Szerkesztés...

~~Pécel Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésében valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 79.§ (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a helyi adókról az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ Pécel Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az Önkormányzat illetékességi területére kiterjedő hatállyal a) építményadót, b) telekadót, c) magánszemélyek kommunális adóját, d) 1 e) helyi iparűzési adót vezet be. I. FEJEZET AZ ÉPÍTMÉNYADÓ 2.§2 3.§3 Az adómentesség (1) A Htv.-ben meghatározottakon túl mentes az építményadó alól a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmények) közül: a) a sportegyesület tulajdonában, vagy vagyoni értékű jogában álló, sportolási célokat szolgáló építmények, b.) a lakásszövetkezet tulajdonában, vagy vagyoni értékű jogában álló építmények, c) a magánszemélyek tulajdonában, vagy kezelésében álló lakás céljára szolgáló építmények, d.) a gépjármű tárolására szolgáló építmények, (garázs, gépjárműtároló, teremgarázs, stb.). (2) Nem illeti meg az (1) bekezdésben felsorolt építményadó alóli mentesség a vállalkozót az üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze (építménye) után. 4.§ Az adó alapja Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. 5.§4 Az adó mértéke Az adó mértéke a 4.§ szerinti adóalap után a) a Hősök útja, Kórház köz, Kossuth tér, Szemere Pál utca, Tanácsház utca, Kovács utca, Ráday Gedeon tér által határolt területen 1500 Ft/m2/év, b) minden egyéb területen 900 Ft/m2/év. II. FEJEZET5 A TELEKADÓ 6.§6 Az adómentesség (1) Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában, vagy vagyoni értékű jogában álló olyan telek, amelyen az ingatlan-nyilvántartás szerint lakás céljára szolgáló építmény van és az a magánszemély tulajdonos bejelentett lakóhelye. (2) Nem illeti meg az (1) bekezdésben felsorolt telekadó alóli mentesség a magánszemély vállalkozót az üzleti célt szolgáló telke után. (3)7 Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában álló (és esetlegesen magánszemély vagyoni értékű jogával terhelt), üzleti vagy vállalkozási célt még részben sem szolgáló olyan külterületi (ideértve a zártkerti besorolást is) ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban „út” megnevezéssel szerepel – vagy az adókötelezettség keletkezése időpontjában ilyenként feltüntetésre vár – és az adóalany igazolja, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő más, közcélú ingatlan(ok) megközelítését biztosítja. Az adómentesség kiterjed továbbá az előbbi feltételek mindegyikének megfelelő ingatlanokra is, amelyek olyan közcélú ingatlan(ok) megközelítését biztosítják, amelyek a Magyar Állam vagy valamely önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló, jogi személyiséggel rendelkező szervezet tulajdonát képezik. (4)8 Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában álló (és esetlegesen magánszemély vagyoni értékű jogával terhelt), üzleti vagy vállalkozási célt még részben sem szolgáló olyan belterületi telek, amely építési- vagy változtatási tilalom alatt nem áll, de azért nem beépíthető, mert az ivóvízhálózat kiépítése és az ingatlan rácsatlakoztatásának lehetővé tétele a víziközmű-társulati tagság és a közműfejlesztési hozzájárulás maradéktalan befizetése ellenére nem valósult meg. (5)9 Mentes a telekadó alól: a lakóház építésére alkalmas telekingatlan magánszemély adóalanyt illető tulajdonjoga (tulajdoni hányada), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű joga abban az esetben, ha a tulajdonos (vagyoni értékű jog jogosultja) a telken lakóházat épít és annak tényét az építésügyi hatóság által kiadott – jogerős – használatbavételi engedély, ennek hiányában az építésügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány igazolja. (6)10 Az (5) bekezdés szerinti adómentesség az építkezés megkezdését követő félév első napjától (január 1. vagy július 1.) a lakóház –építéshatóság által igazolt – felépítését követő félév utolsó napjáig (június 30. vagy december 31.), de legfeljebb 8 félévre (48 hónapra) vehető igénybe az e §-ban szabályozott feltételek mindegyikének teljesülése esetén. (7)11 A lakóház létesítésének megkezdését – a tulajdonos, vagy az adóalanyisággal rendelkező vagyoni értékű jog jogosultja a nevére szóló – építéshatósági engedéllyel és a kivitelezést végző vállalkozó nyilatkozatával kell igazolni; legkésőbb a munkálatok megkezdését követő félév utolsó hónapjának 15. napjáig. A lakóház létesítésének tényét – a tulajdonos, vagy az adóalanyisággal rendelkező vagyoni értékű jog jogosultja (a továbbiakban együtt: adóalany) nevére szóló – használatbavételi engedéllyel vagy hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, legkésőbb a lakóház létesítését követő félév utolsó hónapjának 15. napjáig. (8)12 Amennyiben a lakóház felépítésének időtartama az építkezés késedelmes megkezdése vagy befejezése miatt a (6) bekezdés szerinti négy évet meghaladja, az adómentességgel érintett félévekre előírt, de a megfizetése tekintetében felfüggesztett adót visszamenőlegesen, az eredeti esedékességi időpontoktól felszámított késedelmi pótlékkal növelve kell megfizetni. 7.§ Az adó alapja A telek négyzetméterben számított területe. 8.§13 Az adó mértéke 8.§ Az adó mértéke az adó alanyának tulajdonában, vagy vagyoni értékű jogában álló adóköteles, a) a rendelet 1. mellékletében lévő területeken fekvő telkek után 50 Ft/m²/év, b) a rendelet 2. mellékletben lévő területeken fekvő telkek után 100 Ft/m²/év, c) a rendelet 3. mellékletében lévő területeken fekvő telkek után 250 Ft/m²/év, d) az a) - c) pontokban meghatározott területeken kívül eső telkek után 10 Ft/m²/év. III. FEJEZET14 A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA 9.§15 10.§ Az adókedvezmények és adómentességek (1) Az adó 50%-át fizeti a) az, akinek esetében a közös háztartásban együtt élő családtagok egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) az az egyedülálló, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, c) az, aki a saját háztartásában három vagy annál több kiskorú vagy közép- illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeket nevel. (2)16 Mentes a kommunális adó alól az a magánszemély, aki az ingatlanát közvetlenül érintő közterületen kommunális beruházást végez vagy végeztet, a munkálatok megkezdését követő félév első napjától a beruházás befejezése félévének utolsó napjáig a bemutatott számlán szereplő összeg erejéig, de legfeljebb 100.000 Ft-ig. (3)17 18 A munkálatok megkezdését – a tulajdonos, vagy az adóalanyisággal rendelkező vagyoni értékű jog jogosultja nevére szóló – építéshatósági engedéllyel, a közműszolgáltató igazolásával, illetőleg a kivitelezést végző vállalkozó nyilatkozatával kell igazolni; legkésőbb a munkálatok megkezdését követő félév utolsó hónapjának 15. napjáig. A munkálatok befejezését – a tulajdonos, vagy az adóalanyisággal rendelkező vagyoni értékű jog jogosultja nevére szóló – építéshatósági engedéllyel vagy hatósági igazolással, illetőleg a közműszolgáltató igazolásával kell bejelenteni, legkésőbb a beruházás befejezését követő félév utolsó hónapjának 15. napjáig. Amennyiben a beruházás elvégzése nem építési engedélyhez kötött, úgy annak hiányában elégséges a közműszolgáltató igazolása és a kivitelezést végző vállalkozó írásos nyilatkozata. (4) Az adó 60%-át fizeti a külterületi, villany, víz, gáz illetve csatorna közművel nem vagy csak részben ellátott ingatlan tulajdonosa. (5)19 Nem illeti meg az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott adókedvezmény az adóalanyt az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény után fizetendő adó esetében. Nem illeti meg az adómentesség azt a magánszemély adóalanyt, akinek az egy helyrajzi számon nyilvántartott, lakóépülettel beépített ingatlanán olyan épület, vagy épületrész is van, amelyet vállalkozási célra használnak. (6)20 Az (1) bekezdésben szabályozott adókedvezmények feltételeinek meglétét minden adóévben igazolni kell. (7)21 11.§22 Az adó mértéke Az adó évi mértéke: építményenként illetőleg lakásbérleti jogonként 10.000.- Ft. IV. FEJEZET A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ 15.§ Az adó mértéke (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,9 százaléka. (2) Ideiglenes jelleggel végzett építőipari, természeti erőforrás, vagy kút feltárását végző tevékenység, illetőleg bármely az előzőekben be nem sorolt iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000.- Ft. V. FEJEZET ZÁRÓ, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 16.§ (1)23 (2) E rendelet alkalmazása során a Htv. az adóév vonatkozásában hatályos értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni. A Rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3)24 A 10. §-ban nevesített kommunális beruházás [Htv. 52. § 18. pontja]: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út és járda építés. (4)25 A 6. § (5) bekezdésében nevesített lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen belterületi földrészlet. Nem felel meg a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmának az olyan belterületi ingatlan, amelyen már áll lakóház (csak azt bővítik vagy átépítik) vagy bármely más funkciót betöltő épület (kivétel: az építkezés idejére használt, ún. felvonulási épület, melynek hasznos alapterülete a 20 m2-t nem haladja meg); illetőleg az, ha a több tulajdonostárs között a használat szempontjából megosztott, de egy helyrajzi számon nyilvántartott lakóházas ingatlanon a telek meglévő lakóháztól fizikailag elhatárolt részén egy újabb lakóház létesülne. (5)26 A 6. § szerinti adómentesség alkalmazása során az I. fokú adóhatóság a 6. § (6) bekezdés szerinti félévekre kiszámított telekadót határozattal megállapítja, azonban a megfizetés tekintetében felfüggeszti. Az önkormányzati adóhatóság a felfüggesztett telekadót törli, ha a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül – az adóalany nevére szóló - jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy b) az adóalany a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott – az adóalany nevére szóló - jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (6)27 Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – az adóalany nevére szólóan – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre, az I. fokú adóhatóság a felfüggesztett telekadót akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedik, és az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről az I. fokú adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. (7)28 Ha a lakóház építésére alkalmas telekingatlan több magánszemély osztatlan közös tulajdonát képezi, illetőleg az ingatlanon több magánszemély vagyoni értékű joga áll fenn, akkor a lakóház létesítése megkezdésének és befejezésének igazolására elégséges csak az egyik résztulajdonos vagy vagyoni értékű jog jogosult – mint építtető – nevére szólóan kiadott építéshatósági engedély (hatósági bizonyítvány). Kivétel ez alól az az eset, amikor a tulajdonostársak kettő vagy több lakóépületet létesítenek, ez esetben a – a 6. § (6) bekezdés szerinti határidőn belüli – lakóház létesítésének tényét lakóházanként kell az építtetőknek igazolniuk. (8)29 Nem adható meg az adómentesség továbbá, ha a lakóépület létesítésével egyidejűleg az azt magába foglaló ingatlanon a lakóház és az annak rendeltetésszerű használatához szükséges, Htv. 52. § 50. pontja szerinti melléképület, valamint a Htv. 52. § 48. pontja szerinti gépjárműtároló kivételével más, vállalkozási tevékenység végzésére is alkalmas épület, épületrész (például: műhely, üzlethelyiség, iroda, vendéglátó egység, edzőterem, tanterem, magánorvosi rendelő, szépségszalon, stb.) is létesül. 17.§ (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pécel Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 25/2004 (IX.15.) számú rendelete, a helyi adókról szóló 25/2004 (IX.15.) számú rendeletének módosításáról szóló 20/2007. (XII.18.) számú rendelete, a helyi adókról szóló 25/2004.(IX.15.) számú rendeletének módosításáról szóló 35/2008.(XII.1.) számú rendelete. 18. §30 (1) A rendelet 2011. január 1. és 2011. december 31. között hatályos 8. §-ában meghatározott adómértékek tekintetében a magánszemély adóalanyokat a vállalkozási, üzleti célt nem szolgáló telekingatlanok után 60 %-os adókedvezmény illeti meg. (2) A rendelet 2012. január 1. és 2012. december 31. között hatályos 8. §-ában meghatározott adómérték tekintetében a magánszemély adóalanyokat a vállalkozási, üzleti célt nem szolgáló telekingatlanok után 0 %-os adókedvezmény illeti meg. (3) A rendelet 2013. január 1. és 2013. december 31. között hatályos 8. §-ában meghatározott adómértékek tekintetében a magánszemély adóalanyokat a vállalkozási, üzleti célt nem szolgáló telekingatlanok után 30 %-os adókedvezmény illeti meg.