Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015. (IX. 25) önkormányzati rendelete
a helyi környezetvédelemről
Hatályos: 2015. 10. 01- 2015. 10. 01Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015. (IX. 25) önkormányzati rendelete
a helyi környezetvédelemről
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Csömör Nagyközség teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet személyi hatálya természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.
(3) E rendelet alapján lefolytatott eljárásoknál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2. § (1) Légszennyező anyag: a levegőben lévő és az emberi egészségre vagy a környezet egészére valószínűsíthetően káros hatást gyakorló anyag;
(2) Légszennyezés: légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása
(3) Bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja
(4) Avar és kerti zöldhulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok
(5) Szolgáltatási tevékenységet ellátó létesítmények: olyan építmény (épületrész), helyiség, amelyben bármely önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység, kivéve a termelő tevékenységet és a közhatalom gyakorlását, folyik.
(6) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része.
(7) Ingatlan tulajdonosa: az a személy, vagy szervezet, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
(8) Ingatlan használója: az a személy, vagy szervezet, akinek a tulajdonos bármilyen formában az ingatlant használatra átadta, illetve rendelkezésére bocsátotta.
(9) Tisztán tartás: az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá a tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztítása.
Zöldhulladékra vonatkozó szabályok
3. § (1) Zöldhulladék hasznosítása komposztálással történhet.
(2) Zöldhulladék elszállítására, az évi 1 alkalommal térítésmentesen szervezett, illetve a díjfizetéssel történő rendszeres gyűjtés vehető igénybe.
4. § .
(1) Avar és kerti zöldhulladék égetése közterületen tilos.
(2) Avar, illetve kerti zöldhulladék ingatlanon belül történő égetése a belterületen, és az üdülőövezetben október 1-je és április 30-a között heti két alkalommal, hétfőn 6 és 18 óra, pénteken 12 és 18 óra között lehetséges.
(3) Zöldhulladékot engedély és hozzájárulás nélkül közterületen, más ingatlanán, természetvédelmi területen, illetve erdőben elhelyezni tilos.
Háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
5. § (1) A 120 KW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.
(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (ipari hulladékot, műanyagot, gumit, szénport, textilhulladékot, vegyszert, festéket, gyógyszermaradványt, stb) valamint egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat.
(3) Háztartási energiatermelő berendezésekben tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj, illetve más környezetbarát tüzelőanyag égethető
(4) Kommunális, illetve bármilyen más hulladékot szabadtéren, és háztartási tüzelő berendezésekben elégetni tilos.
Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére vonatkozó szabályok
6. § (1) Bűzös anyagot csak légmentesen záródó tartályban szabad szállítani és tárolni.
(2) Építési és bontási munkák során keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell.
(3) A levegőtisztaság védelme érdekében belterületen mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető, hogy az ne legyen káros hatással a környezetére.
(4) Kiporzást, kiszóródást, kiömlést okozó anyagok szállítása csak zárt rakszelvénnyel vagy ponyvával ellátott, illetve csepegés és szóródásmentes gépjárművön történhet.
Fás szárú növényekkel kapcsolatos szabályok
7. § (1) A belterületen, és a külterületi üdülőterületen lévő a nem közterületi ingatlanon belül történő legalább 30 cm törzsátmérőjű fakivágás szándékát a tulajdonosnak, vagy a használónak be kell jelentenie a Polgármesteri Hivatalban.
(2) A bejelentésben meg kell jelölni a kivágandó fa mennyiségét, fajtáját, és az eltávolítás indokát. A kivágásról, vagy annak elutasításáról a jegyző hozza meg a döntést.
(3) A kivágott fát lehetőség szerint egy éven belül pótolni kell. A pótlás az 1. sz. mellékletben meghatározott fajtákból valósulhat meg, amelynek során figyelembe kell venni az ingatlan talaj, biológiai, és éghajlati viszonyait. A mellékletben felsorolt fafajtákat kell figyelembe venni a közterületen történő pótlás esetén is.
(4) Az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását, amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs - a tulajdonos, vagy használó köteles haladéktalanul elvégezni. A kivágás tényét az (1) bekezdésben meghatározott fa esetében be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban. A bejelentésben hitelt érdemlően igazolni a kivágást indokoltságát, amelyről a jegyző dönt. Amennyiben a kivágás indokolatlanul történt, a jegyző a fa pótlására kötelezi a tulajdonost, vagy használót.
(5) Ha a tulajdonos, vagy használó a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, erre a jegyző fogja őt kötelezni. Amennyiben a tulajdonos, vagy használó ennek nem tesz eleget, úgy a jegyző ezt a kötelezett veszélyére és költségére fogja végrehajtani.
(6) Közterületen fát, cserjét ültetni, elhelyezni csak a polgármester hozzájárulásával lehet. Az erre vonatkozó szándékot a Polgármesteri Hivatalnál kell bejelenteni.
(7) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekre a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet vonatkozik.
(8) A közterületen lévő a közlekedést akadályozó, vagy veszélyeztető fa, sövény, és cserje ritkítását, kivágását a polgármester elrendelheti, amelyet a Csömöri Települési Szolgáltató Nonprofit Kft hajt végre.
A nem közterületi ingatlanon történő fa, cserje, és egyéb növény ültetésének szabályai
8. § (1) A nem közterületi ingatlanon történő ültetés esetén a tulajdonos, vagy használó a szomszédos ingatlan határától:
a) a 2 méternél alacsonyabbra megnövő cserjét, sövényt legalább 0,5 méterre
b) a fa termetű örökzöldeket, a 2 méternél magasabbra megnövő cserjéket, és sövényt legalább 1 méterre
c) fát legalább 2 méterre
kell ültetni.
(2) Kiépített kerítés esetén a sövény fekvése szerinti tulajdonos, vagy használó köteles azt folyamatosan gondozni, illetve megakadályozni azt, hogy a sövény, vagy egyéb növény átjusson a szomszéd ingatlanára. Köteles biztosítani azt is, hogy a kerítés karbantartható legyen.
Közterületekkel és ingatlanokkal kapcsolatos szabályok
9. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos, vagy a használó köteles gondoskodni:
a) az ingatlan előtti, melletti, és a mögötte lévő járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület):
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, más hulladékok eltávolításáról és tisztántartásáról.
(2) Nem szilárd burkolatú utak mentén az ingatlan tulajdonosa, használója köteles rendszeresen a füves részt kaszálni, az árokból a hordalékot kitakarítani, melynek elszállításáról bejelentés alapján a Csömöri Települési Szolgáltató Nonprofit Kft gondoskodik.
(3) A tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlanról, illetve az ingatlan előtti közterületen lévő és a közterületre nyúló fák és más növények, valamint az élő sövény gallyazásáról.
(4) Az ingatlanok tisztán tartása, a gaz és gyomnövények eltávolítása a tulajdonos, vagy a használó kötelezettsége.
(5) Az ingatlan előtti közterületen lévő, a közterületre nyúló fák és más növények, az élő sövény gallyazását, illetve az árok tisztítását a tulajdonos, vagy használó kérésére és költségére a Csömöri Települési Szolgáltató Nonprofit Kft elvégzi.
10. § (1) A szórakozó-, vendéglátó-és árusító helyek, üzletek
a) előtt hulladékgyűjtő tartály elhelyezése, és a hulladék rendszeres elszállítása
b) előtti járdaszakasz tisztán tartása.
c) a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla, stb.) kirakatának tisztítása és jó karbantartása a kérdéses vállalkozás üzembentartójának, a kötelezettsége.
(2) Közintézmények esetében az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről való gondoskodás az intézmény vezetőjének a feladata.
(3) Az utcai, piaci árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környékét tisztán tartani, az árusítás miatt keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni.
11. § Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében a közterületen levő üzemi területek, végállomások, megállóhelyek és járdaszigetek tekintetében a járművek üzembentartója köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni. Ezt a kötelezettséget az üzembentartóval kötött megállapodás alapján az önkormányzat átvállalhatja.
Önkormányzati környezetvédelmi alap
12. § (1) Az Alap forrásai:
a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok teljes összege,
b) a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka, a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része
d) az önkormányzat bevételeiből- az éves költségvetési rendeletben meghatározott környezetvédelmi célokra elkülönített összeg.
e) az Alap lekötéséből származó kamatbevételek,
f) az állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történt befizetések, illetve bármely az Alapot megillető bevétel.
(2) Az Alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.
Az Alap felhasználása
13. § (1) Az Alap felhasználásáról a Településfejlesztés és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület évente a költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.
(2) Az Alapot Csömör Nagyközség közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni:
a) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyreállítása érdekében,
b) emberi egészség védelmére, az életminőség javítására,
c) a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzésére, fenntartására,
d) a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére,
e) a környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek, találmányok megvételére,
f) a környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások költségeinek fedezésére, stb.
g) a környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítésére, stb.
h) zöldfelület-gazdálkodásra
(3) Az Alapba befolyt összeget, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül felhasználásra lekötött betétként kell kezelni.
Az Alap kezelése
14. § (1) Az Alap felhasználásáról szóló képviselő-testületi döntések végrehajtását a Településfejlesztés és Környezetvédelmi Bizottság ellenőrzi.
(2) Az Alap elszámolásáért a polgármester felelős.
Hatósági ellenőrzés
15. § (1) Azon természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, aki az e rendeletben foglaltakat nem tartja be, a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 10/2013. (II. 27.) önkormányzati rendeletben meghatározott szankciókat lehet alkalmazni, illetve a hatósági ellenőrzésre jogosult személy, vagy szerv hivatalból további eljárást kezdeményezhet.
(2) Avar, illetve kerti zöldhulladék belterületi és üdülőövezeti ingatlanon belül történő égetési szabályainak megsértése esetén az 54/2014 (XII. 5.) sz. BM rendelet alapján a katasztrófavédelem jár el.
Záró rendelkezések
16. § (1) A rendelet 2015. október 1-én lép hatályba.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Csömör Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2014 (I. 16) sz. önkormányzati rendelet 84 §., 85 §., 86., és 87., paragrafusa az irányadó.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Csömör Nagyközség Képviselő-testülete által hozott a helyi környezet védelméről szóló 16/2004 (IX. 27). sz. önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 22/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez