Dány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának, megszegésének jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2026. 01. 01- 2026. 01. 01Dány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának, megszegésének jogkövetkezményeiről
[1] A közösségi együttélés alapvető szabályainak kialakítása és betartása elengedhetetlen a település lakóinak harmonikus, biztonságos és tiszteletteljes együttéléséhez. E rendelet célja, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályai rögzítésre kerüljenek, amelyek meghatározzák a békés egymás mellett élés, a lakosság nyugalma, a környezet rendezettsége érdekében követendő előírásokat, magatartási szabályokat. A békés egymás mellett élés elsődleges szempontja a közösségi szabályok betartása és betartatása, illetve a szabályok elmulasztása esetén jogkövetkezmény kilátásba helyezése.
[2] Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja a közösségi együttélés alapvető szabályainak betartása érdekében a szükséges magatartási szabályok, kötelezettségek és tilalmak helyi sajátosságoknak megfelelő megállapítása, valamint az ezen szabályok megszegésekor alkalmazandó jogkövetkezmények megállapítása és az eljárási szabályrendszer kialakítása.
(2) A közösségi együttélés szabályai körébe tartozik minden olyan előírás vagy tilalom, amelyet Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletében a helyi viszonyok szabályozására alkot, és nem tartozik magasabb szintű jogszabály ellenőrzési körébe.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, amely Dány település Önkormányzatának működési területén jelen rendeletbe ütköző cselekmények, mulasztások vagy egyéb magatartások valamelyikét követi el.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő valamennyi magatartásra, továbbá a magatartások megvalósítóival szembeni közigazgatási bírság kiszabásának szabályaira, feltéve, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás vagy jogellenes állapot fennállása esetére más jogszabály közigazgatási bírság kiszabását nem írja elő.
(3) Jelen rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az, amely a társadalomra nem veszélyes, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és amelyet Dány Község Önkormányzat Képviselő-testülete közösségi együttélés alapvető szabályait sértő, azzal ellentétes magatartásnak minősít.
JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
3. Eljárási szabályok
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetése miatt folytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Szankció törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetése miatt indított eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.
(3) Az e rendelet szerinti közigazgatási bírság kiszabásával és a hozzá kapcsolódó közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos jogköröket – átruházott hatáskörben – a jegyző gyakorolja.
4. A közigazgatási hatósági eljárás és a bírság kiszabására vonatkozó szabályok
4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése, elmulasztása miatt – fiatalkorú elkövető kivételével – természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén legfeljebb kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(2) A bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy annak mértéke
a) igazodjék a cselekmény, magatartás súlyához,
b) legyen tekintettel az elkövető személyi (családi és szociális) körülményeire, amennyire azt az eljárás során rendelkezésre álló adatok megalapozzák,
c) bírjon megfelelő visszatartó erővel a további jogsértések elkerülése érdekében.
(3) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság és arányosság követelményét is, vagyis magasabb összegű bírság kiszabása csak igen súlyos cselekmény vagy ismételt elkövetés esetén indokolt.
(4) A kiszabott közigazgatási bírságot az erről szóló hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni az Önkormányzat bírság bevételi számlájára.
(5) A közigazgatási bírság kiszabása mellőzhető és helyette figyelmeztetés alkalmazható, ha
a) az elkövetett jogsértés – annak körülményeire tekintettel – csekély súlyú,
b) a jogellenes magatartás első alkalommal róható fel az elkövető terhére, valamint
c) a pénzbírság mellőzésével is biztosítható a kellő visszatartó erő a további jogsértésektől.
(6) Közigazgatási bírság kiszabásának mellőzése esetén figyelmeztetni kell a szabályszegőt, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől, tartsa be a közösségi együttélés szabályait. Tájékoztatni kell az ismételt elkövetés lehetséges jogkövetkezményéről.
(7) Eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható.
(8) A kiszabott közigazgatási bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(9) Az eljárást lezáró határozatban – a közigazgatási bírság kiszabásának mellőzése esetén is –
a) a szabályszegő cselekmény jellegétől függően határidő kitűzésével kötelezni kell az elkövetőt a magatartásával létrehozott szabálytalan állapot megszüntetésére,
b) fel kell hívni a szabályszegőt, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől, tartsa be a jogszabályokat és a közösségi együttélés alapvető szabályait,
c) tájékoztatást kell adni az ismételt elkövetés lehetséges jogkövetkezményéről,
d) az indokolásban rögzíteni kell a bírság összegének mértékét megalapozó mérlegelési szempontokat.
(10) A jelen rendeletben foglalt előírások betartását a vonatkozó jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, továbbá a tulajdonos Önkormányzat által megbízott egyéb személyek és a Polgármesteri Hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen ellenőrizhetik.
(11) A közigazgatási hatósági eljárás
a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható meg.
(12) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a jogellenes magatartás tanúsítása óta hat hónap eltelt (elévülés). Folyamatos vagy visszatérő szabályszegés esetén a cselekmény, illetőleg cselekménysorozat befejezésének időpontjától kezdődik az elévülés.
5. Helyszíni bírság
5. § (1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás megvalósítójával szemben a Dányi Polgármesteri Hivatal közterület-felügyelője helyszíni bírság kiszabására jogosult, ha a szabályszegést elismerik. A helyszíni bírság alsó határa 10.000,- Ft felső határa természetes személy esetén 50. 000,- Ft, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 500.000,- Ft lehet.
(2) A közterület-felügyelő eljárása során szintén az Ákr. és a Szankció törvény rendelkezései szerint jár el.
(3) Ha a magatartás megvalósítója a szabályszegést nem ismeri el, akkor a közterület-felügyelő köteles hivatalból közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezni.
(4) A helyszíni bírság kiszabása során a 4. § (2)-(6) bekezdéseit figyelembe kell venni.
(5) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni.
(6) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt kiszabott helyszíni bírságot, a kiszabását követő 15 napon belül kell megfizetni az Önkormányzat bírság bevételi számlájára.
(7) Ismételt vagy folyamatos jogsértés esetén a közigazgatási bírság összege nem lehet alacsonyabb a korábban kiszabott bírságtól.
(8) A kiszabott közigazgatási bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
EGYES, A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIT SÉRTŐ MAGATARTÁSOK
6. A település nevének, címerének, zászlajának használatával összefüggő közösségi együttélést sértő magatartások
6. § (1) Aki Dány településnevét jogosulatlanul, engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vagy a közösséget sértő módon használja a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a helyi címer és zászló alapításáról és használatáról szóló 2/1997. (III. 1.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve az Önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérő vagy közösséget sértő módon használja fel.
7. Az ingatlanok és közterületek tisztántartásával összefüggő közösségi együttélést sértő magatartások
7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az a személy, aki a köztisztaság fenntartásáról szóló 11/2001. (VIII.15.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve
a) az ingatlana előtti, melletti járdaszakaszt nem tartja tisztán, téli időszakban síkosság-mentesítést nem végez,
b) aki a hóeltakarítást úgy végzi, hogy a hórakást buszmegállóban, kapu-vagy kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésben helyez el,
c) a gépjárművek közlekedésére szolgáló út és az ingatlan homlokvonali telekhatára közötti sáv továbbá amennyiben az ingatlannak több oldala is közterülettel vagy közforgalom elől el nem zárt területtel határos, úgy az ingatlan minden ilyen oldalánál található sáv gondozását, szemét- és gyommentesítését nem végzi el, ingatlanáról közterületre kinyúló faágak, bokrok telekhatár vonaláig és 2.5 méteres magasságig történő visszavágásáról nem gondoskodik, valamint az egyik útról a másik útra történő kikanyarodásnál fennálló beláthatósági problémát okozó növény gondozásáról, visszavágásáról nem gondoskodik.
(2) Az az üzemeltető, aki nem gondoskodik az általa üzemeltetett szórakozóhely, vendéglátó-ipari, kereskedelmi és szolgáltató üzlet, valamint az utcai és más árusítóhely előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről, napi zárás előtt a szemét összetakarításáról, továbbá az üzlet közvetlen környékének folyamatos tisztántartásáról, takarításáról, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
8. A köz - és magánterületek rendezettségével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki
a) a tulajdonában, birtokában, használatában, kezelésében lévő ingatlanát oly mértékben elhanyagolja, hogy
aa) az balesetveszélyessé és tűzveszélyessé válik, vagy
ab) ebből fakadóan annak területén közegészséget veszélyeztető állapot lép fel, vagy
ac) ezzel a szomszédos ingatlan megközelítését, vagy más ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza, vagy
ad) a gyomnövények folyamatos vágásáról, irtásáról nem gondoskodik, vagy
b) közterületen
ba) építési anyagot, törmeléket vagy hulladékot 72 órán túl engedély nélkül tárol, vagy
bb) építési anyagot, tűzifát a kihelyezéstől számított 72 órán belül nem szállítja vagy szállíttatja el – kivéve, ha annak tárolására érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezik -, vagy nem helyezi át a közterület-használati engedélyben foglalt területre, vagy
bc) nem gondoskodik arról, hogy a ba) vagy bb) alpontban foglalt anyagok szétszóródását megakadályozza.
9. A közterületek használatával, rendjével összefüggő közösségi együttélést sértő magatartások
9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a közterületek használatának rendjéről és feltételeiről szóló 3/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve
a) közterületet engedély nélkül, nem az engedélyben megadott célra és módon használ,
b) bejelentésköteles közterület-használati tevékenységet bejelentés nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérően használja,
c) közterületen jármű és gyalogos közlekedést akadályozó tárgyat helyez el (pl. gumiabroncs, fa- vagy vaskaró, kő),
d) közterületen kihelyezett szobrot, emlékművet, köztárgyat, növényzetet, utcai bútorokat, berendezéseket, műtárgyak felületét (ideértve a kerti padokat, virágtartó edényeket, vízvételi helyeket is) rendeltetésellenesen használja, felállítási helyükről elmozdítja, megrongálja, összefestékezi, összefirkálja, szennyezi,
e) közhasználatú zöldterületeken járművel közlekedik, megáll, várakozik,
f) engedély nélkül utat elzár, az úton, az alatt vagy a feletti építményt vagy más létesítményt, továbbá ezekhez csatlakozást létesít,
g) közterületen járművet haszonszerzés céljából, üzletszerűen vagy rendszeresen javít, mos, vagy e célból tárol, utat engedély nélkül elfoglal,
h) közhasználatú létesítményeket rendeltetéstől eltérő módon használja, vagy szennyezi, rongálja,
i) az önkormányzat tulajdonában álló burkolt közterületen lévő burkolatot engedély, hozzájárulás nélkül vagy engedélytől eltérő módon felbont vagy elfoglal, felületén deformációt okoz, illetve állapotát nem rendeltetésszerű használat során egyéb módon megváltoztatja a közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulásban foglalt előírásokat nem tartja be, vagy burkolatbontási engedély nélkül munkálatot végez,
j) az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja.
10. Az ingatlanok házszámmal történő megjelölésével összefüggő közösségi együttélést sértő magatartások
10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a közterületek elnevezéséről, elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezések rendjéről, és a házszám megállapításáról szóló 9/2014. (IX. 30.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve a házszámtábla kihelyezéséről, cseréjéről, pótlásáról, láthatóságáról nem gondoskodik.
11. A települési hulladék gyűjtésével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki
a) az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot nem gyűjti, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek nem adja át,
b) a szállítás időpontjára a tárolóedényt, jármű és gyalogos közlekedést akadályozva helyezi el,
c) a gyűjtőedényt az adott hulladéktípusra vonatkozóan előírt szállítási napot megelőző és azt követő 24 órán túl közterületen tárol,
d) a gyűjtőedény évi kétszeri mosását és fertőtlenítését nem végezi el,
e) szelektív hulladékot környezetet veszélyeztető módon gyűjt, tárol, és a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek nem adja át,
f) építési törmeléket, zöldhulladékot, háztartásban keletkező kommunális hulladékot, veszélyes hulladékot, szelektív hulladékot közterületi szemétgyűjtő edényben helyezi el,
g) építési törmeléket, zöldhulladékot, háztartásban keletkező kommunális hulladékot, veszélyes hulladékot, szelektív hulladékot vagy bármilyen egyéb más hulladékot nem az arra rendeltetésszerűen használatos edényzetben, hanem más egyéb közterületen vagy más ingatlanán helyezi el,
h) élővizet, vagy annak partját szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi,
i) kommunális, szelektíven gyűjtött hulladék, vagy zöldhulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edénybe, vagy tárolóba nem megfelelő hulladékot helyez el;
j) kommunális, szelektíven gyűjtött hulladék vagy zöldhulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényből, vagy tárolóból a hulladék kezelőjének hozzájárulása nélkül hulladékot kivesz;
k) a gyűjtőedényzetbe olyan hulladékot helyez el, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét, egészségét veszélyezteti (különösen tégla, beton, vas, folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyag, állati tetem, környezetet veszélyeztető veszélyes anyag)
l) települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásra nem köt szerződést, vagy azt nem szerződés szerint veszi igénybe, vagy nem az arra jogosult szolgáltatóval végezteti el a szállítást,
m) a települési folyékony hulladék tekintetében a nyilvántartási és adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem a valóságnak megfelelően tesz eleget,
n) élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet vagy környezetszennyező anyagot vezet, vagy önt.
o) az ingatlana területéről szennyvizet közterületre szándékosan kivezet.
12. Szeszesital fogyasztással kapcsolatos szabályok megszegésével összefüggő közösségi együttélést sértő magatartások
12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a közterületen történő szeszesital fogyasztás szabályairól szóló 16/2015. (VIII.24.) önkormányzati rendelet szabályait megszegi.
(2) Az a szeszes italt is forgalmazó üzlet, vendéglátóegység üzemeltetője, alkalmazottja, aki nem gondoskodik arról, hogy nyitvatartási időben az üzlet vagy a vendéglátóhely bármely bejáratától számított 5 méteres közterületi szakaszon szeszes italt ne fogyasszanak, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
13. Közrend elleni közösségi együttélést sértő magatartások
13. § (1) Aki kolduló, kéregető tevékenységet folytat, és magatartása nem tartozik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. § (1)-(2) bekezdésben foglaltak hatálya alá, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Aki életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
14. Zajvédelemmel kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
14. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) családi rendezvények, kerti összejövetelek esetén 24.00 óra után az ingatlan udvarán folytatja a rendezvényt;
b) az a vendéglátó üzemeltető, aki vendéglátó-ipari egység, üzlet, szórakozóhely vendégterében, kerthelyiségében, teraszán, továbbá ezek 10 méteres körzetében nem gondoskodik arról, hogy a rendezvény a szomszédos ingatlanokon élők nyugalmát, pihenését ne zavarja;
c) az a magáningatlan-tulajdonos, aki saját ingatlanon hangosító berendezést munkanapon 21.00 és 7.00 óra között; szombaton, vasárnap és ünnepnapon 22.00 óra és 8.00 óra között, másokat zavaró módon üzemeltet;
d) lakóövezetben zajjal járó építési, bontási és kerti munkát munkanapon 19.00 és 7.00 óra között, szombaton 8.00 óra előtt és 20.00 óra után, valamint vasárnap 8.00 óra előtt és 12.00 óra után, valamint ünnepnapon végez.
e) aki olyan zajt vagy rezgéskeltést okoz, amelyre az esetenkénti és nem azonos körülmények közötti ismétlődés miatt általános érvénnyel határértéket vonatkoztatni nem lehet és mások pihenéshez való jogát, nyugalmát zavarja.
15. A csapadékvíz-elvezetés rendje szabályainak megsértése
15. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki
a) az ingatlana előtti szakaszon lévő vízelvezető árkot, nem tartja csapadékvíz elvezetésére alkalmas állapotban,
b) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a csapadékvíz lefolyását akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,
c) a csapadékvíz szikkasztó, -elvezető árokba szennyvizet, szennyezett (különösen: olajos, vegyszeres) vizet bevezet és elhelyez, vagy
d) eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen hulladékot, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, fáradt olajat, festéket, trágyalevet a közcsatorna víznyelő aknájába vagy a csapadékvíz szikkasztó, -elvezető árokba szór, beleönt, elhelyez vagy bevezet,
e) belterületi kertek, külterületi földek művelése során a vizek természetes lefolyását 16.
16. Állattartással kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
16. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a) az állattartó épületet nem a mindenkor hatályos Településszerkezeti terv és a Helyi Építési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően helyez el,
b) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,
c) ebet úgy tart, hogy az a tartásául szolgáló ingatlan területéről a közterületre kiharaphat,
d) ebet úgy tart, hogy az a tartásául szolgáló ingatlan területéről más tulajdonában lévő magánterületre átjuthat vagy átharaphat, közterületre kijuthat,
e) közterületen ebet póráz nélkül szabadon enged vagy anélkül sétáltat,
f) a közterületen lévő, gondozott virágágyások területére ebet bevisz vagy beenged,
g) belterületi közterületen haszonállatot legeltet vagy felügyelet nélkül hagy,
h) almos trágyát nem a jogszabályban foglaltaknak és közegészségügyi szempontoknak megfelelően tárol,
i) nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét, nem tesz eleget jogszabályban foglalt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének,
j) az általa tartott állattól származó, bármely közösségi használatú területen (pl. út) található szennyeződést (ürüléket) nem takarít el.
17. A játszótér továbbá sport- és szabadidőpark házirendjének szabályaira vonatkozó közösségi együttélést sértő magatartások
17. § Aki a játszótéri, szabadidő- és sportparkban található eszközt nem a rendeltetésének megfelelően használja, aki a játszótér, szabadidő- és sportpark házirendjét megsérti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után elkövetett cselekményekre kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló 7/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet.
19. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.