Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/1997.(XII.17.) önkormányzati rendelete

az építményadóról

Hatályos: 2015. 05. 01- 2016. 03. 03

Erdőkertes Községi Önkormányzat

9/1998. (12.14.), 8/1999. (12.14.), 10/2002. (12.28.), 15/2003.(11.06.), 21/2003. (12.30.), 10/2007. (12.06.), 14/2007. (12.21.), 2/2008. (01.31.), 11/2008. (12.04.), 17/2011. (XII.30.), 13/2014. (XII. 18.), 10/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelettel módosított 12/1997. (XII.17.) rendelete


AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

egységes szerkezetben


Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § /1/ bekezdésében[1] kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:[2]


I. fejezet


AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG

1. §


/1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény).[3]


/2/ Nem lakás céljára szolgáló épület az üdülő és minden olyan más építmény, amelyet rendeltetésszerűen nem lakás céljára használnak. (Pl.: műhely, üzlethelyiség, raktár, iroda, garázs, stb.)


/3/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, függetlenül annak rendeltetéséről, illetve hasznosításáról.


AZ ADÓ ALANYA

2. §


/1/ Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.


/2/ Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.


/3/ Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.


/4/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött, és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a /2/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.


/5/ Társasház, -garázs és –üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.[4]



II. fejezet


AZ ADÓMENTESSÉG, KEDVEZMÉNY

3. §


/1/ Mentes az adó alól:

 a) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási és művelődési intézmények céljára szolgáló helyiség,

 b) a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet tulajdonában álló építmény

 c) a lakás és üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiség, gépkocsi tárolására szolgáló helyiség,[5]

 d) az egyházi tulajdonú templom, imaház, rendház, lelkészi lakóépület,

 e)   [6]

 f) sportkörök, sportegyesületek használatában lévő, sportolási célokat szolgáló épület és sportcsarnok,

 g) az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó épületek.

 h)[7]  a lakások (az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott)

/2/ [8]         



III. fejezet


AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

4. §


/1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.


/2/ Az engedély nélkül épült, vagy a nélkül használatba vett építményeknél az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.


/3/ az adókötelezettség megszűnik az épület megszűnése évének utolsó napján.

Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adó-kötelezettség megszűnik.


/4/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.


/5/ Lakóházas ingatlanná történő átminősítés esetén, az adókötelezettség, az átminősítés évének utolsó napján szűnik meg.[9]



IV. fejezet


AZ ADÓ ALAPJA

5. §


Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. A számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni.



AZ ADÓ MÉRTÉKE

6. §[10]


(1) Az adó évi mértéke:         [11], [12], [13],              [14]850.- Ft/m2


(2) Műhely, üzlethelyiség, raktár, iroda, garázs építmény után:      [15]850.-Ft/m2



AZ ADÓ BEVALLÁSA ÉS MEGFIZETÉSE

7. §


/1/ Az adóalany az építményadót évi két részletben fizetheti meg.


/2/ az építményadó bevallására az adó megfizetésének esedékességére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.



V. fejezet


MÉLTÁNYOSSÁGI ELJÁRÁS

8. §


/1/ Az adóalany méltányossági kérelme alapján első fokon a jegyző jár el.


/2/ A jegyző méltányossági jogkörében hozott döntése elleni fellebbezést a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal bírálja el.[16]


/3/ A jegyző a magánszemély kérelme alapján, az őt terhelő adó-, bírság vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.


/4/ A jegyző az adózó kérelmére a nyilvántartott adóra részletfizetést, fizetési halasztást engedélyezhet, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, a kérelmezőnek nem róható fel és annak megfizetése, körülményeire tekintettel, aránytalanul súlyos megterhelést jelent.


/5/ A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat (pl. jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, stb.).


/6/[17]



VI. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. §


/1/ E rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba.


/2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző köteles gondoskodni.


/3/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


VII. fejezet


ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

10. §


E rendelet alkalmazásában:

  1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed,


  1. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet,


  1. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.


  1. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett0alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.


  1. kiegészítő helyiség: az, amely az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).


  1. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.


Erdőkertes, 1997. december 16.


Cserepka András sk.                                  Vargáné Rajna Ágnes sk.

    polgármester                                                         jegyző


A rendelet kihirdetve: 1997. december 17.                                Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                            jegyző

A rendelet módosítása kihirdetve: 1998. december 14.              Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                          jegyző

A rendelet módosítása kihirdetve: 1999. december 14.              Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                          jegyző

A rendelet módosítása kihirdetve: 2002. december 28.              Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                          jegyző

A rendelet módosítása kihirdetve: 2003. november 6.                 Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                          jegyző

A rendelet módosítása kihirdetve: 2007. december 21.               Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                          jegyző

A rendelet módosítása kihirdetve: 2008. február 1-jén.                Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                          jegyző

A rendelet módosítása kihirdetve: 2008. december 18.

A rendelet díjtételeit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.            Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                          jegyző

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve:

Erdőkertes, 2012. január 2.                                                      Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                  címzetes főjegyző

Módosításokkal egységes szerkezetben kihirdetve:

Erdőkertes, 2014. december 22.

                                                                                              Vargáné Rajna Ágnes sk.

                                                                                                 címzetes főjegyző


Záradék!

Egységes szerkezetben 2015. május 8-án  kihirdetve.

Erdőkertes, 2015. május 8.

                                                                                              Vargáné Rajna Ágnes

                                                                                                 címzetes főjegyző


[1]

Mód. 2/2008. (01.31.) sz. rendelettel

[2]

Módosította: 10/2015. (IV. 30.) önk. rendelet 3. §-a. Hatályos: 2015. május 1-jétől

[3]

Mód. 2/2008. (01.31.) sz. rendelettel

[4]

Mód. 2/2008. (01.31.) sz. rendelettel

[5]

Mód. 2/2008. (01.31.) sz. rendelettel

[6]

Hatályon kívül helyezve: 2/2008. (01.31.) sz. rendelettel

[7]

Kiegészítve: 2/2008. (01.31.) sz. rendelettel

[8]

Mód. 10/2007. (12.06.) ÖK. sz. r.

[9]

Mód. 15/2003. (11.06.) ÖK. sz. r.

[10]

Módosította: 17/2011.(XII.30.)önk.rendelet 1. §-a, hatályos: 2012.01.01-től

[11]

Mód. 12/1997. (12.17.) sz. ÖK. r.

[12]

Mód. 9/1998. (12.10.) sz. ÖK. r.

[13]

Mód. 8/1999. (12.14.) sz. ÖK. r.

[14]

Mód. 11/2008. (12.04.) sz. ÖK. r. Hatályos: 2009. január 1-től

[15]

Mód. 11/2008. (12.04.) sz. ÖK. r. Hatályos: 2009. január 1-től

[16]

Mód. 15/2003. (11.06.) ÖK. sz. r.

[17]

Hatályon kívül helyezte: 13/2014. (XII. 18.) önk.rendelet 4. § (3) bekezdése, hatályos: 2014. 12. 19-től