Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II.17.) önkormányzati rendelete

Isaszeg *Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 17.) sz.rendelete Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről, helyi védetté nyilvánításáról

Hatályos: 2012. 06. 19

Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II.17.) önkormányzati rendelete

Isaszeg *Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II. 17.) sz.rendelete Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről, helyi védetté nyilvánításáról

2012.06.19.

(Egységes szerkezetben a 40/2007.(XII.21.), az 5/2008.(III.26.)

8/2008.(IV.18.), 11/2011.(III.23.), 7/2012.(II.22.), a 27/2012.(VI.19.) rendeletekkel)
I. Fejezet

az építészeti és természeti értékek

helyi védelméről
Isaszeg *Város Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a község területén lévő épített és természeti értékek védelemben részesüljenek, s ezért az épített és természeti értékek helyi védelme biztosítására, a műemlékek és természeti értékek védelmére vonatkozó törvények előírásaival, valamint ezen területek szakmai követelményeivel összhangban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése értelmében a következő önkormányzati rendeletet alkotja:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1. § Ezen rendelettel helyi védelemben részesített értékek védelme a településen működő minden szervezet és a település minden polgárának kötelessége.

2. § (1) A helyi védelem tárgyát képezi Isaszeg *Város közigazgatási területén mindaz az épített vagy természeti érték (épület, építmény, utcarész, településrész, épületrész, építményrész, közterületen lévő szobor, emlékmű, növény, növények együttese stb.), melyet a Képviselő-testület építészeti, művészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai értéke miatt védendőnek, védelme alatt állónak minősít.

* módosítva a 27/2012.(VI.19.) rendelettel
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a műemlékekről, valamint a természetvédelemről szóló törvény rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
(3) A helyi védelem területi és egyedi lehet.
A./ Helyi védelmi területnek minősíthető a település vagy a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviselő, ahol a település és környék arculatát meghatározó építménye, növények együttest alkotnak, ill. a természeti környezetnek az a része, ahol számos védett növény vagy állat él. Ugyancsak védettnek minősíthető a helyileg védett építmény környezete.
B./ Egyedi védelem: az építmény, szobor, emlékmű egészére, vagy részletére vagy a hozzátartozó földrészletre is kiterjedhet.
Egyedi védelem tárgya lehet egy-egy értékes növény, ill. növények csoportja is.
II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

3. § A helyi védelem irányítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A helyi védelmi munkákhoz kérni kell a helyi társadalmi szervezetek közreműködő segítségét.

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS ÉS ANNAK MEGSZÜNTETÉSE

4. § (1) A védetté nyilvánításról, ill. annak megszüntetéséről a Képviselő-testülete rendelettel dönt.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni, melyhez kérni kell szakértők és a területen működő társadalmi szervezetek véleményét.

(3) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték, kinek a tulajdonát képezi, de a döntést megelőzően tájékoztatni kell őt annak hatásáról. Az érintettek értesítéséről a főépítész gondoskodik.

(4) A védett értékekről a főépítész törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell:

- a védett érték megnevezését
- pontos helyét (utca, helyrajzi szám)
- tulajdonosát, kezelőjét, használóját
- a védelemre javaslatot tevő nevét
- a védelem indoklását
- a védett érték fotóját
- a védelmet megállapító rendelet számát, időpontját,
- a védett érték rövid leírását.
(5) A védelemben résesítés vagy a védelem megszüntetésének tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről külön írásban értesíteni kell:
A./ az ingatlan, vagy a termeszti érték tulajdonosát
B./ a védetté nyilvánításra, ill. annak megszüntetésére javaslatot tevőt
C./ az építésügyi hatóságot
D./ az építmények esetében Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, természeti ért esetén az Országos Természetvédelmi Hivatalt.
E./ helyi területvédelemben részesítés, vagy annak megszüntetése esetén az érdekeltek mellett értesíteni kell az érintett utak, közművek fenntartóit is.
(6) A rendezési tervek készítése és felülvizsgálata során természeti és építészeti értékvizsgálati munkarészt is kell készíteni.

5. § (1) A védelem alatt álló területet, építményt vagy természeti értéket táblával meg kell jelölni;

(2) A védett épületet táblával is meg kell jelölni a védettség elrendelésével egyidejűleg.

(3) A jelzés elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

6. § (1) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére természetes és jogi személyek, társadalmi szervezetek vagy főépítész kezdeményezése alapján a Településfejlesztési-, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság tesz javaslatot.

(2) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítéséről a főépítész gondoskodik.

(3) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslatban fel kell tüntetni a védendő értékekre, annak helyére vonatkozó legfontosabb adatokat (megnevezés, hely, tulajdonos), valamint azt részletesen indokolni kell.

III. Fejezet

A VÉDETT ÉPÜLETEK, TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA, FENTARTÁSA

7. § (1) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétel, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használata.

(2) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell közcélú felhasználásra.

(3) A használat a Védett értékeket nem veszélyeztetheti.

(4) Épületek esetén az épület állapotának megóvása a tulajdonos feladata.

(5) Az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye szükséges.

a./ a védett építményen külső, vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, víz- és kertépítési, tájrendezési vagy képző- és iparművészeti, restaurálási továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, ill. épületkutatás (felkutatás) végzéséhez;
b./ védett építmény igénybevételi, használati módjának megállapításához, vagy megváltoztatásához.

8. § (1) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat.

(2) az építéshatósági eljárásban ki kell kérni a főépítész véleményét.

(3) Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.

(4) A védett természeti területen végzett munka az értékeket nem veszélyeztetheti, a terület jellegét nem változtathatja meg.

(5) Védett területekre (utcák, utcarészek, természeti területek) építési engedély csak úgy adható, hogy a munkák az eredeti jellegét ne változtassák meg.

9. § (1) Építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül a főépítészi vélemény megkéréséhez csatolni kell:

a./ átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait két példányban;
b./ homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban;
c./ belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfestések esetén ezek színű vázlatait egy példányban;
d./ a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fénykép-dokumentációját egy példányban;
IV. Fejezet

HELYI ÉRTÉKEK SZEREPE KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS KÖZOKTATÁSBAN

10. § (1) Az építészet és természeti értékek tudat- és ízlésformáló erejének elősegítésére a helyi közművelődésben és közoktatásban a helyi értékek és ezekkel kapcsolatos ismeretek helyt kell hogy kapjanak.

(2) A helyi értékek védelméről szóló rendelet egy példányát a Pest Megyei Levéltárban is el kell helyezni.

V. Fejezet

AZ épületek helyi védetté nyilvánításáról

11. § (1) Az Isaszeg, Rákóczi u. 45. sz. alatti 1903-ban épült *Városháza épületét.

Eklektikus közigazgatási épület, (egymástól eltérő stílusforma, alakzat) Építészeti értéke: nyerstégla falazata, ablakok díszkerete, a sarkok kváder-utánzatú díszítése, fakapuja, kovácsolt-vas kilincse. Az ingatlan tulajdonosa: Isaszeg *Város Önkormányzata
(2) Az Isaszeg, Madách u. 1. sz. alatt lévő 1905-ben épült eklektikus emeletes iskolaépületet.
Építészeti értéke: ablakai szintbeli formaváltása, vakolt keretezése, földszint téglalap formájú, míg az emeleti íves képzésű falazott dísztégla, kváder-utánzatú vakolat-díszítés.
Kváderozás, vízszintesen végigfutó függőleges szakaszos (négyszöglete) hézaggal.
Az ingatlan tulajdonosa: Isaszeg *Város Önkormányzata.
(3) Az Isaszeg, Templom u. 72. sz. alatti Római Katolikus Plébánia épületét.
Építészeti értéke: Faoszlopos fedett - nyitott kiugró tornáca, faragott fűrészelt oszlopfő (könyökfa) díszítései.
A faragott végű szarufákat a fűrészelt könyökfákat és a faoromzatot népies ihletésű motívumok díszítik. Az ingatlan tulajdonosa: Római Katolikus Egyház, Isaszeg
(4) Az Isaszeg, Kossuth L. u. 71. sz. alatt lévő "Szabadság Törekvések Református Emléktemplomát." Az ingatlan tulajdonosa: Isaszegi Református Egyház
(5) Az Isaszeg, Rákóczi u. -ban lévő Szent István Római Katolikus Templomot.
Az ingatlan tulajdonosa: Római Katolikus Egyház, Isaszeg
* módosítva a 27/2012.(VI.19.) rendelettel
VI. Fejezet

A területek helyi védetté nyilvánításáról

12. § (1) Az 1849. április 6-i csata emlékére emelt Honvédszobrot a hozzá tartozó a 043/4 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 1. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1059 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, az állami rész kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt. További tulajdonosok: Isaszeg *Város Önkormányzata, Római Katolikus Egyház és magánszemélyek.

(2) Az 1. és a II. világháború áldozatainak az emlékművét a hozzá tartozó a 101/3 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 2. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 803 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a PEMÁK Kht.

(3) A Szentgyörgypusztán található kőkeresztet a hozzá tartozó a 012/19 hrsz. alatt felvett, területből a rendelet 3. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 25 m2 területtel. A terület kárpótlásba lett kiosztva, tulajdonosa Papp Mihály, Nagy Sándor u. 23/b.

(4) Az 1849. április 6-i csata honvéd-sírhelyeit a hozzá tartozó a 036/9 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 4. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1. 520 m2 és II. 920 m2 területtel. A területek tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt.

(5) A 2 hrsz. alatti temetőben található a II. világháború magyar áldozatainak síremlékét és a II. világháború román áldozatainak síremlékét. A terület a Római Katolikus Egyházközség tulajdona.

(6) Az Ezeréves kertet a 0192 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 5. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 400 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt.

* módosítva a 27/2012.(VI.19.) rendelettel
(7) A Bikastó emlékhelyet a hozzá tartozó a 0130/1 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 6. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1. és II. alatti összesen 20000 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt.
(8) Egy gesztenyefát a hozzá tartozó a 313 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 7. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 64 m2 területtel. A terület tulajdonosa Toma Ferenc, Isaszeg, - Rákóczi u. 64. szám alatti lakos.
(9) A Képesfát a hozzá tartozó a 0130/1 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 8. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 67 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt.
*VII. fejezet
a volt tőzegbánya terület egy részének helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról

13. § (1) * hatályon kívül helyezve

(2) * hatályon kívül helyezve

VEGYES, ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. § (1) ** hatályon kívül helyezve

(2) ** hatályon kívül helyezve

* hatályon kívül helyezve a 7/2012.(II.22.) rendelettel
** hatályon kívül helyezve a 27/2012.(VI.19.) rendelettel

16. § Ez a rendelet 2004. március 1-én lép hatályba, egyúttal hatályukat vesztik Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 22/1993. (XII.13.) sz., 11/1994. (V.13.) sz., 20/1995. (XII.12.) sz., 10/1997. (V.13.) sz. és a 20/1999. (IX.13.) sz. rendeletei.

1. melléklet a 3/2004. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Védettségi lista
Tárgy: épületek helyileg védetté nyilvánítása
Ady Endre utca: ***26.***.***.****.sz.
Arany János utca: ***.7.9.11.22.sz.
***
Buda utca: 34.40.sz.
Erdő utca: * 23.sz.
Görgey utca: 4.6.8.***.***.24.26.sz.
***
Klapka utca: 10. 12. ***. 14. 16. ***. **.sz.
Kossuth L. utca: ****.***.sz.
Madách utca: 11. ***. 62.sz.
Móricz Zs. utca: 10. 12. sz.
***
Rákóczi út: ****. ****. ****. *. ****. ***. **. ***.sz.
Roham utca: 1.sz.
Sápi utca: 12.sz.
Templom utca: ***. ***. ***. ****.***. ***. 47. 56. ***. 58. 60. 72.sz. ***.
***
Szentgyörgypuszta: Magtár
*törölve a 40/2007.(XII.21.) sz. rendelettel
**törölve az 5/2008.(III.26.) sz. rendelettel
***törölve a 8/2008.(IV.18.) sz. rendelettel
****törölve a 11/2022.(III.23.) sz. rendelettel

2. melléklet a 3/2004. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Védettségi lista
Tárgy: területek és utcaképek helyileg védetté nyilvánítása
Az öregtemplom műemléki környezete:
A következő területek és utcák tartoznak ide: katolikus temető, katolikus plébánia, Marcsányi utca, Templom utca (ide tartozó szakasza), Széchenyi utca (egy szakasza) Helyrajzi szám szerint: 1-23/1, 30, 31, 34, 36, 40, 41, 42, 43, 46, 47, 48.
*törölve
Templom utcai utcakép:
(Öregtemplom és Jászberényi, Magyar utca közötti szakaszon): Az új templomot az öregtemplommal összekötő utca megőrizte az eredeti beépített formáját. Mint a régi falu egyik legfőbb utcája, utcaképileg védelemre javasolható az Öregtemplom és Jászberényi, Magyar utca közötti szakaszon, az egyes külön megjelölt épületekkel együtt.
Klapka utca felső szakaszának utcaképe:
Az utca felső szakasza még jól mutatja a hagyományos beépítési formát, bár az épületek homlokzati kialakítása már sok esetben átalakult.
Arany János utcai utcakép:
Az eredeti fésűs jellegű, beépítési formát szépen mutató, zsák-utca. Az egyes épületek szegényesek, nagyon avult állapotban vannak, de a falusias hangulatot megőrizték. Az utcaképben a nagyobb magasságú, más tetőidommal szerkesztett, magasabb épületek nem kívánatosak. Anyaghasználatában is csak a kialakult, hagyományos anyagfajták megjelenése kívánatos.