3. § (1) Az önkormányzat összesített 2019. évi költségvetési bevételei kiemelt előirányzatonként:

4. § (1) Az önkormányzat összesített 2019. évi kiemelt kiadási előirányzatai az alábbiakban meghatározott tételekből állnak, azaz

5. § Az Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek a pályázati lehetőségektől függenek, jelenleg minden Uniós pályázatunk lezárt.

6. § Az önkormányzat összevont költségvetésében az általános tartalék 55.781.549 Ft, melyet az év közben felmerülő, meg nem tervezett kiadásokra különítettünk el.

7. § A költségvetési egyenleg

9. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szervei bevételi és kiadási előirányzatai a Képviselő testület által év közben módosíthatók, átcsoportosíthatók.

(2) A képviselő-testület a jóváhagyott működési és felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportok közötti átcsoportosítás jogát 5.000.000 Ft-ig (alkalmanként és intézményenként) és az általános és céltartalék terhére történő átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át.

(3) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület legkésőbb a beszámoló megküldésnek határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendelet módosításáról.

(4) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol, annak kihirdetését követően a polgármester haladéktalanul a képviselő-testület elé terjeszti a költségvetés módosítását.

10. § (1) A költségvetési szerveknek a jóváhagyott éves költségvetés alapján, a vonatkozó jogszabályokban, valamint az alapító okiratokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével kell működniük és gazdálkodniuk a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre vonatkozó előírások, a gazdálkodási, számviteli szabályok maradéktalan betartása, és az ellenőrizhetőség szempontjainak biztosítása mellett.

(2) A költségvetési intézmények saját nevükben kötelezettséget nem vállalhatnak, csak a polgármesterrel történt egyeztetés és ellenjegyzés után történhet megrendelés.

(3) Az önkormányzat költségvetési szervei szabadon nem használhatják fel a jóváhagyott bevételi előirányzatokon felüli többletbevételüket, kivéve a saját pályázattal elnyert kötött felhasználású többletbevételt.

(4) A többletbevétel felhasználása – kivéve a pályázati úton elnyert pályázati bevételt – a képviselő-testület előirányzat módosítása után történhet.

11. § (1) A tervezett bevételek elmaradása nem vonhatja maga után a költségvetési támogatás növekedését, azt a kiadás csökkentésével kell az intézményeknek ellensúlyozni.

(2) Amennyiben az önkormányzat tervezett bevételei nem folynak be – úgy az intézmények működési feltételeinek biztosítását kivéve – a kiadások sem teljesíthetőek a tervben szereplő szinten.

12. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többlet beruházásokra fordítható, valamint értékpapír vásárlás illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről a következő testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő ügyekben szerződéseket, megállapodásokat kössön, melyről a következő testületi ülésen tájékoztatást kell, hogy adjon.

13. § (1) A költségvetési szervek feladatainak változását a képviselőtestület engedélyezi az alapító okirat egyidejű módosításával.

(2) A költségvetési szerveknél szakmai programok indításához, feladatmutatót érintő fejlesztéshez a képviselőtestület előzetes hozzájárulása szükséges. A döntést megelőzően vizsgálni kell annak rövid és hosszabb távú költségvetési hatását.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben jelentkező feladatváltozást az intézményvezető előirányzatain belül biztosítani tudja, illetve további évekre a feladatváltozás bizonyíthatóan nem jár kiadási többlettel, akkor is köteles azt előzetesen a polgármesternek bejelenteni, aki a fenntartó nevében azt engedélyezi.

(4) A normatív állami hozzájárulásokat megalapozó feladatmutatók évközi változásáról azok csökkenése esetén tárgyév április 25-éig, július 25-éig, október 10-éig, növekedése esetén legkésőbb július 25-éig a költségvetési szerv vezetője köteles az igénylésért felelős iroda vezetője részére adatot szolgáltatni.

(5) A költségvetési szervek vezetői felelősek a feladatmutatókhoz kötött állami normatív hozzájárulások igénylését megalapozó mutatószámok (létszám, stb.) valóságtartalmáért, a normatív elszámolásokhoz szükséges dokumentumok helyességért, valamint kötelesek a normatív támogatás alapját képező nyilvántartásokat naprakészen vezetni.

14. § (1) A képviselő-testület a társadalmi önszerveződő közösségek, sportegyesületek, együttesek, klubok, alapítványok, egyházi közösségek stb. részére pénzbeli támogatást nyújt e Rendelet 15. §. (1) – (5) bekezdésében foglalt előírások mellett.

15. § (1) Az előző § szerinti támogatások folyósítására azt követően kerülhet sor, hogy a támogatott szervezetekkel/magányszemélyekkel az Önkormányzat nevében a polgármester „Megállapodás”-t köt a támogatási összeg rendeltetésszerű felhasználásáról, valamint annak elszámolásáról.

(2) A Megállapodás megkötésének feltétele, hogy a támogatott szervezet/magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy köztartozás nem terheli, illetve gazdálkodó és egyéb szervezetek felé fennálló tartozása nincs, valamint, hogy megfelel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben foglalt feltételeknek.

(3) A támogatott jogosult részben, vagy egészben lemondani a támogatásról, amennyiben az általa vállalt feladat objektív okból nem vagy csak részben valósítható meg.

(4) Amennyiben a pénzeszközátvevő az átvett támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a pályázatban megjelölt programra, feladatra használta fel, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatokat szolgáltatott, a támogatást az önkormányzat költségvetési számlájára köteles egy összegben visszafizetni.

(5) A támogatott, a rendeltetés szerinti felhasználásról elszámolást készít, melyet a megvalósulás utáni 30 napon belül a felhasználást igazoló bizonylatok hitelesített másolatával a támogatónak bemutat. Amennyiben az elszámolási kötelezettségnek nem tesznek eleget, a továbbiakban önkormányzati támogatásban nem részesülhetnek.

(6) A támogatások felhasználásáról a támogatott szervek legkésőbb a költségvetési évet követő március 31-ig kötelesek a támogatást megítélő részére írásbeli beszámolót készíteni.

16. § (1) Az intézmények részére jóváhagyott önkormányzati támogatás tartalmazza a költségvetési törvényben, a közoktatási törvényben a közművelődési dolgozók és védőnők bérkiegészítése és végrehajtási rendeleteiben meghatározott kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulást.

(2) A Polgármesteri Hivatal közszolgálati alkalmazottai tekintetében – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.CXCIX. törvény és a 2018.évi L.törvény - a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről- 59. § (6) bekezdés alapján – a képviselő-testület 46.380 Ft-ban állapítja meg a köztisztviselők illetményalapját.

(3) A képviselő-testület a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére egységesen valamennyi köztisztviselőre kiterjedően 10 %-os illetménykiegészítést, állapit meg.

(4) A polgármesteri hivatalban egységesen valamennyi vezető köztisztviselőre kiterjedően 10 %-os illetménypótlékot, biztosit.

(5) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §.-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2018. évben 20.000 Ft.

17. § (1) A képviselő-testület a közalkalmazottak számára a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. Törvény által kötelezően előirt illetmény eléréséhez szükséges bértömeget biztosítja.

(2) A besorolások szabályszerűségéért az intézményvezető a felelős.

18. § (1) A bevételek beszedése, a kiadások teljesítése során pénzkímélő fizetési módot kell alkalmazni. Készpénzes fizetés lehet: készlet, kisértékű tárgyi eszköz, kiküldetési rendelvény, megbízási díj és kisösszegű szolgáltatás céljaira. Az intézményeknek kisösszegű kifizetéseikhez, havonta egy alkalommal készpénz ellátmányt biztosít a pénzügyi iroda. Az óvoda 50,000 Ft, a faluház 50,000 Ft összeggel a tárgyhót követő hónap 10-ig elszámol.

(2) Az intézményeknek havonta, a tárgyhót megelőző hónap 28-áig pénzellátási (finanszírozási) tervet kell készíteniük, melyet a polgármester és a jegyző jóváhagyása után lehet teljesíteni.

(3) Az intézmények megbízási szerződést csak a polgármester és jegyző előzetes engedélyével köthetnek.

(4) Az intézmények önkormányzati támogatásának és normatíva rendelkezésre bocsátása - az intézményi saját bevételek képződésére, valamint a pénzellátási (finanszírozási) tervben foglaltakra is figyelemmel - a tényleges szükséglethez igazodik.

(5) A pénzellátási tervtől eltérő, vagy azt meghaladó felhasználásra a polgármesternek benyújtott kérelem alapján kerülhet sor.

(6) Az intézményi bankszámlák napi záró egyenlege a heti utolsó finanszírozási napon az önkormányzat számlájára átvezetésre kerül.

19. § (1) A költségvetés végrehajtását az önállóan működő és gazdálkodó, az önállóan működő költségvetési szervek tekintetében a polgármesteri hivatal köteles ellenőrizni, az éves ellenőrzési munkatervében foglaltak szerint. Az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

(2) A jegyző köteles gondoskodni valamennyi önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szerv tekintetében a FEUVE rendszer és a belső ellenőrzés megszervezéséről és működtetéséről.

20. § Záró és vegyes rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.