PREAMBULUM

A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, képviseli a helyi érdeket. Ez alapján Isaszeg Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról.

A Képviselő-testület e szabályzatában elvként rögzíti:

- a Képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet,

- a Képviselők a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik a választóik

érdekeit.

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 53.§-ban továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. 5. § (4). bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. rendelkezései szerint az alábbi Szervezeti- és Működési Szabályzatot alkotja.

Általános rendelkezések

Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Isaszeg Város Önkormányzat

Székhelye: 2117 Isaszeg Rákóczi u. 45.

(2) A Képviselő-testület megnevezése:

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe:

Isaszegi Polgármesteri Hivatal

2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45.

(4) A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő. Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak névsorát e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

(5) A város közigazgatási területe 5484 hektár, az Önkormányzat működési területe Isaszeg Város közigazgatási területe.

Az Önkormányzati jogok

2. §

(1) Az Isaszeg Város Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) előírt kötelező és az önként vállalt helyi önkormányzati feladatokat.

(2) A helyi önkormányzat – a saját vagy a helyi népszavazás döntése alapján – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt közügyekben a helyi önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat – és hatáskörök ellátását.

(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat Képviselő-testülete – annak felhatalmazására a Képviselő-testület bizottságai, a helyi nemzetiségi önkormányzatok testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

(4) A Képviselő-testület joga, hogy hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel együttműködési megállapodást köthessen.

Az önkormányzat feladat – és hatáskörei

3. §

(1) Az Önkormányzat jogi személy.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, valamint a Polgármesteri Hivatal látják el. Az önkormányzat szakfeladatait a 3. sz. melléklet tartalmazza

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületeire, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja, minősített többségű döntésével. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testület polgármesterre ruházott hatásköreit a 3 sz. függelék tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület bizottságokra ruházott hatásköreit a 4 sz. melléklet tartalmazza.

4. §

(1) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, az önkormányzati jelképek használatának szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása, a költségvetés megállapítása döntés a végrehajtási beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás, emlékmű állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal;

17. a településrendezési terv jóváhagyása;

18. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

19. a képviselő-testület által alapított gazdasági társaságok vonatkozásában a társaság átalakításának, egyesülésének és szétválásának elhatározása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, az ügyvezető megválasztása, visszahívása. A társasági szerződés módosítása a társaság megszüntetése.

A Képviselő-testület ülései

5. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Az ülés más helyszínen is megtartható, ha valamennyi képviselő részvétele azon biztosítható.

(2) A Képviselő-testület, alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(3) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

(4) A Képviselő-testület ülésein szavazati joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i), a könyvvizsgáló.

(5) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi önkormányzatok ülésén meghozott, és a Képviselő-testület előtt írásban kiosztott véleményt ismertethetik.

(6) A Képviselő-testület ülésére a polgármester az előterjesztés javaslatára tanácskozási joggal meghívja a napirendi tárgy szempontjából érintett szervezeteket vagy személyeket.

Alakuló ülés

6. §

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze. A meghívót, az ülést megelőző 3 nappal kell kézbesíteni. Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg, majd felkéri a legidősebb képviselőt az ülés levezetésére. Az alakuló ülést a korelnök vezeti, a polgármester eskütételéig.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

a./ A Választási Bizottság elnökének beszámolója a polgármester és a képviselők választásának eredményéről,

b./ A választási bizottság elnöke átadja a megbízó leveleket, a mandátumot szerzett képviselők részére.

c./ A képviselők eskütétele

d./ A polgármester eskütétele

e./ A polgármester ünnepi beszéde

f./ A polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása

g./ Alpolgármester(ek) választás – eskütétel

h./ Alpolgármester(ek) illetményének, (tiszteletdíjának) költségtérítésének megállapítása

(3) Az alakuló ülés, vagy az azt követő ülés napirendi pontjai:

a./ Az SZMSZ aktualizálása

b./ A bizottságok elnökeinek és képviselő tagjainak megválasztása, a bizottságok létszámainak megállapítása

(4) A korelnök elő-olvasatában az eskü szöveg a következő:

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyaror- szághoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

(5) Az alakuló ülés előterjesztéseinek rendje az SZMSZ általános szabályaitól eltérően az alábbiak szerint alakul:

- az előterjesztések közül írásban előzetesen meg kell küldeni az SZMSZ aktualizálására vonatkozó előterjesztést, amennyiben az az alakuló ülés napirendjén szereplő téma,

- az alpolgármesterek megválasztására tett javaslatot.

A további napirendi pontok előterjesztése szóbeli formában is megtörténhet.

(6) A polgármester a megválasztását követően azonnal hivatalba lép

Rendes ülés

7. §

(1) A Képviselő-testület évenként saját munkaterve alapján, de legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit minden hónap 3. keddi napján tartja 13 órai kezdettel.

(3) A Képviselő-testület rendes ülése a napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb az ülés napja 20.00 órájáig tart. Az ülés idejének meghosszabbításáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

Rendkívüli ülés

8. §

(1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze, indokolt esetben, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatot.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának indítványára, valamint ha azt jogszabály kötelezően előírja.

(3) Az indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztésé(ei)t, amelyeknek meg kell felelniük az e rendeletben támasztott követelményeknek.

(4) A polgármester a (2) bekezdés szerint indítványozott rendkívüli ülés összehívásáról 2 naptári napon belül, lehetőleg az előterjesztésben javasolt, de legfeljebb 21 napon belüli időpontra gondoskodik.

(5) A rendkívüli ülés összehívásáról szóló meghívóhoz mellékelni kell az indítványt és az előterjesztéseket.

(6) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, illetve amelyet, a meghívó tartalmaz.

(7) Rendkívüli ülésen rendelettervezet csak akkor tárgyalható, ha az megfelel e rendelet 10. §-ában előírt szabályoknak.

(8) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés időpontjára is. Ez esetben a rendkívüli ülés előterjesztéseivel kezdődik az ülés.

(9) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek írásos anyagával, valamint a (2) bekezdés szerinti indítvánnyal együtt legalább az ülés kezdete előtt 2 naptári nappal ki kell kézbesíteni.

(10) Rendkívüli ülésen tárgyalt előterjesztésekhez módosító indítványt 11. § szerint lehet tenni.

(11) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról az ülés előtt a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján keresztül elérhető „Közadattár”-on történő közzététel útján kell értesíteni

(12) A polgármester szükség esetén rendkívüli sürgősségre hivatkozással az írásbeli meghívás és az előterjesztés formai szabályainak mellőzésével, akár szóban, vagy telefonon is összehívhatja a Képviselő-testület ülését, abban a rendkívüli sürgősséget indokoló esetben, amikor a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó olyan ügyben kell haladéktalanul döntenie és a döntés meghozatalának elmaradása súlyosan hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatot. A rendkívüli sürgősséggel összehívott testületi ülés napirendi pontjait és a rendkívüli sürgősséggel előterjesztett javaslatot a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntéssel kell, hogy elfogadja.

A Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága,

a zárt ülésre vonatkozó szabályok

9. §

(1) A Képviselő-testület ülései – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével- nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Ettől eltérni csak a Képviselő-testület határozata alapján lehet.

(3) A Képviselő-testület:

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívás esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(5) A (3) bekezdés c) pont esetében a zárt ülésen való tárgyalásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) A (3) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülésre ajánlott napirendi pontok előterjesztései titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a zárt ülésre ajánlott napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja.

(7) Zárt ülés tartását indítványozhatják:

a) a polgármester, az alpolgármester(ek),

b) a jegyző, aljegyző,

c) képviselők többsége.

Az ülés összehívása

10. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Az összehívás írásbeli meghívóval történik.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést a főállású alpolgármester hívja össze, annak akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester, mindhárom távollétében az összehívásról az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság elnöke gondoskodik. Minden további akadályoztatás esetén a mindenkori korelnök.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés nyilvánosságát,

b) az ülés minősítését (rendes ülés, rendkívüli ülés),

c) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,

d) a javasolt napirendi pontokat,

e) a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését,

f) javasolt napirend nyilvánosságát,

g) az ülést, összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát és dátumot,

h) a napirendet tárgyaló bizottság(ok) nevét.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell:

a) az előterjesztéseket,

b) a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó – a kézbesítés időpontjáig beérkezett véleményeket, állásfoglalásokat,

c) az addig beérkezett interpellációk tárgyát.

(5) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a települési képviselőket, bizottságok külső tagjait,

b) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökeit,

c) a jegyzőt,

e) a könyvvizsgálót,

f) azon személyeket és szervezeteket, akik, illetve amelyek részére a Mötv. és a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata tanácskozási jogot biztosít,

g) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja,

h) a 8. számú mellékletben meghatározott, a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendhez.

(6) Az egyes napirendekhez meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon napirendi ponthoz kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(7) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek, továbbá az illetékes bizottságok külsős tagjai számára.

(8) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót és a napirendek anyagait a tárgyalásában érintettek részére elektronikus formában, vagy papír alapon, olyan módon kell kézbesíteni, hogy rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 2 nappal a címzett megkapja.

A meghívó és az előterjesztés kézbesítési módjai:

1. a képviselők részére elektronikus formában felhelyezésre kerülnek a hivatalos honlap képviselői oldalára, mellyel egyidejűleg a képviselők értesítést kapnak az általuk megadott elektronikus címre a képviselői oldalra történő dokumentum-feltöltés tényéről. A képviselők erre a célra kialakított és megadott egyéni jelszavukkal férhetnek hozzá a képviselői oldal tartalmához.

2. a kézbesítés ezen formáját igénylő képviselők és nem képviselő bizottsági tagok részére papír alapon a hivatal ügyfélszolgálatán kialakított postafiókba történő elhelyezéssel történik a kézbesítés.

c.) minden más meghívott az általa megadott elektronikus címére, amennyiben ez nem lehetséges, kézbesítéssel.

(9) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról – a rendes ülést megelőzően 5 nappal – a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján keresztül elérhető „Közadattár”-on történő közzététel útján kell értesíteni

Előterjesztések rendje

11. §

(1) Előterjesztésnek minősül – a (3) bekezdésben felsoroltak által benyújtott – a Képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt rendelet – vagy határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztések csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester, az alpolgármester(ek),

b) a képviselők,

c) jegyző,

d) Képviselő-testület bizottságai

e) nemzetiségi önkormányzat(ok) a jogai gyakorlása körében,

f) a könyvvizsgáló,

g) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője,

h) mindazon személyek és szervek, akik, vagy amelyek részére a jogszabály jogot biztosít,

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan, előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.

(5) Az előterjesztések rendjére és tartalmára vonatkozó előírásokat e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

6. Az önálló képviselői indítványra is az előterjesztés általános szabályai vonatkoznak.

A helyi rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése, az előzetes hatásvizsgálat

12. §

(1) A (9) és (10) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelettervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az Önkormányzat honlapján a rendelettervezet véleményezésére kialakított oldalon (velemeny@isaszeg.hu) megadott elektronikus levélcímen.

(2) A Képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely

a) sérti a közerkölcsöt,

b) a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy

c) név nélküli.

(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(5) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább nyolc nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(6) A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményezésre jogosultak nevét és e-mail címét a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig kezeli. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményeket, a véleményezők nevét és email címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatok kezelése magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.

(7) A véleményezésre jogosult adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt vélelem szerint e § (6) bekezdésében foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményezésre jogosult adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(8) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető.

(9) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségekről,

b) az önkormányzati támogatásokról,

c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

d) a helyi adóról,

e) szervezet és intézmény alapításáról,

f) szervezet és intézmény szervezeti és működési szabályairól,

g) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkavégzésének szabályairól, valamint az őket megillető juttatásokról szóló, továbbá

h) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint

i) a törvényességi felügyeletért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.

10. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(11) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érheti.

(12) Az egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

(13) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

13. §

(1) Az előzetes hatásvizsgálat során fel kell mérni a szabályozás várható

a) társadalmi, gazdasági, költségvetési

b) környezeti és egészségi következményeit,

c) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, továbbá

d) az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,

e) az önkormányzati rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

(2) A hatásvizsgálat eredményéről, megállapításairól a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A képviselő módosító indítványa

14. §

(1) Módosító indítványt – kizárólag írásban legkésőbb az ülést megelőző egy munkanappal – a polgármesternél nyújthatnak be az előterjesztésre jogosultak. Amennyiben a rendkívüli ülést ünnep- vagy munkaszüneti nap előzi meg, úgy egyéni képviselői módosító indítvány tehető az ülés napján, déli 12 óráig, mely indítvány a rendkívüli ülésen kiosztásra kerül.

(2) Az előterjesztő a módosító indítványok elfogadásáról, az előterjesztés vitája során, de legkésőbb a szavazás megkezdése előtt nyilatkozik. Az előterjesztő által befogadott módosító indítványról külön szavaztatni nem kell.

(3) Nem minősül módosító indítványnak a nyilvánvalóan számszaki, adminisztratív jellegű elírás (technikai hiba) javítására tett javaslat.

(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén az ülés napján tartott rendkívüli bizottsági ülés(ek)en is lehetőség van módosító indítvány benyújtására.

A bizottság módosító indítványa

15. §

(1) A kiküldött előterjesztéshez a Képviselő-testület bizottságai is nyújthatnak be módosító indítványt.

(2) A bizottsági módosító indítványt nem kell az előterjesztés általános szabályai szerint előlappal ellátni, hanem a bizottság határozatában jelezni kell, hogy ezen határozat az előterjesztéshez módosító indítvány.

(3) A bizottsági módosító indítványra egyéb vonatkozásban a 14. §-ban leírt szabályozás az irányadó.

16. §

(1) A rendes ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül – egyszerű többséggel – határoz.

(3) A Képviselő-testületi ülésen a napirendek sorrendje:

a) napirend elfogadása,

b) Polgármester – szóbeli – beszámolója a két ülés között történt fontosabb intézkedésekről, döntésekről,

c) rendeletalkotás,

d) előterjesztések,

e) beszámolók,

f) interpellációk,

g) képviselői kérdések,

h) bejelentések,

i) napirend utáni felszóla1ások,

j) zárt ülés előterjesztése.

(4) A meghívottakra tekintettel a napirendek sorrendje felcserélhető.

Az ülés vezetőjének feladatai

17. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester –, annak akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester vezeti.

Az utóbbi akadályoztatásakor ezt a feladatot a Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság elnöke látja el.

(2) Az ülésvezető megnyitja a Képviselő-testület ülését. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket.

(3) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor:

a) szót ad a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésre,

b) szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság(ok) elnökének (annak távollétében a személyét helyettesítő bizottsági tagnak) a bizottság döntésének ismertetésére,

c) igény esetén szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának,

d) megnyitja a napirend vitáját,

e) a bejelentkezés sorrendjében ad szót,

f) lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs további hozzászóló, vagy ha a Képviselő-testület a vita lezárásáról döntött,

g) ismét szót ad a napirendi pont előadójának, hogy válaszoljon a vitában felmerült kérdésekre, és az előzetesen beadott hozzászólásokra, továbbá nyilatkozik a beadott módosító indítványokról.

h) a szavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot és az esetleges módosítás(oka)t,

i) elrendeli a szavazást,

j) kimondja a határozatot.

(4) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a Képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával így dönt.

Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.

(5) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától.

b) Szükség esetén figyelmezteti, és rendre utasíthatja a tanácskozás rendjét, megbontó képviselőt, a hallgatóság tagját.

c) Ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – a terem elhagyására kötelezheti a hallgatósághoz tartozó rendbontót.

d) Amennyiben a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A 17. § (5) bekezdése a bizottsági elnökökre is vonatkozik.

Hozzászólás

18. §

(1) A napirendi pontok vitájában az egyes képviselői hozzászólások időtartama legfeljebb 3 perc, a vitában egy képviselő csak egyszer szólalhat fel. A napirendi pont vitája – amennyiben az előterjesztő szükségesnek tartja – az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Ezután rövid, kizárólag a témára irányuló kérdéseket lehet feltenni. A kérdés nem lehet vélemény nyilvánítás, értékelés.

(2) A vita bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lezárható. A vita lezárásakor a hozzászólásra már bejelentkezett képviselők hozzászólási jogukat nem veszítik el.

(3) A jegyző és a könyvvizsgáló a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhat.

(4) A Képviselő-testület ülésén – a könyvvizsgáló és a jegyző kivételével – állandó tanácskozási joggal résztvevők hozzászólásának időtartama 2 perc. Az ettől való eltérésről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) Az ülés elnöke a Képviselő-testület egyszerű szavazattöbbségi döntése alapján szót ad az ülésen megjelent lakossági hozzá szólni kívánó, ill. a tanácskozási joggal nem rendelkező személynek. A hozzászólás csak a tárgyalt napirendre vonatkozhat.

(6) Kötelező szót adni kérésük esetén

a) tanácskozási joggal bíró személyeknek,

b) a jegyzőnek, és az általa felhatalmazott köztisztviselőnek.

Ügyrendi felszólalás

19. §

(1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

A képviselő-testület ülésének vezetésére, rendjével összefüggő a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, így:

a) a napirend nyilvánossága,

b) a napirendek tárgyalásának sorrendje,

c) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,

d) a meghívottak köre,

e) a vita, illetve az általános vita lezárása,

f) a Szervezeti és Működési Szabályzat, vagy más jogszabály előírásainak megsértése,

g) az előterjesztés teljes vagy részleges visszavonása,

h) hozzászólási jog megadása a lakosság köréből megjelent, vagy más, tanácskozási joggal nem rendelkező, jelen lévő személy részére

i) a szavazás rendje;

j) a szavazás módjára vonatkozó javaslat.

(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, illetőleg a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

Személyes érintettség

20. §

(1) Személyes érintettség címén a hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc. Válasznak helye nincs.

(2) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.

Beszámolók

21. §

(1) A Képviselő-testület rendes ülésein a polgármester – szóban – beszámol a két ülés között történt fontosabb intézkedéseiről.

(2) A beszámolók időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

(3) A beszámoló elfogadásáról - kivéve az (1) bekezdésben foglaltakat – a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt 30 napon belül a Képviselő-testület ülésére ismételten be kell terjeszteni.

Interpelláció

22. §

(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselő a,

a) polgármesterhez,

b) alpolgármester(ek)hez,

c) jegyzőhöz,

d) a bizottságok elnökeihez, önkormányzati ügyben interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – a polgármesternél kell írásban benyújtani. A rendkívüli ülésen interpelláció az ülést megelőző nap déli 12 óráig tehető.

Amennyiben a rendkívüli ülést ünnep- vagy munkaszüneti nap előzi meg, úgy interpelláció tehető az ülés napján, déli 12 óráig, amely a rendkívüli ülésen kiosztásra kerül.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címzettjét,

c) az interpelláció tárgyát.

(4) Az interpelláló interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb 2 percben, szóban ismertetheti és kiegészítheti.

(5) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, 3 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(6) A válaszadást követően az interpelláló 1 percben viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e.

(7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását és/vagy határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő rendes Képviselő- testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.

Képviselői kérdés

23. §

(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a bizottságok elnökeihez, közigazgatási ügyben a jegyzőhöz kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A képviselői kérdés időtartama 2 perc, a válaszé 2 perc.

(3) A képviselői kérdésre az ülés vezetőjénél kell jelezni a napirendi pontok elfogadása előtt.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a Képviselő-testület nem dönt.

Napirend utáni felszólalás

24. §

(1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél, bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően.

(2) A napirend utáni felszólalás 2 perc. A felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.

A Képviselő-testület döntései és a döntéshozatal szabályai

A döntéshozatali eljárás

25. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza meg.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség)

(4) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazatára van szükség.

(5) A minősített többséget igénylő ügyek jegyzékét e rendelet 7. sz. melléklet tartalmazza.

(6) Elutasított indítványnak számít az a javaslat, amely nem kapta meg a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti igenlő szavazatot.

26. §

(1) Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, - kivéve amennyiben a 14. § (2) bekezdésében biztosított jogával nem kíván élni, - és az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot(okat) és/vagy rendelet-tervezetet.

(2) Az ülés vezetője a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:

a) a bizottság által előterjesztett módosító indítványt bizottságonként,

b) a képviselő által előterjesztett módosító indítványokat indítványonként.

(3) Amennyiben több módosító indítvány ugyanazon módosítást tartalmazza, ezen indítványokat együttesen kell szavazásra bocsátani. Az előterjesztő által befogadott módosító indítványról való szavazásnál a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Végül az ülés vezetője a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(5) Az egyes szavazásokat megelőzően a szavazásra feltett indítvány benyújtója 1 percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előterjesztő szintén 1 percben válaszolhat.

(6) Azon napirendi pont esetében, amelynek tárgyalása megtörtént, de döntéshozatalra határozatképtelenség miatt nem került sor, az ülés elnöke szünetet rendel el és ha a szünet után a határozatképesség helyreáll, az előző napirend döntéshozatalával folytatódik az ülés. Amennyiben nem válik határozatképessé az ülés, az ülést be kell zárni.

A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal, kapcsolatos határozathozatalra a következő testületi ülésen kerül sor.

Kizárás a döntéshozatalból

27. §

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, és akitől érintettsége folytán az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(3) A kizárásról az érintett képviselő bejelentésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

Szavazás

28. §

(1) A nyílt szavazás a Mikrovoks Rendszer alkalmazásával, elektronikus úton történik. Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok elektronikus összesítése, illetve összeszámlálása után az ülésvezető, illetve a szavazást lebonyolító bizottság megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.”

(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

Titkos szavazás

29. §

(1) Titkos szavazás tartható az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő, valamint az előterjesztő javasolhatja a titkos szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt, határozathozatal nélkül.

(3) A titkos szavazás a Mikrovoks Rendszer alkalmazásával, elektronikus úton történik. Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a titkos szavazást az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság bonyolítja le.

(4) Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a titkos szavazás szavazólapos formában történik, melynek lebonyolítása technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazólappal lebonyolított titkos szavazás eredményét az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság állapítja meg az igen, a nem szavazatok és a tartózkodások számszerű összesítésével. A szavazólappal történő titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(6) Az ülésvezető, illetve a bizottság a titkosan leadott szavazatok elektronikus összesítése, illetve a szavazatok összeszámlálása után megállapítja a szavazás eredményét.

(7) Ha az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság nem határozatképes a szavazások lebonyolításához, a Képviselő-testület 3 tagú ad hoc bizottságot választ.

Név szerinti szavazás

30. §

(1) A Képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást javasolni.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni abban az esetben, ha azt a megválasztott képviselők egyharmada kéri, s kérelmüket az ülés megkezdése előtt a polgármesterhez írásban benyújtották. A kérelmet a képviselőknek saját kezűleg kell aláírniuk.

(3) A név szerinti szavazás lebonyolításáról az ülés vezetője gondoskodik.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. Az ülés vezetője a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, a szavazás eredményét kihirdeti. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani

a) ha a jogszabály titkos szavazást ír elő,

b) ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról,

c) bizottság létszáma és összetétele tekintetében

d) a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésben.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

31. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell, szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a Képviselő-testület ezt minősített többséggel hozott döntésével elrendeli.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját, az ülés minősítését,

b) a megjelent és igazoltan vagy, igazolatlanul távol maradt képviselők nevét a meghívottak és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét,

c) a képviselői hozzászólások képviselői kérdések rövid tartalmát,

d) az elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

e) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét a felszólalás kivonatos, lényegi tartalmát, a tanácskozás lényegét,

f) bármely képviselő kérésére hozzászólása szó szerinti rögzítését,

g) a döntéshozatal módját,

h) a hozott döntések pontos szövegét,

i) a szavazás számszerű eredményét,

j) az elnök intézkedéseit,

k) a jegyző írásbeli jelzését,

l) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

m) a polgármester,a jegyző, a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolandó:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) előterjesztések, interpellációk, képviselői kérdések beszámolók,

d) a név szerinti szavazásról készült névsor,

e) a jegyző törvényességi észrevétele,

f) az interpellációra és a kérdésre utólag adott válasz,

g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

h) a módosító javaslatok,

i) a képviselő hozzászólása, ha kérte annak jegyzőkönyvhöz csatolását,

j) az írásba foglalt vélemény, javaslat, hozzászólás,

k) bizottsági jegyzőkönyveket.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe csak azok tekinthetnek bele, akik a Képviselő-testület zárt ülésein részt vehetnek.

(5) A jegyzőkönyv – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – nyilvános, azt a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján bárki megtekintheti és térítés ellenében arról másolat készíthető. A térítés mértékét a 6. sz. melléklet tartalmazza.

Döntések kihirdetése

33. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket és a normatív határozatokat a Polgármesteri Hivatal és a Dózsa György Művelődési Otthon hirdetőtábláján való kifüggesztéssel e rendeletben írtak szerint ki kell hirdetni, illetve ha a hatályba lépés időponthoz kötött a rendeletben meghatározott időpontig.

(2) A rendeletek és normatív határozatok teljes szövegének hozzáférhetősége a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája, a Jókai Mór Városi Könyvtár.

(3) A jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeleteknek és normatív határozatoknak az önkormányzat internetes honlapján történő megjelenéséről.

A Képviselő-testület munkaterve

34. §

(1) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik.

(2) Az éves munkatervet a polgármester minden év március 31. napjáig köteles beterjeszteni. (Az éves munkaterv tartama április 1-től a következő év március 31-ig szól.)

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a Képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és a végrehajtással összefüggő tennivalókat,

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket,

c) a Képviselő-testületi ülések várható ütemezését, a napirendek címét, az előkészítésért felelős nevét, az előterjesztő nevét,

d) a közmeghallgatás időpontját,

e) az érintett napirendhez tanácskozási joggal meghívandók körét.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni.

a) a települési képviselőktől,

b) a bizottságoktól

c) az alpolgármester(ek)től,

d) a jegyzőtől,

e) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökeitől,

f) az Önkormányzat intézményeitől.

A Képviselő-testület tagjainak jogállása

35. §

(1) A képviselők jogállását a Mötv. és a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvények határozzák meg. Minden önkormányzati képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

(2) A képviselő Isaszeg egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(3) A képviselő feladatai gyakorlása során hivatalos személyként jár el.

A települési önkormányzati képviselő jogai

36. §

Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

Az e rendelet 22. § és 23. §-ában foglaltak szerint interpellációt, illetve kérdést nyújthat be.

1. 
   
2. Kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
3. Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja bármely bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.
4. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
5. Megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
6. A jegyzőn keresztül igényelheti a Polgármesteri Hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a Polgármesteri Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. Amennyiben a válaszban leírt intézkedéseket nem tartja kielégítőnek, a polgármester intézkedését igényelheti.
7. A képviselőt, természetbeni juttatásként mobiltelefon használat illeti meg, a készüléket és az előfizetés összegét a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

A Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg a képviselők juttatásainak körét, mértékét és szabályait. 

A települési önkormányzati képviselő kötelessége

37. §

(1) A képviselő köteles:

a) aktívan és felkészülten részt venni a Képviselő-testület és a bizottságok munkájában,

b) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,

c) rendszeres kapcsolatot tartani a választóival, a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi szervezetekkel,

d) az ülés megkezdése előtt írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni és indokolni a Képviselő-testület, vagy a bizottság üléséről való távolmaradását,

e) bejelenti személyes érintettségét maga és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója tekintetében,

f) a képviselői tisztségéhez méltatlan magatartás tanúsításától tartózkodni.

(2) Az (1) bekezdés e.) pontja szerinti személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a figyelmeztetés.

3. A Képviselő-testület tagjai és a polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló rendelkezései alkalmazandók.

A Képviselő-testület bizottságai

A bizottság jogállása és az állandó bizottság

38. §

(1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ad hoc bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok általános feladata:

a) feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyek esetében,

c) javaslatot tesz – saját szakterülete vonatkozásában – a költségvetési (koncepció és az önkormányzat éves költségvetése összeállításához és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

d) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja, és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

e) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket. A képviselő-testület munkatervében, számára meghatározott feladatok tárgyában előterjesztést nyújt be,

f) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében. Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket az érintett bizottság köteles véleményezni,

g) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának, a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(3) A bizottság önálló kapcsolatot létesíthet és tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és egyéb szakterületéhez tartozó intézményekkel, szervezetekkel.

(4) A bizottságok működésükhöz a költségvetési rendeletben meghatározott saját pénzügyi kerettel rendelkeznek.

(5) Az állandó bizottságok feladatkörét a 4. számú melléklet tartalmazza

A bizottságok létrehozása

39. §

(1) A Képviselő-testület bizottságai:

a) Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság 5 fővel

b) Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság 5 fővel

c) Humánerőforrás és Közoktatási Bizottság 7 fővel

d) Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság

7 fővel

e) Népjóléti és Esélyegyenlőségi Bizottság 5 fővel

(2) Bizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről, nevének meghatározásáról, a bizottság létszámáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A bizottsági tagokra és elnökökre bármely képviselő javaslatot tehet.

4. A bizottsági tagok és az elnök megválasztásához, felmentéséhez minősített többség szükséges.

(5) A Képviselő-testület bizottságai elnökeinek és tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

Az ad hoc bizottság működésének szabályai

40. §

(1) A Képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ad hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

A bizottságok működésének szabályai

41. §

1. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. A bizottságok a saját működésükre vonatkozó szabályokat maguk állapítják meg, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

3. A bizottság ülését az elnök, illetve tartós akadályoztatása esetén az elnök által erre felhatalmazott, települési képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. Az előbbiek tartós akadályoztatása esetén a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik, ha a bizottsági döntés elmaradása önkormányzati érdeksérelemmel járna. Ez esetben a bizottsági ülést a mindenkori korelnök vezeti.

4. A bizottságot a megjelölt határidőre össze kell hívni:

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára,

d) más bizottság határozatában foglalt indítványra

A képviselő, vagy a Képviselő-testület más bizottsága kérésére a bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását a bizottság legközelebbi rendes ülése elé kell terjeszteni, s arra az indítványozót meg kell hívni.

6. A bizottság ülései – a zárt ülésre vonatkozó rendelkezések szerinti kivételekkel – nyilvánosak.

7. A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a jegyzőt, valamint érintettség esetén a nemzetiségi önkormányzat(ok) vezetőjét. A bizottsági ülésekre meg kell hívni a 8. számú mellékletben meghatározott, a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendekhez.

8. A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a bizottság tagjai rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább 1 naptári nappal megkapják.

9. A bizottsági ülés helyét, idejét, és napirendjét, tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján – rendes ülés esetén 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 naptári nappal korábban ki kell függeszteni.

10. A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja.

11. Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.

12. Az együttes bizottsági ülés vezetésében és jegyzőkönyv vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg.

13. A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni, de amennyiben naptári félévenként a bizottsági ülések felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságból visszahívhatja.

A Képviselő-testület tisztségviselői

A polgármester

43. §

(1) A Képviselő-testület – jogszabály keretei között – megállapítja a polgármester illetményét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A polgármesterre alkalmazni kell a Képviselő-testületnek a köztisztviselők jogviszonyára vonatkozó – helyi rendeletbe foglalt – szabályait is, ha az így rendelkezik. Az illetmény megállapítására a béremelésre és a jutalmazásra az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság tesz javaslatot.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester minden hétfőn 8 és 12 óra között fogadóórát tart.

A polgármester feladatai

44. §

(1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő- testület üléseit,

b) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

1. 1. 100. képviseli a Képviselő-testületet,

d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről észült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja,

e) segíti a képviselők munkáját,

f) ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Mötv.-ben kivételként meghatározott ügyek kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, a kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

g) amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ügyben – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek körében – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő kiemelt feladatai:

a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

Amennyiben a bizottság az érdeksérelmet nem állítja helyre, a felfüggesztett döntést a Képviselő-testület soron következő rendes ülése elé kell terjeszteni,

c) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti,

d) feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére,

e) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.

f) szükség szerint részt vesz a bizottságok ülésein

(3) A polgármesternek a hivatal irányításával kapcsolatos kiemelt feladatai:

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására

c) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, valamint a jutalmazás tekintetében.

(4) A polgármester saját feladatkörében különösen:

a) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, az alpolgármesterre, jegyzőre a polgármesteri hivatal ügyintézőjére,

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

100. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester(ek), az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében,

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, aljegyző tekintetében.

3. A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

1. pénzügyi, gazdasági ügyek

2. lakossági fórumok soron kívüli összehívása

3. vagyonhasznosítási, -kezelési hozzájárulások kiadása

4. közbeszerzési, beszerzési megrendelések, döntések

(6) A polgármester a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet a forrás felhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

Az alpolgármester

45. §

A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású és egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

Jegyző

46. §

A polgármester az általa kiírt pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően – határozatlan időre – jegyzőt nevez ki, a jegyző javaslatára aljegyzőt.

A jegyző feladatai

47. §.

(1) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ennek keretében:

a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,

b) gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásáról,

c) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlelt,

e) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír,

f) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének megküldéséről a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

g) a Képviselő-testületet évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.

(2) A jegyző egyéb feladatai körében:

a) vezeti az Isaszegi Polgármesteri Hivatalt

b) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester elintézésre neki átad,

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

2. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén, legfeljebb hat hónap időtartamra a Gazdálkodási- és Adó osztályvezető, akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt, a jegyzői kinevezési feltételeknek megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

A Polgármesteri Hivatal

48. §

(1) A képviselő-testülete Isaszegi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A Polgármesteri Hivatal a polgármester és a jegyző által meghatározott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

Közmeghallgatás

49. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, testületi ülés keretében, a munkatervben meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás (1) bekezdésben írtakon túli célja, hogy az Önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokra, kérdésekre lehetőleg azonnal vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(4) A közmeghallgatás összehívására, lebonyolítására és előkészítésére a Képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni.

A közérdeklődésre számot tartó kérdéseket, válaszokat az Isaszeg Önkormányzati tájékoztatóban folytatólag közzé kell tenni.

Lakossági fórumok

50. §

(1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve jelentősebb települést érintő döntések előkészítésére az állampolgárok, és a társadalmi szervezetek továbbá a 8. sz. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek tevékenységi körükben történő közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható, a település egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

A nemzetiségi önkormányzatok

51. §

1. Ha a nemzetiségi önkormányzat(ok) jogainak gyakorlásához Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat(ok) erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni; ha a döntés az önkormányzat más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

2. A nemzetiségi önkormányzatot(okat) be kell vonni az őket érintő kérdésekben az előterjesztések előkészítésébe.

3. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) együttműködésük kereteit együttműködési megállapodásban rögzítik.

4. A jegyző - jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

Társulások

52. §

(1) A Képviselő-testület esetenként dönt társulásokban való részvételről.

53. §

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

A Képviselő-testület költségvetését a külön törvényben foglalt előírásoknak megfelelően, rendeletben állapítja meg.

54. §

1. A testület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét alakítja ki.

(2) Az első tárgyaláshoz a Polgármesteri Hivatal, a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek felhasználásával, gazdasági koncepciót állít össze.

(3) A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, és meg kell határozni az önkormányzat számára kötelezően előírt feladatok ellátásához feltétlenül szükséges kiadási igényeket, fel kell sorolni az intézmények által megjelölt többlet igényeket is.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

55. §

A költségvetési évet követően a zárszámadást a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

56. §

Az önkormányzat vagyonáról, annak vagyoncsoportokba sorolásáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

Helyi népszavazás

57. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 47. §. (1) bekezdés d./ pontjában, a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma 1300 fő.

58. §

A helyi népszavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1997. évi C. törvényt kell megfelelően alkalmazni.

Népi kezdeményezés

59. §

Az Ötv. 49. §. (2) bekezdésében a népi kezdeményezés benyújtásához 650 választópolgár aláírása szükséges.

.

Átmeneti és záró rendelkezések

60. §

a) A rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

b) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 36/2007.(XII.21.), a 11/2008.(VI.19.) a 3/2009.(II.20.), a 6/2009.(III.20.) a 23/2009. (VI.19.), a 27/2009.(X.16.), 35/2009.(XI.20.), 18/2010.(VI.25.), a 26/2010.(X.19.), a 27/2010.(X.19.) a 29/2010.(XI.17.), 35/2010.(XII.15.), a 9/2011.(III.23.), a 16/2012.(IV.25.), a 30/2012.(IX.19.) rendeletekkel módosított, Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2007. (IV.20.) sz. rendelete.

SZMSZ mellékletei:

1. sz. melléklet Az előterjesztések rendje és a rendelet alkotás általános szabályai 1. és 2. sz. mintával

2. sz. melléklet Előterjesztések fejléc mintái

3. sz. melléklet Az önkormányzat szakfeladatai

4. sz. melléklet Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete bizottságainak feladatköre és átruházott hatáskörei

5. sz. melléklet A Képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata

6. sz. melléklet A testületi jegyzőkönyvekről, határozatokról, rendeletekről, hangfelvételekről készített másolatok után fizetendő térítési díjakról

7. sz. melléklet A minősített szavazattöbbséget igénylő ügyek jegyzéke

8. sz. melléklet Önszerveződő közösségek

AZ SZMSZ függelékei:

1. sz. függelék A Képviselő-testület tagjainak névsora

2. sz. függelék Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének Bizottságai, a Bizottságok elnökeinek, tagjainak névsora

3. sz. függelék Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

                   Tóthné Pervai Katalin                                                                           Hatvani Miklós

                             aljegyző                                                                                       polgármester