Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2018. (IX. 19.) önkormányzati rendelete
Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2018.(IX.19.) önkormányzati rendelete Isaszeg Város településkép védelméről
Hatályos: 2021. 10. 21 14:00Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2018. (IX. 19.) önkormányzati rendelete
Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2018.(IX.19.) önkormányzati rendelete Isaszeg Város településkép védelméről
(Egységes szerkezetben a 15/2021.(X.21.) rendelettel)
Bevezető rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Isaszeg város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe.
(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(4) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a) Alacsony hajlású-tető olyan tető:
aa) amelynek lejtése legfeljebb 10%
ab) amelynek lejtése legfeljebb 5%, vizuálisan a lejtés mértéke nem látható
b) Összetett tető: Többféle lejtéssel és tetőidommal is kialakítható magas-tető
c) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
d) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
e) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
f) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
g) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
h) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
i) más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát
j) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek, intézmények homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
k) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
l) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
1/A. § A településkép védelem önkormányzatokra vonatkozó feladatait a Képviselő-testület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben a Polgármester látja el.
A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladata Isaszeg város építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
A helyi védelem fajtái
3. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely
a) közterületekkel határolt településszerkezetre
b) utcaképre
c) közterületekkel határolt településrészre
terjedhet ki.
(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi területi védelem alá helyezi az 1. számú melléklet 1. fejezetében foglalt településrészeket.
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(5) Az önkormányzat a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. számú melléklet 3. fejezetében meghatározott értékeket.
A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. Helyi védelem alá kerülnek a hatályos HÉSZ-ben, településkép védelmi rendeletben jelenleg is védelem alatt álló elemek.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) az azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó)
c) a kezdeményezés indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) értékvizsgálatot a 4. számú melléklet szerinti tartalommal
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.
(3) A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
(4) A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
(5) Az országos védelem alatt álló örökséget nem lehet helyi védelem alá helyezni. Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
(6) A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
d) a védelem rövid indokolását.
A helyi védett érték fenntartása
5. § (1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.
(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat, ill. megváltozott funkció esetén az érték megjelenését, szerkezetét, szellemi örökségét nem romboló használat.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1) Isaszeg város jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:
a) Ófalu, hagyományos beépítésű falusias területek (MT-1)
b) Főutak településképi szempontból látványérintett, fejlődő arculatú kertvárosias területei (MT-2)
c) Változó megjelenésű lakóterületek (MT-3)
d) Külterületi lakott részek, üdülőterületek, zártkertek (MT-4)
e) Gazdasági hasznosítású területek (MT-5)
f) Beépítésre nem szánt területek (MT-6)
(2) A településképi szempontból meghatározó településrészeket e rendelet 2. mellékletének 2.1. fejezete mutatja be.
Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
7. § (1) A település területén az épületek a természeti környezethez és a domborzathoz alkalmazkodó, a kertvárosi környezethez, a kialakult települési karakterhez illeszkedő építészeti kialakítással, tömegformálással, építészeti részletképzéssel, anyag- és színhasználattal valósuljanak meg.
(2) MT-1, MT-2, MT-3 területen magastetőn szálcement hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes hullámlemez vagy fém hullámlemez nem alkalmazható közterületről látható módon.
(3) A település teljes területén kerülni kell az alapszínek harsány, neonos hatású változatú homlokzat színezését az épület teljes felületén. Élénk színek alkalmazása kisebb, a teljes felület 25%-ánál kisebb, homlokzati felületek esetén lehetséges.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8. §
(1) Az Ófalu területén (MT-1)
A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
9. § (1) Az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b) a természetes anyagú köztárgyak,
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló természetes anyagú műtárgyak,
helyezhetők el.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
10. § (1) A település beépítésre szánt területén és természetvédelmi területen, illetve annak védőterületén új nagy-, és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.
(2) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése a belterületen csak a környezetbe illeszkedő módon létesíthető.
(3) Új légvezeték hálózat meglévő oszlopsorra illesztve vezethető, amennyiben az adott területen már van légvezeték hálózat.
(4) A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
11. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelettel összhangban történhet, úgy, hogy a már kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán, tornyokon, kéményeken és egyéb tetőszerkezetből kinyúló építményrészeken – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) A beépítésre szánt területeken a hirdetési és reklámcélú építményrész, ilyen szerkezet, reklám-, cég-, vagy címtábla legfeljebb 1,0 m2 felülettel létesíthető, úgy, hogy kisebb oldalmérete legalább 0,8 m. Saroktelkek kerítésein nem helyezhetők el reklámcélú szerkezetek a közlekedésbiztonsági belátási-háromszögbe eső szakaszokon.
(4) A település területén CityLigth és CityBoard tipusú hirdetőberendezés csak egyetértő településképi vélemény birtokában helyezhető el.
(5) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni. Autóbuszváró pavilon környezetében egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag (80 lumen/Watt) mértéket meghaladó hatékonyságú, (statikus meleg fehér színű) fényforrások használhatók. A fényforrások elhelyezésénél kerülni kell a települési fényszennyezés fokozását, időkapcsoló használata a működtetés során indokolt.
(7) Reklám csak állandó tartalommal tehető közzé, villódzó, változó tartalmú és fényintenzitású reklám eszköz nem alkalmazható.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(9) Temetők területén, kerítésén az üzemeltetésre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül, reklámhordozó nem helyezhető el.
(10) Egyedi tájérték környezetében, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
(11) Templomok 50 m-es környezetében semmilyen reklámhordozó nem helyezhető el.
Reklám közzététele közterületen
12. § (1) E rendelet 3.1. melléklete szerinti, közterületen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése lehetséges.
(2) E rendelet 3.2. melléklete szerinti, közterületen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. A 3.2. melléklet pontjaiban meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.
(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
13. § (1) E rendelet 3.2. mellékletében meghatározott közterületen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.
(2) E rendelet 3.2. mellékletében meghatározott közterületen létesített funkcionális célú utcabútor esetén az utcabútor felülete sem vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
14. § (1) Isaszeg közigazgatási területén kizárólag időtálló anyagokkal épülő utasváró létesíthető.
(2) Isaszeg közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.
(3) Isaszeg közigazgatási területén a 3.3. mellékletben meghatározott közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőtábla létesíthető. Közművelődési célú hirdetőtábla reklám közzétételére igénybe vehető felülete a két négyzetmétert nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a helyi társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk;
(5) Az információs célú berendezés felülete nem vehető igénybe reklám közzétételére.
Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
15. § (1) Isaszeg közterületein állandó és változó tartalmat is megjelenítő reklámhordozó eszközök helyezhetők el.
(2) Egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el reklámhordozó eszköz, kivéve a 0,5 m2 alatti cégéreket.
Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
16. § (1) A polgármester jelentősnek minősített helyi eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb együttesen naptári évente két hét időtartamra, a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője a reklám elhelyezés szabályaitól való eltérést településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
17. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára, legfeljebb 6 hónap időtartamra, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
Rendelkezés a szakmai konzultációról
18. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely.
a) új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az az építmény vonatkozásában közterületről látható módon, a településkép szempontjából megváltoztatja:
aa) a telepítési módot,
ab) a szintszámot vagy az épület legmagasabb pontját,
ac) a kerti építményeket, műtárgyakat,
ad) az építmény anyaghasználatát,
ae) az építmény homlokzatának kialakítását, tömegformálását,
af) a kerítés kialakítását,
b) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt egyszerű bejelentés esetén az elektronikus tárhelyre való feltöltés előtt kell kérni, egyéb esetekben legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.
(6) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához és az egyszerű bejelentési dokumentációhoz kell csatolni.
(7) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.
A véleményezési eljárással érintett építmények köre
19. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek közül építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
c) meglévő építmény településképet érintő átalakítására
irányuló, építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt, azokban az esetekben, amelyeknél a meglévő épület bővítése, átalakítása az utcaképben, településképben vagy tájképben közterület felől meghatározó látványt nyújt.
A véleményezési eljárás részletes szabályai
20. § (1) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ETDR), melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(3) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész készíti elő, a polgármester a véleményét a települési főépítész véleménye alapján adja ki.
(4) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(5) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy nem javasolja.
(6) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek és (pdf formátumban) a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
(7) A polgármester településképi véleményének érvényességi ideje:
a) építési engedélyezési eljárásban az engedély érvényességi ideje,
b) egyéb esetben a kiadmányozástól számított két év.
(8) A településkép védelmi eljárás előtt főépítészi szakmai konzultációt kell tartani.
A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
21. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: a reklám-elhelyezési kormányrendelet) szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése esetében.
(3) Jelen rendelet előírásait a reklám elhelyezési kormányrendeletben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
A bejelentési eljárás részletes szabályai
22. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 6. számú melléklete. A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező kérelmét 8 nappal a tevékenység megkezdése előtt, papír alapú dokumentációként nyújtja be.
(2) A dokumentáció tartalmát a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.
(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel, vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.
(4) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.
(5) A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(6) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
(8) A településképi bejelentési eljárás díj és illetékmentes.
A településképi kötelezési eljárás
23. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében
aa) ha az építmény vagy környezete nem felel meg a településkép védelmi rendelet előírásainak,
ab) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ac) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,
ad) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.
b) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén, amennyiben a megvalósult állapot nem felel meg a településkép védelmi követelményeknek.
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében,
d) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.
(3) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
24. § (1) A kötelezett, ha nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, egyszeri felszólítás után 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírsággal sújtható
(2) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
25. § (1) A településképi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg
(2) Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(3) A településképi bírságról hozott határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható az Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a soron következő rendes ülésén hozza meg.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja: közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel
(5) A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint.
Hatálybalépés
26. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
27. § E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.
Záró rendelkezések
28. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete Isaszeg Város településkép védelméről.
1. melléklet
A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
A helyi területi védelem alatt álló területek bemutatása (térképi bemutatás a 7. sz. mellékletben)
A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”
![](/download/339/resources/EJR_39053684-image1.png)
![](/download/339/resources/EJR_39053685-image2.png)
Kossuth utca, Ady utca, Rákóczi utca
Templom utca
Óvodák
Iskolák
Művelődési ház
Polgármesteri Hivatal
Helyi védelem alá helyezéshez szükséges értékvizsgálat részletes tartalmi követelményei.
A védelem alá helyezendő érték azonosító adatlapja:
-sorszám
-cím
-helyrajziszám
-jelenlegi védelmi státusz
-javasolt védelmi státusz
-jelenlegi rendeltetés
-az érték környezetének leírása
-védendő érték rögzítése, megállapítása
-fenntarthatóság, értékmegőrzés szükséges eszközei
iktatószám:…….
EMLÉKEZTETŐ
Településképi szakmai konzultációról
BEJELENTÉS
Településképi bejelentési eljáráshoz
![](/download/339/resources/EJR_39053686-image3.png)
![](/download/339/resources/EJR_39053687-image4.png)
![](/download/339/resources/EJR_39053688-image5.png)
![](/download/339/resources/EJR_39053689-image6.png)
![](/download/339/resources/EJR_39053690-image7.png)
![](/download/339/resources/EJR_39053691-image8.png)
![](/download/339/resources/EJR_39053692-image9.png)