Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a város teljes igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Isaszeg Város¹ helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét.

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya, alkalmazása

1. §

(1) A rendelet hatálya Isaszeg Város¹ közigazgatási területére terjed ki, minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, (továbbiakban: OTÉK) előírásait a rendeletben (továbbiakban HÉSZ) foglaltakkal együtt kell alkalmazni.²

(3) A HÉSZ mellékletét képezi:

1.sz. A helyi védelem alatt álló épített értékek listája

2. sz. A helyi védelem alatt álló természeti értékek listája

3.sz. ÖT-1M: Módosított Övezeti terv (belterület)

4.sz. ÖT-2M: Módosított Övezeti terv (külterület)

5.sz. SZT-1Szp Szabályozási terv Isaszeg- Szentgyörgypuszta

6.sz. SZT-2

7.sz. SZT-3

8.sz. SZT-4

(4)³ Hatálytalan

(5)⁴ Hatálytalan

(6)⁵ Hatálytalan

________________________________________________________________

¹ Módosította a 11/2012. (III.28.) rendelet

² Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

³ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁴ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁵ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁶ Technikai módosítás a 168/2007. (VI.21.) Kt. határozat alapján

Fogalom-meghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Bruttó szintterületi mutató: Építési telken elhelyezhető épületek bruttó szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma

2. Épület bruttó szintterülete: Az épület valamennyi építményszintjének szintterülete.

3.⁶ Hézagosan zártsorú beépítési mód: az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező sajátos beépítési mód, amely jellemzően az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított tetőidomú épületekből áll. Ilyen beépítési módú telken a „hézag” utcafronti telekhatárán legalább 2,5 méter magas tömör kerítést kell építeni az épülettel egyidejűleg.

4. Mély fekvésű területek: azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba.

5. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybe vett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.

6.⁷ Hatálytalan

7. Védő zöldsáv: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.

8. Teleknyúlvány: Legkevesebb 3,0 méter széles, legfeljebb 50,0 méter hosszú telekrész, mely összeköti az építési telket az úttal.

⁷ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az ÖT (övezeti terv)

3. §⁸

Hatálytalan

⁸ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

A SZT-k (szabályozási tervek)

4. §⁹

Hatálytalan

⁹ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

II. FEJEZET

MINDEN ÉPÍTÉSI ÖVEZETRE ÉS ÖVEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Telekalakítás

5. §

(1)¹⁰ Telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben, SZT-kben megállapított követelményeknek megfeleljen.

(2) Ha a telekalakítás során olyan különleges alakú (pl. amorf-, vagy háromszög alakú) telek/építési telek jön létre, amely nem felel meg maradéktalanul a HÉSZ adott övezetre vonatkozó telekalakítási

szabályainak, akkor a következő feltételek esetén a telek/építési telek kialakítása mégis lehetséges:

• a telek/építési telek az adott övezetre megszabott minimális telekterülettel rendelkezik; és

• az övezetre meghatározott minimális telekszélesség és telekmélység által meghatározott minimális telekforma a környezetben kialakult, vagy tervezett beépítést lehetővé tevő módon biztosított.

(3)¹¹ Új nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve, ha a hátsó, már meglévő telek beépíthetőségének egyetlen hiányzó feltétele a szabályos teleknyúlvány kialakítása.

¹⁰ Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

¹¹ Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az építmények elhelyezésével, kialakításával kapcsolatos általános előírások

6. §

(1) A már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Építési munka végzésénél figyelembe kell venni az ÖT-n, SZT-n feltüntetett, valamint az egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot (pl. közlekedési, közmű).

(3) ¹² Hatálytalan.

(4) ¹³ Hatálytalan.

(5)¹⁴ A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 0,5 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.

(6)¹⁵Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás készítése során figyelemmel kell lenni a szomszédos földrészlet tulajdonosának jogos érdekére.

(7)¹⁶ Hatálytalan.

(8)¹⁷ Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért 0,80 – 2,80 méter távolságon belül kell elhelyezkednie.

(9)¹⁸ Hatálytalan.

(10)¹⁹ Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az OTÉK 35.§ (3) és (4) bekezdésében előírt követelmények szerint kell meghatározni. Az oldalkert legkisebb méretének azonban – a zártsorú beépítési mód alkalmazásának esetét kivéve – legalább 4,0 m-nek kell lennie.

(11)²⁰ A magas tetőkön hullámpala fedés nem alkalmazható. A helyi védelem alatt álló utcákban lévő épületeken, vagy a helyi védelem alatt álló épületeken szürke betoncserép, cserepes lemez, bitumenes zsindelyfedés sem alkalmazható.

(12) Önálló létesítésű új terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince. Önálló létesítésű terepszint alatti létesítmény a HÉSZ elő-, oldal- és hátsókertre, vonatkozó szabályainak betartásával helyezhető el.

(13) Antenna oszlopok csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a HÉSZ lehetővé teszi. Önálló antenna oszlop nem telepíthető. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni.

(14)²¹ Homlokvonali kerítés létesítése a HÉSZ egyes övezeti előírásainak figyelembe vételével, a környezetbe való illeszkedés általános szabályának megtartásával és az OTÉK vonatkozó előírásait is betartva – a hézagosan zártsorú beépítési módú építési övezet kivételével – legfeljebb 2,0 m magasságig lehetséges.

(15) Lakókocsi, üdülősátor az OTÉK vonatkozó szabályainak megfelelően helyezhető el.

(16)²² Hatálytalan.

(17) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban építhető.

(19)²³ Hatálytalan.

¹² Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

¹³ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

¹⁴ Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

¹⁵ Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

¹⁶ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

¹⁷ Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

¹⁸ Hatályon kívül helyezte a 24/2010. (IX.23.) rendelet

¹⁹ Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

²⁰ Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

²¹ Módosította a 24/2010. (IX.23.) rendelet

²² Hatályon kívül helyezte 24/2010. (IX.23.) rendelet

²³ Hatályon kívül helyezte 24/2010. (IX.23.) rendelet

Általános közlekedési előírások²⁴

7. §

(1) A területen csak a közlekedést kiszolgáló

• közlekedési építmények és azok vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi létesítményei,

• kiskereskedelmi épületek,

• közművek és a hírközlés létesítményei és berendezései, utcabútorok helyezhetők el,

• valamint intenzíven karbantartott - park jellegű - zöldterület, fasor, zöldsáv telepíthető.

(2) E területeken elhelyezhető építmények beépítési paraméterei – az emlékművek, szobrok kivételével – az alábbiak:

• építési mód szabadon álló

• legnagyobb beépítettség 2 %.

• legnagyobb építménymagasság 3,5 m

(3) Szabályozási szélességek, kialakítási előírások (ld. az út minta-keresztszelvények c. tervlapokat is):

- A 3102. és a 3103. jelű országos mellékút külterületi szabályozási szélessége 30 m, belterületi szabályozási szélessége a meglévő mérettel azonos. A belterületi szakasz kialakítására útburkolat (forgalmi sávok, parkoló területek) és parkosítási terv készítendő a mintakeresztszelvény tervlap iránymutatása szerint.

- A kijelölt mentesítő, településrészeket összekötő gyűjtőutak szabályozási szélessége: 16 m. kivéve a Szentgyörgypusztai Gip területét, ahol a kiszolgáló utak szabályozási szélessége 14,0 m. ²⁵

- Árpád utca,

- Buda utca,

- Petőfi Sándor utca,

- Szent László utca,

- Görgey utca,

- Jászberényi utca,

- Erdő utca,

- Széchenyi utca,

- Csillag utca,

- Vágóhíd utca,

- Rét utca,

- Diófa utca,

- Esze Tamás utca

- Klapka utca,

- Hajnal utca,

- Roham utca,

- Csata utca,

- Jókai Mór utca

- A külterületi helyi gazdasági közutak szabályozási szélessége legkevesebb 8 m.

- Az önálló gyalogút legkisebb szabályozási szélessége 3 m

- Az önálló kerékpárút legkisebb szabályozási szélessége 3 m

- A szolgalmi utak legkisebb szélessége 3 m.

(4) A közlekedési területek védőterülete a létesítmény kezelője és a közlekedési hatóság hozzájárulásával használható fel. A védősáv szélességi mérete úttengelytől mérve:

• országos mellékút esetén: 50 - 50 méter

• külterületi helyi gazdasági közutaknál: 15 - 15 méter

(5) A 3102. és a 3103. jelű állami összekötő út belterületi szakaszának burkolatszintje tovább nem emelhető. A következő burkolat-felújítás csak kiemelt szegéllyel és zártszelvényű csapadékvíz elvezetéssel történhet. Az út belterületi szakaszának elején a sávelhúzás mérete legkevesebb 3 méter legyen.

(6) A közhasznú parkolókat fásítva kell kialakítani. Ezek 50 %-a az OTÉK 42. §-nak (11) bekezdésében foglalt feltételekkel az egyes építményekhez szükséges gépjármű elhelyezési kötelezettség teljesítéséhez, ha azt az adott építési övezet előírása lehetővé teszi – az önkormányzat parkolási rendelete, ennek hiányában bérleti szerződés alapján – igénybe vehető.

(7) A közutak tervezési osztályba sorolása: (e-UT 03.01.11 Közutak tervezése szerint)

Külterületen:

3102 és 3103 jelű összekötő út: K. V. B.

Kerékpárutak: K. IX.

Gyalogutak: K. X.

Helyi gazdasági kiszolgáló közutak: K. VIII. B. (30)

Belterületen:

3102 és 3103 jelű összekötőút: B. V. c. B.

31302 jelű bekötőút: B. VI. B.

Gyűjtő utak: B. V. c. B.

Kiszolgáló utak a gyalogos közlekedés előnyben részesítésével (Kgy.): B. VI. d. C. (30)

Kiszolgáló utak: B. VI. d. B.

Kerékpárutak: B. IX.

Gyalogutak: . B. X.

(8) A főtér díszburkolata hézagosan (vízáteresztő módon) rakott természetes kőből készüljön.

(9) A szabályozási terv szerinti kötelező fásítással érintett útszakaszokon a fásítást az utak kiépítésével egyidejűleg kell megvalósítani. A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.

(10) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla helyezhető el.

(11) Tehergépjármű- és autóbusz tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m távolság megtartásával lehet kialakítani.

(12) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

²⁴ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

²⁵ Megállapította a 13/2006. (IX.20.) ÖK. rendelet

Közművekre vonatkozó előírások

8. §

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok, hírközlési létesítmények és hálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) Feleslegessé vált hálózatokat és létesítményeket fel kell bontani, felhagyott vezeték, létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(3)²⁶ Hatálytalan.

(4)²⁷ Hatálytalan.

(5)²⁸ Hatálytalan.

(6) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a

kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(7) Közvetlen az élő vízfolyásba az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel –az abban előírtak szigorú betartásával- vezethető be.

(8)²⁹ Hatálytalan.

(9)³⁰ Hatálytalan.

(10)³¹ A település hosszútávú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

• zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.

• nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen, illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén, kivéve Szentgyörgypuszta Gazdasági Ipari területein az SZT mellékletét képező mintakeresztszelvények szerint.**

(11)³² Hatálytalan.

(12) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő

csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!

(13)³³ Hatálytalan.

(14) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabad vezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(15)³⁴ Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(16)Villogó fénnyel, reklámfénnyel egyéb fényjelzéssel káprázást okozni, a közlekedést veszélyeztetni, idegen telek használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(17)Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(18)³⁵ Hatálytalan.

(19)Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabad vezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabad vezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(20) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.

(21) Hatálytalan

(22)³⁶ Hatálytalan.

²⁶ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

²⁷ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

²⁸ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

²⁹ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

³⁰ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

³¹ Módosította a 13/2006.(IX.20.) ÖK rendelet

³² Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

³³ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

³⁴ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

³⁵ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

³⁶ Hatályon kívül helyezte 22./2013. (IX.18.) rendelet

A zöldfelületekre vonatkozó előírások

9. §

(1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.

(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága

aa) 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a;

ab) 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a;

ac) 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén, a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe.

b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe.

(4) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védő zöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védő zöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védő zöld sávon belül a védő zöld sáv területének legfeljebb 5%-án helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. Épület e sávban nem építhető.

(5) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.

(6) Belterületen fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.

(7) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(8)³⁷ Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra és a termőhelyre jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(9) Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

³⁷ Módosította a 13/2006.(IX.20.) ÖK rendelet

Közterületek

10. §

(1) A közterületek rendeltetésszerű, illetve ettől eltérő használatáról külön önkormányzati rendelet intézkedik.

Hirdető-berendezések és reklámok elhelyezése közterületen vagy közterületről látható módon

11. §

(1) A közterületről látható bármely hirdető berendezés létesítése és fenntartása - mind magán- mind közterületen- kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott egyéb feltételek betartásával lehetséges.

(2) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot.

(3)³⁸ A város területén legfeljebb 1 m2 (~A0 ívméret) összfelület nagyságú hirdetések, reklámhordozó felületek kialakítása engedélyezhető, kivéve

a) az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítésen;

b) a közterületen elhelyezett reklámcélú építményeken, utcabútorokon, ha azok elhelyezését rendezési terv kifejezetten tartalmazta;

c) új épületen, valamit meglévő épületen a rendeltetés részleges vagy teljes megváltoztatása esetén az építési engedély részeként engedélyezett, az épület architektúrájához igazodó olyan homlokzati cégér vagy egyéb hirdetőtábla esetén, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik;

(4) Az országos, vagy helyi művi értékvédelem alatt álló területeken A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, valamint közparkban nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető-berendezések plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető-berendezéseken (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint.

(5) Az országos, vagy helyi művi értékvédelem alatt álló területeken a közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, illetve az előkertben kirakatszekrény, hordozható vagy guruló vitrin a külön önkormányzati rendeletben meghatározott módon helyezhető el.

(6) Plakát, falragasz csak az e célból rendszeresített hirdető oszlopokon és az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el.

³⁸ Módosította a 22./2013. (IX.18.) rendelet

Bányászati tevékenységgel összefüggő általános előírások

12. §

(1) A település területén új bányatelek nem fektethető és új bánya nem nyitható.

(2) Újrahasznosítás és tájrehabilitáció (rekultiváció), csak a településrendezési tervekkel összhangban történhet.”

Az építési övezetek és övezetek felosztása

13. §

(1) Az övezeti terv a település közigazgatási területén az építési övezeteknek és övezeteknek az alábbi főbb csoportjait jelöli ki:

• Beépített, illetőleg beépítésre szánt területek építési övezetei.

• Beépítésre nem szánt területek övezetei.

III. FEJEZET: ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

ÉS RÉSZLETES ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI³⁹

14. §

(1) A település területének beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1. Kisvárosias lakó építési övezet (jele Lk)
   

2. ⁴⁰Kertvárosias lakó építési övezet (jele Lke)

3. ⁴¹Falusias lakó építési övezetek (jelük Lf-1; Lf-2; Lf-2k, Lf-3; Lf-5, Lf-6, Lf-7, Lf-8).
   

4. ⁴² Településközpont vegyes építési övezetek (jelük Vt-1 és Vt-2 Vt-3, Vt-4).

5. ⁴³Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (jele Gksz-1; Gksz-2, Gksz-3 és Gksz-4).

6. ⁴⁴Ipari gazdasági építési övezetek (jelük Gip-1 és Gip-2,Gip-Ev).

7. Hétvégiházas üdülőterület (jele Üh).

8. ⁴⁵Különleges területek építési övezetei (jelük Ksp, Ksr-1, Ksr-2, Ksr-3, Kt, Kio, Kbt, Kht és Kvh, Ktr-1)

(2) ⁴⁶ A település területének beépítésre nem szánt része az alábbi övezetekre tagozódik:

a) Közlekedési és közmű övezet (jele KÖu, KÖm és KÖk).

b) Zöldterületi övezet (jele Z).

c) Erdő övezetek (jelük Ev).

d) Mezőgazdasági övezetek (jelük Má-á, Má-t1, Má-t2, Má-t3 és Mk).

e) Vízgazdálkodási övezet (jele V).

f) ⁴⁷Természetközeli övezet (jele: Tk)

³⁹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet
⁴⁰ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet
⁴¹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁴² Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁴³ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁴⁴ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁴⁵ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁴⁶ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

Lakóövezetek általános előírásai

15. §

(1) A lakó építési övezetek jellemzően és elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az építési övezetek építési telkeinek területén, az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ övezeti előírásai alapján esetenként más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető.

(2)⁴⁸ A lakó építési övezetekben (Lf-1,Lf-1k, Lf-2, Lf-2k) egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető. Két lakás elhelyezése csak 800 m2-es telekterület felett lehetséges, ha az adott övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek. Kivételt képez ez alól a szabály alól az Lk és Lke jelű építési övezetbe tartozó lakótelek, ahol egy telken több lakóépület is létesíthető, amennyiben azt az övezeti előírások megengedik..

(3)⁴⁹ Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken a régi helyett új lakóépület akkor építhető, ha az összes egyéb előírás betartható.

(4) Ha egy építési telken a minimum 16 m telekszélesség biztosított és az érintett építési telek környezetében is a szabadon álló beépítés alakult ki, akkor a tárgyi építési telken szabadon álló beépítést kell alkalmazni.

(5) Ahol az építési telek környezetben nincs kialakult beépítés és SZT sem rögzít erre vonatkozó megkötést, az előkert mélysége 5 m.

(6) A lakóépületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.

(7) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az OTÉK szerint az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

(8) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken, ha azok egyidejűleg helyi művi védelem alatt is állnak (egyedi, vagy területi) kizárólag magas tető alkalmazása lehetséges. Ilyen esetben a lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint:

1. 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m;

2. 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m.

(9)⁵⁰ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet Új épület létesítése esetén az oldalhatártól való távolság legkevesebb 0,80 méter.

________________________________________________________________

⁴⁷ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁴⁸ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁴⁹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁵⁰ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lk jelű lakóövezet (a meglévő kislakótelep kisvárosias beépítésű lakóterülete)

16. §

1) Övezeti paraméterek:

(2)⁵¹ Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó, egyházi, oktatási épület helyezhető el.

(3) A meglévő lakóépületekben új lakás csak a meglévő lakásszám csökkentése mellett (horizontális, vagy vertikális lakásösszevonással) létesíthető.

(4) A tetőtér felé a meglévő lakások csak akkor bővíthetők, ha azzal az érintett épület homlokzati

megjelenése és kubatúrája -a tetőtéri ablakok, kémények és szellőző berendezések elhelyezését nem számítva- nem változik meg. A tetőtéri helyiségek megvilágítására csak a tetősíkban kialakított ablakok alkalmazhatók.

(5)⁵² Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon-álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(6) Csak az építési telek határain építhető kerítés, amelynek saját telken kell állnia.

(7) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.

_________________________________________________________________________________________________________________

⁵¹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁵² Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lke-1 jelű lakóövezet (kertvárosias beépítésű lakóterület-lakópark)

16/A. §⁵³

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó, egyházi, oktatási épület helyezhető el, az övezet csak telepszerűen építhető be telektömbönként.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az övezetben egy lakóépületben legfeljebb 4 lakás létesíthető.

(5) Csak az építési telek határain építhető kerítés, amelynek saját telken kell állnia, ill. áttört kerítés a telken belül is építhető a használat elválasztására max. 1,50 m-es magassággal.

(6) Az építési övezetben melléképület, ill. haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.

(7) Az övezet határain telken belüli háromszintes növényállományú védő zöldsáv létesítendő.

(8) Az övezetben lapostető csak zöldtetőként, vagy terasztetőként létesíthető, egy tömbön belül egységes kialakítással.

________________________________________________________________

⁵³ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lke-2 jelű lakóövezet (kertvárosias beépítésű lakóterület-lakókert)

16/B. §⁵⁴

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben lakóépület , kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó épület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) az övezetben egy lakóépület és legfeljebb 2 lakás létesíthető

(5) Az építési övezetben melléképület, ill. haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.

(6) Az övezetben lapostető csak zöldtetőként, vagy terasztetőként létesíthető.

________________________________________________________________

⁵⁴ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lf-1 jelű lakóövezet (a településmag védendő kertvárosiasodó lakóterületei)

17. §

(1) Övezeti paraméterek:

1) Övezeti paraméterek:

(2) A fenti táblázatban rögzített legkisebb telekszélességnél keskenyebb, de legalább 12 m széles kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható.

(3)⁵⁵ Az építési övezetben telkenként csak egy épület építhető. Új épület az elbontott épület helyén építhető fel. Mérete és elhelyezése csak az építési hely betartása miatt térhet el az elbontott épületétől. 1000 m2 telekterület felett egy épületben két lakás is kialakítható.

(4) Az épület legnagyobb utcafronti szélessége 8,0 m.

(5) Az építési övezetben kizárólag jellegében utcára merőleges tetőgerincű, a településrészen

hagyományosan kialakult oromfalas és oromdíszes kialakítású épület, építmény létesíthető. Ettől az előírástól csak az adott telek közvetlen szomszédságában kialakult, eltérő beépítési állapot esetén lehet eltekinteni.

(6) A tetőhéjazatként csak piros, vörös vagy barna színű cserép, síkpala vagy zsindely alkalmazható.

(7) Az utcai kerítés anyagaként természetes anyagokat (kő, tégla, fa) kell alkalmazni.

(8)⁵⁶ Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó ép helyezhetők el.

(9)⁵⁷ Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el, ha a telekterület kisebb mint 750 m2.

(10)⁵⁸ Hatálytalan.

⁵⁵ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁵⁶ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁵⁷ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁵⁸ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lf-1k jelű lakóövezet (a településmag védett lakóterületei)

17/A. §⁵⁹

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben lakóépület, kiskereskedelmi szolgáltató és kulturális épület helyezhető el, a főépület építési helye új épület létesítése esetén is megőrizendő. Az övezetben csak egy főépület létesíthető, lakóépület esetén, ha a telekterület nagyobb mint 1000 m2, akkor két lakás is létesíthető.

(3) Az épület legnagyobb utcafronti szélessége 8,0 m.

(4) Az építési övezetben kizárólag jellegében utcára merőleges tetőgerincű, a településrészen hagyományosan kialakult oromfalas és oromdíszes kialakítású épület, építmény létesíthető. Ettől az előírástól csak az adott telek közvetlen szomszédságában kialakult, eltérő beépítési állapot esetén lehet eltekinteni.

(5) A tetőhéjazatként csak piros, vörös vagy barna színű cserép, vagy síkpala alkalmazható.

(6) Az utcai kerítés anyagaként természetes anyagokat (kő, tégla, fa) kell alkalmazni, a kerítés engedélyeztetése szükséges.

(7) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó ép. helyezhetők el.

(8) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el, ha a telekterület kisebb mint 750 m2.

(9) az övezetben új telek alakítás csak az érintett tömb alapstruktúrájának változatlansága mellett

lehetséges, egy ütemben maximum 2 ingatlan vonható össze.

________________________________________________________________

⁵⁹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lf-2 jelű lakóövezet (az általános kertvárosiasodó lakóterületek)

18. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2)⁶⁰ Az építési övezetben a lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhetők el. Ipari tevékenységre telephely-engedélyt csak abban az esetben lehet kiadni, ha a szakhatósági hozzájárulások

alapján megállapítható, hogy a telep a jogszabályi előírásoknak megfelel, a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti.

(3) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is lehet alkalmazni, ha egyidejűleg fennáll, hogy:

• a telek legkisebb szélessége legalább 18 m;

• a telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását.

(4)⁶¹ Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó ép. helyezhetők el.

(5)⁶² Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el, ha a telek terület kisebb mint 1000 m2.

(6)⁶³ Az Alsóerdősor u., Március 15. u. által közrefogott tömbben haszonállat tartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(7)⁶⁴ A Jegenye u., Szt. László u., Fenyves u., Felsőerdősor u. által határolt tömbben, valamint a Fenyves u., Szt István u., Dózsa Gy. u., Felsőerdősor u. által határolt tömbben a minimális telekméret 550 m2-re csökkenthető, amennyiben átmenő telek megosztása történik.

________________________________________________________________

⁶⁰ Módosította 20/2006. (XII.22.) rendelet

⁶¹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁶² Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁶³ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁶⁴ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lf-2k jelű lakóövezet (általános kertvárosiasodó lakóterületek)

18/A §⁶⁵

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben csak lakóépület helyezhető el.

(3) Az oldalhatáron álló beépítésnél a telek É-Ny-i határát kell figyelembe venni.

(4)⁶⁶ Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence,- napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely helyezhető el.

(5)⁶⁷ Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el.

________________________________________________________________

⁶⁵ Módosította 20/2006. (XII.22.) ÖK rendelet

⁶⁶ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁶⁷ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lf-3 jelű lakóövezet (az egyéb vegyes beépítésű intenzív falusias lakóterületek)

19. §⁶⁸

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben csak lakóépület helyezhető el.

(3) A lakó fő funkciót kiegészítő mellékfunkciók befogadására alkalmas önálló építmény nem építhető. A mellékfunkciókat (pl. tüzelőanyag-, gépjárműtároló) kiszolgáló helyiségeket a főépületben kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetben oldalhatáron álló, vagy ikres beépítési mód, csak abban az esetben alkalmazható, ha a közvetlen környezetében kialakult állapot ezt indokolttá teszi.

(5) Oldalhatáron álló beépítési forma alkalmazásánál az épületet az építési telek É-i határától számított 1 méteres távolságra kell elhelyezni.

(6) Az épületek földszinti padlóvonalának legnagyobb magassága az épület körüli járda szintjétől számított 1,35 m.

(7) Tetőtéri térdfal alkalmazása esetén a térdfal legnagyobb magassága (falazat+koszorú) 0,90 m.

(8) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence,- napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti

lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. Az épületek földszinti padlóvonalának legnagyobb magassága a terepszinttől számított 1,35 m.

(9) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el.

________________________________________________________________

⁶⁸ Módosította 20/2006. (XII.22.) ÖK rendelet

20. §⁶⁹

Hatálytalan.

Az Lf-5 jelű lakóövezet (külterületi meglévő falusias lakóterületek)

21. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha az építési telek szélessége legalább 16 m.

(3) Az építési övezetben a lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti

építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető.

________________________________________________________________

⁶⁹ Hatályon kívül helyezte 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lf-6 jelű lakóövezet (városképi szempontból kiemelt jelentőségű kertvárosiasodó lakóterület)

21/A.§⁷⁰

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató és kulturális épület helyezhető el.

(3) A lakó fő funkciót kiegészítő mellékfunkciók befogadására alkalmas önálló építmény nem építhető. A mellékfunkciókat (pl. tüzelőanyag-, gépjárműtároló) kiszolgáló helyiségeket a főépületben kell elhelyezni.

(4) Az épületek földszinti padlóvonalának legnagyobb magassága az épület körüli járda szintjétől számított 1,35 m.

(5) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló

műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence,- napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, helyezhető el.

(6) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el.

(7) A telken csak egy épület létesíthető.

________________________________________________________________

⁷⁰ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lf-7 jelű lakóövezet (új kertvárosias lakóterületek)

21/B. §⁷¹

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben csak egy lakásos lakóépület helyezhető el

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el

________________________________________________________________

⁷¹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Az Lf-8 jelű lakóövezet (új kertvárosias lakóterületek)

21/C. §⁷²

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben csak lakóépület helyezhető el, egy épületben maximum 2 lakás létesíthető

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el.

________________________________________________________________

⁷² Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

A településközpont vegyes építési övezetek általános előírásai

22. §

(1) A településközpont vegyes építési övezetekben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhetők el.

(2) A településközpont vegyes építési övezetek építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.

(3) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és

kizárólag lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új, de kizárólag lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható.

(4) A településközpont vegyes építési övezetekben a HÉSZ 6.§ (9) bekezdésében rögzített előírás betartásával a zártsorú beépítési módon kívül kivételesen szabadon álló, oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítési mód is alkalmazható. Szabadon álló beépítési mód csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 25 m. Oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítési mód csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18 m.

(5) Ahol a környezetben nincs kialakult beépítés az előkert mélysége 5 m.

(6) Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.

(7) A településközpont vegyes építési övezetekben létesített lakóépületeken, ha azok egyidejűleg helyi művi védelem alatt is állnak (egyedi, vagy területi) kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. Ilyen esetben a lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez.

A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint:

• 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m;

• 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m.

(8)⁷³ Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(9) A településközpont vegyes építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

⁷³ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (a közintézmények területe)

23. §

(1)⁷⁴ Övezeti paraméterek: *****

(2)⁷⁵ A legnagyobb építménymagasság értéke templom, és általános, közép, vagy felsőfokú iskola esetén 15 méter.

________________________________________________________________

⁷⁴ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁷⁵ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (az egyéb vegyes funkciójú területek)

24. §

(1)⁷⁶ Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhetők.

(3)⁷⁷ Vízfolyás partélétől számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el.

(4)⁷⁸ Az utcafronttal párhuzamos traktusmélység maximum 12,0 m.

________________________________________________________________

⁷⁶ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁷⁷ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁷⁸ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (városközpont)

24./A §⁷⁹

(1)Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben maximum 1 pinceszint alakítható ki, pince szint kialakítása esetén talajvíznyomás elleni szigetelés kötelező

(3) Az utcafront földszintjén csak közösségi, szolgáltató funkció helyezhető el, lakás nem.

(4) Az épületek magastetővel kell épüljenek, ahol minimálisan 30 fok a tető dőlésszöge.

(5) Az utcafronttal párhuzamos traktusmélység maximum 15,0 m

(6) Vízfolyás partélétől számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el.

________________________________________________________________

⁷⁹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Vt-4 jelű településközpont vegyes építési övezet (belső-városközpont)

24./B §⁸⁰

(1)Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben pinceszint nem alakítható ki.

(3) Ingatlanonként 1 lakóépület építhető, épületenként max. 2 lakás létesíthető

(4) Az épületek magastetővel kell épüljenek, ahol minimálisan 30 fok a tető dőlésszöge.

(5) Vízfolyás partélétől számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el.

________________________________________________________________

⁸⁰ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

Gazdasági építési övezetek általános előírásai

25. §

(1) A gazdasági területek az OTÉK-nak megfelelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) illetve ipari gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak. A gazdasági építési övezetekben jellemzően az adott építési övezetre vonatkozó külön előírások figyelembevételével meghatározott építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét, egyes alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények (pl. kémények, silótornyok) engedélyezése esetén legfeljebb kétszeres értékkel kell figyelembe venni.

(4)⁸² Gazdasági területeken a zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű ( gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

⁸¹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁸² Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet

(nagytelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek)

26. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető.

(3)⁸³ Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti

építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

⁸³ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet

(kistelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek)

27. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

A Gksz-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet

(sűrű beépítésű, aprótelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek)

28. §

(1)Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a kialakult építési telkek nem oszthatók meg, de egyesíthetők.

(3) Az építési övezetben az építési munkák közül csak az alapterület- és térfogat-növekedéssel nem járó állagmegóvás, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, lebontás, és rendeltetés megváltoztatás lehetséges.

(4) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület létesíthető.

(5) Az építési övezetben melléképítmény nem helyezhető el.

(6) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el

A Gksz-4 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet

(egyéb új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek)

28/A. § ⁸⁴

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi és szolgáltató célú épület és üzemanyagtöltő elhelyezhető.

(3) Az építési övezetben közmü-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

⁸⁴ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Gksz-5 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet

(Ilka-major környezetében lévő kereskedelmi,

szolgáltató gazdasági területek)

28/B. §

1. Övezeti paraméterek:

2. Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető. Maximum 3 lakás létesíthető ingatlanonként.

3. Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, gépjármű tároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

4. Az előkert mérete legkevesebb 10,0 m, az oldalkert mérete min. 5,0 m, a 0176 hrsz. út felőli hátsókert min. 25,0 m.

5. Védő erdő mellett min. 25,0 m széles védő zöldsáv alakítandó ki

6. A 0175/3 hrsz-ú ingatlan beépítésének feltétele az engedélyezésnél talajmechanikai szakvélemény készítése.

7. Az övezetben a telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízkezelés közműpótló kisberendezéssel is biztosítható.

8. Az övezet ingatlanjain kialakuló építési hely és a 0176 hrsz-ú út közötti területet beültetési kötelezettség, ill. az ökológiai hálózat pufferzónája zöldfelületének fenntartási kötelezettsége terheli.

9. Az ingatlanok beépítésének feltétele a terület vízrendezése.

10. Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el, haszonállat nem tartható.

11. Az épületek közterület felőli megjelenítése illeszkedjen a terület környezetében meglévő épületekhez.

A Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (általános iparterületek)

29. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei kivételesen pedig a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások továbbá egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5)⁸⁵ A 3102. j. országos közút és a 015/2 hrsz-ú, valamint a 013 hrsz-ú utak által határolt területen csak a nem jelentős zavaró hatású ipari és gazdasági építmények helyezhetők el. E területek beépítéséhez elvi építési engedélyt kell beszerezni a telek rendeltetése, az építmény(ek) elhelyezhetősége, településképi követelmények, valamint a szomszédos telekkel való kapcsolatok előzetes tisztázása érdekében.

(6)⁸⁶ Az (5) bekezdésben meghatározott területen az ingatlanok beépítése esetén az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell vízrendezési tervet, valamint csapadékvíz szikkasztás esetén szikkasztási próbát kell végezni.

⁸⁵ Módosította a 13/2006. (IX.20.) rendelet

⁸⁶ Módosította a 13/2006. (IX.20.) rendelet

A Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (a szennyvíztisztító telep területe)

30. §

(1) Övezeti paraméterek:

1. Az építési övezetben kizárólag településgazdálkodási építmények, a jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek, (szennyvíztisztító) és a

hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

ÜDÜLőTERÜLETI ÉPÍTÉSI ÖVEZET

Az Üh jelű üdülőövezet (hétvégiházas üdülőterület)

31. §

(1) Az övezet jellemzően és elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál azonban az építési övezetek építési telkeinek területén, az OTÉK előírásaival összhangban, az alábbiak alapján esetenként más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető.

(2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és üdülő, vagy lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új üdülő, vagy lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható.

(3) Övezeti paraméterek:

(4) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az üdülőterületi alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(5) Az építési övezetben egy építési telken egy épület létesíthető.

(6) Az üdülő építési övezetekben létesített üdülőépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. Az üdülőépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint a tényleges építménymagasság értéke + 5 m.

(7)⁸⁷ Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(8) Az övezetben az üdülőterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(9) Az övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

________________________________________________________________

⁸⁷ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai

32. §

(1) A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

A Ksp-1 jelű különleges építési övezet (sportpálya területe)

33. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási célú területek és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4)⁸⁸ A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű ( gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

⁸⁸ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Ks-1 jelű különleges építési övezet

(az agárpálya és egyéb tervezett sport területek)

34. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a rekreációs funkción kívül nagykiterjedésű sportolási célú terület, valamint az azokat kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

(5)⁸⁹ A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

________________________________________________________________

⁸⁹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Ks-2 jelű különleges építési övezet (különleges, közösségi sport terület)

35. §⁹⁰

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben sport szolgáltató funkciójú, vendéglátó, rekreációs, kereskedelmi, szállás

épületek közösségi céllal létesíthetők.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az övezet zöldfelületeinek kialakítását kertépítészeti kiviteli terv alapján kell végezni. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zöldfelületek kertépítészeti kiviteli terv alapján történő kialakítása.

(5) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű ( gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

(6) Az előkert minimális mélysége 10 m.

________________________________________________________________

⁹⁰ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Ks-3 jelű különleges építési övezet (különleges sport terület-alkotótábor)

35/A. §⁹¹

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben sport szolgáltató funkciójú, vendéglátó, rekreációs, szállás és kulturális épületek közösségi céllal létesíthetők.

(3) Az építési övezetben a mellék rendeltetésű építmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

⁹¹ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

Ktr-1 jelű különleges építési övezet (különleges, turisztikai terület)

35/B. §⁹²

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben turisztikai szolgáltató funkciójú, vendéglátó, sport-rekreációs, kereskedelmi, szállás, lakó épületek létesíthetők.

(3) Az övezetben lakó funkció önállóan nem, de más turisztikai funkcióval együttes beruházásban, telepszerűen megvalósítható.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(5) Az övezet zöldfelületeinek kialakítását kertépítészeti kiviteli terv alapján kell végezni. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zöldfelületek kertépítészeti kiviteli terv alapján történő kialakítása.

(6) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű ( gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

(7) Az előkert minimális mélysége 10 m

(8) Az építési övezetben közösségi célú épület elhelyezése esetén a legnagyobb építmény magasság értéke 30 m-re növelhető az alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények és építményrészek esetében.

________________________________________________________________

⁹² Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Kt jelű különleges építési övezet (a temetők területe)

36. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2) A legnagyobb építménymagasság értéke templom és temetőkápolna esetén 10 m.

(3) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti vízmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(5) A temető védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos temetés nem folytatható.

(6) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

A Kio jelű különleges építési övezet (idősek otthona)

37. §

(1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben egészségügyi területként idősek otthona, valamint az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

A Kbt jelű különleges építési övezet (belbiztonsági terület)

38. §⁹³

(1) A terület polgári védelmi célokat szolgál.

⁹³ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Kht jelű különleges építési övezet (honvédelmi terület)

39. §⁹⁴

(1) A terület honvédelmi célokat szolgál

⁹⁴ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

A Kvh jelű különleges építési övezet

(állati feldolgozásból származó veszélyes hulladék lerakó területe)

40. §

(1)⁹⁵ Az övezetben épületet építményt elhelyezni, telekalakítást végezni nem lehet.

(2)⁹⁶ A területet szakhatósági előírásoknak megfelelően rekultiválni kell.

⁹⁵ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

⁹⁶ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

41 §⁹⁷

Hatálytalan.

⁹⁷ Módosította 24/2010. (IX.23.) rendelet

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMű ÖVEZETEK

A KÖu jelű közlekedési övezet (közúti közlekedési területek)

42. §

(1) Az övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a HÉSZ 7. § (4) bekezdésével összhangban SZT szerint kell kialakítani.

(3) Övezeti paraméterek: