Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelete
Csömör Nagyközség helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 20- 2023. 12. 31Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelete
Csömör Nagyközség helyi építési szabályzatáról
Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés bb) alpontjában, a 32. § a) pontjában és a 36. §-ában foglaltakra figyelemmel, a 9. mellékletében megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, és az érintett területi és települési önkormányzatok és valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban:HÉSZ) és mellékletei Csömör Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) HÉSZ mellékletei:
a) 1. melléklet: M=1:2000 térmértékű szabályozási tervlap SZ-01-SZ10 jelű szelvényekben és SZ-J jelű jelmagyarázattal;
b) 2. melléklet: Az általános előírásokban meghatározottaktól eltérő előkert méretek lakó- és vegyes építési övezetekben.
c) 3. melléklet: Az építési övezetek, övezetek beépítési paraméter táblázatai.
(3) HÉSZ függelékei:
a) 1. függelék: Ex-lege országos védelem alatt álló, nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját tartalmazza a szabályozási terven jelöltek szerint.
b) 2. függelék: Országos védelem alatt álló épületek és a műemléki környezet alá eső ingatlanok, valamint a helyi védett építmények listája
c) 3. függelék: Ábrajegyzék a telken belül elhelyezhető rendeltetési egységszámok épületenkénti elhelyezhetőségéről.
2. A szabályozás eszközei
2. § (1) A HÉSZ alá tartozó területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú kormányrendelet (továbbiakban:OTÉK) előírásait a HÉSZ-ben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) A HÉSZ kötelező szabályozási elemei:
a) közigazgatási és a kül-, belterületi határvonal;
b) szabályozási vonal;
c) az építési övezet-, övezet határa;
d) az építési övezet-, övezet jele;
e) építési hely;
f) építési vonal;
g) megszüntető jel;
h) szabályozási elemekre vonatkozó méretek;
i) zöldfelület céljára fenntartandó be nem építhető terület;
j) közútcéljára fenntartandó be nem építhető terület,
k) együtt kezelendő szociális intézményi terület határa,
l) szálláshely szolgáltatás elhelyezésére kijelölt terület,
m) kerékpárút tervezett nyomvonala;
n) kerékpársáv tervezett nyomvonala.
(3) A kötelezőnek jelölt szabályozási elemek megváltoztatása csak jelen rendelet és mellékletei módosításával lehetséges.
(4) A jelen rendelet tájékoztató elemei az ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított védőterületek (védőöveztek és védősávok) határai.
(5) egyéb jogszabályok által megállapított a védelemmel, korlátozással érintett területek és objektumok (természeti, régészeti és épített környezet településképi- és egyedi védelem alatt álló és védelemre tervezett) elemei a jelen rendeletben foglalt előírások szerint.
3.Védelmek, korlátozások
3. § Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított
a) védőterületek;
b) védelmek és korlátozások;
c) folyó és állóvizek, valamint parti sávok karbantartási területei
figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok, és az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
4. Értelmező rendelkezések
4. §
Beépítésre vonatkozó általános előírások
5. Bel-és külterület, belterületbe vonás
5. § (1) Csömör Nagyközség Önkormányzata a közigazgatási területén meglévő és tervezett belterületi határvonalakat a SZT tervalapon jelöltek szerint rögzíti.
(2) Belterületbe vonás ütemezetten az külön jogszabályban rögzítettek szerint történhet.
6. Telekalakítás
6. § (1) Nyúlványos (nyeles) telek kizárólag meglévő zárvány telek feltárására alakítható ki, teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 5,0 méternél. Meglévő nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki. Úszótelek kialakítása nem megengedett.
(2) Lke, Vt és Üh építési övezetekben a kialakult telekstruktúrába nem illeszkedő telekalakítás sem a közterülethez kapcsolódóan, sem a tömbbelsőben magánúttal történő megközelítéssel sem megengedett. A telekalakítás során figyelembe kell venni a meglévő építési telkeknek a kiszolgáló közterülethez viszonyított geometriai kialakítását és illeszkedni kell a telektömbre jellemző utcai telekszélességhez és telekmélységhez.
(3) A telek kialakításának a vonatkozó övezetnek megfelelő beépíthetőségre alkalmasnak kell lennie. Telek csak egyszerű kontúrral, egyenes vonalú telekhatárokkal alakítható. Indokolatlanul bonyolult, több idomból álló, többszörösen összetett telekforma nem alakítható ki.
(4) Mérnöki létesítmények és műtárgyak számára az építési övezeti/ övezeti előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek kialakítható.
(5) Szabályozási vonal érintettsége okán történő telekalakítás esetén az előírt minimális telekmérettől való eltérés megengedett.
(6) Építési telek kialakítása céljából telekcsoport újraosztás kizárólag szabályozási terv készítésével megengedett, melynek alapja a településrendezési szerződés.
7. Beépítési mód és az elő-, oldal-, hátsókertek előírásai
7. § (1) A HÉSZ-ben
a) szabadonálló beépítési mód jele az építési övezeti kódban: /1, ahol eltérő rendelkezés hiányában és a HÉSZ 2. mellékletében rögzített kivételekkel az
ab) előkert mérete: 5,0 méter,
ab) oldalkert mérete: a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele, de min. 3,0 m,
ac) hátsókert mérete: 6,0 méter,
b)1 oldalhatáron álló beépítési mód az építési övezeti kódban: /2, ahol eltérő rendelkezés hiányában és a HÉSZ 2. mellékletében rögzített kivételekkel az
ba) előkert mérete:5,0 méter,
bb) oldalkert mérete: a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke,
bc) hátsókert mérete: 6,0 méter.
(2) A 2. mellékletben meghatározott esetekben az előkerti méretek által kiadott vonal egyben kötelező építési vonal is, mely esetekben a bővítmény-, vagy új építmény utcafronti homlokzatfalának legalább 50%-át az építési vonalra telepítetten kell kialakítani.
(3) Amennyiben a 2. mellékletben rögzített előkerti méret olyan építési helyet eredményezne, amely a jellemzően kialakult állapottól eltér és az épület elhelyezését ellehetetlenítené vagy a szomszédos telken álló épület közterületi homlokfalához illeszkedő telepítés kialakítását akadályozná, úgy a mellékletben közölt érték helyett a kialakult állapothoz való illeszkedés szabályait kell alkalmazni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kialakult állapothoz való illeszkedést az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) meg kell vizsgálni az érintett telket befoglaló telektömbben mindazokat a telkeket, amelyek előkertje a vizsgálat telekkel megegyező közterülettel határos;
b) ha az a) pont szerinti szempontok alapján kijelölt vizsgálat alá vont területen a beépített
8. Általános építési előírások
8. § (1) Meglévő építési telek egyes telekrészeinek eltérő építési övezetbe és/vagy övezetbe tartozása esetén, az eltérő övezetbe tartozó telekrészeknél a beépítési paraméterek számítását, (beépítési százalék, zöldfelületi százalék) és a beépítési feltételek meghatározását az építési övezet/ övezethatárok által körbehatárolt telekrészre vetítetten kell számítani.
(2) Az építési övezetekben az épületmagasság és a homlokzatmagasság számításánál a természetes terepszintet kell figyelembe venni.
(3) Amennyiben a tervezett épület helyén lévő terep lejtése - az eredeti és a végleges, rendezett tereplejtést is figyelembe véve – a 10 %-ot meghaladja, az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 0,5 m-rel növelhető oly módon, hogy az épület egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 1 m-rel növelt értékét.
(4) A rövidebb oldalain 8,0 m-nél nem szélesebb, legfeljebb két oromfallal és 38-45 fokos tető hajlásszöggel kialakított épületek (egyszerű nyeregtető) esetében az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság 0,5 m-rel növelhető
(5) Az épületek egyes homlokzatmagasságai az építési övezetre előírt épületmagasság értékét legfeljebb 20 %-kal haladhatják meg. Homlokzatmagasság számításánál a (4) bekezdés szerinti engedmény nem alkalmazható.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület nem oldalkerti telekhatára felőli homlokzat párkánymagassága nem lehet magasabb az építési övezetben előírt épületmagasság értékénél.
(7) Lakó és vegyes területeken az önállóan elhelyezett kiegészítő rendeltetésű építmények párkánymagassága 3,0 méter, kivétel az állattartó építmények, melyek párkánymagassága legfeljebb 2,0 méter lehet.
(8) Hitéleti és közintézményi rendeltetésű épületek esetében az előírt épületmagasság értéke 3,0 méterrel megnövelhető.
(9) Templomtorony, technológiai építmények magassága, siló, önálló üzemi kémény, egyéb sajátos építmények mérete eltérő rendelkezés hiányában építési övezetben/ övezetben meghatározott maximális értéktől eltérően legfeljebb 30,0 méter lehet.
(10) A település közigazgatási területén lakókocsi, lakókonténer, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el, kivéve kereskedelmi, szolgáltató és a különleges beépítésre szánt közműterület építési övezetekben, ahol raktározási-, szociális- és műszaki berendezések telepítésének céljára szolgáló konténer elhelyezhető. E konténerek rendeltetésváltással sem vehetők igénybe iroda-, szállás-, vagy lakórendeltetésre.
9. Kiegészítő rendeltetésű épület és egyes melléképítmények elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások
9. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az Lke és Vt, valamint Üh építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály tároló,
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel),
e) 1 db tárolásra szolgáló, 20 m2-es vetületet meg nem haladó kerti építmény ),
f) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
g) 800 m2-t meghaladó méretű telken háztáji állat elhelyezését szolgáló állat ól, állatkifutó.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában az Lke és Vt, valamint Üh építési övezetekben önállóan elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű építmények:
a) háztartási komposztáló,
b) szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop, szélkerék, zászlótartó oszlop.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában az Lke és Vt, valamint Üh építési övezetekben a főépítménnyel egy tömegben elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű építmények:
a) járműtároló,
b) háztartással kapcsolatos barkácsműhely, nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmény,
c) gazdasági tevékenységet szolgáló tároló,
d) műterem,
e) kazánház.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában
a) az üzemszerű állattartás céljára szolgáló építmények kizárólag a mezőgazdasági,
b) gazdasági haszon állattartás építményei kizárólag mezőgazdasági övezetekben, valamint a Gksz-2/1 jelű építési övezetben megengedettek.
(5) Valamennyi építési övezetben - ha jelen rendelet másként nem rendelkezik - elhelyezhetők:
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b) a köztárgyak,
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
d) a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,
e) a megújuló energiaforrások műtárgyai önálló szerkezetre építetten is.
(6) Az adott övezetben, építés övezetben maximálisan megengedett épületmagasságot meghaladó műtárgy elhelyezésekor a dőléstávolságon belül épület nem állhat, el nem helyezhető, továbbá a védőtávolság a szomszédos telekre nem nyúlhat át.
10. Kerítések
10. § (1) Közterület felöli kerítés magassága a kialakult állapottal megegyező, de legfeljebb 60 cm lábazaton álló, 160 cm magas, áttört kerítés létesíthető.
(2) Telkeken belül az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 magas áttört, lábazat nélküli kerítéssel vagy növénnyel szabad elválasztani.
(3) Külterületen a patak és vízfolyások mentén kerítés még telekhatáron sem létesíthető.
11. Tereprendezés, támfalak, rézsűk
11. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában telek természetes terepfelületének megváltoztatása kizárólag építmények megvalósítása érdekében megengedett, melynek során egy tagban legfeljebb 1,5 méteres feltöltések, bevágások, valamint legfeljebb 35 fokos hajlásszögű rézsűk alakíthatók ki.
(2) Építési telek hátsókertjében és oldalkertjében történő tereprendezés esetén a telekhatártól mért 1,0 méteres távolságban az eredeti természetes terepfelszín megváltoztatása nem megengedett.
(3) Amennyiben a környezethez való illeszkedés feltételeként az épület terepre illesztése szükségessé teszi az eredeti természetes terepfelszín megváltoztatását, a terepalakítás a vonatkozó jogszabály alapján történhet, de a telek területén a terepfeltöltés, és a bevágás magassága az eredeti természetes terepfelszíntől számítottan - a pinceszint megközelítésére szolgáló lépcső, rámpa kialakításához szükséges bevágás kivételével - sehol sem haladhatja meg:
a) legfeljebb 10% tereplejtés esetén az 1,0 m-t, együttesen az 1,5 m-t,
b) 10 % tereplejtés felett az 1,5 m-t, együttesen a 2,0 m-t.
(4) Utcától lejtő telek esetén a telek utcafronti telekhatára az épület utcafronti falsíkja közötti sávban a természetes terepfelszín magassága az épület környezethez való illeszkedésének való megfeleltethetősége céljából az alábbiak szerint módosítható:
a) amennyiben a telek utcafronti telekhatára és az épület utcafronti falsíkja közötti terepfelszín átlagos eltérése nagyobb 3,0 méternél, akkor a módosítás mértéke legfeljebb 2,0 méter,
b) amennyiben a telek utcafronti telekhatára és az épület utcafronti falsíkja közötti terepfelszín eltérése nagyobb 4,0 méternél, akkor a módosítás mértéke legfeljebb 2,5 méter
lehet.
(5) Telek homlokvonalán támfal építése
a) kizárólag az ahhoz szerkezetileg kapcsolódó szeméttároló céljára, valamint
b) támfalgarázs építése céljára, kizárólag a Knippfer Tibor és Bence utcák előkertjében, legfeljebb 3,0 méteres homlokzatmagasság betartásával, zöldtetős kialakítással
lehetséges.
(6) Támfal építése esetén a közterületet határoló kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni. A magasabb terepszinttől kizárólag 50%-ban áttört kivitelű, legfeljebb 1,0 m-magasságú kerítés létesíthető.
12. Terepszint alatti építmények
12. § (1) A terepszint alatt az építési övezetben-, övezetben megállapított beépítési százalékkal megegyező mértékű beépítés megengedett.
(2) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.
Beépítésre szánt területek előírásai
13. Lakóterületek általános előírásai
13. § (1) Csömör Nagyközség lakóterületei kertvárosias lakóterület építési övezetekbe (Lke) soroltak.
14. Kertvárosias lakóterület (Lke) előírásai
14. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában kertvárosi lakóterületen
a) a 720 m2 alatti méretű ingatlanon telkenként egy épület és egy rendeltetés;
b) a 720 – 1100 m2 telekméret között telkenként egy épület, kettő rendeltetés;
c) az 1100 m2-t elérő és azt meghaladó méretű ingatlanokon legfeljebb két épület, épületenként legfeljebb kettő rendeltetés és telkenként összesen legfeljebb kettő lakó rendeltetés
alakítható ki (3. függelék).
(2) Az Lke-4/1 jelű építési övezetben (Edlomann lakóterület)
a) telkenként legfeljebb egy és kizárólag lakó rendeltetési célú épület helyezhető el,
b) kivételesen sem helyezhető el: sportépítmény és zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(3) Az M0-tól délre eső kertvárosi lakóterületeken (Majorszegi-liget) telekmérettől függetlenül telkenként egy épület helyezhető el, melyben a kialakítható két rendeltetési egységből legfeljebb egy lehet lakó rendeltetési célú.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában az építési övezetben önállóan-, vagy vegyesen
a) elhelyezhető rendeltetések a lakó rendeltetésen túl a 720 m2-t meghaladó telken:
aa) bruttó 200 m2-t meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató,
ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális,
ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró vendéglátás, iroda.
b) Nem elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű építmény:
ba) a mezőgazdasági-, és gazdasági tevékenységet szolgáló tároló,
bb) építménynek minősülő -és legfeljebb 6,00 méter magas- antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
c) nem elhelyezhető melléképítmények: 9. §(2) bekezdésben nem soroltak.
(5) Kiegészítő rendeltetésű építmények és melléképítmények elhelyezésének szabályai:
a) 720 m2-t meghaladó építési telkek esetében kiegészítő rendeltetés és melléképítmény kizárólag építési helyen belül helyezhető el, kivétel a közműbecsatlakozási műtárgy és a hulladéktartály tároló. Hulladéktartály tároló az előkert méretén belül, legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal helyezhető el. Új épület építése esetén, az OTÉK szerint számított, lakó rendeltetést kiszolgáló gépjármű elhelyezést a főépítményen belül kell biztosítani.
b) 720 m2 alatti építési telkeken a hátsókert minimális méretén belül, kizárólag önálló járműtároló helyezhető el, kivéve a közműbecsatlakozási műtárgy, valamint a hulladéktartály tároló. A hulladéktartály tároló az előkert méretén belül, legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal helyezhető el.
(6) Az építési övezetekben toronyszerű épület - amelynek magassági kiterjedése legalább háromszorosan meghaladja bármely alapterületi kiterjedését – szerkezetileg önállóan nem építhető. Toronyszerű épületrész bruttó alapterülete nem haladhatja meg a teljes épület bruttó alapterületének 1/5-ét.
(7) Az Lke jelű építési övezetek közművesítettségi mértéke: teljes.
(8) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó beépítési jellemzőket a HÉSZ 3. melléklet 1. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
(9)3 Az Lke-1/2 építési övezetben az oldalkert legkisebb szélessége 5,0 m, az építési helyen belül a beépülő oldalsó telekhatártól minimum 1,0 m-re kell az épületet telepíteni.
15. Településközpont vegyes (Vt) területek általános előírásai
15. § (1) Eltérő előírás hiányában az építési övezetben önállóan-, vagy vegyesen
a) elhelyezhető rendeltetések:
aa) lakó,
ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
ac) hitéleti, nevelési-, oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, szociális,
ad) kulturális, közösségi szórakoztató,
ae) szálláshely szolgáltató,
af) igazgatási, iroda,
ag) sport célú.
b) Nem elhelyezhető rendeltetés:
ba) üzemanyagtöltő állomás.
c) Nem elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű építmény:
ca) mezőgazdasági-, és gazdasági tevékenységet szolgáló tároló,
cb) 4. §6. pontban soroltak a 800 m2-t el nem érő építési telken, kivétel járműtároló,
cc) szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop, szélkerék, zászlótartó oszlop.
d) Nem elhelyezhető melléképítmények: 9. §(2) bekezdésben nem soroltak.
(2) Kiegészítő rendeltetésű építmények és melléképítmények elhelyezésének szabályai:
a) 720 m2-t elérő, vagy meghaladó építési telkek esetében kiegészítő rendeltetés és melléképítmény kizárólag építési helyen belül helyezhető el, kivétel a közműbecsatlakozási műtárgy és a hulladéktartály tároló, mely utóbbi az előkertben legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal.
b) 720 m2 alatti építési telkeken a hátsókert minimális méretén belül kizárólag önálló járműtároló, valamint a megengedett melléképítmények köre helyezhető el, kivétel a közműbecsatlakozási műtárgy, valamint a hulladéktartály tároló, mely utóbbi az előkertben is elhelyezhető, legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal.
(3) Vt építési övezetekben telkenként több főépítmény elhelyezése megengedett, telkenként legfeljebb három rendeltetési egység kialakítással. Tisztán lakó rendeltetés kialakítása esetén az építési tevékenységgel érintett telekkel szomszédos lakövezetre vonatkozó beépítési paramétereket és a 14. §(1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(4) A Vt jelű építési övezetek közművesítettségi mértéke: teljes
(5) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. melléklet 2. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
16. Településközpont vegyes építési övezet részletes előírásai
16. § (1) A Vt-1/1 jelű építési övezetben kizárólag hitéleti rendeltetésű épület helyezhető el, mely ingatlanokon az általános előírásoktól eltérően az előkert megengedett mérete 0,1 méterig csökkenthető.
(2) A Vt-3/2 jelű építési övezetben lakó rendeltetés kialakítása nem megengedett.
(3) A Vt-4/2 övezetben több rendeltetési egység kialakítása megengedett.
(4)4 A Vt-5/1 építési övezetben lovas sport is megengedett. Az ingatlanokon az elő-, oldal- és hátsókert méretét az általános előírások, illetve a HÉSZ 1. mellékletét képező Szabályozási tervlap által jelölt építési hely határozza meg.
17. Gazdasági területek általános előírásai
17. § (1) Csömör nagyközség gazdasági területei az alábbi építési övezetekre tagozódnak:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) ;
b) ipari terület (Gipe).
(2) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A területen új lakó rendeltetésű épület nem létesíthető.
(4) A gazdasági területen az alábbi mérnöki létesítmények (sajátos építmények) esetében maximum 30,0 méteres magasság engedélyezhető:
a) reklámtorony,
b) távközlési és műsorszórási torony,
c) gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló műszaki alkotások.
(5) A Gksz és Gipe jelű építési övezetek közművesítettségi mértéke: részleges.
18. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) területek
18. § (1) A területen főrendeltetésként elsősorban nem zavaró hatású, alábbi gazdasági épületek és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el:
a) védőtávolságot nem igénylő üzemi (nem ipari) tevékenység, raktározás építményei,
b) igazgatási, egyéb irodaépület,
c) kereskedelem építményei,
d) ellátó, szolgáltató építmények, (kizárólag belterületen egészségügyi szolgáltató-, ellátó építmények is).
(2) Az 5000 m2 alatti építési telkek telekhatára mentén –kivétel a bejáratok környezete-, azoktól mért legalább 2,00 méter szélességben, míg az 5000 m2-t elérő és meghaladó telkek esetében legalább 5,0 méter szélességben fákkal beültetett zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani.
(3) A Gksz-1/1 építési övezetben az előkert mérete 20,0 méter.
(4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. melléklete 3. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
19. Egyéb ipari gazdasági (Gipe) területek előírásai
19. § (1) A területen elsősorban az olyan gazdasági célú ipari, üzemi termelő-tároló építmények, telephelyek elhelyezésére szolgál, amelyek lakosságot zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A területen továbbá az alábbi rendeltetésű főépítmény és létesítményei telepíthetők:
a) tárolással, raktározás,
b) kis- és nagykereskedelem, valamint
c) szolgáltatás.
(3) A területen meglévő lakófunkció megtartható, felújítható, korszerűsíthető a komfortfokozat emelése érdekében, a meglévő állapotot (alapterület, homlokzatmagasság) nem meghaladó mértékben.
(4) A tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, üzemeltetőnek.
(5) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mentén legalább 5,00 méter szélességben fákkal beültetett zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani.
(6) A területen építési hely területébe eső erdőterület mértékét csökkenteni nem lehet, az erdősült terület használatát az illetékes erdészeti hatósággal egyeztetetten kell folytatni.
(7) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. melléklete 4. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
(8)5 A Gipe-4/1 építési övezet telkeinek hátsó (Kálvária erdő felőli északi) telekhatára menti minimum 25 m széles területsáv fásított területként alakítandó ki és tartandó fenn.
(9)6 A Gipe-4/1 építési övezetben a hátsó (Kálvária erdő felőli északi) telekhatár menti kerítés és a 25 m-es fásított területen belüli szakaszon az ingatlanokat elválasztó kerítés legfeljebb 1,8 méter magas (vadháló) létesíthető, vadhálónál zártabb, vagy 1,8 m-nél magasabb kerítés a 25 m-es fásított területen kívül létesíthető a telek belseje felé.
(10)7 A Gipe-4/1 építési övezetben az előkert 10 m, oldalkert 5 m, hátsókert 35 m.
20. Hétvégiházas üdülőterületek (Üh) előírásai
20. § (1) A terület elsődlegesen üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A üdülő területen
a) külterületen legfeljebb egy rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület és önállóan egy kiegészítő rendeltetésű építmény létesíthető,
b) belterületen legfeljebb egy rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület és egy kiegészítő rendeltetésű építmény létesíthető a főépítménnyel egybeépítve.
(3) Az Üh jelű építési övezetek közművesítettségi mértéke: részleges
(4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. melléklete 5. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
21. Különleges területek általános előírásai
21. § (1) Csömör nagyközség különleges területei az alábbi építési övezetekbe tagozónak:
a) Temető terület (K-T);
b) Vízműterület (K-V);
c) Bányaterület (K-B);
d) Szeméttelep (K-H);
e) Településüzemeltetési terület (K-Szv);
f) Rekreációs terület (K-Rek);
g) Szociális terület (K-Szoc).
(2) A különleges területekbe azok a területek tartoznak, melyek a rajtuk meglévő, vagy azokon elhelyezendő épületek különlegessége miatt az egyéb építési övezetekbe nem sorolhatók.
(3) Különleges területek kizárólag a főépítmény rendeltetését kiszolgáló kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezése megengedett.
(4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. melléklete 6. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
22. Temető terület (K-T) előírásai
22. § (1) A terület a település meglévő és tartalék temetője, valamint urnatemető, halotthamvasztó területe, templom, ravatalozó, paplak ahol a mindenkor hatályos, temetőkről és a temetkezésről szóló törvény és az ennek végrehajtásáról szóló rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(2) A K-T/1 jelű építési övezettel érintett ingatlanok a távlati temetőbővítés területei, ahol az átmeneti jelleggel meglévő településüzemeltetési célú hasznosítás építményei megtarthatók, azonban azok bővítése, átalakítása, rendeltetésmód váltása az építési övezetnek megfelelő rendeltetéstől eltérően nem megengedett.
(3) A K-T jelű építési övezet közművesítettségi mértéke: részleges.
23. Vízmű terület (K-V) előírásai
23. § (1) A vízmű védőterületén belül a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló mindenkor hatályos rendelet vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(2) A K-V jelű építési övezet közművesítettségi mértéke: hiányos.
24. Bánya terület (K-B) előírásai
24. § (1) Az építési övezet a Csömör ”Csömör III.–kavics bánya” elnevezésű bányatelek szabályozási tervlapon jelölt, Csömör Nagyközség közigazgatási területére eső területe.
(2) A területen a kitermelés időszakában a nyersanyag kitermeléssel, bányászattal összefüggő építmények helyezhetők el.
(3) A K-B jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:hiányos.
25. Szeméttelep területe (K-Hull)
építési övezet
25. § (1) A terület a Csömör Nagyközség közigazgatási területén, a település Kistarcsa felőli közigazgatási határa mentén létesített hulladéklerakó területe.
(2) A területen a hulladéklerakás üzemeltetéséhez szükséges járulékos létesítmények, építmények helyezhetők el.
(3) A K-Hull jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:hiányos.
26. Szennyvíztisztító, szennyvízátemelő terület (K-Szv) előírásai
26. § (1) A terület a 0151/14 hrsz.-ú ingatlanon lévő szennyvíztisztító telep, település közigazgatási területén üzemelő szennyvízátemelők területe.
(2) A településen meglévő szennyvíztisztító telep védőtávolsága a már kialakultnak tekinthető belterületi településrészeken a szennyvíztisztító műtárgytól számítva az arra kiadott, mindenkor érvényes használatbavételi engedélyben megadott érték.
(3) A K-Szv jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:részleges.
27. Rekreációs terület (K-Rek) előírásai
27. § (1) A terület a nagykiterjedésű sportolási területek, rekreációs-szabadidős tevékenységek területe.
(2) Az építési övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:
a) rekreációs-szabadidős célokat szolgáló létesítmények (pl.: strand),
b) szálláshely-szolgáltató (motel, szálloda, panzió) építmények,
c) vendéglátó építmények,
d) művelődési -, szórakoztató építmények,
e) sportlétesítmények (fedett és szabadtéri sportpályák),
f) lovas turizmust szolgáló létesítmények (pl.: lovarda, kisállatkert).
(3) Telken belül több épület is elhelyezhető.
(4) Az építési telkek zöldfelületein 100 m2-enként minimum 2 db nagy lombkoronát növesztő fát kell telepíteni.
(5) A K-Rek jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:részleges.
28. Szociális terület (K-Szoc) előírásai
28. § (1) A K-Szoc/1 építési övezet a Major út melletti szociális intézmény ingatlanai.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) rehabilitációs egészségügyi;
b) szociális otthon, idősgondozó;
c) rehabilitációs célú és/vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatási célú,
d) a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokon a főtevékenységet szolgáló szálláshely szolgáltatás célú.
(3) Telken belül több épület elhelyezhető a telepítési távolságok betartásával.
(4) A K-Szoc jelű építési övezet közművesítettség mértéke: teljes
Beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai
29. Közlekedési területek általános előírásai
29. § (1) A közlekedési területek a közúti közlekedés és a kötöttpályás közlekedés területeire tagozódnak.
(2) A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a vasúti (HÉV) területek, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési területen, a szabályozási tervlapon építési hellyel meghatározott területen belül az alábbi közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el:
a) közlekedési építmények;
b) vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
c) igazgatási, üzemeltetési (állomás, mérnökség).
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a közúti közlekedési övezet telkei szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 2%-os beépítettséggel és 4,50 méter épületmagassággal építhető be.
(5) A közlekedés műtárgyait a meglévő növényállomány fokozott figyelembe vételével lehet csak elhelyezni.
30. Közúti közlekedés területének előírásai
30. § (1) A szabályozási terven a közúti közlekedés területei közé soroltak az országos és helyi közutak területei.
(2) Csömör nagyközség közlekedési területei az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) KÖu-I jelű M0 autóút és csomópontjai elhelyezésére szolgáló övezet;
b) KÖu-II jelű országos mellékutak övezete;
c) Kül-, és belterületi helyi gyűjtőutak területe;
d) Kül- és belterületi kiszolgáló utak területe.
(3) Az újonnan kialakítandó utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és legalább egyoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják.
31. M0 autóút és csomópontjai elhelyezésére szolgáló (KÖu-I) övezet előírásai
31. § (1) A KÖu-I jelű övezet az M0 autóút és csomópontjai számára fenntartott terület.
(2) Ezen utak tengelytől számított 100,00-100,00 méter, míg csomópontjaitól 50-50 méter védőtávolságot meg kell tartani.
(3) A tervezett M0 gyorsforgalmi út és csomópontjai szabályozási szélességét a szabályozási terven ábrázoltak szerint kell biztosítani.
32. Országos mellékutak (KÖu-II) övezetének előírásai
32. § (1) A KÖu-II jelű övezet a meglévő és tervezett országos mellékutak övezete.
(2) A KÖu-II jelű övezeti besorolásba a 21103 j. Csömör I. bekötő út, 21104 j. Csömör II. bekötő út és 21105 j. csömör III. bekötő utak tartoznak.
(3) Ezen utak külterületi szakaszán a tengelytől számított 50,00-50,00 méter védőtávolságot meg kell tartani.
(4) A 21103 j. út, 21104 j. út és 21105 j. út számú utak kül- és belterületi szakaszain a meglévő - szabályozási terven ábrázolt - szabályozási szélességek megtartandók.
33. Helyi gyűjtő utak területének előírásai
33. § (1) A Helyi gyűjtő utak területei:
(2) A település meglévő gyűjtőútjai:
a) Hunyadi utca
b) Gorkij fasor
c) Petőfi Sándor utca
d) Erzsébet utca – Kistarcsai utca
e) Laki bekötő út.
(3) A település tervezett gyűjtőútja a 3. sz. főközlekedési út különszintű kereszteződésének körforgalmából induló, az ipartelepek alatt húzódó, Határ útba csatlakozó útnyomvonal.
(4) A meglévő gyűjtőutak beépített, vagy beépítésre szánt területekre eső szakaszain a kialakult szabályozási szélesség megtartandó.
34. Kül- és belterületi kiszolgáló utak területei
34. § (1) A kül- és belterületi kiszolgáló utak övezetébe tartoznak 31. §-34. § szerinti övezetekbe nem tartozó, a településen lévő önkormányzati tulajdonban lévő kiszolgáló, és lakóutak, valamint a külterületi mezőgazdasági telkeket feltáró utak, melyek tervezési osztályba sorolásuk: B.VI.d.
(2) Lakó- és vegyes területeken az újonnan kialakításra kerülő közterületi kiszolgáló utak részére, a zsákutcák kivételével - amennyiben a szabályozási tervlap eltérően nem szabályoz - 12,00 méter szabályozási szélesség biztosítandó.
(3) A település területén legfeljebb 150 méter hosszú és minimum 10,0 méter szabályozási szélességű, a műszaki követelményeknek megfelelő útfordulóval kialakított zsákutca létesítése megengedett.
(4) Amennyiben a kialakítani kívánt kiszolgáló úttal szemben támasztott műszaki követelmények (pl.: forgalom terhelés mértéke, járda-, csapadékvíz elvezetés-, egyéb közművezeték-, töltés/bevágás helyigénye stb.) lehetővé teszik, úgy lakó- és vegyes területeken kívül a közterületi kiszolgáló utak szabályozási szélessége 8,00 méterre csökkenthető.
(5) Gazdasági terület kiszolgálására szolgáló magánút kialakításakor minimum 16,0 méter szabályozási szélességet kell biztosítani.
35. Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
35. § (1) Telektömbök feltárását kiszolgáló magánút céljára -az építési övezetekben, övezetekben előírt telekméretre vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása mellett- telek kialakítható az alábbi feltételek biztosításával:
a) magánút használata szerint kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút, gyalogos- vagy lovas út szerepkörrel alakítható ki,
b) a közutakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a közforgalom elől el nem zárt magánutakra és a telkek közhasználat céljára átadott részére. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül.
c) magánutat a közutakra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell kiépíteni,
d) a magánút telkének minimális szélessége:
da) lakó- és vegyes területbe feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: minimum 12,0 méter;
db) nem lakó-, vagy vegyes terület feltárását biztosító kiszolgáló út, külterületi földút esetén,
36. Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk-HÉV) övezetének előírásai
36. § (1) A szabályozási terven a kötöttpályás közlekedés területei közé a HÉV vonalas jellegű építményeinek, valamint az egyéb kiszolgáló épületeinek, építményeinek KÖk-HÉV övezetbe sorolt területei tartoznak.
(2) A KÖk-HÉV jelű övezet a meglévő vasúti, HÉV terület övezete.
(3) Az övezet építési területe (telekhatárai) megtartandó.
(4) A szabályozási terven jelölt tervezett tehervasút tengelye, vagy annak kiépítésére fenntartott terület helye irányadó. Annak pontos helyét és kialakításának feltételeit megvalósíthatósági tanulmány alapján kell meghatározni.
37. Parkolás
37. § (1) Parkolás telken belül felszíni parkolókban, térszín alatti parkolókban, épületben, vagy önálló parkolóházban és önálló parkoló területen egyaránt megoldható.
(2) 50 férőhelyesnél nagyobb parkolók kialakításánál minden harmadik parkoló-sor elválasztására 1 méter széles összefüggő zöldfelületet kell létesíteni.
(3) 20 db gépjármű feletti parkoló, járműtároló összefüggő kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a befogadóba.
(4) Az alapintézményi épületek rendeltetés szerint számított parkolóinak legfeljebb 50%-a az országos és helyi épített és természetvédelemi korlátozás, egyéb településfejlesztési indokoltság esetén a telek 500 méteres körzetén belül közterületen vagy más ingatlanon önálló parkolóterületen is biztosítható.
(5) Új lakó rendeltetés kialakítása esetén telken belül lakásonként kettő személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
(6) A K-Szoc/1 jelű építési övezetben álló épületek rendeltetéséhez szükséges parkolók elhelyezése a szabályozási tervlapon „együtt kezelendő egészségügyi intézményi terület határa” területen belül lévő ingatlanok bármelyikén, akár egy telekre összevontan is biztosítható.
38. Zöldterületek övezeteinek előírásai
38. § (1) Zöldterületbe tartoznak a település állandóan növényzettel fedett közterületei.
(2) A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Zkp jelű közparkok övezete,
b) Zkk jelű közkertek övezete,
c) Z-ke jelű kegyeleti parkok övezete.
(3) A Zöldterületek övezeteiben kerítés kizárólag a játszókert, fitneszpark, sportpályák lehatárolására létesíthető.
(4) A Zkp jelű közpark övezetben elhelyezhetők:
a) a dísz és pihenőkert funkciót szolgáló építmények,
b) a szabadtéri rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, fitneszpark),
c) a terület kiszolgálásához szükséges építmények.
(5) A Zkk jelű közkert övezetben elhelyezhető:
a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó építmények,
b) a szabadtéri rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, fitneszpark, tornapálya, akadálypálya, sportpálya,
c) játszótér funkcióhoz kapcsolódó építmények.
(6) A Z-ke jelű övezetben kegyeleti építmények elhelyezhetőek el (díszkút, emlékmű).
(7) Az övezet területe bekeríthető, de korlátlan közhasználatát biztosítani kell. A közparkban huzamos tartózkodásra szolgáló épület elhelyezése nem engedélyezett.
(8) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. melléklete 7. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
39. Erdőterületek
39. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Ev jelű védelmi erdő;
b) Ek jelű turisztikai erdő
c) Eg jelű gazdasági erdő.
(2) A szabályozási tervlapon erdőövezetbe sorolt, ugyanakkor művelési ág szerint mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken az övezeti besorolás szerinti művelési ág váltásig a mezőgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, azonban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan kizárólag az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, szénatároló), méhészet fenntartásához szükséges építmények, továbbá növénytermesztéshez kapcsolódóan fóliasátor, üvegház helyezhető el, az alábbi paraméterek betartása mellett:
a) legkisebb beépíthető telekméret: 10 000m2,
b) maximális megengedett beépítés: 1%,
c) maximális megengedett épületmagasság: 4,5 m.
(3) Az erdőterületeken – természet- és vadvédelmi okokból – legfeljebb 1,8 méter magas kerítés (vadháló) létesíthető.
(4) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. melléklete 8. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
40. Védelmi erdő (Ev) övezet előírásai
40. § (1) Az Ev jelű övezetbe a település táj- és természetvédelmi, tájképvédelmi és környezetvédelmi célokat szolgáló erdői tartoznak.
(2) A védelmi erdőterületen kizárólag a külön jogszabály szerinti erdészeti létesítmény elhelyezése megengedett, amennyiben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
41. Közjóléti erdő (Ek) övezet előírásai
41. § (1) Az Ek jelű övezetbe a település szabadidő eltöltésére alkalmas rekreációs célokat szolgáló erdői tartoznak.
(2) Az övezetben az erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti célú építmények, továbbá az alábbi közjóléti erdei turisztikai célú építmények helyezhető el:
a) pihenés, testedzés építményei, sportpályák, akadálypályák, kötélpályák erdei tornapálya,
b) terület fenntartásához szükséges építmények,
c) sátorozó hely (táborhely),
d) sétaút tanösvény, pihenőhely,
e) szabadidő-eltöltés építményei,
f) vadetető,
g) vendéglátó-épület, mely önállóan nem, csak kizárólag az a)-e) pontokban sorolt rendeltetések megléte, vagy annak kiegészítéseként telepíthető.
(3) Az Ek jelű erdőterületek országos ökológiai hálózat és helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett telkein vagy telekrészein kizárólag a (2) bekezdés d) és f) pontjaiban felsoroltak helyezhetőek el.
(4) A burkolt felületek és sportpályák alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 1%-át.
(5) Az Ek jelű övezet közművesítettségi mértéke: hiányos.
42. Gazdasági erdő (Eg) övezet előírásai
42. § (1) Az Eg jelű övezetbe az erdőgazdálkodási célokat szolgáló erdői tartoznak.
(2) A gazdasági erdőterületen kizárólag a külön jogszabály szerinti erdészeti létesítmény elhelyezése megengedett.
43. Mezőgazdasági területek
43. § (1)8 A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, állattenyésztés célzott területfelhasználású és kapcsolódó funkciójú, valamint a turisztikai célú lótartáshoz kapcsolódó területei.
(2) Csömör nagyközség területén található mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Má/1 jelű általános mezőgazdasági övezet,
b) Mko/1 jelű korlátozott mezőgazdasági övezet,
c) Mko/2 jelű korlátozott mezőgazdasági övezet,
d) Mko/3 jelű korlátozott mezőgazdasági övezet,
e) Mk/1 jelű kertes mezőgazdasági övezet.
f) Mk/2 jelű kertes mezőgazdasági övezet,
g) Mk/3 jelű kertes mezőgazdasági övezet,
h)9 Mko/4 jelű korlátozott mezőgazdasági övezet.
(3) Mezőgazdasági terület övezeteiben -eltérő övezeti rendelkezés hiányában- nem helyezhetők el/nem létesíthető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó gazdasági építmények védett természeti területtől, vízfolyástól, lakó-, üdülő-, továbbá különleges rekreációs területtől 50 méteren, továbbá tavaktól 100 m-en belül,
b) állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények, lakóépületek, védett természeti területtől, vízfolyástól, tavaktól, lakott-, üdülő-, továbbá különleges rekreációs területtől 100 méteren belül.
(4) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben
a) az előkert: 10,0 méter,
b) oldalkert: 10,0 méter,
c) hátsókert :10,0 méter.
(5) A mezőgazdasági terület övezeteiben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. melléklete 9. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
44. Általános mezőgazdasági terület (Má) övezetének előírásai
44. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a település intenzívebb mezőgazdasági termesztés, állattenyésztés célzott területfelhasználású és kapcsolódó funkciójú területei.
(2) Általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhetők:
a) a növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei,
b) állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei,
c) lakóépület.
(3) Gazdasági rendeltetésű építmények és lakóépület megengedett maximális épületmagassága 4,50 méter, amennyiben a gazdasági építménybe telepítendő sajátos technológia, használat megkívánja, a technológiai építmény legmagasabb pontja elérheti a 13 métert.
(4) Az övezetben legfeljebb 1,8 méter magas áttört szerkezetű kerítés létesíthető.
(5) A termőföld védelme és a hagyományos tájhasználat megőrzése érdekében a mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó. Általános mezőgazdasági terület övezeteiben építmények elhelyezésének feltétele:
a) 3000 m2-nél kisebb telken építmény nem létesíthető;
b) 3000-5000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, továbbá földdel borított pince létesíthető;
c) 5000-10 000 m2 területű szőlő, gyümölcsös művelési ágú telken elhelyezhetők a gyümölcs-, és szőlő gazdálkodáshoz kapcsolódó 44. § (2) bekezdés a.) pontja szerinti gazdasági építmények;
d) 10.000 m2-nél (1 ha) nagyobb területű telken elhelyezhetők a 44. § (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti gazdasági építmények;
e) 14.000 m2-nél nagyobb területű telken 44. § (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
f) Jelen rendelet hatályba lépésekor részben Má övezetbe részben Ev, és Ee övezetbe sorolt telkek esetén 5000 m2-nél nagyobb területű telken 44. § (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti gazdasági építmények, a 14.000 m2-nél nagyobb telken a 44. § (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(6) Az övezetben lakóépület elhelyezésének feltétele továbbá:
a) az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg a lakóépület területe,
b) telkenként legfeljebb egy lakóépület és két rendeltetés alakítható ki,
c) legkisebb telekszélesség: 50,00 méter.
(7) Má jelű övezetben a meglévő lakóépület megtartható, felújítható. A meglévő lakóépület bővítése, vagy annak bontásával új építése csak a 44. § (5)-(6) bekezdésében a lakóépület elhelyezésére vonatkozó előírások teljesülése esetén megengedett.
(8) Lakóépület önállóan nem építhető.
(9) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: hiányos.
45. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) övezet előírásai
45. § (1) A szabályozási terven Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteibe a távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi érdekeket szolgáló területek tartoznak.
(2) Az Mko/1 jelű övezetben
a) az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, szénatároló), méhészet fenntartásához szükséges építmények, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó, kizárólag terménytárolás céljára szolgáló, fából készült, betonalap nélküli építmények, fóliasátor, üvegház helyezhető el, kivéve ahol az övezeti előírás másképp rendelkezik,
b) a földhivatali nyilvántartásban szereplő épületek kubatúráján belül a felújítás, korszerűsítés építési munkái megengedettek.
(3)10 Az övezetben huzamosabb tartózkodásra szolgáló építmények nem helyezhetők el, eltérő övezeti rendelkezés hiányában.
(4) Kerítés kizárólag állattartás érdekében létesíthető,legfeljebb 1,8m magas, kizárólag áttört szerkezetű lehet.
(5) Mko/1 jelű övezetben a rendelet hatályba lépésekor részben Mko övezetbe részben Ev övezetbe sorolt telkek esetén a 2. melléklet 9. pont szerinti táblázatban jelölt értéktől eltérően a legkisebb beépíthető telekméret 5000 m2.
(6) Az Mko/2 jelű övezetben építmény elhelyezése nem megengedett.
(7) Az Mko/3 jelű övezetben az építmények elhelyezésének feltétele:
a) az előkert mérete minimum 35,0 m,
b) 14000 m2-nél kisebb területű telken építményt, fóliasátrat, üvegházat elhelyezni nem lehet,
c) 14000 m2 -t meghaladó területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 5,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház helyezhető el, valamint bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken maximum 2 % beépítéssel terepszint alatti építmény (pince) is elhelyezhető,
d) terepszint alatti építmény földdel borítandó és nem lehet magasabb az eredeti természetes terepszintnél,
e) az övezetben lakórendeltetés nem helyezhető el,
f) az építmények elhelyezése során figyelembe kell venni a közút melletti, és a nagynyomású gázvezeték nyomvonalával és védőtávolságával érintett ingatlanok használatára vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásait is,
g) a közterületi telekhatártól számított 10m mélységig kötelező a területet növényzettel beültetni a településképi rendeletben meghatározottak figyelembevételével,
h) M0 gyorsforgalmi út felől cserjesáv kialakítása kötelező, Kivéve a nagynyomású gázvezeték tengelyétől mért 5-5 m biztonsági övezet területsávjában.
(8)11 Az Mko/4 jelű övezetben az építmények elhelyezésének feltétele:
a) épület, építmény az északi telekhatártól mért legalább 20,0 m távolságra helyezhető el.
b) az övezetben a lovak rendeltetésszerű tartására, a lovagláshoz, a terület fenntartásához szükséges eszközök, az alom- és a takarmány tárolására szolgáló építmények, valamint a lovasokat, látogatókat kiszolgáló szociális-, illetve a lovasbázis irányításához tartozó iroda rendeltetés, illetve az e rendeltetések elhelyezésére szolgáló épületek helyezhetők el.
c) az övezetben lakórendeltetés nem helyezhető el, kivéve a beépíthető alapterület legfeljebb 1 %-án 1 db, a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű ún. szolgálati lakás, amely önálló épületben is elhelyezhető.
d) A területen keletkező, a lótartáshoz kapcsolódó trágyalé és csurgalékvíz gyűjtése és elszállítása kizárólag zárt technológiával történhet.
e) A területen keletkező szennyvizek kezelésére egyedi közműpótló kisberendezés alkalmazható, illetve a területen keletkező szennyvíz vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe is összegyűjthető, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt ürítő helyre kell szállíttatni.
46. Mezőgazdasági kertes (Mk) övezetek
46. § (1) Az Mk jelű mezőgazdasági kertes övezet vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló mezőgazdasági terület.
(2) Az Mk/1 jelű mezőgazdasági rendeltetésű kertes övezetben a kiskertes növénytermesztést kiszolgáló, gyümölcs-, és szőlő gazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű építmény építmények helyezhető el az alábbi feltételekkel:
a) 5000-14000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, továbbá földdel borított pince létesíthető,
b) a 14000 m2-nél kisebb területű telken az a) pontban felsoroltakon felül egyéb építményt elhelyezni nem lehet,
c) az 14.000 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken maximum 2 % beépítéssel egy gazdasági építmény és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A terepszint alatti építmény földdel borítandó és nem lehet magasabb az eredeti természetes terepszintnél.
(3) Az Mk/2 jelű övezetben építmény elhelyezése nem megengedett.
(4) Az állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények elhelyezése az Mk/1, Mk/3 jelű övezetben nem megengedett.
(5) Mezőgazdasági kertes övezetben legfeljebb 1,5 méter magas áttört kerítés létesíthető.
(6) Az Mk/3 jelű övezetben építmények elhelyezésének feltétele:
a) a 2000 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem lehet,
b) az 2000 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken maximum 3 % beépítéssel egy gazdasági építmény és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A terepszint alatti építmény földdel borítandó és nem lehet magasabb az eredeti természetes terepszintnél,
c) maximum 1 lakás rendeltetési egység kialakítása a 10000 m2-t meghaladó területű telkek esetében megengedett, mely kizárólag a telekhasználatot szolgáló gazdasági épületek megléte esetén építhető és az övezetben megengedett beépítés 50%-át meghaladó mértékű nem lehet,
d) az építményeket a kialakult állapot figyelembe vételével, vagy ennek hiányában a telek délkeleti sarkához közelítve kell telepíteni.
(7) Mk jelű övezetben:
a) az előkert: 5,0 méter,
b) oldalkert: 5,0 méter,
c) hátsókert :6,0 méter.
47.Vízgazdálkodási terület általános előírásai
47. § (1) Csömör nagyközség területén található vízgazdálkodási területek a rendeltetésüknek megfelelően az alábbi övezetekbe soroltak:
a) V-me jelű vízmedrek területe övezet,
b) V-tá jelű természetközeli vízjárta területek övezet.
(2) A vízgazdálkodási területeken megengedett építmények elhelyezése esetén az elő-, oldal-, hátsókertek előírásai figyelmen kívül hagyhatók.
48. Vízmedrek (V-me) övezet előírásai
48. § (1) V-me jelű vízmedrek területének övezete a vízfolyások, árkok, valamint a záportározó tó medreit és parti sávjait tartalmazza, mely területen a kialakult értékes és védendő növényállomány megtartandó.
(2) A vízmedrek övezetében a természeti értékek védelme mellett kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
a) vízügyi jogszabályokban megengedett vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
b) a terület fenntartását, a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (információs tábla, tanösvény, természetvédelmi bemutatóhely, esővédő, vadetető).
49. Természetközeli vízjárta terület övezetének (V-tá) előírásai
49. § (1) A szabályzási terven a V-tá jelű övezetbe a mezőgazdasági terület nádas, mocsaras, mélyfekvésű gyepes és vízjárta területeinek, ökológiai és természetvédelmi okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak, mely területen az értékes és védett növényállomány megtartandó.
(2) A természetközeli, vízjárta terület övezetében a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő módon az alábbi építmények helyezhetők el:
a) vízügyi jogszabályokban megengedett vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
b) a terület fenntartását, a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (információs tábla, tanösvény, természetvédelmi bemutatóhely, esővédő, vadetető).
(3) Az övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el.
(4) Az ingatlanok a művelési ágnak megfelelően hasznosítandók, művelési águk csak extenzívebb irányban változtatható meg.
50. Természetközeli terület övezetének (Tk) előírásai
50. § (1) A szabályzási terven a Tk jelű övezetbe soroltak az értékes természetes és természetközeli legelők, mélyfekvésű rétek és lápos területek, melyek ökológiai, és természetvédelmi okokból védendőek, megőrzendőek, mely területen az értékes és védett növényállomány megtartandó.
(2) A természetközeli terület övezetében a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő módon az alábbi építmények helyezhetők el:
a) a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények,
b) a terület fenntartását, művelési ágának megfelelően használatát, továbbá a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (információs tábla, tanösvény, természetvédelmi bemutatóhely, esővédő, vadetető).
(3) Az övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el.
(4) Az ingatlanok a művelési águknak megfelelően hasznosítandók, művelési águk csak extenzívebb irányban változtatható meg.
51. Különleges beépítésre nem szánt területek
51. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek a rendeltetésüknek megfelelően az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Különleges beépítésre nem szánt, hulladékkezelő terület övezete (Kb-hull),
b) Különleges beépítésre nem szánt, rekreációs terült övezete (Kb-rek),
c)12 Különleges beépítésre nem szánt oktatási- és egészségközpont terület övezete (Kb-Oek)
(2) A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben, az ökológiai hálózat által érintett területeken új építmény kizárólag a szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózattal való érintettség jelölésén kívül eső telekrészen helyezhető el.
(3) A Különleges beépítésre nem szánt övezetekbe sorolt telkek építményeire vonatkozó jellemzőket a 3. melléklet 10. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
52. Hulladékkezelő (Kb-hull) terület előírásai
52. § (1) A Kb-hull jelű övezetbe soroltak a település közigazgatási határa mentén 200 méter távolságon belül elhelyezkedő hulladéklerakás-, és hulladékkezelés célú rendeltetésre engedélyezett ingatlanok területei.
(2) Az övezet a hulladékgazdálkodást szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(3) Az övezettel érintett területeket az illetékes hatóságok által előírt módon és mértékben kell rekultiválni.
53. Rekreációs (Kb-Rek) terület előírásai
53. § (1) A Kb-rek/1 jelű övezetek a szabadidős-rekreációs rendeltetési célú építmények elhelyezésére szolgáló területek.
(2) A Kb-Rek/1 övezetben a természetvédelmi és tájképvédelmi értékek megóvása mellett elhelyezhető rekreációs célú építmények:
a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények (pihenőhely játszótér, edzőpark, tornapálya),
a) turisztika építményei, sétaút, tanösvény, pihenőhely,
b) rekreációs-szabadidős célokat szolgáló létesítmények játszótér, edzőpark,
c) kilátó,
d) terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.
(3) Az övezetek területén lévő értékes növényállomány megtartandó.
(4) Az Kb jelű övezetek közműellátottsági mértéke: hiányos.
53/A.13 Oktatási- és Egészségközpont (Kb-Oek) terület előírásai
53/A. §14 (1) Kb-Oek/1 jelű övezetbe sorolt a 0147/114 hrsz-ú telek (Rét u. 88.), a Bócsi kastély területe.
(2) A Kb-Oek/1 övezetben egy telken legfeljebb két fő rendeltetésű épület helyezhető el, melyek
a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
b) kulturális,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) sport, wellness
rendeltetést tartalmazhatnak.
(3) A területen fő rendeltetésű épületen belül egy telken egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás elhelyezhető.
(4) Melléképítményként
a) közmű-becsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló
d) komposztáló
helyezhető el.
(5) Kiegészítő rendeltetésű építményként
a) kerti építmények
b) az oktatási funkcióhoz kapcsolódó a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épületek, építmények
c) műhelyépületek
d) porta
e) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék
helyezhetők el.
(6) Új épület – portaépület kivételével – kizárólag a meglévő kastélyépület hátsó – tornyok nélküli – homlokzatának vonala mögött helyezhető el.
(7) a) A hátsókert 7,5 m.
b) A hátsó telekhatár és a fő rendeltetésű épület távolsága nem lehet kisebb, mint az adott épületnek a hátsókert felé néző tényleges beépítési magassága.
(8) Technológiai és egyéb sajátos építmények magassága nem haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságot. Siló, önálló üzemi kémény, valamint a 63. § (3) bekezdés szerinti építmények az övezetben nem helyezhetők el.
(9) A zöldfelületek legalább 50%-át háromszintes növényzettel kell kialakítani.
(10) A zöldfelület számítás értékébe csak a legalább 4 m2 összefüggő zöldterületek számíthatók be.
Közművek elhelyezése
54. Közműellátás és elektronikus hírközlés általános előírásai
54. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, geotermikus hőellátás),
d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek elhelyezésénél:
a) településképi megjelenésre,
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
d) közműhálózatok területtakarékos elhelyezésére
e) közművek fektetésére vonatkozó ágazati előírásokra
figyelemmel kell lenni.
(4) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
c) A 10 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében útburkolati folyókával (vápavonal kialakítása, vagy tengelyben elhelyezett vasbeton fedlapos rácsos „U” szelvény), vagy zárt csapadékcsatorna építésével lehet csak megoldani. (10 m-nél keskenyebb utcában nyílt árkos vízelvezetés nem építhető)
(7) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási, fásítási, növénytelepítési munkát csak szakhatóságok mellett az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.
55. Vízellátás előírásai
55. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) DN 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad építeni,
c) a közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni,
d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Beépítésre szánt területen a település közcsatorna hálózatának kiépítését követően új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
(3) szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően nem helyezhető üzembe. Házi kút csak az illetékes hatóság által kiadott engedéllyel létesíthető. A részleges közművesítettségi mértékű külterületi építési övezetekben, övezetekben a vezetékes ivóvíz hatóságilag bevizsgált és ellenőrzött, ivóvíz minőségű vízvételezésre alkalmas házi kúttal kiváltható.
(4) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
a) A közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
56. Szennyvízelvezetés előírásai
56. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára, kivétel azokban az esetekben:
a) melyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, víz-zárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett műtárgyba történik vagy
b) a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
57. Szennyvízelvezetés előírásai
57. § (1) A belterület beépítésre szánt területein új épület építésének feltétele a csatornahálózatra való csatlakozás kiépítése, kivétel:
a) azon építési övezetekbe eső ingatlanok, ahol a meghatározott közműellátottság szintje: részleges,
b) azon építési ingatlanok, ahol az építési szándék idején a közcsatorna hálózat nem áll rendelkezésre és annak kiépülte 1 éven belül sem teljesül,
mely esetekben a jelen passzus (3) bekezdésében előírtak alkalmazása megengedett.
(2) A külterület beépítésre szánt területein új beépítés, beruházás megvalósításhoz a szennyvíz veszélymentes, a környezet károsítása nélküli kivezetését az alábbiak szerint kell megoldani:
a) közvetlen a közcsatorna hálózatra vagy annak továbbépítésével megvalósuló csatorna csatlakozással vagy
b) a beépítésre nem szánt terület szennyvízelvezetésére vonatkozó előírások teljesítésével.
(3) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken és a részleges közművesítettségi mértékű területeken elhelyezhető építményben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3,
a) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
b) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.;
c) a szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása esetén annak védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.
(4) A beépítésre nem szánt területeken és a részleges közművesítettségi mértékű területeken elhelyezhető építményben keletkező szennyvizek szennyvíztisztító kisberendezéssel történő kezelése során azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. Amennyiben az újonnan létesülő létesítmény(ek) használatához tervezetten számított napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózat kiépítettsége a csatornázandó területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlan(ok)nak egy éven belül rá kell csatlakozni a közcsatorna hálózatra.
(5) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken és a részleges közművesítettségi mértékű területeken az újonnan létesülő létesítmény(ek) használatához tervezetten számított napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t és közcsatorna hálózat nincs kiépülve, valamint a kiépítettség az elkövetkezendő 1 éven belül sem teljesül a csatornázandó terület 200 méteres távolságán belül, a keletkező szennyvizek tisztására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a tisztított vizek számára megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
b) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
c) a kisberendezés védőterülete a tárgyi ingatlanon belül biztosítható,
d) a tisztítóberendezéssel a tisztítás hatásfoka kielégíti azt a követelményt, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(6) A beépítésre nem szánt területeken és a részleges közművesítettségi mértékű területeken elhelyezhető építményben keletkező szennyvizek kezelésére közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közúthálózati útkapcsolat biztosított.
(7) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,
b) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
(8) Védőtávolságon belül:
a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület újonnan nem létesíthető,
b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.
58. Szennyvízkezelés, elhelyezés előírásai
58. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.
(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(3) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
(4) A szennyvíztisztító telep figyelembe vett védőtávolság igénye az arra kiadott, mindenkor érvényes használatbavételi engedélyben meghatározott érték. A külterületi 0151/14 hrsz-ú ingatlanon működő szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítését, korszerűsítését, felülvizsgálatát el kell végezni a beépítésre szánt területek beépítését megelőzően.
(5) A külterületen keletkező kommunális szennyvizek a jelen rendelet vonatkozó előírásai és az egyéb szakági jogszabályokban, szabványokban foglaltak betartása mellett házi (törpe) szennyvíztisztító berendezés alkalmával is megtisztíthatók. A szennyvíz tisztítottságának fokát a megtisztított szennyvíz elhelyezési módja alapján az engedélyező hatóság határozza meg. Az ipari-, élelmiszer ipari-, valamint a mezőgazdasági szennyvizek tisztítására házi (törpe) szennyvíztisztító berendezés nem alkalmazható.
(6) Csömör kommunális szennyvíztisztítómű technológia működése során keletkező kezelt szennyvíziszap kihelyezése az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett feltételek mellett külterületi mezőgazdasági földrészleteken elhelyezhető.
59. Csapadékvíz elvezetés előírásai
59. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt, akár nyílt) vízelvezetést kell kiépíteni az alábbiak betartása mellett:
a) csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető,
b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező,
c) csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:
ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
cb) telekosztás esetén a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(2) A 20 parkoló állást meghaladó méretű, nem közterületi parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni, gyephézagos burkolattal nem létesíthető.
(3) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági és különleges területek telkein belül szilárd burkolatairól összegyűjtött csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt az elvezető rendszer).
(4) Telken belül keletkező csapadékvizek közterületi kivezetése nem megengedett. A keletkező csapadékvizeket telken belül elszikkasztani és/vagy szikkasztó medence kiépítésével kell tárolni, kezelni.
(5) A csapadékvíz elvezetés szabályozhatósága érdekében a belterület és külterület határán, ahol a topográfiai viszonyok indokolttá teszik övárok létesítése szükséges - település közigazgatási területének külterületére készülő vízrendezési tanulmány alapján - az övárok élővízbe való bevezetését meg kell oldani (a bevezetés előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező).
(6) Lakóterületen a nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ennek érdekében:
a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz- visszaduzzasztást ne okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen,
c) saroktelek kivételével telkenként csak egy áteresz létesíthető, az áteresz szélessége nem lehet 3,5 méternél nagyobb.
60. Felszíni vízrendezés előírásai
60. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.
(2) Karbantartási célra:
a) állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák, tavak, tározók part éleitől min 3-3 m-es vagy minimum egy oldalon 6,0 méteres sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.
(3) Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.
(4) Belvizes területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet.
(5) A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni kell.
(6) Talajerózió csökkentésére beépítésre nem szánt és beépítésre szánt terület határán, ha az a topográfiai viszonyok szükségessé teszik, övárok létesítése szükséges.
61. Energiaellátás előírásai
61. § Az energiaellátást az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt közművesítettség mértékéig, a kialakítani kívánt funkciók követelményeinek megfelelően a jelen rendelet vonatkozó előírásai, az egyéb szakági jogszabályokban, szabványokban, valamint a helyi településképvédelmi rendeletben foglaltak betartása mellett kell megvalósítani.
62. Megújuló energiaforrások előírásai
62. § (1) A településen egyedileg és közösségi szinten egyaránt támogatott a fosszilis (nem megújuló) energiaforrásokon alapuló energiaellátás kiegészítése a megújuló energiaforrások közül a szélenergián, napenergián és a geotermikus energián alapuló technológiákkal.
(2) A jelen rendelet, és a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírásaival összhangban, a beépítésre szánt területeken 6,0 méter épületmagasságot meg nem haladóan, valamint a beépítésre nem szánt területeken 6,0 méter épületmagasságot meghaladóan szélkerekek, törpe turbinák a településkép-védelmi területeken kívül elhelyezhetők.
(3) Azokban az építési övezetekben, amelyek csak teljes közművesítettség megléte mellett építhetők be, a földgázellátás a kialakítani kívánt funkció által megkövetelt teljesítményű napkollektorok és/vagy geotermikus hőellátás alkalmazásával teljes egészében kiváltható.
(4) Azokban az építési övezetekben, amelyek csak teljes közművesítettség megléte mellett építhetők be a villamosenergia ellátás a kialakítani kívánt funkció által megkövetelt teljesítményű szélkerekek és/vagy törpe turbinák alkalmazásával teljes egészében kiváltható.
(5) A geotermikus hőellátás létesítményei számára közlekedési célú közterületen önálló telek kialakítható, magánterületen, vagy nem közlekedési célú közterületen az adott építési övezetben, övezetben előírt minimális telekméreténél kisebb önálló telek is kialakítható.
63. Elektronikus hírközlés előírásai
63. § (1) A beépítésre szánt területek és a beépítésre nem szánt területek elektronikus hírközlése alatt a vezetékes és a vezeték nélküli elektronikus hírközlés értendő.
(2) Az elektronikus hírközlési ellátottságot az egyes építési övezetekben, övezetekben kialakítani kívánt funkciók követelményeinek megfelelően a jelen rendelet vonatkozó előírásai, az egyéb szakági jogszabályokban-, szabványokban, valamint a helyi településképvédelmi rendeletben foglaltak betartása mellett kell megvalósítani.
(3) A torony, toronyjellegű tartóoszlopok és antenna hírközlő berendezések, építmények magassága meghaladhatja az építési övezeti-, övezeti előírásokban megállapított, megengedett legnagyobb épületmagasság értékét az általános érvényű előírások betartása mellett.
64. Védőterületek, korlátozások előírásai
64. § (1) A szabályozási terven jelölt tervezett tehervasút tengelye és attól számított 30-30 méter szélességben jelölt területbiztosítás helye irányadó.
(2) A 0151/14 hrsz.-ú ingatlanon működő BIOGEST technológiájú szennyvíztisztító telep védőtávolsága az arra kiadott, mindenkor érvényes használatbavételi engedélyben meghatározott érték.
(3) Egyéb létesítmények, területhasználatok védőterületeire vonatkozó előírások:
a) a külterületi 057/1 hrsz.-ú ingatlan hulladéklerakó területének telekhatárától mért 500,00 méter,
b) a Gipe-1/1 jelű építési övezetekben a tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, vagy üzemeltetőnek,
c) a b) pontban foglalt esetekben a telkek oldalsó és hátsó telekhatára mentén legalább 5,00 méter széles – lehetőség szerint honos fajokból álló - növénysávot kell telepíteni fa, cserje formájában,
d) a szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területen, suvadás érzékeny területen építmény nem helyezhető el, a területet zöldfelületként kell kialakítani és használni,
e) védőterületeken belül-, és korlátozással érintett területen huzamos emberi tartózkodás céljából nem helyezhető el építmény, vagy egyéb védett területhasználatú épület az Lke, Vt, Üh, Gksz, K-T, K-V, K-Rek jelű építési övezetek területén.
(4) Az (3) pontban foglaltak alól csak eseti elbírálással adható felmentés az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.
(5) A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó korlátozásokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló mindenkor hatályos rendeletben foglaltak szerint kell betartani.
Az építéssel kapcsolatos környezetvédelem és természetvédelem
65. Zaj- és rezgés elleni védelem előírásai
65. § (1) Közlekedési létesítmények létesítésével és működtetésével kapcsolatban a vonatkozó hatályos jogszabályban foglalt előírások és határértékek tartandók be.
(2) Úthálózat felújítása során a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, és anyagokat kell alkalmazni. Meglévő közlekedési útvonalak melletti új telekalakítású vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Tervezett új közlekedési elemek létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.
(3) Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületek átépítése során passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Az épületekbe olyan építőanyagok, szerkezetek építhetők be, melyek a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesülését segítik. Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni. Javasolt a zajtól terhelt területek zajvédő szerkezetekkel, növényzettel történő elválasztása a zajforrástól.
(4) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor a tervezés során biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését.
(5) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, és rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást csak olyan módon lehet létesíteni, üzemeltetni, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
(6) Az M0 körgyűrű 65. kmsz-ben levő komplex autóspihenő, KÖu-M0Pi övezetben zajtól védendő helyiségek tervezésekor (éttermek, eszpresszók, lakószoba szállodában és szálló jellegű épületekben, szállodák, szálló jellegű épületek közös helyiségei) az engedélyezési terv, a bejelentési tervdokumentációban a zajterhelési határértékek teljesülését igazolni kell.
66. Talaj- és felszín alatti, felszíni vízminőség védelem előírásai
66. § (1) Vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait meg kell őrizni. Vízfolyások, csatornák, rendezése során csak környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszer alkalmazható.
(2) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.
(3) A suvadás érzékeny területeket zöldfelületként kell fenntartani.
(4) Az egyes területhasználatok és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok előírásait be kell tartani.
67. Levegőtisztaság védelem előírásai
67. § (1) A levegő védelméről és a légszennyezettségi határértékekről, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) Diffúz légszennyezéssel járó tevékenység során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, növénysávokkal stb.) biztosítani kell.
(3) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, vagy új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.
68. Termőföld védelem előírásai
68. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(2) Termőföld művelés alóli kivonását a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(3) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.
69. Hulladékkezelés előírásai
69. § (1) A terület tervezett létesítményeiben keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni. A hulladékkezelés, szállítás, hulladékgazdálkodás és hasznosítás szempontjából figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat betartva annak előírásait.
(2) A veszélyes hulladékok kezelése és veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzése a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint lehet.
70. Természetvédelem előírásai
70. § A települést érintő magasabb szintű és helyi jogszabályokkal megállapított természetvédelmi kategóriákba sorolt területeket a 2. számú. függelék tartalmazza részletesen, amely területeken a szabályozási terven jelölt területek felhasználásakor a hatályos vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni.
Egyéb előírások
71. Közterületekre, közhasználat céljára átadott területekre
vonatkozó rendelkezések
71. § (1) Közterületek kialakítása és használata a Csömör Nagyközség Önkormányzatának e tárgyú, mindenkori rendelete szerint történhet.
(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
a) önálló reklám, hirdető berendezés;
b) árusítópavilon;
c) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely;
d) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak;
e) művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor;
f) építési munkával kapcsolatos állvány;
g) építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel;
h) távbeszélő fülke;
i) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy;
j) rendezvényekhez kötötten árusítópavilon.
(3) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen a (2) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem zavarja, és nem veszélyezteti.
(4) Árusítópavilon legfeljebb 6,00 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,00 méteres épületmagassággal létesíthető.
72. Nem közlekedési célú közterületek (zöldfelületek) előírásai
72. § (1) A szabályozási tervlapon nem közlekedési célú közterületek (zöldfelületek) jelű ingatlanok a gépjárműforgalom elől elzárt, valamint csapadékvíz elvezetést szolgáló területek, ahol állatkifutó, séta- és kerékpározható út, valamint azok építményei (utcabútorok, mérnöki létesítmények) helyezhetők el, kivétel a KÖu-M0Pi övezet területeit, amely kizárólag az autópálya vonalas zöldfelületeinek fenntartott területeket jelöli.
(2) Az M0 körgyűrű 65. kmsz-ben levő komplex autóspihenő KÖu-M0Pi övezetben a zöldfelületek az alábbiak szerint alakíthatók ki:
a) a zöldfelületei legalább kétszintű növényzet telepítésével alakítandók ki kertépítészeti terv alapján,
b) Az övezetben a „telek zöldfelületként kialakítandó része” jellel határolt területen többszintű védelmi rendeltetésű zöldfelület telepítendő, legalább 25 m2-ként 1 db fa és legalább 1 m2-ként 1 db cserje telepítésével.
73. Mérnöki létesítmények
73. § (1) Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen – kivételt képez ez alól az erdőterület, vízgazdálkodási terület, természetközeli terület, mezőgazdasági területbe tartozó gyep-rét, nádas-mocsaras terület – elhelyezhető:
a) vízműgépház,
b) víz- és záportározó,
c) szennyvízátemelő,
d) transzformátorállomás,
e) gáznyomás-szabályozó,
f) önálló épületként kazánház,
g) közművezetékek nyomvonalai,
74. Művi értékvédelem
74. § (1) A szabályozási terv jelöli a magasabb szintű jogszabályok által megállapított épített környezetben lévő országos védettségű műemléki épületeket, az országos védettségű épület telkeit, a műemléki környezet határait, a régészeti lelőhely területeit és számát. Az országosan védett művi értékeket és a kapcsolódó védelmi területeket, valamint a helyi védelemre javasolt művi értékek listáját a 2. számú. függelék tartalmazza részletesen.
(2) A műemlékek és a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok használata, hasznosítása során a kulturális örökség védelméről szóló mindenkor hatályos törvény előírásai szerint kell eljárni.
75. Régészeti lelőhelyek
75. § A régészeti lelőhelyek a vonatkozó törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel a településfejlesztés során megvalósítandó, földmunkával járó beruházásokat a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell tervezni.
Záró rendelkezések
76. Hatályba léptető rendelkezések
76. § (1)15 HESZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 12/2002. (IX. 19.) számú és az 1/2014.(I.16.) számú önkormányzati rendelet
(2) E rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez16
|
Rajzszám |
Rajz megnevezése |
|
SZT-M/1 |
Csömör Nagyközség Szabályozási tervének módosítása a Móricz Zsigmond utcától délre fekvő tömb területére |
|
tervezési terület határa |
|
Munka megnevezése: |
SZT-M/1 |
|
|
Terv megnevezése: |
Tervszám: 76/2020 |
|
|
Horváth Adrienne vezető településtervező |
Képviselő-testületi jóváhagyás |
2020. október |
2. melléklet a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
|||||
|
1 |
Utcanév: |
Építési övezet jele |
Előkert mérete |
||||
|
2 |
Ady Endre utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
3 |
Arany János utca DK-i oldalán |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
4 |
Árpád utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
5 |
Lke-4/2 |
0,0 méter |
|||||
|
6 |
Bajcsy-Zsilinszky Endre utca |
Lke-2/2 |
1,5 méter |
||||
|
7 |
Bitskey Gyula utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
8 |
Corvina utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
9 |
Corvina tér |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
10 |
Csendes utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
11 |
Csokonai utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
12 |
Deák Ferenc utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
13 |
Lke-4/2 |
0,0 méter |
|||||
|
14 |
Dobó utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
15 |
Erkel Ferenc utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
16 |
Erzsébet utca D-i oldal |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
17 |
Lke-4/2 |
||||||
|
18 |
Erzsébet utca É-i oldal |
Lke-2/2 |
2,0 méter |
||||
|
19 |
Fecske utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
20 |
Ferenc utca ÉK-i oldal |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
21 |
Lke-5/2 |
5,5 méter |
|||||
|
22 |
Gorkij fasor |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
23 |
Lke-5/2 |
7,0 méter |
|||||
|
24 |
Hegyalja utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
25 |
Hegyalja köz |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
26 |
Hunyadi utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
27 |
Lke-5/2 |
3,0 méter |
|||||
|
28 |
Lke-3/1 |
3,0 méter |
|||||
|
29 |
Jókai Mór utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
30 |
József Attila utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
31 |
Lke-5/2 |
3,0 méter |
|||||
|
32 |
Kacsóh Pongrác utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
33 |
Kinizsi utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
34 |
Kistarcsai út |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
35 |
Kossuth Lajos utca É-i oldal |
Lke-2/2 |
0,0 méter |
||||
|
36 |
Kossuth Lajos utca D-i oldal |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
37 |
Kölcsey utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
38 |
Középhegyi út Lejtő utcától Északra |
Lke-2/2 |
10,0 méter |
||||
|
39 |
Középhegyi út Lejtő utcától Délre |
Lke-2/2 |
0,0 méter |
||||
|
40 |
Krämmer Tamás sétány |
Lke-2/2 |
8,0 méter |
||||
|
41 |
Lke-1/2 |
5,0 méter |
|||||
|
42 |
Laki utca |
Lke-1/2 |
5,0 méter |
||||
|
43 |
Lke-2/2 |
8,0 méter |
|||||
|
44 |
Mandulás köz ÉK-i oldal |
Lke-5/2 |
1,5 méter |
||||
|
45 |
Nektár utca, kivétel 364/33-34 hrsz köz |
Lke-2/2 |
10,0 méter |
||||
|
46 |
Mária utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
47 |
Mező utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
48 |
Mogyoródi út |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
49 |
Móricz Zsigmond utca ÉK-i oldal |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
50 |
Nagy Sándor utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
51 |
Nap utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
52 |
Palotai utca |
Lke-2/2 |
8,0 méter |
||||
|
53 |
Páva utca keleti oldala |
Lke-2/2 |
7,0 méter |
||||
|
54 |
Petőfi Sándor utca a Szabadság utcától K-re a Északi oldalon |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
55 |
Petőfi Sándor utca a Szabadság utcától K-re a Déli oldalon |
Lke-2/2 |
0,0 méter |
||||
|
56 |
Petőfi Sándor utca Szabadság utca és Jókai utca közötti szakán |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
57 |
Rákóczi Ferenc utca |
Lke-4/2 |
3,0 méter |
||||
|
58 |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
|||||
|
59 |
Rétpótlék utca (Páva u-tól ÉNy-ra) |
Lke-2/2 |
12,0 méter |
||||
|
60 |
Rétpótlék utca (Páva u-tól DK-re, ÉK-i oldal) |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
61 |
Rozmaring utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
62 |
Sas utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
63 |
Szabadság tér ÉK-i oldal |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
64 |
Szabadság tér DNy-i oldal |
Lke-2/2 |
6,0 méter |
||||
|
65 |
Szabadság utca Gárdonyi G. u. – Ferenc utca – Kacsó P. – Nagy S. u. közötti szakasz |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
66 |
Szabadság utca Ady Endre utca és Nagy Sándor utca közötti szakasz K-i oldalon |
Lke-2/2 |
2,0 méter |
||||
|
67 |
Szabadság utca Hunyadi utca és Kacsóh Pongrác utca közötti szakasz Ny-i oldalon |
Lke-2/2 |
4,0 méter |
||||
|
68 |
Széchenyi köz Ény-i oldal |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
69 |
Széchenyi köz DK-i oldal |
Lke-2/2 |
0,0 méter |
||||
|
70 |
Széchenyi utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
71 |
Lke-4/2 |
3,0 méter |
|||||
|
72 |
Szent László utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
73 |
Szérűskert utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
74 |
Szőlő utca |
Lke-2/2 |
8,0 méter |
||||
|
75 |
Táncsics Mihály utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
76 |
Táncsics Mihály utca HÉV vonal és Ady Endre utca között |
Lke-2/2 |
1,5 méter |
||||
|
77 |
Tinódi köz |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
78 |
Tinódi Sebestyén utca, ny-i oldalon végig, K-i oldalon a Patak utcáig |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
79 |
Tompa Mihály utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
80 |
Vágóhíd utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
81 |
Vörösmarty utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
82 |
Zrínyi Miklós utca |
Lke-2/2 |
3,0 méter |
||||
|
83 |
Tücsökdomb utca |
Lke-2/2 |
15,0 méter |
||||
|
84 |
Árpád utca déli oldala |
Vt-1/2 |
3,0 méter |
||||
|
85 |
Erzsébet utca É-i oldal |
Vt-1/2 |
2,0 méter |
||||
|
86 |
Kossuth Lajos utca |
Vt-1/2 |
0,0 méter |
||||
|
87 |
Vt-3/2 |
0,0 méter |
|||||
|
88 |
Széchenyi tér (művelődési ház) |
Vt-2 |
0,0 méter |
||||
|
89 |
Vt-1/1 |
10,0 méter |
|||||
|
90 |
Vörösmarty utca |
Vt-1/2 |
3,0 méter |
||||
|
91 |
Tompa Mihály utca |
Vt-1/2 |
3,0 méter |
||||
|
92 |
Szabadság utca HÉV és Petőfi S. u. között Ny-i oldal |
Vt-1/1 |
5,0 méter |
||||
|
93 |
Vt-1/2 |
5,0 méter |
|||||
|
94 |
Szabadság utca HÉV és Petőfi S. u. között K-i oldal |
Vt-1/1 |
2,0 méter |
||||
|
|
|||||||
|
Utcanév: |
Építési övezet jele |
Előkert mérete |
|||||
|
95 |
Szabadság utca K-i oldal a Petőfi S. u- Széchenyi tér között |
Vt-1/2 |
0,0 méter, kivétel: |
||||
|
96 |
Vt-1/1 |
0,0 méter |
|||||
|
97 |
Vt-1/2 |
5,0 méter |
|||||
|
98 |
Szabadság utca Ny-i oldala a Petőfi S. u- Széchenyi tér között |
Szabadság utcára merőleges gerincvonalú telepítés esetén |
Vt-1/2 |
15,0 méter |
|||
|
99 |
Szabadság utcával párhuzamos gerincvonalú telepítés esetén |
Vt-1/2 |
0,0 méter |
||||
3. melléklet a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. Kertvárosi lakóterületek építési övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
|
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
Lke-1/1 |
720 |
16,0 |
SZ |
30 |
6,0 |
50 |
|
3 |
Lke-1/2 |
720 |
16,0 |
O |
30 |
6,0 |
50 |
|
4 |
Lke-2/1 |
720 |
16,0 |
SZ |
25 |
5,5 |
50 |
|
5 |
Lke-2/2 |
720 |
16,0 |
O |
25 |
5,0 |
50 |
|
6 |
Lke-3/1 |
1000 |
16,0 |
SZ |
25 |
6,0 |
50 |
|
7 |
Lke-4/1 |
800 |
16,0 |
SZ |
30 |
5,0 |
50 |
|
8 |
Lke-4/2 |
720 |
16,0 |
O |
30 |
5,0 |
50 |
|
9 |
Lke-5/2 |
720 |
16,0 |
O |
25 |
6,0 |
50 |
2.17 Településközponti vegyes területek építési övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
|
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
Vt-1/1 |
720 |
16,0 |
SZ |
45 |
12,0 |
20 |
|
3 |
Vt-1/2 |
720 |
16,0 |
O |
45 |
6,0 |
20 |
|
4 |
Vt-2 |
1500 |
16,0 |
- |
70 |
12,0 |
10 |
|
5 |
Vt-2/1 |
2000 |
16,0 |
SZ |
65 |
12,0 |
30 |
|
6 |
Vt-2/2 |
1500 |
16,0 |
O |
55 |
12,0 |
30 |
|
7 |
Vt-3/2 |
720 |
16,0 |
O |
50 |
7,5 |
20 |
|
8 |
Vt-4/1 |
2000 |
16,0 |
SZ |
40 |
12,0 |
30 |
|
9 |
Vt-4/2 |
720 |
16,0 |
O |
50 |
10,0 |
15 |
|
10 |
Vt-5/1 |
2 000 |
16 |
SZ |
65 |
12,0 |
30 |
3. Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek építési övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
Legkisebb |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
Gksz-1/1 |
2000 |
25,0/50,0 |
SZ |
40 |
14,0 |
20 |
|
3 |
Gksz-2/1 |
2000 |
25,0/50,0 |
SZ |
40 |
12,0 |
20 |
4.18 Egyéb ipari gazdasági területek építési övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
Legkisebb |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
Gipe-1/1 |
2000 |
25,0/50,0 |
SZ |
50 |
14,0 |
15* |
|
3 |
Gipe-2/1 |
2000 |
25,0/50,0 |
SZ |
45 |
7,5 |
25 |
|
4 |
Gipe-3/1 |
800 |
20,0/40,0 |
SZ |
40 |
7,5 |
25 |
|
5 |
Gipe-4/1 |
5 000 |
40,0/160,0 |
SZ |
40 |
7,5 |
25 |
5. Hétvégi házas üdülő területek építési övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
|
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
Üh-1/2 |
720 |
16,0/40,0 |
O |
10 |
4,5 |
60 |
|
3 |
Üh-2/2 |
720 |
16,0/40,0 |
O |
15 |
4,5 |
60 |
|
4 |
Üh-3/1 |
720 |
16,0/40,0 |
SZ |
15 |
5,0 |
60 |
|
5 |
Üh-3/2 |
720 |
16,0/40,0 |
O |
15 |
6,0 |
60 |
|
6 |
Üh-4/1 |
5000 |
16,0/40,0 |
SZ |
10 |
4,5 |
60 |
|
7 |
Üh-5/1 |
720 |
16,0/40,0 |
SZ |
10 |
4,5 |
60 |
6. Különleges területek építési övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
|
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
K-T/1 |
2000 |
- |
SZ |
30 |
6,0 |
40 |
|
3 |
K-V/1 |
300 |
- |
SZ |
20 |
4,5 |
40 |
|
4 |
K-B/1 |
10000 |
50,0 |
SZ |
10 |
4,5 |
40 |
|
5 |
K-Hull/1 |
10000 |
50,0 |
SZ |
10 |
4,5 |
40 |
|
6 |
K-Szv/1 |
300 |
50,0 |
SZ |
20 |
4,5 |
40 |
|
7 |
K-Rek/1 |
5000 |
50,0 |
SZ |
30 |
6,5 |
60 |
|
8 |
K-Szoc/1 |
1250 |
25,0 |
SZ |
40 |
12,0 |
40 |
7. Zöldterületek övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
Z-kp/1 |
- |
SZ |
2 |
2,5 |
90 |
|
3 |
Z-kk/1 |
- |
- |
- |
- |
- |
|
4 |
Z-ke/1 |
- |
- |
- |
- |
- |
8. Erdő területek övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
Ev |
- |
- |
1 |
2,5 |
- |
|
3 |
Ek |
5000 |
SZ |
2 |
3,0 |
- |
9.19 Mezőgazdasági területek övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
|
|
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
|
2 |
Má/1 |
10000 |
- |
30 |
SZ |
2 |
4,5 |
|
3 |
Mko/1 |
10000 |
10000 |
30 |
SZ |
1 |
4,5 |
|
4 |
Mko/2 |
10000 |
- |
30 |
- |
- |
- |
|
5 |
Mko/3 |
10000 |
14000 |
30 |
SZ |
2 |
4,5 |
|
6 |
Mko/4 |
15000 |
- |
30 |
SZ |
3 |
4,5 |
|
7 |
Mk/1 |
1500 |
- |
20 |
- |
2 |
3,5 |
|
8 |
Mk/2 |
1500 |
- |
- |
- |
- |
- |
|
9 |
Mk/3 |
1500 |
2000 |
20 |
SZ |
3 |
4,5 |
10.20 Beépítésre nem szánt különleges területek övezeteinek beépítési jellemzői
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Kialakítható |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
Megengedett legnagyobb épületmagasság |
Legkisebb zöldfelület |
|
2 |
Kb-Hull |
10 000 |
- |
1 |
4,0 |
- |
|
3 |
Kb-Rek |
2000 |
- |
1 |
4,0 |
- |
|
4 |
Kb-Oek/1 |
10 000 |
SZ |
10 |
K*, 4,5 |
60 |
1. függelék a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
Helyi védett építmények a 8/2018. (VII.9.) önk. rendelet (TKR) 1. számú melléklete alapján
|
1) |
Kastély utca 4. |
441/6 hrsz. |
Laki kúria |
|
2) |
HÉV állomás |
902/3 hrsz. |
HÉV állomásépület |
|
3) |
Major utca |
900 hrsz. |
Faluszövetkezet központi üzemépülete |
|
4) |
Major utca |
981/1 hrsz. |
Simon villa |
|
5) |
Petőfi utca 24. |
995 hrsz. |
Evangélikus templom |
|
6) |
Petőfi utca 26. |
1423 hrsz. |
Evangélikus lelkészi hivatal |
|
7) |
Árpád utca 65. |
1626 hrsz. |
lakóház, pince, kamra, kút” |
|
1) |
Erzsébet u. 29. |
735 hrsz. |
Katolikus plébánia épülete |
|
2) |
Emlékmű köz |
1410/1hrsz. |
Gloria Victis emlékmű |
3. függelék a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez a 17/2019. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
Megállapította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2020. (XI.23.) Önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2020. XI. 24-től. A hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2022. (VII.6.) Önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2022. VII. 7-től.
Beiktatva: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2020. (XI.23.) Önkormányzati rendelete 2. § alapján. Hatályos: 2020. XI. 24-től. A hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Polgármesterének 20/2020. (XII.18.) rendelete 1. §. Hatályos: 2020. XII. 19-től. A hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (II.17.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2022. II. 18-tól. Rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben kell alkalmazni.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (II.17.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2022. II. 18-tól. Rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben kell alkalmazni.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (II.17.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2022. II. 18-tól. Rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben kell alkalmazni.
Megállapította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020. (III.30.) Önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2020. III. 31-től.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020. (III.30.) Önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2020. III. 31-től.
Megállapította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020. (III.30.) Önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2020. III. 31-től.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020. (III.30.) Önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2020. III. 31-től.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (VI.19.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2023. VI. 20-tól.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (VI.19.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2023. VI. 20-tól.
Beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (VI.19.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2023. VI. 20-tól.
Megállapította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2020. (XI.23.) Önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2020. XI. 24-től. A hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Módosította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020. (III.30.) Önkormányzati rendelete 6. §, Melléklet, Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2020. (XI.23.) Önkormányzati rendelete 4. §, 1. melléklet. Hatályos: 2020. XI. 24-től. Módosította: Csömör Nagyközség Polgármesterének 20/2020. (XII.18.) rendelete 2. §, 1. melléklet. Hatályos: 2020. XII. 19-től. Módosította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (II.17.) önkormányzati rendelete 2. §, 1. melléklet. Hatályos: 2022. II. 18-tól. Módosította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2022. (VII.6.) Önkormányzati rendelete 1. §, 1. melléklet. Hatályos: 2022. VII. 7-től. Módosította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §, 1-2. melléklet. Hatályos: 2023. III. 14-től. Módosította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (VI.19.) önkormányzati rendelete 3. §, 1. melléklet. Hatályos: 2023. VI. 20-tól.
A 10. sort beiktatta: Csömör Nagyközség Polgármesterének 20/2020. (XII.18.) rendelete 3. §, 2. melléklet. Hatályos: 2020. XII. 19-től. A hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Az 5. sort beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (II.17.) önkormányzati rendelete 3. §, 2. melléklet. Hatályos: 2022. II. 18-tól. Rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben kell alkalmazni.
Megállapította: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020. (III.30.) Önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2020. III. 31-től.
A 4. sort beiktatta: Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (VI.19.) önkormányzati rendelete 4. §, 2. melléklet. Hatályos: 2023. VI. 20-tól.