Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (III.22.) önkormányzati rendelete

A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról

Hatályos: 2018. 02. 21- 2018. 09. 18

Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (III.22.) önkormányzati rendelete

A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról

2018-02-21-tól 2018-09-18-ig

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy Isaszeg Város közigazgatási határain belül megállapítsa az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások, valamint szociális szolgáltatások igénybevételének módját és feltételeit, valamint a vonatkozó jogszabályok által nem – vagy nem kötelezően szabályozott kérdésekben a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások egységes rendszerének létrehozásával megteremtse, elősegítse, és megőrizze a lakosság szociális biztonságát.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1) Ezen rendelet személyi hatálya azonos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) által szabályozott személyi hatállyal.

(2) A törvényi rendelkezéseknek megfelelően:

a) Isaszeg városban élő, állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú,

b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazoló lappal rendelkező bevándorolt,

c) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

d) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

e) hontalan személyekre.

(3) E rendelet előírásait kell alkalmazni a településen állandó lakóhellyel nem rendelkező, isaszegi bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezőkre is.

(4) A hajléktalan személyek esetén abban az esetben vonatkozik e rendelet hatálya a kérelmezőre, ha a lakcímkártyáján -az ellátás igénylésekor– az „Isaszeg lakcím nélküli” bejegyzés szerepel.

(5) Az e rendeletben foglaltakat kell hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül alkalmazni és az arra rászorulónak ideiglenes intézkedésként rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.

(6) Az önkormányzat az ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, egyidejűleg visszaköveteli az ellátások értékét.

3. Ellátások formái

3. §

(1) A szociális ellátások fő csoportjai:

a) pénzbeli ellátások

b) természetben nyújtott szociális ellátások

c) szociális szolgáltatások

(2) A pénzbeli rendkívüli települési támogatás formái:

a) átmeneti segély

b) 90 éven felüliek támogatása

c) fogyatékkal élők karácsonyi támogatása

d) gyermeknevelési támogatás

e) Bursa Hungarica szociális ösztöndíj

f) felsőoktatási intézményben tanulók ösztöndíj jellegű támogatása

g) középiskolában tanulók egyszeri támogatása

h) beiskolázási támogatás

i) temetési segély

(3) Természetben nyújtott települési támogatások formái:

¹a) rendszeres települési támogatás:

aa) lakhatási támogatás

ab) gyógyszertámogatás

²b) rendkívüli települési támogatás:

ba) átmeneti segély

bb) kis összegű, krízis helyzetben lévő személyek, családok átmeneti támogatása

bc) tüzelősegély

bd) gyermeknevelési támogatás

be) sürgősségi gyógyszertámogatás

bf) beiskolázási támogatás

bg) gyermekétkeztetési támogatás

bh) rendkívüli élethelyzetben nyújtott támogatás

(4) Természetben nyújtott szociális ellátás:

a) köztemetés

b) személyes gondoskodás körébe tartózó szakosított ellátás

(5) Közfoglalkoztatás

(6) Szociális alapellátások formái:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) nappali ellátást nyújtó intézmény (Idősek Klubja)

³(7) Gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások fő csoportjai:

a) Pénzbeli és természetbeni ellátások

b) Gyermekjóléti szolgáltatás

c) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás

(8) Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások:

a) intézményi gyermekétkeztetés,

b) szünidei gyermekétkeztetés,

(9) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás:

a) gyermekek napközbeni ellátása

⁴aa) nyári szünidei alternatív gyermekfelügyelet

b) bölcsőde

(10) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat, amennyiben azt az önkormányzat költségvetési kerete lehetővé teszi.

4. A szociális és gyámügyi igazgatás szervei

4. §

(1) A Szt. szerint meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete,

b) Isaszeg Város Jegyzője,

c) A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),

d) A szociális hatóság

e) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter

gyakorolja.

(2) A Gyvt. szerint meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a gyámhatóság

gyakorolja.

5. Értelmező Rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában

1. aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy,

2. család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége,

3. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, ide nem értve, ha élettársa van,

4. egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik,

5. fenntartó: az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (továbbiakban együtt: állami fenntartó),

6. fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja,

7. gyámhatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a települési önkormányzat jegyzője, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző

8. háztartás: egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége,

9. közeli hozzátartozó:

a) a házastárs, az élettárs,

b) vér szerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek, aki

ba) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik,

bb) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

bc) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat

bd) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

c) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek

10. jövedelem:az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó bevétel - ideértve a jövedelemként figyelmbe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is - amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

11. tartós jövedelemváltozás: a Szt. 25. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek szerint értelmezendő,

12. kereső tevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel

13. környezettanulmány: (helyzetértékelés) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (továbbiakban Ket.) meghatározott helyszíni szemle fogalma,

14. krízis helyzet: olyan körülmény, élethelyzet, amelyben az egyén, vagy a család alapvető szükségleteinek kielégítése átmenetileg, vagy tartósan veszélybe kerül, függetlenül a kiváltó okoktól, különös tekintettel, a fizikai fennmaradáshoz elengedhetetlen tényezők hiányára,

15. legkisebb öregségi nyugdíj, vagy nyugdíj minimum: a kormány által rendeletben meghatározott mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege,

16. önkormányzat által szervezett foglalkoztatás: a települést érintő közfeladat céljából szervezett közfoglalkoztatás,

17. rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

18. tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett,

19. vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek

a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

20. szociális szolgáltató: az a személy, vagy szervezet, amely kizárólag az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

f) közösségi ellátások,

g) támogató szolgáltatás,

h) utcai szociális munka,

21. szociális intézmény: nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet.

22. betegség: olyan állapot, amelyben az életfolyamatok a normálistól jelentősen és tartósan eltérnek.

23. súlyos betegség: jelen rendelet értelmezésében olyan betegség, amelynek kezelése azonnali kórházi, sürgősségi ellátást igényel.

24. lakás: olyan összefüggő helyiségcsoport, amelynek a helyiségei közművesítettsége, meleg víz ellátása és fűtési módja szerint összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli csoportba sorolható.

25. szükséglakás: olyan helyiség, helyiségcsoport, amelyben legalább egy helyiségnek alapterülete a 6 m²-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy ezzel egyenértékű fal, ablaka, vagy üvegezett ajtaja van, fűthető és WC használata, valamint vízvételi lehetősége biztosított.

26. krízishelyzet, rendkíüvli élethelyzet: olyan válság vagy fordulat, ami általában kívülről érkező fenyegető körülmény, melyet az egyén önerőből megoldani nem képes. Ilyen váratlan esemény lehet a személy, család lakcímén keletkezett tűzkár, vízkár, természeti kár, gázrobbanás, vagy kihűlés.

6. Eljárási rendelkezések

6. §

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, szociális szolgáltatások, gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások megállapításakor a családban életvitelszerűen együtt lakó személyek életmódját, szociális és anyagi helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék az egyén, a család, a gyermek létfenntartási, lakhatási lehetőségeit, és a gyermekvédelmi cél, a veszélyeztetettség megelőzését, vagy megszüntetését.

(1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezésében biztosított jogkörénél fogva az e rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket – a temetési segély, a köztemetés, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével – Isaszeg Város Jegyzőjére és Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottságára (továbbiakban Szociális Bizottság) ruházza át.

(2) A Képviselő-testület a köztemetéssel, a temetési segéllyel és a személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézményi jogviszonnyal kapcsolatos jogosultságokat a polgármesterre ruházza át.

(3) A polgármester önkormányzati hatáskörben gondoskodik a közköltségen történő eltemettetésről.

(4) A Képviselő-testület a rendszeres települési támogatás keretében adható gyógyszer- és lakhatási támogatás megállapításával kapcsolatos jogosultságokat a jegyzőre ruházza át.

(5) A Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokról az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ útján gondoskodik.

(6) A támogatásra irányuló kérelmeket – ha e rendelet másként nem rendelkezik – időbeli korlát nélkül az Isaszegi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) ügyfélszolgálatánál kell benyújtani személyesen, vagy a Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási idejében, illetve posta útján a különböző támogatásokhoz rendszeresített formanyomtatványon, vagy írásbeli kérelem esetén az ügyfél által írt kérelemben.

a) a kérelemben fel kell tüntetni az igénylő nevét, személyi adatait, lakcímét, e lakcímen tartózkodás jogcímét, családtagjainak nevét, személyi adatait, és a rokonsági fokot, valamint a támogatás igénylésének indokolását;

b) az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia saját és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak rendszeres jövedelméről, mellékelve a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló jövedelemigazolást;

c) rendszeres jövedelem hiányában az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia -saját és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak- a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban végzett, alkalmi munkavégzéséből származó jövedelem egyhavi átlagáról;

d) valamennyi jövedelem kiegészítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a vagyonnyilatkozatot, mivel a vagyon a települési támogatások megállapításánál kizáró tényező, ezért annak, aki vagyonnal rendelkezik, települési támogatást megállapítani nem lehetséges, kivéve azokban az esetekben, ahol jövedelem és vagyonvizsálat nem szükséges.

e) az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni a járási hivatal által folyósított rendszeres pénzellátásokat, (időskorúak járadéka, ápolási díj, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás);

(7) A támogatásra irányuló kérelmek esetén kötelezően csatolandóak a kérelmező, illetve közeli hozzátartozói:

jövedelemére,
munkaviszonyára,
vagyoni helyzetére,
tanulói jogviszonyra,
egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására,
közmű kiadásokra, valamint
az elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó

igazolások.

A benyújtott jövedelemnyilatkozatban, és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárások során minden esetben környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

b) A megállapított gyermektartásdíjat folyószámla kivonattal, átvételi elismervénnyel, postai nyugtával, vagy az aktuális kérelemhez tartozó nyilatkozattal kell igazolni.

c) Ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet bérleti szerződéssel kell igazolni.

d) Egyéb jövedelmet (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetés, stb.), a kifizetőtől nyert igazolással kell igazolni.

e) Megbízási, vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a megállapodással kell igazolni.

(8) A Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája a beérkezett kérelmek vizsgálatát követően döntésre előkészíti, a döntésre jogosult szerv - polgármester, jegyző, Szociális Bizottság – részére. A támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.

(9) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek benyújtását követően a Szociális Bizottság döntése szerint kell környezettanulmányt készíteni, melynek elkészítéséről a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája gondoskodik. A környezettanulmánynak tartalmaznia kell a szociális, és gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátás igénybevétele esetén a veszélyeztetettségi körülmények általános leírásán túl a kérelem indokát, valamint azt, hogy az igénylő, az általa lakott lakásban milyen jogcímen lakik, ki a lakás tulajdonosa, illetve ki a haszonélvezője. A környezettanulmány készítésekor ki kell térni a lakóhely komfortfokozatára, lakás, szükséglakás minősítésének megállapítására. A minősítés alapját a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló jogszabályban rögzített meghatározások jelentik.

(10) A Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája a rendszeres települési támogatások keretében megállapított ellátások folyósításáról a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig, a rendkívüli települési támogatások folyósításáról a kérelmet tárgyaló Szociális Bizottság ülést követő nyolc munkanapon belül, illetve a kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatás esetében október 15-ét követő tizenöt munkanapon belül gondoskodik.

(11) A természetben megállapított ellátások elszámolása a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájával történik.

(12) A pénzbeli vagy természetbeni ellátás jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő esetén a Szt. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

(13) Az e rendeletben szabályozott bármely ellátás tekintetében Isaszeg Város Önkormányzat Polgármesterének, valamint a Szociális Bizottság önkormányzati jogkörben hozott határozata ellen Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. A fellebbezéseket a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájához kell benyújtani, de azt Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez kell címezni.

(14) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete által másodfokon hozott határozat felülvizsgálatát – jogszabálysértésre való hivatkozással – a Bíróságtól lehet kérni.

(15) A rendszeresen - több hónapon át - folyósított települési támogatások folyósítása megszűnik, ha:

a) a kérelmező a kérelmét visszavonja;

b) a kérelmező meghal;

c) a kérelmező más településre költözik;

d) a kérelmező jogosultságának feltételei nem állnak fenn.

„(16) A szociális alapszolgáltatás igénybevételre irányuló kérelmek, megállapodások, azok megszűnésére, illetve megszüntetésére, a térítési díj mértékére –a jelen rendeletben nem szabályozott eseteiben- a szociális törvény erre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

7. Egyéb eljárási rendelkezések

7. §

(1) Egyéb eljárási rendelkezések tekintetében a Szt. eljárási rendelkezései az irányadók.

(2) A gyermekjóléti és szociális igazgatási eljárások költség és illetékmentesek.

(3) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet, erre őt a megállapító határozatban figyelmeztetni kell.

(4) Isaszeg Város Jegyzője a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet a Szt.-ben előírt tartalommal. Az, akiről a nyilvántartás adatot tartalmaz a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől, vagy a szociális intézmény vezetőjétől.

(5) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási cselekményekre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezései az irányadók.

II. fejezet

Szociális ellátások

8. Települési támogatás

8. §

⁵(1) a Szt. 45. § rendelkezései alapján

a) A képviselő-testület a jegyző útján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, jelen rendeletben meghatározott feltételek alapján – pénzbeli vagy természetbeni formában – rendszeres települési támogatást nyújt. Rendszeres települési támogatás keretében nyújtott támogatás:

aa) a lakhatási támogatás,

ab) a gyógyszertámogatás,

b) Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik

a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy

b) alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen

ba) betegség,

bb) haláleset,

bc) elemi kár elhárítása,

bd) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

be) iskoláztatás,

bf) a gyermek fogadásának előkészítése,

bg) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása,

bh) a gyermek családba való visszakerülése elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy

c) a gyermek hátrányos helyzete

miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli és természetbeni formában is nyújtható.

(4) A jövedelemhatár

a) rendszeres települési támogatás esetében családosoknál a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-a, egyedülállók esetében 200%-a, egyedülálló és egyedül élő nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetében 100.000 Ft.

b) a rendkívüli települési támogatások esetében családosoknál a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-a, egyedülállók esetében 200%-a.

c) Az a személy, illetve család,

ca) akinek jövedelme meghaladja a b) pontban szabályozott mértéket, vagy

cb) különös méltányosságból a Szociális Bizottság által, egyedi elbírálás alapján részesülhet rendkívüli települési támogatásban, amennyiben rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény lehetetleníti el átmenetileg a létfenntartását (veszélyeztetett várandós állapot, súlyos betegség, haláleset, lakóingatlan elvesztése 60 napon belül)

(5) Támogatásban az a személy, család részesülhet, akinek jövedelme a (4) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt nem haladja meg, és vagyona nincs.

(6) A rendszeres és rendkívüli települési támogatás -támogatási alkalmanként adható- összegét a Szociális Bizottság az önkormányzati költségvetés elfogadását követően szükség szerint felülvizsgálja.

9. Rendszeres települési támogatások

Lakhatási támogatás

9. §

(1) A lakhatási költségek viseléséhez kapcsolódó, 1 éves időtartamra megállapítható, -a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától, 12 hónapra- természetbeni formában nyújtandó támogatást az isaszegi állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek igényelhetik a polgármesteri hivatalban az erre rendszeresített kérelem nyomtatvány kitöltésével.

„(2) A lakhatási támogatás az egy éven át havonta folyósított, közüzemi szolgáltatóhoz utalt havi támogatás, valamint az október 15-én érvényes rendszeres települési támogatással rendelkezők esetében egyszeri és egyösszegű kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatás. A kiegészítő támogatás összegének – villany- illetve gázfűtés esetén - az egyetemes közszolgáltatóhoz történő átutalásáról, valamint vegyes tüzelés esetén a tűzifa kiszállításáról a Szociális és Igazgatási Iroda a jogosultság felülvizsgálatát követően legkésőbb november 15-ig intézkedik.

a) Az egy éven át folyósított, közüzemi szolgáltatóhoz utalt összeg 3.000 Ft/hó.

b) Az egyszeri és egyösszegű kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatás összegéről szóló döntés, a tűzifa beszerzési pályázat ügyiratához csatolandó.”

(3) A kérelmező a kérelmen jelöli meg azt az egyetemes szolgáltatót ahová jogosultság esetén kéri a havi rendszeres utalást, továbbá a kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatáshoz megjelöli azt a fűtési módot (fa, villany, gáz), amilyen formában a kiegészítő támogatást kéri. Villany és gázfűtés esetén az ügyfélnek a közüzemi szolgáltatónál történő azonosításra alkalmas kódokat csatolnia szükséges.

(4) A lakhatási támogatás elbírálásánál a jegyző e rendelet 6. §-ában az eljárási rendelkezésekre vonatkozó (7) bekezdés, a 7. §, és a 8. § (4) bekezdés a.) pontjának figyelembe vételével dönt.

(5) Lakhatási támogatásban részesülők esetén, aki kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatást kap, annak részére a - jogosultság fennállása alatt -, a rendkívüli települési támogatás keretében adható tüzelősegély nem állapítható meg.

(6) A kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatásra való jogosultság vizsgálatánál a három hónapon belül leadott kérelmek esetében a jövedelemigazolások és nyilatkozatok elfogadhatóak, az ennél régebbi kérelmek esetében ismételt jövedelemvizsgálat szükséges.

(7) Lakhatási támogatás ugyanazon ingatlanra csak közüzemi fogyasztási azonosítók megléte esetén, külön lakásban, szükséglakásban élők részére állapítható meg. A közüzemi fogyasztóhelyek meglétét lakásonként, szükséglakásonként szükséges igazolni, de nem szükséges, hogy a kérelmező legyen a közműszolgáltatónál nyilvántartott fogyasztó. Egy közüzemi fogyasztóhely, csak egy lakhatási támogatáshoz használható fel.

(8) Amennyiben a földhivatali nyilvántartásból nem állapítható meg a külön lakás, szükséglakás ténye, akkor azt környezettanulmány elvégzésével kell megállapítani az Ltv. által megadott szempontok alapján.

Gyógyszertámogatás

10. §

(1) A rendszeres gyógyszerköltségek csökkentése érdekében 1 éves időtartamra adható természetbeni támogatás - a normatív és alanyi jogon járó közgyógyellátási támogatásban nem részesülő - isaszegi állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek részére.

(2) A kérelmező a támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványon megjelöli az általa igénybe venni kívánt gyógyszertár nevét, címét, valamint csatolja a háziorvos által, a kérelmező betegségét alátámasztó, havi rendszerességgel felírt gyógyszerek listáját és a család jövedelemigazolását.

(3) A kérelmezőnek lehetősége van a támogatási időszak alatt egy alkalommal megváltoztatni a támogatás felhasználásának a helyét, amennyiben több gyógyszertárral kötött együttműködési megállapodást az önkormányzat. A változtatás időpontja, a kérelem iktatását követő hónap első napja.

(4) Az együttműködést vállaló gyógyszertárak részére az önkormányzat utólagos finanszírozás keretében utalja át a jogosult által ténylegesen igénybe vett támogatás összegét.

(5) A jogosult által, az adott hónapban fel nem használt támogatási összeg a következő hónapra nem vihető át.

(6) A jegyző, a gyógyszer-támogatási jogosultságról az érintett gyógyszertár részére, a jogosultság kezdő időpontját megelőző utolsó munkanapon adatot szolgáltat.

(7) A gyógyszertámogatás maximális összege 5.000 Ft/hó.

10. Rendkívüli települési támogatások

Átmeneti segély

11. §

(1) Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

a) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, illetve megromlott egészségi állapotukra, előrehaladott korukra tekintettel, valamint elemi kár, válsághelyzet miatt anyagi segítségre szorulnak.

b) Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdése szabályozza.

c) Szociális Bizottság az átmeneti segélyt az arra rászorulónak alkalmanként nyújtja.

d) A rendkívüli települési támogatás keretében adható átmeneti támogatás maximális összege jelen rendelet 8. § (4) bekezdés

da) b) szerinti jövedelem esetében 5.000 Ft,

db) c) szerinti jövedelem, vagy méltányosság esetében 10.000 Ft.

(2) A Szociális Bizottság krízis helyzetben lévő személyek, családok támogatására kis összegű, természetbeni átmeneti segélyt nyújthat, jövedelem vizsgálata nélkül.

(3) Sürgősségi gyógyszersegély iránti kérelem esetén csatolni szükséges az életmentő gyógyszereket tartalmazó receptek másolatát is.

Tüzelősegély

12. §

⁶(1) Tüzelősegély természetbeni támogatásként nyújtható a téli fűtéshez szükséges fa tüzelő beszerzéséhez, vagy a folyamatos fűtési lehetőség fenntartásához (villany, gáz).

(2) A tüzelőszezon az adott év október 15-től, következő év április 15-ig tart, mely időszakban egy lakcímre, a külön-külön lakásban, szükséglakásban élő családok részére legfeljebb egy alkalommal adható tüzelősegély - kivéve a nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülőket, akik kétszer vehetik igénybe a tüzelősegélyt -, amennyiben a kérelmezők

a) igazolhatóan az adott lakcímen bejelentett, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ott külön lakásban, szükséglakásban élnek, és

b) a földhivatali nyilvántartásban bejegyzésre került a különálló lakás, szükséglakás és azt igazolják vagy

c) a különálló lakás, szükséglakás meglétét és az életvitelszerű ottlakást a Szociális és Igazgatási Iroda munkatársai környezettanulmány során állapítják meg. A környezettanulmányt a Szociális Bizottság rendelheti el.

(3) A tüzelősegély igénylésénél a jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b), c) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

(4) Nem állapítható meg tüzelősegély annak a kérelmezőnek - kivétel a 9.§ (5) bekezés a) pontja szerinti kérelmező - , aki e rendelet 9.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint lakhatási támogatás keretében kiegészítő támogatásra jogosult.

(5) A tüzesegély összegét a Szociális Bizottság határozatban állapítja meg, melyről a kivonat a tűzifa beszerzési pályázat ügyiratában található meg.

(6) A SZEB a tárgyév októberétől induló tüzelési szezonra tekintettel előre betárolható tűzifát biztosít.

(7) Az előre betárolható tűzifa biztosítása esetén a következő feltételek egyidejű fennállása szükséges:

a) a támogatottat, a SZEB az elmúlt három évben már legalább egy tüzelési idényben tüzelőtámogatásban részesítette,

b) a támogatott, legalább három éve, Isaszegi állandó lakcímre bejelentett lakos,

c) a támogatott, vagy háztartásában élő Isaszegi állandó lakcímre bejelentett lakos nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül,

d) a tűzifa tárolása biztosított,

(8) Az Igazgatási Iroda március 10-ig elektronikus úton felhívást tesz közzé

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (felnőtt- és gyermek háziorvosok, védőnők),

b) Isaszegi Humánszolgáltató Központ,

c) tanyagondnok

d) a köznevelési intézmények,

e) az egyházi jogi személyek

részére, hogy javaslataikat megtehessék, majd az elektronikusan beérkező javaslatoknak megfelelően a lakosok részére kiküldi a megfelelő nyomtatványokat.

(9) Az előre betárolható tűzifa biztosítására érkező javaslatok beérkezési határideje: március 20.

(10) Az Igazgatási Iroda a beérkező kérelmeket a (7) bekezdés szerint döntésre előkészíti és intézkedik annak végrehajtásáról.

(11) A SZEB április 15-ig dönt a javaslatokról.

(12) Az előre betárolható tűzifa támogatás a tárgyév október 15-től kezdődő tüzelőszezonban nyújtott támogatásnak minősül”

Rendkívüli élethelyzetben lévők támogatása

12/A. §

(1) A Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatást nyújt azoknak az isaszegi bejelentett lakcímmel rendelkező személyeknek, családoknak, akik rendkívüli élethelyzetbe kerültek.

(2) Azonnali beavatkozást, illetve beavatkozás segítését kívánhatja az a helyzet, mely a településen élő lakos/ok életét veszélyezteti:

a) tűzkár;

b) vízkár;

c) természeti kár;

d) gázrobbanás;

e) kihűlés,

ide nem értve a település teljes lakosságát veszélyeztető katasztrófa helyzetet, mely a katasztrófa elhárítás hatáskörébe tartozik.

(3) A rendkívüli élethelyzetben lévők támogatása pénzbeli és természetbeni formában is adható, azonban a hosszabb távon - legfeljebb 6 hónap - havonta adott rendszeres támogatások összesített összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegét.

(4) A támogatás formája lehet

a) pénzbeli:

aa) nagy összegű, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, legfeljebb 200.000 Ft, a lakóépületben kelezetkezett károk helyreállításáért;

ab) kis összegű, egyszeri, vissza nem térítendő, személyenként 3.000 Ft-ot meg nem haladó támogatás, a ruházat, élelmiszer, higiénés szerek pótlására;

ac) havi rendszerességű, legfeljebb 6 hónapig nyújható lakbértámogatás, melynek maximális havi összege nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot.

b) természetbeni támogatás:

ba) lakhatási támogatás legfeljebb 6 hónapra megállapítva,

bb) gyógyszertámogatás legfeljebb 6 hónapra megállapítva,

bc) gyermekétkeztetési támogatás legfeljebb 6 hónapra megállapítva,

bd) tüzelősegély,

be) tárgyi támogatás kölcsönzése.

(5) Rendkívüli élethelyzetbe került családok esetében nincs jövedelemvizsgálat, de a természetbeni támogatások, melyek havi rendszerességű támogatási formák, csak 6 hónapra állapíthatók meg.

(6) A pénzbeli, vissza nem térítendő támogatásokról a támogatott, illetve a Humánszolgáltató számlák ellenében tételesen számol el. Az egyszeri, nagy összegű, vissza nem térítendő táatás felhasználására - mely a lakóépületben keletkezett károk helyreállítására szolál -, tételes számlák hiányában környezettanulmány készítésével is igazolható.

Renkdívüli élethelyzetbe került családok eetében, a Humánszolgáltató folyamatos segítséget nyújt a hatáskörébe tartozó esetekben, a jövelemhez juttatásban, információszerzésben.

(7) Renkívüli élethelyzetbe került családok esetében, akik rendszeres segítséget kapnak az alábbiak az ellátások megszűnésének a feltételei:

a) azonnal megszűnik a támogatások folyósítása, ha azt nem rendeltetésszerűen használják fel, abból hasznot húznak, azt más használatába adják át,

b) meghatározott idővel szűnik meg a támogatás, ha a megállapított határidő letelik, ha annak megszüntetését az ellátott kéri.

(8) A rosszhiszeműen kérelmezett, és/vagy felvett támogatás összegének, a kölcsönvett, de vissza nem adott tárgy értékének, vagy a Szociális Bizottság döntése alapján, az összeg/érték teljes összegének, vagy bizonyos százalékának a visszafizetését/megfizetését a Szocális Bizottság előírhatja, a (7) bekezdés a) pontja szerinti felhasználás esetében.

(9) A kölcsönzött tárgyi támogatásokat átvételi elismervénnyel kell a támogatott részére, meghatározott időtartamra átadni, és annak szabályszerű használatáról, a kölcsönzés tartalmáról tájékoztatást kell átadni a támogatott részére.

Korhoz, egészségi állapothoz kötött támogatások

13. §

(1) 90 év felettiek egyszeri pénzbeli támogatása, melyet az adott évben a legalább 90. életévét betöltött, isaszegi lakóhellyel rendelkező személyek részére állapít meg a Szociális Bizottság jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül, azonos összegben.

(2) Fogyatékkal élők karácsonyi egyszeri, pénzbeli támogatása, melyet az adott évben Szociális Bizottság jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott fogyatékossággal rendelkező jelen rendelet 2. § (1)-(4) bekezdése szerinti személyek részére, az általuk benyújtott kérelemre állapíthat meg.

a) A kérelem nyomtatványhoz csatolni szükséges a fogyatékosság tényét igazoló, hat hónapnál nem régebbi –kivéve a végleges, vagy határozott időtartamú fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló, hatályos- orvosi, vagy hivatalos dokumentumot.

b) A kérelemnyomtatvány benyújtható adott év szeptember 15-től október 31-ig.

c) A döntéshozatal november 30-ig történik meg. Az egyszeri és egyösszegű támogatás jogosultság esetén: 15.000 Ft.

Gyermeknevelési támogatás

14. §

(1) Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatás keretében pénzbeli, vagy természetbeni gyermeknevelési támogatást állapíthat meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

a) A támogatás igénylésénél jövedelemhatárt jelen rendelet 8.§ (4) bekezdése b), c) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

b) A gyermeknevelési támogatás összege legfeljebb 5.000 Ft/gyermek.

(2) A rendkívüli települési támogatás keretében adható gyermeknevelési támogatás kérelemre és hivatalból –különösen köznevelési intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

BURSA HUNGARICA szociális ösztöndíj

15. §

(1) Szociális Bizottság a szociálisan rászorult, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulók részére szociális ösztöndíjat állapíthat meg.

(2) A szociális ösztöndíj megállapításának feltétele a BURSA HUNGARICA szociális ösztöndíj pályázat kiírása után Isaszeg Város Önkormányzat csatlakozása és részvétele.

(3) A kérelmek benyújtásának határideje a pályázati kiíráson kerül megjelölésre.

(4) A pályázathoz kötelezően csatolandók a kérelmezővel közös háztartásban élők jövedelemigazolásai, valamint a hallgatói jogviszony igazolása, mely tartalmazza, hogy a tanuló nappali tagozatos képzésben részesül, az első diploma megszerzéséhez.

(5) Szociális ösztöndíjban részesülhet nappali tagozatos első diploma megszerzéséhez a főiskolai, egyetemi hallgató, ha a kérelmezővel közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a pályázat elbírálásakor érvényben lévő minimálbér bruttó összegének 80%-át.

Felsőoktatási intézményben tanulók tanulmányi ösztöndíja

16. §

(1) Szociális Bizottság tanulmányi ösztöndíjban részesítheti azt a főiskolai, egyetemi hallgatót, aki államilag finanszírozott nappali tagozatos képzésben vesz részt az első diploma megszerzéséhez, ha legalább 4,5 tanulmányi átlagot ér el.

(2) A tanulmányi ösztöndíj iránti kérelmet tanulmányi félévenként, február 28-ig, illetve szeptember 30-ig kell benyújtani.

(3) A tanulmányi ösztöndíj iránti kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolását, valamint az index -tanulmányi osztály által hitelesített- másolatát, továbbá a jövedelemigazolásokat.

(4) A tanulmányi ösztöndíj mértéke tanulmányi félévenként 8.000 Ft/hó.

(5) A tanulmányi és a szociális ösztöndíj együttesen nem folyósítható.

(6) A támogatás összege

a) szeptember 1-től január 31-ig, illetve

b) február 1-től június 30-ig állapítható meg.

Középiskolában tanulók

egyszeri tanulmányi támogatása, szociális rászorultság alapján

17. §

(1) Szociális Bizottság egyszeri támogatásban részesítheti azt a középiskolai oktatási intézményben tanulót, aki nappali tagozatos képzésben vesz részt az érettségi megszerzéséhez, ha a bizonyítványban feltüntetett tanulmányi átlaga a 4,0 átlagot kerekítés nélkül eléri, és a pályázóval közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a pályázat elbírálásakor érvényben lévő mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100%-át, és környezettanulmány alátámasztja a szociális rászorultságot.

(2) A támogatás iránti kérelmet a tanulmányi félév befejezését követően február 15-ig, illetve július 15-ig kell benyújtani.

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az iskolalátogatási igazolást, melynek tartalmaznia kell az érettségi megszerzésére irányuló tagozat pontos megnevezését, továbbá a bizonyítvány másolatát a tanulmányi átlagról, valamint a közös háztartásban élők jövedelemigazolásait.

A támogatás igénylésénél a jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b) pontjában megadott

(5) A támogatás mértéke 15.000 Ft.

Középiskolában tanulók

egyszeri tanulmányi támogatása

18. §

(2) A támogatás iránti kérelmet a tanulmányi félév befejezését követően, február 15-ig, illetve július 15-ig kell benyújtani.

(4) A támogatás mértéke 15.000 Ft.

Beiskolázási támogatás

19. §

Beiskolázási támogatás keretében -intézményi javaslat benyújtása esetén-, jövedelemvizsgálat nélkül adható természetbeni támogatás, különösen tankönyv, írószervásárlás vagy iskolakezdéshez egyéb célra. Javaslatot tehet a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök és az Isaszegi Humánszolgáltató Központ.

Egyénileg beadott kérelmek esetén a pénzbeli támogatás igénylésénél a jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b) pontjában megadott

(3) A helyi köznevelési intézmények vezetői az év május 25-ig kérelmet nyújthatnak be a következő tanévre vonatkozóan évfolyam /gyermek/létszám bontásban beiskolázási támogatás igénybevétele ügyében. A beiskolázási támogatásra rászorult gyermekek támogatással való ellátása érdekében a Szociális Bizottság június 15-ig dönt az intézményekből összesítetten beérkező kérelmek ügyében.

(4) Az intézményekből összesítetten beadott, és a Szociális Bizottság által megítélt beiskolázási támogatásokról az intézmények vezetői utólagosan, összesített számla ellenében az összeg kézhezvételét követő 30 napon belül, a taneszközök a teljesítés igazolására jogosult részére történő átadásával pedig szeptember 15-ig számolnak el.

(5) Az egyénileg beadott beiskolázási kérelmek benyújtási időszaka augusztus 15-től, szeptember 15-ig tart. A beadott kérelmek ügyében a Szociális Bizottság szeptember 30-ig hoz döntést.

(6) A támogatás mértéke: 5.000 Ft/tanuló.

Gyermekétkeztetési támogatás

20. §

(1) Szociális Bizottság métányossági alapon, gyermekétkeztetési támogatásban részesítheti az adott nevelési év, illetve tanév végéig a rendszeres gyermekvéselmi kedvezményben nem részesülő gyermeket/gyermekeket.

(2) A támogatás mértéke

a)1-2 gyermekes családok esetében maximum 50%-ot,

b) 3, vagy több gyermekes családok esetében az alanyi jogon járó 50%-os támogatás felett 10%, 20%, legfeljebb 30%-ot nem haladhatja meg.

(3) Szociális Bizottság különös méltányosságból 10%, 20%, legfeljebb 30%-os gyermekétkeztetési kedvezményben részesítheti azt a fogyatékossággal élő gyermeket, fiatalt 9. osztálytól kezdődően a 23. életévének betöltéséig, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel rendelkezik, és köznevelési intézmény nappali tagozatán tanul.

(4) A támogatás igénylésénél a jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b), c) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

Temetési segély

21. §

(1) Isaszeg Város Önkormányzat polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak, a temetés időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig benyújtható kérelem alapján

aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
a tartásra kötelezett hozzátartozónak, aki az eltemettetésről gondoskodott, és akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

továbbá vagyona nincs.

(2) A támogatás igénylésénél a jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

(3) A temetési költségekre tekintettel igényelt temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla és halotti anyakönyvi kivonat hitelesített másolati példányát.

(4) A temetési segély összege egységesen 20.000 Ft.

21/A. §

(1) Rendkívüli élethelyzetben lévők támogatását a Szociális Bizottság végzi, szükség esetén a Válságstáb azonnali beavatkozásának segítségével.

(2) A Válságstáb hatáskörébe tartozik, a települsen történő olyan krízishelyzetben történő azonali beavatkozás, illetve beavatkozás segítése, mely a településen élő lakos/ok életét veszélyezteti:

a) tűzkár,

b) vízkár,

c) természeti kár,

d) gázrobbanás,

e) kihűlés,

ide nem értve a település teljes lakosságát veszélyeztető katasztrófa helyzetet, mely a katasztrófa elhárítás hatáskörébe tartozik.

(3) Krízishelyzet esetén elsődleges segítő tevékenyésget nem a Válságstáb, hanem a szakirányú végzettségű (szociális, műszaki, tűzoltó, stb.) szakemberek végeznek, azonban a munkájukat a Válságstáb segítheti

(4) A Válságstáb tagjai:

a) polgármester,

b) Szociális Bizottság elnöke,

c) Isaszegi Városüzemeltető Szervezet (Városüzemeltetés) vezetője,

d) Isaszegi Humánszolgáltató Központ (Humánszolgáltató) vezetője,

e) Isaszegi Polágrőrség Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület vezetője,

f) Isaszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetője.

(5) A Válságstáb munkáját a Polgármesteri Hviatal megbízott köztisztviselője segíti.

(6) A Válságstáb helyszíni működését jegyzőkönvyezi a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője.

(7) A Szociális Bizottság határozatának meghozatalánál a Válságstáb javaslatot tehet a krízishelyzet kezelésére, mely a Városüzemeltetés és a Humánszolgáltató részére határozhat meg elvégzendő feladatokat.l

(8) A Válságstáb tagjai az általuk képviselt Testület, bizottság, civil szervezet, valamint önkormányzati intézmények tagjai, munkatársai segítségével végzik munkájukat.

(9) A Szociális Bizottság elrendelheti a krízishelyzetben lévők ellátásához, elhelyezéséhez6 elsődlegesen szükséges eszközök beszerzését, valamint azok tárolásának megszervezését az Isaszegi Városüzemeletési Szervezet által.

(10) A Szociális Bizottság elrendeli kötött összegű, elkülönítetten kezelt bankkártya beszerzését, mely a polgármester jóváhagyása mellett, a Szociális Bizottság elnökének döntése nyomán, azonnali pénzbeli támogatásra adhat lehetőséget. A bankkártya felhasználását tételes készpénzfizetési számlával kell igazolni. A krízishelyzetben lévő személy/család részére történő azonnali pénzbeli támogatás esetén a vásárlás összege nem haladhatja meg a 3.000 Ft/főt.

(11) Amennyiben a Szociális Bizottság nem tud hét közben segítséget nyújtani, úgy az azonnali krízishelyzet kialakulásának elhárítására hétvégén a Válságstáb intézkedik.

(12) A Válságstáb működését külön önkormányzati rendelet szabályozza.

11. Természetben nyújtott szociális ellátás

Köztemetés

22. §

(1) Isaszeg Város Önkormányzat polgármesterének kell gondoskodni az Isaszegen elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Szt.-ben írt határidőn belül, ha:

a) nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Amennyiben az elhunyt nem isaszegi lakos volt, a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája felkutatja az elhunyt személy elhalálozásának időpontjában fennálló lakhelyét, és az illetékes települési önkormányzattól a köztemetés költségét visszaigényli.

(3) A Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája az elhunyt és közköltségen eltemettetett isaszegi lakos után

a) a közköltségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás

23. §

(1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(3) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.

(4) Isaszeg Város Önkormányzat polgármestere gondoskodik azokról az önkormányzathoz forduló személyekről, akik állami fenntartású, bentlakást biztosító intézménybe kívánnak elhelyezési kérelemmel élni, az Szt.-ben megadott feltételek szerint.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény befogadó nyilatkozatát, valamint gondozási szükséglet felmérését követően a polgármester beutaló határozatban kezdeményezi a személyes gondoskodás megfelelően szakosított bentlakásos formájának megkezdését.

(6) A beutaló határozat meghozatalát, illetve az arra való visszajelzést követően a szakosított szociális intézmény és a beutalt személy, illetve családja az önkormányzat bevonása nélkül folytatja tovább az intézményi elhelyezés folyamatát.

12. Közfoglalkoztatás

24. §

Isaszeg Város Önkormányzata a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló jogszabály rendelkezései alapján közfoglalkoztatást szervez.

III. Fejezet

13. Szociális alapszolgáltatások

25. §

(1) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban személyes gondoskodást) biztosít. Az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére

a) saját otthonukban és lakókörnyezetükben,

b) önálló életvitelük fenntartásában, valamint

c) egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó

problémáik megoldásában.

(2) Isaszeg Város Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás formái:

a) az étkeztetés,

b) a házi segítségnyújtás,

c) a családsegítés,

d) a nappali ellátás

(3) A szociális alapszolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelem tartalmazza

a) az ellátást igénylő személynek és az ellátás megállapítása során az Szt. vagy a települési önkormányzat rendelete alapján figyelembe vett személynek az Szt. 18. § a) pontjában vagy 18/A. § a) pontjában, valamint a Gyvt. 138. § (1) bekezdésében szereplő adatait,

b) az ellátást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását,

c) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat,

(5) Ha az ellátást hajléktalan személy igényli, a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy mi az életvitelszerű lakcíme.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az Isaszegi Humánszolgáltató Központ vezetőjénél (továbbiakban intézményvezető) lehet benyújtani.

(7) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. Az „egyedül álló” fogalom meghatározásánál a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások esetében, a jövedelemmel nem rendelkező kérelmezők személyi térítési díjának megállapításakor környezettanulmányt kell készíteni, melyet a szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény végez el.

(9) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(10) A szociális és gyermekjóléti szolgáltatást végzők, valamint a szociális illetve a gyermekjóléti ellátásban részesülők jogaira a Szt. rendelkezései az irányadóak.

(11) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről a személyes gondoskodás iránti kérelemről döntési joggal rendelkező intézményvezető dönt, és az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban köt megállapodást. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

(12) Nem kell megállapodást kötni családsegítés esetén.

(13) A megállapodás tartalmazza

a) az igénybe vett szociális ellátás megnevezését, kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), szakápolási központ esetén a szakápolás határidejét,

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

(14) Az ellátás megszűnésének, megszüntetésének módjait az Szt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A felmondási idő, ha a megállapodás másként nem rendelkezik alapszolgáltatás esetén tizenöt nap.

(15) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy [a c)–e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy]

köteles megfizetni.

(16) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(17) A személyi térítési díj megállapításának feltételeinek meghatározására a Szt. ide vonatkozó rendelkezései az irányadók. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem

a) 30%-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak,

esetében.

(18) Térítésmentesen kell biztosítani

a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást,

b) a családsegítést,

c) hajléktalan személyek részére a nappali ellátást.

(19) A (18) bekezdés szerinti szolgáltatások esetén intézményi térítési díjat nem kell megállapítani.

(20) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet

kell figyelembe venni.

(21) Az intézményvezető a szociális alapszolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően, valamint a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.

(22) Amennyiben a szociális alapszolgáltatás igénylő, az intézményvezetőtől kapott tájékoztatás szerinti személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a szolgáltatást megalapozó megállapodás aláírása előtt, a fenntartóhoz fordulhat. A térítési díj módosításáról szóló kérelmét Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez címezve kell benyújtani az intézményvezetőnél.

(23) Az intézményvezető a kérelem benyújtását követő soron következő Képviselő-testületi ülésre beterjeszti a kérelmet a fenntartóhoz, majd a döntésről értesíti a kérelmezőt az étkeztetés igénybevételének mielőbbi megkezdése érdekében.

(24) Ha a fenntartó a térítési díj összegét csökkenti, vagy elengedi, úgy az intézményvezető a fenntartó döntése szerinti térítési díj feltüntetésével megállapodást köt a kérelmezővel legfeljebb egy év időtartamra.

(25) A személyi térítési díj összege felülvizsgálandó

a) a megállapítás időpontjától függően, évente egy alkalommal, illetve

b) az időponttól függetlenül, ha az ellátott jövedelme

ba) olyan mértékben csökken, hogy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

bb) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(26) A (25) bekezdés esetében a jövedelem felülvizsgálatát

a) az a) pont esetében a megállapodás megkötését követő egy év elteltét követő 30 napon belül,

b) a ba) pont esetében a bejelentést követően 5 napon belül,

a bb) pont esetében a bejelentést követő 30 napon belül

el kell végezni.

(27) A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontja a felülvizsgálat lezárását követő hónap első napja. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően – jövedelem és vagyon hiányában – térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.”

Étkeztetés

26. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, akik az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon nem tudnak gondoskodni, különösen:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(3) A (2) bekezdés szerint biztosított étkeztetésről Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a TS Gastro Kft.-vel kötött szolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(4) A (2) bekezdés szerint biztosított étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet formanyomtatványon, az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki írásos megállapodást köt az ellátottal.

(5) Az ellátás módja:

a) étkezés elvitele saját erőből,

b) étkezés házhoz szállítással, házi segítségnyújtás keretében

c) helyben fogyasztással.

(6) Az intézményi térítési díj összegét és a személyi térítési díj megállapításának módját e rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Az étkeztetés személyi térítési díja megállapításának alapja a Szt. vonatkozó rendelkezései.

a) 0% térítési díj, ha az igénybe vevő jövedelme 0 Ft.

b) 10% a térítési díj, ha az igénybe vevő havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160%-át.

c) 30% a térítési díj, ha az igénybe vevő havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át.

d) 60% a térítési díj, ha az igénybe vevő havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.

e) a d) pontban megjelölt jövedelemhatár felett a térítési díj, az étkezési költség 100%-a.”

Házi segítségnyújtás

27. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani a Szt. rendelkezései szerint az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A Szt.-ben meghatározottak szerint biztosítandó házi segítségnyújtásról Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ útján gondoskodik, mely intézmény a házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálja a gondozási szükségletet.

(3) A Szt.-ben meghatározottak szerint biztosított házi segítségnyújtás igénybevételére irányuló kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani az intézményvezetőnél, aki a szolgáltatás nyújtására írásos megállapodást köt az ellátottal. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapotról szóló háziorvosi igazolást.

(4) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni, a rendelet 1. sz. mellékletében írt intézményi térítési díjak alapul vételével. A házi segítségnyújtás intézményi térítési díjának alapja a Szt.-ben foglalt rendelkezések. A személyi térítési díj az ellátottak jövedelme alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra:

a) 0 Ft/óra a térítési díj, ha az igénybe vevő jövedelme 0 Ft.

b) 150 Ft/óra a térítési díj, ha az igénybe vevő jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át,

c) 300 Ft/óra a térítési díj, ha az igénybe vevő jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 350%-át,

d) a b) pontban megjelölt jövedelemhatár felett a térítési díj 450 Ft/óra.

(5) A házi segítségnyújtás keretében végzett étel házhozszállítását annak lehet biztosítani, aki a háziorvos igazolása, valamint a szociális ellátást nyújtó intézmény környezettanulmánya szerint arra rászorult, különös tekintettel egészségi állapotára, valamint arra, hogy a kérelmező egyedül élő-e, rendelkezik-e tartási szerződéssel. E körülmények fennállását az intézményvezető évente, vagy szükség szerint felülvizsgálja.

(6) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését, és ellátása nem veszélyezteti a gondozási szükséglettel rendelkező lakosok megfelelő ellátását.

Családsegítés

28. §

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott, a Szt. szerint biztosított szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik a Szt. szerinti intézmények, szervezetek és személyek közreműködésével.

(3) A családsegítést Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ útján biztosítja.

Nappali ellátás

29. §

(1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

(2) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nappali ellátást nyújtó intézmény közül Idősek Klubját működtet az az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ útján, annak kidolgozott szakmai programja alapján, a Szt. rendelkezései szerint.

(3) A nappali ellátásra irányuló kérelmet, formanyomtatványon az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki írásos megállapodást köt az ellátottal. A kérelemhez jövedelemigazolást (a tárgyév elején a nyugdíj összegéről kiállított igazolás) kell csatolni.

(4) A nappali ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

IV. Fejezet

Gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások

30. §

„(1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások és hatósági intézkedések biztosítják a Gyvt. alapján.

(2) A gyermekvédelmi ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik a Gyvt ide vonatkozó rendelkezési alapján.

(3) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Gyvt. az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli.

(4) A gyermekvédelmi ellátásra irányuló jogviszony keletkezését a települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetében az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

(5) Az intézményvezető a döntésről értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni.

(6) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (4) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt.

(7) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének a megkezdése előtt az intézményvezető a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(8) Nem kell az (7) bekezdés szerint megállapodást kötni

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b) alternatív napközbeni ellátás,

esetén.

(9) A (7) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) a gyermek, fiatal felnőtt számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját,

d) a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az ellátás megszüntetésének módjait,

f) a gyermek és törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt személyazonosító adatait,

g) az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyilatkozatát a Gyvt. 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.

(10) Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője írásban kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(11) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.

14. Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások

Gyermekétkeztetés

31. §

Isaszeg Város Önkormányzata isaszegi bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermek/ek részére, természetbeni ellátásként, a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést biztosít a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén, a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő kérelmére a köznevelési intézményekben.

A gyermekétkeztetés igénybevételéért, az önkormányzat étkezési térítési díjak megállapításáról szóló rendeletében meghatározott összegben kell térítési díjat fizetni.

Az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.

Isaszeg Város Önkormányzata a Gyvt. vonatkozó rendelkezésében foglaltak szerint a bölcsőde, és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában a vonatkozó jogszabály szerinti nyári szünet és tanítási szünetek időtartama alatt szünidei gyermekétkeztetést biztosít.

(5) A (1) bekezdés szerint biztosított étkeztetésről Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a TS Gastro Kft.-vel kötött szolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(6) A (1) bekezdés szerint biztosított étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet formanyomtatványon, a TS Gastro Kft. által kijelölt személynél és módon kell benyújtani, aki írásos megállapodást köt az ellátottal.

(7) A tényleges étkezési napok elszámolásáról az adott hónap gondozási, nevelési napjainak és az étkezés típusának figyelembe vételével a TS Gastro Kft. számol el a szolgáltatást igénybe vevő felé.

Intézményi gyermekétkeztetés

32. §

(1) Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében

a) a bölcsődében lévő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,

b) az óvodás gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési, valamint az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést

kell biztosítani.

¹⁶(2) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében, valamint az óvodákban látja el, továbbá a nyári szünidő alatt meghatározott időtartamban alternatív gyermekfelügyeletet biztosít.

Ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés

33. §

Isaszeg Város Önkormányzata az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen vagy kedvezményesen a Gyvt. rendelkezése szerinti szabályozásnak megfelelően nyújtja.

Az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.

Szünidei gyermekétkeztetés

34. §

Isaszeg Város Önkormányzata a szünidei gyermekétkeztetést a Gyvt. rendelkezése szerinti szabályozásnak megfelelően nyújtja az isaszegi bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Gyvt. szerint meghatározottak szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére.

(2) Isaszeg Város Önkormányzata az időközi szünetek valamennyi munkanapjára, a nyári szünetben a jogszabályban előírt legkevesebb munkanapra ingyenes étkezést biztosít.

(3) A szünidei gyermekétkeztetés iránti kérelmet – erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – az Isaszegi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Szociális Irodája részére kell benyújtani.

15. Gyermekjóléti szolgáltatás

35. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez a Gyvt. és a Szt. ide vonatkozó rendelkezései alapján.

(3) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Gyvt. szerinti gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ intézményi keretében látja el.

16. Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátás

Gyermekek napközbeni ellátása

36. §

„(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását, és étkeztetését kell megszervezni, azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő- piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében, valamint az óvodákban látja el.

(3) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nyári szünidő alatt 4 hét (20 munkanap) időtartamban alternatív gyermekfelügyeletet biztosít isaszegi lakhelyű, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, általános iskolás diákok részére az Isaszegi Humánszolgáltató Központon keresztül, a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátásként amennyiben a település iskoláiban tárgyév március 31-ig meghirdetett felhívásra:

a) az ellátás pénzügyi feltételeit vállalni kívánó,

b) az ellátás időtartamát legalább 75 %-ban igénybe vevő,

c) augusztus 31-ig alsó tagozatos, vagy legfeljebb 6. osztályos, és alsó tagozatos testvérével együttesen igénylő

d) legalább 20 fő jelentkezése történik meg.

(4) A jelentkezés módja az iskolákba kiküldött jelentkezési lapon történik, melyek leadása a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Szociális Irodájában lehetséges tárgyév április 15-ig.

(5) A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Szociális Irodája, az ellátás biztosításáról szóló évenkénti döntés meghozatalára előkészíti a Képviselő-testületi tárgyévi áprilisi ülésére a jelentkezőkről készített jelentést, majd a döntésnek megfelelően tájékoztatja a jelentkezőket, illetve a szolgáltatást végző intézményt.

(6) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete az ellátás biztosításához a szükséges szerződéseket évente aktualizálja a felmerülő szükségletek alapján.

(7) A napközbeni gyermekfelügyelet módja alternatív gyermekfelügyelet, melynek szakmai irányítását az Isaszegi Humánszolgáltató Központ, a szervezési feladatait a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Szociális Irodája látja el.

16. Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátás

Gyermekek napközbeni ellátása

36. §

(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását, és étkeztetését kell megszervezni, azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő- piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében, valamint az óvodákban látja el, továbbá a nyári szünidő alatt meghatározott időtartamban alternatív gyermekfelügyeletet biztosít.

a) az ellátás pénzügyi feltételeit vállalni kívánó,

b) az ellátás időtartamát legalább 75 %-ban igénybe vevő,

c) augusztus 31-ig alsó tagozatos, vagy legfeljebb 6. osztályos, és alsó tagozatos testvérével együttesen igénylő

d) legalább 20 fő jelentkezése történik meg.

(4) A jelentkezés, az iskolákba kiküldött jelentkezési lapon történik, melyek leadása a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Szociális Irodájában lehetséges tárgyév április 15-ig.

(6) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete az ellátás biztosításához a szükséges szerződéseket évente aktualizálja a felmerülő szükségletek alapján.

Bölcsőde

37. §

Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható, a Gyvt. rendelkezésében meghatározott koráig.

Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a bölcsődei gondozási díjat a rendelet 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(4) A szülő által már befizetett gondozási díj többletet azon napok tekintetében, amikor a gyermek valamilyen oknál fogva hiányzott a bölcsődéből és a távolmaradását a szülő a hiányzás napján bejelentette, a következő hónapban a díjfizetés alkalmával be kell számítani. Amennyiben a díj beszámítása nem lehetséges, vissza kell fizetni a kötelezett számára.

V. Fejezet

17. Szociális tervek

Szociálpolitikai kerekasztal

38. §

(1) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. alapján települési szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, amely a település szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását segíti elő, illetve az abban foglaltak végrehajtását kíséri figyelemmel.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

²¹(3) Isaszeg Város szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testülete és bizottságai,

b) Isaszeg város közigazgatási területén működő köznevelési intézmények képviselői,

c) Isaszegen szociális intézményeket, ellátásokat fenntartók képviselői (Egymást Segítő Egyesület, Emberséggel az Emberért Egyesület),

d) Isaszegi nyugdíjasokat tömörítő szervezetek,

e) Isaszeg önkormányzat közigazgatási területén működő egészségügyi intézmények, szolgáltatók képviselői,

f) Isaszegi Humánszolgáltató Központ képviselője,

g) egyházak képviselői,

h) nemzetiségi önkormányzat/ok elnöke/i.

(4) A szociális kerekasztalt Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő- testületének Szociális Bizottsága elnöke vezeti, a kerekasztal szervezési teendőit a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája látja el.

Szolgáltatástervezési koncepció

39. §

Szociális Bizottság a településen élő és szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, mely koncepciót Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2 évente felülvizsgálja, aktualizálja és véleményezteti.

Helyi Esélyegyenlőségi Program

40. §

(1) Isaszeg Város Önkormányzata az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségek előmozdításáról szóló törvény szerint a rendelkezésre álló információk alapján elfogadta Isaszeg Város Helyi Esélyegyenlőségi Programját (továbbiakban HEP), amely elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat.

(2) A HEP kialakításában közreműködik a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája.

(3) A program személyi és területi hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre, melyek vállalják a HEP megvalósításában a közreműködést.

(4) A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítéséről szóló beszámolót évente kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A Képviselő- testület öt évente vizsgálja felül a HEP-ben meghatározott célokat és feladatokat.

Települési egészségterv

41. §

(1) Az egészségterv összetett, a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló terv. Elkészítésében, illetve megvalósításában minden érintett (a lakosság, az állami és civil szervezetek, a helyi önkormányzat, illetve más hatóságok, az egészségügy, az oktatási intézmények) egyenrangú félként vesz részt.

(2) Az egészségterv elkészítése és megvalósítása illeszkedik ahhoz a Magyarország Alaptörvényében rögzített alkotmányos joghoz, mely szerint: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”.

(3) Az Egészségterv kialakításában közreműködik a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája.

(4) Az egészségterv személyi és területi hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre.

(5) Az egészségtervben megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselő-testület kétévente felülvizsgálja.

Idősügyi Stratégia

42. §

Isaszeg Város Önkormányzata elfogadta Isaszeg Város Idősügyi Stratégiáját, amely elemzi a településen élő idősek helyzetének alakulását, és meghatározza az idősek életét elősegítő célokat.

Az Idősügyi Stratégia kialakításában közreműködik a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája.

(3) Az Idősügyi Stratégia személyi és területi hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre.

(4) Az Idősügyi Stratégia által megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselő-testület kétévente felülvizsgálja.

VI. Fejezet

Finanszírozási szabályok

18. A szociális ellátások, és a gyermekek védelmének főbb finanszírozásának egyes szabályai

43. §

(1) A szociális ellátások finanszírozására a szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az Önkormányzat hozzájárulása biztosítja.

(2) A gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az Önkormányzat hozzájárulása biztosítja.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

44. §

(1) Ez a rendelet -a (2) bekezdésben foglalt kivétellel- 2018. február 21-én 17 órakor lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet 4. §-a 2018.03.01-én lép hatályba, és a már megállapított, jelenleg érvényben lévő ellátásokra is érvényes.

Tóthné Pervai Katalin Hatvani Miklós

jegyző polgármester

Záradék: a rendelet kihirdetve 2017. március 22-én.

Tóthné Pervai Katalin

jegyző

Nemzeti Jogszabálytár

Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (III.22.) önkormányzati rendelete

A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról

Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (III.22.) önkormányzati rendelete

A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról

2018-02-21-tól 2018-09-18-ig

Mellékletek