Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (VII. 08.) önkormányzati rendelete

a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról azok igénybevételéről

Hatályos: 2022. 11. 30- 2023. 07. 03

Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (VII. 08.) önkormányzati rendelete

a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról azok igénybevételéről

2022.11.30.

Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 29. §-a (1) és (2) bekezdése, 148. § (5) bekezdésében, 151. § (3) bekezdésében, 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Szociális ellátások formái és igénybevétele

1. § (1) Csömör Nagyközség Önkormányzata a következő személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátási formákat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) nappali ellátás,

d) családsegítés.

(2) Csömör Nagyközség Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat az általa fenntartott Szociális Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: (szolgáltatást nyújtó intézmény) útján biztosítja.

2. § A Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője (továbbiakban: szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője) dönt a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó kérelmekről, valamint a várólistán lévő, ellátást igénylők sorrendjéről.

3. § Csömör Nagyközség Önkormányzata dönt:

a) a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjének kinevezése tekintetében,

b) a vitatott személyi térítési díjról.

2. Az étkeztetés

4. § Csömör Nagyközség Önkormányzata az étkeztetést vállalkozási szerződéssel, külső cég útján biztosítja a Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezésében.

5. § (1) Az étkeztetés igénybevételére a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 62. § (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályaira e szakaszban foglaltak az irányadók.

(2) Életkorára tekintettel rászorult az étkeztetésre az a személy, aki 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorult az étkeztetésre az a személy, aki

a) mozgáskorlátozott,

b) egészségkárosodása legalább 50-79 % vagy e feletti

c) akut betegsége, egészségi állapota javulásáig, vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni átmenetileg, vagy véglegesen nem képes.

(4) Az egészségi állapot miatti rászorultsághoz a kérelmező csatolja az a) és b) pont tekintetében az rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy jogelődjének szakvéleményét, c) pont esetében a háziorvos, kezelőorvos igazolását, vagy kórházi zárójelentését.

(5) Fogyatékossága, tartós betegsége miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) fogyatékossági támogatásban

b) vakok személyi járadékában

c) magasabb összegű családi pótlékban

részesül.

(6) A fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában illetve a magasabb összegű családi pótlékban részesülés tényét a kérelmezőnek az e tényt megállapító határozattal igazolnia kell.

(7) Pszichiátriai és szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti, vagy bentlakásos intézeti ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai illetve szenvedélybetegséget kezelőorvos, vagy szakorvos véleményével kell igazolni.

(8) Hajléktalanságuk miatt rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, és ennek tényét lakcímkártyájával igazolja.

(9) Jövedelmi helyzete alapján szociálisan rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki

a) a Szoctv. 114. § (3) bekezdésének megfelel,

b) a család rendszeres havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkor legkisebb összegének 300 %-át (85.500 Ft), egyedülállónál annak 400 %-át (114.000 Ft).

6. § Az étkeztetést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 21. § (1) bekezdése alapján biztosítja a szolgáltatást nyújtó intézmény.

3. A házi segítségnyújtás

7. § Házi segítségnyújtást a szolgáltatást igénybe vevő személy lakókörnyezetében kell biztosítani, amely az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátás.

8. § A szolgáltatás keretében szociális segítés vagy - a szociális segítés tevékenységeit is magába foglaló - személyi gondozás nyújtható.

9. § Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt.

10. § Ha a gondozási szükséglet - az annak vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékelő adatlap szerint - III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult.

11. § A szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

4. A nappali ellátás

12. § (1) A nappali ellátásra hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b) a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegek,

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.

(2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható időszakosan, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója ápolási díjban részesül, de a családja a napközbeni gondoskodást, felügyeletet átmenetileg nem tudja megoldani.

(3) Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az az időskorú, aki egyedül él, vagy akinek jövedelmi viszonyai alacsonyak, vagy szociálisan hátrányos helyzetű.

(4) Nem veheti igénybe az ellátást az a személy, aki:

a) mozgásában oly mértékben korlátozva van, hogy önállóan vagy segítséggel sem képes bejárni a szolgáltatást nyújtó intézménybe,

b) fertőző beteg,

c) elmebeli állapota ezt kizárja,

d) közösségi életvitelre önhibájából nem képes.

(5) Az ellátás határozott vagy határozatlan időtartamra biztosítható.

5. A kérelem benyújtására vonatkozó közös szabályok

13. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. A kérelmet az szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) Az igénylő a szociális rászorultsága alapjául szolgáló körülmények feltárásában közreműködik, valamint a szociális rászorultság igazolásához, a térítési díj megállapításához szükséges iratokat, nyilatkozatokat becsatolja, illetve az étkeztetés esetén a családi jövedelemvizsgálathoz szükséges iratokat rendelkezésre bocsátja.

(3) Ha az igénylő a szükséges adatokat nem közli, vagy az előírt iratokat nem csatolja, az intézmény vezetője 8 napos határidő kitűzésével felszólítja azok pótlására. Amennyiben az igénylő a (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a vezető az ellátást megtagadhatja.

14. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a szolgáltatást nyújtó intézmény által biztosított ellátások esetében az intézmény vezetője dönt, döntéséről írásban értesíti a kérelmezőt, illetve a törvényes képviselőjét.

15. § (1) A szolgáltatást nyújtó intézmény által biztosított ellátások igénybevételének megkezdésekor az intézmény vezetője az ellátást igénylővel az intézmény szakmai programja mellékletét képező megállapodást köti.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a megállapodást módosíthatja, ha:

a) az ellátás időtartamát az ellátott vagy törvényes képviselője módosítani kívánja,

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, illetve köre megváltozik;

c) ha a személyi térítési díj megállapítására, illetve fizetésére vonatkozó szabályok megváltoznak.

6. Az ellátások nyújtásának szabályai

16. § A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik a jogosultak szociális ellátásáról. Szabad kapacitás esetén a szociálisan nem rászorulók részére is nyújtható ellátás.

17. § (1) Ha a jogosult részére az ellátás férőhely, illetve szabad kapacitás hiányában nem biztosítható, a kérelmet a kézhezvétel napján nyilvántartásba kell venni.

(2) A továbbiakban az ellátás igénybevételének sorrendjét a 14. § (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás alapján kell meghatározni.

(3) A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője évente felülvizsgálja.

(4) A nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül vagy megszűnik. Az adatkezeléssel kapcsolatosan a továbbiakban az Szoctv. 21. –24. § szerint kell eljárni.

7. Az ellátások megszűnésének esetei

18. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik az Szoctv. 100. §-ában foglaltakon túl:

a) az igénylő, illetve törvényes képviselőjének kezdeményezésére;

b) a rászorultság körülményeinek megváltozásával;

c) más ellátási forma indokoltsága esetén;

d) lakóhely megváltozásával.

8. A jogosultak érdekvédelme

19. § A jogosult és hozzátartozója a házirendben foglaltak szerint panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez, aki orvosolja, vagy a fenntartóhoz továbbítja.

20. § A 20. §-ban meghatározott személyek panaszukkal a Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületéhez fordulhatnak a Szoctv. 94/E (14) bekezdésében meghatározottak szerint.

9. A térítési díj

21. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért - a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díjait, valamint a személyi térítési díj megállapításának szabályait Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete évente egyszer, minden év április 1-jéig állapítja meg.

(3) A jogosult által fizetendő személyi térítési díjat a (2) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépését követően felül kell vizsgálni és összegét az új rendelet alapján kell megállapítani.

22. § (1) A személyi térítési díjat a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője e rendelet és a kötelezett rendszeres havi jövedelme alapján állapítja meg.

(2) Az intézményi térítési díjakat az 1. melléklet, a személyi térítési díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak további mérséklését, illetve elengedését kéri, Szoctv. 115. § (4) bekezdése a) pontja alapján Csömör Nagyközség Önkormányzata Népjóléti és Kulturális Bizottságához fordulhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem ügyében Csömör Nagyközség Önkormányzata Népjóléti és Kulturális Bizottsága határozattal dönt.

(5) Az étkezésért fizetendő térítési díjat tárgyhó utolsó napjáig kell befizetni.

(6) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat tárgyhót követő hónap 15-ig kell befizetni.

(7) A jogosult, vagy törvényes képviselőjének személyi térítési díj elmaradása esetében, a Szoctv. 102. §-a az irányadó.

(8) A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a térítési díj megfizetésére való felszólítás átvételét követő nyolc nap elteltével értesíti a Csömöri Polgármesteri Hivatalt a térítési díj behajtása iránt. A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a felszólító levélben tájékoztatja a hátralékost a behajtás módjáról, illetve az ellátás megszüntetésének lehetőségéről.

II. Fejezet

Gyermekjóléti ellátások formái és igénybevétele

23. § Csömör Nagyközség Önkormányzata a következő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátási formákat biztosítja:

a) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás,

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében a bölcsődei szolgáltatás,.

c) gyermekek átmeneti gondozása keretében: családok átmeneti otthona,

d) szünidei gyermekétkeztetés,

e) intézményi gyermekétkeztetés.

24. § A gyermekjóléti ellátások igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. A kérelmet az szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

25. § A kérelem elbírálása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 31. §-a alapján történik.

26. § Az ellátások megszűnnek a Gyvt. 37/A §-ában meghatározott esetekben és módon.

11. Családsegítés- és gyermekjóléti szolgáltatás

27. § Csömör Nagyközség Önkormányzata a gyermekek érdekeit védő szociális szolgáltatásokat az általa fenntartott Szociális Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: (szolgáltatást nyújtó intézmény) útján biztosítja.

28. § (1) A Szociális Alapszolgáltatási Központ a családsegítés- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében ellátja Gyvt. 39. § és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szoctv. 64. §-a szerinti feladatait.

(2) Feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése.

29. § Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vétele térítésmentes és – a hatósági intézkedéssel érintett esetek kivételével – önkéntes.

30. § Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője további intézkedés megtétele miatt megkeresi az illetékes járási család és gyermekjóléti központot, addig külön eljárás nélkül saját hatáskörben elrendelheti a gyermek ellátását.

12. Bölcsődei ellátás

31. § A bölcsődei ellátást Csömör nagyközség közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező családok vehetik igénybe Csömör Nagyközség Önkormányzatával ellátási szerződést kötő intézményeknél.

32. § A bölcsődei ellátás keretében a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani, ahol a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható. Az ettől eltérő eseteket a Gyvt. szabályozza.

33. § Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.

34. § Amennyiben sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátására kerül sor, az ellátást nyújtó intézmény együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.

35. § (1) A bölcsődei felvétel, írásbeli kérelemre történik, melyet szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez és a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani

(2) A felvételről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője dönt, amelyről az ellátás megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal tájékoztatja az igénylőt, az ellátandó gyermek törvényes képviselőjét.

(3) A bölcsődei felvétel során előnyben részesül, ha

a) Csömöri Polgármesteri Hivatalban előzetesen jelezte az ellátásra való igényét,

b) a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a gyermek,

d) három vagy több gyermeket nevelő családban él a gyermek,

e) egyedülálló szülő által nevelt a gyermek

f) védelembe vett a gyermek.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt előnyöket figyelembe véve, a bölcsődei elhelyezésről a kérelmekre figyelemmel dönt a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője, egyeztetve a Csömöri Polgármesteri Hivatallal.

36. § A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.

37. § (1) A bölcsődei ellátásért térítési díjat kell fizetni, amely gondozási díjból és étkezési díjból áll.

(2) A térítési díj mértékét, a díjfizetés határidejét és módját, a kedvezmények igénybevételének lehetőségét és módját a szülő, illetve a törvényes képviselő és az intézmény közötti megállapodás tartalmazza.

(3) Csömör Nagyközség Önkormányzata a gyermekek bölcsődei ellátásáért fizetendő térítési díjat az ellátási szerződések szerinti összeggel támogatja.

38. § (1) A bölcsődei ellátás megszűnik a szülő, illetve a törvényes képviselő és az intézmény közötti megállapodásban rögzített esetekben.

(2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

13. Családok átmeneti otthona

39. § A családok átmeneti otthonát Csömör nagyközség közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező családok vehetik igénybe, amit Csömör Nagyközség Önkormányzata ellátási szerződés alapján, a Magyar Protestáns Segélyszervezet által fenntartott családok átmeneti otthonában biztosít.

40. § A családok átmeneti otthonában történő elhelyezésre a Szociális Alapszolgáltatási Központ tesz javaslatot a család krízishelyzete alapján. A család felvételéről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője dönt.

41. § (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy - ha köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll -, legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A nagykorú testvér tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyának fennállását félévente igazolni kell.

(2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja.

42. § Az ellátásra vonatkozó kérelem elbírálása a Gyvt. 31. §-a alapján történik, az ellátás megszűnik a Gyvt. 37/A §-ában meghatározott esetekben és módon.

14. Szünidei gyermekétkeztetés

43. § Csömör Nagyközség Önkormányzata a szünidei gyermekétkeztetést vállalkozási szerződéssel, külső cég útján biztosítja a Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezésében.

44. § (1) A szünidei gyermekétkeztetést a szolgáltatást nyújtó intézmény a szülő, törvényes képviselő kérelmére a hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére ingyenesen biztosítja.

(2) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (2) bekezdésben foglalt gyermekeken túl - a nyári szünidőben - a szociálisan rászoruló gyermekek részére is ingyenesen biztosíthatja.

(3) A (2) bekezdésben említett gyermekekre a Szociális Alapszolgáltatási Központ tesz javaslatot és a Népjóléti és Kulturális Bizottság hagyja jóvá határozattal.

45. § Az önkormányzat a tavaszi, őszi és téli tanítási szünet minden munkanapján, valamint a nyári tanítási szünetben legfeljebb 55 munkanapon keresztül biztosítja az étkeztetést.

46. § (1) A szünidei gyermekétkeztetésre jogosult gyermek szülője, törvényes képviselője a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. számú melléklete szerinti nyilatkozaton nyújtja be gyermekétkeztetési igényét a Csömöri Polgármesteri Hivatalba.

(2) A nyilatkozatot a szünidőt megelőző 30 nappal korábban a jegyző megküldi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek törvényes képviselőjének, aki az igényét a szünidő előtt legalább 15 nappal korábban köteles leadni.

47. § A gyermek részére biztosított ebédet a szülő, törvényes képviselő, vagy az általa meghatalmazott személy, a fiatalkorú gyermek megfelelő ételhordóban viheti el.

48. § Ha a szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a szülő a Szociális Alapszolgáltatási Központ felé 09.00 óráig bejelenti

a) a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint

b) a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a szünidei gyermekétkeztetést.

15. Intézményi gyermekétkeztetés

49. § (1) Csömör Nagyközség Önkormányzata az intézményi gyermekétkeztetést vállalkozási szerződéssel, külső cég útján biztosítja az általa fenntartott óvodában, valamint a közigazgatási területén lévő nevelési-oktatási intézményben.

(2) Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhetnek a gyermekek és a tanulók az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon.

50. § (1) Az óvodában és a nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

(2) Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

51. § (1) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapösszegét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A személyi térítési díjat az étkeztetést biztosító intézmény vezetője – a normatív kedvezmények figyelembe vételével – állapítja meg.

(3) Az ellátásért fizetendő térítési díjat tárgyhó 10-ig kell befizetni.

(4) A jogosult, vagy törvényes képviselőjének személyi térítési díj elmaradása esetében, a Gyvt. 133. §-a az irányadó.

(5) A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a térítési díj megfizetésére való felszólítás átvételét követő nyolc nap elteltével értesíti a Csömöri Polgármesteri Hivatalt a térítési díj behajtása iránt. A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a felszólító levélben tájékoztatja a hátralékost a behajtás módjáról, illetve az ellátás megszüntetésének lehetőségéről.

III. Fejezet

16. A személyes gondoskodást nyújtó intézmény ellenőrzése

52. § A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője az intézmény működéséről évente beszámolót készít az intézmény szakmai munkájáról.

53. § Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete évente ellenőrzi, és ennek alapján átfogóan értékeli a személyes gondoskodást nyújtó intézmény működését.

17. Szociális Kerekasztal

54. § Az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, az önkormányzati szociális feladatok hatékony ellátása céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

IV. Fejezet

18. Hatályba léptető rendelkezések

55. § (1) Ez a rendelet 2019. július 15-én lép hatályba.

(2) A folyamatban lévő ügyekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)1

1. melléklet a 16/2019. (VII. 8.) önkormányzati rendelethez2

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja (ÁFA-val)

Étkeztetés

Házi segítségnyújtás

Nappali ellátás

napi ebéd

590 Ft / adag

szociális segítés

347 Ft /fő /óra


3.640 Ft / fő/ nap

szállítási díj 57 000 forint felett

200 Ft / nap

személyi gondozás

347 Ft / fő /óra

Gyógytorna

1000 Ft/fő/óra

2. melléklet a 16/2019. (VII. 8.) önkormányzati rendelethez

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások személyi térítési díjaihoz nyújtott kedvezmények mértéke
a) Étkeztetés igénybevétele esetén fizetendő térítési díjak:

A

B

Az ellátott havi jövedelme Ft-ban

Fizetendő térítési díj az intézményi térítési díj %-ban

1

0 Ft – 57.000 Ft/hó

0 %

3

57.001 Ft/hó – 85.500 Ft

50 %

4

85.501 Ft/hó -228.000 Ft/hó

75 %

5

228.001 Ft/hó felett

100 %

b) A házi segítségnyújtás személyi térítési díja megegyezik az intézményi térítési díj összegével.
c) Nappali ellátás igénybevétele térítésmentes.

3. melléklet a 16/2019. (VII. 8.) önkormányzati rendelethez 3

Gyermekétkeztetés intézményi térítési díjai

Étkezés típusa:

Nettó nyersanyag-költség

Bruttó ajánlati ár
(Ft/adag)

Térítési díj
(bruttó)

Óvodások részére tízórai biztosítása

125

255

162

Óvodások részére diétás tízórai biztosítása

180

390

Óvodások részére meleg ebéd biztosítása

310

640

326

Óvodások részére diétás meleg ebéd biztosítása

450

1450

Óvodások részére uzsonna biztosítása

125

255

162

Óvodások részére diétás uzsonna biztosítása

180

390

Óvoda összesen

560

1150

650

Óvodások diétás összesen

810

2230

Étkezés típusa:

Nettó nyersanyag-
költség

Bruttó ajánlati ár
(Ft/adag)

Térítési díj
(bruttó)

Általános iskolások részére tízórai biztosítása

normál

140

295

136


diétás

210

420

Általános iskolások részére meleg ebéd biztosítása

normál

410

920

462

diétás

570

1680

Általános iskolások részére uzsonna biztosítása

normál

140

295

136

diétás

210

420

Általános iskola összesen

normál

690

1510

734

diétás

990

2520

1

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2019. VII. 16-től.

2

Megállapította: Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2022. (XI.29.) önkormányzati rendelete 1. §, 1. melléklet. Hatályos: 2022. XI. 30-tól.

3

Megállapította: Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2022. (XI.29.) önkormányzati rendelete 1. §, 2. melléklet. Hatályos: 2022. XI. 30-tól.