1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) valamint a végrehajtásukról kiadott jogszabályok alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások formáit, azok igénybevételének módját, az ellátás megszűnésének és megszűntetésének eseteit, az ellátásokért fizetendő térítési díjakat, a jogosultak érdekvédelmét, a fenntartó feladatát és jogkörét szabályozza.

2. § (1) A rendelet hatálya a Csömör Nagyközség által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekre és az Sztv. 3. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokat igénybe vehetik:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Csömör Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az Sztv. és a Gyvt. alapján meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapszolgáltatások közül az alábbiakat biztosítja:

(2) Szociális alapszolgáltatások:

(3) Gyermekjóléti alapszolgáltatások:

(4) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjainak megállapítására az Sztv. és a Gyvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat az általa fenntartott Szociális Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: szolgáltatást nyújtó intézmény) útján biztosítja.

(6) Az Önkormányzat a bölcsődei ellátást a Csömöri Hársfa Önkormányzati Bölcsőde útján biztosítja.

(7) A: szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője dönt a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó kérelmekről.

(8) Az Önkormányzat dönt:

5. § (1) Az Önkormányzat étkeztetést biztosít az Sztv. 62. § (1) bekezdésben felsorolt szociális rászorulók és eltartottjai részére a vonatkozó feltételek fennállása esetén.

(2) Az étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak a legalábbi napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, így különösen:

(3) Az egészségi állapot miatti rászorultsághoz a kérelmező csatolja a (2) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy jogelődjének szakvéleményét, a (2) bekezdés c) pontja esetében az orvos igazolását, vagy kórházi zárójelentését.

(4) Fogyatékossága, tartós betegsége miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

(5) A fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve a magasabb összegű családi pótlékban részesülés tényét a kérelmezőnek az e tényt megállapító határozattal igazolnia kell.

(6) Pszichiátriai és szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti, vagy bentlakásos intézeti ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget kezelőorvos, vagy szakorvos véleményével kell igazolni.

(7) Hajléktalanságuk miatt rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, és ennek tényét lakcímkártyájával igazolja.

(8) Jövedelmi helyzete alapján szociálisan rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki az Sztv. 114. § (3) bekezdésének megfelel,

6. § (1) Az étkeztetést a szolgáltatást nyújtó intézmény a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 21. § (1) bekezdése alapján biztosítja.

(2) Az Önkormányzat az étkeztetést vállalkozási szerződéssel, külső cég útján biztosítja a Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezésében.

7. § (1) A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amelyet az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében kell biztosítani.

(2) A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni elsősorban azon személyekről - önálló életvitelük fenntartása érdekében - akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk hozzátartozóik nem gondoskodnak.

(3) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést, vagy – a szociális segítés tevékenységeit is magában foglaló – személyi gondozást kell nyújtani.

(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető a 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 3. melléklete szerint végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatának keretében megállapítja, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés, vagy személyi gondozás indokolt.

(5) A házi segítségnyújtást a megállapított gondozási szükségleteknek megfelelő időtartamban kell biztosítani.

(6) Házi segítségnyújtásban a tartási vagy öröklési szerződést kötött ellátásra jogosult személy esetén, térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett a mindenkori intézményi térítési díj megfizetésére. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. Az ellátott a térítési díj megfizetését nem vállalhatja át.

(7) A házi segítségnyújtás esetében a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 25%-át. Amennyiben házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 30%-át.

(8) A házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

8. § A Szociális Alapszolgáltatási Központ a gondozási szükségletnek megfelelő ellátást biztosítja.

9. § (1) A családsegítés a szociális és mentálhigiéniás problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) Az intézmény a családsegítés keretében ellátja az Sztv. 64. § (4) bekezdése szerinti feladatokat.

(3) A családsegítési szolgáltatás igénybevétele térítésmentes és – a hatósági intézkedéssel érintett esetek kivételével – önkéntes.

(4) Az ellátást a Szociális Alapszolgáltatási Központ biztosítja.

10. § (1) A nappali ellátásra jogosultak elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek. A nappali ellátás részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.

(2) Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az az időskorú, aki egyedül él, vagy akinek jövedelmi viszonyai alacsonyak, vagy szociálisan hátrányos helyzetű.

(3) Nem veheti igénybe az ellátást az a személy, aki:

(4) Az ellátás határozott vagy határozatlan időtartamra biztosítható.

(5) Nappali ellátást nyújtó intézmények:

(6) A fogyatékos személyek nappali ellátása az Egyenlő Esélyekért ! Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés útján kerül biztosításra.

11. § Az Önkormányzat a következő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátási formákat biztosítja:

12. § (1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Gyvt. 39. § és 40. §--ban foglaltak szerint látja el.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a: Gyvt. 39. §- ában foglaltakon felül különösen:

(6) Az Önkormányzat a Gytv. 39. §-ában, valamint a 40. § (2) bekezdése szerinti feladatait a Szociális Alapszolgáltatási Központ Család-és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül, térítésmentesen látja el Csömör Nagyközség területén. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe Csömör Nagyközség közigazgatási területe.

(7) A Szociális Alapszolgáltatási Központ családsegítés keretében biztosítja

(8) A gyermekjóléti ellátások igénybevétele – a hatósági intézkedéssel érintett esetek kivételével – önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. A kérelmet az szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(9) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője további intézkedés megtétele miatt megkeresi az illetékes járási család és gyermekjóléti központot.

(10) Az ellátások megszűnnek a Gyvt. 37/A §-ában meghatározott esetekben és módon.

13. § (1) A bölcsődei ellátást Csömör Nagyközség közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező családok vehetik igénybe Csömör Nagyközség által működtetett Önkormányzati Bölcsődénél (Hársfa Önkormányzati Bölcsőde), illetve az Önkormányzattal ellátási szerződést kötő intézményeknél (magánbölcsődék).

(2) A bölcsődei ellátás keretében a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani, ahol a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható. Az ettől eltérő eseteket a Gyvt. szabályozza.

(3) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.

(4) Amennyiben sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátására kerül sor, az ellátást nyújtó intézmény együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.

14. § (1) A bölcsődei felvétel, írásbeli kérelemre történik, melyet szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A felvételről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője dönt, amelyről az ellátás megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal tájékoztatja az igénylőt, az ellátandó gyermek törvényes képviselőjét.

(3) A bölcsődei felvétel során előnyben részesül, ha

15. § (1) A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.

(2) A bölcsődei ellátásért térítési díjat kell fizetni, amely gondozási díjból és étkezési díjból áll.

(3) A térítési díj mértékét, a díjfizetés határidejét és módját, a kedvezmények igénybevételének lehetőségét és módját a szülő, illetve a törvényes képviselő és az intézmény közötti megállapodás tartalmazza, az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a Hársfa Önkormányzati Bölcsődében biztosított ellátásokról, azok igénybevételének módjáról, és a térítési díjakról szóló 26/2023. (X.25.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(4) A bölcsődei ellátás megszűnik a szülő, illetve a törvényes képviselő és az intézmény közötti megállapodásban rögzített esetekben.

(5) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

16. § (1) A családok átmeneti otthonát Csömör Nagyközség közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező családok vehetik igénybe, amit az Önkormányzat ellátási szerződés alapján, a Magyar Protestáns Segélyszervezet által fenntartott családok átmeneti otthonában biztosít.

(2) A családok átmeneti otthonában történő elhelyezésre a Szociális Alapszolgáltatási Központ tesz javaslatot a család krízishelyzete alapján. A család felvételéről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője dönt.

(3) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy - ha köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll -, legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A nagykorú testvér tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyának fennállását félévente igazolni kell.

(4) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja.

17. § (1) Az Önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést vállalkozási szerződéssel, külső cég útján biztosítja a Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezésében.

(2) A szünidei gyermekétkeztetést a szolgáltatást nyújtó intézmény a szülő, törvényes képviselő kérelmére a hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére ingyenesen biztosítja.

(3) Az Önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést a (2) bekezdésben foglalt gyermekeken túl - a nyári szünidőben - a szociálisan rászoruló gyermekek részére is ingyenesen biztosíthatja.

(4) A (2) bekezdésben említett gyermekekre a Szociális Alapszolgáltatási Központ tesz javaslatot és a Népjóléti és Kulturális Bizottság hagyja jóvá határozattal.

(5) Az Önkormányzat a nyári tanítási szünet előre meghatározott részében biztosítja az étkeztetést.

18. § (1) A szünidei gyermekétkeztetésre jogosult gyermek szülője, törvényes képviselője a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. számú melléklete szerinti nyilatkozaton nyújtja be gyermekétkeztetési igényét a Csömöri Polgármesteri Hivatalba.

(2) A nyilatkozatot a szünidőt megelőző 30 nappal korábban a jegyző megküldi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek törvényes képviselőjének, aki az igényét a szünidő előtt legalább 15 nappal korábban köteles leadni.

(3) A gyermek részére biztosított ebédet a szülő, törvényes képviselő, vagy az általa meghatalmazott személy, a fiatalkorú gyermek megfelelő, az étel hordozására alkalmas dobozban viheti el.

19. § Ha a szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a szülő a Szociális Alapszolgáltatási Központ felé 09.00 óráig bejelenti

20. § (1) Az Önkormányzat az intézményi gyermekétkeztetést vállalkozási szerződéssel, külső cég útján biztosítja az általa fenntartott óvodában, valamint a közigazgatási területén lévő nevelési-oktatási intézményben.

(2) Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhetnek a gyermekek és a tanulók az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon.

(3) Az óvodában és a nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

(4) Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

21. § (1) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapösszegét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A személyi térítési díjat az étkeztetést biztosító intézmény vezetője – a normatív kedvezmények figyelembevételével – állapítja meg.

(3) Az ellátásért fizetendő térítési díjat tárgyhó 10-ig kell befizetni.

(4) A jogosult, vagy törvényes képviselőjének személyi térítési díj elmaradása esetében, a Gyvt. 133. §-a az irányadó.

(5) A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a térítési díj megfizetésére való felszólítás átvételét követő nyolc nap elteltével értesíti a Csömöri Polgármesteri Hivatalt a térítési díj behajtása iránt. A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a felszólító levélben tájékoztatja a hátralékost a behajtás módjáról, illetve az ellátás megszüntetésének lehetőségéről.

22. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. A kérelmet az szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) Az igénylő a szociális rászorultsága alapjául szolgáló körülmények feltárásában közreműködik, valamint a szociális rászorultság igazolásához, a térítési díj megállapításához szükséges iratokat, nyilatkozatokat becsatolja, illetve az étkeztetés esetén az Sztv. és a Gyvt. rendelkezései szerint a szükséges iratokat benyújtja.

(3) Ha az igénylő a szükséges adatokat meglévő iratok hiányában nem tudja bemutatni a Szociális Alapszolgáltatási Központ családsegítés keretében támogatást nyújt azok pótlásához, beszerzéséhez. Ebben az esetben az igénylő vállalja az együttműködést a családsegítővel. Amennyiben az igénylő az együttműködést nem vállalja a vezető az ellátást megtagadhatja

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a szolgáltatást nyújtó intézmény által biztosított ellátások esetében az intézmény vezetője dönt, döntéséről írásban értesíti a kérelmezőt, illetve a törvényes képviselőjét.

(5) Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét azonnal biztosítani, ha valamely személy azonnali ellátása halaszthatatlan, a késedelem a rászorulónak életét, testi épségét, egészségét veszélyeztetné, vagy súlyos nélkülözésnek tenné ki. Az ilyen ellátás biztosításáról az intézményvezetőnek feljegyzést kell készítenie és az akadály megszűnését követő 8 napon beleül az eljárást le kell folytatnia.

(6) Az intézményvezető – határozott időre – együttműködési kötelezettség előírásával – biztosíthatja az ellátást abban az esetben, ha a kérelmező átmeneti időre (krízis helyzet, egészségügyi probléma miatt) önmaga ellátását nem képes biztosítani.

23. § (1) A szolgáltatást nyújtó intézmény által biztosított ellátások igénybevételének megkezdésekor az intézmény vezetője az ellátást igénylővel az intézmény szakmai programja mellékletét képező megállapodást köti.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a megállapodást módosíthatja, ha:

(3) A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik a jogosultak szociális ellátásáról és az Sztv. 20. §-a alapján történő nyilvántartásáról.

(4) A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője évente felülvizsgálja.

(5) . Az adatkezeléssel kapcsolatosan a továbbiakban az Sztv. 21. –24. §-a szerint kell eljárni.

24. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnésének eseteit az Sztv. 100. §-a és a Gyvt. 37/A. §-a határozza meg

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszüntetésének esetei:

25. § (1) A jogosult és hozzátartozója az intézmény házirendben foglaltak szerint panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez, aki orvosolja a panaszt, vagy a fenntartóhoz továbbítja.

(2) A jogosult és hozzátartozója panaszukkal Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületéhez (a továbbiakban: Képviselő-testület) is fordulhatnak a Sztv. 94/E §(14) bekezdésében meghatározottak szerint.

26. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője az intézmény működéséről évente beszámolót készít az intézmény szakmai munkájáról, melyet megküld az Önkormányzatnak.

(2) A Képviselő-testület évente ellenőrzi, és a megküldött beszámoló alapján átfogóan értékeli a személyes gondoskodást nyújtó intézmény működését.

(3) A beszámolónak tartalmaznia kell különösen:

27. § (1) Az Önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, az önkormányzati szociális feladatok hatékony ellátása céljából Szociális Kerekasztalt működtet.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ülésezik.

(3) A Szociális Kerekasztal belső ügyrendjét maga határozza meg.

28. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért - a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) Tartási vagy öröklési szerződést kötött ellátásra jogosult személy esetén, térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. Az ellátott a térítési díj megfizetését nem vállalhatja át.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díjait, valamint a személyi térítési díj megállapításának szabályait a Képviselő-testület évente egyszer, minden év április 1-jéig állapítja meg.

(4) A jogosult által fizetendő személyi térítési díjat a (2) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépését követően felül kell vizsgálni és összegét az új rendelet alapján kell megállapítani.

29. § (1) A személyi térítési díjat a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője e rendelet és a kötelezett rendszeres havi jövedelme alapján állapítja meg.

(2) Az intézményi térítési díjakat az 1. melléklet, a személyi térítési díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak további mérséklését, illetve elengedését kéri, Sztv. 115. § (4) bekezdése a) pontja alapján Csömör Nagyközség Önkormányzata Népjóléti és Kulturális Bizottságához fordulhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem ügyében Csömör Nagyközség Önkormányzata Népjóléti és Kulturális Bizottsága határozattal dönt.

(5) Az étkezésért fizetendő térítési díjat tárgyhó utolsó napjáig kell befizetni.

(6) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat tárgyhót követő hónap 15-ig kell befizetni.

(7) A jogosult, vagy törvényes képviselőjének személyi térítési díj elmaradása esetében, a Sztv. 102. §-a az irányadó.

(8) A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a térítési díj megfizetésére való felszólítás átvételét követő nyolc nap elteltével értesíti a Csömöri Polgármesteri Hivatalt a térítési díj behajtása iránt. A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a felszólító levélben tájékoztatja a hátralékost a behajtás módjáról, illetve az ellátás megszüntetésének lehetőségéről.

30. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)¹

(3) A rendeletben nem szabályozott kérdéseket az Sztv. a Gyvt. és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.