Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete

Isaszeg Város településkép védelméről

Hatályos: 2017. 12. 20- 2017. 12. 20

Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete

Isaszeg Város településkép védelméről[1]

Isaszeg Város Önkormányzata Képviselőtestületének

22/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelete

Isaszeg Város településkép védelméről

Isaszeg Város Önkormányzata a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §(3) és 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva megalkotja a településkép védelme érdekében megalkotja Isaszeg Város településkép védelméről szóló rendeletét (továbbiakban: TKR.), és elrendeli a településképi arculati kézikönyvvel (továbbiakban TAK) való együttes alkalmazását.

I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1 §

(1) A rendelet célja

Isaszeg város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja

A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy a település azon területrészeit, melyekben településképileg is érzékelhető a történeti, szerkezeti, használati, nemzeti, gazdálkodási, stb. eltérések, azokat megőrizzük, ezeket a látható jellegzetességeket erősítsük, törvényes eszközökkel érvényesítsük.

(4) A rendelet területi hatálya

A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.

(5) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

a) Alacsony hajlású-tető: olyan tető, amelynek lejtése legfeljebb 10%

b) Lapostető: olyan tető, amelynek lejtése legfeljebb 5%, vizuálisan a lejtés mértéke nem látható

c) Magas-tetős tetőforma: Magas-tetős tetőforma az a tető, melynek hajlásszöge több mint 10 %.

d) Oromfalas jellegű homlokzat: Magas-tetővel lefedett épület, épületrész homlokzati fala, amely lehatárolja a padlásteret vagy a beépített tetőteret, elmetszve a tetőgerincet vagy elérve közvetlenül a tetőszerkezetet (ereszt)

e) Összetett tető: Többféle lejtéssel és tetőidommal is kialakítható magas-tető

f) Kioszk: Közterületen, vagy közterülettel közvetlenül kapcsolódva épült kisalapterületű (max. 10,0 m2) kereskedelmi, vagy vendéglátó épület.

g) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

h) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

i) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

j) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

k) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

l) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

m) más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát

n) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek, intézmények homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

o) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

p) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2 §

(1) A helyi védelem feladata Isaszeg város építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

a) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló 11/2017. (VI. 21.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelem kötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása.

b) A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.

c) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.

d) A helyi védelem alá helyezéssel, illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait alkalmazni kell.

e) Az országos védelem alatt álló örökséget nem lehet helyi védelem alá helyezni.

f) Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem okafogyottá vált.

g) A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

ga) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

gb) védelem típusát,

gc) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és

gd) a védelem rövid indokolását.

3. A területi védelem meghatározása

3. § (1) A helyi területi védelem a településszerkezetre, a telekstruktúrára, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a települési vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.

(2) A helyi területi védelem elemeit az 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza

4. Az egyedi védelem meghatározása

4. § (1) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,

  • a) építményekre, építményrészletekre,
  • b) alkalmazott anyaghasználatra,
  • c) tömegformálásra,
  • d) homlokzati kialakításra,
  • e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
  • f) egyedi tájértékre, növényzetre,
  • g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
  • h) utcabútorra

terjed ki.

(2) A város területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:

  • a) Középületek: városháza, iskola, Szt. István templom
  • b) Az egykori falusi élet épületei: lakóépületek
  • c) Egyéb szakrális építmények: kőkereszt, képoszlop

(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.

(4) A helyi egyedi védelem elemeit az 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

5. § (1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.

(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat, ill. megváltozott funkció esetén az érték megjelenését, szerkezetét, szellemi örökségét nem romboló használat.

(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.

(4) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.

III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

6. § (1) Isaszeg Város jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:

· Hagyományos beépítésű Ófalu és településképi szempontból látványérintett területek (Rákóczi utcától délre eső terület, Temető utca)

· A közlekedési utak mentén településképi szempontból látványérintett területek (Kossuth utca, Ady utca, Rákóczi utca)

(2) A településképi szempontból meghatározó településrészeket e rendeletet megalapozó Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezete mutatja be.

(3) A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a 2. melléklet 1. fejezete, a lehatárolás térképi bemutatását a 2. melléklet 2. fejezete tartalmazza.

IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

7. § (1) A település területén az épületek a domborzathoz alkalmazkodó, a meglévő, vagy kialakuló kertvárosi környezethez, a kialakult települési karakterhez illeszkedő építészeti kialakítással, tömegformálással, építészeti részletképzéssel, anyag- és színhasználattal valósuljanak meg.

(2) Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű anyagtól eltérő anyaggal burkolása részben sem történhet. A homlokzati felületeken fehér, szürke, föld színű árnyalatok, alkalmazandóak, rikító színek használata nem megengedett.

(3) A település történeti az ófalu településszerkezetű és a hagyományos beépítésű faluképet őrző területein és épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként bitumenes lemez és hullámlemez, síkpala, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható, kivéve a közterület felől nem látható gazdasági területeken.

A magas tetőt csillogásmentes (matt) felülettel kell kialakítani, a településképbe illő az égetett cserép színéhez hasonló, vagy fekete, szürke árnyalatú színben.

(4) A közterületi utcabútorok egységes anyag és színhasználata szükséges.

8. a) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8. § (1) Meglévő beépítés közterület felőli határvonala, kötelező építési vonalnak tekintendő, kivéve, ha a (2) bekezdésben előírt szabálynak nem felel meg. A kötelező építési vonaltól

  • a) a terepszint alatt a telekhatárig-
  • b) terepszint felett 3 méter magasságig 0,5 méterrel-
  • c) terepszinttől számított 3 méter magasság felett 1 méterrel el lehet térni.

(2) Kialakult építési övezetekben az elő és oldalkertek méretét, az adott építési telek környezetében kialakult beépítéshez illeszkedve kell meghatározni

(3) Az építési telek közterületi határvonalain általánosan tömör kerítés nem létesíthető. Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a balesetek megelőzése érdekében a látómező szabad beláthatóságát.

(4) Új beépítésre szánt lakóterületen a telek (teljes területére számítva) minden 250 m2-re legalább egy nagy lombkoronájú fa és 40 db. cserje ültetése. A 40 db. cserje 4 db. nagy lombkoronájú fával kiváltható.

(5) A város történeti településszerkezetű és a hagyományos beépítésű településképet őrző területein a meglévő szomszédos épületehez illeszkedve az épületek tetőidoma őrizze meg a hagyományos beépítés arányait.

(6) A település területén (kivéve a gazdasági területeket) jellemzően magastetővel kell az épületlezárást megvalósítani a kialakult építészeti karakternek megfelelően. Javasolt a 38-45 fokos hajlásszögű magastető az adott utcára jellemző tetőidomhoz és tetőgerinc-irányhoz alkalmazkodva. A beépített alapterület legalább 60%-án kell a környezetbe illő magas-tetőt létesíteni. Indokolt és megfelelően alátámasztott tömegképzés és anyaghasználat esetén mind új építés, mind bővítés során eltérő hajlásszögű épületrészek (kortárs módon megfogalmazott tornác, előtetők, additív tömegek) kialakításánál elképzelhető földszintes lapostetős, járható tetős, zöldtetős épületrész létesítése.

(7) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

(8) Nagy méretű erkély és loggia a város történeti településszerkezetű és a hagyományos beépítésű faluképet őrző területein épülő épületeken nem építhető.

(9) A város történeti településszerkezetű és a hagyományos beépítésű faluképet őrző területein a hagyományos, korhű nyílászárók alkalmazása a helyi védettségű épületek esetén elvárás, a felújítások, átalakítások során a mai igényeknek megfelelő, korszerű nyílászárók is építhetők.

(10) A város valamennyi beépített területén kerülni kell a rikító homlokzat színezést az épület teljes felületén. Élénk, telített színek alkalmazása kisebb homlokzati felületeken, részleteken lehetséges.

(11) Telepített napelemek az épület tetősíkján, az utcafronti homlokzattól hátrahúzottan vagy talajra telepítve, az utcáról nem láthatóan lehetséges. Mindkét esetben településképi vélemény szükséges.

9. §

Tájképvédelem

(1) A természetvédelmi területek mentén pufferzóna kialakítása indokolt, mely 100 méteres védőtávolságot jelent és itt a mezőgazdasági területeket csak korlátozottan használhatják, illetve épületek elhelyezése a Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyéhez kötött, csakúgy, mint a természetvédelmi területen belül.

(2) A 20 ha-nál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni.

(3) Az eróziós károk elkerülése és a településkép megőrzése érdekében a 10 %-nál nagyobb lejtőn a lejtőirányú művelés kerülendő, ajánlott a szintvonalas talajművelés.

(4) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani rá, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.

(5) Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

(6) A város beépítésre nem szánt területén a tájképi látványt meghatározó a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya nem változtatható meg.

10. §

Táj- és természeti értékek védelme

(1) A táj- és természetvédelem alatt álló területeken (továbbiakban Tvt.) új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül helyezhetők el.

(2) A természeti vagy védett területeken meglévő létesítményeket csak az értékek károsítását kerülő módon használhatók és tarthatók fenn.

(3) A táj- és természetvédelem alatt álló területeken mindenfajta tájalakító és építési tevékenységet csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban DNPI), mint szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni.

(4) A Ttv területeken művelési ág változtatás, építési tevékenység csak a DNPI történt egyeztetés után kezdhető el.

(5) A város egész területén az épületek, építmények létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.

(6) Külterületi utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. A hiányos fasorok pótlandók. A beépítésre szánt övezetekben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.

(7) A fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a kivágással egyidőben gondoskodni kell, legalább az 1 m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, legalább kétszer iskolázott fákkal.

(8) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell.

(9) A területek művelése, a területhasználat kialakítása során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.

(10) A zöldmezős fejlesztésekkel szemben prioritást kell biztosítani a meglévő foghíjak beépítésének, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációjának.

(11) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.

(12) Az erózióveszélyes lejtős területek föld- és tájképvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megőrizni.

(13) A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a 3. melléklet sorolja fel.

(14) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.

(15) A fényszennyezés elkerülése érdekében a város egész területén

El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.

A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van: Megfelelő ernyőzés esetén a kibocsátott fényt nem látjuk közvetlenül. A megfelelően irányított fény nem jut a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába. A fényeknek – még a díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk. Így például a talajszintbe épített fényvetőket, melyek felfelé sugároznak, el kell kerülni a városközponttól távolodó területeken.

Az utcákat egyenletes intenzitással világítsuk meg: mellék utakon a 0,3 cd/m² fénysűrűség elegendő, amely kb. 4 lux megvilágítással elérhető. Ez az EU útvilágítási szabványoknak (EN13201) megfelelő legalacsonyabb útosztály. Az EU szabványok gyakran sokszor erősebb megvilágítást ajánlanak, mint ami jelenleg a legtöbb európai településen megvalósult.

Igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez. Este 10 óra, vagy éjfél után jóval kevesebb fényre van szükség, ennek megfelelően a közvilágítás fénye csökkenthető. A megvilágítási szintek akár 50-80 %-os csökkentése is lehetséges. A nem közcélú világítást, reklám világítást, díszvilágítást teljesen ki kell kapcsolni, ha arra nincs közvetlenül szükség.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

11. § (1) Az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak

  • a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
  • b) a köztárgyak,
  • c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
  • d) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

helyezhetők el.

(2) A város egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

12. § (1) A település beépítésre szánt területén és természetvédelmi területen, illetve annak védőterületén új nagy-, és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.

(2) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése a belterületen csak a környezetbe illeszkedő módon létesíthető.

(3) Új légvezeték hálózat meglévő oszlopsorra illesztve vezethető, amennyiben az adott területen már van légvezeték hálózat.

(4) A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.

  • 11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a már kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán, tornyokon, kéményeken és egyéb tetőszerkezetből kinyúló építményrészeken – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közterület felé eső telekhatár esetében közvetlenül a telekhatártól számított egy méteren belül, oldal- és hátsó kertbe nem helyezhető el.

(4) A beépítésre szánt területeken a hirdetési és reklámcélú építményrész, ilyen szerkezet, reklám-, cég-, vagy címtábla legfeljebb 1,0 m2 felülettel létesíthető, úgy, hogy kisebb oldalmérete legalább 0,8 m. Saroktelkek kerítésein nem helyezhetők el reklámcélú szerkezetek a közlekedésbiztonsági belátási-háromszögbe eső szakaszokon.

A település területén CityLigth és CityBoard tipusú hirdetőberendezés csak egyetértő településképi vélemény esetén helyezhető el.

(5) Hirdetőtábla, cégér csak az adott helyen folytatott (gazdasági) tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 1 négyzetméter felülettel. Kivételt képez e szabály alól a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás.

(6) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.

Autóbuszváró pavilon környezetében egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, továbbá az építési reklámhálóra.

(7) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag (80 lumen/Watt) mértéket meghaladó hatékonyságú, (statikus meleg fehér színű) fényforrások használhatók. A fényforrások elhelyezésénél kerülni kell a települési fényszennyezés fokozását, időkapcsoló használata a működtetés során indokolt.

(8) Reklám csak állandó tartalommal tehető közzé, villódzó, változó tartalmú és fényintenzitású reklám eszköz nem alkalmazható.

(9) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(10) Temetők területén, kerítésén – sem a lezárt, sem a működő – az üzemeltetésre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül, reklámhordozó nem helyezhető el.

(11) Egyedi tájérték környezetében, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(12) Templomok 50 m-es környezetében semmilyen reklámhordozó nem helyezhető el.

12. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

14. § (1) E rendelet 2.1. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az 2.1. mellékletben meghatározott számban kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) E rendelet 2.2. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. A 2.2. melléklet pontjaiban meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

13. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

15. § (1) E rendelet 2.2. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 2.2. mellékletben meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén az utcabútor felülete sem vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

14. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

16. § (1) Isaszeg közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek: időtálló anyagokkal épülő, a városképbe illeszkedő formai kialakítású építmény

(2) Isaszeg közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.

(3) Isaszeg közigazgatási területén a 2.3. mellékletben meghatározott közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőtábla létesíthető. Közművelődési célú hirdetőtábla reklám közzétételére igénybe vehető felülete a két négyzetmétert nem haladhatja meg.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

  • a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
  • b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
  • c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
  • d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
  • e) a helyi társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk;

(5) Az információs célú berendezés felülete nem vehető igénybe reklám közzétételére.

15. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

17. § (1) Isaszeg közterületein az alábbi reklámhordozók

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el, kivéve a 0,5 m2 alatti cégéreket.

16. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

18. § (1) A polgármester jelentősnek minősített helyi eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente két hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzé tevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzé tévőjének feladata.

(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

17. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

19. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára, legfeljebb 6 hónap időtartamra, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

18. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) Új létesítmények, berendezések elhelyezése, ha azok a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztatják, csak akkor engedélyezhető, ha az engedélyezésre benyújtott dokumentációban igazolják, hogy az építés vagy rendeltetésmódosítás kedvezőtlen hatással nem jár.

(2) A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.

(3) A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (különösen híd-, áteresz-, lépcsőkorlát) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.

V. FEJEZET KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

19. Rendelkezés a szakmai konzultációról

21. § (1) A településkép védelme érdekében Isaszeg Város Önkormányzata a település közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében, valamint az egyszerű bejelentési eljárás körébe tartozó épületek tervezése során kötelező szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását, látványtervét és terveit (rajzok, fotó). A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.

(3) A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.

VI. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

20. Véleményezési eljárással érintett építmények köre

22. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött

  • a) új építmény építésére,
  • b) meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
  • c) meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt.

(2) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.

21. A véleményezési eljárás részletes szabályai

23. § (1) A polgármester a településképi véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.

VII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

22. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

24. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére a település közigazgatási területén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez nem kötött

  • a) új építmény építésére,
  • b) meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
  • c) meglévő építmény településképet érintő átalakítására,
  • d) meglévő építmény rendeltetésének megváltoztatására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban,
  • e) továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(5) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(6) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a bejelentésre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.

17. A bejelentési eljárás részletes szabályai

19. § (1) A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.

(2) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.

VIII. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

20. § (1) Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veszi.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

21 §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.

(2) A településképi bírság legmagasabb mértéke

a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 100.000 forint,

b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 500.000 forint,

c) a településképi követelmények be nem tartása esetén 500.000 forint,

d) döntés végre nem hajtása esetén 1.000.000 forint.

(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:

a) A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete,

b) A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,

c) A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdő-írtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás)

d) A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.

e) A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

22. § (1) A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az önkormányzat 11742049-15391528 számú számlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.

(2) A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

IX. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

23. § (1) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.

A Képviselő-testület a pályázati kiírásban meghatározza a kötelezően benyújtandó dokumentumok körét, az elnyert összeg támogatási szerződéskötésének, a felhasználásának és az elszámolásának, valamint az ellenőrzés kötelező feltételeit, határidőit.

A képviselőtestület a pályázat elnyert összeg felhasználását egy évben határozza meg, indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.

A Képviselő-testület a pályázati kiírásban határozza meg a pályázatok elbírálásának kiemelt szempontjait, amelyek közül kiemelten támogatandónak határozza meg, hogy az ingatlan helyben állandó lakcímmel rendelkező személy tulajdonában (használatában) áll és abban életvitelszerűen élnek, ill. használják, valamint az ingatlanról részletes építészeti felmérés elkészült.

A benyújtott pályázatok elbírálásáról a Képviselő-testület dönt a kiírást követő év január 31-ig. A felújítási munkák csak a szerződéskötés után kezdődhetnek meg.

(2) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázat a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.

X. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

24. § (1) E rendelet 2017. december 20-án 17.00 órakor lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- Isaszeg Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 30/2005.(XI.4.), a 13/2006.(IX.20.), a 20/2006.(XII.22.), a 24/2010.(IX.23.), a 18/2011.(IV.27.), 11/2012.(III.28.), a 22/2013.(IX.18.) önkormányzati rendeletekkel módosított 30/2004. (XI. 8.) önkormányzati rendelete Isaszeg Város Építési Szabályzatáról (HÉSZ) településképi követelményeket, a helyi védelmi és a reklámhordozókra vonatkozó szabályai,

- Isaszeg Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 11/2012.(III.28.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2005.(IV.13.) önkormányzati rendelete a reklámtáblák elhelyezéséről,

- Isaszeg Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2014.(III.19.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárás szabályairól,

- Isaszeg Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 40/2007.(XII.21.), az 5/2008.(III.26.), a 8/2008.(IV.18.), a 11/2011.(III.23.), a 7/2012.(II.22.), a 27/2012.(VI.19.) önkormányzati rendeletekkel módosított 3/2004.(II.17.) önkormányzati rendelete az építészeti és természeti értékek védelméről.

[1] A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2017. december 21. napjával.