Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/1997.(XII.17.) önkormányzati rendelete
az építményadóról
Hatályos: 2014. 12. 19- 2015. 04. 30Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/1997.(XII.17.) önkormányzati rendelete
az építményadóról
2014-12-19-tól 2015-04-30-ig
Erdőkertes Községi Önkormányzat
9/1998. (12.14.), 8/1999. (12.14.), 10/2002. (12.28.), 15/2003.(11.06.), 21/2003. (12.30.), 10/2007. (12.06.), 14/2007. (12.21.), 2/2008. (01.31.), 11/2008. (12.04.), 17/2011. (XII.30.), 13/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelettel módosított 12/1997. (XII.17.) rendelete
AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL
egységes szerkezetben
Erdőkertes község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § /1/ bek. és a 6. §-ában[1] kapott felhatalmazás alapján az építményadóról a következő rendeletet alkotja:
I. fejezet
AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG
1. §
/1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény).[2]
/2/ Nem lakás céljára szolgáló épület az üdülő és minden olyan más építmény, amelyet rendeltetésszerűen nem lakás céljára használnak. (Pl.: műhely, üzlethelyiség, raktár, iroda, garázs, stb.)
/3/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, függetlenül annak rendeltetéséről, illetve hasznosításáról.
AZ ADÓ ALANYA
2. §
/1/ Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
/2/ Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
/3/ Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
/4/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött, és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a /2/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
/5/ Társasház, -garázs és –üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.[3]
II. fejezet
AZ ADÓMENTESSÉG, KEDVEZMÉNY
3. §
/1/ Mentes az adó alól:
a) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási és művelődési intézmények céljára szolgáló helyiség,
b) a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet tulajdonában álló építmény
c) a lakás és üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiség, gépkocsi tárolására szolgáló helyiség,[4]
d) az egyházi tulajdonú templom, imaház, rendház, lelkészi lakóépület,
e) [5]
f) sportkörök, sportegyesületek használatában lévő, sportolási célokat szolgáló épület és sportcsarnok,
g) az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó épületek.
h)[6] a lakások (az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott)
/2/ [7]
III. fejezet
AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
4. §
/1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.
/2/ Az engedély nélkül épült, vagy a nélkül használatba vett építményeknél az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
/3/ az adókötelezettség megszűnik az épület megszűnése évének utolsó napján.
Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adó-kötelezettség megszűnik.
/4/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
/5/ Lakóházas ingatlanná történő átminősítés esetén, az adókötelezettség, az átminősítés évének utolsó napján szűnik meg.[8]
IV. fejezet
AZ ADÓ ALAPJA
5. §
Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. A számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni.
AZ ADÓ MÉRTÉKE
6. §[9]
(1) Az adó évi mértéke: [10], [11], [12], [13]850.- Ft/m2
(2) Műhely, üzlethelyiség, raktár, iroda, garázs építmény után: [14]850.-Ft/m2
AZ ADÓ BEVALLÁSA ÉS MEGFIZETÉSE
7. §
/1/ Az adóalany az építményadót évi két részletben fizetheti meg.
/2/ az építményadó bevallására az adó megfizetésének esedékességére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
V. fejezet
MÉLTÁNYOSSÁGI ELJÁRÁS
8. §
/1/ Az adóalany méltányossági kérelme alapján első fokon a jegyző jár el.
/2/ A jegyző méltányossági jogkörében hozott döntése elleni fellebbezést a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal bírálja el.[15]
/3/ A jegyző a magánszemély kérelme alapján, az őt terhelő adó-, bírság vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
/4/ A jegyző az adózó kérelmére a nyilvántartott adóra részletfizetést, fizetési halasztást engedélyezhet, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, a kérelmezőnek nem róható fel és annak megfizetése, körülményeire tekintettel, aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
/5/ A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat (pl. jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, stb.).
/6/[16]
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. §
/1/ E rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba.
/2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző köteles gondoskodni.
/3/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
VII. fejezet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
10. §
E rendelet alkalmazásában:
- önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed,
- vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet,
- tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.
- hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett0alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
- kiegészítő helyiség: az, amely az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).
- építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
Erdőkertes, 1997. december 16.
Cserepka András sk. Vargáné Rajna Ágnes sk.
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 1997. december 17. Vargáné Rajna Ágnes sk.
jegyző
A rendelet módosítása kihirdetve: 1998. december 14. Vargáné Rajna Ágnes sk.
jegyző
A rendelet módosítása kihirdetve: 1999. december 14. Vargáné Rajna Ágnes sk.
jegyző
A rendelet módosítása kihirdetve: 2002. december 28. Vargáné Rajna Ágnes sk.
jegyző
A rendelet módosítása kihirdetve: 2003. november 6. Vargáné Rajna Ágnes sk.
jegyző
A rendelet módosítása kihirdetve: 2007. december 21. Vargáné Rajna Ágnes sk.
jegyző
A rendelet módosítása kihirdetve: 2008. február 1-jén. Vargáné Rajna Ágnes sk.
jegyző
A rendelet módosítása kihirdetve: 2008. december 18.
A rendelet díjtételeit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni. Vargáné Rajna Ágnes sk.
jegyző
A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve:
Erdőkertes, 2012. január 2. Vargáné Rajna Ágnes sk.
címzetes főjegyző
Módosításokkal egységes szerkezetben kihirdetve:
Erdőkertes, 2014. december 22.
Vargáné Rajna Ágnes
címzetes főjegyző
Mód. 2/2008. (01.31.) sz. rendelettel