1. § (1) Isaszeg Város Önkormányzata a köztemető fenntartására vonatkozó kötelező feladatáról az Isaszegi Római Katolikus Egyházközség (továbbiakban: Egyház) tulajdonában lévő köztemetőben kegyeleti közszolgáltatási szerződések keretében gondoskodik.

(2) A rendelet hatálya Isaszeg Város közigazgatási területén az Egyház tulajdonában lévő 2 hrsz-ú köztemetőre terjed ki.

(3) E rendeletet kell alkalmaznia a köztemető tulajdonosának, a köztemető fenntartását, üzemeltetését ellátó személynek (szerveknek), valamint a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek (továbbiakban: temetkezési szolgáltatók), továbbá mindazoknak, akiknek a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek ellátása során, azzal összefüggésben jogai keletkeznek, és reá kötelezettségek hárulnak.

(4) A rendelet szabályait kell alkalmazni a megváltott, de a megváltás időtartama alatt be nem temetett temetési helyekre is.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) Isaszeg Város közigazgatási területén köztemető létesítéséről, bővítéséről, temető vagy temetőrész lezárásáról, megszüntetéséről, kiürítéséről, újra használatba vételéről Isaszeg Város Önkormányzata gondoskodik a város települési rendezési tervének, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

(2) A köztemető fenntartásáról az Egyház, mint tulajdonos, valamint az Önkormányzat kegyeleti közszolgálati szerződés alapján és keretein belül gondoskodik.

(3) A köztemetőn belül létesített ravatalozó és annak eszközei fenntartását, üzemeltetését a Fény-Alkony Kft. kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján és keretein belül látja el.

4. § (1) A köztemető területén az Önkormányzat utakat, ravatalozót, a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, a temető bekerítés vagy élő sövénnyel való elhatárolást, vízvételi lehetőséget, illemhelyet és hulladéktárolót a kegyeleti közszolgálati szerződések alapján biztosítja.

(2) A temetőn belüli utak rendszeres karbantartását, takarítását, sár- és síkosság-mentesítését az Egyház temetőgondnoki feladatainak ellátása során biztosítja.

5. § (1) A köztemetőben az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására szolgáló ravatalozónak mind külső, mind belső ravatalozásra is alkalmasnak kell lennie.

(2) A ravatalozó üzemi helyiségeinek és a búcsúztatásra szolgáló helyiségének elkülönítése érdekében a leválasztást úgy kell megoldani, hogy a gyászszertartás zavartalansága biztosított legyen.

6. § (1) A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a Fény-Alkony Kft. - a közegészségügyi és higiéniai előírásoknak megfelelő módon - köteles gondoskodni.

7. § (1) A köztemetőt sírhelytáblákra (parcellákra), a sírhelytáblákat sorokra, a sorokat pedig számozott sírhelyekre kell felosztani. A sírhelytáblákat (parcellákat) a helyszínen, a sorokat és a temetési helyeket a nyilvántartó könyvben kell számozni.

(2) Az egyes sorokban a temetési helyeket az Egyház jelöli ki.

(3) A Egyház a köztemetőről köteles térképet (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A temetőtérképet a temető bejáratánál, hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

8. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(3) A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az Egyház gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója. A kiadás tényét a nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(4) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna, részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerinti sorrendben, az elhalthoz legközelebb álló hozzátartozótól kell beszereznie.

9. § (1) A temetkezésre használt helyek a köztemetőben a következők lehetnek:

(2) Jogi személy a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben temetési helyet csak abból a célból válthat meg, hogy oda a saját halottjának tekintett elhunyt személyt, vagy a jogi személlyel munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban állt természetes személy elhunyt holttestét vagy hamvait helyezze el. A jogi személy a temetési hely felett - lemondó nyilatkozata alapján – nem rendelkezhet.

10. § (1) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a sírhelytáblát még nem zárták le, és a később eltemetett részére sírhely esetén a 25 év, urnasírhely esetén a 10 év nyugvási idő biztosítható.

(2) A megváltott sírhelyekbe való temetés esetén a sírhelyet a hátralévő érvényességi időt figyelembe véve, részarányosan kell újra váltani.

11. § (1) A köztemetőben levő sírhelyek méretei:

(2) Földbe temetett urnasírhely:

12. § (1) A kriptába elhelyezhető koporsók mennyisége a kripta méretétől függően, az építési engedélyben meghatározott mennyiség szerint.

(2) Földbe temetett koporsók mennyisége:

(3) Urna elhelyezések esetén:

13. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel használható, vagy újonnan létesíthető. A sírjel magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(2) A sírjelek és tartozékai tervét (vázrajzát) a temető gondnokának az elhelyezés előtt be kell mutatni. A síremlék helyének kitűzését a temető gondnoka végzi el a helyszínen a vállalkozó jelenlétében. A 12. § (5) bekezdésben foglalt szabályokat a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(3) A sírok fölé épített szegélykő, sírjel nem terjedhet túl a rendelkezési jog jogosultja által megváltott temetési hely területén. A síremlék és a szegélykő kizárólag visszabontható technológiával készülhet.

(4) A temetési helyen nem ültethetők ki 1 méternél magasabbra növő fák, cserjék, bokrok. Az engedély nélkül ültetett 1 méternél magasabbra növő fákat, cserjéket, bokrokat a temető gondnoka eltávolíttathatja.

(5) A temetőben történő munkavégzést - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni.

(6) A sírok fölé emelt sírjelek,helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosultat terhelő kötelezettség, melyre a temető üzemeltetője megfelelő határidő tűzésével felszólíthatja, illetve az állékonyságot, a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén a helyreállításra köteles felhívni a rendelkezésre jogosultat. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. A sírjel helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(7) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult az életveszélyessé vált síremléket, a felszólítás ellenére nem állítja helyre, akkor a közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető gondnoka szünteti meg.

(8) A köztemető tisztasága és rendje érdekében sír áthelyezések, új síremlék állítása miatt - vagy más módon - feleslegessé vált sírjelek, sírkőmaradványok elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja a munkálatok befejezése után azonnal köteles intézkedni.

(9) A sírbontás megkezdése előtt a rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó köteles a temető gondnoknak bejelentést tenni. Be kell jelenteni továbbá, ha a síremlék elbontása mellett új síremlék felállítására is sor kerül, s az új síremlék felállítása után intézkedni kell a sírkőmaradvány, törmelék elszállításáról. Amennyiben új síremlék állítására nem kerül sor, úgy az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követően azonnal gondoskodni kell a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról.

(10) Az Egyház az elhanyagolt, elgyomosodott, s ezáltal a környezetet is veszélyeztető sírhelyeknél a rendelkezési jog jogosultjával szemben eredménytelen írásbeli felszólítását követően eljárással élhet.

(11) A lejárt és újra nem váltott, vagy újra nem váltható síron lévő síremlékről a temető üzemeltető az újraváltásra meghirdetett határidő leteltét követően köteles tájékoztatni a sírhely felett korábban rendelkezésre jogosultat - vagy a nyilvántartásban fellelhető utolsó betemetés megrendelőjét – sírjelen elhelyezett figyelmeztető felirattal a síremlék bontására és elszállításával kapcsolatos kötelezettségére. Ha a tulajdonos fenti figyelmeztetése ellenére a kötelezett a sírhely lejártát követő 1 éven belül sem tett eleget kötelezettségének, a síremlék lebontható és értékesíthető. A síremlék bontásáról, értékesítéséről és annak eredménytelensége esetén megsemmisítéséről az Egyház köteles nyilvántartást vezetni és azokat öt évig megőrizni. Az értékesítésből származó bevételnek a bontás és a tárolási díj összegén felüli részét ezen időtartamon belül az írásban figyelmeztetett kötelezett részére vissza kell fizetni.

(12) Az exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket, törmeléket, a rendelkezésre jogosult vagy meghatalmazottja (megrendelő) a bontást követően azonnal köteles elszállíttatni.

14. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta és a nyilvántartásban szerepel. A rendelkezési jog kiterjed a temetési hely használata mellett a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog:

(3) A temető, temetkezési hely tulajdonosának az eltemettetővel kötött megállapodása a (2) bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb használati időt is megállapíthat. A temetkezési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítása (újraváltás) esetén a meghosszabbítás legrövidebb időtartama nem lehet kevesebb a (2) bekezdésben foglaltaknál.

(4) Ha a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott sírhelyek használati időtartama alatt nem történik újabb koporsós betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani.

(5) A sírbolt újraváltásával kapcsolatos eljárásra a Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(6) A temetési hely feletti rendelkezési jog újraváltással meghosszabbítható, s ez esetben a meghosszabbítás legrövidebb időtartamára a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadók. A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

(7) Az újraváltás csak akkor tagadható meg, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult írásbeli nyilatkozatot kérhet.

(8) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik. Emellett megszűnik a rendelkezési jog - a jogosult és az Egyház között létrejött megállapodás alapján - a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetőleg elhamvasztásával is, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(9) Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változhat, ha az áthelyezés indokolt esetben, az Egyház költségére történik.

(10) Ha a rátemetést megrendelő nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, akkor teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek megfelelő engedélyt kell bemutatnia és leadnia az Egyháznak.

(11) Az elhunytat az elhalálozás idejének sorrendje szerint a következő sírhelyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben az Egyház ettől eltérhet.

15. § (1) A köztemető üzemeltetését a törvényben, kormányrendeletben, a jelen önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésekben meghatározottak szerint kell ellátni. A köztemető üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kell a látogatók számára a temetők használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését.

(2) Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat az Önkormányzat a fenntartó Egyház és a Fény-Alkony Kft. között létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződések tartalmazzák,

(3) A vonatkozó jogszabályok, a kegyeleti közszolgáltatási szerződés és jelen rendelet keretei között a köztemetőben az Egyház:

(3) Fény-alkony Kft. az Önkormányzattal kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés értelmében:

(4) Önkormányzat gondoskodik a köztemető területén a hulladék összegyűjtéséről és elszállíttatásáról.

16. § (1) A köztemetőben polgári és egyházi szertartás szerint történő temetés egyaránt biztosítható.

(2) A köztemetőben – származástól függetlenül, valamint felekezethez való tartozás nélkül, diszkrimináció mentesen – bármely személyt el lehet temetni.

17. § (1) A köztemetőbe szállított halottat csak az azonosság megállapítása és az okmányoknak a Fény-Alkony Kft. részére történő átadása után lehet eltemetni. Azonnali temetés hiányában gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban történő elhelyezésről.

(2) Ha Fény-Alkony Kft. az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti, és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

(3) Az elhunyt átvétele a temető halottasházában csak az előírt szállítási okmányok alapján lehetséges. Az átvétel során az azonosító cédulákon szereplő adatoknak a megrendelés és a halottvizsgálati okmányok adataival egyezniük kell. Az átvétel tényét és időpontját a kísérő iratokon igazolni kell.

(4) A halottátvevőnek a tételes átvételt követően a halott-átvételi naplóban kell rögzíteni az átvétel időpontját, a halott teljes nevét, azt, hogy honnan szállították be az elhunytat, és a beszállítást végző vállalkozó nevét.

(5) Amennyiben az átvételnél megállapítást nyer, hogy a halotton ékszer, nemesfémből vagy drágakőből készült tárgy van, azokat a testről el kell távolítani és ezt a tényt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

18. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

(2) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerinti önkormányzat polgármestere – köztemetés keretében - gondoskodik.

19. § (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha:

(2) A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

20. § (1) A köztemetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről az Egyház nyilvántartásokat köteles vezetni. A temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(3) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(4) A holttestmaradványok közös sírba történő helyezése esetén a köztemetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést annak időpontjával és a közös sír megjelölésével kell bejegyezni.

(5) A nyilvántartó könyv adataiba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be. Az Egyház a nyilvántartó könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek.

(6) Az Egyház köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

(7) Az Egyház a nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

(8) A nyilvántartásokba történő bejegyzést időrendi sorrendben kell teljesíteni.

21. § (1) A kegyeleti jog gyakorlásának elősegítése érdekében az Egyház megfelelő tájékoztatást köteles nyújtani a látogatók részére akár egyedi, akár közérdekű ügyben. A temetőben történő eligazodás érdekében az Egyház megfelelő tájékoztató és információs táblákat helyez el.

22. § A létesítmények karbantartásával, felújításával és gondozásával kapcsolatos feladatokat a közegészségügyi és műszaki feltételekre vonatkozó jogszabályi előírások mellett a kegyeleti közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályok szerint, a szerződésben rögzített feltételek szerint kell biztosítani.

23. § (1) A temető az év valamennyi napján, időkorlátozás nélkül látogatható.

(2) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

24. § (1) A temető folyamatos tisztán tartásáról, a rendezett környezet biztosításáról, a növényzet és a közösségi helyek gondozásáról az Egyház gondoskodik.

(2) A sírok, síremlékek gondozása a hozzátartozók feladata. A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése minden látogató kötelezettsége.

(3) A sírhelyek gondozásával kapcsolatban keletkező szemetet a gondozást végző személy csak a kijelölt helyeken – szemetes kosár, beton kaloda – helyezheti el. Avart, elszáradt koszorút és virágmaradványt elégetni tilos.

(4) A temető területén csak a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat – virágot, dísznövényzetet, vázát, mécsest – szabad elhelyezni. A sírhoz tartozóan padot elhelyezni kizárólagosan a temető gondokkal történő előzetes egyeztetéssel lehet. A temető rendjét zavaró tárgyakat az Egyház eltávolítja.

(5) A temetőben a síremléket, kegyeleti tárgyakat, növényzetet rongálni, beszennyezni tilos.

(6) A temető területén a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni és elvinni tilos.

(7) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(8) A temetőkben a gyertyaégetés során ügyelni kell arra, hogy az tűzveszélyt ne okozzon.

(9) A temetők területére állatot bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.

(10) A kolumbárium fülkék előrészén és a sírjeleken a közízlést sértő virágtartók, díszítések vagy feliratok nem helyezhetők el.

(11) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető gondnokával történt előzetes bejelentés után lehet kivinni.

(12) A temetőbe gépjárművel, motorkerékpárral való behajtást az Egyház korlátozhatja. A mozgáskorlátozottak, idős emberek részére a behajtást meghatározott idő keretein belül, a Temetőszabályzatban foglaltak szerint, biztosítja.

(13) Az engedélyezett munkálatokat végzőkre és a szemétszállító járművekre a korlátozás nem vonatkozik.

(14) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért az üzemeltetőt, illetve a tulajdonost anyagi felelősség nem terheli.

25. § (1) A temetőben tervezett munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – a temető gondnoka részére a munkavégzést megelőzően be kell jelenteni.

(2) A temető területén kizárólag csak működési engedéllyel rendelkező vállalkozó dolgozhat.

(3) A vállalkozó köteles a megrendelő figyelmét felhívni a síremlék állítási engedély beszerzésére. Ennek hiányában a munka nem végezhető el.

(4) Síremléket kizárólag csak a sírhely felett rendelkező (sírhely tulajdonosa) állíttathat, vagy javíttathat.

(5) Síremléket csak megváltott sírhelyre lehet állíttatni.

(6) Engedélyt a temetőgondnokkal való méretegyeztetés után, a síremlék megrendelése előtt, a sírhely felett rendelkezőnek kell megkérnie.

27. § Jelen rendelet keretei között az Egyház temetőszabályzatot állapít meg, melynek nyilvánossá tételét biztosítja.

28. § A rendelet 2018. április 18-án 17.00 órakor lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő megrendeléseknél, illetve az azt követően induló ügyekben kell alkalmazni.