,
ad) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva
b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett
ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin
bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,
bc) reklámtábla (hirdetőtábla)
bd) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,
be) totemoszlop és reklámzászló
bf) reklám-célú építési védőháló, molinó
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett
ca) hirdetőoszlop,
cb) citylight berendezés,
cc) megállító tábla,
cd) reklámkorlát,
ce) transzparens
elhelyezése esetén.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület foglalási engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
72. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul, a 6.számú melléklet szerinti nyomtatványon. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt, vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a (1) szerinti építési munkák esetében – a bejelentés tárgyától függően megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot,
ad) az építési tevékenységgel érintett homlokzatot, valamint
ae) – amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,
b) a rendeltetés-módosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológiai jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
bc) (szükség szerint) alaprajzot,
c) a reklám-elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ca) műszaki leírást,
cb) közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,
cc) a reklámberendezés elhelyezkedésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
cd) az építmény érintett részletét, 2m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint
ce) látványtervet vagy fotómontázst.
73. § A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
74. § A településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolás a kiállítás keltétől számított 2 évig hatályos.
12. Településképi kötelezési eljárás és bírság
75. § (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.
(2) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
76. § (1) A polgármester a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A településképi követelményeket megszegi, aki a településképi bejelentési eljárás kezdeményezését e rendelet előírásai szerint elmulasztja.
(3) A településképi követelményeket nem hajtja végre az, aki a bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenységet végez, a településképet érintő döntést nem hajtja végre.
(4) A közigazgatási bírság felső határa a településképi követelmények megszegése esetén
a) természetes személyek esetén százezer forint,
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forint.
(3) A közigazgatási bírság felső határa a településképi követelmények végre nem hajtása esetén
a) természetes személyek esetén kétszázezer forint,
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint.
13. A településképi követelmények alkalmazásának ösztönzése
77. § (1) Eseti anyagi támogatásról kérelemre az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
(2) A támogatásról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait és visszatérítendő támogatás esetében a visszafizetés részleteit.
(3) A visszatérítendő támogatás biztosítása érdekében az ingatlan tulajdoni lapjára jelzálogot kell bejegyezni.
78. § Értelmező rendelkezések
1. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
2. Fő funkciójú épület: az egy telken belüli épületek közül az az épület amelyben a fő tevékenység folyik (pl.: lakó funkció esetében: lakás)
14. Záró rendelkezések
80. § Ez a rendelet 2018. január hónap 1 napján lép hatályba.
81. § Hatályát veszti
1. melléklet a 17/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
Építészeti |
|||
---|---|---|---|
Megnevezés |
Utca házszám |
Jellemző használat |
Meghatározó érték |
Római Katolikus Templom |
Fő u. 496 hrsz |
Egyházi szertartások |
Kulturális örökség |
Nepomuki szobor |
Fő u. 496hrsz |
Emlékhely |
Emlékmű |
Római Katolikus Kápolna |
Fő u. 2. 496hrsz |
Kegyhely |
Kegyhely |
Helyi települési |
|||
Megnevezés |
Utca házszám |
Jellemző használat |
Meghatározó érték |
Hősök tere |
494/3 hrsz |
Emléktér |
Kegyeleti emlékhely |
Hősök szobra |
494/3 hrsz |
Emlékmű |
Emléktábla |
Szép utca |
556 hrsz |
Közút |
dísznövények, egységes utcakép |
Lövölde tér |
322/1 hrsz |
Park |
Jelkereszt, ivókút, padok |
Város háza |
Fő u. 21. 236 hrsz |
Hivatal |
Építészeti érték |
Útszéli keresztek |
0102/2 hrsz (Vajkó híd), 04(Kakucsi út), 014/1(Arany János utca, 442 hrsz (Petőfi –Akácfa utca, Gödör-Pilisi utca), 083/21 hrsz (Liebner dülő) |
Kegyhely |
Fából, vagy kőből faragott keresztek |
Faluközpont |
Hősök tere 4. 659/1 és 659/2 hrsz, valamint az Epres u. 45, és 43. 657 és 656 hrsz-ú területek |
Művelődésház, közösségi tér |
Egységes városközpont |
Táji |
|||
Megnevezés |
Utca házszám |
Jellemző használat |
Meghatározó érték |
Természeti |
|||
Megnevezés |
Utca házszám |
Jellemző használat |
Meghatározó érték |
Tölgyes erdő |
0124/1 hrsz |
erdő |
Természeti érték |
Véderdők |
044/156, 046/177, 058/63, 058/62, 060/150,062/24 hrsz |
védőerdő |
Településvédelem |
Néprajzi |
|||
Megnevezés |
Utca házszám |
Jellemző használat |
Meghatározó érték |
Faluház |
Újsor u. 3. 339/1hrsz |
Tájház |
Hagyományőrzés |
Tájház |
656 hrsz (Epres utca) |
Tájház |
Hagyományőrzés |
2. melléklet a 17/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 17/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 17/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 17/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
Ügyiratszám, érkezett |
|
Kérelmező neve, címe |
|
Építési tevékenység |
|
Helye, telek hrsz. |
|
ÉTDR elérhetőség |
Telepítés |
a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek |
|
Megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit |
||
Nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, ill. építmények kilátását, megközelíthetőségét |
||
Több építési ütemben megvalósuló új beépítés, ill. meglévő építmények bővítése esetén |
||
A földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, ill. az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza -, ill. zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát |
||
Az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének ill. homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését |
||
A környezeti hatásokkal kapcsolatban külön is vizsgálni kell, hogy a teljesítéshez szükséges vagy annak következtében fellépő gépjármű terhelés korlátozza-e a közterületek használhatóságát, ill. a szomszédos épületek beépíthetőségét |
||
A telepítésből adódó környezeti változások (terepalakítás, csapadékvíz-elhelyezés, növénytelepítés) módja nem terheli-e a környezetet |
||
Településrendezési eszközökkel való megfelelés |
Megfelel-e a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben foglalt kötelező előírásoknak |
|
A szabályozási terv irányadó szabályozásától eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e. |
||
Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja |
Azok építészeti megoldásai, színezése megfelelően illeszkedik-e a kialakult, ill. a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez. |
|
A homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival |
||
A terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám-és információs berendezések elhelyezésére és kialakításra, a reklámozási tevékenység feltételeinek biztosítására. |
||
A terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései tartozékai elhelyezésére |
||
A tetőzet kialakítása – különösen a hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz |
||
Közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei |
A bejárati előlépcső, az akadálymentesítés építményei, rámpák illeszkednek-e a közterület használati módjához, nem akadályozzák-e a közterület megfelelő használatát |
|
Az esetleges közterület fölé nyúló építményrészek illeszkednek-e a kapcsolódó közterület használati módjához |
||
Az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítása |
A takaratlanul maradó határfelület esztétikai megjelenése megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek |
|
Az épületornamentika, anyaghasználat megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek |
||
Közterületen folytatott építési tevékenység |
A bejárati előlépcső, az akadálymentesítés építményei, rámpák milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, ill. a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi berendezésekre. |
|
Az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, ill. szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, ill. a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi berendezésekre. |
||
A közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető berendezések kialakítása |
6. melléklet a 17/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
Kérelmező |
Neve |
Értesítési címe |
|
Telefonszáma |
A tervezett és a véleményezésre kért építési tevékenység |
Helye, az érintett telek helyrajzi száma |
Tárgya, rövid leírása |
|
Rendeltetés meghatározása |
|
Előzmények |
Tervvel kapcsolatos előzmények (településképi vélemények, hatósági engedélyek, korábbi tervek, stb.) |
Szerzői jog |
Érinti/Nem érinti, ha igen korábbi tervező neve |
7. melléklet a 17/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez