Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2018.(VII. 18.) önkormányzati rendelete
Csömör Nagyközség településképének védelméről
Hatályos: 2018. 07. 19- 2018. 07. 19Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2018.(VII. 18.) önkormányzati rendelete
Csömör Nagyközség településképének védelméről
Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban:Tr.) 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek véleményeinek kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Csömör Nagyközség jellegzetes és értékes településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, valamint a településkép védelme érdekében a területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása:
a) a helyi építészeti örökség (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) településképi szempontból eltérő karakterű területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer kialakításával,
f) a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére szóló előírások
alkalmazásával.
(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is – aki vagy amely építési tevékenységet kíván folytatni vagy reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő illetve tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj- és kertépítész mérnök) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
3. Földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga.
4. Információs vagy más célú berendezés: olyan önálló tartószerkezetű, más építménytől függetlenül elhelyezett, legfeljebb 4,0 négyzetméter felületű, legfeljebb 3,0 méter szerkezeti magasságú, világítás nélküli, egy-, vagy kétoldalas fa anyagú tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál és hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
5. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
6. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
7. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
8. más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely;
9. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
10. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, önkormányzati döntések és egyéb hatósági hirdetmények közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
11. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
3. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett a település egyes építményeire, az építmények részleteire vonatkozó érték. A védelem alá helyezett épületek és területek listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza, illetve a helyi Építési Szabályzatról szóló rendelet is meghatározhatja.
(2) A helyi védelem alá helyezés feltétele, hogy Csömör Nagyközség önkormányzatának képviselő-testülete az épület, építmény helyi építészeti, néprajzi, településtörténeti, településszerkezeti vagy régészeti értékére figyelemmel kimondja a helyi védettséget.
(3) A helyi egyedi védelem esetében az épület vagy annak valamely részlete (anyaghasználat szerkezet, színezés) képviseli a védelmi jelleget.
(4) A helyi védelemnek lehet területi és egyedi fajtája:
a) helyi védelmi terület (HTV)
b) védett épület (HVÉ1)
c) védett épületrész (HVÉ2)
(5) Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 1. mellékletéből törölni kell.
4. Helyi védelmi terület
4. § (1) A helyi védelmi terület (HTV) a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezetek (terek, utcák, közök vonalvezetése, beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli, ill. olyan községrész (utca, tér, utcaszakasz) ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek.
(2) E területen meg kell őrizni a jellegzetes utcaszerkezetet, kialakult telekrendszert, utcavonal-vezetést. Új telkek kialakítása vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.
(3) A védett területen lévő építményeket egymással összhangban, a jellegzetes községkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetve kialakítani.
(4) A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetben lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát, külső homlokzatát, felületképzését figyelembe véve kell meghatározni.
(5) Külön gondot kell fordítani a védett területeken az adott községrészre jellemző hagyományos kerítés, kapu, melléképületek és –építmények továbbéltetésére.
(6) Törekedni kell a közterületek burkolatának, berendezési tárgyainak (világítótestek, hirdetők, pavilonok, stb.) az épületek, a községrész jellegéhez igazodó megjelenésének megőrzésére, illetve ilyen irányú átalakításukra.
5. Helyileg védett épület
5. § (1) Helyileg védett (HVÉ1) épület, ahol a védelem az épület, építmény teljes tömegére és részleteire, valamint a hozzá tartozó földrészletre is kiterjed.
(2) Az épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukkal kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílások osztását, megerősítve a homlokzati tagozatokat.
(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében inkább elő kell segíteni az ilyen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.
(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és belső értékek lehetőség szerinti megtartásával kell megoldani.
(5) A védett épületeket úgy lehet csak bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati
6. Helyileg védett épületrész
6. § (1) Helyileg védett épületrész (HVÉ2) ahol a védelem az épület, illetve építmény valamely részértékére: anyaghasználatra, szerkezetre, színezésre vonatkozik.
(2) Az épületek felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket meg kell őrizni, esetleges bontásuk után az értékes részeket – új épület létesítése esetén – lehetőség szerint vissza kell építeni.
(3) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy bontás után csak a meglévővel azonos tömegarányú új épület építhető a helyén.
7. A helyi építészeti örökség egyedi védetté nyilvánítása, a védelem megszüntetése
7. § (1) A védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetése tárgyában a képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) Helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes vagy jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A kezdeményezés joga a jegyzőt is megilleti.
(3) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
(4) A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész szakmai állásfoglalását.
(5) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a védelem, kiterjedését a védetté nyilvánításkor e rendelet előírásai szerint kell meghatározni,
c) pontos helymegjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, épületrész, épületelem illetve telekrész)
d) az érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
e) épület együttesek esetében
da) az együttes megnevezését, körülhatárolását
db) az együttes rövid ismertetését, leírását
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indoklást, a kezdeményező képviselőjének megnevezését, elérhetőségét.
(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna.
c) a védelem alapját képező értékek helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) magasabb rendű jogszabály által műemléki védettséget kap.
(7) Helyi védelem alatt álló építmény, építményrész csak a helyi védettség megszüntetését követően bontható el.
(8) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi szakmai-, és társadalmi szervezetek véleményét.
(9) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az alábbi érdekelteket értesíteni kell:
a) az ingatlan(ok) tulajdonosa, kezelője, használója,
b) a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevő.
c) A helyi terület védelme esetén a rendezési tervezési eljárás szabályaiban előírtaknak megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védetté nyilvánításról és egyidejűleg közölni kell azt az érintett utat, közműveket létesítő és üzemeltető szervekkel is.
d) Együttesek esetén az értesítés történhet hirdetményben is.
e) A használók értesítése a tulajdonoson keresztül történik.
(10) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(11) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 30 napra közszemlére kell tenni.
8. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
8. § (1) A helyi védelem alá helyezés, a védelem megszüntetése jelen rendelet 1. mellékletének módosításával történhet.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében a helyi művi értéken bármilyen állagmegóvási, felújítási, építési munka végzésekor a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozódás lehetőleg megőrzendő. Az épület, építmény rendeltetési mód változtatásakor a homlokzati jellemzők (nyílászárók, nyílásrendek, nyílások elosztására és azok nagysága, héjazat anyaga) csak olyan mértékben változhatnak, amelyek az új rendeltetési mód, illetve az épület és építmény biztonságos használatához feltétlenül szükségesek.
(3) Helyi művi érték úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
(4) Helyi művi érték bontása csak a műszaki avultság, életveszélyes állapot bekövetkezte okán lehetséges.
9. Helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának rendje
9. § (1) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartási munkát az Önkormányzat jegyzője végzi, a (2) –(13) pontokban foglaltak szerint, az alábbi hatáskörökkel:
a) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat megvizsgálása és 90 napon belül a Képviselő-testület elé terjesztése,
b) a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének a 7. § (11) bekezdés szerinti érdekeltjeinek értesítése,
c) a védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről szóló képviselő-testületi döntés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése,
d) a védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása, a változások szerint az e rendelet 1. mellékletének módosítása, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell: utca, házszám, helyrajzi szám, tulajdonos, használó neve, címe, az értéket bemutató fotók, a védetté nyilvánítás rövid indoklása, ezeket az adatokat törzslapot feltüntetni,
e) a helyi értékek védelmének aktív képviselete,
f) javaslattétel az önkormányzati támogatás odaítélésére, az erre vonatkozó pályázat lebonyolítása,
g) a helyi értéken elvégzett munka ellenőrzése,
h) a helyi értéken végzett munka elkészülte után az érintett értékre vonatkozóan e rendelet 1. mellékletének felülvizsgálata, szükség javaslattétel a rendelet módosítására,
i) a helyi értéken bekövetkezett egyéb változtatások elvégzése, az azokon történt esetleges károsodások bekövetkezte esetén az érintett értéknek e rendelet 1. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javaslattétel a rendelet módosítására.
(2) A védett épületet meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, fenntartása a tulajdonos, használó feladata.
10. A helyi védett érték fenntartásra kötelezés
10. § (1) A védelem foganatosítása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell a védett területek épületek állapotát.
(2) Ha a helyi védelem érdekei megköveteli, a hatóság elrendelheti az építési törvény alapján:
a) a védett építmény jó karbantartására, fenntartására való kötelezettség teljesítését,
b) a védett építmény felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, átalakítását, továbbá az engedély nélkül létesített -a védett épület megjelenését zavaró- épületrészek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tető-átalakítás, vakolat, cégtábla, kirakatszekrény, stb.) eltávolítását.
c) a védett értékek jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzését.
(3) Az állagellenőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket a védett épület, létesítmény törzslapjára fel kell vezetni.
(4) A védett együttesek területén és a védett épületek, illetve építmények tágabb környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében a hatóság.
a) megtagadhatja bontási engedély kiadását.
b) előírásokat, kikötéseket tehet.
11. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
11. § (1) Az Önkormányzat évente 1 millió-Ft összegű alapot hoz létre a helyi védelem alatt álló épületek folyamatos karbantartására, illetve az építési térségben minden épületre előírt jó karbantartási kötelezettséget meghaladó, kizárólag a védett értékek fennmaradását szolgáló többletköltségek részbeni átvállalására. Ezt pályázat keretében lehet elnyerni.
(2) A pályázatot magánszemélyek nyújthatják be a Képviselő-testületnek. A pályázatok elbírálására félévenként egyszer kerül sor.
(3) A pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a munkák engedélyezési szintű tervdokumentációját, szükség szerinti részletrajzokkal., melyek a védett értékek megőrzésének módjára vonatkoznak,
b) fényképet az épületről,
c) költségbecslést azon várható többletkiadásokról, melyek közvetlenül a védett értékek megőrzését szolgálják,
d) a tulajdonjogot igazoló okiratot.
(4) A pályázatokat a településfejlesztési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság értékeli és javaslatuk alapján a Képviselő-testület ítéli oda a támogatásokat.
(5) Egy épületre 5 éven belül csak egy alkalommal lehet támogatást kérni.
(6) A támogatás odaítélése esetén a pályázó nyilatkozattal vállal kötelezettséget a támogatás rendeltetésszerű felhasználására, annak meghiúsulása esetén az összeg visszafizetendő. A támogatást megkérő pályázóval szerződést kell kötni az Önkormányzatnak. A szerződésnek kötelező tartalmi része a támogatási összeg mértéke az elvégzendő munkák leírása, és a kivitelezés határideje. A támogatás összegét a szerződés teljesítése után kell kifizetni.
(7) A kötelezettségvállaló nyilatkozat leírásától számított egy éven belül a munkát be kell fejezni. A munkaterv szerinti elvégzését a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ellenőrzi.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK – ÉPÍTETT KÖRNYEZET
12. A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek lehatárolása
12. § (1) A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) Csömör közigazgatási területe az alábbi elkülönülő karakterű területekre osztott:
a) Településmag,
b) Kialakult településrészek,
c) Hegyvidéki jellegű településrészek,
d) Átalakuló településrészek,
e) Gazdasági és Ipari területek,
f) Beépítetlen területek,
g) Tanyás beépítésű területek,
h) Természetközeli területek,
i) Kiskertes területek.
(3) A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek térképi lehatárolását az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
13. A település közigazgatási területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A 12. §(2) a),b),c),d) területeken a lakó-, intézményi-, hitéleti-, kereskedelmi rendeltetésű főépületek építésénél, átalakításánál, bővítésénél
a) a tető héjalásánál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez nem alkalmazható.
b) A tetőfedésének színei: vörös, bordó, natúr, kerámia sárga és ezen színek árnyalatai- valamint azok kombinációitól eltérő nem lehet.
(2) A 12. §(2) g), i) terület mezőgazdasági hasznosítású területein főrendeltetésű épület építése, átalakítása-, bővítése a hagyományos szerkezettől és természetes anyaghasználattól (kő, tégla, vályog, fa) eltérően nem alakítható ki.
(3) A 13. § (1), (2) bekezdésbe nem tartozó főépületek építésénél, átalakításánál, bővítésénél
a) tetőfedésnél, homlokzat színezésnél harsány, rikító színek nem alkalmazhatók,
b) hullámpala, hullámlemez, trapézlemez vagy műanyag lemezburkolatú és harsány, rikító, a környezettel nem harmonizáló, környezettől idegen színű, a környezetbe nem illő, mintás vagy festett képként ható kialakítású közterületi telekhatáron vezetett kerítés nem létesíthető.
14. Vonalas infrastruktúra és egyéb műszaki berendezések
14. § (1) Épület utcai homlokzatának látható felületére, illetve az utcafrontról látható oldalfelületre -utcai homlokzattól mért 5 méter távolságon belül- technológiai létesítmény (klímaberendezés, szellőző, gáznyomás-szabályozó, égéstermék elvezető szerelvény) nem helyezhető el, az csak az épület alárendelt homlokfalára telepíthető.
(2) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a település belterületén:
a) tetősíkba telepítve vagy
b) önálló szerkezetre építve a közterületről nem látható módon kialakítva
telepíthető.
(3) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, vagy az épület közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
(4) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utcafronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán kell elhelyezni.
(5) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(6) Új villamosenergia szolgáltatást nyújtó és vezetékes hírközlési hálózatokat belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve –műemléki környezetben- földalatti elhelyezéssel javasoltan kivitelezhető.
(7) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(8) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(9) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.
(10) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.
(11) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen - a gazdasági területek kivételével - az alábbiak figyelembevételével telepíthetők:
a) antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető,
b) épületnek utcai-, oldalkertnek nem minősülő-, és oldalkerti homlokzataira telepíteni nem lehet, silókban, tornyokban, templomok harangtornyában, víztornyokon antenna elhelyezhető.
(12) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak bármilyen országos védelem alatt álló területen a telepítése tilos.
(13) Már meglevő antenna(torony) előfordulása esetén, annak 300 méteres körzetben új antenna telepítése nem megengedett, kizárólag azzal közös tartószerkezetre szerelten.
(14) Távközlési antenna berendezés és annak tartószerkezete nem helyezhető el:
a) országos és helyi védettségű területen,
b) védett természeti területen,
c) az a) – b) pontok alatti területen lévő ingatlanok telekhatárától számított 200 méteren belül.
(15) Vezetékes elektronikus hírközlés esetén, ahol a villamosenergia ellátás a földalatti hálózatokról kiszolgált, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve földalatti elhelyezéssel javasolt kiépíteni.
(16) Ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve földalatti elhelyezéssel javasolt kivitelezni.
(17) Új elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti fektetéssel is kivitelezhetők,
a) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(18) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) kizárólag a
a) „Gazdasági és ipari területek” eltérő karakterű területen,
b) „Tanyás beépítésű területek” elnevezésű eltérő karakterű területen
telepíthető.
15. Zöldfelületek
15. § (1) Zöldfelületek létesítése, karbantartása és védelme az e rendelet 12. § (2) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott településképi szempontból eltérő karakterű területeken az alábbi pontokban foglaltak szerint megengedett.
(2) Közterületek, valamint a 10 férőhelyet meghaladó méretű parkoló felületek fásításánál, azok felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5 m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet és legalább 1 m3 termőföldtömeget, azaz termőfölddel feltöltött ültető-gödröt kell biztosítani.
(3) A táji adottságok megőrzése miatt tereprendezés során 2,0 méternél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 35 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 2,0 méternél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel, illetve cserjékkel ültetendő be.
(4) Közút területén a növények egymáshoz viszonyított minimális ültetési távolsága:
a) 3,0 métert meg nem haladó fa és bokor esetén: kifejlett növény koronamérete + 1,5 méter,
b) 3,0 métert meghaladó fa és bokor esetén: kifejlett növény koronamérete + 2,5 méter.
(5) Ingatlanhatártól mért legkisebb ültetési távolság lakóterületeken:
a) szőlő és 3,0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb fa és bokor (élő sövény) esetén: kifejlett növény koronamérete + 1,0 méter,
b) 3,0 méternél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa, valamint bokor esetén: kifejlett növény koronamérete + 2,5 méter.
(6) Ingatlanhatártól mért legkisebb ültetési távolság lakóterületeken kívüli, beépítésre szánt területeken:
a) gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, szőlő, pöszméte (egres), ribizke, és málnabokor esetén: 0,80 méter,
b) az a) pontban nem sorolt egyéb bokrok esetén: 2,0 méter,
c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén: 2,5 méter,
d) törpealanyra oltott almafa, meggy-, szilva-, és mandulafa esetén: 3,5 méter,
e) vadalanyra oltott alma-, körte-, kajszi fa esetén: 4,0 méter,
f) cseresznyefa esetén: 5,0 méter,
g) dió-, és gesztenyefa és minden, az a)-f) pontokban nem szereplő fa esetében: 8,0 méter.
(7) Az épületek közötti zöldfelületen és a közterületeken gyümölcsfa, húsos termést hozó díszfa ültetése nem megengedett.
(8) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50,00 méteren belüli részén csak 0,5 méternél alacsonyabb növényzet telepíthető.
(9) A közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni.
(10) A település igazgatási területén lévő 1 méter magasságban mért 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni, a gyümölcsfák kivételével, csak növény-egészségügyi-, élet- és vagyonvédelmi okból, illetve építési tevékenység miatt, a külön jogszabályban írt engedély alapján lehet. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK – REKLÁM-, ÉS HIRDETŐFELÜLETEK
16. Reklámok, hirdetőtáblák elhelyezésének általános szabályai
16. § (1) Reklámhordozók, hirdetőtábla, cégér elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalának további ötven méterén belül reklámhordozó szintén nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, [statikus meleg fehér színű] fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
17. Reklámok, hirdetések közzététele meghatározott területeken
17. § (1) A település területén reklám és hirdetés közzététele
a) a Szabadság út és Major út külterületi szakaszán kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor alkalmazásával lehetséges,
b) a Szabadság út és Major út belterületi szakaszán funkcionális célokat szolgáló utcabútor vagy információs vagy más célú berendezés alkalmazásával lehetséges
c) a), b) pontba nem tartozó közterületeken hirdetés kizárólag információs célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.
(2) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklám-, és hirdetést tartó berendezés a helyi egyedi védelem alatt álló telkek előtti közterületeken.
(3) Funkcionális célú utcabútor alkalmazása esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(4) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(5) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(6) A lakóövezetek közterületein kizárólag reklámozás, hirdetés célját szolgáló, állandó jellegű, táblaszerű objektum nem helyezhető el, kivéve, ha a hirdetés önkormányzati illetve települési célt, továbbá esetenkénti rendezvények hirdetését szolgálja.
(7) Tilos hirdetményt, hirdetést, plakátot, reklámcédulát, feliratot, rajzot, stb. e célra ki nem jelölt építményre, buszváróra, műtárgyra, köztéri berendezésre és úttartozékokra elhelyezni, felfesteni kivéve, ha azzal külön engedély alapján elhelyezhető új közterületi létesítmény jön létre, amelyet közhasználatra rendelkezésre bocsátanak, továbbá a közcélú létesítmény engedélyezésével, megépítésével járó valamennyi költséget a hirdetés, illetve reklám kihelyezés érdekeltje téríti meg.
(8) Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy az szervesen illeszkedjen a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(9) Homlokzaton tájékoztató eszköz csak a homlokzati felület 5%-án helyezhető el.
(10) Helyi védelem alatt álló épület homlokzatán önálló hirdető berendezés nem helyezhető el, de az épületben működő funkcióról a (5) bekezdés szerint tájékoztatás adható. A védelem alatt álló épület telkén és annak közterülethez csatlakozó telekhatáraitól 20-20 méternél közelebb eső közterületen önálló reklámhordozóként csak hagyományos hirdetőoszlop helyezhető el.
18. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
18. § (1) A település területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, mely
a) egységes anyaghasználatú és kialakítású,
b) fedett és legalább két oldalról határolt,
c) ülőhely alkalmatossággal ellátott.
(2) A település területén kizárólag egységes anyaghasználatú és kialakítású kioszk létesíthető.
(3) Közművelődési hirdetőoszlop legfeljebb a közintézmények számával megegyező számban helyezhető el. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
19. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
19. § (1) A település közterületen reklámhordozó
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) egymástól számított 10 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan
nem helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Csömör Önkormányzata és annak Polgármesteri Hivatala az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
20. § (1) Az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelem benyújtható papír alapon és elektronikus úton.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek (papíralapú; 6. számú melléklet) tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét,
b) a kérelmező elérhetőségét (telefonszám és amennyiben van e-mail cím),
c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát és
d) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, a megértéshez szükséges dokumentációját.
(4) A szakmai konzultáció a településképi követelményeken túl a településrendezési eszközben található követelményekre is kiterjedhet.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt a kérelmező a konzultációt követő 8 napon belül a főépítész részére véleményezésre megküldi, a főépítész nyilvántartásba veszi, véleményezi és 8 napon belül postai vagy elektronikus úton eljuttatja a kérelmezőnek.
(6) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező:
a) az eltérő karakterű lehatárolások Településmag, Kialakult településrészek, Hegyvidéki jellegű településrészek, Átalakuló településrészek területén minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá esik.
b) a 4. számú mellékletben felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység
21. A településképi véleményezési eljárás
21. § (1) Az e §-ban rögzített előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében
a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy
b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Csömör Nagyközség teljes közigazgatási területén, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban:
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
c) a közterületek látványát érintő felújítási, átalakítási munkákhoz.
(3) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(4) A helyi Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.
(5) Az (2) bekezdésben szereplő, településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény szakmai alapját a tervtanácsi véleményhez kötött munkák esetében a helyi Tervtanács véleménye, egyéb esetekben a települési főépítész szakmai véleménye képezi.
(6) Amennyiben a helyi Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (2) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész – (6) bekezdés szerinti – szakmai véleménye helyettesítheti.
(7) Az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti az (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv tervtanácsi véleményezését.
(8) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú (5. számú melléklet) – kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, valamint
b) adathordozón /CD, DVD/ (pdf/jpg formátum, max. 2 Mb) és
c) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(9) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, illetve
c) nem javasolja.
(10) Tervtanácsi vélemény alapján készült településképi véleményhez minden esetben csatolni kell az 4. § (1) és (3) – illetve kivételes esetben (4) – bekezdése szerinti tervtanács véleményét, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(11) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (.pdf formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
(12) A benyújtásra kerülő építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást,
b) tetőfelülnézeti helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának
ábrázolásával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel, helyszínbe – pl. fotó - illesztve).
(13) Tervtanácsi véleményezés esetén az (12) bekezdésben foglaltak mellett a tervdokumentációnak az Önkormányzat – a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló rendeletében szereplő munkarészeket is tartalmazni kell.
(14) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (12) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérést indokolni kell.
22. A településképi véleményezés részletes szempontjai
22. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e valamennyi településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását, a rálátás követelményeit, vagy nem sérti –e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit,
d) figyelembe veszi-e a településrendezési eszközökben a környezetben lehetővé tett fejlesztéseket
e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén:
ea) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
eb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) az alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, harmonizáljon az épülettömeggel
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szempontokat mind új, mind meglévő építményen végzett építési munka esetén vizsgálni kell.
(7) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
23. A településképi bejelentési eljárás
23. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) közterületen vagy közhasználatú magánterületen a reklámok és reklámhordozók elhelyezése
b) a Településmag, Kialakult településrészek, hegyvidéki jellegű településrészek, Átalakuló településrészek, valamint a Tanyás beépítésű településrészek területén
ba) a 4. számú mellékletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően
bb) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása vagy a rendeltetési egység szám megváltoztatása
esetén.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a 3. melléklet szerinti bejelentőlap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) A településképi bejelentési eljárásért a közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni.
(5) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően –a Tr.-ben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
24. A településképi kötelezés
24. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést folytat le.
(2) A településképi kötelezés településkép-védelmi szakmai konzultáció-, beépítési-, helyrehozatali-, illetve beültetési kötelezettség lehet.
(3) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az ingatlan növényzettel való beültetésére kötelezheti, melyet határozatban rögzít.
(4) A polgármester a határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.
(5) Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a polgármester településképi bírság kiszabását rendeli el.
(6) A településképi bírság összegéről a polgármester a közigazgatási szabálysértések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárási jog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt.
(7) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
(8) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértése esetén a településkép védelméről szóló törvény, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a településkép védelméről szóló törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet illetve a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. Hatálybalépés
25. § (1) Ez a rendelet 2018. július 19. napján lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait csak a 2018. július 20. után indult eljárásokban kell alkalmazni.
26. Hatályon kívül helyező rendelkezések
27. § Hatályát veszti Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének nagyközség építészeti értékeinek helyi védelméről szóló 6/2002.(IV.25.) Kt. számú rendelete, a településképi véleményezési eljárásról szóló 13/2015.(V.08.) Kt. számú rendelte.
1. melléklet a 18/2018. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
|
1) |
Laki utca |
441/6 hrsz. |
Laki villa |
|
2) |
HÉV állomás |
902/3 hrsz. |
HÉV állomásépület |
|
3) |
Major utca |
900 hrsz. |
Faluszövetkezet központi üzemépülete |
|
4) |
Major utca |
981/1 hrsz. |
Simon villa |
|
5) |
Petőfi utca 24. |
995 hrsz. |
Református templom |
|
6) |
Petőfi utca 26. |
1423 hrsz. |
Evangélikus lelkészi hivatal |
|
7) |
Árpád utca 65. |
1626 hrsz. |
lakóház, pince, kamra, kút” |
|
1) |
Erzsébet u. 29. |
735 hrsz. |
Katolikus plébánia épülete |
|
2) |
Emlékmű köz |
1410/1hrsz. |
Gloria Victis emlékmű |
2. melléklet a 18/2018. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
Eltérő karakterű területek lehatárolása
3. melléklet a 18/2018. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
|
bejelentő neve: |
|
|
(személy) lakcíme: |
|
|
kapcsolattartás céljára |
|
|
folytatni kívánt |
|
|
tervezett tevékenység helyszíne: |
|
|
építési tevékenység esetén annak |
|
|
rendeltetés módjának, vagy rendeltetési egységek számának változtatása: |
|
papíralapú |
digitális |
|
műszaki leírás |
|
|
építészeti-műszaki terv |
|
|
látványterv |
|
|
színezési terv |
|
|
fénykép |
|
kelt: |
|
név, aláírás: |
|
igazolás megküldve: |
igazolás kikötéssel |
tevékenység megtiltva: |
|---|
4. melléklet a 18/2018. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. Építmény közterületről látható átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása a Településmag lehatárolású településrészen (Ófalu).
2. Meglévő építmény közterületről látható utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása Településmag lehatárolású településrészen (Ófalu).
3. Az épület homlokzatához illesztett közterületről látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása a Településmag lehatárolású településrészen (Ófalu).
4. Közterületről látható nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, kiegészítő épület, vagy kerti építmény építése, bővítése, átalakítása és felújítása esetében, amelynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 25 m3 térfogatot, vagy a 2,5 m gerincmagasságot, vagy 10 m2 bruttó alapterületet, de nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot.
5. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
7. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m- t.
8. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése.
9. Kerítés, 1,5 m magasságot meg nem haladó támfal, valamint kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén, ha az közterületre, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néz.
10. Mobilház, lakókocsi elhelyezése a Településmag lehatárolású településrészen (Ófalu).
11. Utcabútorok (kioszk, utasváró, közművelődési célú hirdetőoszlop, információs, vagy más célú berendezés) elhelyezése, beleértve a rájuk kerülő reklámhordozó elemeket.
5. melléklet a 18/2018. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ
|
kérelmezőneve: |
|||
|
(személy) lakcíme: |
|||
|
kapcsolattartás céljára |
|||
|
tervezett/véleményezendő |
|||
|
tervezett/véleményezendő tevékenység |
|||
|
helyszín tulajdonosának, képviselőjének neve, címe, e-mail-címe, telefonszáma: |
|||
|
ÉTDR ügyazonosító: |
□ |
||
|
műszaki leírás |
|
építészeti-műszaki terv |
|
fénykép |
|
egyéb |
|
kelt: |
|
név, aláírás: |
|
engedélyezésre javasolt: |
kikötéssel engedélyezésre javasolt: |
engedélyezésre nem javasolt: |
6. melléklet a 18/2018. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
Emlékeztető Főépítészi egyeztetésről