Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II.17.) önkormányzati rendelete
Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről, helyi védetté nyilvánításáról
Hatályos: 2024. 12. 20- 2025. 03. 21Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II.17.) önkormányzati rendelete
Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről, helyi védetté nyilvánításáról
Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a község területén lévő épített és természeti értékek védelemben részesüljenek, s ezért az épített és természeti értékek helyi védelme biztosítására, a műemlékek és természeti értékek védelmére vonatkozó törvények előírásaival, valamint ezen területek szakmai követelményeivel összhangban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése értelmében a következő önkormányzati rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
1. § Ezen rendelettel helyi védelemben részesített értékek védelme a településen működő minden szervezet és a település minden polgárának kötelessége.
2. § (1) A helyi védelem tárgyát képezi Isaszeg Város közigazgatási területén mindaz az épített vagy természeti érték (épület, építmény, utcarész, településrész, épületrész, építményrész, közterületen lévő szobor, emlékmű, növény, növények együttese stb.), melyet a Képviselő-testület építészeti, művészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai értéke miatt védendőnek, védelme alatt állónak minősít.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a műemlékekről, valamint a természetvédelemről szóló törvény rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
(3) A helyi védelem területi és egyedi lehet.
a) Helyi védelmi területnek minősíthető a település vagy a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviselő, ahol a település és környék arculatát meghatározó építménye, növények együttest alkotnak, ill. a természeti környezetnek az a része, ahol számos védett növény vagy állat él. Ugyancsak védettnek minősíthető a helyileg védett építmény környezete.
b) Egyedi védelem: az építmény, szobor, emlékmű egészére, vagy részletére vagy a hozzátartozó földrészletre is kiterjedhet. Egyedi védelem tárgya lehet egy-egy értékes növény, ill. növények csoportja is.
A HELYI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
3. § A helyi védelem irányítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A helyi védelmi munkákhoz kérni kell a helyi társadalmi szervezetek közreműködő segítségét.
VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS ÉS ANNAK MEGSZÜNTETÉSE
4. § (1) A védetté nyilvánításról, ill. annak megszüntetéséről a Képviselő-testülete rendelettel dönt.
(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni, melyhez kérni kell szakértők és a területen működő társadalmi szervezetek véleményét.
(3) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték, kinek a tulajdonát képezi, de a döntést megelőzően tájékoztatni kell őt annak hatásáról. Az érintettek értesítéséről a főépítész gondoskodik.
(4) A védett értékekről a főépítész törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését
b) pontos helyét (utca, helyrajzi szám)
c) tulajdonosát, kezelőjét, használóját
d) a védelemre javaslatot tevő nevét
e) a védelem indoklását
f) a védett érték fotóját
g) a védelmet megállapító rendelet számát, időpontját,
h) a védett érték rövid leírását.
(5) A védelemben résesítés vagy a védelem megszüntetésének tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről külön írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan, vagy a termeszti érték tulajdonosát
b) a védetté nyilvánításra, ill. annak megszüntetésére javaslatot tevőt
c) az építésügyi hatóságot
d) az építmények esetében Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, természeti ért esetén az Országos Természetvédelmi Hivatalt
e) helyi területvédelemben részesítés, vagy annak megszüntetése esetén az érdekeltek mellett értesíteni kell az érintett utak, közművek fenntartóit is.
(6) A rendezési tervek készítése és felülvizsgálata során természeti és építészeti értékvizsgálati munkarészt is kell készíteni.
5. § (1) A védelem alatt álló területet, építményt vagy természeti értéket táblával meg kell jelölni.
(2) A védett épületet táblával is meg kell jelölni a védettség elrendelésével egyidejűleg.
(3) A jelzés elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.
6. § (1) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére természetes és jogi személyek, társadalmi szervezetek vagy főépítész kezdeményezése alapján a környezetvédelmi, városfejlesztési feladatkörrel rendelkező szakbizottság tesz javaslatot.
(2) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítéséről a főépítész gondoskodik.
(3) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslatban fel kell tüntetni a védendő értékekre, annak helyére vonatkozó legfontosabb adatokat (megnevezés, hely, tulajdonos), valamint azt részletesen indokolni kell.
A VÉDETT ÉPÜLETEK, TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA, FENTARTÁSA
7. § (1) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétel, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használata.
(2) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell közcélú felhasználásra.
(3) A használat a Védett értékeket nem veszélyeztetheti.
(4) Épületek esetén az épület állapotának megóvása a tulajdonos feladata.
(5) Az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye szükséges.
a) a védett építményen külső, vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, víz- és kertépítési, tájrendezési vagy képző- és iparművészeti, restaurálási továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, ill. épületkutatás (felkutatás) végzéséhez;
b) védett építmény igénybevételi, használati módjának megállapításához, vagy megváltoztatásához.
8. § (1) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat.
(2) az építéshatósági eljárásban ki kell kérni a főépítész véleményét.
(3) Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.
(4) A védett természeti területen végzett munka az értékeket nem veszélyeztetheti, a terület jellegét nem változtathatja meg.
(5) Védett területekre (utcák, utcarészek, természeti területek) építési engedély csak úgy adható, hogy a munkák az eredeti jellegét ne változtassák meg.
9. § Építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül a főépítészi vélemény megkéréséhez csatolni kell:
a) átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait két példányban;
b) homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban;
c) belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfestések esetén ezek színű vázlatait egy példányban;
d) a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fénykép-dokumentációját egy példányban;
HELYI ÉRTÉKEK SZEREPE KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS KÖZOKTATÁSBAN
10. § (1) Az építészet és természeti értékek tudat- és ízlésformáló erejének elősegítésére a helyi közművelődésben és közoktatásban a helyi értékek és ezekkel kapcsolatos ismeretek helyt kell hogy kapjanak.
(2) A helyi értékek védelméről szóló rendelet egy példányát a Pest Vármegyei Levéltárban is el kell helyezni.
AZ épületek helyi védetté nyilvánításáról
11. § (1) Az Isaszeg, Rákóczi u. 45. sz. alatti 1903-ban épült Városháza épületét. Eklektikus közigazgatási épület, (egymástól eltérő stílusforma, alakzat) Építészeti értéke: nyerstégla falazata, ablakok díszkerete, a sarkok kváder-utánzatú díszítése, fakapuja, kovácsolt-vas kilincse. Az ingatlan tulajdonosa: Isaszeg Város Önkormányzata
(2) Az Isaszeg, Madách u. 1. sz. alatt lévő 1905-ben épült eklektikus emeletes iskolaépületet. Építészeti értéke: ablakai szintbeli formaváltása, vakolt keretezése, földszint téglalap formájú, míg az emeleti íves képzésű falazott dísztégla, kváder-utánzatú vakolat-díszítés. Kváderozás, vízszintesen végigfutó függőleges szakaszos (négyszöglete) hézaggal. Az ingatlan tulajdonosa: Isaszeg Város Önkormányzata.
(3) Az Isaszeg, Templom u. 72. sz. alatti Római Katolikus Plébánia épületét. Építészeti értéke: Faoszlopos fedett - nyitott kiugró tornáca, faragott fűrészelt oszlopfő (könyökfa) díszítései. A faragott végű szarufákat a fűrészelt könyökfákat és a faoromzatot népies ihletésű motívumok díszítik. Az ingatlan tulajdonosa: Római Katolikus Egyház, Isaszeg
(4) Az Isaszeg, Kossuth L. u. 71. sz. alatt lévő "Szabadság Törekvések Református Emléktemplomát." Az ingatlan tulajdonosa: Isaszegi Református Egyház
(5) Az Isaszeg, Rákóczi u. -ban lévő Szent István Római Katolikus Templomot. Az ingatlan tulajdonosa: Római Katolikus Egyház, Isaszeg
A területek helyi védetté nyilvánításáról
12. § (1) Az 1849. április 6-i csata emlékére emelt Honvédszobrot a hozzá tartozó a 043/4 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 1. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1059 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, az állami rész kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt. További tulajdonosok: Isaszeg Város Önkormányzata, Római Katolikus Egyház és magánszemélyek.
(2) Az 1. és a II. világháború áldozatainak az emlékművét a hozzá tartozó a 101/3 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 2. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 803 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a PEMÁK Kht.
(3) A Szentgyörgypusztán található kőkeresztet a hozzá tartozó a 012/19 hrsz. alatt felvett, területből a rendelet 3. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 25 m2 területtel. A terület kárpótlásba lett kiosztva, tulajdonosa Papp Mihály, Nagy Sándor u. 23/b.
(4) Az 1849. április 6-i csata honvéd-sírhelyeit a hozzá tartozó a 036/9 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 4. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1. 520 m2 és II. 920 m2 területtel. A területek tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt.
(5) A 2 hrsz. alatti temetőben található a II. világháború magyar áldozatainak síremlékét és a II. világháború román áldozatainak síremlékét. A terület a Római Katolikus Egyházközség tulajdona.
(6) Az Ezeréves kertet a 0192 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 5. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 400 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt.
(7) A Bikastó emlékhelyet a hozzá tartozó a 0130/1 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 6. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1. és II. alatti összesen 20000 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt.
(8) Egy gesztenyefát a hozzá tartozó a 313 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 7. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 64 m2 területtel. A terület tulajdonosa Toma Ferenc, Isaszeg, - Rákóczi u. 64. szám alatti lakos.
(9) A Képesfát a hozzá tartozó a 0130/1 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 8. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 67 m2 területtel. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt.
A volt tőzegbánya terület egy részének helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról
13. § (1) hatályon kívül helyezve
(2) hatályon kívül helyezve
VEGYES, ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. § (1) hatályon kívül helyezve
(2) hatályon kívül helyezve
15. § Ez a rendelet 2004. március 1-én lép hatályba, egyúttal hatályukat vesztik Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 22/1993. (XII.13.) sz., 11/1994. (V.13.) sz., 20/1995. (XII.12.) sz., 10/1997. (V.13.) sz. és a 20/1999. (IX.13.) sz. rendeletei.
1. melléklet a 3/2004. (II. 17.) önkormányzati rendelethez
Ady Endre utca: ***26.***.***.****.sz.
Arany János utca: ***.7.9.11.22.sz.
***
Buda utca: 34.40.sz.
Erdő utca: * 23.sz.
Görgey utca: 4.6.8.***.***.24.26.sz.
***
Klapka utca: 10. 12. ***. 14. 16. ***. **.sz.
Kossuth L. utca: ****.***.sz.
Madách utca: 11. ***. 62.sz.
Móricz Zs. utca: 10. 12. sz.
***
Rákóczi út: ****. ****. ****. *. ****. ***. **. ***.sz.
Roham utca: 1.sz.
Sápi utca: 12.sz.
Templom utca: ***. ***. ***. ****.***. ***. 47. 56. ***. 58. 60. 72.sz. ***.
***
Szentgyörgypuszta: Magtár
2. melléklet a 3/2004. (II. 17.) önkormányzati rendelethez
Az öregtemplom műemléki környezete:
A következő területek és utcák tartoznak ide: katolikus temető, katolikus plébánia, Marcsányi utca, Templom utca (ide tartozó szakasza), Széchenyi utca (egy szakasza) Helyrajzi szám szerint: 1-23/1, 30, 31, 34, 36, 40, 41, 42, 43, 46, 47, 48.
*törölve
Templom utcai utcakép:
(Öregtemplom és Jászberényi, Magyar utca közötti szakaszon): Az új templomot az öregtemplommal összekötő utca megőrizte az eredeti beépített formáját. Mint a régi falu egyik legfőbb utcája, utcaképileg védelemre javasolható az Öregtemplom és Jászberényi, Magyar utca közötti szakaszon, az egyes külön megjelölt épületekkel együtt.
Klapka utca felső szakaszának utcaképe:
Az utca felső szakasza még jól mutatja a hagyományos beépítési formát, bár az épületek homlokzati kialakítása már sok esetben átalakult.
Arany János utcai utcakép:
Az eredeti fésűs jellegű, beépítési formát szépen mutató, zsák-utca. Az egyes épületek szegényesek, nagyon avult állapotban vannak, de a falusias hangulatot megőrizték. Az utcaképben a nagyobb magasságú, más tetőidommal szerkesztett, magasabb épületek nem kívánatosak. Anyaghasználatában is csak a kialakult, hagyományos anyagfajták megjelenése kívánatos.