Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2010. (IX. 23.) önkormányzati rendelete

Isaszeg Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2010. 09. 23- 2010. 11. 22

Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2010. (IX. 23.) önkormányzati rendelete

Isaszeg Város helyi építési szabályzatáról

2010.09.23.

szóló 30/2004. (XI.8.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában felhatalmazás alapján a 30/2004. (XI. 8) az Isaszeg helyi építési szabályzatának (továbbiakban ÖR) módosítására megalkotja az alábbi rendeletet és jóváhagyja annak mellékleteit.

1. § Az ÖR 1. § (2) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul, a (4) – (6) bekezdés hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20) kormányrendelet, (továbbiakban: OTÉK), előírásait az e rendelettel (továbbiakban HÉSZ) együtt kell alkalmazni.

(3) A HÉSZ mellékletét képezi:

1.sz. A helyi védelem alatt álló épített értékek listája
2. sz. A helyi védelem alatt álló természeti értékek listája
3.sz. ÖT-1M: Módosított Övezeti terv (belterület)
4.sz. ÖT-2M: Módosított Övezeti terv (külterület)
5.sz. SZT-1Szp Szabályozási terv Isaszeg- Szentgyörgypuszta
6.sz. SZT-2
7.sz. SZT-3
8.sz. SZT-4
9.sz. SZT-5

2. § Az ÖR 2. § 1, 2, 3, és 7. pontja az alábbiak szerint módosul, a 6. pontja hatályát veszti, és 8. ponttal kiegészül:

1. Bruttó szintterületi mutató: Építési telken elhelyezhető épületek bruttó szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma

2. Épület bruttó szintterülete: Az épület valamennyi építményszintjének szintterülete.

3. Hézagosan zártsorú beépítési mód: az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező sajátos beépítési mód, amely jellemzően az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított tetőidomú épületekből áll. Ilyen beépítési módú telken a „hézag” utcafronti telekhatárán legalább 2,5 méter magas tömör kerítést kell építeni az épülettel egyidejűleg.

7. Védő zöldsáv: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.

8. Szabályos teleknyúlvány: Legkevesebb 3,0 méter széles, legfeljebb 50,0 méter hosszú telekrész, mely összeköti az építési telket az úttal.

3. § Az ÖR 3. § és 4. § hatályát veszti.

4. § Az ÖR 5. § (1) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(1) Telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben, SZT-kben megállapított követelményeknek megfeleljen.

(3) Új nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve, ha a hátsó, már meglévő telek beépíthetõségének egyetlen hiányzó feltétele a z ÖR 2. § 8. pontja szerinti teleknyúlvány kialakítása.

5. § Az ÖR 6. § (5), (6), (8), (10), (11), (12), (14), bekezdés az alábbiak szerint módosul, az (1), (3), (4), (7), (9), és (19) bekezdés hatályát veszti:

(5) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 0,5 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.

(6) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás készítése során figyelemmel kell lenni a szomszédos földrészlet tulajdonosának jogos érdekére.

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért 0,80 – 2,80 méter***** távolságon belül kell elhelyezkednie.

(10) Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdésében elõírt követelmények szerint kell meghatározni. Az oldalkert legkisebb méretének azonban – a zártsorú beépítési mód alkalmazásának esetét kivéve – legalább 4,0 m-nek kell lennie.

(11) A magastetõkön hullámpalafedés nem alkalmazható. A helyi védelem alatt álló utcákban lévõ

épületeken, vagy a helyi védelem alatt álló épületeken szürke betoncserép, cserepeslemez, bitumenes zsindelyfedés sem alkalmazható.
(12) Önálló létesítésû új terepszint alatti építmény jellemzõen egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthetõ. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince. Önálló létesítésű terepszint alatti létesítmény a HÉSZ elõ-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályainak betartásával helyezhető el.
(14) Homlokvonali kerítés létesítése a HÉSZ egyes övezeti elõírásainak figyelembe vételével, a környezetbe való illeszkedés általános szabályának megtartásával és az OTÉK vonatkozó elõírásait is betartva – a hézagosan zártsorú beépítési módú építési övezet kivételével – legfeljebb 2,0 m magasságig lehetséges.

6. § Az ÖR 7. §-a az alábbiak szerint módosul:

(1) A területen csak a közlekedést kiszolgáló

- közlekedési építmények és azok vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi
létesítményei,
- kiskereskedelmi épületek,
- közművek és a hírközlés létesítményei és berendezései, utcabútorok helyezhetők el,
- valamint intenzíven karbantartott - park jellegű - zöldterület, fasor, zöldsáv
telepíthetők.
(2) E területeken elhelyezhető építmények beépítési paraméterei – az emlékművek, szobrok kivételével – az alábbiak:
- építési mód szabadonálló
- legnagyobb beépítettség 2 %.
- legnagyobb építménymagasság 3,5 m
(3) Szabályozási szélességek, kialakítási előírások:
- A 3102. és a 3103. jelű országos mellékút külterületi szabályozási szélessége 30 m, belterületi szabályozási szélessége a meglévő mérettel azonos.
- A kijelölt mentesítő, településrészeket összekötő gyűjtőutak szabályozási szélessége: 16 méter kivéve Szentgyörgypuszta Gip területét, ahol a kiszolgáló utak szabályozási szélessége 14,0 m.**
- A történelmi településrész közterületeinek szabályozási szélessége a kialakult állapotot tükrözően változó. A 10 méternél keskenyebb kiszolgáló utcák területén a gyalogos forgalmat előnyben részesítő, vegyes használatú gyalogos, kerékpár és gépjármű burkolat építhető. Ezek a következő utcák:
- Árpád utca,
- Buda utca,
- Petőfi Sándor utca,
- Szent László utca,
- Görgey utca,
- Jászberényi utca,
- Erdő utca,
- Széchenyi utca,
- Csillag utca,
- Vágóhíd utca,
- Rét utca,
- Diófa utca,
- Esze tamás utca
- Klapka utca,
- Hajnal utca,
- Roham utca,
- Csata utca,
- Jókai Mór utca
- A külterületi helyi gazdasági közutak szabályozási szélessége legkevesebb8 m.
- Az önálló gyalogút legkisebb szabályozási szélessége 3 m
- Az önálló kerékpárút legkisebb szabályozási szélessége 3 m
- A szolgalmi utak legkisebb szélessége 3 m.
(4) A közlekedési területek védőterülete a létesítmény kezelője és a közlekedési hatóság hozzájárulásával használható fel. A védősáv szélességi mérete úttengelytől mérve:
- országos mellékút esetén: 50 - 50 méter
- külterületi helyi gazdasági közutaknál: 15 - 15 méter
(5) A 3102. és a 3103. jelű állami összekötő út belterületi szakaszának burkolatszintje tovább nem emelhető. A következő burkolat-felújítás csak kiemelt szegéllyel és zártszelvényű csapadékvíz elvezetéssel történhet. Az út belterületi szakaszának elején a sávelhúzás mérete legkevesebb 3 méter legyen.
(6) A közhasznú parkolókat fásítva kell kialakítani. Ezek 50 %-a az OTÉK 42. §-nak (11) bekezdésében foglalt feltételekkel az egyes építményekhez szükséges gépjármű elhelyezési kötelezettség teljesítéséhez, ha azt az adott építési övezet előírása lehetővé teszi – az önkormányzat parkolási rendelete, ennek hiányában bérleti szerződés alapján – igénybe vehető.
(7) A közutak tervezési osztályba sorolása: (ÚT 2-1.201: 2004 Közutak tervezése szerint)
Külterületen:
3102 és 3103 jelű összekötő út: K. V. B.
Kerékpárutak: K. IX.
Gyalogutak: K. X.
Helyi gazdasági kiszolgáló közutak: K. VIII. B. (30)
Belterületen:
3102 és 3103 jelű összekötőút: B. V. c. B.
31302 jelű bekötőút: B. VI. B.
Gyűjtő utak: B. V. c. B.
Kiszolgáló utak a gyalogos közlekedés
előnyben részesítésével (Kgy.): B.VI.d.C. (30)
Kiszolgáló utak: B. VI. d. B.
Kerékpárutak: B. IX.
Gyalogutak: B. X.
(8) A főtér díszburkolata hézagosan (vízáteresztő módon) rakott természetes kőből készüljön.
(9) A szabályozási terv szerinti kötelező fásítással érintett útszakaszokon a fásítást az utak kiépítésével egyidejűleg kell megvalósítani. A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.
(10) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla helyezhet el.
(11) Tehergépjármű- és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m távolság megtartásával kell kijelölni.
(12) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

7. § Az ÖR 8. § (21) bekezdése hatályát veszti.

8. § Az ÖR 14. § (1) bekezdés b, c, d, h pontja az alábbiak szerint módosul, és (2) bekezdéssel kiegészül.

(b) Kertvárosias lakó építési övezet (jele Lke)

(c) Falusias lakó építési övezetek (jelük Lf-1; Lf-2; Lf-2k, Lf-3; Lf-5, Lf-6, Lf-7, Lf-8).
(d) Településközpont vegyes építési övezetek (jelük Vt-1 és Vt-2 Vt-3, Vt-4).

(h) Különleges területek építési övezetei (jelük Ksp, Ks-1, Ks-2, Ks-3, Kt, Kio, Kbt, Kht és Kvh, Ktr-1)

(2) A település területének beépítésre nem szánt része az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Közlekedési és közmű övezetek (jele KÖu, KÖm és KÖk).
b) Zöldterületi övezet (jele Z).
c) Erdő övezet (jele Ev).
d) Mezőgazdasági övezetek (jelük Má-á, Má-t1, Má-t 2, Má-t 3 és Mk).
e) Vízgazdálkodási övezet (jele V).
f) Természetközeli övezet (jele: Tk)

9. § Az ÖR 15. § (2), (3) bekezdés az alábbiak szerint módosul és (9) bekezdéssel egészül ki:

(2) A lakó építési övezetekben (Lf-1,Lf-1k, Lf-2, Lf-2k) egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető. Két lakás elhelyezése csak 800 m2-es telekterület felett lehetséges, ha az adott övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek. Kivételt képez ez alól a szabály alól a Lk és Lke jelű építési övezetbe tartozó lakótelek, ahol egy telken több lakóépület is létesíthető, amennyiben azt az övezeti előírások megengedik.

(3) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken a régi helyett új lakóépület akkor építhető, ha az összes egyéb előírás betartható.

(9) Új épület létesítése esetén az oldalhatártól való távolság legkevesebb 0,80 méter.

10. § Az ÖR 16. § (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul:

(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó, egyházi, oktatási épület helyezhető el.

11. § Az ÖR az alábbi 16/A §-al egészül ki:

Az Lke-1 jelű lakóövezet (kertvárosias beépítésű lakóterület-lakópark)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

széles-sége
(m)

mélysé-ge
(m)

beépített-ség terepszint felett
(%)

beépített-ség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterü-leti mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelü-leti arány
(%)

Szabadon álló, csoportházas

5000

50

100

20

20

0,6

6,50

4,50

50

(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó, egyházi, oktatási épület helyezhető el, az övezet csak telepszerűen építhető be telektömbönként .
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) Az övezetben egy lakóépületben legfeljebb 4 lakás létesíthető.
(5) Csak az építési telek határain építhető kerítés, amelynek saját telken kell állnia, ill. áttört kerítés a telken belül is építhető a használat elválasztására legfeljebb 1,50 méter magassággal.
(6) Az építési övezetben melléképület, ill. haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.
(7) Az övezet határain telken belüli háromszintes növényállományú védő-zöld sáv létesítendő.
(8) Az övezetben lapostető csak zöldtetőként, vagy terasztetőként létesíthető, egy tömbön belül egységes kialakítással.

12. § Az ÖR az alábbi 16/B §-al egészül ki:

Az Lke-2 jelű lakóövezet (kertvárosias beépítésű lakóterület-lakókert)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Szabadon álló, csoportházas

1200

20

50

30

30

0,6

6,50

-

40

(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó épület helyezhető el.
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) az övezetben egy lakóépület és legfeljebb 2 lakás létesíthető
(5) Az építési övezetben melléképület, ill. haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.
(6) Az övezetben lapos tető csak zöldtetőként, vagy terasztetőként létesíthető.

13. § Az ÖR 17. § (3), (8), és (9) bekezdés az alábbiak szerint módosul, a (10) bekezdés hatályát veszti.

(3) Az építési övezetben csak egy lakóépület helyezhető el, a főépület építési helye új épület létesítése esetén is megőrizendő, ha az építési helyre esik. 1000 m2 telekterület felett egy lakóépületben két lakás is létesíthető.

(8) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó ép helyezhetők el.

(9) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el, ha a telekterület kisebb, mint 750 m2.

14. § Az ÖR az alábbi 17/A §-al egészül ki:

Az Lf-1k jelű lakóövezet (a településmag védett lakóterületei)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Oldalhatáron álló

Kialakult

Kialakult

Kialakult

30

30

0,6

K-4,5

-

50

(2) Az építési övezetben lakóépület, kiskereskedelmi szolgáltató és kulturális épület helyezhető el, a főépület építési helye új épület létesítése esetén is megőrizendő. Az övezetben csak egy főépület létesíthető, lakóépület esetén, ha a telekterület nagyobb, mint 1000 m2, akkor két lakás is létesíthető.
(3) Az épület legnagyobb utcafronti szélessége 8,0 m.
(4) Az építési övezetben kizárólag jellegében utcára merőleges tetőgerincű, a településrészen hagyományosan kialakult oromfalas és oromdíszes kialakítású épület, építmény létesíthető. Ettől az előírástól csak az adott telek közvetlen szomszédságában kialakult, eltérő beépítési állapot esetén lehet eltekinteni.
(5) A tetőhéjazatként csak piros, vörös vagy barna színű cserép, vagy síkpala alkalmazható.
(6) Az utcai kerítés anyagaként természetes anyagokat (kő, tégla, fa) kell alkalmazni, a kerítés engedélyeztetése szükséges.
(7) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó épület helyezhetők el.
(8) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el, ha a telekterület kisebb, mint 750 m2.
(9) Az övezetben új telek alakítás csak az érintett tömb alapstruktúrájának változatlansága mellett lehetséges, egy ütemben maximum 2 ingatlan vonható össze.

15. § Az ÖR 18. § (4), és (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul és (6),(7) bekezdéssel egészül ki:

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó épület helyezhetők el.

(5) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el, ha a telek terület kisebb, mint 1000 m2.

(6) Az Alsóerdősor u., Március 15. u. által közrefogott tömbben haszonállat tartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(7) A Jegenye u., Szt. László u., Fenyves u., Felsőerdősor u. által határolt tömbben, valamint a Fenyves u., Szt István u., Dózsa Gy. u., Felsőerdősor u. által határolt tömbben a minimális telekméret 550 m2-re csökkenthető, amennyiben átmenő telek megosztása történik.

16. § Az ÖR 18/A. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul és (5) bekezdéssel egészül ki:

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdõmedence,- napkollektor, kerti épített tûzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetõ legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ) és lejtõ, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjármûtároló, kerti tároló, barkácsmûhely helyezhetõ el. *****

(5) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhetõ el.

17. § Az ÖR 20. §-a hatályát veszti:

18. § Az ÖR az alábbi 21/A §-al egészül ki:

Az Lf-6 jelű lakóövezet (városképi szempontból kiemelt jelentőségű kertvárosiasodó lakóterület)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Oldalhatáron álló

700

14

40

30

30

0,8

7,5

4,5

40

(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató és kulturális épület helyezhető el.
(3) A lakó fő funkciót kiegészítő mellékfunkciók befogadására alkalmas önálló építmény nem építhető. A mellékfunkciókat (pl. tüzelőanyag-, gépjárműtároló) kiszolgáló helyiségeket a főépületben kell elhelyezni.
(4) Az épületek földszinti padlóvonalának legnagyobb magassága az épület körüli járda szintjétől számított 1,35 m.
(5) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence,- napkollektor, kerti épített tűzrakhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, helyezhető el.
(6) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el.
(7) A telken csak egy épület létesíthetõ

19. § Az ÖR az alábbi 21/B §-al egészül ki:

Az Lf-7 jelű lakóövezet (új kertvárosias lakóterületek)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

szabdon álló

1000

20

50

30

30

0,6

5,0

-

50

(2) Az építési övezetben csak egy lakásos lakóépület helyezhető el
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el.

20. §

Az ÖR az alábbi 21/C §-al egészül ki:

Az Lf-8 jelű lakóövezet (új kertvárosias lakóterületek)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

szabdon álló

2000

20

50

30

30

0,6

5,0

-

50

(2) Az építési övezetben csak lakóépület helyezhető el, egy épületben maximum 2 lakás létesíthető
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el.

21. § Az ÖR 22. § (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul:

(2) A településközpont vegyes építési övezetek építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén, egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető. Ezt az elõírást a meglévõ építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.

22. § Az ÖR 23. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul:

(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Kialakult, szabadonálló

1.000

20

45

35

35

1,4

8,0

5,0

20

23. § Az ÖR 24. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul és (3), (4) bekezdéssel egészül ki:

(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Zártsorú, kialakult

700

18

40

50

35

1,4

8,0

5,0

30

(3) Vízfolyás partélétől számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el.
(4) Az utcafronttal párhuzamos traktusmélység maximum 12,0 m.

24. § Az ÖR az alábbi 24/A §-al egészül ki:

A Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (városközpont)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Zártsorú, kialakult

700

18

40

60

60

1,4

10,0

7,5

20

(2) Az építési övezetben maximum 1 pinceszint alakítható ki, pince szint kialakítása esetén talajvíznyomás elleni szigetelés kötelezõ
(3) Az utcafront földszintjén csak közösségi, szolgáltató funkció helyezhetõ el, lakás nem.
(4) Az épületek magastetõvel kell, hogy épüljenek, ahol minimálisan 30 fok a tetõ dõlésszöge
(5) Az utcafronttal párhuzamos traktusmélység maximum 15,0 m
(6) Vízfolyás partélétõl számított 20 m-en belül épület nem helyezhetõ el.

25. § Az ÖR az alábbi 24/B §-al egészül ki:

A Vt-4 jelű településközpont vegyes építési övezet (belső-városközpont)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

oldalhatáronálló

700

18

40

50

0

1,4

5,5

-

20

(2) Az építési övezetben pinceszint nem alakítható ki.
(3) Ingatlanonként 1 lakóépület építhető, legfeljebb 2 lakással.
(4) Az épületek magastetővel kell, hogy épüljenek, ahol minimálisan 30 fok a tető dőlésszöge.
(5) vízfolyás partélétől számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el.

26. § Az ÖR 25. § (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) Gazdasági területeken a zöldfelületekkel borított területek 1/3-án háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

27. § Az ÖR 28/B. §-al egészül ki:

A Gksz-5 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet
(Ilka-major környezetében lévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Szabadon álló

5.000

40

70

35

35

1,4

7,5

-

35

(2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető. Maximum 3 lakás létesíthető ingatlanonként.
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, gépjármű tároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) Az előkert mérete legkevesebb 10,0 m, az oldalkert mérete min. 5,0 m, a 0176 hrsz. út felőli hátsókert min. 25,0 m.
(5) Védő erdő mellett min. 25,0 m széles védő zöldsáv alakítandó ki.
(6) A 0175/3 hrsz-ú ingatlan beépítésének feltétele az engedélyezésnél talajmechanikai szakvélemény készítése.
(7) Az övezetben a telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízkezelés közműpótló kisberendezéssel is biztosítható.
(8) Az övezet ingatlanjain kialakuló építési hely és a 0176 hrsz-ú út közötti területet beültetési kötelezettség, ill. az ökológiai hálózat pufferzónája zöldfelületének fenntartási kötelezettsége terheli.
(9) Az ingatlanok beépítésének feltétele a terület vízrendezése.
(10) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el, haszonállat nem tartható.
(11) Az épületek közterület felőli megjelenítése illeszkedjen a terület környezetében meglévő épületekhez.

28. § Az ÖR 29/A. §-a hatályát veszti:

29. § Az ÖR 33. § (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

30. § Az ÖR 34. § (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

31. § Az ÖR 35. § az alábbiak szerint módosul:

Ks-2 jelű különleges építési övezet (különleges, közösségi sport terület)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Szabadon álló

5.000

50

-

15

10

0,5

7,5

-

60

(2) Az övezetben sport szolgáltató funkciójú, vendéglátó, rekreációs, kereskedelmi, szállás épületek közösségi céllal létesíthetõk.
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdõmedence, -napkollektor, kerti épített tûzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetõ legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ) és lejtõ, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetõk el.
(4) Az övezet zöldfelületeinek kialakítását kertépítészeti kiviteli terv alapján kell végezni. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zöldfelületek kertépítészeti kiviteli terv alapján történõ kialakítása.
(5) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintû (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendõ. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belsõ feltáró utak mentén fasor telepítendõ. A zöldfelületek létesítésénél õshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelõ növényfajok alkalmazandók.
(6) Az elõkert minimális mélysége 10 m.

32. § Az ÖR 35/A. §-al egészül ki:

Ks-3 jelű különleges építési övezet (különleges sport terület-alkotótábor)
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Szabadon álló

5.000

50

-

10

10

0,3

6,5

-

60

(2) Az övezetben sport szolgáltató funkciójú, vendéglátó, rekreációs, szállás és kulturális épületek közösségi céllal létesíthetők.
(3) Az építési övezetben a mellék rendeltetésű építmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

33. § Az ÖR 35/B. §-al egészül ki:

Ktr-1 jelű különleges építési övezet (különleges, turisztikai terület) *****
(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

területe
(m2)

szélessége
(m)

mélysége
(m)

beépítettség terepszint felett
(%)

beépítettség terepszint alatt
(%)

bruttó szintterületi mutató
(épület m2 / telek m2)

építménymagasság
(m)

építménymagasság
(m)

zöldfelületi arány
(%)

Szabadon álló

5.000

50

-

30

30

0,5

7,5

-

40

(2) Az övezetben turisztikai szolgáltató funkciójú, vendéglátó, sport-rekreációs, kereskedelmi, szállás, lakó épületek létesíthetõk.
(3) Az övezetben lakó funkció önállóan nem, de más turisztikai funkcióval együttes beruházásban,
telepszerûen megvalósítható.
(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdõmedence, -napkollektor, kerti épített tûzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetõ legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ) és lejtõ, zászlótartó oszlop helyezhetõk el.
(5) Az övezet zöldfelületeinek kialakítását kertépítészeti kiviteli terv alapján kell végezni. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zöldfelületek kertépítészeti kiviteli terv alapján történõ kialakítása.
(6) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintû (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendõ. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belsõ feltáró utak mentén fasor telepítendõ. A zöldfelületek létesítésénél õshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelõ növényfajok alkalmazandók.
(7) Az elõkert minimális mélysége 10 m
(8) Az építési övezetben közösségi célú épület elhelyezése esetén a legnagyobb építmény magasság értéke 30 m-re növelhető az alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények és építményrészek esetében.

34. § Az ÖR 38. §-a az alábbiak szerint módosul:

(1) A terület polgári védelmi célokat szolgál.

35. § Az ÖR 39. §-a az alábbiak szerint módosul:

(1) A terület honvédelmi célokat szolgál.

36. § Az ÖR 40. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul, a (3), (4) és (5) bekezdés hatályát veszti

(1) Az övezetben épületet, építményt elhelyezni, telekalakítást végezni nem lehet.

(2) A területet szakhatósági előírásoknak megfelelően rekultiválni kell.

37. § Az ÖR 41. §-a hatályát veszti:

38. § Az ÖR 45. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul, és (3) bekezdéssel kiegészül.

(1) Az erdőövezetek ingatlanai elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(3) Erdő területet csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehet igénybe venni.

39. § Az ÖR 46. § (2) bekezdéssel egészül ki:

(2) Erdő területet csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehet igénybe venni.

40. § Az ÖR 49. § (4), (8), (10), (11), (15) bekezdése és a (12) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul, az (5) és (6) bekezdés hatályát veszti:

(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévõ, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett beépítésre szánt terület határtól.

(8) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 10.000 m2 a beépítés 3%, lakóépület esetén 1,5%.

(10) Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

(11) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés feltétele a területre készített SZT jóváhagyása.

(12) Az övezet kialakításának elsõdleges célja a mezõgazdálkodás lehetõségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetõ el lakóépület, ha:

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül és azzal egyidejűleg kap építési és használatbavételi engedélyt.

(15) A 100.000 m2-nél kisebb területû birtoktest meglévõ telkein, vagy a 10.000 m2-nél kisebb területû önálló telken, a már meglévõ beépítés fenntartható, újjáépíthetõ, de további alapterület bõvítés, emeletráépítés, tetõtérbeépítés nem végezhető.

41. § Az ÖR 50. § (4), (8), (10), (11), (15) bekezdése és a (12) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul, az (5) és (6) bekezdés hatályát veszti:

(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévõ, illetve szerkezeti terven ábrázolt, tervezett beépítésre szánt terület határtól.

(8) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képezõ telken, ha területe legalább 25.000 m2, a beépítés mértéke legfeljebb 3% lehet.

(10) Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

(11) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés feltétele a területre készített SZT jóváhagyása.

(12) Az övezet kialakításának elsõdleges célja a mezõgazdálkodás lehetõségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetõ el lakóépület, ha:

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül, és azzal egyidejűleg kap építési és használatbavételi engedélyt.

(15) A 100.000 m2-nél kisebb területû birtoktest meglévõ telkein, vagy a 10.000 m2-nél kisebb területû önálló telken, a már meglévõ beépítés fenntartható, újjáépíthetõ, de további alapterület bõvítés, emeletráépítés, tetõtérbeépítés nem végezhető.

42. § Az ÖR 51. § (4), (8), (10), (11), (15) bekezdés, és a (12) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul, az (5) és (6) bekezdés hatályát veszti:

(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévõ, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett beépítésre szánt terület határtól.

(8) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 100.000 m2, a beépítés legfeljebb 1,5% lehet.

(10) Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

(11) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés feltétele a területre készített SZT jóváhagyása.

(12) (12) Az övezet kialakításának elsõdleges célja a mezõgazdálkodás lehetõségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetõ el lakóépület, ha:

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül, és azzal egyidejűleg kap építési és használatbavételi engedélyt.

(15) A 100.000 m2-nél kisebb területû birtoktest meglévõ telkein, vagy a 10.000 m2-nél kisebb területû önálló telken, a már meglévõ beépítés fenntartható, újjáépíthetõ, de további alapterület bõvítés, emeletráépítés, tetõtérbeépítés nem végezhető.

43. § Az ÖR 52. § (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(9) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény létesíthető. A tető tetőhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg.

44. § Az ÖR 53/A. §-al egészül ki:

A Tk jelű természetközeli területek
(1) Az övezetbe nádas, lápos, vízjárta területek tartoznak. Az övezetben épületek nem helyezhetők el.
(2) Az övezet ingatlanai művelési águknak megfelelően fenntartandók.
(3) Az övezetbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.
(4) Az övezetben minden tevékenység kezelési terv alapján végezhető.

45. § Az ÖR 54. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(3) Az ÖT a település közigazgatási területét az alábbi mûvi értékvédelmi szabályozási övezetekre osztja föl:

Országos védelem alatt álló mûvi értékek övezete.
Országos védelem alatt álló mûvi értékek környezetének övezete.
Helyi védelem alatt álló mûvi értékek övezete.
Településkép védelmi övezet.

46. § Az ÖR 55. § az alábbiakkal egészül ki :

(3) Mivel régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, e területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a múzeummal.

Az ÖR 56. § (2) bekezdése és az 57. § (2) bekezdés hatályát veszti.

47. § Az ÖR 58. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(1) A település külön rendelettel helyi értékvédelem alá vont településrészeit és építményeit a HÉSZ 1. sz. melléklete sorolja fel.

48. § Az ÖR 60. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(2) A szabályozási terv a település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi szabályozási övezeteket mutatja be:

- Országos jelentőségű védett természeti terület övezete.
- Helyi jelentőségű védett természeti terület övezete.
- Országos ökológiai hálózat övezete.
- Natura 2000 területek övezete.

49. § Az ÖR 61. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

50. § Az ÖR 62. § (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul:

(2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével végezhető.

51. § Az ÖR 63. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(2) Nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezeteibe esõ területeken mûvelési ág megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével lehetséges.

52. § Az ÖR 72. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:

(1) A HÉSZ és az ÖT az alábbi tilalmi és korlátozási szabályozási övezeteket jelöli ki, illetve teszi lehetõvé alkalmazását:

a) Településrendezési feladatok megvalósítását elõsegítõ sajátos jogintézmények:

- helyi közút céljára történõ lejegyzés;

53. § Az ÖR 73. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul, a (3) bekezdés hatályát veszti.

(1) Meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely az ÖT-n ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó.

54. § Az ÖR 74. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul, a (2) és (3) bekezdés hatályát veszti.

(1) A szennyvíztisztító védőtávolsága telekhatártól számítandó, a védőtávolság min. 150,0 m.

55. § Az ÖR 78. §-a hatályát veszti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56 §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg módosítja a 30/2004. (XI. 8.) ÖK. rendeletet.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

1. sz. Melléklet

Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének

24/2010. (IX.24.) rendeletéhez

Művi értékvédelem

Egyedi művi értékek:
1. Ady Endre utca: 17.(2723 hrsz.) 26. (2505 hrsz.) sz.
2. Arany János utca: 7.(2393 hrsz.) 9.(2392 hrsz.) 11.(2391 hrsz.) 22.(2379 hrsz.)
3. Buda utca 38.(90 hrsz.) 44. (93 hrsz.)
4. Erdő utca 23. sz.(2963 hrsz.)
5. Görgey utca 4.(2755 hrsz.) 6.(2754 hrsz.) 8.(2793 hrsz.) 24.(2800 hrsz.) 26.(2801/1 hrsz.)
6. Klapka utca 10.(2870 hrsz.) 12.(2869 hrsz.) ***. 14.(2868 hrsz.) 16.(2867 hrsz.)sz.
7. Kossuth L. utca 19.(1651/2 hrsz.) sz. 71. sz. (1579 hrsz.)
8. Madách utca .sz. 1. sz. (2490/1 hrsz.) 11.(2523 hrsz.) 62.(2289/1 hrsz.) sz.
9. Móricz Zs. utca 10.(683 hrsz.) 12. sz.(683 hrsz.)
10. Rákóczi út 8.(447/1 hrsz.) 11.(536 hrsz.) 15.(530 hrsz.) 17.(527 hrsz.) 19.(526 hrsz.) 37.(482 hrsz.)sz. 45. sz. (484/1 hrsz.), Szt. István római kat. Templom (453 hrsz.)
11. Roham utca 1. sz.(2791 hrsz.)
12. Sápi utca 12. sz.(2705 hrsz.)
13. Templom utca 47.(391 hrsz.) 56.(2946 hrsz.) 58.(2947 hrsz) 60.(2948 hrsz.) 72. sz.(6 hrsz.)
14. Szentgyörgypuszta: Magtár (012/11 hrsz.)
Területi védelem, védett utcaképek:
Az öregtemplom műemléki környezete:
A következő területek és utcák tartoznak ide: katolikus temető, katolikus plébánia, Marcsányi utca, Templom utca (ide tartozó szakasza), Széchényi utca (egy szakasza) Helyrajzi szám szerint: 1-23/1, 30, 31, 34, 36, 40, 41, 42, 43, 46, 47, 48
Rákóczi úti utcakép:
A község egyik főutcája, melyen sok védendő épület is található. A jellegzetes széles utca kialakítása, a fésűs beépítésű lakóházakkal és a „keresztben” elhelyezkedő volt vendégfogadóval, és a zártsorú községházával.
Templom utcai utcakép:
Az új templomot az öregtemplommal összekötő utca teljes hosszában megőrizte az eredeti beépítési formáját. Mint a régi falu egyik legfőbb utcája, utcaképileg védelemre javasolható, az egyek külön megjelölt épületekkel együtt.
Klapka utca felső szakaszának utcaképe:
Az utca felső szakasza még jól mutatja a hagyományos beépítési formát, bár az épületek homlokzati kialakítása már sok esetben átalakult.
Arany János utcai utcakép:
Az eredeti fésűs jellegű, beépítési formát szépen mutató, zsák-utca. Az egyes épületek szegényesek, nagyon avult állapotban vannak, de a falusias hangulatot megőrizték.
Az 1849. április 6-i csata emlékére emelt Honvédszobrot a hozzá tartozó a 043/4 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 1. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1059 m2 területtel.
Az 1. és a II. világháború áldozatainak az emlékművét a hozzá tartozó a 101/3 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 2. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 803 m2 területtel.
A Szentgyörgypusztán található kőkeresztet a hozzá tartozó a 012/19 hrsz. alatt felvett, területből a rendelet 3. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 25 m2 területtel.
Az 1849. április 6-i csata honvéd-sírhelyeit a hozzá tartozó a 036/9 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 4. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1. 520 m2 és II. 920 m2 területtel.
A 2 hrsz. alatti temetőben található a II. világháború magyar áldozatainak síremlékét és a II. világháború román áldozatainak síremlékét.
Az Ezeréves kertet a 0192 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 5. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 400 m2 területtel.
A Bikastó emlékhelyet a hozzá tartozó a 0130/1 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 6. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 1. és II. alatti összesen 20000 m2 területtel.
Egy gesztenyefát a hozzá tartozó a 313 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 7. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 64 m2 területtel.
A Képesfát a hozzá tartozó a 0130/1 hrsz. alatt felvett területből a rendelet 8. sz. mellékletét képező megosztási rajzon megjelölt 67 m2 területtel.

2. sz. Melléklet

Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének

24/2010. (IX.24.) rendeletéhez

Természeti értékek

Az Isaszeg 0141/10, 0145/64 hrsz.-ú volt tőzegbánya területéből az Isaszeg 5336 hrsz.-ú területtől Pécel felé eső területrészt, valamint a 0145/4. hrsz.-ú területet.