Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 1.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról

Hatályos: 2023. 03. 01- 2024. 04. 30

Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 1.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról

2023.03.01.

Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 10. § (1) bekezdése, a 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdés e) pontjában és 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Szoctv. 2. §-ában, 25. § (3) bekezdés b) pontjában és 45. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól a következő rendeletet alkotja:

1. § [A rendelet célja]

(1) E rendelet célja, hogy Csömör Nagyközség közigazgatási területén egyének és családok szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit

(2) Az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

2. § [A rendelet hatálya]

E rendelet hatálya kiterjed a Csömörön bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen is Csömörön lakó

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják,

f) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Csömörön jogszerűen tartózkodó állampolgáraira és gyermekeikre, továbbá

g) a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá kerül - feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.

3. § [A rendeletben szabályozott ellátási formák]

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít az e rendeletében meghatározottak szerint.

a) Települési támogatás keretében igényelhető ellátások:

aa) Rendszeres támogatások:

ab) lakhatási támogatás,

ac) létfenntartási támogatás,

ad) ápolási támogatás,

ae) gyógyszertámogatás,

af) gyermeknevelési,

ag) bölcsődéskorúak támogatása,

ah) hulladékkezelési díj támogatása,

b) Rendkívüli települési támogatások:

ba) létfenntartási támogatás,

bb) temetési támogatás,

bc) elemi kárra

bd) újszülöttek támogatása,

be) időskorúak támogatása

bf) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

(2) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket a polgármester és a Népjóléti és Kulturális Bizottság gyakorolja. A Szoctv. 4. § (2) bekezdése szerinti hajléktalan személyek – a gyermekétkeztetési kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kivételével – nem jogosultak az e rendeletben szabályozott ellátásokra.

4. § [ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK]

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása, – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – kérelemre történik, melyet az e célra rendszeresített, az egyes ellátásoknál külön megjelölt, e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványban felsorolt – az egyes ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges – mellékleteket.

(2) A kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – postai úton a Polgármesteri Hivatal postacímére címezve, személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán vagy elektronikus úton lehet benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványok beszerezhetőek a Polgármesteri Hivatal recepcióján, valamint letölthetőek az önkormányzat honlapjáról (www.csomor.hu).

(4) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja jogosult.

(5) Rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.

(6) Rendkívüli gyermekvédelmi és rendkívüli települési támogatás hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény és természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.

(7) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható. Nem jogosult a kérelmezett ellátásra, aki a kérelmére indult eljárás során nem teszi lehetővé a környezettanulmány elvégzését.

(8) Az önkormányzati szociális hatóság – a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából – a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

(9) A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(10) A pénzbeli ellátások folyósítása általában postai úton, vagy – külön kérésre, a számlaszám igazolása mellett – lakossági folyószámlára utalással történik a jogosult vagy törvényes képviselője részére. Kivételes esetben a polgármester házipénztárban történő kifizetést engedélyezhet.

(11) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,

b) a jogosult azt kéri,

c) a jogosult meghalt,

d) a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött,

e) a jogosult személy akadályozza az eljárást a jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárásban,

f) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(12) A (11) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja az a), b) és d) – f) pont esetében a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezésének a napja, a c) pont esetében az elhalálozás hónapjának utolsó napja.

(13) A rendszeres ellátásra való jogosultság megszűnése esetén a jogosultat a megszűnés napja szerinti hónapra jutó ellátás teljes havi összege megilleti.

(14) A Szoctv-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e jogszabályok megsértésével nyújtott ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére.

(15) Nem jogosult települési támogatásra, aki érvényes tartási szerződés kötelezettje vagy jogosultja.

5. § [Az ellátások pénzügyi feltétele, a pénzügyi források felhasználásának rendje]

(1) A szociális és gyermekvédelmi jellegű települési támogatások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi keretet az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(2) Az önkormányzat által nyújtandó települési támogatások megállapítására csak abban az évben van lehetőség, melyben az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet alapján az ellátások megállapításához szükséges források rendelkezésre állnak.

6. § [Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai]

(1) A megállapított rendszeres települési támogatásra a kérelmező a benyújtás napjától jogosult, kifizetése és folyósítása a hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységén keresztül, a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig, a kérelmező nyilatkozata alapján átutalással, postai úton, vagy házipénztári kifizetéssel történik az alábbiak szerint:

a) amennyiben a kérelmet a tárgyhó 15-ig nyújtották be, akkor egész havi,

b) amennyiben a kérelmet tárgyhó 16-tól nyújtották be, akkor félhavi rendszeres támogatás kerül kifizetésre a jogosultnak,

c) ápolási támogatás esetén a kifizetés a jogosultság kezdő napjától jár.

(2) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást köteles a hivatalnak 15 napon belül bejelenteni.

(3) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a hivatal bármikor jogosult ellenőrizni.

(4) Amennyiben a 4. § (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a hivatal az ellátás megszüntetése és a jogosulatlanul felvett települési támogatás megtérítésére vonatkozóan az Szt. Szoctv. szabályai szerint intézkedik.

(5) Amennyiben a jogosulatlanul felvett települési támogatás megtérítése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, méltányosságból a Népjóléti és Kulturális Bizottság a megfizetendő összeget

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben fizettetheti meg.

7. § [II. RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK]

(1) Rendkívüli települési támogatásra azok a személyek jogosultak, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, iskoláztatáshoz, a gyermek hátrányos helyzete - miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapítását a képviselő-testület a Népjóléti és Kulturális Bizottság és a polgármester hatáskörébe átruházza.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen a Szociális Alapszolgáltatási Központ, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, illetve természetes személy vagy társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(4) Egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal részesülhet rendkívüli települési támogatásban – bele nem értve az 7. § (1) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdésében meghatározott esetet - a szociálisan rászoruló személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó.

(5) Különösen indokolt esetben, a Népjóléti és Kulturális Bizottság megállapíthat egy éven belül az (4) bekezdésben meghatározottakon túl is támogatást és eltérhet a rendeletben meghatározott jogosultsági feltételektől, amennyiben a rászoruló személy szociális helyzete megkívánja.

8. § [Rendkívüli létfenntartási támogatás]

(1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén alkalmanként legfeljebb ötvenezer forintig terjedő összegben rendkívüli települési támogatásban részesülhet az a személy, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetén annak 450%-át.

(2) Rendkívüli temetési támogatás

a) A temetési költségek mérséklésére nyújtandó rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetén annak 450 %-át.

b) Az e címen nyújtott rendkívüli települési támogatás összege legfeljebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének összege, de legalább 30 000 Ft.

c) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 300 000 Ft.

9. § [Rendkívüli gyermeknevelési támogatás]

(1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére, valamint a nagykorúvá vált fiatal felnőttnek, aki a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat rendkívüli települési támogatás adható, ha a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350%-át és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

(2) A segély elsősorban a felmerülő kiadások mértéke, de gyermekenként legfeljebb 30 000 Ft.

10. § [Rendkívüli települési támogatás elemi kárra]

(1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető kárának enyhítésére, jövedelmétől függetlenül az a személy, aki különösen elemi kár, tűzeset, baleset, betegség okozta rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A támogatás elsősorban a kár nagyságához igazodó, de legfeljebb 300 000 Ft.

11. § [Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékhoz]

(1) Rendkívüli települési támogatásban részesülhet az a személy, aki lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot halmozott fel és családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetén 450%-át.

(2) A támogatás összege a kimutatott hátralék legfeljebb 50 %-a, de maximum 80 000 Ft.

12. § [Újszülöttek támogatása]

(1) Rendkívüli települési támogatás, mint újszülöttek támogatása (a továbbiakban: újszülöttek támogatása) alanyi jogon jár annak a gyermeknek:

a) aki csömöri lakóhellyel rendelkezik,

b) akinek a családi pótlékra jogosult szülője, törvényes képviselője a gyermek születését megelőző egy éve bejelentett csömöri állandó lakóhellyel rendelkezik, továbbá életvitelszerűen Csömörön tartózkodik.

(2) Az újszülöttek támogatás összege gyermekenként 30.000.-Ft.

(3) A szülő, törvényes képviselő a formanyomtatványon bejelenti a gyermek születését, amelyhez csatolni kell:

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

b) a szülő, törvényes képviselő és a gyermek személyi azonosítót és lakcímet igazoló

hatósági igazolványának másolatát.

(4) Az újszülöttek támogatása a gyermek megszületését követő egy éven belül állapítható meg.

13. § [Időskorúak támogatása]

(1) Rendkívüli települési támogatás, mint időskorúak támogatása (a továbbiakban: időskorúak támogatása) jár alanyi jogon annak:

a) aki csömöri lakóhellyel rendelkezik,

b) és aki az adott évben betölti a 80., 85. életévét,

c) valamint a 90 éven felüliek évente, kivéve azokat, akik a szépkorúaknak járó támogatásra jogosultak. (90., 95., és a 100. életévüket betöltők).

(2) Az időskorúak támogatásának összege 30.000.-Ft.

14. § [III. RENDSZERES TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK]

(1) Rendszeres települési támogatásra azok a személyek jogosultak, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról tartósan más módon nem tudnak gondoskodni betegségük, munkanélküliségük, vagy egyéb szociális hátrányok miatt.

(2) A rendszeres települési támogatás megállapítását a képviselő-testület a Népjóléti és Kulturális Bizottság hatáskörébe átruházza.

(3) A rendszeres települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen a Szociális Alapszolgáltatási Központ, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, illetve természetes személy vagy társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(4) Egy naptári éven belül egy család egy rendszeres települési támogatásban részesülhet.

(5) Különösen indokolt esetben, a Népjóléti és Kulturális Bizottság megállapíthat egy éven belül az 4. § (5) bekezdésben meghatározottakon túl is támogatást és eltérhet a rendeletben meghatározott jogosultsági feltételektől, amennyiben a rászoruló személy szociális helyzete megkívánja.

15. § [Lakhatási támogatás]

(1) Rendszeres települési támogatás, mint lakhatási támogatás (a továbbiakban: lakhatási támogatás) nyújtható a szociálisan rászoruló családok részére a család tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350%-át egyedül élő esetében annak 450%-át.

(3) A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások:

a) a villanyáram-,

b) a víz- és csatornahasználat

c) a gázfogyasztás,

d) a szemétszállítás díja,

e) a lakbér vagy az albérleti díj

f) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,

g) közös költség,

h) tüzelőanyag költsége.

(4) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(5) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 500.-Ft.

(7) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének a 25%-a azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

16. § [Létfenntartási támogatás]

(1) Rendszeres települési támogatásra, mint létfenntartási támogatásra (a továbbiakban: létfenntartási támogatás) jogosult az a munkaviszonnyal, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy, akinek az egészségi, illetve mentális állapota a rendszeres munkavégzést kizárja és a Szociális Alapszolgáltatási Központtal az együttműködést vállalja.

(2) A kérelmet az erre szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, s mellékelni kell

a) a Szociális Alapszolgáltatási Központ javaslatát,

b) a kérelmező jövedelméről és egészségi állapotáról szóló nyilatkozatát.

(3) A létfenntartási támogatás havi összege 30.000.-Ft.

17. § [Ápolási támogatás]

(1) Rendszeres települési támogatásra, mint ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg annak a nagykorú és cselekvőképes személynek, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg Csömöri lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is Csömörön lakó hozzátartozója gondozását végzi.

a) A közeli hozzátartozó a Polgári törvénykönyv szerint:

aa) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,

ab) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),

b) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,

ba) a házastárs, az élettárs,

bb) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

(2) A kérelmet az erre szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell

a) a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt tartósan felügyeletre szoruló, önmaga ellátására képtelen, tartósan beteg személy személy,

b) az ápoló családjának jövedelméről szóló igazolását.

(3) A rendszeres települési ápolási díj támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(4) Nem jogosult támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az Szt. szerinti rendszeres pénzellátásban részesül,

b) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

c) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.

d) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója.

(5) A jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal.

(6) Az ápolási támogatást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) Ápolási kötelezettség elmulasztásának minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,

b) az ellátott lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról,

c) krízishelyzet kialakulásának megelőzéséről és ez idő alatt helyettesítéséről nem gondoskodott.

(8) Az ápolási kötelezettség teljesítését a Szociális Alapszolgáltatási Központ ellenőrzi.

18. § [Gyógyszertámogatás]

(1) Rendszeres települési támogatás, mint gyógyszertámogatás, vagy gyógyászati segédeszköz-ellátás költségeinek támogatása (a továbbiakban: gyógyszertámogatás) állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetén 450%-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(2) A kérelmet az erre szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell

a) a háziorvos és a gyógyszertár igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátás költségeiről,

b) a kérelmező családja jövedelméről szóló igazolását.

(3) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja. Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakcímét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a szükséges gyógyító ellátások megnevezését, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését, mennyiségét.

(4) A gyógyszerszükségletről kiállított háziorvosi igazolást a gyógyszertár árazza be.

(5) A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás költségének 75%-a, de legfeljebb havi 15.000.-Ft lehet.

19. § [Rendszeres gyermeknevelési támogatás]

(1) Rendszeres települési támogatás, mint gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyermeknevelési támogatás) állapítható meg annak gyermeknek:

a) aki anyagi segítségre szorul,

b) a fiatal felnőttnek:

ba) aki anyagi segítségre szorul,

bb) és a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

bc) és a 25. életévét nem töltötte be, és a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350%.

(2) A gyermek törvényes képviselője, vagy a fiatal felnőtt a gyermeknevelési támogatásra irányuló kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(3) A kérelemhez a gyermeket gondozó család, vagy nagykorúvá vált fiatal felnőtt személy élethelyzetének igazolása céljából csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:

a) a gyermek, valamint a fiatal felnőtt esetében az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,

b) a család jövedelméről szóló igazolást,

c) gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az egyedülállóságról szóló nyilatkozatot,

d) a gyermek elhelyezésére, és a gyermektartásdíj megállapítására vonatkozó bírósági, vagy gyámhatósági döntést vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a gyermek érdekében a szülő mikor indítja el az eljárást,

e) tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

(4) A gyermeknevelési támogatás összege havonta gyermekenként, vagy fiatal felnőttenként 6.000 Ft.

20. § [Rendszeres települési támogatás, mint bölcsődés korúak napközbeni ellátásának támogatása]

(1) Rendszeres települési támogatás (a továbbiakban: bölcsődés korúak támogatása) jár kérelemre annak a csömöri lakóhellyel rendelkező szülőnek, törvényes képviselőnek, akinek bölcsődés korú gyermeke nem az önkormányzati ellátási szerződés szerinti bölcsődei ellátásban részesül.

(2) A bölcsődés korúak támogatása havi 15.000.-Ft.

(3) A gyermek törvényes képviselője a támogatásra irányuló kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a támogatott gyermek elhelyezését biztosító intézmény (bölcsőde, családi napközi) igazolását arról, hogy a gyermeket fogadja.

21. § [Hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatása]

(1) Rendszeres települési támogatás, mint hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatást (a továbbiakban: hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatása) igényelhet az a csömöri lakóhellyel rendelkező, hetvenedik életévét betöltött és a szolgáltatással érintett ingatlanban igazoltan egyedül élő személy, aki a hulladékkezelési közszolgáltatást 60 literes gyűjtőedénnyel veszi igénybe.

(2) A kérelmező kérelmét formanyomtatvány nyújthatja be, melyhez csatolni kell a lakcímkártya a másolatát.

(3) A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától december 31-ig kell megállapítani, a jogosultság feltételeit félévente ellenőrzi a hivatal.

(4) A hulladékkezelési negyedéves díj támogatása a szolgáltató által megállapított mindenkori díj mértékének összege. A jogosult részére történő támogatás összegének kifizetése negyedévente történik.

(5) A hivatal a jogosultság fennállásának feltételeit folyamatosan ellenőrzi.

(6) A jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) a támogatott személy lakcímén több személy van bejelentve, illetve bejelentés nélkül az ingatlanban életvitelszerűen többen élnek

b) a támogatott személy meghal.

22. § [IV. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK]

(1) A rendkívüli és rendszeres települési támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani.

(2) A természetbeni ellátás formájában nyújtott támogatás összegét indokolt esetben a Szociális Alapszolgáltatás Központ veszi fel a hivatal házipénztárában, és azt az önkormányzati hatósági határozatban megállapított természetbeni ellátás formájában biztosítja a család részére.

23. § [Tűzifa támogatás]

(1) Alkalmanként 1 m3 tűzifa támogatás állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, és családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetén 450%-át.

(2) Tűzifa támogatási kérelem október 1-jétől március 31-ig nyújtható be.

(3) A tűzifa támogatásra való jogosultság megállapítását a képviselő-testület a Népjóléti és Kulturális Bizottság és polgármester hatáskörébe átruházza

24. § [Köztemetés]

(1) Csömör Nagyközség Önkormányzata gondoskodik a közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségét a hivatal egy hónapon belül megkéri.

(3) Az önkormányzat a köztemetés költségeit

a) hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezheti.

(4) Amennyiben a köztemetés költségeinek kifizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, méltányosságból a Népjóléti és Kulturális Bizottság a költségek megfizetését elengedheti.

(5) A köztemetés megállapítását a képviselő-testület a Népjóléti és Kulturális Bizottság hatáskörébe átruházza.

25. § [Záró rendelkezés]

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csömör Nagyközség Önkormányzat 4/2015 (II.23.) rendelete.

(2) Ez a rendelet 2023. március 1-jén lép hatályba.