Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 11) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról

Hatályos: 2023. 12. 12

Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 11) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról

2023.12.12.

Nagytarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1), (2a), (7) bekezdéseiben, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1a) és (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A rendelet célja, hatálya

1. § A rendelet célja, hogy Nagytarcsa község lakói szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza, szabályozza a Nagytarcsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások formáit és rendszerét, igénybevételének szabályait.

2. § A rendelet hatálya a Nagytarcsa Község közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó és ott bejelentett lakóhellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó személyekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendeletben használt fogalmak alatt az Szt.-ben meghatározottakat kell érteni.

(2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a) szülő: vér szerinti szülő vagy bármely más jogcímen törvényes képviselő

b) lakás: lakhatás céljára szolgáló ingatlan függetlenül annak ingatlan-nyilvántartási elnevezésétől

c) eltemettetésre köteles személy: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1990. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott személy.

3. Eljárási rendelkezések

4. § (1) A települési támogatások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi keretet az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(2) A megállapított egyszeri vagy rendszeres támogatás folyósítása elsősorban banki átutalással, másodsorban postai úton, kivételes esetben házipénztárból történő kifizetéssel történik.

(3) A rendszeres lakásfenntartási támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó hátralékcsökkentéshez nyújtott támogatás esetében megítélt támogatás folyósítása a közüzemi szolgáltató részére történik.

(4) A rendszeres támogatásokat utólag minden hónap 5. napjáig, az eseti támogatásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott, havi rendszerességgel folyósított pénzbeli, természetbeni ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtásának napjától illetik meg, kivéve, ha a korábban megállapított támogatásra való jogosultság még fennáll, mely esetben a jogosultság kezdő napja a korábban megállapított jogosultság lejártát követő nap.

(2) A települési támogatásra való jogosultság megszűnik:

a) amennyiben a jogosult a jogosultsági feltételeknek a továbbiakban nem felel meg,

b) a jogosult halálával,

c) a jogosult kérelme alapján.

(3) A jogosultság a (2) bekezdésben meghatározott időpontot követő napon szűnik meg.

6. § A települési támogatás részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

7. § (1) A jogosultság megállapításakor alkalmazott jövedelemszámításnál az Szt. rendelkezései az irányadók.

(2) Amennyiben az Önkormányzat a hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a vélelmezett jövedelem a család bármely tagjának tulajdonában álló lakóingatlan fenntartási költségeinek, valamint a szociális vetítési alap összegének és a családtagok száma szorzatának összege.

8. § Jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen igénybe vett pénzbeli vagy természetbeni ellátás esetében az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) A jelen rendeletben meghatározott támogatásokkal kapcsolatos valamennyi ügy önkormányzati hatósági ügy, amely a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület ezen hatáskörét valamennyi támogatás vonatkozásában polgármesterére (a továbbiakban: Polgármester) ruházza át.

(2) A Polgármester (1) bekezdés alapján meghozott döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül

10. § (1) Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Nagytarcsai Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt.-ben meghatározottak szerint kell igazolnia.

(3) Amennyiben a kérelmező személy úgy nyilatkozik, hogy kizárólag alkalmi munkából származó jövedelemmel rendelkezik, vagy jövedelemmel nem rendelkezik, úgy a kérelemhez csatolni kell az állami foglalkoztatási szerv által kiadott, 30 napnál nem régebbi dokumentumot arról, hogy az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és pénzbeli ellátásban nem részesül. Amennyiben a kérelmező személy családjában vagy háztartásában nagykorú, jövedelem nélküli személy él, e rendelkezést rá is alkalmazni kell.

(4) A kérelmező a kérelem mellékleteként vagyonnyilatkozatot köteles benyújtani. Vagyon tekintetében az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni. Nem állapítható meg e rendelet szerinti rendszeres támogatás, amennyiben a kérelmező vagy családtagja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik.

(5) A Polgármester környezettanulmány során ellenőrizheti a kérelmező életkörülményét, jövedelmi, vagyoni helyzetét. Amennyiben a környezettanulmány a szociális rászorultságot nem támasztja alá, a kérelem az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén is elutasítható.

(6) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként munkahely-keresés céljából nem működik együtt a munkaügyi szervekkel, valamint a közmunkaprogram keretében felajánlott, a képesítésének megfelelő közfoglalkoztatási lehetőséget visszautasítja.

(7) A kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni.

11. § E rendelet 4. és 5. alcímeiben szabályozott eseti és rendszeres létfenntartási támogatás ismételt megállapításának feltételeként a Polgármester előírhatja a Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálattal (a továbbiakban: Szolgálat) való együttműködést, melynek részletes tartalmát a Szolgálat az Önkormányzattal és a kérelmezővel együttműködve határozza meg. A kérelmező az együttműködésben foglaltak teljesítéséig e rendelet szerinti további támogatásban nem részesíthető.

12. § (1) Az Önkormányzat települési támogatást biztosíthat

a) eseti létfenntartási támogatás,

b) rendszeres létfenntartási támogatás,

c) gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás,

d) rendkívüli települési támogatás,

e) lakásfenntartási támogatás,

f) lakhatáshoz kapcsolódó hátralékcsökkentéshez nyújtott támogatás,

g) ápolási támogatás,

h) temetési támogatás,

i) gyermekszületési támogatás,

j) bölcsődéztetési támogatás,

k) speciális diétát igénylő gyermekek étkezési támogatása,

l) sajátos nevelési igényű gyermek támogatása,

m) iskoláztatási támogatás

formájában.

(2) Az Önkormányzat egyéb természetben nyújtott szociális ellátásként köztemetést állapít meg.

KÜLÖNÖS RÉSZ

I. Fejezet

Települési támogatások

4. Eseti létfenntartási támogatás

13. § (1) Eseti létfenntartási támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a létfenntartása veszélyeztetett. A létfenntartás veszélyeztetettnek akkor minősül, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 525 %-át nem haladja meg.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében elő kell adnia az eseti létfenntartási támogatásra való rászorultságának indokait.

(3) Eseti létfenntartási támogatás egy naptári évben egy kérelmező részére legfeljebb két alkalommal ítélhető meg, a döntések között legalább 3 hónapnak el kell telnie.

(4) Az eseti létfenntartási támogatás összege alkalmanként maximum 40.000 forint.

(5) Eseti létfenntartási támogatásra nem jogosult az a kérelmező, aki az 5. alcím szerinti rendszeres létfenntartási támogatásban részesül.

5. Rendszeres létfenntartási támogatás

14. § (1) Rendszeres létfenntartási támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a létfenntartása tartósan veszélyeztetett és

a) nyugdíj előtti segélyt, időskorúak járadékát, foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, vagy egyéb rendszeres pénzbeli ellátást igényelt a járási hivatalnál és azt a hivatal elutasította, vagy

b) regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátásra, nyugellátásra nem jogosult

feltéve, hogy önmaga és családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud.

(2) A létfenntartás tartósan veszélyeztetettnek akkor minősül, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló kérelmező esetén a 225 %-át nem haladja meg és foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkezik.

15. § (1) Rendszeres létfenntartási támogatást legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a fenti feltételek meglétének hitelt érdemlő bizonyítására alkalmas dokumentumot.

(3) A kérelemhez mellékelni kell egyedül élő kérelmező esetén nyilatkozatot arról, hogy tartásra kötelezhető személy nincs, vagy a tartásra kötelezett személy ezen kötelezettségét nem teljesíti.

16. § Amennyiben a járási hivatal a 14. § (1) bekezdés szerinti jogosultságot időközben megállapította, úgy a kérelmező a megállapítást követő 15 napon belül az erről szóló határozat benyújtásával egyidejűleg köteles a támogatás megszüntetését kérni.

17. § Nem állapítható meg rendszeres létfenntartási támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként vagy akinek a háztartásában élő aktív korú személy álláskeresőként a munkahely keresése céljából nem működik együtt az állami foglalkoztatási szervvel. Az együttműködésről, a kérelmezőnek vagy a háztartásában élő aktív korú személynek az álláskeresési ellátásáról vagy a regisztrálásáról az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolás nem lehet régebbi a rendszeres létfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 30 napnál.

18. § Nem állapítható meg rendszeres létfenntartási támogatás annak, aki e rendelet szerinti ápolási támogatásban részesül.

19. § A támogatás feltételeként a Polgármester előírhatja a Szolgálattal való együttműködést.

20. § A rendszeres létfenntartási támogatás összege legfeljebb 25.000 forint havonta.

6. Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás

21. § Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében rendszeres gyógyszertámogatás vagy eseti gyógyászati segédeszköz támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek gyógyszerköltsége, illetve gyógyászati segédeszköz költsége - a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve - a létfenntartását veszélyezteti.

22. § Gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz támogatás állapítható meg annak a személynek,

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az 525 %-át nem haladja meg és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja, továbbá az Szt. 50. §-a szerinti alanyi vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult.

23. § A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos vagy szakorvos által összeállított gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz szükségletének igazolását.

24. § (1) Nem jogosult rendszeres gyógyszertámogatásra az, aki tárgyévben gyógyászati segédeszköz támogatásban részesült.

(2) Nem jogosult gyógyászati segédeszköz támogatásra az, aki rendszeres gyógyszertámogatásban részesül.

25. § (1) A rendszeres gyógyszertámogatást legfeljebb 12 hónapra lehet igényelni.

(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-a.

26. § (1) A gyógyászati segédeszköz támogatás összege a gyógyászati segédeszköz igazolt költségének 50 %-a, de legfeljebb 100.000 forint.

(2) Gyógyászati segédeszköz támogatás évente egy alkalommal állapítható meg.

7. Rendkívüli települési támogatás

27. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak személynek, aki rendkívüli élethelyzetbe került, haladéktalan segítségre szorul és helyzete az eseti létfenntartási támogatás keretein belül nem rendezhető. A támogatás összegét az éves költségvetési rendelet figyelembevételével a Polgármester egyedileg határozza meg.

(2) A rendkívüli élethelyzet fennállását indokolni kell.

28. § (1) A kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzet fennállását igazoló dokumentumokat, illetőleg a többletkiadásokról kiállított számlák másolatát.

(2) A támogatás kézhezvételét követő 90 napon belül az elhárítás tényét igazoló dokumentumokat, számlákat be kell mutatni. A bemutatás elmaradása a rendkívüli települési támogatás jogosulatlanul történő igénybevételének minősül.

29. § Rendkívüli települési támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

8. Lakásfenntartási támogatás

30. § Az Önkormányzat lakhatási támogatást nyújthat a lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres és eseti kiadások viseléséhez.

31. § (1) Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló kérelmező esetén az 525 %-át.

(2) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a nevére szóló, általa kiválasztott, utolsó havi - 30 napnál nem régebbi - közüzemi számla, vagy a szilárd tüzelőanyag átvételét igazoló, kérelmező saját nevére szóló, 60 napnál nem régebbi számla másolatát is, amelyre a kérelmező a támogatás megállapítását kéri.

(3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező az adott ingatlant életvitelszerűen lakja és azt igazolja. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell az érintett lakás használatának jogcíméről.

(4) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

32. § (1) Rendszeres lakásfenntartási támogatás esetén figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: az áramszolgáltatás-, a gázfogyasztás-, a távhőszolgáltatás-, a víz- és csatornahasználat, valamint a szemétszállítás díja.

(2) A rendszeres lakásfenntartási támogatást legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres lakásfenntartási támogatás összege 10.000 forint.

33. § (1) Eseti lakásfenntartási támogatás esetén figyelembe vehető kiadás a szilárd tüzelőanyag költsége.

(2) Eseti lakásfenntartási támogatás évente egy alkalommal igényelhető, minden év október 1. és március 31. napja között.

(3) Eseti lakásfenntartási támogatásra jogosult az a kérelmező, aki nem részesül rendszeres lakásfenntartási támogatásban.

(4) Az eseti lakásfenntartási támogatás összege a számlával igazolt költség 50 %-a, de legfeljebb 60.000 forint.

(5) Nem jogosult eseti lakásfenntartási támogatásra, akinek a lakóingatlana szilárd tüzelőanyaggal nem fűthető.

9. Lakhatáshoz kapcsolódó hátralékcsökkentéshez nyújtott támogatás

34. § (1) Eseti vagy rendszeres jelleggel lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi díjhátralék csökkentése érdekében települési támogatás nyújtható azon személy részére

a) akinek a szolgáltató által igazolt hátraléka közüzemi szolgáltatásonként meghaladja az 50.000 forintot, de legfeljebb 300.000 forint, vagy

b) akinél közüzemi hátraléka miatt a szolgáltatást kikapcsolták vagy bizonyíthatóan kikapcsolják.

(2) Hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó:

a) közüzemi díjhátralék (vezetékes gáz, áramszolgáltatás, víz- és csatornahasználat, szemétszállítás, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél távhőszolgáltatás esetében),

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) lakbérhátralék.

35. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó hátralékcsökkentéshez nyújtott támogatás adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló kérelmező esetén a 300 %-át.

(2) Hátralékcsökkentő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

36. § (1) Rendszeres jelleggel megállapított hátralékcsökkentő támogatás adható a szolgáltató által megállapított részletfizetési kedvezményről szóló levélben megjelölt időtartamig, de legfeljebb 12 hónapig.

(2) Eseti hátralékcsökkentő támogatás esetén annak mértéke nem haladhatja meg a hátralék 25 %-át, de legfeljebb 100.000 forintot.

37. § A hátralékcsökkentéshez nyújtott támogatás iránti kérelmet a számlán megjelölt fizetési határidő lejártát megelőző 10. napig kell benyújtani.

38. § Ugyanazon kérelmező vagy családtagja a rendszeres jelleggel nyújtott hátralékcsökkentő támogatás lezárásától számított 24 hónapon belül nem részesülhet ismételten hátralékcsökkentő támogatásban.

10. Ápolási támogatás

39. § Ápolási támogatás nyújtható a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását (továbbiakban együtt: ápolás) végző nagykorú hozzátartozó részére.

40. § (1) Ápolási támogatásra jogosult, aki

a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi,

b) az ápolt személy hozzátartozója (házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és a nevelt gyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, testvére), valamint az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa vagy élettársa, a házastárs vagy élettárs egyeneságbeli rokona és testvére,

c) az ápolást végző családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén a 300 %-át nem haladja meg,

d) keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg,

e) a járási hivatal által biztosított ápolási díj feltételeinek nem felel meg.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltak igazolásán túlmenően mellékelni kell a háziorvos vagy szakorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

41. § (1) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

(2) Az ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3) Az ápolási támogatás legfeljebb 12 hónapra állapítható meg.

42. § (1) A Polgármester a Szolgálat útján az ápolási és gondozási feladatok teljesítését környezettanulmány lefolytatásával ellenőrizheti.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően a Polgármester az ápolási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről dönthet, ha az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ápolást végző személy a 44. § (2) bekezdés a)-e) pont valamelyikének felszólítást követően sem tesz eleget, vagy az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség ellenőrzése nem lehetséges.

43. § Nem jogosult ápolási támogatásra a kérelmező, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és ennek összege meghaladja az ápolási támogatás összegét,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) a kérelmező és az ápolt személy között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn.

44. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) a 43. §-ban megjelölt, jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(2) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy

a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta;

b) részére nincs megfelelő szobahőmérséklet biztosítva;

c) állapotában beállt változásról kezelőorvosát az ápolást végző személy nem tájékoztatja;

d) részére a szükséges ápolási feltételeket az ápolást végző személy nem biztosítja, gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik;

e) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.

11. Temetési támogatás

45. § (1) Temetési támogatás állapítható meg annak a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy az elhunyt személy eltemettetésére köteles-e.

(2) A temetési költség viselése a kérelmező létfenntartását akkor veszélyezteti, ha családjában az egy főre jutó jövedelem szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 525 %-át nem haladja meg.

46. § (1) Temetési támogatás az eltemettetést követő 90 napon belül kérelmezhető.

(2) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a kérelmező nevére kiállított számlát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is.

(3) A temetési támogatás összege 50.000 forint.

(4) Nem részesülhet temetési támogatásban az a személy, aki a temetést szerződésben vállalta.

12. Gyermekszületési támogatás

47. § (1) Gyermekszületési támogatásban részesíthető a gyermek a születésétől számított 6 hónapon belül, amennyiben legalább az egyik szülő a gyermek születését vagy örökbefogadását megelőzően már legalább 6 hónapja bejelentett nagytarcsai lakóhellyel rendelkezik és a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 450 %-át, egyedülálló kérelmező esetén 525 %-át nem haladja meg. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként 40.000 forint.

(3) A támogatást egy gyermek után csak az egyik szülő veheti igénybe. Nem jogosult a támogatásra a szülő, ha a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette, vagy a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba került.

(4) A támogatás iránti kérelemhez minden esetben csatolni szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

13. Bölcsődéztetési támogatás

48. § (1) Bölcsődéztetési támogatás nyújtható a gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve, ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31. napjáig, amennyiben mindkét szülő munkaviszonnyal rendelkezik vagy nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytat és ha az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 450 %-át, egyedülálló kérelmező esetén 525 %-át,

b) a kérelmező és gyermeke legalább 6 hónapja nagytarcsai bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik,

c) a gyermeket nem önkormányzati fenntartású bölcsődében helyezte el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl bölcsődéztetési támogatás nyújtható akkor is, ha a gyermek óvodai nevelése azért nem kezdődik meg, mert az Önkormányzat által fenntartott óvodába helyhiány miatt nem kerül felvételre.

49. § (1) Bölcsődéztetési támogatás ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő részére állapítható meg.

(2) A támogatás összege gyermekenként a fizetendő összeg 50 %-a, de legfeljebb 40.000 forint havonta.

(3) A támogatást legkorábban a kérelem benyújtását követő hónap első napjától lehet megállapítani az intézményi jogviszony idejére, de legfeljebb 6 hónap időtartamra.

(4) A támogatás folyósítása az ellátást nyújtó nem önkormányzati fenntartású bölcsőde számlaszámára történik.

(5) A kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

a) a munkáltató igazolását az aktív munkavégzés kezdeti időpontjáról, egyéni vállalkozó esetében az aktív vállalkozói tevékenységéről szóló igazolást, nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató kérelmező esetében az aktív intézményi jogviszonyról szóló igazolást,

b) a nem önkormányzati fenntartású bölcsőde igénybevételéről szóló megállapodást/igazolást.

50. § A támogatást meg kell szüntetni, ha

a) a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

b) a gyermek óvodai nevelése megkezdődik,

c) a szülő és az intézmény között bölcsődei ellátásra kötött megállapodást megszüntetik vagy az megszűnik,

d) a gyermek hiányzása két egymást követő hónapban meghaladja a 10-10 munkanapot (kivéve orvosi igazolással igazolt betegség esetén).

14. Speciális diétát igénylő gyermekek étkezési támogatása

51. § (1) Ha a gyermek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/B. § (1) bekezdése alapján ingyenes gyermekétkeztetésre, valamint ugyane § (2) bekezdése alapján 50 %-os normatív kedvezményre jogosult, de intézményi gyermekétkeztetés keretében nem biztosítható számára a szakorvos által előírt táplálékallergiás diéta, az Önkormányzat a bruttó szolgáltatási díj és az intézményben töltött napok számának szorzata szerinti összeg 50 %-át támogatásként nyújtja.

(2) A kérelemhez csatolni kell a szakorvosi igazolást, valamint az adott tanévre szóló személyi térítési díj megállapításáról szóló határozatot.

15. Sajátos nevelési igényű gyermek támogatása

52. § (1) Sajátos nevelési igényű gyermek támogatása állapítható meg annak a gyermeknek, akinek sajátos nevelési igénye miatt

a) óvodai nevelése vagy általános, illetve középiskolai oktatása a településen nem megoldható, vagy

b) aki sajátos nevelési igénye alapján iskolán kívüli fejlesztő tevékenységre szorul.

(2) Sajátos nevelési igényű gyermek támogatására az a szülő jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének a 450 %-át, egyedülálló szülő esetében az 525 %-át nem haladja meg.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

a) szakorvosi igazolást vagy tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság véleményét, továbbá

b) intézménylátogatási igazolást vagy

c) a rendszeres fejlesztő tevékenység igazolását és a Szolgálat véleményét.

(4) Sajátos nevelési igényű gyermek támogatását havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(5) Az egy hónapra megállapított támogatás összege 15.000 forint.

16. Iskoláztatási támogatás

53. § (1) Iskoláztatási támogatásban részesíthető az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában tanuló gyermek; a szakiskola, középiskola nappali tagozatán tanuló gyermek a 20. életévének betöltéséig, valamint a főiskolán, egyetemen nappali tagozaton tanuló gyermek a 25. életévének betöltéséig. A jogosultság feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedülálló kérelmező esetén az 525 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás egy gyermekre tekintettel tárgyévente egy alkalommal állapítható meg.

(3) A támogatás iránti kérelemhez minden esetben csatolni szükséges az intézménylátogatási igazolást 16 éves kor betöltését követően.

(4) A támogatás összege 15.000 forint gyermekenként, illetve az (1) bekezdésben meghatározott személyenként.

II. Fejezet

Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás (köztemetés)

54. § (1) Köztemetés iránti kérelem nyújtható be, amennyiben az eltemettetésre köteles személy kötelezettségét nem tudja teljesíteni, vagy a temetés költsége létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A köztemetés elrendeléséről a Polgármester gondoskodik, a köztemetésre vonatkozó szabályokat az Szt. tartalmazza.

(3) A Polgármester az eltemettetésre köteles személyt kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesítheti a köztemetés költségeinek megtérítése alól.

(4) Különös méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a köztemetés költségeinek megfizetése a kötelezett számára jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel aránytalan nehézséget jelentene.

(5) A különös méltánylást érdemlő körülmény valószínűsítésére szolgáló indokokat a kérelemben elő kell adni.

(6) Nem mentesíthető a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítése alól az a személy, aki a temetést szerződésben vállalta.

ZÁRÓ RÉSZ

55. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

b) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

56. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V.10.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról.

57. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.