Galgahévíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (IV. 23.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
Hatályos: 2026. 05. 01Galgahévíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (IV. 23.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
[1] Galgahévíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében és a
[2] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre vagy egyéb szervezetre, aki (amely) Galgahévíz község közigazgatási területén e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ.
(2) Területi hatálya: Galgahévíz község területén az Önkormányzati tulajdonban álló közterületekre terjed ki. A rendelet hatálya nem terjed ki az országos közút nem közlekedési célú igénybevételére.
2. Fogalom meghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) közterület: Galgahévíz Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlan, terület;
b) jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. pontjában meghatározott fogalmak szerinti jármű;
c) üzemképtelen jármű: az a jármű, amely nem felel meg a közlekedésben való részvétel feltételeinek (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5 §. (1) bekezdés), vagy nem rendelkezik gépjárműadó befizetésének igazolásával, vagy azt a központi gépjármű nyilvántartásban a forgalomból kivonták;
d) roncs jármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálta, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésre már alkalmatlan;
e) elhagyott jármű: minden olyan közúti közlekedésre alkalmas és hatósági jelzéssel rendelkező jármű, amelynek tulajdonosát, üzembentartóját, használóját nem lehet megállapítani, és amelyet bármely okból az elhagyott jármű észlelésére vonatkozó bejelentéstől számítva a közterületen legalább 15 napot meghaladóan úgy tárolnak, hogy azzal a forgalomban nem vesznek részt, és a közterület igénybevételére vonatkozó szerződéssel vagy hatósági engedéllyel nem rendelkeznek;
f) mozgóárusítás: kereskedő vagy megbízottja által gyalogszerrel vagy mozgóboltnak nem minősülő eszköz segítségével szállítás közben történő vagy megkísérelt árusítás, felvásárlás;
g) mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 17. pontjában meghatározott fogalom;
h) reklámberendezés: minden olyan eszköz, építmény, fixen rögzített vagy mozgó képi, hangeffektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására alkalmas berendezés, (függetlenül annak tartalmától, elhelyezkedésétől, hogy magán- vagy közterületen található), amelyet a közterületről érzékelni lehet;
i) reklámfelület: az a része a reklámhordozónak, illetve olyan eredetileg más funkcióra létrehozott objektumon (pl.: lámpaoszlop, házfal, buszváró) kialakított hely, vagy ahhoz rögzített tárgy, ami állandó vagy cserélhető hirdetmények elhelyezésére, megjelenítésére szolgál;
j) reklámhordozó: minden olyan eszköz, (ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklámberendezést és a reklámfelületet is), amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít.
k) rendezvény: az adott helyszínen rendszeresen vagy meghatározott alkalomból megtartott összejövetel, felvonulás, kivétel a vallási közösségek vallásos szertartásai és rendezvényei, valamint a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, továbbá köznevelési intézmények által szervezett rendezvények;
l) zenés, táncos rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabadtéri rendezvény ahol a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a részvevők létszáma az 1.000 főt meghaladja;
m) zöldterület: Galgahévíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének Galgahévíz Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szerinti zöldterület.
3. A közterület-használat általános szabályai
3. § (1) A rendeletben meghatározott esetekben a közterületek használatához közterület-használati engedély vagy bejelentési kötelezettség teljesítése szükséges.
(2) A közterület használata során tárgyakat, építményeket, anyagokat csak szakszerűen és biztonságosan szabad elhelyezni, tárolni vagy eltávolítani, elbontani.
(3) Közterületen – járműből történő engedélyezett mozgóárusítás, vagy felvásárlás kivételével – lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el és ilyen jelleggel árusítóhelyként sem működtethető, kivéve alkalmi rendezvények esetében.
(4) TILOS közterületen:
a) követ és egyéb tárgyakat a közterületi parkolás megakadályozása céljából elhelyezni, továbbá ebből a célból növényt ültetni. Az ültetett növények mindenkori magassága nem akadályozhatja a közterületen történő biztonságos közlekedést, különös tekintettel az érintett útszakasz beláthatóságára.
b) tűzifa, egyéb tüzelőanyag tárolása;
c) közterületi zöldterületen – a kijelölt utak kivételével – parkolni;
d) járművet bontani, valamint az azonnali hibaelhárítás esetét kivéve azokat javítani, továbbá háztartási gépet elhelyezni, bontani, javítani;
e) üzemképtelen és roncs jármű tárolása;
f) hulladékgyűjtő edény, zsák, és az összekötött gallyak a gyűjtési napot megelőző napon helyezhetők el közterületen. A hulladékgyűjtő edény, zsák, és az összekötött gallyak ezen időponton kívüli, közterületre történő kihelyezése tilos.
g) az éves rendszeres lomtalanítás esetén, a közterületen hagyott a hulladékszállító cég által el nem szállított hulladékokat, legkésőbb a lomtalanítást követő napon a hulladék kihelyezője köteles a saját ingatlanára visszaszállítani;
h) gépjármű mosás
4. A közterület-használati engedély iránti kérelem
4. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) A közterület-használati engedély iránti kérelmet e rendelet 1. mellékletét képező adattartalommal kell benyújtani.
(3) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít. A közterület-használatot csak végleges engedély birtokában lehet megkezdeni.
(4) Mutatványos, cirkuszi, vidámparki tevékenység esetén a kérelem benyújtásához csatolni kell a berendezésekre vonatkozó műszaki leírásokat, tanúsítványokat, engedélyeket.
(5) Reklám és reklámeszköz elhelyezése esetén a kérelem benyújtásához csatolni szükséges a reklám és reklámeszközök elhelyezésének szabályairól szóló 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti tudomásulvételi eljárásban hozott hatósági döntést.
(6) Közterületi árusítás kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt termékek esetén engedélyezhető.
5. A közterület-használat engedélyezése
5. § (1) Közterület-használati engedély annak a kérelmezőnek adható, aki az engedély kiadásához szükséges feltételekkel rendelkezik és csatolja az előírt dokumentumokat.
(2) A közterület-használat helyét és igénybevételének mértékét indokolt esetben a kérelmező jelenlétében a helyszínen kell kijelölni és felmérni.
(3) A közterület-használat engedélyezése határozatban, mobil eszköz közterületen történő elhelyezése esetén hatósági szerződés útján történik.
(4) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárási hatásköröket a jegyző, a szerződéskötésre a polgármester jogosult.
(5) Az engedély ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig szól.
(6) A közterület-használati engedélynek az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (továbbiakban: Ákr.) foglalt elemeken túl tartalmaznia kell:
a) a közterület-használat célját, helyét és időtartamát,
b) a közterület-használat módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
c) az engedély érvényességének megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
d) közterület-használati díjfizetési kötelezettség előírását, közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a fizetendő díj mértékét, megváltoztatásának és megfizetésének módját, és a késedelem következményeit,
e) a közterület-használat jellegének és céljának megfelelő egyéb szükséges rendelkezéseket, így elsősorban a baleset-, egészség- és környezetvédelmi, köztisztasági előírások megtartásának kötelezettségét, valamint a településképi követelmények érvényesítését,
(7) A közterületi árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, kézből vagy járműről, illetve milyen árusítóeszköz igénybevételével történik. A közterület-használati engedélyt vagy annak hiteles másolatát a jogosult köteles az engedélyben megjelölt helyszínen tartani, és ellenőrzésre, felszólításra bemutatni.
6. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni az alábbi esetekben:
a) Közterületi árusítás;
b) üzlet előtti kitelepülés;
c) alkalmi vásár, kiállítás;
d) hangos reklám, szórólaposztás, szendvicsember, reklámcélú jármű, eszköz elhelyezése, illetve üzemeltetés;
e) utcazenélés, mutatványos tevékenység;
f) cirkuszi, vidámparki tevékenység;
g) szolgáltató tevékenység végzése;
h) pavilon elhelyezése;
i) mozgóárusítás, felvásárlás;
j) építési munkával kapcsolatos építőanyag és törmelék tárolása, konténer, állványozás, lakókocsi, lakókonténer és mobil WC tárolása, ami meghaladja a 15 napot;
k) filmforgatás, reklámfilm készítése.
(2) Nem kell közterület-használati engedély, de írásbeli bejelentés szükséges:
a) feladatuk ellátásával összefüggésben kizárólag egészségügyi szolgáltatást végzőknek;
b) városi közműszolgáltatóknak, valamint intézményeknek és köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű tevékenysége és létesítményei elhelyezéséhez;
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a mentők, valamint a vízügyi szolgálat ideiglenes építményei, eszközei, berendezései elhelyezéséhez;
d) A kizárólag egy adott településrészre, vagy lakóközösségre kiterjedő, helyi hagyománnyal bíró rendezvények megtartásához (pl.: falunap, szüreti felvonulás).
(3) Nem adható közterület-használati engedély:
a) olyan területre, ahol a helyfoglalás a gyalogos- vagy járműközlekedést akadályozza, illetve annak biztonságát veszélyezteti;
b) annak a kérelmezőnek, akinek a kérelem benyújtásakor a közterület-használattal összefüggésben tartozása, vagy teljesítetlen kötelezettsége áll fenn;
c) középület falára, közmű létesítményekre, élő fára helyezett hirdető-berendezésre, hirdetőtáblára.
6. A közterület filmforgatási célú használata
7. § (1) A mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület használat (továbbiakban: filmforgatás célú közterület használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közterület használati díj alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.
(3) A filmforgatás célú közterület használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.
(4) Vasárnap és ünnepnapra vonatkozó közterület használat nem hagyható jóvá. A közterület használat naponta 7 és 22 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben kivételesen, a minimálisan szükségszerű időtartamra vonatkozóan engedélyezhető az éjszakai forgatás.
(5) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület használati engedély szükséges.
(6) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület használó köteles folyamatosan biztosítani, ezen kötelezettséget nem tartalmazó hatósági, közterület használati szerződés nem írható alá. A használatba adott terület eredeti állapotában köteles visszaadni a közterület használó.
7. A közterület-használati jogosultság megszűnése
8. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező
a) a területet nem a közterület-használati engedélyben foglalt tevékenységre használja, vagy
b) a területet nem a közterület-használati engedélyben foglaltaknak megfelelően használja, vagy
c) a közterület-használati díjat az esedékességet követő 8 napon belül felszólítás ellenére nem fizeti meg, vagy
d) a területet nem a közterület-használati engedély kérelmezője használja.
(2) A közterület-használati jogosultság megszűnik, ha
a) az engedélyben meghatározott idő letelt, vagy
b) a kérelmező az engedélyben meghatározott idő eltelte előtt kéri az engedély visszavonását,
c) a közterület-használati díj határidőben való meg nem fizetése miatt az engedély visszavonásra került, vagy a közterület használati szerződés a tulajdonos (önkormányzat) rendkívüli felmondásával megszűnik,
d) a kérelmező a tevékenység végzésére való jogosultságát elveszíti,
e) a kérelmező halálával, vagy jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével.
(3) A közterület-használati engedély kártérítési kötelezettség nélkül visszavonható a mindenkor hatályos helyi építési szabályzatban meghatározott célok megvalósítása érdekében.
8. A közterület-használat díja
9. § (1) A kérelmező a közterület-használati engedély alapján megállapított közterület-használati díjat köteles megfizetni tekintet nélkül arra, hogy az engedélyben szereplő közterületet ténylegesen igénybe veszi-e.
(2) A közterület-használat díját a 2. melléklet tartalmazza. A közterület-használati díj az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól.
(3) A közterület-használati díj megfizetése meghatározott időtartamra szóló használat esetén az érvényes engedély kiadásakor egy összegben esedékes. Folyamatos közterület-használat esetén a közterület-használati díjat az érintett havonta a tárgy hónap 5. napjáig köteles megfizetni. A kérelmező köteles a befizetett bizonylatot elektronikus úton megküldeni vagy személyesen bemutatni az engedélyben meghatározottak szerint az engedélyező hatóságnak.
(4) A közterület-használati díj kiszámításánál:
a) minden megkezdett m2 teljes m2-nek számít, továbbá az alkalmazandó időmértéknek megfelelően (nap, hónap, év) minden megkezdett időtartamot egésznek kell számítani,
b) a közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület azaz a ténylegesen elfoglalt terület nagyságát kell figyelembe venni,
(5) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) önkormányzati szervek és intézmények információs és program-tábláinak elhelyezése esetén, és rendezvényeik alkalmával,
b) a kizárólag egy adott településrészre vagy lakóközösségre kiterjedő, helyi hagyománnyal bíró rendezvények megtartásához,
c) kampánytevékenység, aláírásgyűjtés, vagy egyéb lakossági megkeresés esetén, minden hivatalosan bejegyzett szervezet a település közterületén, díjfizetési mentességet élvez, előzetes bejelentési kötelezettséget követően,
d) az Önkormányzat szervezésében megvalósuló rendezvényeken a galgahévízi lakcímkártyával rendelkező árusok díjfizetési mentességre jogosultak.
(6) Közterület használati díjkedvezmény mértéke maximum 50% lehet, melyről a Képviselő-testület - a közterület használó kérelmére - határozatban dönthet.
9. A közterületek-használatáról szóló rendelet megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok
10. § (1) Aki a közterületet nem rendeltetésének megfelelően, vagy közterület-használati engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja, felszólításra köteles a jogellenes használatot megszüntetni, továbbá az eredeti állapotot helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonos önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére és veszélyére – amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak a jogosulatlan közterület-használó 3 munkanapon belül nem tesz eleget – elvégezteti.
(2) A tulajdonos önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül, a közterület-használó költségére és veszélyére azonnal helyreállíthatja, ha az az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, a közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
11. § E rendeletben foglalt kivételektől eltekintve a közterület-használati engedély jogosultja az engedélyben megjelölt és az általa használt közterületre bérleti vagy egyéb használati szerződést nem köthet. Az ilyen jellegű megállapodás alapján történő használat engedély nélküli használatnak minősül.
12. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi, természetes személy esetén 200.000.- Ft-ig, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 2.000.000.- Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) A közigazgatási bírság megfizetésének határideje az arról szóló döntés közlésétől számított harminc nap.
10. Záró rendelkezések
13. § (1) E rendelet a hatálybalépést követően indult eljárásokra alkalmazandó.
(2) A közterület használatának engedélyezésével kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben a végrehajtást a döntést hozó hatóság a jegyző foganatosítja.
14. § Ez a rendelet 2026. május 1-jén lép hatályba.