Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2003. (III.26.) önkormányzati rendelete

Az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről

Hatályos: 2012. 09. 19

Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2003. (III.26.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1). Bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja

2012.09.19.

1. §

.

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya Isaszeg *Város közigazgatási területén a lakók állattartására terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a./ fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására,
b./ oktatási intézményekben kísérleti, bemutató céllal tartott állatokra,
c./ sport, valamint különleges célból kiképzett állatok, továbbá rendészeti szervek feladatainak ellátása céljából tartott állatokra,
d./ mezőgazdasági nagyüzemek állattartó telepein folyó állattartásra,
e./ vadon élő állatokra, valamint védett állatokra.

2. §

.

(1) Állattartás szempontjából a *város területe:
a./ belterületre:
- családi házas övezetre,
- zöldterületre.
b./ külterületre oszlik

3. § (1) Állatokat tartani, tenyészteni azok kínzása nélkül, a hatályos állategészségügyi és közegészségügyi, valamint építésügyi szabályok betartásával lehet.

(2) Isaszeg *város területén állat tartható az ÁRT-ben leszabályozott övezeti előírások figyelembevételével:

a./** hatályát veszti
b./** hatályát veszti
c./** hatályát veszti
d./** hatályát veszti
e./** hatályát veszti
f./ eb és macska,
g./ lakásban kedvtelésből tartott állat (díszhal, díszmadár, hörcsög és más veszélytelen állat) tartható.
(3) A 3. §. /21 bekezdésében fel nem sorolt állatok tartásához a külön jogszabályokban meghatározott engedély szükséges. (vadállatok tartása, kígyó, medve stb.)
(4) ** hatályát veszti
(5) ** hatályát veszti
* módosítva a 27/2012.(VI.19.) rendelettel

4. § Méhcsaládok engedély nélkül tarthatók a társasházak kivételével a település egész területén.

Közös használatú kertekben méhcsaládok csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával lehet tartani.

5. § Az engedélyezett területeken az 1. Sz. mellékletben meghatározott védőtávolságok betartásával, építési engedély alapján épített melléképületben a 2. Sz. mellékletben megjelölt darabszámú állat tartható.

6. § (1) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket azok környékét az állattartó köteles naponta takarítani, s azokat szükség szerint fertőtleníteni.

(2) Az állatok tartására szolgáló létesítményekben és azok környékén a kártékony rágcsálókat és rovarokat az állattartó köteles rendszeresen irtani.

* módosítva a 27/2012.(VI.19.) rendelettel
** módosítva a 35/2012.(IX.19.) rendelettel

7. §

.

(1) * A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni.
(2) * A trágyalé - és trágyagyűjtőben szükség szerint ki kell üríteni.
(3) Közcsatornába és saját emésztőbe (csapadék és szennycsatornába) trágyalevet bevezetni tilos.

8. §

.

(1) *** hatályát veszti
(2) Bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegség megállapítása esetén, az ártalmatlanná tétel módját a Pest Megyei Állat egészségügyi Állomás határozza meg.

9. §

Eb és macskatartás szabálya

(1) Az állattartó köteles 3 hónaposnál idősebb ebét évenként egy alkalommal, a 3 hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, saját költségére veszettség elleni védőoltásban részesíteni.
(2) Évente, a veszettség elleni védőoltás alkalmával valamennyi beoltott ebet el kell látni az oltás tényét bizonyító bilétával. Közterületre az ebet bilétával lehet kivinni.
(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületre és más magánterületre felügyelet nélkül ne jusson ki. Harapós vagy támadó természetű ebet szájkosárral is el kell látni, és pórázon kell vezetni.
(4) Közterületen az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.
(5) A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve kóbor ebet a polgármester a gyepmesterrel befogatja, majd a gyepmesteri telepre szállíttatja.
Az eb őrzéséről a befogást követő 24 óra elteltéig a gyepmesteri telepen a gyepmester gondoskodik.
A tulajdonos ezen időszak alatt a költ8égek megtérítésével az ebet kivált hatja. 24 óra eltelte után az ebet a gyepmester értékesítheti.

**10. §.

(1) A veszélyes és beszélyesnek minősített eb tartásáról külön jogszabály rendelkezik
(2) Tilos óvodák, bölcsődék, iskolák 50 méteres körzetében a macskák kiengedése, valamint kóbor állatok etetése.
* a 146/2011.(XII.2.) AB határozat 2011. december 3-i hatállyal megsemmisítette
** törölve a 27/2012.(VI.19.) rendelettel
*** módosítva a 35/2012.(IX.19.) rendelettel

11. §

.

(3) Tilos többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségeiben, bármi nemű állat tartása.
(4) Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével- bevinni:
- játszótérre,
- vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak
- élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba, piac területére,
- oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, közösségi épületbe,
- ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe.

12. §

.

(1) Az állattartást meg kell tiltani, ha az eb tartó - az előzetes írásbeli felszólításban megszabott határidőre - az alábbiakban foglalt bármelyik feltételből egyet nem teljesít:
a./* törölve
b./* törölve
c./ nem tartja be az R 11. §. (1) bekezdésében foglaltakat.
(2) Ha a korlátozást elrendelő határozatot, a kötelezett a határozatban megállapított határidőre önként nem teljesíti, annak végrehajtására az 1957. évi IV. tv. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. §

.

Isaszeg *város az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyben első fokon - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a polgármester jár el.

14. §

.

Az állattartással kapcsolatos környezethigiénes követelmények

(1) A szagártalom csökkentése érdekében szükséges az állattartó épületek rendszeres takarítása, időszakonkénti meszelése. A bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőztetéssel a magasba kell terelni.
Lehetséges továbbá a fásítás, bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére az épületen belül és kívül a tárgyába, alomanyagba megfelelőszerek keverése.
(2) Az állattartó köteles a kellemetlen szagú takarmányokat (szilázs, törköly, húsliszt, stb.) fedett állapotban tárolni.
* módosítva a 27/2012.(VI.19.) rendelettel

15. §

.

Szabálysértés

(1) * hatályát vesztette
(2) * hatályát vesztette

16. §

.

Értelmező rendelkezés

E rendelet alkalmazása szempontjából:
- állattartó, az állat tulajdonosa, tartója, az állat felügyeletét ellátó személy,
- objektum: őrzött létesítmény,
- közvetlen szomszéd: az oldalszomszédok, a hátsó szomszédok.

17. §

Záró rendelkezés

(1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 8/1996. (IV. 17.), az azt módosító 17/1998. (VIII. 11.) és a 11/2000. (V. 9.) sz. önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

1. melléklet a 3/2003. (III. 26.) önkormányzati rendelethez

Új állattartás engedélyezés, illetve állattartó létesítmény bővítés során KÖTELEZŐ VÉDŐTÁVOLSÁG
Baromfi, házinyúl, galamb, nutria, stb. ólja szivárgásmentes trágya és trágyalé gyűjtője:

Lakóéplettől

Ásott, vagy mélyfúrású kúttól

Fúrt telepített kúttól

Kerti csaptól

Közterület, volt zártkert, pihenő épülettől

30 db állatig

10 méter

10 méter

15 méter

1 méter

5 méter

31-200

15 méter

15 méter

15 méter

2 méter

8 méter

101-500

20 méter

29 méter

15 méter

3 méter

-

500 db felett külön eljárás keretében kell meghatározni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Állategészségügyi Állomással egyeztetve.
Sertés, juh, kecske, ló, öszvér, szamár, szarvasmarha istállója, ólja, kifutója trágya és trágyalé-tároló:

Lakóéplettől

Ásott, vagy mélyfúrású kúttól

Fúrt telepített kúttól

Kerti csaptól

Közterület, volt zártkert, pihenő épülettől

2 állatig

15 méter

15 méter

15 méter

5 méter

10 méter

3-5 állatig

20 méter

15 méter

15 méter

5 méter

15 méter

6-10 állatig

25 méter

25 méter

15 méter

10 méter

20 méter

11 állat felett külön eljárás keretében kell meghatározni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Állategészségügyi Állomással egyeztetve.

2. melléklet a 3/2003. (III. 26.) önkormányzati rendelethez

ÁLLATOK FÉRŐHELY IGÉNYE

1./ Ló, csikó

½ éves

1 éves

2 éves

3 éves

Alapterület

1 állatnak

8 m2

10 m2

11 m2

12 m2

2 állatnak

12 m2

16 m2

18 m2

20 m2

3 állatnak

16 m2

22 m2

25 m2

28 m2

Minden további állat részére


3,5 m2


5 m2


6 m2


7 m2

2./ Sertés kutrica vagy pihenő tér kifutó erőtér

Kocaszállás 1,5 m2 2-3 m2 2-4 m2
Ellető kutrica 1,5 m2 2 m2 2 m2
Malac kifutó - 5-7,5 alom 1,5-2,5 alom
Árusüldő 0,8 m2 5-7,5 alom 1,5-2,5 alom
Hizlalda 0,6-0,9 m2 018-10 m2
Kocaellátó 21,4 x 2,4 m2
Kocaszállás 2,25 x 0,65 m2

3./ Szarvasmarha

Tehén kötött tartásban 2,75 x 1,8 m2/db
Tehén kötetlen tartásban 6-8 m2/db 500 kg
Növendék szarvasmarha lekötve 1,9 x 0,90 m2/db
Növendék szarvasmarha kötetlen tartásban 3-5 m2/db
Borjú közös rekeszben 2-5 m2/db

4./ Tyúk, csirke

Csibe mélyalom 8 hetes korig 18-20 db/m2
Növendék indulósúly 6-7 db/m2
Végsúly 5 db/m2
Tojótyúk mélyalom 5-7 db/m2
Tojótyúk ketrecben 1,8-20 db/m2

5./ Pulyka

Kistestű 3 db/m2
Középméretű 2-3 db/m2
Nagytestű 1-2 db/m2
Növendék 0-8 hetes korig 8-10 db/m2
Növendék 8-24 hetes korig 4-6 db/m2

Lúd

Kacsa (db/m2)

Pihenőtérben

2

4-5

Kifutóban

1,5 -1,7

1,5-2

Előtérben

4

5

Törzstenyészetben

3,5

Nyúl, nutria

Ketrec méretei

Méret

Közepes testnagyságú fajta esetén

Nagytestű fajta esetén

Növendék 8-10 állat esetén

Hosszúság (cm)

70 x 80

90-100

140

Szélesség

60 x 70

70

70-80

Magasság

45 x 50

50

50

Alapterület

0,5 m2

0,63 m2

1 m2

Eb

Fajtától és nagyságtól függően (egy ebre számítva):
Az ól mérete Kifutó mérete