Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 03. 21- 2025. 04. 17Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja.
Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) helyben szokásos mód: Isaszeg Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) isaszeg.asp.lgov.hu honlapján történő megjelenítés;
b) melléklet: a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelettel elfogadott része;
c) függelék: tájékoztató jellegű adatokat, információkat tartalmaz;
d) interpelláció: részletesebb tájékoztatás kérése, probléma megfogalmazása, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátásával, vagy az Önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet feladat- és hatáskörébe tartozik;
e) kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű információszerzés, tájékoztatás kérése, amely rövidebb és konkrét.
Alapvető rendelkezések
1. Az Önkormányzat elnevezése, székhelye, működési terület
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:
Isaszeg Város Önkormányzat
Székhelye: 2117 Isaszeg Rákóczi u. 45.
(2) Az Önkormányzat szervei:
a) a polgármester,
b) a Képviselő-testület bizottságai,
c) a polgármesteri hivatal,
d) a jegyző,
e) a társulás.
(3) A Képviselő-testület megnevezése:
Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe:
Isaszegi Polgármesteri Hivatal
2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45.
(5) A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő, névsorukat e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
2. Az Önkormányzati jogok
3. § (1) Az Isaszeg Város Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) előírt kötelező és az önként vállalt helyi önkormányzati feladatokat.
(2) A helyi önkormányzat – a saját vagy a helyi népszavazás döntése alapján – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt közügyekben a helyi önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
(3) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Képviselő-testület bizottságai, társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(4) A Képviselő-testület joga, hogy hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel együttműködési megállapodást kössön.
3. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei
4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.
A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Képviselő-testület bizottsága, a társulás, a polgármester és a jegyző hozhat. Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a 2. sz. függelék tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja minősített többségű döntésével. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) A Képviselő-testület polgármesterre ruházott hatásköreit a 1. melléklet tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület bizottságokra ruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
5. § A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. az önkormányzati képviselő, a polgármester, a nem képviselő bizottsági tag méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a Képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési terv és a településrendezési terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. a helyi önkormányzati vagyon Mötv szerinti ingyenes átruházása, vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
17. amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
4. A Képviselő-testület ülései
6. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Az ülés más helyszínen is megtartható.
(2) A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.
(3) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.
(4) A Képviselő-testület ülésein részt vesznek:
a) szavazati joggal a Képviselő-testület tagjai,
b) tanácskozási joggal a jegyző, aljegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i), a könyvvizsgáló.
(5) A nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i) a nemzetiségi önkormányzatok ülésén meghozott, és a Képviselő-testület előtt írásban kiosztott véleményt ismertetheti(k).
(6) A Képviselő-testület ülésére a polgármester az előterjesztés készítője javaslatára tanácskozási joggal meghívja a napirendi tárgy szempontjából érintett szervezeteket vagy személyeket.
5. Alakuló ülés
7. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a Mötv-ben meghatározott határidőben a polgármester hívja össze. A meghívót, az ülést megelőző 3 nappal kell kézbesíteni. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:
a) A képviselők eskütétele
b) A polgármester eskütétele
c) A polgármester ünnepi beszéde
d) Szükség szerint a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata vagy megalkotása
e) Az alpolgármesterek választása
f) Az alpolgármesterek eskütétele
g) A polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása
h) Az alpolgármesterek illetményének, költségtérítésének megállapítása
i) A bizottságok elnökeinek, tagjainak megválasztása
j) A bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele
(3) Az alakuló ülés előterjesztései közül az alábbiakat kell az ülést megelőző 3 nappal, írásos formában megküldeni:
a) az SZMSZ aktualizálására, megalkotására vonatkozó előterjesztést, amennyiben az az alakuló ülés napirendjén szereplő napirend,
b) a megválasztandó alpolgármesterek személyére tett javaslatot.
A további napirendi pontok előterjesztése szóbeli formában is megtörténhet.
6. Rendes ülés
8. § (1) A Képviselő-testület évenként saját munkaterve alapján, de legalább 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület rendes üléseit minden hónap 3. csütörtöki napján tartja 17 órai kezdettel.
(3) A Képviselő-testület rendes ülése a napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb az ülés napja 21.00 órájáig tart. Az ülés idejének meghosszabbításáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 15 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az ilyen módon összehívott ülés napirendjén az eredeti ülésre tervezett napirendeken túl további napirendek is szerepelhetnek.
7. Rendkívüli ülés
9. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze, indokolt esetben, ha a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot.
(2) A polgármester köteles 15 napon belüli időtartamra rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának, a kormányhivatal vezetőjének az összehívás indokát tartalmazó indítványára, valamint, ha azt jogszabály kötelezően előírja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványnak tartalmaznia kell az összehívás indokát.
(4) A polgármester a (3) bekezdés szerint indítványozott rendkívüli ülés összehívásáról 15 napon belüli időpontra gondoskodik.
(5) A rendkívüli ülés összehívásáról szóló meghívóhoz mellékelni kell az indítványt és az előterjesztéseket.
(6) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, és amelyet a meghívó tartalmaz.
(7) Rendkívüli ülésen rendelettervezet csak akkor tárgyalható, ha az ülés összehívása megfelel e rendelet 11. §-ában előírt szabályoknak.
(8) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés időpontjára is. Ez esetben a rendkívüli ülés a rendes ülés időpontját megelőző időpontra hívható össze.
(9) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek írásos anyagával, valamint a (2) bekezdés szerinti indítvánnyal együtt legalább az ülés kezdete előtt 2 naptári nappal kézbesíteni kell.
(10) Rendkívüli ülésen tárgyalt előterjesztésekhez módosító indítványt 12. § szerint lehet tenni.
(11) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról az ülés előtt a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat https://isaszeg.asp.lgov.hu / hivatalos honlapján történő közzététel útján kell értesíteni.
(12) A polgármester szükség esetén rendkívüli sürgősségre hivatkozással az írásbeli meghívás és az előterjesztés formai szabályainak mellőzésével akár szóban vagy telefonon is összehívhatja a Képviselő-testület ülését. Rendkívüli sürgősséget indokoló eset, amikor a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben kell haladéktalanul dönteni és a döntés meghozatalának elmaradása súlyosan hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot. A rendkívüli sürgősséggel összehívott testületi ülés időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról az ülés előtt a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat https://isaszeg.asp.lgov.hu / hivatalos honlapján történő közzététel útján kell értesíteni. A rendkívüli sürgősséggel összehívott testületi ülés napirendi pontjait és a rendkívüli sürgősséggel előterjesztett javaslatot a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntéssel kell, hogy elfogadja.
Telefonon összehívott rendkívüli ülésen napirendjére rendelet-tervezet nem vehető fel.
A Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
8. A zárt ülésre vonatkozó szabályok
10. § (1) A Képviselő-testület ülései – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.
(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Ettől eltérni csak a Képviselő-testület határozata alapján lehet.
(3) A Képviselő-testület:
a) zárt ülést tart: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett előzetesen, írásban benyújtott kérésére: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; Az érintett nyilatkozatára történő utalást az előterjesztésnek tartalmaznia kell. Amennyiben az érintett az előterjesztés készítőjének felhívására sem nyilatkozik arról, hogy zárt vagy nyílt ülésen tárgyalható az ügye, úgy az előterjesztést – szövegében erre történő utalással – nyílt ülésen történő tárgyalásra kell előkészíteni. Ebben az esetben az érintett legkésőbb az ülésen kérheti e pont szerinti ügyében zárt ülés tartását.
c) zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(4) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívás esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(5) A (3) bekezdés c) pont esetében a zárt ülésen való tárgyalásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(6) A (3) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülésre ajánlott napirendi pontok előterjesztései titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a zárt ülésre ajánlott napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja.
(7) Zárt ülés tartását indítványozhatják:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a jegyző, az aljegyző,
c) a képviselők többsége.
9. Az ülés összehívása
11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Az összehívás írásbeli meghívóval történik.
(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést a főállású alpolgármester hívja össze. Mindkettejük tartós akadályoztatása esetén az összehívásról a társadalmi megbízatású alpolgármester gondoskodik. Minden további akadályoztatás esetén az összehívásról a Pénzügyi és Közigazgatási Bizottság elnöke gondoskodik.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés nyílt vagy zárt jellegét,
b) az ülés minősítését (alakuló ülés, rendes ülés, rendkívüli ülés, telefonon összehívott rendkívüli ülés),
c) az ülés időpontját, helyét,
d) a javasolt napirendi pontokat,
e) a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
f) a javasolt napirend nyílt vagy zárt jellegét,
g) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát és a dátumot,
h) a napirendet tárgyaló bizottság(ok) nevét,
i) a meghívandók felsorolását,
j) a felhívást az esetleges távolmaradással kapcsolatos előzetes bejelentési kötelezettségre.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) az előterjesztéseket,
b) a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó – a kézbesítés időpontjáig beérkezett véleményeket, állásfoglalásokat,
c) az addig beérkezett interpellációk tárgyát.
(5) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) az önkormányzati képviselőket, a bizottságok nem képviselő tagjait,
b) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i)t,
c) a jegyzőt, aljegyzőt,
d) a könyvvizsgálót,
e) azon személyeket és szervezeteket, akik, amelyek részére a Mötv. tanácskozási jogot biztosít,
f) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja,
g) a járási hivatal vezetőjét,
h) a 3. számú függelékben meghatározott, a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendhez.
(6) Az egyes napirendekhez meghívottak részére előterjesztést csak azon napirendi ponthoz kell biztosítani, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
(7) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet biztosítani, akik a zárt ülésen részt vehetnek, továbbá az illetékes bizottságok nem képviselő tagjainak.
(8) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót és a napirendek anyagait a tárgyalásában érintettek részére elsősorban elektronikus formában, vagy kivételes esetben – az elektronikus kézbesítés technikai ellehetetlenülése esetén – papír alapon kell megküldeni a rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 2 nappal.
(9) A meghívó és az előterjesztés kézbesítési módjai:
a) a képviselők részére elektronikus formában felhelyezésre kerülnek az erre célra kialakított elektronikus felületre a küldemények, mellyel egyidejűleg a képviselők automatikus értesítést kapnak az Önkormányzat által részükre e célra biztosított e-mail címre a dokumentum-feltöltés tényéről. A képviselők az erre a célra kialakított egyéni jelszavukkal férhetnek hozzá a feltöltött tartalmakhoz.
b) az a.) pont szerinti elektronikus kézbesítés technikai ellehetetlenülése esetén a meghívó és az előterjesztések papír alapú kézbesítése a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán kialakított postafiókba helyezéssel történik. Az érintetteket a hivatal telefonon értesíti az elektronikus kézbesítés technikai ellehetetlenüléséről és a meghívó, valamint az előterjesztések átvételének módjáról.
c) minden más meghívott az általa megadott elektronikus címére, amennyiben ez nem lehetséges, kézbesítéssel.
(10) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról – a rendes ülést megelőzően 5 nappal – a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján https://isaszeg.asp.lgov.hu/ történő közzététel útján kell értesíteni.
10. Előterjesztések rendje
12. § (1) Előterjesztésnek minősül – a (3) bekezdésben felsoroltak által benyújtott – a Képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt rendelet – vagy határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztések csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) Előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester, az alpolgármesterek,
b) a képviselők,
c) a jegyző, az aljegyző,
d) a Képviselő-testület bizottságai,
e) nemzetiségi önkormányzat(ok) a jogai(k) gyakorlása körében,
f) a könyvvizsgáló,
g) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője,
h) a társulás,
i) mindazon személyek és szervek, akik, vagy amelyek részére a jogszabály erre jogot biztosít.
(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.
(5) Az előterjesztések rendjére és tartalmára vonatkozó előírásokat e rendelet 7. melléklete tartalmazza.
(6) Az önálló képviselői indítványra is az előterjesztés általános szabályai vonatkoznak.
11. Előzetes hatásvizsgálat
13. § (1) Az előzetes hatásvizsgálat során fel kell mérni a szabályozás várható
a) társadalmi, gazdasági, költségvetési
b) környezeti és egészségi következményeit,
c) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, továbbá
d) az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,
e) az önkormányzati rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
(2) A hatásvizsgálat eredményéről, megállapításairól a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
12. A képviselő módosító indítványa
14. § (1) Módosító indítványt – kizárólag írásban legkésőbb az ülést megelőző egy munkanappal – a polgármesternél nyújthatnak be az előterjesztésre jogosultak. Amennyiben a rendkívüli ülést ünnep- vagy munkaszüneti nap előzi meg, úgy egyéni képviselői módosító indítvány tehető az ülés napján 12 óráig, mely indítvány a rendkívüli ülésen kiosztásra kerül.
(2) Az előterjesztő a módosító indítványok elfogadásáról az előterjesztés vitája során, de legkésőbb a szavazás megkezdése előtt nyilatkozik. Az előterjesztő által befogadott módosító indítványról külön szavaztatni nem kell.
(3) Nem minősül módosító indítványnak a nyilvánvalóan számszaki, adminisztratív jellegű elírás (technikai hiba) javítására tett technikai módosító javaslat.
(4) Rendkívüli Képviselő-testületi ülés esetén az ülés napján tartott rendkívüli bizottsági ülés(ek)en is lehetőség van módosító indítvány benyújtására.
13. A bizottság módosító indítványa
15. § (1) A kiküldött előterjesztéshez a Képviselő-testület bizottságai is nyújthatnak be módosító indítványt.
(2) A bizottsági módosító indítványt nem kell az előterjesztés általános szabályai szerint előlappal ellátni, hanem a bizottság határozatában jelezni kell, hogy ezen határozat az előterjesztéshez módosító indítvány.
(3) A bizottsági módosító indítványra egyéb vonatkozásban a 14. §-ban leírt szabályozás az irányadó.
14. Az ülés napirendje és kialakítása
16. § (1) A rendes ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül – egyszerű többséggel – határoz.
(3) A Képviselő-testületi ülésen a napirendek sorrendje:
a) napirend elfogadása,
b) a polgármester – szóbeli – beszámolója a két ülés között történt fontosabb intézkedésekről, döntésekről,
c) rendeletalkotás,
d) előterjesztések,
e) beszámolók,
f) interpellációk,
g) képviselői kérdések,
h) bejelentések,
i) napirend utáni felszólalások,
j) zárt ülés előterjesztése.
(4) A meghívottakra tekintettel a napirendek sorrendje módosítható.
15. Az ülés vezetőjének feladatai
17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester vezeti. A polgármesteri, a főállású alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester, a főállású alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén ezt a feladatot a társadalmi megbízatású alpolgármester látja el.
(2) Az ülés vezetője megnyitja a Képviselő-testület ülését. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket.
(3) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor:
a) szót ad a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésre,
b) igény esetén szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság(ok) elnökének (annak távollétében a személyét helyettesítő bizottsági tagnak) a bizottság döntésének ismertetésére,
c) igény esetén szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának,
d) megnyitja a napirend vitáját,
e) a bejelentkezés sorrendjében ad szót,
f) lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs további hozzászóló, vagy ha a Képviselő-testület a vita lezárásáról döntött,
g) ismét szót ad a napirendi pont előadójának, hogy válaszoljon a vitában felmerült kérdésekre és az előzetesen beadott hozzászólásokra, továbbá nyilatkozik a beadott módosító indítványokról,
h) a szavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot és az esetleges módosítás(oka)t,
i) elrendeli a szavazást,
j) kimondja a határozatot.
(4) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a Képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával így dönt. Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.
(5) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről:
a) Ha a hozzászólás eltér a tárgytól, az ülés vezetője felhívja erre a hozzászóló figyelmét, ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.
b) Szükség esetén figyelmezteti, és rendre utasíthatja a tanácskozás rendjét megbontó képviselőt, a hallgatóság tagját.
c) Ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – a terem elhagyására kötelezheti a hallgatósághoz tartozó rendbontót.
d) Amennyiben a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
16. Hozzászólás
18. § (1) A napirendi pontok vitájában az egyes képviselői hozzászólások időtartama legfeljebb 3 perc, a vitában egy képviselő legfeljebb háromszor szólalhat fel. A napirendi pont vitája – amennyiben az előterjesztő szükségesnek tartja – az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Ezután kizárólag a témára irányuló kérdéseket lehet feltenni.
(2) A vita a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lezárható. A vita lezárásakor a hozzászólásra már bejelentkezett képviselők hozzászólási jogukat nem veszítik el.
(3) A jegyző és a könyvvizsgáló a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhat.
(4) A Képviselő-testület ülésén – a könyvvizsgáló és a jegyző kivételével – állandó tanácskozási joggal résztvevők hozzászólásának időtartama legfeljebb 3 perc. Az ettől való eltérésről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) Az ülés vezetője a Képviselő-testület egyszerű szavazattöbbségi döntése alapján szót ad az ülésen megjelent, hozzá szólni kívánó, és a tanácskozási joggal nem rendelkező személynek. A hozzászólás csak a tárgyalt napirendre vonatkozhat, időtartama legfeljebb 3 perc.
(6) Kötelező szót adni kérésük esetén
a) a tanácskozási joggal rendelkező személyeknek,
b) a jegyzőnek és az általa felhatalmazott köztisztviselőnek.
17. Ügyrendi felszólalás
19. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) Ügyrendi javaslat:
A Képviselő-testület ülésének vezetésére, rendjével összefüggő a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, így:
a) a napirend nyilvánossága,
b) a napirendek tárgyalásának sorrendje,
c) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,
d) a meghívottak köre,
e) a vita, az általános vita lezárása,
f) a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásainak megsértése,
g) az előterjesztés teljes vagy részleges visszavonása,
h) hozzászólási jog megadása a lakosság köréből megjelent, vagy más, tanácskozási joggal nem rendelkező, jelen lévő személy részére,
i) a szavazás rendje,
j) a szavazás módjára vonatkozó javaslat.
(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.
(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.
(5) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, illetőleg a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
18. Személyes érintettség
20. § (1) Személyes érintettség címén a hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc.
(2) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.
19. Beszámolók
21. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésein a polgármester – szóban – beszámol a két ülés között történt fontosabb intézkedéseiről.
(2) A beszámolók időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.
(3) A beszámoló elfogadásáról – kivéve az (1) bekezdésben foglaltakat – a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(4) Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt 30 napon belül a Képviselő-testület ülésére ismételten be kell terjeszteni.
20. Interpelláció
22. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselő
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterekhez,
c) a jegyzőhöz,
d) a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyben
interpellációt intézhet.
(2) Az interpellációt – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – a polgármesternél kell írásban benyújtani.
A rendkívüli ülésen interpelláció az ülést megelőző nap 12 óráig tehető.
Amennyiben a rendkívüli ülést ünnep- vagy munkaszüneti nap előzi meg, úgy interpelláció tehető az ülést megelőző nap 12 óráig elektronikusan a hivatal@isaszeg.hu e-mail címre, amely a rendkívüli ülésen kiosztásra kerül.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címzettjét,
c) az interpelláció tárgyát.
(4) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben tárgyával kapcsolatban új körülmény nem merült fel.
(5) Az interpelláló interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 percben, szóban ismertetheti és kiegészítheti.
(6) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, legfeljebb 3 percben vagy az ülést követő 30 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Az írásban adott válaszról a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt.
(7) A válaszadást követően az interpelláló legfeljebb 3 percben viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e.
(8) A Képviselő-testület dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását és határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(9) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő rendes képviselő-testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.
21. Képviselői kérdés
23. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) A képviselői kérdés időtartama legfeljebb 3 perc, a válaszé legfeljebb 5 perc.
(3) A képviselői kérdés szándékát az ülés vezetőjénél kell jelezni az adott napirendi pont tárgyalásakor.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a Képviselő-testület nem dönt.
22. Napirend utáni felszólalás
24. § (1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően.
(2) A napirend utáni felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. A felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.
A Képviselő-testület döntései és a döntéshozatal szabályai
23. A döntéshozatali eljárás
25. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
(2) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza meg.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazatára van szükség.
(5) A minősített többséget igénylő ügyek jegyzékét e rendelet 3. melléklet tartalmazza.
(6) Elutasított indítvány az a javaslat, rendelet-tervezet, amely nem kapta meg a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti igenlő szavazatot.
26. § (1) Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője szavazásra bocsátja a módosító indítványokat − kivéve amennyiben a 14. § (2) bekezdésében biztosított jogával nem kíván élni −, és az előterjesztésben szereplő határozati javaslat(ok)at és/vagy rendelet-tervezetet.
(2) Az ülés vezetője a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:
a) a bizottság által előterjesztett módosító indítványt bizottságonként,
b) a képviselő által előterjesztett módosító indítványokat indítványonként.
(3) Amennyiben több módosító indítvány ugyanazon módosítást tartalmazza, ezen indítványokat együttesen kell szavazásra bocsátani. Az előterjesztő által befogadott módosító indítványról való szavazásnál a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) Az ülés vezetője a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.
(5) Az egyes szavazásokat megelőzően a szavazásra feltett indítvány benyújtója legfeljebb 1 percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előterjesztő szintén legfeljebb 1 percben válaszolhat.
(6) Azon napirendi pont esetében, amelynek tárgyalása megtörtént, de döntéshozatalra határozatképtelenség miatt nem került sor, az ülés vezetője szünetet rendel el, és ha a szünet után a határozatképesség helyreáll, az előző napirend döntéshozatalával folytatódik az ülés. Amennyiben nem válik határozatképessé az ülés, az ülést be kell zárni.
(7) A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra a következő testületi ülésen kerül sor, amennyiben az előterjesztés ezen ülés napirendjei közé felvételre kerül.
24. Kizárás a döntéshozatalból
27. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, és akitől érintettsége folytán az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(3) A kizárásról az érintett képviselő bejelentésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
25. Szavazás
28. § (1) A nyílt szavazás a Mikrovoks Döntéstámogató Rendszer alkalmazásával, elektronikus úton történik. Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A szavazatok elektronikus összesítése vagy összeszámlálása után az ülésvezető, vagy a szavazást lebonyolító bizottság megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(3) A javaslat elfogadásához:
a) az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők,
b) minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
Ennek hiányában a Képviselő-testület a javaslatot elutasította.
26. Titkos szavazás
29. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben a 10. § (3) bekezdésben írtak szerint zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tarthat.
(2) A Képviselő-testület ülésén az ülés vezetője, bármely képviselő, valamint az előterjesztő javasolhatja a titkos szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt, határozathozatal nélkül.
(3) A titkos szavazás a Mikrovoks Döntéstámogató Rendszer alkalmazásával, elektronikus úton történik. Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a titkos szavazást a Pénzügyi és Közigazgatási Bizottság bonyolítja le.
(4) Az elektronikus rendszer működésképtelensége esetén a titkos szavazás szavazólapos formában történik, melynek lebonyolítása technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(5) A szavazólappal lebonyolított titkos szavazás eredményét a Pénzügyi és Közigazgatási Bizottság állapítja meg az igen, a nem szavazatok és a tartózkodások számszerű összesítésével. A szavazólappal történő titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(6) Az ülés vezetője vagy a bizottság a titkosan leadott szavazatok elektronikus összesítése, vagy a szavazatok összeszámlálása után megállapítja a szavazás eredményét.
(7) Ha a Pénzügyi és Közigazgatási Bizottság nem határozatképes a szavazások lebonyolításához, a Képviselő-testület 3 tagú ideiglenes bizottságot választ.
27. Név szerinti szavazás
30. § (1) A képviselő-testületi ülésen az ülés vezetője és bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást javasolni.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni abban az esetben, ha azt a megválasztott képviselők egynegyede kéri, s kérelmüket az ülés megkezdése előtt a polgármesterhez írásban benyújtották. A kérelmet a képviselőknek saját kezűleg kell aláírniuk.
(3) A név szerinti szavazás lebonyolításáról az ülés vezetője gondoskodik.
(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. Az ülés vezetője a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, a szavazás eredményét kihirdeti. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani
a) ha a jogszabály titkos szavazást ír elő,
b) ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról,
c) bizottság létszáma és összetétele tekintetében,
d) a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésben.
28. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
31. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell, szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a Képviselő-testület ezt minősített többséggel hozott döntésével elrendeli.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját, az ülés minősítését, (rendkívüli, nyílt/zárt),
b) a megjelent és igazoltan vagy igazolatlanul távol maradt képviselők nevét, a meghívottak és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét,
c) az előterjesztéseket,
d) a képviselői hozzászólások, képviselői kérdések rövid tartalmát,
e) az elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
f) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, a felszólalás kivonatos, lényegi tartalmát, a tanácskozás lényegét,
g) bármely képviselő kérésére hozzászólása szó szerinti rögzítését,
h) a döntéshozatal módját,
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
j) a hozott döntések pontos szövegét,
k) a szavazás számszerű eredményét,
l) az ülés vezetőjének intézkedéseit,
m) a jegyző írásbeli jelzését,
n) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
o) a polgármester, a jegyző, a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolandó:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) interpellációk, képviselői kérdések, beszámolók,
d) a név szerinti szavazásról készült névsor,
e) a jegyző törvényességi észrevétele,
f) az interpellációra és a kérdésre utólag adott válasz,
g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
h) a módosító javaslatok,
i) a képviselő hozzászólása, ha kérte annak jegyzőkönyvhöz csatolását,
j) az írásba foglalt vélemény, javaslat, hozzászólás,
k) a bizottsági jegyzőkönyvek.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe csak azok tekinthetnek bele, akik a Képviselő-testület zárt ülésein részt vehetnek.
(5) A jegyzőkönyv – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – nyilvános, azt a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján bárki megtekintheti és térítés ellenében arról másolat készíthető. A térítés mértékét az 4. melléklet tartalmazza.
29. A jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése
32. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyzőkönyvvezető útján a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv két példányban készül: a Polgármesteri Hivatal Kabinetirodája (eredeti példány), valamint az irattár részére.
(3) A lakosság a Képviselő-testület üléséről készült papír alapú jegyzőkönyveket – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével − a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján megtekintheti.
(4) Az ülésről készült hangfelvételt négy évig meg kell őrizni.
(5) A képviselő testületi normatív határozatokat és rendeleteket a képviselőknek elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni az Önkormányzat honlapján (isaszeg.asp.lgov.hu ).
(6) A Képviselő-testület döntéseinek jelölése:
a) A rendeletek jelölése:
aa) a rendelet megalkotójának teljes megjelölése
ab) a rendelet sorszáma arab számmal
ac) a / jel
ad) a rendelet kihirdetésének éve arab számmal
ae) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapja római számmal és napja arab számmal
af) az „önkormányzati rendelete” kifejezés és
ag) a rendelet címe.
b) A határozatok jelölése: A döntés száma, törve a döntés meghozatala időpontjával, a döntés típusának megnevezése.
ba) A döntés száma: naptári évenként, 1-től kezdődően, az adott naptári éven belül folyamatos számozással.
bb) A döntés meghozatala időpontja: naptári év, zárójelben a döntéshozatal naptári hónapja és napja.
bc) A döntés típusa: Kt. határozat.
30. Döntések kihirdetése
33. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és a normatív határozatokat az Önkormányzat a honlapján (isaszeg.asp.lgov.hu) történő közzététellel e rendeletben írtak szerint, vagy ha a hatályba lépés időponthoz kötött, a rendeletben meghatározott időpontig ki kell hirdetni. A rendeleteket kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(2) A rendeletek és normatív határozatok teljes szövege hozzáférhető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján.
(3) A jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeleteknek és normatív határozatoknak az Önkormányzat honlapján (isaszeg.asp.lgov.hu ) történő megjelenéséről.
31. A Képviselő-testület munkaterve
34. § (1) A Képviselő-testület naptári évre szóló munkaterv szerint dolgozik.
(2) Az éves munkatervet a polgármester minden év december 31. napjáig köteles beterjeszteni.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a Képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és a végrehajtással összefüggő tennivalókat,
b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket,
c) a képviselő-testületi ülések várható ütemezését, a napirendek címét, az előkészítésért felelős nevét, az előterjesztő nevét,
d) a közmeghallgatás időpontját,
e) az érintett napirendhez tanácskozási joggal meghívandók körét.
(4) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni
a) az önkormányzati képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) az alpolgármesterektől,
d) a jegyzőtől,
e) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnök(ei)től,
f) az önkormányzat intézményeitől.
A Képviselő-testület tagjainak jogállása
35. § (1) A képviselők jogállását a Mötv. és a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvények határozzák meg. Minden önkormányzati képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(2) A képviselő Isaszeg egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(3) A képviselő feladatai gyakorlása során hivatalos személyként jár el.
32. Az önkormányzati képviselő jogai
36. § (1) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
(3) Kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja bármely bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(5) Megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
(6) A jegyző útján igényelheti a Polgármesteri Hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a Polgármesteri Hivatal 30 napon belül érdemi választ köteles adni. Amennyiben a válaszban leírt intézkedéseket nem tartja kielégítőnek, a polgármester intézkedését igényelheti.
(7) A bizottsági elnököt, a bizottság tagját külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg.
33. Az önkormányzati képviselő kötelessége
37. § (1) A képviselő köteles:
a) aktívan és felkészülten részt venni a Képviselő-testület és a bizottság(ok) munkájában,
b) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot, továbbá minősített adatot megőrizni,
c) rendszeres kapcsolatot tartani a választóival,
d) a Képviselő-testület vagy a bizottság üléséről való távollétét és annak indokát előzetesen, legalább 3 nappal az ülés előtt elektronikus úton (hivatal@isaszeg.hu e-mail címre) bejelenteni a polgármesternek. Ha a távolmaradás oka az ülést megelőző 3 napon belül merül fel, a képviselő köteles a bejelentést haladéktalanul, de még az ülés megkezdése előtt megtenni a polgármesternek elektronikus úton (hivatal@isaszeg.hu e-mail címre), vagy ha az nem lehetséges, telekommunikációs eszközön (telefon) keresztül,
e) egyéb képviselői minőségével összefüggő megbízatása teljesítésében való akadályoztatását és annak indokát elektronikus úton (hivatal@isaszeg.hu e-mail címre) haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek,
f) bejelenteni személyes érintettségét maga és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója tekintetében,
g) a képviselői tisztségéhez méltatlan magatartás tanúsításától tartózkodni,
h) felkérés alapján részt venni a bizottság, a Képviselő-testület előkészítő munkájában, vizsgálatokban,
i) betartani a 36. § 6) bekezdésében foglalt szolgálati utat, miszerint kizárólag a jegyző útján igényelheti a Polgármesteri Hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
j) előzetesen tájékoztatni a polgármestert azokról a lakosságot, illetve az Önkormányzatot érintő kérdésekről, amelyekben állami vagy közigazgatási szervhez, intézményhez, hatósághoz, közszolgáltatóhoz, céghez látja indokoltnak fordulni.
k) tartózkodni attól, hogy megbízás nélkül állami vagy közigazgatási szervhez, intézményhez, hatósághoz, közszolgáltatóhoz vagy céghez forduljon a lakosságot vagy az Önkormányzatot érintő kérdésekben.
l) tartózkodni attól, hogy megbízás nélkül az Önkormányzat nevében sajtóterméknek nyilatkozzon.
(2) Az (1) bekezdésben írtak - a c) pont kivételével - a nem képviselő bizottsági tagokra is irányadóak.
(3) Az (1) bekezdésben f.) pontja szerinti személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a figyelmeztetés.
(4) A Képviselő-testület tagjai, a polgármester, továbbá a nem képviselő bizottsági tagok jelen rendelet 6. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat-tételi, továbbá a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezési kötelezettségére a Mötv. ide vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
A Képviselő-testület bizottságai
34. A bizottság jogállása és az állandó bizottság
38. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottságok általános feladata:
a) feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) javaslatot tesz – saját szakterülete vonatkozásában – a költségvetési koncepció és az Önkormányzat éves költségvetése összeállításához és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,
d) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a feladatkörébe tartozó ügyeket és állást foglal,
e) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket,
f) a Képviselő-testület munkatervében, számára meghatározott feladatok tárgyában előterjesztést nyújt be,
g) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
h) a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket véleményezi,
i) feladatkörében ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának, a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
(3) A bizottság elnöke a polgármester előzetes tájékoztatását követően kapcsolatot létesíthet és tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és egyéb szakterületéhez tartozó intézményekkel, szervezetekkel.
(4) A bizottságok működésükhöz a költségvetési rendeletben meghatározott saját pénzügyi kerettel rendelkeznek.
(5) Az állandó bizottságok feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.
35. A bizottságok létrehozása
39. § (1) A Képviselő-testület bizottságai:
a) Pénzügyi és Közigazgatási Bizottság 7 fővel,
b) Városfejlesztési, Közbiztonsági és Környezetvédelmi Bizottság 11 fővel,
c) Szociális, Köznevelési és Családügyi Bizottság 7 fővel,
d) Egészségügyi, Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottság 9 fővel.
(2) A bizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről, nevének meghatározásáról, a bizottság létszámáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3) A bizottsági tagra és a bizottság elnökére a polgármester és bármely képviselő javaslatot tehet.
(4) A bizottsági tag és a bizottság elnökének megválasztásához, felmentéséhez minősített többség szükséges.
36. Az ideiglenes bizottság működésének szabályai
40. § (1) A Képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg a bizottság létrehozatalakor.
(2) Az ideiglenes bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.
37. A bizottságok működésének szabályai
41. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntése végrehajtására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az állandó bizottságok a saját működésükre vonatkozó szabályokat maguk állapítják meg a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével, bizottsági szervezeti és működési szabályzatban.
(3) Az ideiglenes bizottságok működésük szabályait a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével állapítják meg.
(4) A bizottság ülését az elnök, tartós akadályoztatása esetén az elnök által erre felhatalmazott önkormányzati képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. Az előbbiek tartós akadályoztatása esetén a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik, ha a bizottsági döntés elmaradása önkormányzati érdeksérelemmel járna. Ez esetben a bizottsági ülést a bizottság önkormányzati képviselői tagjai közül a korelnök vezeti.
(5) A bizottságot a megjelölt határidőre össze kell hívni:
a) a Képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára, az indítvány kézhezvételét követő 8 napon belül,
c) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára,
d) más bizottság határozatában foglalt indítványra.
(6) A képviselő vagy a Képviselő-testület más bizottsága kérésére a bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását a bizottság legközelebbi munkaterv szerinti ülése elé kell terjeszteni, s arra az indítványozót meg kell hívni.
(7) A bizottság ülései – a zárt ülésre vonatkozó rendelkezések szerinti kivételekkel – nyilvánosak.
(8) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a jegyzőt, valamint érintettség esetén a nemzetiségi önkormányzat(ok) vezetőjét. Meg kell hívni továbbá a 3. számú függelékben meghatározott, a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendekhez.
(9) A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a bizottság tagjai rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább 1 naptári nappal megkapják.
(10) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a hivatalos honlapon (isaszeg.asp.lgov.hu) rendes ülés esetén 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 naptári nappal korábban ki kell függeszteni, közzé kell tenni.
(11) A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja.
(12) Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.
(13) Az együttes bizottsági ülés vezetésében és jegyzőkönyv vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg. Jegyzőkönyv hitelesítőt a bizottságok együttesen választanak, határozathozatal nélkül.
(14) A bizottsági ülést vezető személy az ülés rendjének fenntartása érdekében jogosult a 17. § (5) bekezdése szerinti intézkedések megtételére.
(15) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben naptári félévenként a bizottsági ülések felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságból visszahívhatja.
38. A bizottsági ülések jegyzőkönyvei
42. § (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmára, a Képviselő-testület jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az ülés vezetője, egy további, a bizottság által határozathozatal nélkül, egyszerű többséggel megválasztott tagja jegyzőkönyv hitelesítőként és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) bizottsági előterjesztések,
d) szakértői vélemény.
(3) A bizottsági ülésen készült hangfelvételt a ciklus utolsó éve után még egy évig meg kell őrizni. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell az ülésről készíteni, ha a bizottság minősített többséggel hozott döntésével azt elrendeli.
(4) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit a – zárt ülés jegyzőkönyvei kivételével – lakosság számára betekintésre a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A bizottság jegyzőkönyvét mellékletként csatolni kell a Képviselő-testület jegyzőkönyvéhez, mely megküldésre kerül a Pest Vármegyei Kormányhivatal részére.
(6) A bizottsági ülés jegyzőkönyve az ülésen elhangzottak lényegi tartalmát rögzíti.
(7) A bizottsági határozatok jelölésére vonatkozóan a jelen rendelet Képviselő-testületi határozatok jelölésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a döntéshozó neveként a határozat jelölésében a bizottságok alábbi rövidített nevét kell feltüntetni:
A bizottságok neve A bizottságok rövidített neve
Pénzügyi és Közigazgatási Bizottság PKB
Városfejlesztési, Közbiztonsági és Környezetvédelmi Bizottság VKKB
Szociális, Köznevelési és Családügyi Bizottság SZKCSB
Egészségügyi, Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottság EKTSB
A Képviselő-testület tisztségviselői
39. A polgármester
43. § (1) A Képviselő-testület – jogszabály keretei között – megállapítja a polgármester illetményét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az illetmény megállapítására, a béremelésre és a jutalmazásra a Pénzügyi és Közigazgatási Bizottság tesz javaslatot.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
(4) A polgármester fogadóórájának időpontját, a részvételi szándék bejelentésére szolgáló telefonszámot és e-mail címet e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.
40. A polgármester feladatai
44. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,
b) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
c) képviseli a Képviselő-testületet,
d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja,
e) segíti a képviselők munkáját,
f) ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben − a Mötv.-ben kivételként meghatározott ügyek kivételével − egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
g) amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ügyben – a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek körében – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő kiemelt feladatai:
a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a soron következő ülésén határoz,
c) feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére,
d) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
e) szükség szerint részt vesz a bizottságok ülésein.
(3) A polgármesternek a hivatal irányításával kapcsolatos kiemelt feladatai:
a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
c) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, bérezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, valamint a jutalmazás tekintetében.
(4) A polgármester saját feladatkörében különösen:
a) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterekre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében,
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az aljegyző tekintetében.
(5) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:
a) pénzügyi, gazdasági ügyek
b) lakossági fórumok soron kívüli összehívása
c) vagyonhasznosítási, vagyonkezelési hozzájárulások kiadása
d) közbeszerzési, beszerzési megrendelések, döntések
(6) A polgármester a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet forrás felhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
41. Az alpolgármester
45. § A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású alpolgármestert és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
42. Az alpolgármester feladatai
46. § (1) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.
(2) Az alpolgármesterek fogadóórájának időpontját, a részvételi szándék bejelentésére szolgáló telefonszámot és e-mail címet e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.
43. Jegyző
47. § A polgármester az általa kiírt pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően – határozatlan időre – jegyzőt nevez ki, a jegyző javaslatára aljegyzőt.
44. A jegyző feladatai
48. § (1) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,
b) gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásáról,
c) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
d) köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlelt,
e) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír,
f) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének megküldéséről a Pest Vármegyei Kormányhivatal részére,
g) a Képviselő-testületet évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.
(2) A jegyző egyéb feladatai körében:
a) vezeti az Isaszegi Polgármesteri Hivatalt,
b) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében,
d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester elintézésre neki átad,
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, továbbá tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező hivatali köztisztviselő látja el.
45. A Polgármesteri Hivatal
49. § (1) A Képviselő-testület Isaszegi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
(2) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.
Közmeghallgatás
50. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, testületi ülés keretében, a munkatervben meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás (1) bekezdésben írtakon túli célja, hogy az önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokra, kérdésekre lehetőleg azonnal vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(4) A közmeghallgatás összehívására, lebonyolítására és előkészítésére a képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni.
46. Lakossági fórumok
51. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, jelentősebb települést érintő döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek, továbbá a 3. sz. függelékben felsorolt önszerveződő közösségek tevékenységi körükben történő közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható, a település egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.
47. A nemzetiségi önkormányzat
52. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzat(ok) jogainak gyakorlásához Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat(ok) erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni. Ha a döntés az önkormányzat más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.
(2) A nemzetiségi önkormányzatot(okat) be kell vonni az őket érintő kérdésekben az előterjesztések előkészítésébe.
(3) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok által elfogadott együttműködési megállapodásokban rögzített működési feltételeket az 5. melléklet tartalmazza.
48. Társulások
53. § A Képviselő-testület esetenként dönt társulásokban való részvételről.
49. Az Önkormányzat költségvetése, vagyona
54. § A Képviselő-testület költségvetését a külön törvényben foglalt előírásoknak megfelelően, rendeletben állapítja meg.
55. § (1) A testület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét alakítja ki.
(2) Az első tárgyaláshoz a Polgármesteri Hivatal a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek felhasználásával gazdasági koncepciót állít össze.
(3) A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat és meg kell határozni az Önkormányzat számára kötelezően előírt feladatok ellátásához feltétlenül szükséges kiadási igényeket, fel kell sorolni az intézmények által megjelölt többlet igényeket is.
(4) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.
56. § A költségvetési évet követően a zárszámadást a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
57. § Az önkormányzat vagyonáról, annak vagyoncsoportokba sorolásáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.
50. Helyi népszavazás
58. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, továbbá a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.
59. §1
60. § Ez a rendelet 2024. október 8-án 17 óra 30 perckor lép hatályba.
Az 59. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.