Szerkesztés...

~Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, valamint - a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 21. §-a, - a közúti közlekedésről 1988. évi I. törvény 9/B. § (2) bekezdése, - a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 20. §, 21. §, 85. §-a - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdése c) pontja, 48. § (3) bekezdése b) pontja, - az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése, - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 23. § által biztosított felhatalmazás alapján,

-1 I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazása szempontjából: 1. köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek. valamint a közterületek tisztán tartása;2 2. közterület3: közhasználatra szolgáló minden olyan, az Önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, továbbá a belterületi földrészlet és építmény közhasználat céljára illetve közforgalom részére átadott része. A közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok), a közművek elhelyezése. 3. parkosított terület: füvesített, növényzettel borított közterület, amely magába foglalja a murvázott és nem parkolás céljára kijelölt közterületet és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is; 4. nem lakott épület és tartós szünetelés: olyan lakóépület és annak helyiségei, melyet bizonyíthatóan legalább három hónap óta nem laknak, illetőleg a használatot szüneteltetik. 5. avar és kerti hulladék: az ingatlanok területén lévő, hasznosításra alkalmatlan falomb, kaszálék, nyesedék, fű, gyökérmaradvány, szár, levél, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék); 6. tárolóedény: kuka, tartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyag zsák. 7. fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló huzamos emberi tartózkodásra alkalmas 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény. 8. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2-12 négyzetméter alapterületű építmény. 9. nyílt szerkezetű pult illetve állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet. 10. a nagy testű állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, strucc és egyéb hasonló méretű nagy testűnek minősülő állat, 11. a közepes testű állat: sertés, juh, kecske, 12. a kis testű állat: házinyúl, csincsilla, angóranyúl valamint a hulladékhússal táplált prémes állatok (sarki- és ezüstróka, nyérc, görény, nyest, nutria), 13. a vadon élő állat: a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott azon egyedei, melyek nem tartoznak a veszélyes állatok körébe, 14. a lakásban tartható állat: madár és díszmadár, hörcsög és egyéb rágcsáló, díszhal, engedély nélkül tartható hüllő és kétéltű, egyéb, engedély nélkül tartható állat, 15. vakvezető eb: az az eb, amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával elláttak, továbbá a kölcsönös elismerés alapján az Európai Unió más tagállamaiban vakvezető kutyának minősülő eb; 16. jelző eb: az az eb, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, és ennek szükségességét szakorvosi igazolás bizonyítja; 17. állattartásra szolgáló épületek, építmények: az állatok tartására szolgáló istálló, ketrec, pince, padlás, ól, kifutó, kennel, méhkaptár. 18. háztartási szilárd hulladék. A lakás, üdülés, pihenés során az ingatlanon (így a lakásokban, valamint nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségekben és területeken) folyamatosan keletkező, a rendszeresített gyűjtőedényekben átmenetileg tárolható, rendszeres gyűjtőjárattal, a jogszabályi előírásoknak megfelelő célgéppel szállítható hulladék (így pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagoló eszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, korom, hamu ), továbbá a lakásban, valamint a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben és területen folytatott gazdasági tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, feltéve, hogy együttesen elhelyezhető a rendszeresített szemétgyűjtő edényekben és ártalmatlanítható a tulajdonos által kötelezően igénybe vett közszolgáltatás keretében a kijelölt ártalmatlanító helyen; 19. lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladék: nagyobb méretű, darabos hulladék ( pl.: nagyobb háztartási eszköz, berendezési tárgy, bútor, ágybetét), 20. települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatás: települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatás. 21.4 cégtábla: egy vállalkozás, vagy a magánszálláshelyek azonosítására szolgáló, jogszabályban rögzített adattartalmú, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó, és ezért a fal síkjában elhelyezhető tábla. Amennyiben a jogszabályban meghatározott adattartalmon túl információkat tartalmaz, úgy a cégtábla reklámhordozónak minősül. 22.5 Reklámhordozónak minősül: 22.1.óriás plakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas 8 m2 vagy annál nagyobb felületű, közterületről látható építmény. 22.2. hirdetőtábla: hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény vagy hirdetővitrin, 22.3. hirdetőoszlop: plakátok, hirdetmények elhelyezésére szolgáló építmény. 22.4. közterületbe nyíló üzlethomlokzat: a fal síkjából fizikailag bármilyen mértékben kiálló reklámozás, árubemutatás céljára alkalmas, vízszintes felület. 22.5. kirakatszekrény: a fal síkjából fizikailag bármilyen mértékben kiálló reklámozás, árubemutatás céljára alkalmas, függőleges felület. 22.6. védőtető: a fal síkjából a közterület fölé nyúló oldalfal nélküli árnyékolásra, eső elleni védelemre és reklámozásra alkalmas szerkezet. 22.7. ernyőszerkezet: a fal síkjából 10 cm-nél nagyobb távolságra kinyúló mobil árnyékolásra, eső elleni védelemre és reklámozásra alkalmas szerkezet. 22.8. információs tábla: egységes kialakítású tájékoztató reklámeszköz, amelynek célja a helyi kereskedelmi, szolgáltató és egyéb tevékenységet folytató vállalkozások reklámozása, illetve önkormányzati közérdekű információk megjelenítése. 22.9. autóbusz utasváró pavilon: helyi tömegközlekedési útvonalon rendszeresített fedett az utasok várakozására szolgáló építmény. 2. § (1) A rendelet hatálya a város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki. (2) A rendelet előírásainak betartását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott hatósági eljárás alkalmazásával a.) IV fejezet (közterület-használat) esetén a polgármester b.) II. (köztisztasági) - III. (a települési zöldfelület védelme) - V. fejezetek (állattartás) a Városfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság átruházott hatáskörben jár el első fokon figyelemmel a jegyző és más hatóságok hatáskörére. 6 (3) A rendelet előírásainak betartását a (2) bekezdés alapján eljáró hatóság ellenőrzi, mulasztás esetén kötelezést, tilalmat ír elő, és alkalmazza a Ket. rendelkezéseit. (4) Az első fokon eljáró hatóság méltányosságból korlátlanul enyhítheti a kötelezettségeket, a bírságot, amennyiben a) a kötelezett általi végrehajtás, vagy bírság összege a kötelezett szociális helyzetében jelentős romlást okozna, megélhetését veszélyeztetné, (elérné havi jövedelmének 50 %-át), b) vagy a gyakorolt tevékenységet az ingatlan adottságai (különösen a mérete, védőtávolságok) miatt a rendelet alapján meg kellene szüntetni, miközben a szomszédos ingatlan-tulajdonosok többsége (500 méteren belül) ugyanoly jellegű tevékenységet jogszerűen folytathat. II. FEJEZET A KÖZTISZTASÁGRÓL Általános rendelkezések 3. § A fejezet célja, hogy Pécel város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. 4. § A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, és ennek érdekében a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 5. § Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni.7 6. § (1) A város területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, építési törmeléktől, használaton kívüli, üzemképtelen járművektől megtisztítani. (2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Péceli Vízmű Kft, valamint vállalkozók (továbbiakban: Szolgáltató) útján gondoskodik. (3) Közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata. 7. § (1) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig, szegélyéig terjed; ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész vagy virágos sáv illetve fűbeton (gyephézagos) is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni. (2) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. (3) Gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosság-mentesítését az első fokú hatóság a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén elvégeztetheti. E munkák elvégzése a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére történik. (4) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát, járdaszakaszt, lépcsőt a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (különösen homok, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. (5) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy az balesetet ne okozzon. (6) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza. (7) Tilos az összerakott hó elhelyezése a) gyalogos közlekedési útvonalon; b) útkereszteződésben; c) úttorkolatban; d) a kapubejárat elé, annak szélességében; e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között; f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon (vízelzáró, víznyelő-akna, csap, és annak közérdekű létesítményein (közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop, ) g) összefüggő zöldnövényzettel borított területen; h) gépjármű parkolóban8 (8) A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is, hóesés után el kell takarítani. Vízelvezetés 8. § (1) A város területén a már meglévő, vagy kialakításra kerülő vízelvezető árkok feletti járműbehajtókat, kapubejárókat legalább  500-as betoncsővel, vagy ennek megfelelő keresztmetszetű áteresszel lehet megépíteni, ahol azt a csapadékvíz elvezető árok mérete megengedi. (2) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § előírásai szerint. (3) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § szabályozza. (4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni nem szabad. (5) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, fáradt olajat, festéket, trágyalevet a köz-csatorna víznyelő aknájába, vagy a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos! (6) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását. 9. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek vagy tulajdonosnak kell biztosítani a tisztaságot 9 (2) A felvonulási és építési terület lekerítése kötelező.10 (3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (4) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. (5) Egyéb közterületen bárminemű burkolat felbontása csak az első fokú hatóság engedélyével lehetséges. A járdát és zöldterületet a felbontást megelőző minőségben kell a lehető leghamarabb helyreállítani. (6) Építési anyagok, eszközök, közterületen való elhelyezéséhez, tárolásához, közterület használati hozzájárulást kell kérelmezni.11 (7) -12 (8) -13 10. § (1) Közterületen szennyező, illetve bármilyen más anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról, gondoskodni. (2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani. 11. § (1) A településen, közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön. (2) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos. 12. § (1) Közterületen engedély nélkül hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. Tilos a város közigazgatási területén a helyi utak felett átívelő transzparensek kifüggesztése.14 A közszemérmet és közízlést, sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani. (2) Épületen, kapun, ablakon, villanyoszlopon, egyéb létesítményben lévő, a meghirdetett esemény dátumának lejártát követően engedély nélkül fennmaradó hirdetményt, plakátot közterületről és közmű létesítményekről a hirdetményt elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni. 13. § (1) A sportolás céljára szolgáló területeken, valamint a kiránduló és táborozó területeken szemetet, hulladékot (üveg, papír, gyümölcshéj, stb.), szennyező vagy az egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos. Azokat a legközelebbi megfelelő gyűjtőedényzetbe kell helyezni. (2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított gyűjtőedényzetbe lehet elhelyezni. (3) Aki közterületet, kiránduló helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, vagy megrongálja, köteles annak megtisztításáról, illetve eredeti állapotába történő helyreállításáról azonnal gondoskodni. (4) 50 kg felett állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem a közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! (5) Közutakon történt állat elhullását, az azt észlelőnek a Szolgáltatónál, vagy Polgármesteri Hivatalnál azonnal be kell jelenteni. 14. § (1) Az önkormányzat tulajdonába, vagy kezelésébe tartozó külterületi földutak karbantartására, takarítására a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérése mellett a Polgármester jogosult közérdekű felajánlást elfogadni, vagy szerződésben bármely személyt a feladat ellátásával megbízni. (2) A földutak állagának romlását előidéző személyt a hatóság az út helyreállítására kötelezi. 15. § (1) -15 (2) -16 (3) A közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező (üzemképtelen) jármű – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 59.§ (3) bekezdésében foglalt kivétellel – valamint a közlekedésben részt nem vevő, illetve reklámhordozó céllal elhelyezett jármű közterületen nem tárolható. Az üzemképtelenné vált járművet a tulajdonos vagy az üzembentartó saját költségén köteles haladéktalanul elszállítatni illetve eltávolítani. (4) Piactér, vásártér tisztántartása, az ott keletkezett hulladék elszállítása, téli síkosság-mentesítése, valamint a közterülettel összefüggő járdák folyamatos tisztántartása az üzemeltető kötelessége. (5) Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 2,00 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyeznie, s azt saját költségén köteles elszállítani, valamint köteles annak ürítéséről és tisztántartásáról is gondoskodni. (6) Közterületen - piac és vásártér, valamint sportpálya kivételével - tökmagot, napraforgómagot árusítani tilos. Térfigyelő rendszer, traffipax 16. § (1) Pécel Város Önkormányzata a jogellenes magatartások megelőzésére, és ezen magatartások kiszűrésére, és képi rögzítésére a Ráday téren és a Kossuth téren telepített, a város más részein kialakított mobil térfigyelő rendszert, továbbá a közutak mellett traffipaxot üzemeltet. (2) Térfigyelő rendszer által rögzített események felvételei 72 óráig kerülnek tárolásra. Ha a felvételtszabálysértés, közigazgatási, vagy büntető eljárás bizonyítékaként lehet felhasználni, a felvételeket az adott eljárásra irányadó jogszabályok szerint kell tárolni és megsemmisíteni. (3) A rendszer kezelését a Polgármester által szerződésben megbízott Szolgáltató végzi. Szerződés hiányában a Polgármesteri Hivatal látja el a feladatot. (4) A Szolgáltató munkavállalója, a Polgármesteri Hivatal munkakörében megbízott köztisztviselője, a felvétel készítője a felvételekbe betekinthet, illetve arról másolatot készíthet. (5) A kezeléssel megbízott Szolgáltató a 72 órán túl megőrzött felvételekkel, a megsemmisítésekkel kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amiben rögzítésre kerül a) a szabálysértési, közigazgatási hatóság, vagy a büntetőeljárás ügy megjelölése, b) a kezelő szervezet tagjának neve, székhelye, lakcíme, c) a rögzítés időpontja, (óra, perc, másodperc), d) a felvételmásolat készítését kérőnek a neve, lakcíme, székhelye, e) a másolat kérésének célja, jogcíme, f) a másolat kiadására irányuló kérelem megtagadásának, vagy engedélyezésének jelölése. (6) A másolat kiadását, a polgármester átruházott hatáskörben, hatósági eljárás keretében, engedélyezheti, vagy utasíthatja el. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó szabályok 17. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított (téglával, kővel körül határolt) tűzrakó helyen és telken szabad égetni a tűzvédelmi szabályok betartásával úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. (2) Avart és kerti hulladékot március 1-től május 15-ig, és október 1-től november 30-ig (őszi időszak) lehet elégetni a közvetlenül szomszédos telkek tulajdonosainak előzetes tájékoztatása mellett.17 Tilos avar és kerti hulladék égetése szombat, vasárnap és ünnepnapokon, illetve a sportcélú, oktatási-nevelési, illetve gyermekvédelmi intézmények nyitvatartási időszaka alatt, továbbá városi ünnepségek tartama alatt. (3) Égetést kizáró körülménynek kell tekinteni a ködös, párás, szeles időszakot, illetve, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendel el. (4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (különösen PVC, veszélyes hulladék, gumi, olajos rongy). (5) Tilos külterületen egyéb hulladékot, tarlót, szalmát, lábon álló növényzetet égetni, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik. Külterületi nyaralók, zártkertként kialakult kerítéssel védett területek, gazdasági központi épületek esetén az (1) – (4) bekezdést alkalmazni kell. (6) Tarlót égetni kizárólag az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban történő bejelentés után 24 órával lehet.18 A bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett égetés helyét, idejét és terjedelmét. (7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. (8) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (9) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (10) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető a Szolgáltatóval egyeztetve. Komposztálás 18. § (1) Az ingatlan tulajdonos kizárólag a növényi eredetű kerti hulladékot (fű, levél, gally, gyökér) az ingatlanán komposztálással hasznosíthatja. (2) A komposztáló alapterülete nem lehet nagyobb mint 4 m2. (3) A komposztálót az ingatlan zöldfelületén lehet elhelyezni a telekhatártól számított legalább 2 méterre. (4) A hatóság a komposztáló befedését előírhatja. (5) Nem lehet komposztálni egyéb háztartási szerves hulladékot (gyümölcsöt, állati hulladékot, trágyát, vegyi anyagokat, ételhulladékot, élelmiszer hulladékot, kávézaccot). A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések 19. § (1) Vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken vízöblítéses rendszerű illemhelyeket kell létesíteni. (2) Vízhálózattal ellátott ingatlanokon csak vízöblítéses illemhelyek létesíthetők, a keletkezett szennyvíz zárt, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető, amelyet a 76.§-ban foglaltak alapján köteles elszállítatni.19 (3) Vízhálózatba be nem kötött ingatlanon az építésügyi előírásoknak megfelelő illemhely létesítendő, a szennyvizet zárt, szivárgásmentes tárolóban kell gyűjteni. 20. § (1) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is létesíthetők. (2) Minden magán - és közhasznú illemhelyet - beleértve a vizeldét és a nyitott gödrű illemhelyeket is - állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, vízmentesen kell tartani. Űrgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell. (3) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet. (4) Ásott, fúrt kútba állati vagy emberi ürüléket bevezetni tilos, egyéb állati hulladékot a kutakba elhelyezni nem szabad. 21. § Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára igénybe venni csak a közszolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet. 22. § (1) A városgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok, játszóterek, sorfák gondozását. (2) Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartása szervezett módon történik. Szeszesital fogyasztásának tilalma 23. §20 A játéktermekről 24. §21 A dohányzás tilalmáról 25. §22 III. FEJEZET A TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLET VÉDELME Az ingatlan aktív zöldterületének ápolása 26. § (1) A nem közterületnek számító ingatlan tulajdonosa, tényleges használója23 (továbbiakban: ingatlantulajdonos) köteles a telek aktív zöldterületét megművelni, rendben tartani, gyomtól, gaztól, hulladéktól, roncs gépjárművektől, használhatatlan gépi alkatrészektől megtisztítani. (2) A tulajdonos kötelessége különösen az elő-, oldal- és hátsókertben a járda, illetve a szomszédos telek mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágaknak és bokroknak a gyalogosközlekedés zavartalanságát biztosító nyesése úgy, hogy a telek homlokvonalától és járda úttest felőli széle között legalább másfél méter távolság maradjon a gyalogos közlekedés számára. Fák, magasra növő cserjék esetében két méter magasságig kell visszavágni a gallyakat. (3) Tömbházas telken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartása, kaszálása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása a tulajdonos feladata. (4) Útkereszteződéseknél a biztonságos közlekedés érdekében az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán az úttesten közlekedők számára a keresztező út forgalmára megfelelő belátást biztosító zöldterületet (belátási háromszöget) kialakítani és fenntartani. A visszavágás elmulasztása esetén a hatóság kötelezi az ingatlan tulajdonost. Útkereszteződéseknél a cserjék magasságát úgy kell kialakítani, hogy a személygépjárművekből megfelelő kilátás nyíljon a közútra. (5) Két szomszédos terület, épület közötti kiépített szilárdburkolatú úttal, járdával el nem látott közforgalmi területsáv (földút) esetében a tisztántartási kötelezettség (kaszálás) a területsáv felezővonaláig a tulajdonosok feladata. A zöldterület fenntartása 27. § (1) Pécel Város zöldterülete rendeltetését tekintve többek között lehet: a) pihenést, kikapcsolódást szolgáló közpark, közkert, díszpark, játszótér, játszó- és sportterület, fasor, b) közutat szegélyező sétány, erdő, védő erdő, c) az önkormányzati alapítású intézmények területén egyéb közparkként kialakított terület. d) intenzíven művelt gyepterület (locsolt, szakszerű kertészeti tevékenységgel gondozott zöldterület). (2) Belterületi közterületen, közparkokban és egyéb önkormányzati tulajdonú zöldterületen fák kivágását és ültetését, fákon, vagy cserjékben, bokrokon alakító metszés elvégzését az Önkormányzat megbízott Szolgáltató, illetve a Polgármesteri Hivatal útján végzi.24 A zöldterületek tervezésével, kialakításával, megszüntetésével, átalakításával a megbízott Szolgáltatónak (főkertésznek) rendelkeznie kell a szükséges államilag elismert szakképzettséggel rendelkező alkalmazottal, megfelelő eszközparkkal, munkaerővel. (3) Közterületen kizárólag nem allergén fát, cserjét egyéb növényzetet lehet ültetni. Az allergiás tüneteket okozó fákat fokozatosan, 2015-ig ki kell vágni, egyidejűleg cseréjükről gondoskodni kell. (4) Az önkormányzati fenntartásban lévő egyéb, szolgáltatási szerződéssel nem érintett zöldterületek kezelésére csak a (2) bekezdés feltételeinek megfelelő Szolgáltatót bízhat meg a feladat ellátására. (5) A (2) - (3) bekezdés alapján kijelölt Szolgáltató feladata a szerződésben megjelölt zöldterületek, valamint az ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, síkosság mentesítése, a növényzet kaszálása, a keletkező közterületi hulladék összegyűjtése és elszállítása, parkfenntartási munkálatok elvégzése, a parki berendezések, jelzőtáblák elkészítése, elhelyezése karbantartása. Zöldterület használata és védelme 28. § (1) Zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon állaguk sérelme nélkül - mindenki ingyenesen használhatja mások nyugalmát nem zavaró módon. Az esetleges időbeni korlátozásról önkormányzati tulajdonú zöldterületek esetén a Polgármester, egyéb esetben pedig a tulajdonos jogosult rendelkezni. (2) Rendeltetéstől eltérő szükséges ideiglenes használatot (többek között előadás, vásár, majális, kutyák és más kedvtelésből tartott állatok kiállítása) a Polgármester engedélyezi közterület-használati engedély kiadásával és azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását, helyreállítását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani. (3) Járművel vagy gyalogosan közlekedni, parkolni a zöldterületnek csak arra kijelölt részein szabad. Közparkban és sétaútjain, játszótereken, játszó- és sportcélú zöldterületen járművel – kivéve a mozgáskorlátozottak különleges járművét és a parkfenntartó járművét - közlekedni és ott parkírozni, valamint zöldterületen a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos. (4) Intenzíven művelt gyepfelületen, fokozottan gondozott díszparkban tilos letelepedni, azon labdázni, vagy egyéb játékot folytatni. A belterjesen művelt területek listáját önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. A tilalmat ábrával, vagy felirattal ellátott szilárdan rögzített táblával kell jelezni. (5) A zöldterületen tilos a virágok, növények szedése, csonkítása, a lekaszált fű, vágott lomb, a letört, vagy elszáradt gallyak, rőzse, gyökerek, föld és egyéb anyagok eltulajdonítása. Tilos közparkokban, játszó- és sportterületen: a) a köztárgyak, rongálása, b) a virágok, és egyéb növények virágzatának és a termésének szedése és eltulajdonítása, a fák és bokrok ágainak letörése, levágása, c) berendezési tárgyak (padok, játszóeszközök) elmozdítása, rongálása, d) zöldterületi berendezések, tárgyak felületének, a fák törzsének hirdetések céljából történő használata, e) a tűzrakás, tűzgyújtás, f) a legeltetés. (6) A játszóterek játék felszereléseit csak 14 éven aluli gyermekek használhatják, 6 éven aluli gyermekek a játszótereken csak felnőtt személy felügyeletével tartózkodhatnak. (7) Zöldterületek más célú használata esetében a használó kötelezhető a növényzet megfelelő védelmére az alábbiak szerint: a) a növényzet előzetes áttelepítésére, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlására a tevékenység befejezését követő egy éven belül, b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékének, illetőleg azok áttelepítésének (le és felszerelésének, elszállításának stb.) költségeit megtéríteni. Fa- és növénytelepítés, fakivágás 29. § (1) A nem közterületnek számító ingatlanon az alábbi legkisebb ültetési és telepítési távolságokat kell megtartani a közvetlenül szomszédos ingatlan határától: a) Belterületen és a beépítésre nem szánt terület kertes mezőgazdasági területen: aa) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter, ab) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter, ac) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter. b) Külterületnek a kertes mezőgazdasági területen kívül eső részén ba) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,00 méter, bb) 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2, 20 méter, bc) fa esetében 4,00 méter. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott távolságokat a rendelet hatályba lépése után telepített, kiültetett növényzet estében kell alkalmazni. Az ingatlantulajdonos kötelezhető a rendelet hatályba lépése előtt telepített növényzetet az (1) bekezdésben rögzített magasságokra visszametszeni, ha az a növény pusztulásához nem vezet. Ezen előírás szerint kell gyakorolni a Ptk szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseiben előírt fenntartási kötelezettséget is. 30. § (1) A közterületen kivágott fát – a Főkertész véleménye alapján - pótoltatni kell, biztosítva a zöldterület esztétikai képének megtartását, a zöldfelületi egyensúly biztosítását. A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezésétől számított egy éven belül ültetési időszakban kell teljesíteni. (2) A növényzet pótlása során minden engedély nélkül kivágott fa esetében, - ha balesetveszély, épület állagának védelme vagy a fa természetes elöregedése a fa kivágását nem indokolja – a Polgármesteri Hivatal által az adott fa pótlására vásárolt fa számlaértékét kell kifizetni. (3) A nem közterületi ingatlanon belül lévő fák kivágását nem kell bejelenteni. (4) Kidőlt, vihar következtében balesetveszélyessé vált - és emiatt azonnali beavatkozást igénylő - fa esetében az eltávolítást el kell rendelni és a pótlás tekintetében az (1) bekezdés szerint kell eljárni. (5) Szolgáltatón kívül más személy közterületen csak engedéllyel telepíthet fát. A telepítendő fafaj meghatározása a főkertész véleménye alapján a Polgármesteri Hivatal feladata. A közterületre telepített - lakos által elültetett - fa nem képezi saját tulajdonát. (6) A közterület fásításához a faanyagot az önkormányzat biztosítja akkor, ha az utcát egységes fafajjal kívánja beültetni. Egyéb esetben kiültetendő fát az ingatlan tulajdonosa szerzi be. (7) Tilos a fák csonkolása, vagy a fatörzsön lévő valamennyi oldalág eltávolítása, kivéve, ha azt a fa fajtája vagy egyéb fontos érdek (villamosvezeték közelsége) szükségessé teszi. Amennyiben a csonkolás a közút védelme, postai és villamosvezeték zavartalan működése érdekében elkerülhetetlen, a munkát a közműtulajdonos a Jegyzőnek történő előzetes bejelentés után végezheti el. (8) Új park vagy belterületi fásítás létesítésénél a város településrendezési tervét – a Főkertész véleménye alapján - figyelembe kell venni. IV. FEJEZET A KÖZTERÜLET RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATRÓL 31. § A fejezet hatálya (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja. A közterület rendeltetésszerű használata más személynek a közterület rendeltetésszerű használatához való jogát nem csorbíthatja. Rendeltetésétől eltérő a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza. (2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) a tulajdonos hozzájárulása illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. (3) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni: a) 25közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető ernyőszerkezet elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben az reklámot tartalmaz, b) hirdetőtábla, hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a közterületre jogszerűen kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra felszerelt reklám elhelyezését, fennmaradását is, c) árusító és árusítással kapcsolatos valamint szolgáltató épület, üzlet, pavilon, fülke, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához, d) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozó-helyiség létesítéséhez, fennmaradásához, e) a köztisztasággal kapcsolatos építmény illetve tárgy elhelyezéséhez, fennmaradásához, f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhely létesítéséhez, fennmaradásához, g) szobor, emlékmű, szökőkút, díszkút, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, tájékoztató és figyelmeztető tábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, h) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, stb.) és építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint konténer, építőanyag és törmelék tárolásához, i) alkalmi és mozgó árusításhoz, j) film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát egy óránál hosszabb ideig akadályozza, k) kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvény valamint mutatványos tevékenység rendezéséhez illetve folytatásához, valamint az ezekkel kapcsolatos ideiglenes parkolók létesítéséhez, l) a közterület turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához, és szeszesital árusításhoz, ha az helybenfogyasztás céljából kerül árusításra m) hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna illetve egyéb hírközlő eszköz valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítéséhez, fennmaradásához. n)26 hangos reklám útján történő reklámozáshoz. (4) Nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni: a) -27 b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezés elhelyezéséhez, c) a közművek és távközlő hálózatok berendezéseinek, létesítményeinek hibaelhárítása érdekében végzett munka során a közterület 72 óra időtartamot meg nem haladó igénybevételéhez, d) 28cégtábla esetén, e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges bármilyen munka, tevékenység végzéséhez, f) városi ünnepségekhez. (5) Nem adható közterület-használati hozzájárulás: a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom célját, az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja, b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná, c) közutak, hidak, felüljárók területén gazdasági reklámtevékenységhez, d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek és távközlő hálózatok berendezéseinek, létesítményeinek javításához illetve létesítéséhez nélkülözhetetlen munkák elvégzését, e) a közút és a járda felületének reklám céljára történő használatához, f) közterületen nem árusítható termékek árusításához, g) 29árusító, kereskedelmi vagy szolgáltató célt szolgáló 30 négyzetméter alapterületet meghaladó zárt szerkezetű építmény, 12 négyzetméter alapterületet meghaladó pavilon, illetve 3 négyzetméter alapterületet meghaladó nyílt szerkezetű pult, állvány létesítéséhez, fennmaradásához.” olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, mások egészségét veszélyeztetné vagy a lakosság nyugalmát zavarná illetve közerkölcsöt sértené, h) olyan létesítmény és berendezés létesítéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, a szennyvízcsatorna csatlakozás vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés továbbá a hulladéktárolás nem biztosítható, i) jármű iparszerű javításához, j) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező (üzemképtelen), a közlekedésben részt nem vevő valamint reklámhordozó céllal elhelyezett jármű közterületen történő tárolásához a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 59.§ (3) bekezdésében foglalt kivétellel. k) A helyi közút felett hirdetőtábla, hirdető-berendezés, reklámhordozó és kifeszített transzparens kihelyezéséhez.30 m) 31árusítás céljából az alábbi közterületeken: Baross utca, Ráday tér, Kovács utca, Hősök utca, Kossuth tér és a Kórház köz. A kijelölt árusításra szolgáló hely a Baross utca 5. szám alatti piac területe. (6)32 Az m) pont alatti tilalom nem vonatkozik a Pécel Város Önkormányzat által szervezett rendezvényekre. (7)33 Hangos reklám kizárólag hétköznapokon 8.00-18.00 óráig, szombaton 10.00-16.00 óráig engedélyezhető. Vasárnap és munkaszüneti napon a hangos reklám tilos. A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése 32. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható. (2) Építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer) és építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint építőanyag és törmelék tárolásához csak az építési munka időtartamára adható közterület-használati hozzájárulás. (3) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, szakhatósági – engedélyek beszerzését. (4) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény létesítése, fennmaradása esetén az építtetőnek, építési munkákkal összefüggő közterület-használat esetén pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást kérelmeznie. (5) a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:34 a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét, telephelyét), természetes személyek esetén születési helyét, idejét, anyja nevét b) a kérelmező cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói igazolványának számát c) a kérelmező adóigazgatási azonosító számát d) alkalmi és mozgó árusítás esetén a kérelmező működési engedélyének számát e) a közterület-használat célját és időtartamát, f) a használni kívánt terület pontos megjelölését, nagyságát, a közterület helyrajzi számát, a használat módjának meghatározását, g) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben résztvevő más személyek nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét) h) mutatványos tevékenység céljára történő közterület-használati hozzájárulás kérelmezése esetén a mutatványos berendezésre érvényes biztonságtechnikai tanúsítvány hiteles másolatát.35 (6) 36a) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a b) pontban foglaltak kivételével az e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az (5) bekezdés g)-h) pontjaiban felsorolt mellékletek csatolásával együtt. b) 1-3 nap időtartamra vonatkozó konténer elhelyezéséhez a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet az e rendelet 2/A. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (7) Ha a kérelmező ügyfél nem személyesen jár el, úgy a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A közterület-használati hozzájárulás engedélyezése 33. § (1) 37a) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem esetén a b) pontban foglaltak kivételével a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. b) 1-3 nap időtartamra vonatkozó konténer elhelyezése esetén a közterület-használati engedély a rendelet 2/A. mellékletében meghatározott tartalmú kérelemben kerül kiadásra. (2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét – bármilyen épület közterületen történő elhelyezésének valamint a 300 négyzetméter területet meghaladó közterület-használat esetét kivéve – az első fokú hatóságra ruházza. (3) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell: a) a jogosult nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét), b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes, c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását, d) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes, e) a hozzájárulás érvényének megszűnése vagy a hozzájárulás visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét, f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, g) a jogosult közterületen folytatandó tevékenységében résztvevő más személyek nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét), h) a közterület-használat jellegétől függően az egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást, i) a jogorvoslati eljárás lehetőségére és módjára vonatkozó tájékoztatást, j) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj, stb.) viselésének és megfizetésének módját, k) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztán tartási kötelezettség előírását. (4) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni. (5) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult valamint a (3) bekezdés g) pontjában meghatározott személyek használhatják a határozat jogerőre emelkedésének napjától. A közterület-használati hozzájárulás érvényének megszűnése 34. § (1) A közterület-használati hozzájárulás érvénye megszűnik: a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével, b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével, c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatt történő visszavonással, d) a hozzájárulásban vagy a közterület-használatra illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatt történő rendkívüli visszavonással, e) abban az esetben, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti, f) a jogosult halálával illetve jogutód nélküli megszűnésével, g) ha a jogosult bejelenti az Önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy. (2) Ha a közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani. -38 (3) Az első fokú hatóság a jogosult kérelmére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére egy alkalommal legfeljebb 15 napos halasztást adhat. (4) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította. (5) A közterület-használati hozzájárulás (1) c) pont szerinti visszavonásáról az első fokú hatóság dönt. A közterület-használati hozzájárulás (1) d) pont szerinti rendkívüli visszavonásáról az dönt, aki a hozzájárulás megadásáról szóló jogerős döntést hozta. A közterület-használati díj és megállapításának rendje 35. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül, a közterület-használati hozzájárulásban rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni. (2) A közterület-használati díjak évi, havi vagy napi díjak. A közterület-használati díjtételeket a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellegének figyelembe vételével e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A díjtételeket általános forgalmi adó nélkül kell érteni. (3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető, stb.) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni. Hirdetőtábla, hirdető-berendezés és reklámhordozó, cég- és címtábla esetén annak (hirdető) felületét kell számításba venni. (4) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít. (5) Alkalmi valamint asztalról, nyílt szerkezetű pultról, illetve állványról történő árusítással elfoglalt közterület nagyságát- a fizetendő díj szempontjából- az alkalmi valamint az asztal, nyílt szerkezetű pult illetve állvány által elfoglalt közterület kétszeresében kell megállapítani, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra. Kézből történő árusítással elfoglalt közterület – a fizetendő díj szempontjából – egységesen 1 négyzetméternek számít.39 (6) A közterület-használati hozzájárulás érvényének megszűnésétől a közterület eredeti állapotának helyreállításáig terjedő időre az egyébként irányadó közterület-használati díj kétszeresét kell fizetni. (7) A közterület használatát biztosító szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a jogosult által már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni. (8) A közterület-használati díjat a) éves díj esetén négy egyenlő részletben, a tárgyév január 5., április 5., július 5. és október 5. napjáig, évközi kezdetű használat esetén az esedékes negyedévi díjat a közterület-használati hozzájárulás jogerőre emelkedésével egyidejűleg, ezt követően a fentiek szerint meghatározott időpontokig, b) havi díj estén a kezdő hónap díját a közterület-használati hozzájárulás jogerőre emelkedésével egyidejűleg, azt követően minden hónap 5. napjáig, c) napi díj és idény esetén egy összegben, a közterület-használati hozzájárulás jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell megfizetni. (9)40 1-3 nap időtartamra vonatkozó konténer elhelyezése esetén a közterület-használati díjat egy összegben a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól 36. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni: a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, b) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért, c) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért, d) közterületi rendezvényen egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért, e) szobor, emlékmű, szökőkút, díszkút, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, tájékoztató és figyelmeztető tábla elhelyezéséért, f) a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltóság közterületi létesítményeiért, g) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen, h) ha a közterületet kifejezetten sport- vagy kulturális – az ennek keretében megvalósuló cirkuszi, mutatványos, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, üzleti valamint reklám célú tevékenység kivételével –rendezvényre illetve jótékony, karitatív tevékenység céljára veszik igénybe, i) a közterületnek az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokkal illetve országos és helyi népszavazással kapcsolatos hirdetések elhelyezésével történő igénybevételéért. (2) A közterület-használati díj mértéke korlátlanul csökkenthető Pécel Város Önkormányzata érdekében végzett építési, felújítási, karbantartási, tisztán tartási munkálatok, Pécel Város Önkormányzatának intézményei által szervezett rendezvények valamint a helyi társadalmi szervezetek legfeljebb 3 napos rendezvényei esetén. A jogellenes közterület-használat következményei 37. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles az első fokú hatóság felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget. (2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, továbbá a közrend, közbiztonság illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni. (3) 41 42 Önkormányzati tulajdonban álló információs tábla, autóbusz utasváró pavilon reklámfelületének hasznosítása 37/A.§ 43 (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló információs tábla, autóbusz utasváró pavilon reklámfelületének hasznosítására csak nyilvános pályázati eljárás keretében kerülhet sor az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott eljárási szabályok betartásával. (2) A pályázat kiírásáról és az elbírálás szempontjairól Képviselő-testület minősített többségű szavazással határoz. V. FEJEZET AZ ÁLLATTARTÁS A szabályozás célja 38. §44 A fejezet hatálya, a hatáskör gyakorlása 39. § Belterületen engedély nélkül tartható állatok 40. §45 Belterületen engedéllyel tartható illetve belterületen nem tartható állatok 41. §46 Külterületen engedély nélkül tartható állatok 42. §47 Külterületen engedéllyel tartható állatok 43. §48 Az engedéllyel tartható állatok tartására vonatkozó szabályok 44. §49 Átmeneti rendelkezések 45. §50 Az állattartásra vonatkozó általános szabályok 46. §51 Az állatok elhelyezésére szolgáló épületekre, építményekre vonatkozó szabályok 47. §52 Állat- és közegészségügyi szabályok 48. §53 Állatvédelmi szabályok 49. §54 Az ebtartás különös szabályai Az eb tartójának bejelentési kötelezettsége 50. §55 Az ebtartás egyéb szabályai 51. § (1) 56 (2) 57Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a Képviselő-testület a Temető utca végén található záportározó területét jelöli ki. Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb a kijelölt területet ne hagyhassa el. (3) 58 (4) 59 (5) 60 (6)61 Veszélyes illetve vadon élő állat tartásának egyéb szabályai 52. §62 Az engedélyköteles állatok tartásával kapcsolatos hatósági eljárás 53. §63 VI. FEJEZET64 54. §-71. § VII. FEJEZET65 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKEZELÉSRŐL 72. §-76. § SZABÁLYSÉRTÉSI TÉNYÁLLÁSOK 77. §66 Záró és átmeneti rendelkezések 78. § A rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba. dr. Benkovics Gyula polgármester dr. Varga János Zsolt jegyző A rendelet kihirdetve 2008. június 5. dr. Varga János Zsolt jegyző 1. számú melléklet a település rendjéről szóló 14/2008.(VI. 5.) önkormányzati rendelethez.67 Díjtétel jellemző Közterület használat célja Díjalap Díjtétel 1. Kereskedelmi, vendéglátó ipari, vállalkozási tevékenységek a.) Árusításra szolgáló épület, üzlet, pavilon, fülke, nyílt szerkezetű pult, állvány: 1. Napilap és hetilap, folyóirat, könyv, Levelezőlap 2. Virág 3.Léggömb 4.Pattogatott kukorica Főtt kukorica 5.Sült gesztenye 6. pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró, egyéb magvak; 7.Vattacukor, cukorka 8.Fagylalt, jégkrém 9.Ásványvíz, üdítőital, kávéital, nyers tej 10.A húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek árusítása kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban 11.Zöldség, gyümölcs 12. büfétermék; 13. sütőipari termékek; 14. előrecsomagolt sütemények, édességek. m2/hó m2/hó m2/nap m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó m2/nap m2/nap m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó 650 Ft. 450 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 500 Ft 500. Ft 1.500 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft b) Alkalmi árusítás a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. § alapján m2/nap 1.200 Ft. c) Mozgóbolt árusítás A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 14. § alapján jármű/hó 4.000 Ft d) Fenyőfa árusítás m2/nap 250 Ft e) Vendéglátás vendéglátó-előkert terasz 10 m2-ig 10 m2 felett sörsátor 100 m2-ig 100 m2 felett m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó 1.200 Ft 1.000 Ft 50 Ft 40 Ft f) Film televízió, videó, hangfelvétel készítése 1 órát meghaladó időtartam felett m2/nap 1650 Ft g) Saját árubemutatás m2/hó 350 Ft h) turisztikai hasznosítás m2/nap 350 Ft i)68 árusító, kereskedelmi vagy szolgáltató célt szolgáló zárt szerkezetű építmény m2/hó 500 Ft 2. Reklámhordozók 1. óriásplakát 2. hirdetőtábla –oszlop 3. közterületbe nyíló üzlethomlokzat, kirakatszekrény védőtető, ernyőszerkezet (10 cm-en túl) 4.69 hangos reklám m2/hó m2/hó m2/hó jármű/nap 5.000 Ft 1.500 Ft 350 Ft 1000 Ft/jármű 3. Mutatványos, cirkuszi tevékenység m2/nap 60 Ft 4. Sport, kulturális rendezvény ingyenes 5. 1.Építési munkálatokkal kapcsolatos építmények, épületek, építőanyag elhelyezése, törmeléktárolás 2. konténer elhelyezés m2/nap db/nap 60 Ft 450 Ft 6. hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték antenna, egyéb hírközlő eszköz, ezzel összefüggő építmények elhelyezése db/hó 4.200 Ft. 7. közmű és távközlő hálózatok üzemzavar elhárítása 72 órát meghaladó időtartamra m2/nap 300 Ft 8. közút, járda és zöldterület építése, javítása, karbantartása 72 órát meghaladó időtartamra m2/nap 300 Ft 9 kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvény, cirkuszi és mutatványos tevékenység folytatásához ideiglenes parkolók létesítése m2/nap 1.000 Ft. 1070  vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, különleges járművek, mezőgazdasági gépek, tehergépjárművek, közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű számára várakozóhely létesítése gépjármű/hó 6.500 Ft. 1171 Földbe helyezett vezeték 0-10 Km: Földbe helyezett vezeték 10-50 Km Földbe helyezett vezeték 50-100 Km Légvezeték 0-10 Km Légvezeték 10-50 Km Légvezeték 50-100 Km Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év 200.000 Ft. 400.000 Ft 600.000 Ft 240.000 Ft 480.000 Ft 640.000 Ft 2. számú melléklet a település rendjéről szóló 14/2008.(VI. 5.) önkormányzati rendelethez.72 Pécel Város Önkormányzata 2119 Pécel Kossuth tér 1. Kérelem a Pécel Város Önkormányzata tulajdonában lévő közterület használatához Gazdasági társaságok, társadalmi és egyéb szervezetek esetében: Kérelmező neve: ………………………………………………………………………………. Kérelmező képviselőjének neve: ……………………..…………telefonszáma: …………… Kérelmező székhelye: ……………………………………………………………………….. Kérelmező számláját vezető pénzintézet neve: ……………………………………………. Kérelmező bankszámla száma: ………………………………………………………………. Kérelmező adóigazgatási azonosító száma: ……………………………………………….. Egyéni vállalkozók esetében: Kérelmező neve: ………………………..……………………telefonszáma: ……………… Kérelmező lakcíme: …………………………………………………………………………. Kérelmező vállalkozói igazolványának száma: …………………………………………… Kérelmező számláját vezető pénzintézet neve:………………………………………………. Kérelmező bankszámla száma: ………………………………………………………………. Kérelmező adóigazgatási azonosító száma:………………………………………………….. Magánszemélyek esetében: Kérelmező neve: ………………………..……………………telefonszáma: ……………… Kérelmező lakcíme: ………………………………………………………………………….. Kérelmező születési helye, ideje:………….………………………………………………… Kérelmező anyja neve: ………………………………………………………………………. Megjegyzés: A fenti adatok közlése a közterület-használati hozzájárulás kiadása iránti eljárásban szükséges, az adatokat a Polgármesteri Hivatal (2119 Pécel Kossuth tér 1.) munkatársai dolgozzák fel. Jelen tájékoztatás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezésein alapul. A közterület-használat időtartama: ……… év ………………… hó …… napjától ………… év ……………..… hó …… napjáig. A közterület-használat célja: ………………………………………………………………… A kérelmező által használni kívánt közterület nagysága: …………………………….... m2 A kérelmező által használni kívánt közterület helyrajzi száma: ………………………….. A kérelmező által használni kívánt közterület helyének pontos megjelölése: ……………. ………………………………………………………………………………………………….. A kérelmező tudomásul veszi, hogy: a kérelem benyújtása a kérelmezőt nem jogosítja fel közterület használatára, valamint azt is, hogy aki a közterületet hozzájárulás nélkül használja, az szabálysértést követ el, a közterületen csak az üzletek működésének rendjéről, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 12. § alapján meghatározott termékek a kereskedő nevének és székhelyének feltűntetésével, a szükséges hatósági engedélyek birtokában árusíthatók. Közterületen árusítható termékek: napilap és hetilap, folyóirat, könyv; levelezőlap; virág; léggömb; zöldség, gyümölcs; pattogatott kukorica; főtt kukorica; sült gesztenye; pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró, egyéb magvak; vattacukor, cukorka; fagylalt, jégkrém; ásványvíz, üdítőital, kávéital, nyers tej; büfétermék; sütőipari termékek; előrecsomagolt sütemények, édességek. A húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban árusíthatóak. A közterület használatáért a kérelmezőnek közterület-használati díjat kell fizetnie, a közterület-használati díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. Pécel, 201…… év ……………… hó ………… napján. ………………………….. kérelmező aláírása Magánszemély esetén okirat becsatolása nem szükséges. A használni kívánt közterületre vonatkozó helyszínt ábrázoló vázlatot, amelyen szerepelnie kell a környező utcáknak, tereknek. A vázlaton be kell rajzolni (lehetőleg méretarányosan) a használni kívánt területet, a szükséges méretekkel úgy, hogy annak nagysága, elhelyezkedése megállapítható legyen. A közterületen elhelyezni kívánt létesítmény, berendezés, reklámtábla műszaki leírását és terveit. A kérelmező által folytatni kívánt tevékenységében részt vevő más személyek nevét és lakcímét. 2/A. melléklet a település rendjéről szóló 14/2008. (VI.5.) számú önkormányzati rendelethez.73 Péceli Polgármesteri Hivatal 2119 Pécel, Kossuth tér 1. KÉRELEM a Pécel Város Önkormányzata tulajdonában lévő közterület használatához konténer elhelyezéshez Gazdasági társaságok, társadalmi és egyéb szervezetek esetében: Kérelmező neve...................................................................................................................................... Kérelmező képviselőjének neve:.....................................................telefonszáma:................................. Kérelmező székhelye:............................................................................................................................. Kérelmező adóigazgatósági azonosító száma:....................................................................................... Egyéni vállalkozók esetében: Kérelmező neve:................................................................................telefonszáma:............................. Kérelmező lakcíme:................................................................................................................................ Kérelmező vállalkozó igazolványának száma:....................................................................................... Kérelmező adóigazgatósági azonosító száma:....................................................................................... Magánszemélyek esetében: Kérelmező neve:................................................................................telefonszáma:............................. Kérelmező lakcíme:................................................................................................................................ Megjegyzés: A fenti adatok közlése a közterület-használati hozzájárulás kiadása iránti eljárásban szükséges, az adatokat a Polgármesteri Hivatal (2119 Pécel, Kossuth tér1.) munkatársai dolgozzák fel. Jelen tájékoztatás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezésein alapul. A kérelmező által használni kívánt közterület helyének pontos megjelölése: …............................................................................................................................................................ A közterület-használat időtartama:( maximum 3 nap) …........év …............................hó............napjától - …........év ….............................hó............napjáig A közterület használat célja: …......db. konténer elhelyezés. A kérelmező tudomásul veszi, hogy: - a kérelem benyújtása a kérelmezőt nem jogosítja fel a közterület használatára, – valamint azt is, hogy aki a közterületet hozzájárulás nélkül használja, az szabálysértést követ el. - a kérelem benyújtásával egyidejűleg a hivatal házi pénztárába a közterület használati díjat köteles megfizetni. KÖZTERÜLET HASZNÁLATI HOZZÁJÁRULÁS KONTÉNER ELHELYEZÉSÉHEZ …..............................................................(név).............................................................................(cím) kérelmére, a …............................................................................................. számú ingatlan előtti közúton kívüli közterületen …...db. konténer elhelyezését 2013. év.......................hó...........napjától, 2013. év.......................hó...........napjáig, az alábbi kikötéssel engedélyezem: 1. A kihelyezett konténer a közúti és gyalogos forgalmat nem akadályozhatja. 2. Az engedélyes köteles a közterület használata során keletkező szennyeződést eltakarítani. A közterület-használat díja …..... napra összesen: …......................... Ft – azaz:…..................................forint, amelyet engedélyes egy összegben a közterület-használati hozzájárulás kiadásával egyidejűleg a hivatal házi pénztárába köteles megfizetni. A kiadott közterület-használati hozzájárulás csak a közterület-használati díj befizetését igazoló bevételi pénztárbizonylattal együtt érvényes. Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település rendjéről szóló 14/2008 (VI. 5.) rendelete (a továbbiakban: R.) 31. § (3) bekezdés h) pontja alapján, közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni az építési munkával kapcsolatos létesítmények ( állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, stb.) és építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint konténer, építőanyag és törmelék tárolásához. A R. - 1. számú melléklet 5.2. pontja alapján konténer elhelyezés közterület-használati díja:450 Ft/db/nap. Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy az engedély feltételeinek be nem tartása esetén, illetve a közterület a hozzájárulástól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben való használatakor, az engedélyes köteles a tulajdonos vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület – használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. A közterület- használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése- szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot helyre nem állította. A fentiek figyelembevételével azok betartása mellett a közterület használatot engedélyezem. Hatáskörömet a R. 2. § (2) bekezdés a) pontja, és illetékességemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban Ket. ) 21. § (1) b) pontja biztosítja. A kiadmányozási jog alapja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 67.§ C pontjában foglalt felhatalmazáson alapuló …............... számú polgármesteri utasítás. Pécel, 2013...................hó...........nap. Szöllősi Ferenc polgármester nevében és megbízásából Kovács Zoltán műszaki irodavezető 3. számú melléklet a 14/2008. (VI. 5.) számú rendelethez74 4. számú melléklet a 14/2008. (VI. 5.) számú rendelethez75 5. számú melléklet a 14/2008. (VI. 5.) számú rendelethez Többlakásos illetve társasházas ingatlanon nem tartható ebfajták: bernáthegyi, berni pásztor, dobermann, ír farkaskutya, komondor, kuvasz, német dog, német juhász, óriás schnauzer, orosz juhászkutyák (kaukázusi eb), terrierek és ezek keverékei (Jagd terrier, foxterrier, bullterrier, stb.) 6. számú melléklet a 14//2008. (VI.5.) számú rendelethez7677 7. számú melléklet a 14/2008. (VI. 5.) számú rendelethez78

~Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, valamint - a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 21. §-a, - a közúti közlekedésről 1988. évi I. törvény 9/B. § (2) bekezdése, - a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 20. §, 21. §, 85. §-a - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdése c) pontja, 48. § (3) bekezdése b) pontja, - az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése, - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 23. § által biztosított felhatalmazás alapján, -1 I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazása szempontjából: 1. köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek. valamint a közterületek tisztán tartása;2 2. közterület3: közhasználatra szolgáló minden olyan, az Önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, továbbá a belterületi földrészlet és építmény közhasználat céljára illetve közforgalom részére átadott része. A közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok), a közművek elhelyezése. 3. parkosított terület: füvesített, növényzettel borított közterület, amely magába foglalja a murvázott és nem parkolás céljára kijelölt közterületet és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is; 4. nem lakott épület és tartós szünetelés: olyan lakóépület és annak helyiségei, melyet bizonyíthatóan legalább három hónap óta nem laknak, illetőleg a használatot szüneteltetik. 5. avar és kerti hulladék: az ingatlanok területén lévő, hasznosításra alkalmatlan falomb, kaszálék, nyesedék, fű, gyökérmaradvány, szár, levél, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék); 6. tárolóedény: kuka, tartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyag zsák. 7. fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló huzamos emberi tartózkodásra alkalmas 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény. 8. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2-12 négyzetméter alapterületű építmény. 9. nyílt szerkezetű pult illetve állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet. 10. a nagy testű állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, strucc és egyéb hasonló méretű nagy testűnek minősülő állat, 11. a közepes testű állat: sertés, juh, kecske, 12. a kis testű állat: házinyúl, csincsilla, angóranyúl valamint a hulladékhússal táplált prémes állatok (sarki- és ezüstróka, nyérc, görény, nyest, nutria), 13. a vadon élő állat: a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott azon egyedei, melyek nem tartoznak a veszélyes állatok körébe, 14. a lakásban tartható állat: madár és díszmadár, hörcsög és egyéb rágcsáló, díszhal, engedély nélkül tartható hüllő és kétéltű, egyéb, engedély nélkül tartható állat, 15. vakvezető eb: az az eb, amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával elláttak, továbbá a kölcsönös elismerés alapján az Európai Unió más tagállamaiban vakvezető kutyának minősülő eb; 16. jelző eb: az az eb, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, és ennek szükségességét szakorvosi igazolás bizonyítja; 17. állattartásra szolgáló épületek, építmények: az állatok tartására szolgáló istálló, ketrec, pince, padlás, ól, kifutó, kennel, méhkaptár. 18. háztartási szilárd hulladék. A lakás, üdülés, pihenés során az ingatlanon (így a lakásokban, valamint nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségekben és területeken) folyamatosan keletkező, a rendszeresített gyűjtőedényekben átmenetileg tárolható, rendszeres gyűjtőjárattal, a jogszabályi előírásoknak megfelelő célgéppel szállítható hulladék (így pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagoló eszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, korom, hamu ), továbbá a lakásban, valamint a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben és területen folytatott gazdasági tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, feltéve, hogy együttesen elhelyezhető a rendszeresített szemétgyűjtő edényekben és ártalmatlanítható a tulajdonos által kötelezően igénybe vett közszolgáltatás keretében a kijelölt ártalmatlanító helyen; 19. lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladék: nagyobb méretű, darabos hulladék ( pl.: nagyobb háztartási eszköz, berendezési tárgy, bútor, ágybetét), 20. települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatás: települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatás. 21.4 cégtábla: egy vállalkozás, vagy a magánszálláshelyek azonosítására szolgáló, jogszabályban rögzített adattartalmú, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó, és ezért a fal síkjában elhelyezhető tábla. Amennyiben a jogszabályban meghatározott adattartalmon túl információkat tartalmaz, úgy a cégtábla reklámhordozónak minősül. 22.5 Reklámhordozónak minősül: 22.1.óriás plakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas 8 m2 vagy annál nagyobb felületű, közterületről látható építmény. 22.2. hirdetőtábla: hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény vagy hirdetővitrin, 22.3. hirdetőoszlop: plakátok, hirdetmények elhelyezésére szolgáló építmény. 22.4. közterületbe nyíló üzlethomlokzat: a fal síkjából fizikailag bármilyen mértékben kiálló reklámozás, árubemutatás céljára alkalmas, vízszintes felület. 22.5. kirakatszekrény: a fal síkjából fizikailag bármilyen mértékben kiálló reklámozás, árubemutatás céljára alkalmas, függőleges felület. 22.6. védőtető: a fal síkjából a közterület fölé nyúló oldalfal nélküli árnyékolásra, eső elleni védelemre és reklámozásra alkalmas szerkezet. 22.7. ernyőszerkezet: a fal síkjából 10 cm-nél nagyobb távolságra kinyúló mobil árnyékolásra, eső elleni védelemre és reklámozásra alkalmas szerkezet. 22.8. információs tábla: egységes kialakítású tájékoztató reklámeszköz, amelynek célja a helyi kereskedelmi, szolgáltató és egyéb tevékenységet folytató vállalkozások reklámozása, illetve önkormányzati közérdekű információk megjelenítése. 22.9. autóbusz utasváró pavilon: helyi tömegközlekedési útvonalon rendszeresített fedett az utasok várakozására szolgáló építmény. 2. § (1) A rendelet hatálya a város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki. (2) A rendelet előírásainak betartását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott hatósági eljárás alkalmazásával a.) IV fejezet (közterület-használat) esetén a polgármester b.) II. (köztisztasági) - III. (a települési zöldfelület védelme) - V. fejezetek (állattartás) a Városfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság átruházott hatáskörben jár el első fokon figyelemmel a jegyző és más hatóságok hatáskörére. 6 (3) A rendelet előírásainak betartását a (2) bekezdés alapján eljáró hatóság ellenőrzi, mulasztás esetén kötelezést, tilalmat ír elő, és alkalmazza a Ket. rendelkezéseit. (4) Az első fokon eljáró hatóság méltányosságból korlátlanul enyhítheti a kötelezettségeket, a bírságot, amennyiben a) a kötelezett általi végrehajtás, vagy bírság összege a kötelezett szociális helyzetében jelentős romlást okozna, megélhetését veszélyeztetné, (elérné havi jövedelmének 50 %-át), b) vagy a gyakorolt tevékenységet az ingatlan adottságai (különösen a mérete, védőtávolságok) miatt a rendelet alapján meg kellene szüntetni, miközben a szomszédos ingatlan-tulajdonosok többsége (500 méteren belül) ugyanoly jellegű tevékenységet jogszerűen folytathat. II. FEJEZET A KÖZTISZTASÁGRÓL Általános rendelkezések 3. § A fejezet célja, hogy Pécel város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. 4. § A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, és ennek érdekében a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 5. § Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni.7 6. § (1) A város területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, építési törmeléktől, használaton kívüli, üzemképtelen járművektől megtisztítani. (2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Péceli Vízmű Kft, valamint vállalkozók (továbbiakban: Szolgáltató) útján gondoskodik. (3) Közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata. 7. § (1) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig, szegélyéig terjed; ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész vagy virágos sáv illetve fűbeton (gyephézagos) is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni. (2) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. (3) Gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosság-mentesítését az első fokú hatóság a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén elvégeztetheti. E munkák elvégzése a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére történik. (4) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát, járdaszakaszt, lépcsőt a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (különösen homok, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. (5) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy az balesetet ne okozzon. (6) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza. (7) Tilos az összerakott hó elhelyezése a) gyalogos közlekedési útvonalon; b) útkereszteződésben; c) úttorkolatban; d) a kapubejárat elé, annak szélességében; e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között; f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon (vízelzáró, víznyelő-akna, csap, és annak közérdekű létesítményein (közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop, ) g) összefüggő zöldnövényzettel borított területen; h) gépjármű parkolóban8 (8) A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is, hóesés után el kell takarítani. Vízelvezetés 8. § (1) A város területén a már meglévő, vagy kialakításra kerülő vízelvezető árkok feletti járműbehajtókat, kapubejárókat legalább  500-as betoncsővel, vagy ennek megfelelő keresztmetszetű áteresszel lehet megépíteni, ahol azt a csapadékvíz elvezető árok mérete megengedi. (2) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § előírásai szerint. (3) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § szabályozza. (4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni nem szabad. (5) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, fáradt olajat, festéket, trágyalevet a köz-csatorna víznyelő aknájába, vagy a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos! (6) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását. 9. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek vagy tulajdonosnak kell biztosítani a tisztaságot 9 (2) A felvonulási és építési terület lekerítése kötelező.10 (3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (4) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. (5) Egyéb közterületen bárminemű burkolat felbontása csak az első fokú hatóság engedélyével lehetséges. A járdát és zöldterületet a felbontást megelőző minőségben kell a lehető leghamarabb helyreállítani. (6) Építési anyagok, eszközök, közterületen való elhelyezéséhez, tárolásához, közterület használati hozzájárulást kell kérelmezni.11 (7) -12 (8) -13 10. § (1) Közterületen szennyező, illetve bármilyen más anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról, gondoskodni. (2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani. 11. § (1) A településen, közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön. (2) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos. 12. § (1) Közterületen engedély nélkül hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. Tilos a város közigazgatási területén a helyi utak felett átívelő transzparensek kifüggesztése.14 A közszemérmet és közízlést, sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani. (2) Épületen, kapun, ablakon, villanyoszlopon, egyéb létesítményben lévő, a meghirdetett esemény dátumának lejártát követően engedély nélkül fennmaradó hirdetményt, plakátot közterületről és közmű létesítményekről a hirdetményt elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni. 13. § (1) A sportolás céljára szolgáló területeken, valamint a kiránduló és táborozó területeken szemetet, hulladékot (üveg, papír, gyümölcshéj, stb.), szennyező vagy az egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos. Azokat a legközelebbi megfelelő gyűjtőedényzetbe kell helyezni. (2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított gyűjtőedényzetbe lehet elhelyezni. (3) Aki közterületet, kiránduló helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, vagy megrongálja, köteles annak megtisztításáról, illetve eredeti állapotába történő helyreállításáról azonnal gondoskodni. (4) 50 kg felett állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem a közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! (5) Közutakon történt állat elhullását, az azt észlelőnek a Szolgáltatónál, vagy Polgármesteri Hivatalnál azonnal be kell jelenteni. 14. § (1) Az önkormányzat tulajdonába, vagy kezelésébe tartozó külterületi földutak karbantartására, takarítására a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérése mellett a Polgármester jogosult közérdekű felajánlást elfogadni, vagy szerződésben bármely személyt a feladat ellátásával megbízni. (2) A földutak állagának romlását előidéző személyt a hatóság az út helyreállítására kötelezi. 15. § (1) -15 (2) -16 (3) A közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező (üzemképtelen) jármű – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 59.§ (3) bekezdésében foglalt kivétellel – valamint a közlekedésben részt nem vevő, illetve reklámhordozó céllal elhelyezett jármű közterületen nem tárolható. Az üzemképtelenné vált járművet a tulajdonos vagy az üzembentartó saját költségén köteles haladéktalanul elszállítatni illetve eltávolítani. (4) Piactér, vásártér tisztántartása, az ott keletkezett hulladék elszállítása, téli síkosság-mentesítése, valamint a közterülettel összefüggő járdák folyamatos tisztántartása az üzemeltető kötelessége. (5) Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 2,00 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyeznie, s azt saját költségén köteles elszállítani, valamint köteles annak ürítéséről és tisztántartásáról is gondoskodni. (6) Közterületen - piac és vásártér, valamint sportpálya kivételével - tökmagot, napraforgómagot árusítani tilos. Térfigyelő rendszer, traffipax 16. § (1) Pécel Város Önkormányzata a jogellenes magatartások megelőzésére, és ezen magatartások kiszűrésére, és képi rögzítésére a Ráday téren és a Kossuth téren telepített, a város más részein kialakított mobil térfigyelő rendszert, továbbá a közutak mellett traffipaxot üzemeltet. (2) Térfigyelő rendszer által rögzített események felvételei 72 óráig kerülnek tárolásra. Ha a felvételtszabálysértés, közigazgatási, vagy büntető eljárás bizonyítékaként lehet felhasználni, a felvételeket az adott eljárásra irányadó jogszabályok szerint kell tárolni és megsemmisíteni. (3) A rendszer kezelését a Polgármester által szerződésben megbízott Szolgáltató végzi. Szerződés hiányában a Polgármesteri Hivatal látja el a feladatot. (4) A Szolgáltató munkavállalója, a Polgármesteri Hivatal munkakörében megbízott köztisztviselője, a felvétel készítője a felvételekbe betekinthet, illetve arról másolatot készíthet. (5) A kezeléssel megbízott Szolgáltató a 72 órán túl megőrzött felvételekkel, a megsemmisítésekkel kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amiben rögzítésre kerül a) a szabálysértési, közigazgatási hatóság, vagy a büntetőeljárás ügy megjelölése, b) a kezelő szervezet tagjának neve, székhelye, lakcíme, c) a rögzítés időpontja, (óra, perc, másodperc), d) a felvételmásolat készítését kérőnek a neve, lakcíme, székhelye, e) a másolat kérésének célja, jogcíme, f) a másolat kiadására irányuló kérelem megtagadásának, vagy engedélyezésének jelölése. (6) A másolat kiadását, a polgármester átruházott hatáskörben, hatósági eljárás keretében, engedélyezheti, vagy utasíthatja el. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó szabályok 17. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított (téglával, kővel körül határolt) tűzrakó helyen és telken szabad égetni a tűzvédelmi szabályok betartásával úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. (2) Avart és kerti hulladékot március 1-től május 15-ig, és október 1-től november 30-ig (őszi időszak) lehet elégetni a közvetlenül szomszédos telkek tulajdonosainak előzetes tájékoztatása mellett.17 Tilos avar és kerti hulladék égetése szombat, vasárnap és ünnepnapokon, illetve a sportcélú, oktatási-nevelési, illetve gyermekvédelmi intézmények nyitvatartási időszaka alatt, továbbá városi ünnepségek tartama alatt. (3) Égetést kizáró körülménynek kell tekinteni a ködös, párás, szeles időszakot, illetve, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendel el. (4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (különösen PVC, veszélyes hulladék, gumi, olajos rongy). (5) Tilos külterületen egyéb hulladékot, tarlót, szalmát, lábon álló növényzetet égetni, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik. Külterületi nyaralók, zártkertként kialakult kerítéssel védett területek, gazdasági központi épületek esetén az (1) – (4) bekezdést alkalmazni kell. (6) Tarlót égetni kizárólag az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban történő bejelentés után 24 órával lehet.18 A bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett égetés helyét, idejét és terjedelmét. (7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. (8) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (9) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (10) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető a Szolgáltatóval egyeztetve. Komposztálás 18. § (1) Az ingatlan tulajdonos kizárólag a növényi eredetű kerti hulladékot (fű, levél, gally, gyökér) az ingatlanán komposztálással hasznosíthatja. (2) A komposztáló alapterülete nem lehet nagyobb mint 4 m2. (3) A komposztálót az ingatlan zöldfelületén lehet elhelyezni a telekhatártól számított legalább 2 méterre. (4) A hatóság a komposztáló befedését előírhatja. (5) Nem lehet komposztálni egyéb háztartási szerves hulladékot (gyümölcsöt, állati hulladékot, trágyát, vegyi anyagokat, ételhulladékot, élelmiszer hulladékot, kávézaccot). A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések 19. § (1) Vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken vízöblítéses rendszerű illemhelyeket kell létesíteni. (2) Vízhálózattal ellátott ingatlanokon csak vízöblítéses illemhelyek létesíthetők, a keletkezett szennyvíz zárt, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető, amelyet a 76.§-ban foglaltak alapján köteles elszállítatni.19 (3) Vízhálózatba be nem kötött ingatlanon az építésügyi előírásoknak megfelelő illemhely létesítendő, a szennyvizet zárt, szivárgásmentes tárolóban kell gyűjteni. 20. § (1) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is létesíthetők. (2) Minden magán - és közhasznú illemhelyet - beleértve a vizeldét és a nyitott gödrű illemhelyeket is - állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, vízmentesen kell tartani. Űrgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell. (3) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet. (4) Ásott, fúrt kútba állati vagy emberi ürüléket bevezetni tilos, egyéb állati hulladékot a kutakba elhelyezni nem szabad. 21. § Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára igénybe venni csak a közszolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet. 22. § (1) A városgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok, játszóterek, sorfák gondozását. (2) Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartása szervezett módon történik. Szeszesital fogyasztásának tilalma 23. §20 A játéktermekről 24. §21 A dohányzás tilalmáról 25. §22 III. FEJEZET A TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLET VÉDELME Az ingatlan aktív zöldterületének ápolása 26. § (1) A nem közterületnek számító ingatlan tulajdonosa, tényleges használója23 (továbbiakban: ingatlantulajdonos) köteles a telek aktív zöldterületét megművelni, rendben tartani, gyomtól, gaztól, hulladéktól, roncs gépjárművektől, használhatatlan gépi alkatrészektől megtisztítani. (2) A tulajdonos kötelessége különösen az elő-, oldal- és hátsókertben a járda, illetve a szomszédos telek mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágaknak és bokroknak a gyalogosközlekedés zavartalanságát biztosító nyesése úgy, hogy a telek homlokvonalától és járda úttest felőli széle között legalább másfél méter távolság maradjon a gyalogos közlekedés számára. Fák, magasra növő cserjék esetében két méter magasságig kell visszavágni a gallyakat. (3) Tömbházas telken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartása, kaszálása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása a tulajdonos feladata. (4) Útkereszteződéseknél a biztonságos közlekedés érdekében az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán az úttesten közlekedők számára a keresztező út forgalmára megfelelő belátást biztosító zöldterületet (belátási háromszöget) kialakítani és fenntartani. A visszavágás elmulasztása esetén a hatóság kötelezi az ingatlan tulajdonost. Útkereszteződéseknél a cserjék magasságát úgy kell kialakítani, hogy a személygépjárművekből megfelelő kilátás nyíljon a közútra. (5) Két szomszédos terület, épület közötti kiépített szilárdburkolatú úttal, járdával el nem látott közforgalmi területsáv (földút) esetében a tisztántartási kötelezettség (kaszálás) a területsáv felezővonaláig a tulajdonosok feladata. A zöldterület fenntartása 27. § (1) Pécel Város zöldterülete rendeltetését tekintve többek között lehet: a) pihenést, kikapcsolódást szolgáló közpark, közkert, díszpark, játszótér, játszó- és sportterület, fasor, b) közutat szegélyező sétány, erdő, védő erdő, c) az önkormányzati alapítású intézmények területén egyéb közparkként kialakított terület. d) intenzíven művelt gyepterület (locsolt, szakszerű kertészeti tevékenységgel gondozott zöldterület). (2) Belterületi közterületen, közparkokban és egyéb önkormányzati tulajdonú zöldterületen fák kivágását és ültetését, fákon, vagy cserjékben, bokrokon alakító metszés elvégzését az Önkormányzat megbízott Szolgáltató, illetve a Polgármesteri Hivatal útján végzi.24 A zöldterületek tervezésével, kialakításával, megszüntetésével, átalakításával a megbízott Szolgáltatónak (főkertésznek) rendelkeznie kell a szükséges államilag elismert szakképzettséggel rendelkező alkalmazottal, megfelelő eszközparkkal, munkaerővel. (3) Közterületen kizárólag nem allergén fát, cserjét egyéb növényzetet lehet ültetni. Az allergiás tüneteket okozó fákat fokozatosan, 2015-ig ki kell vágni, egyidejűleg cseréjükről gondoskodni kell. (4) Az önkormányzati fenntartásban lévő egyéb, szolgáltatási szerződéssel nem érintett zöldterületek kezelésére csak a (2) bekezdés feltételeinek megfelelő Szolgáltatót bízhat meg a feladat ellátására. (5) A (2) - (3) bekezdés alapján kijelölt Szolgáltató feladata a szerződésben megjelölt zöldterületek, valamint az ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, síkosság mentesítése, a növényzet kaszálása, a keletkező közterületi hulladék összegyűjtése és elszállítása, parkfenntartási munkálatok elvégzése, a parki berendezések, jelzőtáblák elkészítése, elhelyezése karbantartása. Zöldterület használata és védelme 28. § (1) Zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon állaguk sérelme nélkül - mindenki ingyenesen használhatja mások nyugalmát nem zavaró módon. Az esetleges időbeni korlátozásról önkormányzati tulajdonú zöldterületek esetén a Polgármester, egyéb esetben pedig a tulajdonos jogosult rendelkezni. (2) Rendeltetéstől eltérő szükséges ideiglenes használatot (többek között előadás, vásár, majális, kutyák és más kedvtelésből tartott állatok kiállítása) a Polgármester engedélyezi közterület-használati engedély kiadásával és azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását, helyreállítását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani. (3) Járművel vagy gyalogosan közlekedni, parkolni a zöldterületnek csak arra kijelölt részein szabad. Közparkban és sétaútjain, játszótereken, játszó- és sportcélú zöldterületen járművel – kivéve a mozgáskorlátozottak különleges járművét és a parkfenntartó járművét - közlekedni és ott parkírozni, valamint zöldterületen a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos. (4) Intenzíven művelt gyepfelületen, fokozottan gondozott díszparkban tilos letelepedni, azon labdázni, vagy egyéb játékot folytatni. A belterjesen művelt területek listáját önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. A tilalmat ábrával, vagy felirattal ellátott szilárdan rögzített táblával kell jelezni. (5) A zöldterületen tilos a virágok, növények szedése, csonkítása, a lekaszált fű, vágott lomb, a letört, vagy elszáradt gallyak, rőzse, gyökerek, föld és egyéb anyagok eltulajdonítása. Tilos közparkokban, játszó- és sportterületen: a) a köztárgyak, rongálása, b) a virágok, és egyéb növények virágzatának és a termésének szedése és eltulajdonítása, a fák és bokrok ágainak letörése, levágása, c) berendezési tárgyak (padok, játszóeszközök) elmozdítása, rongálása, d) zöldterületi berendezések, tárgyak felületének, a fák törzsének hirdetések céljából történő használata, e) a tűzrakás, tűzgyújtás, f) a legeltetés. (6) A játszóterek játék felszereléseit csak 14 éven aluli gyermekek használhatják, 6 éven aluli gyermekek a játszótereken csak felnőtt személy felügyeletével tartózkodhatnak. (7) Zöldterületek más célú használata esetében a használó kötelezhető a növényzet megfelelő védelmére az alábbiak szerint: a) a növényzet előzetes áttelepítésére, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlására a tevékenység befejezését követő egy éven belül, b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékének, illetőleg azok áttelepítésének (le és felszerelésének, elszállításának stb.) költségeit megtéríteni. Fa- és növénytelepítés, fakivágás 29. § (1) A nem közterületnek számító ingatlanon az alábbi legkisebb ültetési és telepítési távolságokat kell megtartani a közvetlenül szomszédos ingatlan határától: a) Belterületen és a beépítésre nem szánt terület kertes mezőgazdasági területen: aa) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter, ab) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter, ac) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter. b) Külterületnek a kertes mezőgazdasági területen kívül eső részén ba) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,00 méter, bb) 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2, 20 méter, bc) fa esetében 4,00 méter. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott távolságokat a rendelet hatályba lépése után telepített, kiültetett növényzet estében kell alkalmazni. Az ingatlantulajdonos kötelezhető a rendelet hatályba lépése előtt telepített növényzetet az (1) bekezdésben rögzített magasságokra visszametszeni, ha az a növény pusztulásához nem vezet. Ezen előírás szerint kell gyakorolni a Ptk szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseiben előírt fenntartási kötelezettséget is. 30. § (1) A közterületen kivágott fát – a Főkertész véleménye alapján - pótoltatni kell, biztosítva a zöldterület esztétikai képének megtartását, a zöldfelületi egyensúly biztosítását. A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezésétől számított egy éven belül ültetési időszakban kell teljesíteni. (2) A növényzet pótlása során minden engedély nélkül kivágott fa esetében, - ha balesetveszély, épület állagának védelme vagy a fa természetes elöregedése a fa kivágását nem indokolja – a Polgármesteri Hivatal által az adott fa pótlására vásárolt fa számlaértékét kell kifizetni. (3) A nem közterületi ingatlanon belül lévő fák kivágását nem kell bejelenteni. (4) Kidőlt, vihar következtében balesetveszélyessé vált - és emiatt azonnali beavatkozást igénylő - fa esetében az eltávolítást el kell rendelni és a pótlás tekintetében az (1) bekezdés szerint kell eljárni. (5) Szolgáltatón kívül más személy közterületen csak engedéllyel telepíthet fát. A telepítendő fafaj meghatározása a főkertész véleménye alapján a Polgármesteri Hivatal feladata. A közterületre telepített - lakos által elültetett - fa nem képezi saját tulajdonát. (6) A közterület fásításához a faanyagot az önkormányzat biztosítja akkor, ha az utcát egységes fafajjal kívánja beültetni. Egyéb esetben kiültetendő fát az ingatlan tulajdonosa szerzi be. (7) Tilos a fák csonkolása, vagy a fatörzsön lévő valamennyi oldalág eltávolítása, kivéve, ha azt a fa fajtája vagy egyéb fontos érdek (villamosvezeték közelsége) szükségessé teszi. Amennyiben a csonkolás a közút védelme, postai és villamosvezeték zavartalan működése érdekében elkerülhetetlen, a munkát a közműtulajdonos a Jegyzőnek történő előzetes bejelentés után végezheti el. (8) Új park vagy belterületi fásítás létesítésénél a város településrendezési tervét – a Főkertész véleménye alapján - figyelembe kell venni. IV. FEJEZET A KÖZTERÜLET RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATRÓL 31. § A fejezet hatálya (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja. A közterület rendeltetésszerű használata más személynek a közterület rendeltetésszerű használatához való jogát nem csorbíthatja. Rendeltetésétől eltérő a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza. (2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) a tulajdonos hozzájárulása illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. (3) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni: a) 25közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető ernyőszerkezet elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben az reklámot tartalmaz, b) hirdetőtábla, hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a közterületre jogszerűen kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra felszerelt reklám elhelyezését, fennmaradását is, c) árusító és árusítással kapcsolatos valamint szolgáltató épület, üzlet, pavilon, fülke, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához, d) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozó-helyiség létesítéséhez, fennmaradásához, e) a köztisztasággal kapcsolatos építmény illetve tárgy elhelyezéséhez, fennmaradásához, f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhely létesítéséhez, fennmaradásához, g) szobor, emlékmű, szökőkút, díszkút, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, tájékoztató és figyelmeztető tábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, h) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, stb.) és építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint konténer, építőanyag és törmelék tárolásához, i) alkalmi és mozgó árusításhoz, j) film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát egy óránál hosszabb ideig akadályozza, k) kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvény valamint mutatványos tevékenység rendezéséhez illetve folytatásához, valamint az ezekkel kapcsolatos ideiglenes parkolók létesítéséhez, l) a közterület turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához, és szeszesital árusításhoz, ha az helybenfogyasztás céljából kerül árusításra m) hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna illetve egyéb hírközlő eszköz valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítéséhez, fennmaradásához. n)26 hangos reklám útján történő reklámozáshoz. o)27 választási kampányidőszak alatt, politikai rendezvény közterületen való megtartása esetében. (4) Nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni: a) -28 b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezés elhelyezéséhez, c) a közművek és távközlő hálózatok berendezéseinek, létesítményeinek hibaelhárítása érdekében végzett munka során a közterület 72 óra időtartamot meg nem haladó igénybevételéhez, d) 29cégtábla esetén, e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges bármilyen munka, tevékenység végzéséhez, f) városi ünnepségekhez. (5) Nem adható közterület-használati hozzájárulás: a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom célját, az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja, b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná, c) közutak, hidak, felüljárók területén gazdasági reklámtevékenységhez, d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek és távközlő hálózatok berendezéseinek, létesítményeinek javításához illetve létesítéséhez nélkülözhetetlen munkák elvégzését, e) a közút és a járda felületének reklám céljára történő használatához, f) közterületen nem árusítható termékek árusításához, g) 30árusító, kereskedelmi vagy szolgáltató célt szolgáló 30 négyzetméter alapterületet meghaladó zárt szerkezetű építmény, 12 négyzetméter alapterületet meghaladó pavilon, illetve 3 négyzetméter alapterületet meghaladó nyílt szerkezetű pult, állvány létesítéséhez, fennmaradásához.” olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, mások egészségét veszélyeztetné vagy a lakosság nyugalmát zavarná illetve közerkölcsöt sértené, h) olyan létesítmény és berendezés létesítéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, a szennyvízcsatorna csatlakozás vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés továbbá a hulladéktárolás nem biztosítható, i) jármű iparszerű javításához, j) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező (üzemképtelen), a közlekedésben részt nem vevő valamint reklámhordozó céllal elhelyezett jármű közterületen történő tárolásához a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 59.§ (3) bekezdésében foglalt kivétellel. k) A helyi közút felett hirdetőtábla, hirdető-berendezés, reklámhordozó és kifeszített transzparens kihelyezéséhez.31 m) 32árusítás céljából az alábbi közterületeken: Baross utca, Ráday tér, Kovács utca, Hősök utca, Kossuth tér és a Kórház köz. A kijelölt árusításra szolgáló hely a Baross utca 5. szám alatti piac területe. (6)33 Az m) pont alatti tilalom nem vonatkozik a Pécel Város Önkormányzat által szervezett rendezvényekre. (7)34 Hangos reklám kizárólag hétköznapokon 8.00-18.00 óráig, szombaton 10.00-16.00 óráig engedélyezhető. Vasárnap és munkaszüneti napon a hangos reklám tilos. A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése 32. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható. (2) Építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer) és építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint építőanyag és törmelék tárolásához csak az építési munka időtartamára adható közterület-használati hozzájárulás. (3) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, szakhatósági – engedélyek beszerzését. (4) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény létesítése, fennmaradása esetén az építtetőnek, építési munkákkal összefüggő közterület-használat esetén pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást kérelmeznie. (5) a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:35 a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét, telephelyét), természetes személyek esetén születési helyét, idejét, anyja nevét b) a kérelmező cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói igazolványának számát c) a kérelmező adóigazgatási azonosító számát d) alkalmi és mozgó árusítás esetén a kérelmező működési engedélyének számát e) a közterület-használat célját és időtartamát, f) a használni kívánt terület pontos megjelölését, nagyságát, a közterület helyrajzi számát, a használat módjának meghatározását, g) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben résztvevő más személyek nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét) h) mutatványos tevékenység céljára történő közterület-használati hozzájárulás kérelmezése esetén a mutatványos berendezésre érvényes biztonságtechnikai tanúsítvány hiteles másolatát.36 (6) 37a) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a b) pontban foglaltak kivételével az e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az (5) bekezdés g)-h) pontjaiban felsorolt mellékletek csatolásával együtt. b) 1-3 nap időtartamra vonatkozó konténer elhelyezéséhez a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet az e rendelet 2/A. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (7) Ha a kérelmező ügyfél nem személyesen jár el, úgy a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A közterület-használati hozzájárulás engedélyezése 33. § (1) 38a) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem esetén a b) pontban foglaltak kivételével a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. b) 1-3 nap időtartamra vonatkozó konténer elhelyezése esetén a közterület-használati engedély a rendelet 2/A. mellékletében meghatározott tartalmú kérelemben kerül kiadásra. (2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét – bármilyen épület közterületen történő elhelyezésének valamint a 300 négyzetméter területet meghaladó közterület-használat esetét kivéve – az első fokú hatóságra ruházza. (3) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell: a) a jogosult nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét), b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes, c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását, d) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes, e) a hozzájárulás érvényének megszűnése vagy a hozzájárulás visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét, f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, g) a jogosult közterületen folytatandó tevékenységében résztvevő más személyek nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét), h) a közterület-használat jellegétől függően az egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást, i) a jogorvoslati eljárás lehetőségére és módjára vonatkozó tájékoztatást, j) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj, stb.) viselésének és megfizetésének módját, k) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztán tartási kötelezettség előírását. (4) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni. (5) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult valamint a (3) bekezdés g) pontjában meghatározott személyek használhatják a határozat jogerőre emelkedésének napjától. A közterület-használati hozzájárulás érvényének megszűnése 34. § (1) A közterület-használati hozzájárulás érvénye megszűnik: a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével, b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével, c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatt történő visszavonással, d) a hozzájárulásban vagy a közterület-használatra illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatt történő rendkívüli visszavonással, e) abban az esetben, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti, f) a jogosult halálával illetve jogutód nélküli megszűnésével, g) ha a jogosult bejelenti az Önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy. (2) Ha a közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani. -39 (3) Az első fokú hatóság a jogosult kérelmére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére egy alkalommal legfeljebb 15 napos halasztást adhat. (4) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította. (5) A közterület-használati hozzájárulás (1) c) pont szerinti visszavonásáról az első fokú hatóság dönt. A közterület-használati hozzájárulás (1) d) pont szerinti rendkívüli visszavonásáról az dönt, aki a hozzájárulás megadásáról szóló jogerős döntést hozta. A közterület-használati díj és megállapításának rendje 35. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül, a közterület-használati hozzájárulásban rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni. (2) A közterület-használati díjak évi, havi vagy napi díjak. A közterület-használati díjtételeket a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellegének figyelembe vételével e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A díjtételeket általános forgalmi adó nélkül kell érteni. (3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető, stb.) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni. Hirdetőtábla, hirdető-berendezés és reklámhordozó, cég- és címtábla esetén annak (hirdető) felületét kell számításba venni. (4) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít. (5) Alkalmi valamint asztalról, nyílt szerkezetű pultról, illetve állványról történő árusítással elfoglalt közterület nagyságát- a fizetendő díj szempontjából- az alkalmi valamint az asztal, nyílt szerkezetű pult illetve állvány által elfoglalt közterület kétszeresében kell megállapítani, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra. Kézből történő árusítással elfoglalt közterület – a fizetendő díj szempontjából – egységesen 1 négyzetméternek számít.40 (6) A közterület-használati hozzájárulás érvényének megszűnésétől a közterület eredeti állapotának helyreállításáig terjedő időre az egyébként irányadó közterület-használati díj kétszeresét kell fizetni. (7) A közterület használatát biztosító szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a jogosult által már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni. (8) A közterület-használati díjat a) éves díj esetén négy egyenlő részletben, a tárgyév január 5., április 5., július 5. és október 5. napjáig, évközi kezdetű használat esetén az esedékes negyedévi díjat a közterület-használati hozzájárulás jogerőre emelkedésével egyidejűleg, ezt követően a fentiek szerint meghatározott időpontokig, b) havi díj estén a kezdő hónap díját a közterület-használati hozzájárulás jogerőre emelkedésével egyidejűleg, azt követően minden hónap 5. napjáig, c) napi díj és idény esetén egy összegben, a közterület-használati hozzájárulás jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell megfizetni. (9)41 1-3 nap időtartamra vonatkozó konténer elhelyezése esetén a közterület-használati díjat egy összegben a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól 36. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni: a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, b) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért, c) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért, d) közterületi rendezvényen egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért, e) szobor, emlékmű, szökőkút, díszkút, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, tájékoztató és figyelmeztető tábla elhelyezéséért, f) a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltóság közterületi létesítményeiért, g) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen, h) ha a közterületet kifejezetten sport- vagy kulturális – az ennek keretében megvalósuló cirkuszi, mutatványos, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, üzleti valamint reklám célú tevékenység kivételével –rendezvényre illetve jótékony, karitatív tevékenység céljára veszik igénybe, i) a közterületnek az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokkal illetve országos és helyi népszavazással kapcsolatos hirdetések elhelyezésével történő igénybevételéért. (2) A közterület-használati díj mértéke korlátlanul csökkenthető Pécel Város Önkormányzata érdekében végzett építési, felújítási, karbantartási, tisztán tartási munkálatok, Pécel Város Önkormányzatának intézményei által szervezett rendezvények valamint a helyi társadalmi szervezetek legfeljebb 3 napos rendezvényei esetén. A jogellenes közterület-használat következményei 37. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles az első fokú hatóság felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget. (2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, továbbá a közrend, közbiztonság illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni. (3) 42 43 Önkormányzati tulajdonban álló információs tábla, autóbusz utasváró pavilon reklámfelületének hasznosítása 37/A.§ 44 (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló információs tábla, autóbusz utasváró pavilon reklámfelületének hasznosítására csak nyilvános pályázati eljárás keretében kerülhet sor az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott eljárási szabályok betartásával. (2) A pályázat kiírásáról és az elbírálás szempontjairól Képviselő-testület minősített többségű szavazással határoz. V. FEJEZET AZ ÁLLATTARTÁS A szabályozás célja 38. §45 A fejezet hatálya, a hatáskör gyakorlása 39. § Belterületen engedély nélkül tartható állatok 40. §46 Belterületen engedéllyel tartható illetve belterületen nem tartható állatok 41. §47 Külterületen engedély nélkül tartható állatok 42. §48 Külterületen engedéllyel tartható állatok 43. §49 Az engedéllyel tartható állatok tartására vonatkozó szabályok 44. §50 Átmeneti rendelkezések 45. §51 Az állattartásra vonatkozó általános szabályok 46. §52 Az állatok elhelyezésére szolgáló épületekre, építményekre vonatkozó szabályok 47. §53 Állat- és közegészségügyi szabályok 48. §54 Állatvédelmi szabályok 49. §55 Az ebtartás különös szabályai Az eb tartójának bejelentési kötelezettsége 50. §56 Az ebtartás egyéb szabályai 51. § (1) 57 (2) 58Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a Képviselő-testület a Temető utca végén található záportározó területét jelöli ki. Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb a kijelölt területet ne hagyhassa el. (3) 59 (4) 60 (5) 61 (6)62 Veszélyes illetve vadon élő állat tartásának egyéb szabályai 52. §63 Az engedélyköteles állatok tartásával kapcsolatos hatósági eljárás 53. §64 VI. FEJEZET65 54. §-71. § VII. FEJEZET66 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKEZELÉSRŐL 72. §-76. § SZABÁLYSÉRTÉSI TÉNYÁLLÁSOK 77. §67 Záró és átmeneti rendelkezések 78. § A rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba. dr. Benkovics Gyula polgármester dr. Varga János Zsolt jegyző A rendelet kihirdetve 2008. június 5. dr. Varga János Zsolt jegyző 1. számú melléklet a település rendjéről szóló 14/2008.(VI. 5.) önkormányzati rendelethez.68 Díjtétel jellemző Közterület használat célja Díjalap Díjtétel 1. Kereskedelmi, vendéglátó ipari, vállalkozási tevékenységek a.) Árusításra szolgáló épület, üzlet, pavilon, fülke, nyílt szerkezetű pult, állvány: 1. Napilap és hetilap, folyóirat, könyv, Levelezőlap 2. Virág 3.Léggömb 4.Pattogatott kukorica Főtt kukorica 5.Sült gesztenye 6. pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró, egyéb magvak; 7.Vattacukor, cukorka 8.Fagylalt, jégkrém 9.Ásványvíz, üdítőital, kávéital, nyers tej 10.A húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek árusítása kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban 11.Zöldség, gyümölcs 12. büfétermék; 13. sütőipari termékek; 14. előrecsomagolt sütemények, édességek. m2/hó m2/hó m2/nap m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó m2/nap m2/nap m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó 650 Ft. 450 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft 500 Ft 500. Ft 1.500 Ft 650 Ft 650 Ft 650 Ft b) Alkalmi árusítás a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. § alapján m2/nap 1.200 Ft. c) Mozgóbolt árusítás A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 14. § alapján jármű/hó 4.000 Ft d) Fenyőfa árusítás m2/nap 250 Ft e) Vendéglátás vendéglátó-előkert terasz 10 m2-ig 10 m2 felett sörsátor 100 m2-ig 100 m2 felett m2/hó m2/hó m2/hó m2/hó 1.200 Ft 1.000 Ft 50 Ft 40 Ft f) Film televízió, videó, hangfelvétel készítése 1 órát meghaladó időtartam felett m2/nap 1650 Ft g) Saját árubemutatás m2/hó 350 Ft h) turisztikai hasznosítás m2/nap 350 Ft i)69 árusító, kereskedelmi vagy szolgáltató célt szolgáló zárt szerkezetű építmény m2/hó 500 Ft 2. Reklámhordozók 1. óriásplakát 2. hirdetőtábla –oszlop 3. közterületbe nyíló üzlethomlokzat, kirakatszekrény védőtető, ernyőszerkezet (10 cm-en túl) 4.70 hangos reklám m2/hó m2/hó m2/hó jármű/nap 5.000 Ft 1.500 Ft 350 Ft 1000 Ft/jármű 3. Mutatványos, cirkuszi tevékenység m2/nap 60 Ft 4. Sport, kulturális rendezvény ingyenes 5. 1.Építési munkálatokkal kapcsolatos építmények, épületek, építőanyag elhelyezése, törmeléktárolás 2. konténer elhelyezés m2/nap db/nap 60 Ft 450 Ft 6. hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték antenna, egyéb hírközlő eszköz, ezzel összefüggő építmények elhelyezése db/hó 4.200 Ft. 7. közmű és távközlő hálózatok üzemzavar elhárítása 72 órát meghaladó időtartamra m2/nap 300 Ft 8. közút, járda és zöldterület építése, javítása, karbantartása 72 órát meghaladó időtartamra m2/nap 300 Ft 9 kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvény, cirkuszi és mutatványos tevékenység folytatásához ideiglenes parkolók létesítése m2/nap 1.000 Ft. 1071  vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, különleges járművek, mezőgazdasági gépek, tehergépjárművek, közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű számára várakozóhely létesítése gépjármű/hó 6.500 Ft. 1172 Földbe helyezett vezeték 0-10 Km: Földbe helyezett vezeték 10-50 Km Földbe helyezett vezeték 50-100 Km Légvezeték 0-10 Km Légvezeték 10-50 Km Légvezeték 50-100 Km Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év 200.000 Ft. 400.000 Ft 600.000 Ft 240.000 Ft 480.000 Ft 640.000 Ft 12.73 választási kampányidőszak alatt politikai rendezvény m²/nap 5 m² -ig ingyenes, 5 m² felett 1200 Ft 2. számú melléklet a település rendjéről szóló 14/2008.(VI. 5.) önkormányzati rendelethez.74 Pécel Város Önkormányzata 2119 Pécel Kossuth tér 1. Kérelem a Pécel Város Önkormányzata tulajdonában lévő közterület használatához Gazdasági társaságok, társadalmi és egyéb szervezetek esetében: Kérelmező neve: ………………………………………………………………………………. Kérelmező képviselőjének neve: ……………………..…………telefonszáma: …………… Kérelmező székhelye: ……………………………………………………………………….. Kérelmező számláját vezető pénzintézet neve: ……………………………………………. Kérelmező bankszámla száma: ………………………………………………………………. Kérelmező adóigazgatási azonosító száma: ……………………………………………….. Egyéni vállalkozók esetében: Kérelmező neve: ………………………..……………………telefonszáma: ……………… Kérelmező lakcíme: …………………………………………………………………………. Kérelmező vállalkozói igazolványának száma: …………………………………………… Kérelmező számláját vezető pénzintézet neve:………………………………………………. Kérelmező bankszámla száma: ………………………………………………………………. Kérelmező adóigazgatási azonosító száma:………………………………………………….. Magánszemélyek esetében: Kérelmező neve: ………………………..……………………telefonszáma: ……………… Kérelmező lakcíme: ………………………………………………………………………….. Kérelmező születési helye, ideje:………….………………………………………………… Kérelmező anyja neve: ………………………………………………………………………. Megjegyzés: A fenti adatok közlése a közterület-használati hozzájárulás kiadása iránti eljárásban szükséges, az adatokat a Polgármesteri Hivatal (2119 Pécel Kossuth tér 1.) munkatársai dolgozzák fel. Jelen tájékoztatás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezésein alapul. A közterület-használat időtartama: ……… év ………………… hó …… napjától ………… év ……………..… hó …… napjáig. A közterület-használat célja: ………………………………………………………………… A kérelmező által használni kívánt közterület nagysága: …………………………….... m2 A kérelmező által használni kívánt közterület helyrajzi száma: ………………………….. A kérelmező által használni kívánt közterület helyének pontos megjelölése: ……………. ………………………………………………………………………………………………….. A kérelmező tudomásul veszi, hogy: a kérelem benyújtása a kérelmezőt nem jogosítja fel közterület használatára, valamint azt is, hogy aki a közterületet hozzájárulás nélkül használja, az szabálysértést követ el, a közterületen csak az üzletek működésének rendjéről, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 12. § alapján meghatározott termékek a kereskedő nevének és székhelyének feltűntetésével, a szükséges hatósági engedélyek birtokában árusíthatók. Közterületen árusítható termékek: napilap és hetilap, folyóirat, könyv; levelezőlap; virág; léggömb; zöldség, gyümölcs; pattogatott kukorica; főtt kukorica; sült gesztenye; pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró, egyéb magvak; vattacukor, cukorka; fagylalt, jégkrém; ásványvíz, üdítőital, kávéital, nyers tej; büfétermék; sütőipari termékek; előrecsomagolt sütemények, édességek. A húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban árusíthatóak. A közterület használatáért a kérelmezőnek közterület-használati díjat kell fizetnie, a közterület-használati díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. Pécel, 201…… év ……………… hó ………… napján. ………………………….. kérelmező aláírása Magánszemély esetén okirat becsatolása nem szükséges. A használni kívánt közterületre vonatkozó helyszínt ábrázoló vázlatot, amelyen szerepelnie kell a környező utcáknak, tereknek. A vázlaton be kell rajzolni (lehetőleg méretarányosan) a használni kívánt területet, a szükséges méretekkel úgy, hogy annak nagysága, elhelyezkedése megállapítható legyen. A közterületen elhelyezni kívánt létesítmény, berendezés, reklámtábla műszaki leírását és terveit. A kérelmező által folytatni kívánt tevékenységében részt vevő más személyek nevét és lakcímét. 2/A. melléklet a település rendjéről szóló 14/2008. (VI.5.) számú önkormányzati rendelethez.75 Péceli Polgármesteri Hivatal 2119 Pécel, Kossuth tér 1. KÉRELEM a Pécel Város Önkormányzata tulajdonában lévő közterület használatához konténer elhelyezéshez Gazdasági társaságok, társadalmi és egyéb szervezetek esetében: Kérelmező neve...................................................................................................................................... Kérelmező képviselőjének neve:.....................................................telefonszáma:................................. Kérelmező székhelye:............................................................................................................................. Kérelmező adóigazgatósági azonosító száma:....................................................................................... Egyéni vállalkozók esetében: Kérelmező neve:................................................................................telefonszáma:............................. Kérelmező lakcíme:................................................................................................................................ Kérelmező vállalkozó igazolványának száma:....................................................................................... Kérelmező adóigazgatósági azonosító száma:....................................................................................... Magánszemélyek esetében: Kérelmező neve:................................................................................telefonszáma:............................. Kérelmező lakcíme:................................................................................................................................ Megjegyzés: A fenti adatok közlése a közterület-használati hozzájárulás kiadása iránti eljárásban szükséges, az adatokat a Polgármesteri Hivatal (2119 Pécel, Kossuth tér1.) munkatársai dolgozzák fel. Jelen tájékoztatás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezésein alapul. A kérelmező által használni kívánt közterület helyének pontos megjelölése: …............................................................................................................................................................ A közterület-használat időtartama:( maximum 3 nap) …........év …............................hó............napjától - …........év ….............................hó............napjáig A közterület használat célja: …......db. konténer elhelyezés. A kérelmező tudomásul veszi, hogy: - a kérelem benyújtása a kérelmezőt nem jogosítja fel a közterület használatára, – valamint azt is, hogy aki a közterületet hozzájárulás nélkül használja, az szabálysértést követ el. - a kérelem benyújtásával egyidejűleg a hivatal házi pénztárába a közterület használati díjat köteles megfizetni. KÖZTERÜLET HASZNÁLATI HOZZÁJÁRULÁS KONTÉNER ELHELYEZÉSÉHEZ …..............................................................(név).............................................................................(cím) kérelmére, a …............................................................................................. számú ingatlan előtti közúton kívüli közterületen …...db. konténer elhelyezését 2013. év.......................hó...........napjától, 2013. év.......................hó...........napjáig, az alábbi kikötéssel engedélyezem: 1. A kihelyezett konténer a közúti és gyalogos forgalmat nem akadályozhatja. 2. Az engedélyes köteles a közterület használata során keletkező szennyeződést eltakarítani. A közterület-használat díja …..... napra összesen: …......................... Ft – azaz:…..................................forint, amelyet engedélyes egy összegben a közterület-használati hozzájárulás kiadásával egyidejűleg a hivatal házi pénztárába köteles megfizetni. A kiadott közterület-használati hozzájárulás csak a közterület-használati díj befizetését igazoló bevételi pénztárbizonylattal együtt érvényes. Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település rendjéről szóló 14/2008 (VI. 5.) rendelete (a továbbiakban: R.) 31. § (3) bekezdés h) pontja alapján, közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni az építési munkával kapcsolatos létesítmények ( állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, stb.) és építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint konténer, építőanyag és törmelék tárolásához. A R. - 1. számú melléklet 5.2. pontja alapján konténer elhelyezés közterület-használati díja:450 Ft/db/nap. Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy az engedély feltételeinek be nem tartása esetén, illetve a közterület a hozzájárulástól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben való használatakor, az engedélyes köteles a tulajdonos vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület – használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. A közterület- használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése- szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot helyre nem állította. A fentiek figyelembevételével azok betartása mellett a közterület használatot engedélyezem. Hatáskörömet a R. 2. § (2) bekezdés a) pontja, és illetékességemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban Ket. ) 21. § (1) b) pontja biztosítja. A kiadmányozási jog alapja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 67.§ C pontjában foglalt felhatalmazáson alapuló …............... számú polgármesteri utasítás. Pécel, 2013...................hó...........nap. Szöllősi Ferenc polgármester nevében és megbízásából Kovács Zoltán műszaki irodavezető 3. számú melléklet a 14/2008. (VI. 5.) számú rendelethez76 4. számú melléklet a 14/2008. (VI. 5.) számú rendelethez77 5. számú melléklet a 14/2008. (VI. 5.) számú rendelethez Többlakásos illetve társasházas ingatlanon nem tartható ebfajták: bernáthegyi, berni pásztor, dobermann, ír farkaskutya, komondor, kuvasz, német dog, német juhász, óriás schnauzer, orosz juhászkutyák (kaukázusi eb), terrierek és ezek keverékei (Jagd terrier, foxterrier, bullterrier, stb.) 6. számú melléklet a 14//2008. (VI.5.) számú rendelethez7879 7. számú melléklet a 14/2008. (VI. 5.) számú rendelethez80