A közterületet a rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. [Étv. 54. § (5) bek.]

A Kúria Önkormányzati Tanácsának a közterület használatával kapcsolatos döntéseinek elvi kiindulópontja, hogy a közterületet „véges közjószágnak” tekintik, amiből a helyi önkormányzat közhatalomként való eljárása következik.

A közterületet ugyan bárki szabadon használhatja, azonban a tartós egyéni igénybevétel csak szabályozott módon, határok között történhet. A többlet vagy meghatározott keretek között kizárólagos jogosultság gyakorlása fizetési kötelezettséggel járhat.

A helyi szabályozás elsősorban a közösségi érdeket védi, mindenki használati esélyének lehetőség szerint egyenlő biztosítása érdekében. Ehhez képest kerülhet sor, például kereskedelmi célból, bizonyos kizárólagos igénybevételt lehetővé tevő jog gyakorlására, vagyis a közterület időleges vagy rendszeres módon megengedett elfoglalására.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben, rendeletben állapíthatja meg a tulajdonában álló közterületek használatára és annak díjára vonatkozó szabályokat. [Alaptörvény 32. cikk (1) bek. a) pont, (2) bek., Mötv. 13. § (1) bek. 2. pont, Étv. 54. § (5) bek., 8/2019. (III. 22.) AB határozat [42] pont]

Az Alkotmánybíróság az önkormányzat eredeti jogalkotói hatásköre tekintetében – az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésére figyelemmel – számos döntésében megfogalmazta, hogy „a helyi önkormányzat autonómiája relatív önállóságot és önigazgatást jelent a törvényhozó hatalom által kialakított jogrenden belül.” [8/2019. (III. 22.) AB határozat [43] pont]

Fontos kihangsúlyozni, hogy a közterület nemzeti vagyon, amely az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi. [Alaptörvény 32. cikk (6) bek., 38. cikk (1) bek., Nvtv. 5. § (1)–(2) bek., (3) bek. a)–b) pont]

Az Mötv. 108. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy: „A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, … csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.”

A Kúria több döntésében is kiemelte, hogy a közterület-használat önkormányzati hatósági ügy. Az önkormányzat rendeletalkotási feljogosítottságánál fogva közhatalomként jár el. Nem lehet mellérendeltségi viszonyban a használatot igénylővel. Emiatt a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetéstől eltérő – például kereskedelmi jellegű – használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem tulajdonosként dönti el. [Köf.5010/2020/6. [20] pont]