Önkormányzati rendelet

Galgahévíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.A rendelet célja

§ A rendelet célja Galgahévíz község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb
       zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények,
      valamint az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és településkép-érvényesítési eszközök
      meghatározásával.

2.A helyi védelem célja

§ (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti
örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára
történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása,
védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3.A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

§ A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre
vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése,
vagy javítása céljából.

4.A rendelet területi hatálya

§ A rendelet hatálya Galgahévíz község közigazgatási területére terjed ki.

5.Értelmező rendelkezések

§ E rendelet alkalmazásában:
      a) áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az
          egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a
          kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
       b) tájkarakter: A táj sajátos és jól elkülöníthető mintázata, a tájalkotó elemek olyan kombinációja,
           amely alapján a tájak egyedivé és megkülönböztethetővé válnak.
        c) óriásplakát: Többnyire havi kampányok megjelenésére használt, főbb útvonalaknál, forgalmas
            útszakaszokon és általában az útra merőlegesen elhelyezkedő tartós hirdetési reklámeszköz.
            A reklámtáblák standard mérete 504x238 cm.

II. Fejezet

Helyi védelem

6.A helyi védelem feladata

6.§ A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a
károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

7. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

7.§ (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt)
írásban kezdeményezheti Galgahévíz Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

d) a védendő érték rövid dokumentálását;

e) a kezdeményezés indokolását.

(3) Kezdeményezésnek minősülnek településrendezési tervek, helyi épített értékek védelmére vonatkozó
javaslatai is.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre
- értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

       (5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, rendelettel dönt a védetté
            nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.
            A kezdeményezések képviselőtestületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző, előterjesztéséről a
            polgármester gondoskodik. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül
            kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyzőnek 30 napon belül értesítenie kell:

a) kezdeményezőt

b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,

c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,

d) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,

e) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

f) az építmények esetében az illetékes kulturális örökségvédelemért felelős szervet, természeti érték esetén
a természetvédelemért felelős szervet.

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

8.Nyilvántartási szabályok

8.§ A helyi védett értékekről a község jegyzőjének nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki
betekinthet.

9.§ A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi
hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

9. Területi védelem

10.§ Külön helyi területi védelem alatt áll a szabályozási terven helyi értékvédelmi területként (He) jelölt terület,
melyen számos épület és utcakarakter megóvandó, valamint a helyi természetvédelmi terület (Ht),
ahol az értékes természeti kincs megőrzése a cél.

11.§ A helyi területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza.
A védelem a meghatározott területek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

10. Egyedi védelem

12.§ Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát,
településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet
1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.

11.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13.§ A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget
a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illően méltó módon megóvni.
A használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

14.§ A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból
károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység,
területhasználat.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

12.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15.§ Galgahévíz település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő
területekre tagolódik:

a) Védett ősi településmag (helyi értékvédelmi terület északi része)

b) Tabán (helyi értékvédelmi terület déli része és a Szőlőhegy északi részén lévő nem védett)

c) Újabb lakóterületek (nyugat, kelet)

d) Gazdasági területek

e) Üdülőterület

f) Ökofalu

g) Egyéb területek

13..A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

16.§ A 15. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot,
településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

14.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

17.§ A területfelhasználási módokat a HÉSZ szabályozási tervlapja tartalmazza.

18.§ A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a
kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

19.§ A táj domborzati jellegének megőrzése, a jellegzetes növény- és állatállomány és a táj változatos
területhasználatának megőrzése érdekében a külterületi szabályozási terven lehatárolt terület tájképileg védendő
területen a beépítésre szánt területeken kívül építményt elhelyezni nem lehet.

20.§ A település szabályozási tervén jelölt „Iátványvédelmi területeken" a kilátás védendő érték. A jelölt irányokba az
épületeket, építményeket, a területhasználatot oly módon kell meghatározni, hogy a kedvező tájképi adottság ne
sérüljön.

14.A. Védett ősi településmag, Tabán, Újabb lakóterületek – területi építészeti követelmények

21.§ A Védett ősi településmag, Tabán, és Újabb lakóterületek településrészeken a jellemző építési övezetek a
településközponti vegyes, illetve lakóterületi építési övezetek.

22. § (1) A településrészek településközpont vegyes területein engedélyköteles munkák esetében az építtetőnek
kertépítészeti tervet kell készíttetni.

23.§ A beépült lakótelkeken a kialakult építési vonalat meg kell tartani.

24.§ A Fő út mentén és a József Attila utcában a hagyományos „keresztszín" beépítési jelleg megőrzendő.

25.§ Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés áttört legyen,
illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető. Az utcai kerítéssel egybeépített tároló
legfeljebb 2 m2 lehet.

14.B. Ökofalu – területi építészeti követelmények

26.§ Az Ökofalu területén a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan a településközponti vegyes, sportpálya
       övezetekben az építtetőnek kertépítészeti tervet kell készíttetni, valamint a központi tér zöldfelülete is
       kertépítészeti terv alapján alakítandó ki. A kertépítészeti terv kötelező munkarészei: kertrendezési terv,
       növénykiültetési terv, kitűzési terv, finom tereprendezési terv és az e munkarészekhez tartozó szöveges
       műleírások. Kertépítészeti tervet kizárólag arra jogosultsággal rendelkező tervező készíthet.

14.C. Gazdasági területek – területi építészeti követelmények

27.§ A gazdasági területeken az építtetőnek kertépítészeti tervet kell készíttetni, melynek munkarészei:
tereprendezési terv, kertrendezési terv, növénykiültetési terv, részletterv és az ezekhez tartozó
szöveges munkarészek.

14.D. Üdülőterületek – területi építészeti követelmények

28.§ Üdülőterületeken 50 cm-nél magasabb lábazatú kerítés, ill. támfal nem létesíthető. Az övezetekben csak 1,5 m-nél
nem magasabb, áttört kerítés engedélyezhető.

14.E. Egyéb területek – területi építészeti követelmények

29.§ Különleges területek övezeteiben, valamint a Zöldterület (Z) övezetben új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő
        zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített
        kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti terv kötelező munkarészei: kertrendezési terv, növénykiültetési
        terv, kitűzési terv, finom tereprendezési terv és az e munkarészekhez tartozó szöveges műleírások.

30.§ A különleges védendő művelési ágú mezőgazdasági terület övezetében (Má 1) kerítések nem létesíthetők.

15.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

31.§ A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani.
A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

32.§ A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

33.§ (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben
az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a
szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

        (2) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit, a
        környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét,
        gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. Így ezen telkeken
        új épület építése esetén, vagy jelentős átalakítás esetén:

a) az új épület magassága nem haladhatja meg az egyedi védelem alatt álló épület homlokzatmagasságát,
és nem lehet attól több, mint 0,5 m-rel alacsonyabb.

         b) a tető típusát, a tetőgerinc utcavonalhoz viszonyított helyzetét a védett épület ugyanezen tulajdonságai
             határozzák meg. A tető hajlásszöge a védett épületek tetőhajlásszögéhez képest +- 5%-kal eltérhet,
             de nem lehet több 45 foknál.

c) a homlokzatszínezés tekintetében a községben jellemző színektől eltérni nem lehet.

34.§ A tájképileg védendő területen épületek, építmények elhelyezése a következők figyelembevételével történhet
        a beépítésre szánt területeken: kizárólag a helyi építési hagyományoknak és stílusnak megfelelő, földszintes
        épületek, építmények helyezhetők el. A homlokzat kialakításakor vakolt falfelület, nyeregtető, kontyolt
        nyeregtető, vagy csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható. A tető héjazata nem fényes cserép, nád vagy
        esetleg pala lehet. Az épületeken hullámlemezek nem alkalmazhatók. Az épületek feltöltésen nem helyezhetők
        el.

35.§ Kül- és belterületen a közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

36.§ Tájvédelmi szempontból az utak és a vízfolyások menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell.
       A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén, a szabályozási tervlapon feltüntetett fasorok telepítése honos,
       vagy hagyományos fajokkal történhet (vadgesztenye, hárs, tölgy, dió). A hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni
       kell. Akác (Robinia pseudoacacia) nem telepíthető.

37.§ Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése érdekében tereprendezés során 1,5 m-nél magasabb
       feltöltések és bevágások, valamint 25 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél
       magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásávai, több rézsű kialakításával létesíthetők.
       A rézsűk állékonyságának biztosítása érdekében a rézsűk felületének legalább 50 %-án talaj megkötő,
       terjedő tövű növényzet telepítendő.

38.§ A település területén telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő
növényfajokat kell telepíteni (3. sz.melléklet).

15.A. Védett ősi településmag, Tabán, Újabb lakóterületek – egyedi építészeti követelmények

39.§ A falusias lakóterület övezetekben új lakóépületek magastetős kialakítással építendők, az épületek fedésére
hullámlemez nem alkalmazható. Az épületek színezése a hagyományos színválasztás szerinti lehet.

40.§ Az épületeket a Galga-menti építészeti hagyományokat követő módon, természetes építőanyagokat
alkalmazva kell kialakítani, a fő épülettel egybe nem épített, esetlegesen meglévő vagy megépítendő
keresztfészer mögötti mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény kivételével.

41.§ A Településközpont vegyes területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintes növényállomány alkalmazásával
kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

b) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki.

15.B. Ökofalu – egyedi építészeti követelmények

42.§ Az Ökofalu telkein elsősorban a térségre jellemző, falusias építészeti hagyományokhoz illeszkedő épület,

       építmény és egyéb, az ökológiai, tájhasználati, faluképi szempontoknak megfelelő (pl. dombház, zöldtető stb.)
       épület, építmény helyezhető el. A tervezett épületek arányaiban, tetőformájában, homlokzati kialakításában,
       anyagválasztásában, színeiben is a térségre jellemző hagyományokat őrizzék. Az építőanyagok, szerkezetek
       és a színezés megválasztásakor a 4. sz. melléklet előírásait kell betartani.

43.§ Az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell előnyben részesíteni.
       Az épületek anyagválasztásánál figyelembe kell venni az anyagok előállításánál, szállításánál és bontásánál
       felhasznált primer energiahordozó mennyiségét, amely, ha magasabb szintű jogszabály nem tiltja, nem lehet
       több mint az épületek alapterületének 1 m2-re számolva, 400 kWh. Az épületek energetikai minősítési osztálya
       A (energiatakarékos) vagy A+ (fokozottan energiatakarékos) lehet.

44.§ A telken belüli burkolatokat úgy kell kiépíteni, hogy azok a csapadékvíz talajba szivárgását és szellőzését ne
akadályozzák. (pl. hézagosan, homokba rakott kockakő, fakocka, természetes kőlap, zúzott kő, kavics vagy
keményfa palló).

45.§ Az Ökofalu területén a zöldfelületek kialakítására a lakóterületi övezetekben az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét két-, vagy háromszintes növényállomány
alkalmazásával kell kialakítani.

        b) az övezetben a zöldfelületek kialakításánál legalább 50 % mértékben, a 3. sz. mellékletben felsorolt
            honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni. Örökzöld fajták csak a telek északnyugati, északi telekhatára
            menti védőzöldként, ill. a beépítési kötelezettségű sávban telepíthetők.

46.§ Az Ökofalu területén a zöldfelületek kialakítására a településközponti vegyes övezetekben az alábbi előírások
vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintes növényállomány alkalmazásával kell
kialakítani. Kizárólag egyszintes növényállomány a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

b) a felszíni parkolók fásítva alakítandók ki, 2 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa
ültetendő.

15.C. Gazdasági területek – egyedi építészeti követelmények

47.§ Gazdasági területeken, Mezőgazdasági telephely gazdasági területeken a tervezett ipari és raktárépületeket
magastetősként kell kialakítani.

48.§ Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

        a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint
            együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek
            zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

         b) az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani.
             Az oldal és a hátsókertben legalább 3 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval)
             álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen)
             álló növényzet létesítendő.

c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer
iskolázott fa telepítendő.

15.D. Üdülőterületek – egyedi építészeti követelmények

49.§ Az Üdülőházas üdülőterület övezetekben csak a térség építési hagyományai szerinti (épületek tömeg-arányai,
homlokzati kialakítása, nyílászárók kialakítása, színválasztás), magastetős épület építhető.

50.§ Az üdülőházas üdülőövezetekben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét kétszintű
növényzet (cserje- és lombkoronaszint együttesen), alkalmazásával kell kialakítani.

15.E. Egyéb területek – egyedi építészeti követelmények

51.§ Szállásférőhely jellegű övezetben magastetős épület építhető. Az építőanyagok megválasztásánál
a hagyományos, természetes anyagokat kell alkalmazni.

52.§ (1) Kertes mezőgazdasági területen csak földrészletenként maximum egy tájbaillő gazdasági épület
helyezhető el.

(2) Az övezetben a Galga-patak mentén növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor csak a vegetációs
időszak elején, maximum júniusig helyezhető el. Azt követően a fóliasátrakat le kell szerelni.

53.§ Általános mezőgazdasági területen a gazdasági épületek a Galga-menti építészeti hagyományokhoz
igazodva, hagyományos szerkezettel (téglafal, vagy fa-váz) és homlokzati elemekkel, magas tetővel épülhetnek.

54.§ Mezőgazdasági telephely gazdasági területeken a zöldfelület kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

        a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint
            együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek
            zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

         b) a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén
             egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 5 m széles, többszintű növényzetből
            (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és
            cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.

c) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább
kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

55.§ A temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló (fasor, alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő
       30 m-es sávban, ahol lehetséges (eddig nem történt sírkialakítás, beépítés). Ahol nem lehetséges az
       OTÉK szerinti 30 m-es védősáv kialakítása, ott azt a temető telekhatárán kívül kell megvalósítani a
        lehetőségekhez képest.

56.§ A szállásférőhely jellegű övezetben a zöldfelület kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

        a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserjés lombkoronaszint
            együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyep szint) növényzet a
            zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

b) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 2 parkolóhelyenként legalább 1, legalább
kétszer iskolázott fa ültetendő.

57.§ Zöldterületek övezetére (Z) vonatkozó előírások:

a) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, növényzetet kivágni csak rendkívül
indokolt esetben, a hatályos jogszabályok betartásával lehet.

         b) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/2-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje-
             és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyep szint)
             a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

c) 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók építése kizárólag fásítva, 2 gépjármű-állásonként legalább egy,
legalább kétszer iskolázott fa ültetésévei engedélyezhető.

         d) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról
             lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor,
             akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetett növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell
             meghatározni.

16.A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre, műemléki környezetre vonatkozó
építészeti követelmények

58.§ A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.

59. § A Helyi értékvédelmi területen meg kell őrizni az ingatlan jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal
vezetését, épületeit, építményeit, kerítés- és kapuformáit, természeti értékeit. A területen belül csak a védett
utcaképbe illő épület (magastetős, hagyományos szín és formaválasztás) helyezhető el.

60.§ (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, megőrizve
a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege
nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.

        (3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása,
        utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával,
        szerkezetével összhangban kell lennie.

61.§ Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes,
vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását,
általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

62.§ (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(2) Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy
ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető.

63.§ A védett növényeket, természeti elemeket meg kell őrizni és fenntartásukról gondoskodni kell, illetve
természetes pusztulásuk esetén pótolni kell azokat.

64.§ Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor,
ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.

65.§ Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti,
közérdeket sért.

66.§ (1) Műemléki területen és annak környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni
csak a Kulturális örökség védelméről szóló tv-ben foglaltak betartásával szabad.

       (2) A műemléki védettséget élvező építményeken és a szabályozási terven jelölt telken építési tevékenység
       csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A műemléki környezet területen, a védett épület
       jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő épület nem engedélyezhető,
       a terület telekadottságai meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett
       építményé. A műemléki környezet területén az épületek homlokzata, a kerítések, kapuk anyaghasználata,
       színezése csak a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.

(3) A műemléki környezetben annak történelmi jellegét, bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető
köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el.

(4) Műemléki környezetbe csak tájhonos növényzet telepíthető.

       (5) A műemléki környezet területén a közterületek burkolása esetén a járdák, kapubehajtók, teresedések
       kialakítása során a helyi-térségi természetes követ kell alkalmazni. Térkő nem alkalmazható.
       A közterületek burkolása során kiemelt szegély nem képezhető. A tér teljes területét a gyalogos és kerékpáros
       prioritásoknak megfelelően kell kialakítani.

17.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

67.§ (1) Meglévő és tervezett nyomvonal jellegű közműlétesítmény és azok biztonsági övezetei számára elsősorban
        a közlekedési területen, közterületen, közműterületen vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell helyet
        biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük
        helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2) A védett területen nyomvonalas létesítmények, közművek építése a Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági
hozzájárulásának beszerzésével kiadott engedély birtokában végezhető.

(3) A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony
csak a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett,
sem föld alatt.

68.§ (1) A közművezetékek, járulékos közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor,
közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó) elhelyezésénél a
településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására figyelemmel kell lenni.

        (2) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új
        (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot, valamint új vezetékes
        hírközlési hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(3) A település beépített és beépítésre szánt területén új ingatlan bekötését csak föld alatti csatlakozással
szabad kivitelezni, ott is, ahol a közhálózat föld feletti elhelyezésű.

        (4) Beépítésre szánt területeken a fentieken kívül, továbbá a beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia
        ellátás és vezetékes hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból,
        valamint az utca-fásítási és utca bútorozási lehetőségek biztosítására. Új hálózat építése esetén a villamosenergia
        elosztási, a hírközlési, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket és légkábeleket közös, egyoldali
        oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(5) Földgázvezetéket telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

69.§ (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések (épületre szerelt műszaki eszközök)
elhelyezése tilos. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb
homlokzatára szerelhetőek.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

70.§ A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell.
A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni,
illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.

71.§ Elektronikus hírközlési építmények (antennák, antennatartó szerkezetek létesítmény csak a
Polgármesteri Hivatallal történő egyeztetéssel helyezhetők el a településen.

72. § Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát
zavarni, korlátozni nem szabad.

73.§ Különleges védendő művelési ágú mezőgazdasági terület övezetében nyilvános illemhely nem helyezhető el.

74.§ A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.

75.§ A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy
takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak
rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

18.Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

76.§ A település közterületein hirdető-, reklámberendezés elhelyezése engedélyezhető, amennyiben az nem
zavarja a köz- és közlekedési biztonságot és a közlekedési szakhatóság és a közutak kezelői is
hozzájárulásukat adják.

77.§ (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.

        (2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához,
        anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben
        helyezhető el, kivéve

a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és

b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan
számú cégfelirat helyezhető el.

(3) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly
módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(4) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(5) Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.

78.§ Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha:

a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,

b) az gátolja a kilátást,

c) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

79.§ A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre
helyezhető el.

80.§ Közparkban, valamint Különleges védendő művelési ágú mezőgazdasági terület övezetében önálló
reklámhordozó nem helyezhető el.

81.§ Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó
        területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű
        tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel
        – nem helyezhető el.

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

19.Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

82.§ (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül
sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető,
a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

            a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait
                a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete
                a benyújtott tervdokumentáció.

             b) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és
                 nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére,
                 amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

83.§ (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló
építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:

a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;

b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az
igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;

c) műszaki leírás;

d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság
meghatározásával):

da) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;

db) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;

dc) közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;

dd) építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;

e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);

f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);

g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);

h) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);

i) fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek).

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem tekinthető a szakmai
konzultációra vonatkozó kérelemnek.

20.Településképi véleményezési eljárás

20.A. Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

84.§ Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött
        építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy
        fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely
        homlokzatának változásával jár.

20.B. Településképi véleményezés eljárási szabályai

85.§ (1) A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok
építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:

a) Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester
az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján indokoltnak tartja.

         b) Műemléki védelem alatt álló, nyilvántartott egyedi tájértékek listáján szereplő vagy helyi védelemre
             javasolt építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési
             tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.

c) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.

d) Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.

86.§ A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú
        tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul, amely tartalmazza az építésügyi hatósági eljáráshoz
        biztosított elektronikus tárhely (továbbiakban: ÉTDR) azonosítóját. A kérelmező a kérelem benyújtásáig a
        véleményezendő tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az ÉTDR rendszerbe, és „Előzetes
        szakhatósági és egyéb szervi megkeresést” kezdeményez Galgahévíz Község Polgármesterének
         településképi vélemény megkérése céljából.

87.§ (1) A tervdokumentációnak a 83. §-ban meghatározott adatokat, információkat és dokumentumokat
kell tartalmaznia.

(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja, illetve

c) nem javasolja.

20.C. Településképi véleményezés szempontjai

88.§ (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció

a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;

b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt
javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.

(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait,
rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve
építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek
megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e
az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület
rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,

c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb
berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően
illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ab) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait,
valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ac) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő –
beavatkozásokra,

                  b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések
                     milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a
                     telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a polgármesteri vélemény kialakításakor
egyaránt figyelembe kell venni.

21.Településképi bejelentési eljárás

21.A. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

89.§ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról
és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet
1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

a) Helyi védett épület esetében

aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

            ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos
                  hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat
                  felületképzésének megváltoztatása,

ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,

ae) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

b) az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 -t meghaladja a cégér,
üzletfelirat felülete,

ba) minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,

bb) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.

bc) közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények

bd) építése, átépítésekor,

be) cégér, üzletfelirat elhelyezésével járó átalakítása esetén, amennyiben annak felülete összességében
meghaladja az 1 m2-t.

90.§ A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények
rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek
és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

b) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

c) jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.

21.B. Településképi bejelentés eljárási szabályai

91.§ (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

a) műszaki leírást,

b) helyszínrajzot,

c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,

e) látványtervet vagy fotómontázst,

f) fotódokumentációt.

92.§ (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt
erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

       a) bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és
           településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló
                 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) illetve (3) bekezdésében, a településkép védelméről szóló
                 2016. évi LXXIV. törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos
                 rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben előírt követelményeknek,

b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

       (2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése
            mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának
            jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.

       (3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel
           megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés
           megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.

       (4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év,
            amely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó
            településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

22.Településképi kötelezési eljárás

93.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési
tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,

b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében
településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,

c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

        (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben
             részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására,
             átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

        (3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a
            kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő
            állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való
            ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.

       (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el,
            úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére
            elvégeztetheti.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

23. Hatálybalépés

94.§ Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

24.Hatályon kívül helyező rendelkezések

95.§ Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 10/2009.(X.13.) sz.
       rendelet.
       E rendelet hatálybalépésével a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14.§ (1) bekezdésében
       foglaltak értelmében a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervről szóló 6/2007.(VI.06.) önkormányzati
       rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatást és ösztönző
       rendszert, valamint az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket szabályozó rendelkezéseket
       a törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni. .

Galgahévíz, 2017. december 11.

Vanó András dr. Král László

polgármester mb. jegyző

Nemzeti Jogszabálytár

Galgahévíz község képviselő testületének 11/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről