PREAMBULUM

A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, képviseli a helyi érdeket. Ez alapján Isaszeg Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról.

A Képviselő-testület e szabályzatában elvként rögzíti:

- a Képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet,

- a Képviselők a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik a választóik

érdekeit.

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 53.§-ban továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. 5. § (4). bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. rendelkezései szerint az alábbi Szervezeti- és Működési Szabályzatot alkotja.

Általános rendelkezések

Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Isaszeg Város Önkormányzat

Székhelye: 2117 Isaszeg Rákóczi u. 45.

(2) A Képviselő-testület megnevezése:

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe:

Isaszegi Polgármesteri Hivatal

2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45.

(4) A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő. Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak névsorát e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

(5) A város közigazgatási területe 5484 hektár, az Önkormányzat működési területe Isaszeg Város közigazgatási területe.

Az Önkormányzati jogok

2. §

(1) Az Isaszeg Város Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) előírt kötelező és az önként vállalt helyi önkormányzati feladatokat.

(2) A helyi önkormányzat – a saját vagy a helyi népszavazás döntése alapján – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt közügyekben a helyi önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat – és hatáskörök ellátását.

(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat Képviselő-testülete – annak felhatalmazására a Képviselő-testület bizottságai, a helyi nemzetiségi önkormányzatok testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

(4) A Képviselő-testület joga, hogy hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel együttműködési megállapodást köthessen.

Az önkormányzat feladat – és hatáskörei

3. §

(1) Az Önkormányzat jogi személy.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, valamint a Polgármesteri Hivatal látják el. Az önkormányzat szakfeladatait a 3. sz. melléklet tartalmazza

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületeire, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja, minősített többségű döntésével. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testület polgármesterre ruházott hatásköreit a 3 sz. függelék tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület bizottságokra ruházott hatásköreit a 4 sz. melléklet tartalmazza.

4. §

(1) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, az önkormányzati jelképek használatának szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása, a költségvetés megállapítása döntés a végrehajtási beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás, emlékmű állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal;

17. a településrendezési terv jóváhagyása;

18. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

19. a képviselő-testület által alapított gazdasági társaságok vonatkozásában a társaság átalakításának, egyesülésének és szétválásának elhatározása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, az ügyvezető megválasztása, visszahívása. A társasági szerződés módosítása a társaság megszüntetése.

A Képviselő-testület ülései

5. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Az ülés más helyszínen is megtartható, ha valamennyi képviselő részvétele azon biztosítható.

(2) A Képviselő-testület, alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(3) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

(4) A Képviselő-testület ülésein szavazati joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i), a könyvvizsgáló.

(5) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi önkormányzatok ülésén meghozott, és a Képviselő-testület előtt írásban kiosztott véleményt ismertethetik.

(6) A Képviselő-testület ülésére a polgármester az előterjesztés javaslatára tanácskozási joggal meghívja a napirendi tárgy szempontjából érintett szervezeteket vagy személyeket.

Alakuló ülés

6. §

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze. A meghívót, az ülést megelőző 3 nappal kell kézbesíteni. Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg, majd felkéri a legidősebb képviselőt az ülés levezetésére. Az alakuló ülést a korelnök vezeti, a polgármester eskütételéig.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

a./ A Választási Bizottság elnökének beszámolója a polgármester és a képviselők választásának eredményéről,

b./ A választási bizottság elnöke átadja a megbízó leveleket, a mandátumot szerzett képviselők részére.

c./ A képviselők eskütétele

d./ A polgármester eskütétele

e./ A polgármester ünnepi beszéde

f./ A polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása

g./ Alpolgármester(ek) választás – eskütétel

h./ Alpolgármester(ek) illetményének, (tiszteletdíjának) költségtérítésének megállapítása

(3) Az alakuló ülés, vagy az azt követő ülés napirendi pontjai:

a./ Az SZMSZ aktualizálása

b./ A bizottságok elnökeinek és képviselő tagjainak megválasztása, a bizottságok létszámainak megállapítása

(4) A korelnök elő-olvasatában az eskü szöveg a következő:

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyaror- szághoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

(5) Az alakuló ülés előterjesztéseinek rendje az SZMSZ általános szabályaitól eltérően az alábbiak szerint alakul:

- az előterjesztések közül írásban előzetesen meg kell küldeni az SZMSZ aktualizálására vonatkozó előterjesztést, amennyiben az az alakuló ülés napirendjén szereplő téma,

- az alpolgármesterek megválasztására tett javaslatot.

A további napirendi pontok előterjesztése szóbeli formában is megtörténhet.

(6) A polgármester a megválasztását követően azonnal hivatalba lép

Rendes ülés

7. §

(1) A Képviselő-testület évenként saját munkaterve alapján, de legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit minden hónap 3. keddi napján tartja 13 órai kezdettel.

(3) A Képviselő-testület rendes ülése a napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb az ülés napja 20.00 órájáig tart. Az ülés idejének meghosszabbításáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

Rendkívüli ülés

8. §

(1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze, indokolt esetben, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatot.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának indítványára, valamint ha azt jogszabály kötelezően előírja.

(3) Az indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztésé(ei)t, amelyeknek meg kell felelniük az e rendeletben támasztott követelményeknek.

(4) A polgármester a (2) bekezdés szerint indítványozott rendkívüli ülés összehívásáról 2 naptári napon belül, lehetőleg az előterjesztésben javasolt, de legfeljebb 21 napon belüli időpontra gondoskodik.

(5) A rendkívüli ülés összehívásáról szóló meghívóhoz mellékelni kell az indítványt és az előterjesztéseket.

(6) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, illetve amelyet, a meghívó tartalmaz.

(7) Rendkívüli ülésen rendelettervezet csak akkor tárgyalható, ha az megfelel e rendelet 10. §-ában előírt szabályoknak.

(8) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés időpontjára is. Ez esetben a rendkívüli ülés előterjesztéseivel kezdődik az ülés.

(9) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek írásos anyagával, valamint a (2) bekezdés szerinti indítvánnyal együtt legalább az ülés kezdete előtt 2 naptári nappal ki kell kézbesíteni.

(10) Rendkívüli ülésen tárgyalt előterjesztésekhez módosító indítványt 11. § szerint lehet tenni.

(11) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról az ülés előtt a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján keresztül elérhető „Közadattár”-on történő közzététel útján kell értesíteni

(12) A polgármester szükség esetén rendkívüli sürgősségre hivatkozással az írásbeli meghívás és az előterjesztés formai szabályainak mellőzésével, akár szóban, vagy telefonon is összehívhatja a Képviselő-testület ülését, abban a rendkívüli sürgősséget indokoló esetben, amikor a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó olyan ügyben kell haladéktalanul döntenie és a döntés meghozatalának elmaradása súlyosan hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatot. A rendkívüli sürgősséggel összehívott testületi ülés napirendi pontjait és a rendkívüli sürgősséggel előterjesztett javaslatot a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntéssel kell, hogy elfogadja.

A Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága,

a zárt ülésre vonatkozó szabályok

9. §

(1) A Képviselő-testület ülései – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével- nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Ettől eltérni csak a Képviselő-testület határozata alapján lehet.

(3) A Képviselő-testület:

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívás esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(5) A (3) bekezdés c) pont esetében a zárt ülésen való tárgyalásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) A (3) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülésre ajánlott napirendi pontok előterjesztései titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a zárt ülésre ajánlott napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja.

(7) Zárt ülés tartását indítványozhatják:

a) a polgármester, az alpolgármester(ek),

b) a jegyző, aljegyző,

c) képviselők többsége.

Az ülés összehívása

10. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Az összehívás írásbeli meghívóval történik.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést a főállású alpolgármester hívja össze, annak akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester, mindhárom távollétében az összehívásról az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság elnöke gondoskodik. Minden további akadályoztatás esetén a mindenkori korelnök.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés nyilvánosságát,

b) az ülés minősítését (rendes ülés, rendkívüli ülés),

c) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,

d) a javasolt napirendi pontokat,

e) a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését,

f) javasolt napirend nyilvánosságát,

g) az ülést, összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát és dátumot,

h) a napirendet tárgyaló bizottság(ok) nevét.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell:

a) az előterjesztéseket,

b) a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó – a kézbesítés időpontjáig beérkezett véleményeket, állásfoglalásokat,

c) az addig beérkezett interpellációk tárgyát.

(5) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a települési képviselőket, bizottságok külső tagjait,

b) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökeit,

c) a jegyzőt,

e) a könyvvizsgálót,

f) azon személyeket és szervezeteket, akik, illetve amelyek részére a Mötv. és a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata tanácskozási jogot biztosít,

g) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja,

h) a 8. számú mellékletben meghatározott, a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendhez.

(6) Az egyes napirendekhez meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon napirendi ponthoz kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(7) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek, továbbá az illetékes bizottságok külsős tagjai számára.

(8) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót és a napirendek anyagait a tárgyalásában érintettek részére elektronikus formában, vagy papír alapon, olyan módon kell kézbesíteni, hogy rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 2 nappal a címzett megkapja.

A meghívó és az előterjesztés kézbesítési módjai:

1. a képviselők részére elektronikus formában felhelyezésre kerülnek a hivatalos honlap képviselői oldalára, mellyel egyidejűleg a képviselők értesítést kapnak az általuk megadott elektronikus címre a képviselői oldalra történő dokumentum-feltöltés tényéről. A képviselők erre a célra kialakított és megadott egyéni jelszavukkal férhetnek hozzá a képviselői oldal tartalmához.

2. a kézbesítés ezen formáját igénylő képviselők és nem képviselő bizottsági tagok részére papír alapon a hivatal ügyfélszolgálatán kialakított postafiókba történő elhelyezéssel történik a kézbesítés.

c.) minden más meghívott az általa megadott elektronikus címére, amennyiben ez nem lehetséges, kézbesítéssel.

(9) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról – a rendes ülést megelőzően 5 nappal – a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján keresztül elérhető „Közadattár”-on történő közzététel útján kell értesíteni

Előterjesztések rendje

11. §

(1) Előterjesztésnek minősül – a (3) bekezdésben felsoroltak által benyújtott – a Képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt rendelet – vagy határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztések csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester, az alpolgármester(ek),

b) a képviselők,

c) jegyző,

d) Képviselő-testület bizottságai

e) nemzetiségi önkormányzat(ok) a jogai gyakorlása körében,

f) a könyvvizsgáló,

g) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője,

h) mindazon személyek és szervek, akik, vagy amelyek részére a jogszabály jogot biztosít,

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan, előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.

(5) Az előterjesztések rendjére és tartalmára vonatkozó előírásokat e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

6. Az önálló képviselői indítványra is az előterjesztés általános szabályai vonatkoznak.

A helyi rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése, az előzetes hatásvizsgálat

12. §

(1) A (9) és (10) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelettervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az Önkormányzat honlapján a rendelettervezet véleményezésére kialakított oldalon (velemeny@isaszeg.hu) megadott elektronikus levélcímen.

(2) A Képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely

a) sérti a közerkölcsöt,

b) a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy

c) név nélküli.

(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(5) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább nyolc nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(6) A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményezésre jogosultak nevét és e-mail címét a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig kezeli. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményeket, a véleményezők nevét és email címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatok kezelése magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.

(7) A véleményezésre jogosult adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt vélelem szerint e § (6) bekezdésében foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményezésre jogosult adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(8) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető.

(9) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségekről,

b) az önkormányzati támogatásokról,

c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

d) a helyi adóról,

e) szervezet és intézmény alapításáról,

f) szervezet és intézmény szervezeti és működési szabályairól,

g) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkavégzésének szabályairól, valamint az őket megillető juttatásokról szóló, továbbá

h) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint

i) a törvényességi felügyeletért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.

10. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(11) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érheti.

(12) Az egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

(13) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

13. §

(1) Az előzetes hatásvizsgálat során fel kell mérni a szabályozás várható

a) társadalmi, gazdasági, költségvetési

b) környezeti és egészségi következményeit,

c) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, továbbá

d) az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,

e) az önkormányzati rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

(2) A hatásvizsgálat eredményéről, megállapításairól a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A képviselő módosító indítványa

14. §

(1) Módosító indítványt – kizárólag írásban legkésőbb az ülést megelőző egy munkanappal – a polgármesternél nyújthatnak be az előterjesztésre jogosultak. Amennyiben a rendkívüli ülést ünnep- vagy munkaszüneti nap előzi meg, úgy egyéni képviselői módosító indítvány tehető az ülés napján, déli 12 óráig, mely indítvány a rendkívüli ülésen kiosztásra kerül.

(2) Az előterjesztő a módosító indítványok elfogadásáról, az előterjesztés vitája során, de legkésőbb a szavazás megkezdése előtt nyilatkozik. Az előterjesztő által befogadott módosító indítványról külön szavaztatni nem kell.

(3) Nem minősül módosító indítványnak a nyilvánvalóan számszaki, adminisztratív jellegű elírás (technikai hiba) javítására tett javaslat.

(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén az ülés napján tartott rendkívüli bizottsági ülés(ek)en is lehetőség van módosító indítvány benyújtására.

A bizottság módosító indítványa

15. §

(1) A kiküldött előterjesztéshez a Képviselő-testület bizottságai is nyújthatnak be módosító indítványt.

(2) A bizottsági módosító indítványt nem kell az előterjesztés általános szabályai szerint előlappal ellátni, hanem a bizottság határozatában jelezni kell, hogy ezen határozat az előterjesztéshez módosító indítvány.

(3) A bizottsági módosító indítványra egyéb vonatkozásban a 14. §-ban leírt szabályozás az irányadó.

16. §

(1) A rendes ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül – egyszerű többséggel – határoz.

(3) A Képviselő-testületi ülésen a napirendek sorrendje:

a) napirend elfogadása,

b) Polgármester – szóbeli – beszámolója a két ülés között történt fontosabb intézkedésekről, döntésekről,

c) rendeletalkotás,

d) előterjesztések,

e) beszámolók,

f) interpellációk,

g) képviselői kérdések,

h) bejelentések,

i) napirend utáni felszóla1ások,

j) zárt ülés előterjesztése.

(4) A meghívottakra tekintettel a napirendek sorrendje felcserélhető.

Az ülés vezetőjének feladatai

17. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester –, annak akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester vezeti.

Az utóbbi akadályoztatásakor ezt a feladatot a Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság elnöke látja el.

(2) Az ülésvezető megnyitja a Képviselő-testület ülését. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket.

(3) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor:

a) szót ad a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésre,

b) szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság(ok) elnökének (annak távollétében a személyét helyettesítő bizottsági tagnak) a bizottság döntésének ismertetésére,

c) igény esetén szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának,

d) megnyitja a napirend vitáját,

e) a bejelentkezés sorrendjében ad szót,

f) lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs további hozzászóló, vagy ha a Képviselő-testület a vita lezárásáról döntött,

g) ismét szót ad a napirendi pont előadójának, hogy válaszoljon a vitában felmerült kérdésekre, és az előzetesen beadott hozzászólásokra, továbbá nyilatkozik a beadott módosító indítványokról.

h) a szavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot és az esetleges módosítás(oka)t,

i) elrendeli a szavazást,

j) kimondja a határozatot.

(4) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a Képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával így dönt.

Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.

(5) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától.

b) Szükség esetén figyelmezteti, és rendre utasíthatja a tanácskozás rendjét, megbontó képviselőt, a hallgatóság tagját.

c) Ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – a terem elhagyására kötelezheti a hallgatósághoz tartozó rendbontót.

d) Amennyiben a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A 17. § (5) bekezdése a bizottsági elnökökre is vonatkozik.

Hozzászólás

18. §

(1) A napirendi pontok vitájában az egyes képviselői hozzászólások időtartama legfeljebb 3 perc, a vitában egy képviselő csak egyszer szólalhat fel. A napirendi pont vitája – amennyiben az előterjesztő szükségesnek tartja – az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Ezután rövid, kizárólag a témára irányuló kérdéseket lehet feltenni. A kérdés nem lehet vélemény nyilvánítás, értékelés.

(2) A vita bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lezárható. A vita lezárásakor a hozzászólásra már bejelentkezett képviselők hozzászólási jogukat nem veszítik el.

(3) A jegyző és a könyvvizsgáló a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhat.

(4) A Képviselő-testület ülésén – a könyvvizsgáló és a jegyző kivételével – állandó tanácskozási joggal résztvevők hozzászólásának időtartama 2 perc. Az ettől való eltérésről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) Az ülés elnöke a Képviselő-testület egyszerű szavazattöbbségi döntése alapján szót ad az ülésen megjelent lakossági hozzá szólni kívánó, ill. a tanácskozási joggal nem rendelkező személynek. A hozzászólás csak a tárgyalt napirendre vonatkozhat.

(6) Kötelező szót adni kérésük esetén

a) tanácskozási joggal bíró személyeknek,

b) a jegyzőnek, és az általa felhatalmazott köztisztviselőnek.

Ügyrendi felszólalás

19. §

(1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

A képviselő-testület ülésének vezetésére, rendjével összefüggő a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, így:

a) a napirend nyilvánossága,

b) a napirendek tárgyalásának sorrendje,

c) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,

d) a meghívottak köre,

e) a vita, illetve az általános vita lezárása,

f) a Szervezeti és Működési Szabályzat, vagy más jogszabály előírásainak megsértése,

g) az előterjesztés teljes vagy részleges visszavonása,

h) hozzászólási jog megadása a lakosság köréből megjelent, vagy más, tanácskozási joggal nem rendelkező, jelen lévő személy részére

i) a szavazás rendje;

j) a szavazás módjára vonatkozó javaslat.

(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, illetőleg a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

Személyes érintettség

20. §

(1) Személyes érintettség címén a hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc. Válasznak helye nincs.

(2) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.

Beszámolók

21. §

(1) A Képviselő-testület rendes ülésein a polgármester – szóban – beszámol a két ülés között történt fontosabb intézkedéseiről.

(2) A beszámolók időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

(3) A beszámoló elfogadásáról - kivéve az (1) bekezdésben foglaltakat – a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt 30 napon belül a Képviselő-testület ülésére ismételten be kell terjeszteni.

Interpelláció

22. §

(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselő a,

a) polgármesterhez,

b) alpolgármester(ek)hez,

c) jegyzőhöz,

d) a bizottságok elnökeihez, önkormányzati ügyben interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – a polgármesternél kell írásban benyújtani. A rendkívüli ülésen interpelláció az ülést megelőző nap déli 12 óráig tehető.

Amennyiben a rendkívüli ülést ünnep- vagy munkaszüneti nap előzi meg, úgy interpelláció tehető az ülés napján, déli 12 óráig, amely a rendkívüli ülésen kiosztásra kerül.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címzettjét,

c) az interpelláció tárgyát.

(4) Az interpelláló interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb 2 percben, szóban ismertetheti és kiegészítheti.

(5) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, 3 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(6) A válaszadást követően az interpelláló 1 percben viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e.

(7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását és/vagy határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő rendes Képviselő- testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.

Képviselői kérdés

23. §

(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a bizottságok elnökeihez, közigazgatási ügyben a jegyzőhöz kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A képviselői kérdés időtartama 2 perc, a válaszé 2 perc.

(3) A képviselői kérdésre az ülés vezetőjénél kell jelezni a napirendi pontok elfogadása előtt.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a Képviselő-testület nem dönt.

Napirend utáni felszólalás

24. §

(1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél, bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően.

(2) A napirend utáni felszólalás 2 perc. A felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.

A Képviselő-testület döntései és a döntéshozatal szabályai

A döntéshozatali eljárás

25. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza meg.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség)

(4) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazatára van szükség.

(5) A minősített többséget igénylő ügyek jegyzékét e rendelet 7. sz. melléklet tartalmazza.

(6) Elutasított indítványnak számít az a javaslat, amely nem kapta meg a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti igenlő szavazatot.

26. §

(1) Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, - kivéve amennyiben a 14. § (2) bekezdésében biztosított jogával nem kíván élni, - és az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot(okat) és/vagy rendelet-tervezetet.

(2) Az ülés vezetője a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:

a) a bizottság által előterjesztett módosító indítványt bizottságonként,

b) a képviselő által előterjesztett módosító indítványokat indítványonként.

(3) Amennyiben több módosító indítvány ugyanazon módosítást tartalmazza, ezen indítványokat együttesen kell szavazásra bocsátani. Az előterjesztő által befogadott módosító indítványról való szavazásnál a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Végül az ülés vezetője a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(5) Az egyes szavazásokat megelőzően a szavazásra feltett indítvány benyújtója 1 percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előterjesztő szintén 1 percben válaszolhat.

(6) Azon napirendi pont esetében, amelynek tárgyalása megtörtént, de döntéshozatalra határozatképtelenség miatt nem került sor, az ülés elnöke szünetet rendel el és ha a szünet után a határozatképesség helyreáll, az előző napirend döntéshozatalával folytatódik az ülés. Amennyiben nem válik határozatképessé az ülés, az ülést be kell zárni.

A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal, kapcsolatos határozathozatalra a következő testületi ülésen kerül sor.

Kizárás a döntéshozatalból

27. §

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, és akitől érintettsége folytán az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(3) A kizárásról az érintett képviselő bejelentésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

Szavazás

28. §

(1) A nyílt szavazás a Mikrovoks Rendszer alkalmazásával, elektronikus úton történik. Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok elektronikus összesítése, illetve összeszámlálása után az ülésvezető, illetve a szavazást lebonyolító bizottság megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.”

(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

Titkos szavazás

29. §

(1) Titkos szavazás tartható az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő, valamint az előterjesztő javasolhatja a titkos szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt, határozathozatal nélkül.

(3) A titkos szavazás a Mikrovoks Rendszer alkalmazásával, elektronikus úton történik. Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a titkos szavazást az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság bonyolítja le.

(4) Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a titkos szavazás szavazólapos formában történik, melynek lebonyolítása technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazólappal lebonyolított titkos szavazás eredményét az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság állapítja meg az igen, a nem szavazatok és a tartózkodások számszerű összesítésével. A szavazólappal történő titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(6) Az ülésvezető, illetve a bizottság a titkosan leadott szavazatok elektronikus összesítése, illetve a szavazatok összeszámlálása után megállapítja a szavazás eredményét.

(7) Ha az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság nem határozatképes a szavazások lebonyolításához, a Képviselő-testület 3 tagú ad hoc bizottságot választ.

Név szerinti szavazás

30. §

(1) A Képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást javasolni.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni abban az esetben, ha azt a megválasztott képviselők egyharmada kéri, s kérelmüket az ülés megkezdése előtt a polgármesterhez írásban benyújtották. A kérelmet a képviselőknek saját kezűleg kell aláírniuk.

(3) A név szerinti szavazás lebonyolításáról az ülés vezetője gondoskodik.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. Az ülés vezetője a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, a szavazás eredményét kihirdeti. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani

a) ha a jogszabály titkos szavazást ír elő,

b) ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról,

c) bizottság létszáma és összetétele tekintetében

d) a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésben.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

31. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell, szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a Képviselő-testület ezt minősített többséggel hozott döntésével elrendeli.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját, az ülés minősítését,

b) a megjelent és igazoltan vagy, igazolatlanul távol maradt képviselők nevét a meghívottak és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét,

c) a képviselői hozzászólások képviselői kérdések rövid tartalmát,

d) az elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

e) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét a felszólalás kivonatos, lényegi tartalmát, a tanácskozás lényegét,

f) bármely képviselő kérésére hozzászólása szó szerinti rögzítését,

g) a döntéshozatal módját,

h) a hozott döntések pontos szövegét,

i) a szavazás számszerű eredményét,

j) az elnök intézkedéseit,

k) a jegyző írásbeli jelzését,

l) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

m) a polgármester,a jegyző, a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolandó:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) előterjesztések, interpellációk, képviselői kérdések beszámolók,

d) a név szerinti szavazásról készült névsor,

e) a jegyző törvényességi észrevétele,

f) az interpellációra és a kérdésre utólag adott válasz,

g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

h) a módosító javaslatok,

i) a képviselő hozzászólása, ha kérte annak jegyzőkönyvhöz csatolását,

j) az írásba foglalt vélemény, javaslat, hozzászólás,

k) bizottsági jegyzőkönyveket.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe csak azok tekinthetnek bele, akik a Képviselő-testület zárt ülésein részt vehetnek.

(5) A jegyzőkönyv – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – nyilvános, azt a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján bárki megtekintheti és térítés ellenében arról másolat készíthető. A térítés mértékét a 6. sz. melléklet tartalmazza.

A jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése

32. §

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyzőkönyvvezető útján a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv öt példányban készül: a Pest Megyei Kormányhivatal, a helyi Polgármesteri Hivatal titkársága (eredeti példány), a Jókai Mór Városi Könyvtár, Ügyfélszolgálati Iroda, valamint az irattár részére.

(3) A lakosság a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján és a Jókai Mór Városi Könyvtárban megtekintheti.

(4) ¹ Az ülésről készült hangfelvételt négy évig meg kell őrizni. A nyílt ülésről készült hangfelvételt az ülést követő 7 napon belül a város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(5) A képviselő testületi határozatokat és rendeleteket a képviselőknek meg kell küldeni.

(6) A Képviselő-testület döntéseinek jelölése:

a) A rendeletek jelölése:

A döntés száma, törve a döntés meghozatala/kihirdetése időpontjával, a döntés típusának megnevezése.

aa) A döntés száma: naptári évenként, illetve a döntéshozó megalakulásának időpontjától 1-től kezdődően, az adott naptári éven belül folyamatos számozással.

ab) A döntés meghozatala/kihirdetése időpontja: naptári év, zárójelben a döntéshozatal/kihirdetés naptári hónapja és napja.

ac) A döntés típusa: önkormányzati rendelet, rövidítve: Önk. rendelet, az alábbiak szerint:

1/2011. (I.01.) önkormányzati rendelet, rövidítve: 1/2011. (I.01.) Önk. rendelet.

b) A határozatok jelölése:

A döntés száma, törve a döntés meghozatala időpontjával, a döntés típusának megnevezése.

ba) A döntés száma: naptári évenként, illetve a döntéshozó megalakulásának időpontjától 1-től kezdődően, az adott naptári éven belül folyamatos számozással.

bb) A döntés meghozatala időpontja: naptári év, zárójelben a döntéshozatal naptári hónapja és napja.

bc) A döntés típusa: Kt. határozat az alábbiak szerint:

1/2011. (I.01.) Kt. határozat.

_____________________________________________________________________________________

¹ Módosította a 24/2013.(XI.20.) Önk. rendelet. Hatályos 2013. november 21-től.

Döntések kihirdetése

33. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket és a normatív határozatokat a Polgármesteri Hivatal és a Dózsa György Művelődési Otthon hirdetőtábláján való kifüggesztéssel e rendeletben írtak szerint ki kell hirdetni, illetve ha a hatályba lépés időponthoz kötött a rendeletben meghatározott időpontig.

(2) A rendeletek és normatív határozatok teljes szövegének hozzáférhetősége a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája, a Jókai Mór Városi Könyvtár.

(3) A jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeleteknek és normatív határozatoknak az önkormányzat internetes honlapján történő megjelenéséről.

A Képviselő-testület munkaterve

34. §

(1) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik.

(2) Az éves munkatervet a polgármester minden év március 31. napjáig köteles beterjeszteni. (Az éves munkaterv tartama április 1-től a következő év március 31-ig szól.)

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a Képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és a végrehajtással összefüggő tennivalókat,

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket,

c) a Képviselő-testületi ülések várható ütemezését, a napirendek címét, az előkészítésért felelős nevét, az előterjesztő nevét,

d) a közmeghallgatás időpontját,

e) az érintett napirendhez tanácskozási joggal meghívandók körét.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni.

a) a települési képviselőktől,

b) a bizottságoktól

c) az alpolgármester(ek)től,

d) a jegyzőtől,

e) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökeitől,

f) az Önkormányzat intézményeitől.

A Képviselő-testület tagjainak jogállása

35. §

(1) A képviselők jogállását a Mötv. és a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvények határozzák meg. Minden önkormányzati képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

(2) A képviselő Isaszeg egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(3) A képviselő feladatai gyakorlása során hivatalos személyként jár el.

A települési önkormányzati képviselő jogai

36. §

Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

Az e rendelet 22. § és 23. §-ában foglaltak szerint interpellációt, illetve kérdést nyújthat be.

1. 
   
2. Kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
3. Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja bármely bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.
4. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
5. Megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
6. A jegyzőn keresztül igényelheti a Polgármesteri Hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a Polgármesteri Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. Amennyiben a válaszban leírt intézkedéseket nem tartja kielégítőnek, a polgármester intézkedését igényelheti.
7. A képviselőt, természetbeni juttatásként mobiltelefon használat illeti meg, a készüléket és az előfizetés összegét a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

A Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg a képviselők juttatásainak körét, mértékét és szabályait. 

A települési önkormányzati képviselő kötelessége

37. §

(1) A képviselő köteles:

a) aktívan és felkészülten részt venni a Képviselő-testület és a bizottságok munkájában,

b) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,

c) rendszeres kapcsolatot tartani a választóival, a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi szervezetekkel,

d) az ülés megkezdése előtt írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni és indokolni a Képviselő-testület, vagy a bizottság üléséről való távolmaradását,

e) bejelenti személyes érintettségét maga és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója tekintetében,

f) a képviselői tisztségéhez méltatlan magatartás tanúsításától tartózkodni.

(2) Az (1) bekezdés e.) pontja szerinti személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a figyelmeztetés.

3. A Képviselő-testület tagjai és a polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló rendelkezései alkalmazandók.

A Képviselő-testület bizottságai

A bizottság jogállása és az állandó bizottság

38. §

(1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ad hoc bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok általános feladata:

a) feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyek esetében,

c) javaslatot tesz – saját szakterülete vonatkozásában – a költségvetési (koncepció és az önkormányzat éves költségvetése összeállításához és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

d) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja, és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

e) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket. A képviselő-testület munkatervében, számára meghatározott feladatok tárgyában előterjesztést nyújt be,

f) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében. Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket az érintett bizottság köteles véleményezni,

g) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának, a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(3) A bizottság önálló kapcsolatot létesíthet és tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és egyéb szakterületéhez tartozó intézményekkel, szervezetekkel.

(4) A bizottságok működésükhöz a költségvetési rendeletben meghatározott saját pénzügyi kerettel rendelkeznek.

(5) Az állandó bizottságok feladatkörét a 4. számú melléklet tartalmazza

A bizottságok létrehozása

39. §

(1) A Képviselő-testület bizottságai:

a) Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság 5 fővel

b) Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság 5 fővel

c) Humánerőforrás és Közoktatási Bizottság 7 fővel

d) Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság

7 fővel

e) Népjóléti és Esélyegyenlőségi Bizottság 5 fővel

(2) Bizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről, nevének meghatározásáról, a bizottság létszámáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A bizottsági tagokra és elnökökre bármely képviselő javaslatot tehet.

4. A bizottsági tagok és az elnök megválasztásához, felmentéséhez minősített többség szükséges.

(5) A Képviselő-testület bizottságai elnökeinek és tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

Az ad hoc bizottság működésének szabályai

40. §

(1) A Képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ad hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

A bizottságok működésének szabályai

41. §

1. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. A bizottságok a saját működésükre vonatkozó szabályokat maguk állapítják meg, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

3. A bizottság ülését az elnök, illetve tartós akadályoztatása esetén az elnök által erre felhatalmazott, települési képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. Az előbbiek tartós akadályoztatása esetén a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik, ha a bizottsági döntés elmaradása önkormányzati érdeksérelemmel járna. Ez esetben a bizottsági ülést a mindenkori korelnök vezeti.

4. A bizottságot a megjelölt határidőre össze kell hívni:

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára,

d) más bizottság határozatában foglalt indítványra

A képviselő, vagy a Képviselő-testület más bizottsága kérésére a bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását a bizottság legközelebbi rendes ülése elé kell terjeszteni, s arra az indítványozót meg kell hívni.

6. A bizottság ülései – a zárt ülésre vonatkozó rendelkezések szerinti kivételekkel – nyilvánosak.

7. A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a jegyzőt, valamint érintettség esetén a nemzetiségi önkormányzat(ok) vezetőjét. A bizottsági ülésekre meg kell hívni a 8. számú mellékletben meghatározott, a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendekhez.

8. A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a bizottság tagjai rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább 1 naptári nappal megkapják.

9. A bizottsági ülés helyét, idejét, és napirendjét, tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján – rendes ülés esetén 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 naptári nappal korábban ki kell függeszteni.

10. A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja.

11. Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.

12. Az együttes bizottsági ülés vezetésében és jegyzőkönyv vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg.

13. A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni, de amennyiben naptári félévenként a bizottsági ülések felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságból visszahívhatja.

A bizottsági ülések jegyzőkönyvei

42.§

1. A bizottsági üléséről készült jegyzókönyv tartalmára a képviselő-testület jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó renelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az ülés vezetője, egy további tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
2. A jegyzőkönyv mellékletei:

a) megíhvó

b) jelenléti ív,

c) bizottsági előterjesztések,

d) szakértői vélemény.

3. ² A bizottsági ülésen készült hangfelévtelt a ciklus utolsó éve után még egy évig meg kell őrizni. A nyílt bizottsági ülésről készült hangfelvételt az ülést követő 7 napon belül a város hivatalos honlapján közzé kell teni. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell az ülésről készíteni, ha a bizottság minősített többséggel hozott döntésével azt elrendeli.

4. A bizottsági ülések jegyzőkönyveit a - zárt ülés jegyzőkönyvei kivételével - lakosság számára betekintésre a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján hozzáférhetővé kell tenni.

5. A bizottság jegyzőkönyvét mellékletként csatolni kell a Képviselő-testület jegyzőkönyvéhez, mely megküldésre kerül a Pest Megyei Kormányhivat vezetőjének.

6. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselők részre meg kell küldeni.

7. A bizottsági ülés jegyzőkönyve az ülésen elhangzottak lényegi tartalmát rögzíti.

8. A bizottsági határozatok jelölésére vonatkozóan a jelen rendelet Képviselő-testületi határozatok jelölésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a döntéshozó neveként a határozat jelölésben a bizottságok alábbi rövidített nevét kell feltüntetni:

A bizottságok neve                                                                A bizottságok rövidített neve

Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság         ÜJÖKB

Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság                                      PGB

Humánerőforrás és Közoktatási Bizottság                               HKB

Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közoktatási Bizottság   VKKB

Népjóléti és Esélyegyenlőségi Bizottság                                 NEB

² Módosította a 24/2013.(XI.20.) Önk. rendelet. Hatályos 2013. november 21-től.

A Képviselő-testület tisztségviselői

A polgármester

43. §

(1) A Képviselő-testület – jogszabály keretei között – megállapítja a polgármester illetményét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A polgármesterre alkalmazni kell a Képviselő-testületnek a köztisztviselők jogviszonyára vonatkozó – helyi rendeletbe foglalt – szabályait is, ha az így rendelkezik. Az illetmény megállapítására a béremelésre és a jutalmazásra az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság tesz javaslatot.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester minden hétfőn 8 és 12 óra között fogadóórát tart.

A polgármester feladatai

44. §

(1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő- testület üléseit,

b) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

1. 1. 100. képviseli a Képviselő-testületet,

d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről észült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja,

e) segíti a képviselők munkáját,

f) ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Mötv.-ben kivételként meghatározott ügyek kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, a kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

g) amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ügyben – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek körében – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő kiemelt feladatai:

a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

Amennyiben a bizottság az érdeksérelmet nem állítja helyre, a felfüggesztett döntést a Képviselő-testület soron következő rendes ülése elé kell terjeszteni,

c) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti,

d) feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére,

e) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.

f) szükség szerint részt vesz a bizottságok ülésein

(3) A polgármesternek a hivatal irányításával kapcsolatos kiemelt feladatai:

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására

c) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, valamint a jutalmazás tekintetében.

(4) A polgármester saját feladatkörében különösen:

a) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, az alpolgármesterre, jegyzőre a polgármesteri hivatal ügyintézőjére,

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

100. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester(ek), az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében,

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, aljegyző tekintetében.

3. A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

1. pénzügyi, gazdasági ügyek

2. lakossági fórumok soron kívüli összehívása

3. vagyonhasznosítási, -kezelési hozzájárulások kiadása

4. közbeszerzési, beszerzési megrendelések, döntések

(6) A polgármester a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet a forrás felhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

Az alpolgármester

45. §

A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású és egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

Jegyző

46. §

A polgármester az általa kiírt pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően – határozatlan időre – jegyzőt nevez ki, a jegyző javaslatára aljegyzőt.

A jegyző feladatai

47. §.

(1) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ennek keretében:

a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,

b) gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásáról,

c) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlelt,

e) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír,

f) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének megküldéséről a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

g) a Képviselő-testületet évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.

(2) A jegyző egyéb feladatai körében:

a) vezeti az Isaszegi Polgármesteri Hivatalt

b) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester elintézésre neki átad,

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

2. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén, legfeljebb hat hónap időtartamra a Gazdálkodási- és Adó osztályvezető, akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt, a jegyzői kinevezési feltételeknek megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

A Polgármesteri Hivatal

48. §

(1) A képviselő-testülete Isaszegi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A Polgármesteri Hivatal a polgármester és a jegyző által meghatározott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

Közmeghallgatás

49. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, testületi ülés keretében, a munkatervben meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás (1) bekezdésben írtakon túli célja, hogy az Önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokra, kérdésekre lehetőleg azonnal vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(4) A közmeghallgatás összehívására, lebonyolítására és előkészítésére a Képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni.

A közérdeklődésre számot tartó kérdéseket, válaszokat az Isaszeg Önkormányzati tájékoztatóban folytatólag közzé kell tenni.

Lakossági fórumok

50. §

(1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve jelentősebb települést érintő döntések előkészítésére az állampolgárok, és a társadalmi szervezetek továbbá a 8. sz. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek tevékenységi körükben történő közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható, a település egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

A nemzetiségi önkormányzatok

51. §

1. Ha a nemzetiségi önkormányzat(ok) jogainak gyakorlásához Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat(ok) erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni; ha a döntés az önkormányzat más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

2. A nemzetiségi önkormányzatot(okat) be kell vonni az őket érintő kérdésekben az előterjesztések előkészítésébe.

3. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) együttműködésük kereteit együttműködési megállapodásban rögzítik.

4. A jegyző - jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

Társulások

52. §

(1) A Képviselő-testület esetenként dönt társulásokban való részvételről.

53. §

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

A Képviselő-testület költségvetését a külön törvényben foglalt előírásoknak megfelelően, rendeletben állapítja meg.

54. §

1. A testület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét alakítja ki.

(2) Az első tárgyaláshoz a Polgármesteri Hivatal, a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek felhasználásával, gazdasági koncepciót állít össze.

(3) A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, és meg kell határozni az önkormányzat számára kötelezően előírt feladatok ellátásához feltétlenül szükséges kiadási igényeket, fel kell sorolni az intézmények által megjelölt többlet igényeket is.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

55. §

A költségvetési évet követően a zárszámadást a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

56. §

Az önkormányzat vagyonáról, annak vagyoncsoportokba sorolásáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

Helyi népszavazás

57. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 47. §. (1) bekezdés d./ pontjában, a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma 1300 fő.

58. §

A helyi népszavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1997. évi C. törvényt kell megfelelően alkalmazni.

Népi kezdeményezés

59. §

Az Ötv. 49. §. (2) bekezdésében a népi kezdeményezés benyújtásához 650 választópolgár aláírása szükséges.

.

Átmeneti és záró rendelkezések

60. §

a) A rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

b) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 36/2007.(XII.21.), a 11/2008.(VI.19.) a 3/2009.(II.20.), a 6/2009.(III.20.) a 23/2009. (VI.19.), a 27/2009.(X.16.), 35/2009.(XI.20.), 18/2010.(VI.25.), a 26/2010.(X.19.), a 27/2010.(X.19.) a 29/2010.(XI.17.), 35/2010.(XII.15.), a 9/2011.(III.23.), a 16/2012.(IV.25.), a 30/2012.(IX.19.) rendeletekkel módosított, Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2007. (IV.20.) sz. rendelete.

SZMSZ mellékletei:

1. sz. melléklet Az előterjesztések rendje és a rendelet alkotás általános szabályai 1. és 2. sz. mintával

2. sz. melléklet Előterjesztések fejléc mintái

3. sz. melléklet Az önkormányzat szakfeladatai

4. sz. melléklet Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete bizottságainak feladatköre és átruházott hatáskörei

5. sz. melléklet A Képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata

6. sz. melléklet A testületi jegyzőkönyvekről, határozatokról, rendeletekről, hangfelvételekről készített másolatok után fizetendő térítési díjakról

7. sz. melléklet A minősített szavazattöbbséget igénylő ügyek jegyzéke

8. sz. melléklet Önszerveződő közösségek

AZ SZMSZ függelékei:

1. sz. függelék A Képviselő-testület tagjainak névsora

2. sz. függelék Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének Bizottságai, a Bizottságok elnökeinek, tagjainak névsora

3. sz. függelék Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

                   Tóthné Pervai Katalin                                                                           Hatvani Miklós

                             aljegyző                                                                                       polgármester