Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2010. (IX. 23.) önkormányzati rendelete
Isaszeg Város helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2010. 09. 23- 2010. 11. 22Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2010. (IX. 23.) önkormányzati rendelete
Isaszeg Város helyi építési szabályzatáról
szóló 30/2004. (XI.8.) önkormányzati rendeletének módosításáról
1. § Az ÖR 1. § (2) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul, a (4) – (6) bekezdés hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20) kormányrendelet, (továbbiakban: OTÉK), előírásait az e rendelettel (továbbiakban HÉSZ) együtt kell alkalmazni.
(3) A HÉSZ mellékletét képezi:
2. § Az ÖR 2. § 1, 2, 3, és 7. pontja az alábbiak szerint módosul, a 6. pontja hatályát veszti, és 8. ponttal kiegészül:
1. Bruttó szintterületi mutató: Építési telken elhelyezhető épületek bruttó szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma
2. Épület bruttó szintterülete: Az épület valamennyi építményszintjének szintterülete.
3. Hézagosan zártsorú beépítési mód: az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező sajátos beépítési mód, amely jellemzően az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított tetőidomú épületekből áll. Ilyen beépítési módú telken a „hézag” utcafronti telekhatárán legalább 2,5 méter magas tömör kerítést kell építeni az épülettel egyidejűleg.
7. Védő zöldsáv: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.
8. Szabályos teleknyúlvány: Legkevesebb 3,0 méter széles, legfeljebb 50,0 méter hosszú telekrész, mely összeköti az építési telket az úttal.
4. § Az ÖR 5. § (1) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) Telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben, SZT-kben megállapított követelményeknek megfeleljen.
(3) Új nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve, ha a hátsó, már meglévő telek beépíthetõségének egyetlen hiányzó feltétele a z ÖR 2. § 8. pontja szerinti teleknyúlvány kialakítása.
5. § Az ÖR 6. § (5), (6), (8), (10), (11), (12), (14), bekezdés az alábbiak szerint módosul, az (1), (3), (4), (7), (9), és (19) bekezdés hatályát veszti:
(5) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 0,5 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.
(6) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás készítése során figyelemmel kell lenni a szomszédos földrészlet tulajdonosának jogos érdekére.
(8) Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért 0,80 – 2,80 méter***** távolságon belül kell elhelyezkednie.
(10) Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdésében elõírt követelmények szerint kell meghatározni. Az oldalkert legkisebb méretének azonban – a zártsorú beépítési mód alkalmazásának esetét kivéve – legalább 4,0 m-nek kell lennie.
(11) A magastetõkön hullámpalafedés nem alkalmazható. A helyi védelem alatt álló utcákban lévõ
6. § Az ÖR 7. §-a az alábbiak szerint módosul:
(1) A területen csak a közlekedést kiszolgáló
7. § Az ÖR 8. § (21) bekezdése hatályát veszti.
8. § Az ÖR 14. § (1) bekezdés b, c, d, h pontja az alábbiak szerint módosul, és (2) bekezdéssel kiegészül.
(b) Kertvárosias lakó építési övezet (jele Lke)
(h) Különleges területek építési övezetei (jelük Ksp, Ks-1, Ks-2, Ks-3, Kt, Kio, Kbt, Kht és Kvh, Ktr-1)
9. § Az ÖR 15. § (2), (3) bekezdés az alábbiak szerint módosul és (9) bekezdéssel egészül ki:
(2) A lakó építési övezetekben (Lf-1,Lf-1k, Lf-2, Lf-2k) egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető. Két lakás elhelyezése csak 800 m2-es telekterület felett lehetséges, ha az adott övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek. Kivételt képez ez alól a szabály alól a Lk és Lke jelű építési övezetbe tartozó lakótelek, ahol egy telken több lakóépület is létesíthető, amennyiben azt az övezeti előírások megengedik.
(3) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken a régi helyett új lakóépület akkor építhető, ha az összes egyéb előírás betartható.
(9) Új épület létesítése esetén az oldalhatártól való távolság legkevesebb 0,80 méter.
10. § Az ÖR 16. § (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó, egyházi, oktatási épület helyezhető el.
11. § Az ÖR az alábbi 16/A §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
széles-sége |
mélysé-ge |
beépített-ség terepszint felett |
beépített-ség terepszint alatt |
bruttó szintterü-leti mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelü-leti arány |
|
Szabadon álló, csoportházas |
5000 |
50 |
100 |
20 |
20 |
0,6 |
6,50 |
4,50 |
50 |
12. § Az ÖR az alábbi 16/B §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Szabadon álló, csoportházas |
1200 |
20 |
50 |
30 |
30 |
0,6 |
6,50 |
- |
40 |
13. § Az ÖR 17. § (3), (8), és (9) bekezdés az alábbiak szerint módosul, a (10) bekezdés hatályát veszti.
(3) Az építési övezetben csak egy lakóépület helyezhető el, a főépület építési helye új épület létesítése esetén is megőrizendő, ha az építési helyre esik. 1000 m2 telekterület felett egy lakóépületben két lakás is létesíthető.
(8) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó ép helyezhetők el.
(9) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el, ha a telekterület kisebb, mint 750 m2.
14. § Az ÖR az alábbi 17/A §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Oldalhatáron álló |
Kialakult |
Kialakult |
Kialakult |
30 |
30 |
0,6 |
K-4,5 |
- |
50 |
15. § Az ÖR 18. § (4), és (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul és (6),(7) bekezdéssel egészül ki:
(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó épület helyezhetők el.
(5) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el, ha a telek terület kisebb, mint 1000 m2.
(6) Az Alsóerdősor u., Március 15. u. által közrefogott tömbben haszonállat tartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(7) A Jegenye u., Szt. László u., Fenyves u., Felsőerdősor u. által határolt tömbben, valamint a Fenyves u., Szt István u., Dózsa Gy. u., Felsőerdősor u. által határolt tömbben a minimális telekméret 550 m2-re csökkenthető, amennyiben átmenő telek megosztása történik.
16. § Az ÖR 18/A. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul és (5) bekezdéssel egészül ki:
(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdõmedence,- napkollektor, kerti épített tûzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetõ legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ) és lejtõ, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjármûtároló, kerti tároló, barkácsmûhely helyezhetõ el. *****
(5) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhetõ el.
17. § Az ÖR 20. §-a hatályát veszti:
18. § Az ÖR az alábbi 21/A §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Oldalhatáron álló |
700 |
14 |
40 |
30 |
30 |
0,8 |
7,5 |
4,5 |
40 |
19. § Az ÖR az alábbi 21/B §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
szabdon álló |
1000 |
20 |
50 |
30 |
30 |
0,6 |
5,0 |
- |
50 |
20. §
Az ÖR az alábbi 21/C §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
szabdon álló |
2000 |
20 |
50 |
30 |
30 |
0,6 |
5,0 |
- |
50 |
21. § Az ÖR 22. § (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
(2) A településközpont vegyes építési övezetek építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén, egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető. Ezt az elõírást a meglévõ építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.
22. § Az ÖR 23. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
(1) Övezeti paraméterek:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Kialakult, szabadonálló |
1.000 |
20 |
45 |
35 |
35 |
1,4 |
8,0 |
5,0 |
20 |
23. § Az ÖR 24. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul és (3), (4) bekezdéssel egészül ki:
(1) Övezeti paraméterek:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Zártsorú, kialakult |
700 |
18 |
40 |
50 |
35 |
1,4 |
8,0 |
5,0 |
30 |
24. § Az ÖR az alábbi 24/A §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Zártsorú, kialakult |
700 |
18 |
40 |
60 |
60 |
1,4 |
10,0 |
7,5 |
20 |
25. § Az ÖR az alábbi 24/B §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
oldalhatáronálló |
700 |
18 |
40 |
50 |
0 |
1,4 |
5,5 |
- |
20 |
26. § Az ÖR 25. § (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) Gazdasági területeken a zöldfelületekkel borított területek 1/3-án háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.
27. § Az ÖR 28/B. §-al egészül ki:
(Ilka-major környezetében lévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek)
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Szabadon álló |
5.000 |
40 |
70 |
35 |
35 |
1,4 |
7,5 |
- |
35 |
28. § Az ÖR 29/A. §-a hatályát veszti:
29. § Az ÖR 33. § (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.
30. § Az ÖR 34. § (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.
31. § Az ÖR 35. § az alábbiak szerint módosul:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Szabadon álló |
5.000 |
50 |
- |
15 |
10 |
0,5 |
7,5 |
- |
60 |
32. § Az ÖR 35/A. §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Szabadon álló |
5.000 |
50 |
- |
10 |
10 |
0,3 |
6,5 |
- |
60 |
33. § Az ÖR 35/B. §-al egészül ki:
Beépítési mód |
Az építési telek |
A beépítésnél alkalmazható |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
|||||||
területe |
szélessége |
mélysége |
beépítettség terepszint felett |
beépítettség terepszint alatt |
bruttó szintterületi mutató |
építménymagasság |
építménymagasság |
zöldfelületi arány |
|
Szabadon álló |
5.000 |
50 |
- |
30 |
30 |
0,5 |
7,5 |
- |
40 |
34. § Az ÖR 38. §-a az alábbiak szerint módosul:
(1) A terület polgári védelmi célokat szolgál.
35. § Az ÖR 39. §-a az alábbiak szerint módosul:
(1) A terület honvédelmi célokat szolgál.
36. § Az ÖR 40. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul, a (3), (4) és (5) bekezdés hatályát veszti
(1) Az övezetben épületet, építményt elhelyezni, telekalakítást végezni nem lehet.
(2) A területet szakhatósági előírásoknak megfelelően rekultiválni kell.
37. § Az ÖR 41. §-a hatályát veszti:
38. § Az ÖR 45. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul, és (3) bekezdéssel kiegészül.
(1) Az erdőövezetek ingatlanai elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
(3) Erdő területet csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehet igénybe venni.
39. § Az ÖR 46. § (2) bekezdéssel egészül ki:
(2) Erdő területet csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehet igénybe venni.
40. § Az ÖR 49. § (4), (8), (10), (11), (15) bekezdése és a (12) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul, az (5) és (6) bekezdés hatályát veszti:
(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévõ, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett beépítésre szánt terület határtól.
(8) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 10.000 m2 a beépítés 3%, lakóépület esetén 1,5%.
(10) Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.
(11) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés feltétele a területre készített SZT jóváhagyása.
(12) Az övezet kialakításának elsõdleges célja a mezõgazdálkodás lehetõségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetõ el lakóépület, ha:
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül és azzal egyidejűleg kap építési és használatbavételi engedélyt.
(15) A 100.000 m2-nél kisebb területû birtoktest meglévõ telkein, vagy a 10.000 m2-nél kisebb területû önálló telken, a már meglévõ beépítés fenntartható, újjáépíthetõ, de további alapterület bõvítés, emeletráépítés, tetõtérbeépítés nem végezhető.
41. § Az ÖR 50. § (4), (8), (10), (11), (15) bekezdése és a (12) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul, az (5) és (6) bekezdés hatályát veszti:
(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévõ, illetve szerkezeti terven ábrázolt, tervezett beépítésre szánt terület határtól.
(8) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képezõ telken, ha területe legalább 25.000 m2, a beépítés mértéke legfeljebb 3% lehet.
(10) Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.
(11) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés feltétele a területre készített SZT jóváhagyása.
(12) Az övezet kialakításának elsõdleges célja a mezõgazdálkodás lehetõségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetõ el lakóépület, ha:
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül, és azzal egyidejűleg kap építési és használatbavételi engedélyt.
(15) A 100.000 m2-nél kisebb területû birtoktest meglévõ telkein, vagy a 10.000 m2-nél kisebb területû önálló telken, a már meglévõ beépítés fenntartható, újjáépíthetõ, de további alapterület bõvítés, emeletráépítés, tetõtérbeépítés nem végezhető.
42. § Az ÖR 51. § (4), (8), (10), (11), (15) bekezdés, és a (12) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul, az (5) és (6) bekezdés hatályát veszti:
(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévõ, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett beépítésre szánt terület határtól.
(8) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 100.000 m2, a beépítés legfeljebb 1,5% lehet.
(10) Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.
(11) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés feltétele a területre készített SZT jóváhagyása.
(12) (12) Az övezet kialakításának elsõdleges célja a mezõgazdálkodás lehetõségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetõ el lakóépület, ha:
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül, és azzal egyidejűleg kap építési és használatbavételi engedélyt.
(15) A 100.000 m2-nél kisebb területû birtoktest meglévõ telkein, vagy a 10.000 m2-nél kisebb területû önálló telken, a már meglévõ beépítés fenntartható, újjáépíthetõ, de további alapterület bõvítés, emeletráépítés, tetõtérbeépítés nem végezhető.
43. § Az ÖR 52. § (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(9) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény létesíthető. A tető tetőhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg.
44. § Az ÖR 53/A. §-al egészül ki:
45. § Az ÖR 54. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(3) Az ÖT a település közigazgatási területét az alábbi mûvi értékvédelmi szabályozási övezetekre osztja föl:
46. § Az ÖR 55. § az alábbiakkal egészül ki :
(3) Mivel régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, e területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a múzeummal.
47. § Az ÖR 58. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A település külön rendelettel helyi értékvédelem alá vont településrészeit és építményeit a HÉSZ 1. sz. melléklete sorolja fel.
48. § Az ÖR 60. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) A szabályozási terv a település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi szabályozási övezeteket mutatja be:
49. § Az ÖR 61. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
50. § Az ÖR 62. § (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
(2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével végezhető.
51. § Az ÖR 63. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) Nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezeteibe esõ területeken mûvelési ág megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével lehetséges.
52. § Az ÖR 72. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:
(1) A HÉSZ és az ÖT az alábbi tilalmi és korlátozási szabályozási övezeteket jelöli ki, illetve teszi lehetõvé alkalmazását:
a) Településrendezési feladatok megvalósítását elõsegítõ sajátos jogintézmények:
- helyi közút céljára történõ lejegyzés;
53. § Az ÖR 73. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul, a (3) bekezdés hatályát veszti.
(1) Meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely az ÖT-n ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó.
54. § Az ÖR 74. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul, a (2) és (3) bekezdés hatályát veszti.
(1) A szennyvíztisztító védőtávolsága telekhatártól számítandó, a védőtávolság min. 150,0 m.
55. § Az ÖR 78. §-a hatályát veszti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
56 §
1. sz. Melléklet
Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének
24/2010. (IX.24.) rendeletéhez
Művi értékvédelem
2. sz. Melléklet
Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének
24/2010. (IX.24.) rendeletéhez
Természeti értékek