Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. §-ára, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) ab)-ac) pontjai alapján a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. fejezet

Az Önkormányzat elnevezése, székhelye

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pécel Város Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2119 Pécel Kossuth tér 1.

Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései és elismerő címei

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a város címere és zászlaja. A címer és a zászló leírását, valamint azok használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét önkormányzati rendeletek szabályozzák.

Az Önkormányzat működésének nyilvánossága

3. § (1) Az Önkormányzat jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban, valamint az Önkormányzat www.pecel.hu címen elérhető internetes honlapja útján illetve a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel tesz eleget.

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

4. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel – a Képviselő-testület döntése alapján – együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja (továbbiakban: képviselő). A megállapodás megkötésére a Képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

MÁSODIK RÉSZ

A Képviselő-testület működése

II. fejezet

A Képviselő-testület

5. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése:Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete. (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(2) A Képviselő-testület 11 fő képviselőből áll. A Képviselő-testület tagja a polgármester. A Képviselő-testület létszáma 11 fő.

III. fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

6. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan helyi közügyet, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, illetve törvényben meghatározottak szerint társulásaira.

(3) A Képviselő-testület az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat. A hatáskört minősített többséggel hozott döntésével visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. számú melléklet szerint átruházza a polgármesterre.

(5) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a. 3. számú melléklet szerint átruházza a bizottságaira.

IV. fejezet

A Képviselő-testület munkaterve

8. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik. A munkatervet a polgármester terjeszti elő a képviselők, a bizottságok, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a jegyző javaslatainak figyelembe vételével.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, illetve azok ütemezését,

b) a jogszabályok által kötelezően előírt napirendi pontokat,

c) a képviselő-testületi ülések időpontjait,

d) a napirendi pont megtárgyalásának időpontját a hónap megnevezésével,

e) a közmeghallgatás időpontját,

f) azokat a munkatervi feladatokat, amelyek előkészítéséhez a város egészét vagy egy részét érintő közmeghallgatást kell tartani.

(3) A munkatervhez a javaslatok leadásának határideje október 31. napja. A Képviselő-testület az év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén dönt a következő év munkatervének elfogadásáról.

V. fejezet

A Képviselő-testület ülései

9. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által biztosított helyszínen, általában Pécel Kossuth tér 1. Irodaház II. épület I. emeleti tárgyalójában tartja üléseit. Az ülés csak olyan helyszínen tartható, ahol valamennyi képviselő részvétele biztosítható.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

A Képviselő-testület alakuló ülése

10. § Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményéről, majd átadja a megbízóleveleket.

A Képviselő-testület rendes ülése

11. § (1) A Képviselő-testület munkaterve alapján - július 1. és augusztus 30. közötti időszak és december hónap kivételével - általában havonta, minden hónap utolsó csütörtöki napján 14.00 órai kezdettel tartja rendes üléseit.

(2) A Képviselő-testület rendes ülése ettől eltérő időpontra is összehívható, különösen amennyiben a Képviselő-testület határozatképessége nem biztosítható.

(3) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület havi rendes ülését nem a hónap utolsó csütörtöki napjára hívja össze, a havi rendes képviselő-testületi ülést általában a következő hét csütörtöki napjára kell összehívni.

(4) Amennyiben a képviselő-testület az adott ülésen nem tudja megtárgyalni a napirendjére felvett valamennyi előterjesztést, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként a következő munkanapon tartandó ülésén tárgyalja meg.

A Képviselő-testület rendkívüli ülése

12. § (1) A polgármester – az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken kívül is - indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell, és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot.

(2) Az Mötv. 44. §-ában foglalt esetben a polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni az indítvány benyújtásától számított legkevesebb tizedik, legfeljebb tizenötödik napra.

(3) Rendkívüli ülésen kizárólag a rendkívüli ülés meghívójának napirendi javaslatában szereplő előterjesztések tárgyalhatók. Napirenden kívüli felszólalásra, kérdésre, nincs mód.

(4) Amennyiben az összehívott rendkívüli ülés határozatképtelen volt, úgy a soron következő rendes képviselő-testületi ülés meghívójának napirendi javaslatában szerepeltetni kell a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés meghívójában szereplő valamennyi napirendi javaslatot, kivéve azokat, amelyeket az előterjesztő időközben visszavont.

VI. fejezet

A képviselő-testületi ülés összehívása

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze elektronikus úton megküldött, kivételes esetben papír alapú írásbeli meghívóval. Kivételes esetnek minősül a hivatali informatikai rendszer meghibásodása.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti.

(3) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. A 20. § szerinti sürgősségi indítvány esetén a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.

(4) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt, működő internet kapcsolat esetén, az önkormányzat által a képviselők rendelkezésére bocsátott, adott feladatra felkészített notebookról elérhető tárhelyre történő felhelyezéssel, más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre, amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással, vagy kézbesítő útján - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legkésőbb az ülés előtti ötödik napon megkapják. A meghívottak részére legkésőbb az ülést megelőző ötödik napig kell eljuttatni a meghívót.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét, napját és kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztő nevét,

d) annak a megjelölését, hogy a javasolt napirendi pontot melyik bizottságnak kell tárgyalnia.

(6) Amennyiben valamely előterjesztés a képviselők részére már korábban kiküldésre került, annak tényét a meghívóban jelezni kell, s az előterjesztést a meghívóhoz ismételten csatolni nem szükséges.

(7) A 12.§ (1) bekezdésében foglalt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az ülés előtt 48 órával megkapják.

(8) A 12.§ (2) bekezdésében foglalt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az ülés előtt öt nappal megkapják.

(9) Amennyiben a körülmények folytán a (7) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb időn belül szükséges a Képviselő-testület rendkívüli ülésének megtartása, úgy az ülés írásbeli meghívó nélkül, szóban, telefonon (telefax) vagy elektronikus levélben is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével. Ez esetben az írásos előterjesztést – a rendkívüli körülmény megjelölésével - legkésőbb a rendkívüli ülés megkezdéséig kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni.

(10) A kivételes esetekben a papír alapon megküldött előterjesztésekhez tartozó nagyobb terjedelmű anyagok kiküldése takarékossági megfontolások alapján a polgármester döntése szerint mellőzhető. Ennek tényét a meghívóban vagy az előterjesztésben jelezni kell. A betekintés lehetőségét azonban ez esetben is az előterjesztések nyilvánosságára vonatkozó általános szabályok szerint, továbbá a képviselő-testületi ülés alatt az ülésteremben biztosítani kell.

Meghívottak

14. § (1) A képviselő-testületi ülésre – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja. Meg kell hívni továbbá az önkormányzatnál hivatalosan bejelentkezett, a településen működő, azon önszervezendő közösség képviselőjét, aki az adott ügyben tanácskozási joggal rendelkezik.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c) a könyvvizsgálót

(3) A jegyzőnek, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének valamint a jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívandók részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést el kell juttatni, míg a könyvvizsgálónak csak az általa véleményezett illetve véleményezendő előterjesztéseket kell eljuttatni.

(4) Az esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére csupán az őket érintő előterjesztéseket kell eljuttatni a meghívóval együtt.

(5) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási jog biztosítása nélkül meg kell hívni az önkormányzati intézmények vezetőit. Az intézményvezetőket a meghívó megküldésével kell meghívni.

15. § A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről a város lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével illetve az Önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb a meghívó kiküldését követő napon tájékoztatni kell.

Az ülések nyilvánossága

16. § (1) A Képviselő-testület ülései a 17. §-ban megjelölt kivételekkel – nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein – az erre a célra kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.

(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel.

(4) A meghívó 15.§ szerinti közzétételét követően a nyilvános képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztések írásos anyagát az érdeklődők a www.pecel.hu honlapon, vagy a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

A Képviselő-testület zárt ülése

17. § A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart.

VII. fejezet

Az előterjesztések és benyújtásuk, rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés

Az előterjesztések

18. § (1) Az előterjesztést fő szabályként elektronikus úton, kivételes esetekben papír alapon kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztés az előterjesztésnek a polgármesterhez történő benyújtásával történik.

(2) A rendes képviselő-testületi ülésre az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző hetedik napon 12.00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az előterjesztésben szereplő döntési javaslat rendeletalkotásra vagy határozat meghozatalára irányulhat.

(4) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a Képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete nevében annak elnöke, és a jegyző nyújthat be.

(5) Az előterjesztő jogosult előterjesztését bármikor – annak napirendi pont keretében történő tárgyalása során is – visszavonni.

(6) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladata szerint hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi.

19. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a)	az előterjesztés tárgyának megjelölését,
b)	az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét,
c)	az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,
d)	jogszabályi hivatkozásokat,
f)	a lefolytatott egyeztetések eredményét,
g)	több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható hatásait,
h)	a kalkulálható költségkihatásokat,
i)	minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,
j)	a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet (a javasolt döntés pontos, szabatos megfogalmazásban legyen; az előterjesztő vagylagos határozati javaslatokat is megfogalmazhat)
k)	amennyiben az előterjesztés rendelettervezet tartalmaz, az abban foglalt rendelkezések indoklását, amelyben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható következményeit és költségkihatásait az előzetesen elvégzett hatásvizsgálat alapján,
l)	amennyiben az előterjesztés a 22. § szerinti társadalmi véleményezésre bocsátott rendelettervezetet tartalmaz, az annak során megfogalmazott jellemző, többségi véleményeket, a beépítésre nem került vélemények elhagyásának indoklását,
m)	határozati javaslat esetében a végrehajtásért felelő személy nevét, a végrehajtás határidejét,
n)	az előterjesztés aláírásának dátumát,
o)	az előterjesztő aláírását,
p)	a jegyző törvényességi észrevételét, illetve azon nyilatkozatát, hogy az előterjesztésben foglaltakkal szemben nem emel kifogást.
q)	annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához az Mötv. illetve az SZMSZ vonatkozó előírásai alapján milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés esetén a körülmény jelzését.
r)	A rendelet 4. melléklete szerinti előterjesztés előlapot.

(3) Rendelet-alkotási javaslat esetén a döntési javaslat a rendelet megalkotására vonatkozik, a megalkotandó rendelet ez esetben az előterjesztés 1. számú mellékletét képezi.

(4) Az előterjesztésben javaslatot kell tenni a tárgyban korábban hozott döntések (határozatok, rendeletek) szükség szerinti hatályon kívül helyezésére, visszavonására.

(5) Az előterjesztés részei a mellékletek is, amelyek a döntést megalapozó szükséges adatokat, tényeket tartalmazzák.

(6) A polgármester a jegyző útján szakmai segítséget nyújt a képviselőknek, a bizottságoknak és a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének az általuk beterjeszteni kívánt előterjesztés e rendeletben előírtaknak megfelelő elkészítéséhez.

Sürgősségi indítvány

20. § (1) Sürgősségi indítvány - sürgősségi tárgyalásra irányuló, határidőn túl benyújtott napirendi javaslat.

(2) Sürgősségi indítvány minden olyan indítvány, amely az ülés meghívóján, napirendjén nem szerepel.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget kormány rendelet, vagy ettől magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) Sürgősségi indítvány legkésőbb az ülés napján 10.00 óráig, - kizárólag írásban – a sürgősség tényének rövid indokolásával együtt - nyújtható be a polgármesternél.

(5) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

a) a polgármester, alpolgármester(ek),

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke,

d) a jegyző,

e) helyi nemzetiségi önkormányzat testülete nevében annak elnöke.

(6) Sürgősségi indítvány tárgyalásának kezdeményezése rendes és rendkívüli ülés esetén is lehetséges.

(7) A Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz a sürgősségi indítvány napirendre vételéről. Több sürgősségi indítvány esetén azok napirendre vételéről a Képviselő-testület egyenként szavaz.

(8) A sürgősségi indítványt tartalmazó előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.

Az előterjesztések bizottsági véleményezése

21. § (1) A rendes képviselő-testületi ülésre beterjesztett előterjesztéseket benyújtásuk után feladatkörükben az illetékes bizottságok véleményezik.

(2) Bizottsági vélemény hiányában az előterjesztés – az 58.§ (6) bekezdésében foglalt kivétellel – rendes képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható. A polgármester javaslatára a Képviselő-testület ügyrendi szavazással dönt arról, hogy a megfelelően előkészített előterjesztést bizottsági vélemény nélkül is napirendjére tűzi.

(3) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen a napirendi javaslatban szereplő előterjesztések bizottsági véleményezés nélkül is napirendre vehetőek és megtárgyalhatóak.

(4) Sürgősségi indítvány bizottsági véleményezés nélkül is napirendre vehető és megtárgyalható.

(5) A bizottsági vélemény lehet egyetértő vagy egyet nem értő, továbbá a bizottság az előterjesztésben foglalt határozati illetve rendeletalkotási javaslathoz módosító illetve kiegészítő indítványt tehet.

(6) A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirendi pont vitája során – a 28.§ rendelkezései szerint – tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Az előterjesztések társadalmi véleményezése

22. § (1) A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú megalapozásának érdekében a rendelettervezeteket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – társadalmi véleményeztetésre bocsátja.

(2) A társadalmi véleményeztetés formái:

a)	a helyben szokásos módon közzé tett rendelettervezet véleményezése és
b)	az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés.

(3) Nem kell társadalmi véleményeztetésre bocsátani:

a)	a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról és a helyi adókról szóló rendeletek tervezeteit,
b)	az Önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,
c)	a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,
d)	azon módosító rendeletek tervezeteit, amelyekben csak jogszabályváltozások miatti rendelkezés módosítások szerepelnek.

(4) A társadalmi véleményeztetésre bocsátandó rendelettervezetet az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 20 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétett rendelettervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül, vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán írásban bárki véleményt nyilváníthat a képviselő-testületi ülést megelőző 13. napig.

(5) A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőnek nincs egyedi válaszadási kötelezettsége.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményeztetés esetében az előterjesztő meghatározza, hogy mely civil és szakmai szervezetekkel, a településen élő jeles szakemberekkel, közéleti személyiségekkel javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását. Az előterjesztő által meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelettervezetet úgy kell megküldeni, hogy álláspontjuk kialakítására legalább 6 nap álljon rendelkezésre.

VIII. fejezet

A képviselő-testületi ülés megnyitása

23. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása illetőleg érintettsége esetén az őt helyettesítő alpolgármester vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: az ülés levezető elnöke) vezeti.

(2) Az ülés levezető elnöke az ülés megkezdésekor a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, és ennek alapján a Képviselő-testület határozatképességét.

Az ülés határozatképessége

24. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele – legalább 6 fő – jelen van.

(2) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelenik meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a jelenlévő és a hiányzó képviselők névsorát, melynek alapján a jegyző összeállítja a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően bejelenti az ülés elnapolását, és kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A képviselőket az új időpontról meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti.

(3) Ha a meghirdetett időpontban a határozatképességhez szükséges számú képviselő megjelent, az ülés levezető elnöke megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét, ismerteti a távollétüket előre bejelentő képviselők nevét, majd megnyitja az ülést.

Az ülés határozatképtelensége

25. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület a szavazás előtt válik határozatképtelenné, úgy az elnök határozatképtelenség megállapítását követően 15 perc szünetet rendel el. A szünet alatt az elnök meggyőződik arról, hogy a határozatképtelenség okai elháríthatóak-e. A tizenöt perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke megállapítja a határozatképességet, vagy ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról.

(2) Az ülés (1) bekezdés szerint történő berekesztését követően a polgármester a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt annál a napirendi pontnál kell folytatni, ahol berekesztették.

A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása

26. § (1) A meghívóban szereplő előterjesztés visszavonásáról, tárgyalásának elhalasztásáról, a sürgősségi indítványról az ülés levezető elnöke a napirendi javaslatról történő szavazás előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira az ülés levezető elnöke tesz javaslatot.

(3) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a külön önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.

(4) A napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni köteles. A javaslatról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

A napirendi pontok tárgyalása

27. § (1) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. polgármesteri tájékoztató,

2. személyi kérdések

3. rendeletalkotási javaslatok,

4. határozathozatalt igénylő előterjesztések,

5. beszámolók,

6. kérdések, bejelentések, tájékoztatók.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti polgármesteri tájékoztató keretében a polgármester ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen, zárt ülés keretében hozott közérdekből nyilvános adatnak számító döntéseket. Szükség szerint tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt, az Önkormányzatot érintő fontosabb eseményekről. A tájékoztató felett vita nem nyitható.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti polgármesteri tájékoztató keretében a polgármester havonta a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról beszámolójelentést terjeszt a képviselő-testület elé. A beszámolójelentés elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Az (1) bekezdés f) pont szerinti kérdések, bejelentések, tájékoztatók keretén belül a képviselő jogosult valamely közérdekű ügyben legfeljebb 3 percben felszólalni illetve, bejelentést tenni, amely felszólalás és bejelentés felett vita nem nyitható.

28. § A napirendi pont tárgyalásának rendje:

1. az előterjesztő szóban összefoglalhatja a javaslat lényegét, illetve szóbeli kiegészítést fűzhet az abban foglaltakhoz legfeljebb 5 perc időtartamban,

2. az előterjesztés véleményezésére, illetékes bizottság elnöke, elnök-helyettese, vagy az elnök által megbízott tagja ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt) illetve a bizottság módosító, kiegészítő indítványát legfeljebb 5 perc időtartamban,

3. képviselői hozzászólások, kérdések,

4. a tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólásai,

5. előterjesztői zárszó.

IX. fejezet

A napirendhez kapcsolódó felszólalás

29. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés levezető elnökénél.

(2) A képviselőknek a napirendhez kapcsolódó felszólalásra az ülés levezető elnöke adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.

(3) A képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két alkalommal, első alkalommal legfeljebb 3, második alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A (3) bekezdés szerinti alkalmakba és időtartamba nem számít bele az előterjesztő szóbeli kiegészítése valamint a bizottsági elnöknek a bizottsági véleményt, módosító illetve kiegészítő indítványt ismertető felszólalása.

(5) A vita folyamán a képviselő, előterjesztő a javaslathoz módosító, illetve kiegészítő indítványt nyújthat be. A módosító illetve kiegészítő indítvány kizárólag írásban, formanyomtatványon az ülés levezető elnökéhez nyújtható be. Az indítvány pontosan, szabatosan kerüljön megfogalmazásra, megjelölve azt is, hogy az eredeti javaslat mely részéhez kapcsolódik. A módosító illetve kiegészítő indítványt úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt szövegrész helyébe illeszthető legyen.

(6) A módosító illetve kiegészítő indítványt, a vita lezárását megelőzően az ülés levezető elnöke vagy az indítvány előterjesztője felolvassa.

(7) A tanácskozási joggal meghívottaknak – szólásra jelentkezésük alapján – az ülés levezető elnöke ad szót, legfeljebb két alkalommal, első alkalommal legfeljebb 3, második alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban.

(8) A jegyző törvényességi észrevétel megtétele céljából soron kívül és időkorlát nélkül felszólalhat.

(9) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, valamint előterjesztése pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi felszólalásra soron kívül szót kaphat, és indítványozhatja a meghívott szakértő meghallgatását.

30. § Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülés levezető elnökének engedélyével, legfeljebb egy percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Amennyiben az ülés levezető elnökének álláspontja szerint a személyes megtámadtatás okán hozzászólásra jelentkező képviselőnek nincs oka e címen hozzászólnia, a Képviselő-testület döntését kezdeményezi a szó megadásáról. A Képviselő-testület ez ügyben vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A felszólalást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs.

Az ügyrendi javaslat

31. § (1) A képviselő a napirend megállapításakor, valamint a napirendi pontok tárgyalásakor – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a döntéshozatalt megelőzően, soron kívül, ügyrendi javaslatot tehet az ülés vezetésével, rendjével, a felszólalások korlátozásával kapcsolatban, illetőleg a vita lezárására és a szavazás módjára vonatkozóan.

(2) Az ügyrendi javaslat előterjesztésére az ülés levezető elnöke ad szót legfeljebb egy perc időtartamban. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Szavazás közben ügyrendi javaslat csak a szavazással kapcsolatosan tehető.

(4) A döntéshozatal után a lezárt napirendhez ügyrendi javaslat nem tehető.

A képviselő-testületi ülés vezetése

32. § (1) Az ülés levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. A képviselők a napirendi ponthoz a vita lezárásáig nyújthatnak be módosító, illetve kiegészítő indítványt.

(2) Az ülés levezető elnöke megvonhatja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi, vagy a Képviselő-testületet illetve másokat sértő kifejezést használ illetve sértő magatartást tanúsít, megvonja továbbá attól a képviselőtől, aki ügyrendi hozzászólásra kapott szót, ám hozzászólása nem ügyrendi jellegű. Az ülés levezető elnökének e döntésével szemben vitának nincs helye.

(3) A vita lezárásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárását követően is szót kell azonban adni mindazon képviselőknek – feltéve, hogy a 30.§ rendelkezései szerint erre még lehetőségük van– a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek. Ezen hozzászólók a vita lezárásáról hozott döntést követően is jogosultak írásbeli módosító, illetve kiegészítő javaslataikat benyújtani.

(4) A vita lezárásakor a (3) bekezdés szerint még felszólalásra, továbbá módosító illetve kiegészítő indítvány benyújtására jogosult képviselők nevét az ülés levezető elnöke ismerteti.

(5) Az ülés levezető elnöke az ülés időtartama alatt folyamatosan ellenőrzi a Képviselő-testület határozatképességet.

(6) A képviselő-testületi ülésen résztvevők kötelesek a tanácskozás rendjét és méltóságát tiszteletben tartani.

(7) Az ülés levezető elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(8) Az ülés levezető elnöke a tanácskozás rendjének és folyamatosságának megtartása érdekében

a) a tárgytól eltérő, önmagát ismétlő vagy a képviselőhöz illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsító felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja tőle a szót;

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát, sértő kifejezést használ;

c) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően kiutasítja a tanácsteremből a rendbontót, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsítót. A Képviselő-testület tagja, a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint a könyvvizsgáló a tanácsteremből nem utasítható ki;

d) amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja;

e) indokolt esetben kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(9) Amennyiben a (8) bekezdés d) pontja szerint félbeszakított ülés a rendes ülésnapon harminc perc elteltével sem folytatható, a polgármester a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt annál a napirendi pontnál kell folytatni, ahol az félbeszakadt.

(10) Az ülés levezető elnöke a napirendi pont előterjesztőjének, a Képviselő-testület bizottsága elnökének javaslatára vagy saját döntése alapján a módosító illetve kiegészítő indítványokról történt szavazásokat követően, a végszavazás előtt, legfeljebb 10 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el.

(11) Az ülés levezető elnöke szót adhat a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévőnek is.

(12) Az ülés levezető elnöke tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor.

A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése illetve elnapolása, a vita lezárása

33. § (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő indítványozhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának felfüggesztését, illetve elnapolását. A javaslattevő indítványát legfeljebb 2 percben indokolhatja.

(2) A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztéséről, illetve elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

(4) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, továbbá ha a Képviselő-testület ügyrendi javaslatra a vita lezárásáról döntött, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően – a 32.§ (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével – érdemi hozzászólásra nincs lehetőség.

(5) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés levezető elnöke elrendeli a szavazást.

A döntéshozatal szabályai

A személyes érintettség elmulasztásának jogkövetkezményei:

34. § (l) A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén a Képviselő-testület döntése érvénytelen.

(2) Az (l) bekezdés szerinti érvénytelenségre a döntés végrehajtásáig - folyamatos joghatás kiváltása esetén annak fennállásáig - de legfeljebb a döntéshozataltól számított egy évig lehet hivatkozni.

(3) A döntés érvénytelenségét a Képviselő-testület állapítja meg, és szükség esetén az ügy érdemében új döntést hoz.

35.§ (1) A rendelet-tervezetet és a határozati javaslatot, valamint a módosító, illetve kiegészítő indítványt egyértelműen kell megfogalmazni.

(2) Az ülés levezető elnöke határozza meg, hogy a benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról milyen sorrendben történjék a szavazás. Az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító illetve kiegészítő indítvány elfogadását támogatja-e.

(3) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható – ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is –, amelyet a képviselők előzetesen írásban megkaptak, vagy az ülés levezető elnöke a vita lezárása előtt felolvasott. A 32.§ (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével a vita lezárása után benyújtott javaslatokat nem lehet szavazásra bocsátani.

(4) Az ülés levezető elnöke először a módosító és kiegészítő indítványokat, végül a módosított eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig befogadja, úgy az a döntési javaslat részévé válik, arról külön szavazni már nem lehet.

(5) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani.

(6) Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott módosító javaslat elfogadása esetén az eredeti javaslatról nem kell szavazni.

(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

Minősített többség

36. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez:

1. gazdasági társaság alapítása, ide értve annak megszüntetését illetve a társasági szerződésének módosítását, továbbá a társaság vezető tisztségviselőinek megválasztását, visszahívását is, valamint az Önkormányzat érdekeltségébe tartozó egyéb gazdasági társaságok működésével kapcsolatos tulajdonosi döntések,

2. titkos szavazás elrendelése,

3. önkormányzati jelképek, kitüntetések, elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,

4. díszpolgári cím, Pécelért díj adományozása,

5. költségvetési koncepció elfogadása,

6. hitelfelvétel, hitel visszafizetésének ütemezése,

7. a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyben a fegyelmi vizsgálat elrendelése és a fegyelmi határozat meghozatala,

8. az átruházott hatáskör egyedi döntéssel történő visszavonása,

9. kötvénykibocsátás, befektetés vagy más, az éves költségvetés által nem részletezett kiadás és kötelezettségvállalás,

10. közalapítvány létrehozása,

11. 10 millió Ft feletti kötelezettségvállalás,

12. a több évre kiható beruházási döntések,

13. a tárgyévi költségvetés elfogadásáig az előző évi pénzmaradvány felhasználására, illetve a tárgyévi költségvetés kiadási tételeire vonatkozó döntések, továbbá valamennyi költségvetést érintő döntés meghozatala,

14. a jelen SZMSZ-ben meghatározott, minősített többségű döntést igénylő kérdésekben történő döntéshozatal,

15. a magasabb szintű jogszabályokban és a külön önkormányzati rendeletekben minősített többséghez kötött döntések meghozatala,

16. minden minősített többséget igénylő döntés módosítása és hatályon kívül helyezése.

A szavazás módja. Nyílt szavazás

37. § (1) A képviselők csak személyesen szavazhatnak.

(2) Szavazást elrendelni - a határozatképességre figyelemmel- az ülésteremben tartózkodó képviselők számának megállapítását követően lehet.

(3) A Képviselő-testületi ülésen a szavazás számítógépes szavazatszámláló berendezéssel történik. A rendszer meghibásodása, vagy egyéb technikai akadályok esetén a szavazás kézfeltartással történik.

(4) Szavazni igennel vagy nemmel lehet, illetve tartózkodni lehet a szavazástól.

38.§ (1) Kézfeltartással történő szavazás esetén a szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával.

(2) Szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához milyen jellegű és minőségű többség szükséges. A szavazás számszerű eredményének megállapítását követően az ülés levezető elnöke kihirdeti a döntést.

(3) Téves szavazás esetén a tévedését jelző képviselő kérésére meg kell ismételni a szavazást legfeljebb egy alkalommal, feltéve, hogy téves szavazását még a szavazás eredményének megállapítását megelőzően jelzi az ülés levezető elnökének.

A név szerinti szavazás

39. § (1) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy a Képviselő-testület adott ügyben név szerinti szavazással döntsön. A név szerinti szavazásra irányuló ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) A név szerinti szavazás lebonyolításakor a jegyző abc-sorrendben egyenként felolvassa a képviselők nevét, - egyúttal jelzi a távollévő, és jelenlévő de nem szavazó képviselőket is -, miközben a képviselők jól érthető "igen", vagy "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A Képviselő-testület név szerinti szavazással dönt az alábbi ügyekben:

a) 10 millió Ft feletti hitelfelvétel,

b) 10 millió Ft értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, megterhelése illetve hasznosítása,

c) az éves költségvetési és zárszámadási rendelet elfogadása.

A titkos szavazás

40. § (1) A titkos szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, a szavazás titkosságának biztosításával.

(2) A szavazatszámláló gép hibája esetén a titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a Polgármesteri Hivatal pecsétjével kell ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, illetve döntési alternatívára lehet.

(4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő melyik jelöltre, illetve melyik döntési alternatívára szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

41. § (1) Amennyiben a szavazatszámláló gép a szavazás titkosságának biztosítására nincs alkalmas állapotban, a titkos szavazás lebonyolításához a Képviselő-testület minősített többséggel a Képviselő-testület tagjai közül három tagú szavazatszámláló bizottságot választ, majd közülük megválasztja a bizottság elnökét.

(2) A szavazatszámláló bizottság megvizsgálja a szavazólapok épségét, átadja a képviselőknek a szavazólapokat, akik az átvételt aláírásukkal igazolják. A szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a titkos szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek alapján a bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt kihirdeti a szavazás eredményét.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a szavazás helyét és időpontját,

b) a szavazás tárgyát,

c) a szavazás során történt fontosabb eseményeket,

d) a szavazás eredményét (érvényes és érvénytelen szavazatok száma, az érvényes szavazatok számszerű megoszlását jelöltenként, illetve döntési alternatívánként).

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

A Képviselő-testület döntései és azok közzététele

42. § (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének..../.... (… …) (a rendelet sorszáma/évszám, valamint a kihirdetés dátuma a hónap és a nap megjelölésével) önkormányzati rendelete a …-ról (a tárgy megjelölése).

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(3) A rendeleteket kihirdetésüket követően az Önkormányzat internetes honlapján is közzé kell tenni. Az Önkormányzat fontosabb – az állampolgárok széles körét érintő – rendeleteit a Képviselő-testület egyedi határozata, vagy a polgármester döntése alapján a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban is közzé kell tenni.

43.§ (1) A határozatok jelölése: …/… (… …) (a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja a hónap és a nap megjelölésével) számú képviselő-testületi határozat.

(2) A nyilvános képviselő-testületi határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat egy példánya a nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt a Polgármesteri Hivatalban bárki számára megtekinthető.

44. § (1) Az előterjesztések rendjéről szóló szabályok értelemszerű alkalmazása mellett a Képviselő-testület az alábbi témakörökben normatív határozatot hoz:

a)	A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata,
b)	A Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata,
c)	Az Önkormányzat gazdasági programja,
d)	Az Önkormányzat költségvetési koncepciója,
e)	Az Önkormányzat féléves, háromnegyedéves gazdálkodásának teljesítéséről szóló tájékoztató,
f)	A Képviselő-testület munkaterve,
g)	Az Önkormányzati fenntartású intézmények Alapító Okirata,
h)	Pedagógiai program,
i)	Környezetvédelmi Program,
j)	Szociális Szolgáltatástervezési koncepció,
k)	A helyi adóbevételek előző évi alakulásáról és a helyi adóztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
l)	A felsoroltakon túl a Képviselő-testület a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek megfelelő egyéb ügyekben is jogosult normatív határozat hozatalára.

(2)A normatív határozatok jelölése: Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/…(... …).(a határozat sorszáma/évszám,valamint az ülés időpontja, a hónap, nap megjelölésével) KT. határozata a ……./tárgy/-ról.

(3)A jegyző a normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdeti ki, az Önkormányzat internetes honlapján teljes terjedelmében, a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban pedig –terjedelmétől függően- kivonatos, vagy teljes terjedelmében közzéteszi.

A kérdés

45. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökén keresztül a bizottsághoz önkormányzati ügyben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Írásbeli válaszadás esetén a választ a soron következő rendes képviselő-testületi ülés meghívójával együtt meg kell küldeni minden képviselőnek.

(3) A kérdést írásban a polgármesternél legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig kell benyújtani. Az ülés levezető elnöke az ülés elején a napirend megállapításáról szóló döntést megelőzően bejelenti a beterjesztett kérdéseket.

(4) A kérdező a kérdést – a 27.§ (1) bekezdésben meghatározott rend szerint – legfeljebb 3 percben felolvassa, majd – szóbeli válasz esetén – a válaszadó válaszol legfeljebb 3 percben.

(5) Ha a kérdést feltevő képviselő az ülésen nincs jelen, a kérdést elnapoltnak kell tekinteni.

(6) Amennyiben a kérdést feltevő képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(7) Amennyiben a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy kivizsgálását az arra feladatköre alapján illetékes bizottságnak adja ki.

(8) A bizottság a vizsgálat befejezését követően annak eredményéről, megállapításairól a Képviselő-testületet előterjesztés benyújtásával tájékoztatja, a vizsgálat befejezését követő első rendes képviselő-testületi ülésen, amely előterjesztésben intézkedési javaslatot tesz.

X. fejezet

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

46. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és szerkesztett írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmazza:

a) az ülés nyílt, vagy zárt, illetve rendes, vagy rendkívüli jellegét,

b) az igazoltan vagy igazolatlanul távollévő képviselők névsorát,

c) a polgármesteri tájékoztató tartalmát,

d) bármely képviselő kérésére saját hozzászólásának szó szerinti szövegét,

e) a benyújtott módosító illetve kiegészítő indítványokat,

f) a döntéshozatal módját (névszerinti szavazás, titkos szavazás)

g) az ülés levezető elnökének esetleges intézkedéseit,

h) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

i) a kérdést, valamint az arra adott választ,

j) a napirend utáni felszólalás és bejelentés tartalmát,

k) az ülés bezárásának idejét,

l) a határozatképtelenség miatt berekesztett ülés berekesztésének időpontját és az akkor jelenlévő képviselők névsorát,

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott módosító illetve kiegészítő indítványokkal együtt, és a kérdést. Ha a szavazás név szerint vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okiratok is a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyv mellékletét képezik továbbá az ülésen megalkotott, s kihirdetési záradékkal ellátott rendeletek.

HARMADIK RÉSZ

Közmeghallgatás, lakossági fórum, Partnerségi egyeztetés szabályai

XI. fejezet

A közmeghallgatás

47. § (1) A közmeghallgatáson történő részvételre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadóak.

(2) A választópolgárok közérdekű kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatást megelőzően írásban is eljuttathatják a polgármesterhez. Erről az érintetteket a közmeghallgatás helyéről és idejéről szóló tájékoztatással egyidejűleg – annak keretében – értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatás napirendje:

a) polgármesteri beszámoló a várost érintő eseményekről,

b) válaszadás az előzetesen írásban benyújtott kérdésekre,

c) a résztvevők közérdekű kérdései, javaslatai,

d) válaszadás a helyben feltett kérdésekre,

e) polgármesteri zárszó.

(4) A kérdésekre a polgármester, illetve a polgármester döntése alapján az alpolgármester vagy az illetékes bizottság elnöke ad választ.

(5) Azokra a közérdekű kérdésekre, javaslatokra, amelyekre helyben nem volt mód válaszolni, a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lap soron következő számában, valamint az Önkormányzat internetes honlapján is választ ad a polgármester.

(6) A közmeghallgatáson felvetett, vagy írásban érkezett, de nem az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket a polgármester továbbítja az illetékes szerv részére, a kérdést feltevő egyidejű írásbeli értesítésével egyidejűleg.

(7) A lakosság tájékoztatása céljából a közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban az Önkormányzat internetes honlapján illetve a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.

(8) A lakosság tájékoztatása céljából a közmeghallgatás helyét és időpontját lehetőség szerint – amennyiben a lap a közmeghallgatást megelőző 10. napig kézbesítésre kerül - a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban is közzé kell tenni.

(9) A Képviselő-testület határozatképtelensége esetén lakossági fórumot lehet tartani külön döntés nélkül.

A lakossági fórum

48. § (1) A Képviselő-testület határozatával közérdekű kérdésben illetve a település egészére vagy jelentős részére kiható döntés előkészítéséről történő tájékoztatás valamint az érintett polgárok véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás meghirdetésének szabályai irányadóak. A lakossági fórum tárgyát pontosan, közérthetően kell megfogalmazni.

Partnerségi egyeztetés szabályai, valamint a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetes tájékoztatás adásának és szakmai konzultáció biztosításának szabályai

49. § (1) Az egyeztetésben részt vevők (továbbiakban: partnerek) köre:

a) a település teljes lakossága,

b) a település területén illetékességgel rendelkező hivatalosan bejegyzett szervezetek (érdek-képviseleti szervek, civil-és gazdálkodó szervezetek, a településen működő egyházak, stb).

(2) A partnerek tájékoztatásának módja és eszközei:

a) A partnerek tájékoztatása az önkormányzat hivatalos honlapján történő meghirdetéssel, a dokumentáció-tervezet közzétételével, és az elfogadott dokumentáció nyilvánossá tételével valósul meg.

b) Az önkormányzat hivatalos honlapján, az ott megjelölt időpontig a partnerek észrevételt, javaslatot, véleményt tehetnek, a honlapon megadott elérhetőségen, postai vagy e-mail levél formában.

(3) A javaslatok, vélemények dokumentálásának és nyilvántartásának módja:

a) A határidőben beérkezett javaslatokat, véleményeket a hivatal iktatja, ügyirathoz csatolja és a határidő lejártát követően összesíti.

b) A határidőn túl érkezett javaslatokat, véleményeket a hivatal iktatja, ügyirathoz csatolja, de összesítését elvégezni nem tudja.

c) Az összesítés célja, hogy azokat a döntéshozók, és az eljárásban résztvevők megismerhessék.

(4) Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indoklásának módja, dokumentálásának és nyilvántartásának rendje:

a) Minden javaslat és vélemény összevetésre és észrevételezésre kerül az önkormányzat által megállapított célokkal.

b) Az észrevételekkel ellátott összesítést a hivatal csatolja a döntéshozást előkészítő előterjesztéshez, a jogszabályban előírt szervek részére összeállított dokumentációkhoz, és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé teszi.

(5) Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések:

a) Az elfogadott településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket az önkormányzat, a hivatalos honlapján közzéteszi.

b) Főépítész, vagy az őt helyettesítő szakember a helyi településrendezési előírások tartalmáról, az önkormányzat hivatalában, ügyfélfogadási időben, személyes érdeklődésére, szóban, előzetes tájékoztatást ad, és szakmai konzultációt biztosít.

NEGYEDIK RÉSZ

A Képviselő-testület tagjainak és bizottságainak jogállása

XII. fejezet

A képviselők jogállása

50. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(2) A települési képviselő a város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(4) A Büntető törvénykönyv alkalmazásában hivatalos személynek minősül a helyi önkormányzati testület tagja.

(5) Valamennyi önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők jogai és kötelezettségei

51. § (1) A képviselők jogai különösen:

a) alpolgármesternek, bizottság tisztségviselőjének, tagjának választható,

b) egyénileg, vagy képviselő társaival közösen képviselői fórumot szervezhet,

(2) Ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott egyéni választókerületi képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.

52. § A képviselő kötelessége különösen:

a) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani;

b) a Képviselő-testület – illetőleg bizottsági tag képviselő – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

c) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

d) jogszabályban előírtaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tenni.

A képviselők juttatásai

53. § A képviselők juttatásainak köréről, mértékéről és szabályairól önkormányzati rendelet rendelkezik.

XIII. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

54. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása, döntéseinek előkészítése és munkájának segítése érdekében bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező – egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek.

(3) A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület minősített többséggel választja meg.

(4) Az ideiglenes bizottság a létrehozásakor meghatározott idő elteltével, illetve a feladat teljesítésével megszűnik. Az ideiglenes bizottság által elvégzett feladat a bizottsági jelentés Képviselő-testület általi elfogadásával tekintendő teljesítettnek. Az ideiglenes bizottság működésére, az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

55. § (1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság elnökének és tagjának a polgármester, az alpolgármester(ek) és a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem választható meg.

(3) A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt.

56. § (1)A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság

b) Oktatási és Vallási Bizottság,

c) Városfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság,

d) Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottság.

(2) Az egyes bizottságok tagjainak létszáma nem haladhatja meg a 7 (azaz hét) főt.

(3) A bizottságok feladat- és hatásköreinek jegyzékét e rendelet 5-8. mellékletei tartalmazzák.

(4) A bizottságok működésük részletes szabályait a jogszabályok és e rendelet irányadó keretei között ügyrendjükben maguk határozzák meg.

57. § Valamennyi állandó bizottság feladata:

a) feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

b) megtárgyalja a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tervezetét, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását,

c) megtárgyalja és véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

d) előkészíti a Képviselő-testület munkatervében meghatározott, a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket,

e) közreműködik a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,

f) feladatkörében ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetve végrehajtására irányuló munkáját.

58. § (1) A bizottságok rendes üléseiket havonta egy alkalommal, a Képviselő-testület rendes ülésének hetében tartják. Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal korábban kézhez kapják.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestert valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell. A bizottsági ülésről és napirendjéről a nem bizottsági tag képviselőket a meghívó megküldésével kell tájékoztatni.

(3) A bizottság ülését – az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak rendelkezések megtartása mellett – haladéktalanul össze kell hívni a legkorábbi olyan időpontra, amelyen a bizottság határozatképessége biztosítható, ha a bizottság összehívását a Képviselő-testület, valamelyik másik bizottság, a polgármester vagy a bizottság legalább 2 tagja írásban indítványozza.

(4) Szükség esetén rendkívüli bizottsági ülés tartható, mely esetben az (1)-(3) bekezdésektől eltérően a bizottság legkésőbb 24 órával a bizottsági ülést megelőzően írásbeli meghívó nélkül, telefonon vagy távirati (telefax) úton is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével.

(5) Amennyiben a bizottság (1) bekezdésben meghatározott ülését határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani, a bizottság elnöke köteles a bizottság ülését a (4) bekezdés rendelkezései szerint haladéktalanul összehívni.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerint ismételten összehívott bizottsági ülést sem lehet határozatképtelenség miatt megtartani, úgy a bizottsági ülés meghívójában megtárgyalásra javasolt képviselő-testületi előterjesztések a Képviselő-testület következő ülésén bizottsági vélemény hiányában is megtárgyalhatóak.

(7) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely ügy együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön hozzák meg.

(8) Az együttes bizottsági ülés megkezdésekor a bizottságok külön-külön döntenek az ülést levezető elnök személyéről.

59. § (1) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt.

(2) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy.

(3) A bizottság ülését az elnök vezeti. Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.

60. § (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv – a testületi ülés jegyzőkönyvével szemben támasztott követelményeken kívül - tartalmazza a bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt a bizottsági tag kérésére, amelyet a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(2) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám (hónap, nap) valamint a bizottság megnevezése.

(3) A bizottságok működésére a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

61. § A Képviselő-testület a képviselői vagyon-nyilatkozatok és a képviselői összeférhetetlenség vizsgálatára a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottságot jelöli ki.

ÖTÖDIK RÉSZ

A tisztségviselők

XIV. fejezet

A polgármester

62. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A Képviselő-testület a polgármester jutalmát valamint a polgármester és alpolgármester illetményének emelését a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslatára állapítja meg.

(3) A polgármester szabadságolása tekintetében a Képviselő-testület munkáltatói jogkörét a polgármester általános helyettesítésével megbízott alpolgármesterre ruházza át.

Jegyző, aljegyző

63. § (1) A jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(2) A jegyző és az aljegyző egyidejű távolléte illetve akadályoztatása – ideértve a tisztség betöltetlenségét is – esetén a jegyzőt legfeljebb hat hónap Időtartamban a polgármester döntése szerint a Polgármesteri Hivatal igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel rendelkező köztisztviselője helyettesíti.

A Képviselő-testület hivatala

64. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Péceli Polgármesteri Hivatal.

(2) A Képviselő-testület hivatalának székhelye: 2119 Pécel, Kossuth tér 1.

HATODIK RÉSZ

Az önkormányzat gazdasági alapjai

XV. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

65. § (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott módon, évente meghatározza költségvetését.

(2) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény rendelkezései alapján kell összeállítani. A költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelettervezetet valamennyi állandó bizottság megtárgyalja.

66. § Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól önkormányzati rendelet rendelkezik.

Ellenőrzés

67. § Az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján kötelezően létrehozott Pénzügyi Bizottság ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat és intézményei és gazdasági társaságai teljes gazdálkodására. A feladatokat a Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság látja el.

HETEDIK RÉSZ

XVI. fejezet

Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata

68. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, valamint az azzal összefüggő végrehajtási feladatok ellátásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megkötött együttműködési megállapodás szabályozza.

(2) Az együttműködési megállapodás legfontosabb elemei a következők:

a) a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget biztosít a 2119 Pécel, Kossuth Lajos utca 18. szám alatti épületében található helyiség ingyenes használatával, a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével,

b) a személyi feltételeket a Jegyző által kijelölt munkatársak biztosítják, jegyzői utasításban rögzítve a felelősök konkrét megnevezését,

c) költségvetés előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos együttműködési kötelezettségek,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan az Önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok,

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírások.

(3) Az együttműködési megállapodásban foglalt, az Önkormányzatot terhelő feladatok elvégzésével járó költségek viselését a Képviselő-testület költségvetésében biztosítja.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének15/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

A rendelet kihirdetve: 2013. március 4.

Dr. Deák Erzsébet jegyző

1. melléklet az 5/2013.(III. 4.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat önként vállalt feladatai

1. A Péceli helyi buszjárat működésének támogatása

2. A BKK. 169E, valamint 969 járatának környéki autóbusz járatának támogatása

2. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza rá a polgármesterre:

I. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos hatáskörök:

1. Dönt az önkormányzati ingó vagyon használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról .

2. Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 24/2004(IX. 15.) számú rendelet 11. § (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel dönt bármely vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának az Önkormányzat részére történő ingyenes megszerzéséről – figyelemmel a vagyontárgy állagának megőrzése érdekében szükséges ráfordítások várható nagyságára és az Önkormányzat mindenkori költségvetésének e célra felhasználható kiadási előirányzataira.

3.A 100.000.- Ft egyedi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó vagyontárgy esetében, engedélyével dönt az önkormányzati intézmény vezetője az önkormányzati intézmény részére felajánlott vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának elfogadásáról - figyelemmel a vagyontárgy állagának megőrzése érdekében szükséges ráfordítások várható nagyságára és az Önkormányzat mindenkori költségvetésének e célra felhasználható kiadási előirányzataira.

4. Dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken felszíni építmények, közművek és az ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz építési engedély szükséges.

5. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken és egyéb ingatlanokon hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna illetve egyéb hírközlő eszköz valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítésével illetve elhelyezésével, továbbá bővítésével, áthelyezésével kapcsolatban.

6. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak egyéb hasznosítása tekintetében egy évet meg nem haladó időtartamú hasznosítás esetén.

7. Dönt a forgalomképes önkormányzati vagyon részét képező ingatlan és ingó vagyontárgyak megszerzéséről és elidegenítéséről 1 millió Ft egyedi értékhatárt el nem érő vagyontárgy esetén.

8. Dönt a forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyon bérbe illetve használatba adásáról 1 millió Ft egyedi értékhatárt el nem érő vagyontárgy egy évet meg nem haladó időtartamra történő bérbe illetve használatba adása esetén.

II. A település rendjével kapcsolatos hatáskörök:

1. Eljár első fokon - figyelemmel a jegyző és más hatóságok hatáskörére-a település rendjéről szóló 14/2008. () rendelet IV. fejezet köztetület-használatra vonatkozóan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott hatósági eljárás alkalmazásával.

2. Jogosult - a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérése mellett - z önkormányzat tulajdonába, vagy kezelésébe tartozó külterületi földutak karbantartására, takarítására a közérdekű felajánlást elfogadni, vagy szerződésben bármely személyt a feladat ellátásával megbízni.

3. Zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon állaguk sérelme nélkül - mindenki ingyenesen használhatja mások nyugalmát nem zavaró módon. Az esetleges időbeni korlátozásról önkormányzati tulajdonú zöldterületek esetén jogosult rendelkezni.

III. Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatban:

1. Gyakorolja az önkormányzati lakások bérbeadásával és a bérleti jogviszony felmondásával kapcsolatos hatáskört az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 11/2007.(VI. 8.) számú rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontjában illetve (3) bekezdésében foglalt kivételekkel.

2. Dönt a szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérbeadásáról.

3 Gyakorolja valamennyi hatáskört a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával – így különösen a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével illetve a bérleti jog megszűnésekor a helyiség visszaadásával – valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel összefüggésben a bérbeadói hozzájárulás megadásával kapcsolatosan a 75 m2-ig terjedő alapterületű helyiségek tekintetében.

4. Gyakorolja a hatáskört a lakások céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatosan 15 millió Ft/ingatlan értékhatár alatt.

5. Gyakorolja a hatáskört, a Városfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság előzetes véleményének kikérése mellett a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatosan 15 millió Ft/ingatlan értékhatár alatt.

IV. Vásárokkal kapcsolatban:

1. Alkalmanként meghatározza az Önkormányzat által rendezett ünnepi vásár helyét.

2. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat tartós helyhasználatról szóló szerződések megkötése tekintetében a vásárokról és a piacokról szóló 18/2011. (VII. 8.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

V. Szociális ellátásokkal kapcsolatosan:

1. Gyakorolja a hatáskört az önkormányzat az átmeneti segély megállapítására az Szt. 45. §. (1) bekezdésében biztosított hatáskörben.

2. Az átmeneti segély megállapítására első fokon jogosult.

3. Jogosult I. fokon gyógyszertámogatás megállapítására, temetési segély megállapítására.

4. Gyakorolja a hatáskört személyes gondoskodást nyújtó intézményi jogviszony keletkezése és megszüntetése vonatkozásában a Szt. 94. § (1) bekezdés a/ pontjában, valamint az Szt. 101.§(4) bekezdésében foglaltak szerint, első fokon eljár a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezése és megszüntetése ügyében.

5. I. fokon eljár a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása ügyében.

V. Beszerzési szabályzat alapján történő beszerzésnél:

Jogosult dönteni a 2.000.000,-Ft összesített beszerzési értékhatárig .

3. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza rá a bizottságra:

Városfejlesztési Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság:

I. A település rendjével kapcsolatban:

Eljár első fokon - figyelemmel a jegyző és más hatóságok hatáskörére-a település rendjéről szóló 14/2008. () rendelet II. (köztisztasági) - III. (a települési zöldfelület védelme) - V. fejezetek (állattartás)vonatkozóan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott hatósági eljárás alkalmazásával.

II. Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatban:

Gyakorolja a hatáskört a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával és a bérleti szerződés felmondásával kapcsolatban a 75 m2-t meghaladó alapterületű helyiségek tekintetében.

Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság:

I. Helyi, autóbusszal végzett személyszállítással kapcsolatosan:

Gyakorolja a hatáskört az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 9.§ (5) bekezdésére figyelemmel a Pécel város közigazgatási területén végzendő közúti személyszállítás ellátása tárgyában létrejött közszolgáltatási szerződésnek a menetrend módosítására vonatkozóan.

II. Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatban:

Részletre történt lakásértékesítéskor vételár hátralék keletkezése esetén – külön rendeletben meghatározott feltételek esetén - dönt a vételár hátralék törlesztésének felfüggesztéséről, és a felfüggesztés időtartamáról.

III. Beszerzési szabályzat alapján történő beszerzésnél:

2.000.000,-Ft és 4.000.000,-Ft közötti összesített beszerzési értékhatár esetén az SZMSZ-ben foglalt feladatkörének megfelelően jogosult dönteni, a beszerzéssel érintett intézményvezető szakmai véleményének figyelembevételével.

Oktatási és Vallási Bizottság valamint a Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottság együttesen:

Gyakorolják a Bursa Hungarica Felsőoktatási Pályázatra beérkezett pályázatok elbírálásával kapcsolatos hatáskört.

Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottság:

Zászló, címer, és településnév használattal kapcsolatban:

Gyakorolja a település névhasználatának engedélyezése, az engedélyezés megtagadása, az engedély visszavonása és a névhasználat megtiltásával kapcsolatos hatáskört.

Dönt a címer használat engedélyezéséről, az engedély megadásáról, az engedély visszavonásáról és a címerhasználat megtiltásáról.

Dönt a zászló/lobogóhasználatra vonatkozó engedély megadásáról, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a zászló/lobogóhasználat megtiltásáról.

4. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

Pécel Város Önkormányzat képviselő-testületi előterjesztés előlapja

5. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

1./ Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését. Véleményezi az éves, az átmeneti gazdálkodásról továbbá a zárszámadásról szóló rendelettervezeteket, illetve a helyi adókról szóló rendelettervezetet, a költségvetés előirányzatainak módosítására irányuló javaslatokat.

2./ Véleményezi és ellenőrzi a költségvetési beszámolókat, az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását, az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását, az Önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységet.

3./ Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást, a vagyon felmérését, figyelemmel kíséri a lakás és nem lakás céljára szolgáló önkormányzati bérlemények bevételeit és az azokra fordított kiadásokat.

4./ Véleményezi önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, végelszámolását, a társaság működésének fontosabb kérdéseit.

5./ Véleményezi és ellenőrzi önkormányzati intézmény alapítását, szervezeti átalakítását, összevonásának és megszűnésének indokoltságát.

6./ Véleményezi az Önkormányzat által alapított közalapítvány létesítését, alapító okiratának költségvetési kihatással járó módosítását.

7./ Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, véleményezi az erre irányuló javaslatokat, ellenőrzi a hitelfelvételt.

8./ Ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati költségvetési intézmények gazdálkodását a belső ellenőrrel együtt, a polgármesterrel együttműködve összeállítja a vizsgálati szempontokat.

9./ Pénzügyileg ellenőrzi az önkormányzati karbantartások, fejlesztések, beruházások teljesítésének és pénzügyi rendezésének egyezőségét.

10./ Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden általa fontosnak tartott, az Önkormányzat költségvetését érintő pénzügyi kérdésben.

11./ Figyelemmel kíséri és értékeli a költségvetési bevételek és kiadások alakulását - különös tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

12./ Közreműködik a költségvetés általános irányelveinek kidolgozásában, a költségvetés összeállításában, a pénzmaradványok elosztására vonatkozó döntés előkészítésében.

13./ Véleményezi mindazokat az előterjesztéseket, amelyek befolyással vannak a költségvetésre.

14./ Ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

15./ Az Ötv. 92.§ (3) bekezdésében meghatározott tárgykörben végzett vizsgálatairól készült vizsgálati megállapításait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

16./ Figyelemmel kíséri és vizsgálja a Szervezeti és Működési Szabályzat érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, állást foglal az SZMSZ értelmezésével kapcsolatos vitában.

17./ Képviselő és bizottsági tag felkérésére vizsgálja a bizottságok jogszerű működését.

18./ Állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén.

19./ Véleményezi a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv kiigazításának kérését.

20./ Véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, vizsgálja az önkormányzati rendeletek gyakorlati érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására.

21./ Véleményezi az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok első számú felelős vezetőinek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket.

22./ Véleményezi az önkormányzati alapítású közalapítványok létrehozására illetve működésükre vonatkozó javaslatokat, továbbá az Önkormányzatnak alapítványhoz, egyesülethez vagy szövetséghez történő csatlakozására vonatkozó javaslatokat.

23./ Véleményezi önkormányzati társulás létrehozására illetve ahhoz történő csatlakozásra vonatkozó javaslatokat.

24./ Véleményezi az önkormányzati intézmény létrehozására, átszervezésére illetve megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.

25./ Jóváhagyás előtt véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát.

26./ Együttműködik az Oktatási, Vallási, Sport és Kulturális Bizottsággal a közoktatási intézmény működésének törvényességi ellenőrzésében.

27./ Együttműködik az Oktatási, Vallási, Sport és Kulturális Bizottsággal a közoktatási intézmények házirendjének, más belső szabályzatainak elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartásának, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségének, a működés és döntéshozatal jogszerűségének ellenőrzésében.

28./ Jóváhagyás előtt véleményezi az Önkormányzat által fenntartott könyvtár szervezeti és működési szabályzatát.

29./ Ellenőrzi a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásának érvényesülését.

30./ Ellenőrzi más képviselő-testületekkel, a testvérvárossal, gazdasági szervezetekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodások jogszerűségét.

31./ Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester(ek), a képviselők vonatkozásában az írásban benyújtott etikai vonatkozású bejelentéseket, panaszokat, s ennek megfelelően intézkedést kezdeményez.

32./ Vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését.

33./ Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, a polgármester jutalmazására.

34./ Véleményezi a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátása érdekében benyújtott előterjesztéseket.

35./ Együttműködik a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának segítésére irányuló civil kezdeményezésekkel.

36./ Javaslatot tesz, előkészíti illetve ellenőrzi a város közbiztonsága érdekében történő intézkedéseket.

37./ Ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

38./ Ajánlással él a polgármester felé a díszpolgári cím adományozása tekintetében, véleményezi az egyéb kitüntető címre tett javaslatokat.

39./ Állást foglal a polgármester illetve a képviselők összeférhetetlenségének kérdésében.

40./ Előterjeszti a helyi népszavazásra bocsátandó kérdést, amennyiben a helyi népszavazás kiírására nem az Ötv. 47.§ (2) bekezdése alapján kerül sor.

41./ Véleményezi a költségvetési rendeletben elkülönített, helyi közérdekű tevékenységek illetve szervezetek támogatására biztosított, pályázati úton felhasználható előirányzatok felhasználását, a kiírt pályázatokra benyújtott pályázatokat.

42./ Véleményezi az Önkormányzat által kötendő, 2 millió Ft egyedi értékhatárt meghaladó szerződéseket, kötelezettségvállalásokat.

43./ Véleményezi az önkormányzati intézmények, önkormányzati alapítású közalapítványok, gazdasági társaságok alapító okiratait illetve azok módosítását.

44./ Véleményezi és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a város címerének illetve zászlajának használatára irányuló kérelmek elbírálásával kapcsolatosan.”

6. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

az Oktatási és Vallási Bizottság feladat-és hatásköre

1./ Véleményezi a nevelési-oktatási intézmények létesítésére, átszervezésére, szerkezetátalakítására, megszüntetésére irányuló javaslatokat.

2./ Véleményezi az Önkormányzat mint fenntartó közoktatási intézmények működését érintő döntéseire irányuló előterjesztéseket, köztük az óvodák helyi nevelési programját, és az azok megvalósításához szükséges feltételek biztosítására vonatkozó javaslatokat is.

3./ Véleményt nyilvánít az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények intézményvezetői pályázatairól.

4./ Ellenőrzi az óvodák felvételi ügyeit, gazdálkodását.

5./ Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények vezetői megbízatásának lejárta előtt kezdeményezi az intézményvezetői pályázatok kiírását.

6./ Figyelemmel kíséri az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményeinek működését, a gyermekjog érvényesülését, szükség esetén javaslattal él a polgármester vagy a Képviselő-testület felé.

7./ Együttműködik a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottsággal az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény működésének törvényességi ellenőrzésében.

8./ Együttműködik a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottsággal az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények házirendjének, és belső szabályzatainak elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartásának, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségének, a működés és döntéshozatal jogszerűségének ellenőrzésében.

9./Javaslatot tesz pedagógus napi ünnepség megrendezésére, pedagógus kitüntetések felterjesztésére.

10./ Javaslatot tesz illetve véleményezi a város ifjúságának szélesebb körét érintő előterjesztéseket, kezdeményezéseket.

10./ Kapcsolatot tart az egyházakkal és a városban működő társadalmi szervezetekkel.

7. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

Városfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság feladat-és hatásköre

1./ Véleményt nyilvánít helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek előkészítése során, kezdeményezi meglévő szabályozási tervek szükség szerinti módosítását. Részt vesz a szabályozási tervek döntés előkészítő munkájában, a tervezési folyamat közben illetve képviselő-testületi jóváhagyás előtt véleményezi azokat.

2./ Közreműködik a városrendezési programok kidolgozásában, megvalósulásuk figyelemmel kísérésében és elősegítésében.

3./ Figyelemmel kíséri a város forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását. Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendjének alakítását.

4./ Figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést és -tisztítást, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.

5./ Javaslatot tesz karbantartási, fejlesztési munkákra, közműfejlesztésekre, közreműködik azok elkészítésében és kimunkálásában, véleményezi a karbantartásokra, felújításokra, közműfejlesztésekre irányuló kezdeményezéseket.

6./ Véleményezi az önkormányzat területén tervezett terület-felhasználásokat, beruházásokat.

7./ Javaslatot tesz területfejlesztési kérdésekben és véleményezi az e körbe tartozó kezdeményezéseket.

8./ Véleményt nyilvánít településfejlesztési és településüzemeltetési műszaki kérdésekben.

9./ Területfejlesztési, kistérségi (regionális) fejlesztésekben képviseli a város és a térség ügyeit a pályázatok elbírálásában és a megvalósítás ellenőrzésében.

10./ Önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében véleményezési jogot gyakorol a hasznosítási céllal és a funkció meghatározásával kapcsolatban, a tervszerű városfejlesztés és várostervezés szempontjaira tekintettel.

11./ Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, költségvetési tervezetét, a zárszámadást.

12./ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, a törzsvagyon kimutatását.

13./ Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket.

14./ Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésére, működtetésére. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérlet útján hasznosítható vagyontárgyainak bérleti díjaira.

15./ Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére.

16./ Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetve más célú hasznosítását.

17./ Véleményt nyilvánít a koncesszióba adás lehetőségéről.

18./ Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást, figyelemmel kíséri a lakás és nem lakás céljára szolgáló önkormányzati bérlemények bevételeit és az azokra fordított kiadásokat.

19./ Véleményt nyilvánít illetve javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben, figyelemmel kíséri a város külterületén végzett tevékenységeket.

20./ Véleményezi a környezet elemeit érintő ügyekben (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, épített és természeti környezet védelme, zajvédelem) tett javaslatokat, előterjesztéseket.

21./ Véleményezi az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezést, javaslatot tesz annak mértékére és felhasználására.

22./ Figyelemmel kíséri a közterületek rendjét, a közterület károsodásával vagy annak veszélyével járó tevékenység tapasztalása esetén kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

23./ Véleményezi a környezetvédelmi illetve mezőgazdasági tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket.

24./ Kapcsolatot tart a gazdajegyzővel és a városban élő gazdákkal.”

8. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

a Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottság feladat- és hatásköre

1./ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek végrehajtását.

2./ Figyelemmel kíséri a szociális intézmények működését, valamint a szociális ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységeket.

3./ Figyelemmel kíséri a szociális intézmények biztonságos tevékenységének színvonalát.

4./Véleményezi a szociális illetve egészségügyi intézmények vezetői állására meghirdetett pályázati kiírásokat és a beérkezett pályázatokat.

5./ Véleményezi a szociális feladatot ellátó intézmények alapítására, működési rendjük meghatározására, átszervezésére, szerkezetátalakítására tett előterjesztéseket, javaslatokat.

6./ Figyelemmel kíséri a város egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a közegészségügy helyzetét.

7./ Ellenőrzi, hogy az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezése állnak-e, hiányosság esetén kezdeményezi azok megszüntetését.

8./ Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer és az egészségügyi intézmények tevékenységének színvonalát, és az ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételeket.

9./ Javaslatot tesz a szociális és az egészségügyi ágazat költségvetési előirányzatára, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, a szociális támogatásokra és ellátásokra biztosított előirányzatok időarányos felhasználását.

10./ Véleményezi a megüresedő háziorvosi, házi gyermekorvosi, az alapellátást biztosító fogorvosi praxisra, valamint az Egészségügyi Szolgálat vezetésére kiírt pályázatra benyújtott pályázatokat, illetve véleményezi praxisátadás esetén az előszerződéseket.

11./ Kapcsolatot tart a tisztiorvosi szolgálattal és az orvosi kamarával.

12./ Szakmailag véleményezi a város egészségügyi ellátásának fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

13./ Javaslatot tesz a háziorvosi körzethatárok kialakítására és módosítására.

14./ Véleményezi a Képviselő-testület döntése előtt az egészségügy területén dolgozó közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét.

15./ Kapcsolatot tart a mozgáskorlátozottak, vakok egyesületeivel, a szociális és egészségügyi ellátásban résztvevő karitatív szervezetekkel, közreműködik a hajléktalanokról, szenvedélybetegekről való gondoskodásban, szociális illetve egészségügyi témájú rendezvényeket szervez.

16./ Javaslatot tesz a város szociális és egészségügyi ellátó rendszerének bővítésére, fejlesztésére.

17./ Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretein belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére.

18./ Figyelemmel kíséri a város kulturális, művelődési, szellemi életét, kezdeményezéseivel elősegíti annak gazdagítását, javaslatot tesz városi ünnepségek megrendezésére.

19./ Javaslatot tesz a nyári táborozások támogatására biztosított költségvetési előirányzat felhasználására.

20./ Kidolgozza az Önkormányzat hosszú távú kulturális, ifjúsági és sportkoncepcióit.

21./ Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására.

22./ Véleményt nyilvánít illetve javaslatot tesz városi ünnepségek, kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére.

23./ Véleményezi az Önkormányzat által rendezendő képző- és iparművészeti, helytörténeti kiállítások tervét.

24./ Támogatja a művelődéssel és tájékoztatással kapcsolatos programok megvalósítását.

25./ Véleményezi a közművelődési intézmények vezetőinek kinevezését.

26./ Javaslatot tesz önkormányzati kiadványok megjelentetésére.

27./ Véleményezi illetve javaslatot tesz közterület elnevezésére, az elnevezés megváltoztatására, emléktáblák elhelyezésére.

28./ Véleményezi illetve javaslatot tesz kulturális közalapítványok kuratóriumi tagjainak személyére.

29./ Véleményezi közművelődési intézmény létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére irányuló javaslatokat.

30./ Figyelemmel kíséri a város kulturális, művelődési, szellemi életét, kezdeményezéseivel elősegíti annak gazdagítását.

31./ Az épített környezet védelmével kapcsolatos ügyekben javaslattal él, véleményez, döntéseket készít elő.

32./ Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretein belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére.

33./ Figyelemmel kíséri a város sportéletét.

34./ Javaslatot tesz illetve véleményt nyilvánít a szabadidő, az óvodai- és diáksport támogatását érintő kérdésekben.

35./ Javaslatot tesz illetve véleményezi a város ifjúságának szélesebb körét érintő előterjesztéseket, kezdeményezéseket.

36./Közreműködik a kulturális, ifjúsági és sport célú pályázatok kiírásában és elbírálásában.

37./ Kapcsolatot tart a város ifjúsági és sportszervezeteivel.

38./ Figyelemmel kíséri a városi fiatalok körében végzett bűnmegelőzési, prevenciós tevékenységet.

39./ Ellátja Pécel Város Önkormányzatának a közművelődésről szóló 29/2001 (XI.22.) számú rendeletében foglaltak szerint a bizottság közművelődéssel kapcsolatos feladatait.

40./ Véleményt nyilvánít illetve javaslatot tesz az Önkormányzat közigazgatási területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.

41./ Véleményezi illetve javaslatot tesz művészeti alkotás nem önkormányzati épületen történő elhelyezésére.

42./ Kidolgozza a költségvetési rendeletben elkülönített, helyi civil szervezetek támogatására biztosított, pályázati úton felhasználható előirányzatok felhasználására kiírandó pályázat tervezetét, véleményezi a pályázatra benyújtott pályázatokat.

Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. §-ára, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) ab)-ac) pontjai alapján a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. fejezet

Az Önkormányzat elnevezése, székhelye

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pécel Város Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2119 Pécel Kossuth tér 1.

Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései és elismerő címei

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a város címere és zászlaja. A címer és a zászló leírását, valamint azok használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét önkormányzati rendeletek szabályozzák.

Az Önkormányzat működésének nyilvánossága

3. § (1) Az Önkormányzat jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban, valamint az Önkormányzat www.pecel.hu címen elérhető internetes honlapja útján illetve a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel tesz eleget.

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

4. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel – a Képviselő-testület döntése alapján – együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja (továbbiakban: képviselő). A megállapodás megkötésére a Képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

MÁSODIK RÉSZ

A Képviselő-testület működése

II. fejezet

A Képviselő-testület

5. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése:Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete. (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(2) A Képviselő-testület 11 fő képviselőből áll. A Képviselő-testület tagja a polgármester. A Képviselő-testület létszáma 11 fő.

III. fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

6. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan helyi közügyet, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, illetve törvényben meghatározottak szerint társulásaira.

(3) A Képviselő-testület az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat. A hatáskört minősített többséggel hozott döntésével visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. számú melléklet szerint átruházza a polgármesterre.

(5) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a. 3. számú melléklet szerint átruházza a bizottságaira.

IV. fejezet

A Képviselő-testület munkaterve

8. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik. A munkatervet a polgármester terjeszti elő a képviselők, a bizottságok, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a jegyző javaslatainak figyelembe vételével.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, illetve azok ütemezését,

b) a jogszabályok által kötelezően előírt napirendi pontokat,

c) a képviselő-testületi ülések időpontjait,

d) a napirendi pont megtárgyalásának időpontját a hónap megnevezésével,

e) a közmeghallgatás időpontját,

f) azokat a munkatervi feladatokat, amelyek előkészítéséhez a város egészét vagy egy részét érintő közmeghallgatást kell tartani.

(3) A munkatervhez a javaslatok leadásának határideje október 31. napja. A Képviselő-testület az év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén dönt a következő év munkatervének elfogadásáról.

V. fejezet

A Képviselő-testület ülései

9. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által biztosított helyszínen, általában Pécel Kossuth tér 1. Irodaház II. épület I. emeleti tárgyalójában tartja üléseit. Az ülés csak olyan helyszínen tartható, ahol valamennyi képviselő részvétele biztosítható.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

A Képviselő-testület alakuló ülése

10. § Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményéről, majd átadja a megbízóleveleket.

A Képviselő-testület rendes ülése

11. § (1) A Képviselő-testület munkaterve alapján - július 1. és augusztus 30. közötti időszak és december hónap kivételével - általában havonta, minden hónap utolsó csütörtöki napján 14.00 órai kezdettel tartja rendes üléseit.

(2) A Képviselő-testület rendes ülése ettől eltérő időpontra is összehívható, különösen amennyiben a Képviselő-testület határozatképessége nem biztosítható.

(3) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület havi rendes ülését nem a hónap utolsó csütörtöki napjára hívja össze, a havi rendes képviselő-testületi ülést általában a következő hét csütörtöki napjára kell összehívni.

(4) Amennyiben a képviselő-testület az adott ülésen nem tudja megtárgyalni a napirendjére felvett valamennyi előterjesztést, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként a következő munkanapon tartandó ülésén tárgyalja meg.

A Képviselő-testület rendkívüli ülése

12. § (1) A polgármester – az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken kívül is - indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell, és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot.

(2) Az Mötv. 44. §-ában foglalt esetben a polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni az indítvány benyújtásától számított legkevesebb tizedik, legfeljebb tizenötödik napra.

(3)¹ Rendkívüli ülésen a 20. § (6) bekezdésében foglaltakon túl, kizárólag a rendkívüli ülés meghívójának napirendi javaslatában szereplő előterjesztések tárgyalhatók. Napirenden kívüli felszólalásra, kérdésre, nincs mód.

(4) Amennyiben az összehívott rendkívüli ülés határozatképtelen volt, úgy a soron következő rendes képviselő-testületi ülés meghívójának napirendi javaslatában szerepeltetni kell a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés meghívójában szereplő valamennyi napirendi javaslatot, kivéve azokat, amelyeket az előterjesztő időközben visszavont.

VI. fejezet

A képviselő-testületi ülés összehívása

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze elektronikus úton megküldött, kivételes esetben papír alapú írásbeli meghívóval. Kivételes esetnek minősül a hivatali informatikai rendszer meghibásodása.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti.

(3) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. A 20. § szerinti sürgősségi indítvány esetén a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.

(4)² A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt, működő internet kapcsolat esetén, az önkormányzat által a képviselők rendelkezésére bocsátott, adott feladatra felkészített notebookról elérhető tárhelyre történő felhelyezéssel, más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre, amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással, vagy kézbesítő útján - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legkésőbb az ülés előtti nyolcadik napon megkapják. A meghívottak részére legkésőbb az ülést megelőző ötödik napig kell eljuttatni a meghívót.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét, napját és kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztő nevét,

d) annak a megjelölését, hogy a javasolt napirendi pontot melyik bizottságnak kell tárgyalnia.

(6) Amennyiben valamely előterjesztés a képviselők részére már korábban kiküldésre került, annak tényét a meghívóban jelezni kell, s az előterjesztést a meghívóhoz ismételten csatolni nem szükséges.

(7) A 12.§ (1) bekezdésében foglalt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az ülés előtt 48 órával megkapják.

(8) A 12.§ (2) bekezdésében foglalt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az ülés előtt öt nappal megkapják.

(9) Amennyiben a körülmények folytán a (7) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb időn belül szükséges a Képviselő-testület rendkívüli ülésének megtartása, úgy az ülés írásbeli meghívó nélkül, szóban, telefonon (telefax) vagy elektronikus levélben is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével. Ez esetben az írásos előterjesztést – a rendkívüli körülmény megjelölésével - legkésőbb a rendkívüli ülés megkezdéséig kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni.

(10) A kivételes esetekben a papír alapon megküldött előterjesztésekhez tartozó nagyobb terjedelmű anyagok kiküldése takarékossági megfontolások alapján a polgármester döntése szerint mellőzhető. Ennek tényét a meghívóban vagy az előterjesztésben jelezni kell. A betekintés lehetőségét azonban ez esetben is az előterjesztések nyilvánosságára vonatkozó általános szabályok szerint, továbbá a képviselő-testületi ülés alatt az ülésteremben biztosítani kell.

Meghívottak

14. § (1) A képviselő-testületi ülésre – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja. Meg kell hívni továbbá az önkormányzatnál hivatalosan bejelentkezett, a településen működő, azon önszervezendő közösség képviselőjét, aki az adott ügyben tanácskozási joggal rendelkezik.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c) a könyvvizsgálót

(3) A jegyzőnek, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének valamint a jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívandók részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést el kell juttatni, míg a könyvvizsgálónak csak az általa véleményezett illetve véleményezendő előterjesztéseket kell eljuttatni.

(4) Az esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére csupán az őket érintő előterjesztéseket kell eljuttatni a meghívóval együtt.

(5) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási jog biztosítása nélkül meg kell hívni az önkormányzati intézmények vezetőit. Az intézményvezetőket a meghívó megküldésével kell meghívni.

15. § A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről a város lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével illetve az Önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb a meghívó kiküldését követő napon tájékoztatni kell.

Az ülések nyilvánossága

16. § (1) A Képviselő-testület ülései a 17. §-ban megjelölt kivételekkel – nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein – az erre a célra kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.

(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel.

(4) A meghívó 15.§ szerinti közzétételét követően a nyilvános képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztések írásos anyagát az érdeklődők a www.pecel.hu honlapon, vagy a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

A Képviselő-testület zárt ülése

17. § A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart.

VII. fejezet

Az előterjesztések és benyújtásuk, rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés

Az előterjesztések

18. § (1) Az előterjesztést fő szabályként elektronikus úton, kivételes esetekben papír alapon kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztés az előterjesztésnek a polgármesterhez történő benyújtásával történik.

(2) A rendes képviselő-testületi ülésre az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző hetedik napon 12.00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az előterjesztésben szereplő döntési javaslat rendeletalkotásra vagy határozat meghozatalára irányulhat.

(4) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a Képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete nevében annak elnöke, és a jegyző nyújthat be.

(5) Az előterjesztő jogosult előterjesztését bármikor – annak napirendi pont keretében történő tárgyalása során is – visszavonni.

(6) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladata szerint hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi.

19. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a)	az előterjesztés tárgyának megjelölését,
b)	az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét,
c)	az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,
d)	jogszabályi hivatkozásokat,
f)	a lefolytatott egyeztetések eredményét,
g)	több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható hatásait,
h)	a kalkulálható költségkihatásokat,
i)	minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,
j)	a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet (a javasolt döntés pontos, szabatos megfogalmazásban legyen; az előterjesztő vagylagos határozati javaslatokat is megfogalmazhat)
k)	amennyiben az előterjesztés rendelettervezet tartalmaz, az abban foglalt rendelkezések indoklását, amelyben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható következményeit és költségkihatásait az előzetesen elvégzett hatásvizsgálat alapján,
l)	amennyiben az előterjesztés a 22. § szerinti társadalmi véleményezésre bocsátott rendelettervezetet tartalmaz, az annak során megfogalmazott jellemző, többségi véleményeket, a beépítésre nem került vélemények elhagyásának indoklását,
m)	határozati javaslat esetében a végrehajtásért felelő személy nevét, a végrehajtás határidejét,
n)	az előterjesztés aláírásának dátumát,
o)	az előterjesztő aláírását,
p)	a jegyző törvényességi észrevételét, illetve azon nyilatkozatát, hogy az előterjesztésben foglaltakkal szemben nem emel kifogást.
q)	annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához az Mötv. illetve az SZMSZ vonatkozó előírásai alapján milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés esetén a körülmény jelzését.
r)	A rendelet 4. melléklete szerinti előterjesztés előlapot.

(3) Rendelet-alkotási javaslat esetén a döntési javaslat a rendelet megalkotására vonatkozik, a megalkotandó rendelet ez esetben az előterjesztés 1. számú mellékletét képezi.

(4) Az előterjesztésben javaslatot kell tenni a tárgyban korábban hozott döntések (határozatok, rendeletek) szükség szerinti hatályon kívül helyezésére, visszavonására.

(5) Az előterjesztés részei a mellékletek is, amelyek a döntést megalapozó szükséges adatokat, tényeket tartalmazzák.

(6) A polgármester a jegyző útján szakmai segítséget nyújt a képviselőknek, a bizottságoknak és a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének az általuk beterjeszteni kívánt előterjesztés e rendeletben előírtaknak megfelelő elkészítéséhez.

Sürgősségi indítvány

20. § (1) Sürgősségi indítvány - sürgősségi tárgyalásra irányuló, határidőn túl benyújtott napirendi javaslat.

(2) Sürgősségi indítvány minden olyan indítvány, amely az ülés meghívóján, napirendjén nem szerepel.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget kormány rendelet, vagy ettől magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) Sürgősségi indítvány legkésőbb az ülés napján 10.00 óráig, - kizárólag írásban – a sürgősség tényének rövid indokolásával együtt - nyújtható be a polgármesternél.

(5) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

a) a polgármester, alpolgármester(ek),

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke,

d) a jegyző,

e) helyi nemzetiségi önkormányzat testülete nevében annak elnöke.

(6) Sürgősségi indítvány tárgyalásának kezdeményezése rendes és rendkívüli ülés esetén is lehetséges.

(7) A Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz a sürgősségi indítvány napirendre vételéről. Több sürgősségi indítvány esetén azok napirendre vételéről a Képviselő-testület egyenként szavaz.

(8) A sürgősségi indítványt tartalmazó előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.

Az előterjesztések bizottsági véleményezése

21. § (1) A rendes képviselő-testületi ülésre beterjesztett előterjesztéseket benyújtásuk után feladatkörükben az illetékes bizottságok véleményezik.

(2) Bizottsági vélemény hiányában az előterjesztés – az 58.§ (6) bekezdésében foglalt kivétellel – rendes képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható. A polgármester javaslatára a Képviselő-testület ügyrendi szavazással dönt arról, hogy a megfelelően előkészített előterjesztést bizottsági vélemény nélkül is napirendjére tűzi.

(3) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen a napirendi javaslatban szereplő előterjesztések bizottsági véleményezés nélkül is napirendre vehetőek és megtárgyalhatóak.

(4) Sürgősségi indítvány bizottsági véleményezés nélkül is napirendre vehető és megtárgyalható.

(5) A bizottsági vélemény lehet egyetértő vagy egyet nem értő, továbbá a bizottság az előterjesztésben foglalt határozati illetve rendeletalkotási javaslathoz módosító illetve kiegészítő indítványt tehet.

(6) A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirendi pont vitája során – a 28.§ rendelkezései szerint – tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Az előterjesztések társadalmi véleményezése

22. § (1) A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú megalapozásának érdekében a rendelettervezeteket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – társadalmi véleményeztetésre bocsátja.

(2) A társadalmi véleményeztetés formái:

a)	a helyben szokásos módon közzé tett rendelettervezet véleményezése és
b)	az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés.

(3) Nem kell társadalmi véleményeztetésre bocsátani:

a)	a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról és a helyi adókról szóló rendeletek tervezeteit,
b)	az Önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,
c)	a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,
d)	azon módosító rendeletek tervezeteit, amelyekben csak jogszabályváltozások miatti rendelkezés módosítások szerepelnek.

(4) A társadalmi véleményeztetésre bocsátandó rendelettervezetet az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 20 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétett rendelettervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül, vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán írásban bárki véleményt nyilváníthat a képviselő-testületi ülést megelőző 13. napig.

(5) A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőnek nincs egyedi válaszadási kötelezettsége.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményeztetés esetében az előterjesztő meghatározza, hogy mely civil és szakmai szervezetekkel, a településen élő jeles szakemberekkel, közéleti személyiségekkel javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását. Az előterjesztő által meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelettervezetet úgy kell megküldeni, hogy álláspontjuk kialakítására legalább 6 nap álljon rendelkezésre.

VIII. fejezet

A képviselő-testületi ülés megnyitása

23. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása illetőleg érintettsége esetén az őt helyettesítő alpolgármester vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: az ülés levezető elnöke) vezeti.

(2) Az ülés levezető elnöke az ülés megkezdésekor a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, és ennek alapján a Képviselő-testület határozatképességét.

Az ülés határozatképessége

24. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele – legalább 6 fő – jelen van.

(2) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelenik meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a jelenlévő és a hiányzó képviselők névsorát, melynek alapján a jegyző összeállítja a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően bejelenti az ülés elnapolását, és kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A képviselőket az új időpontról meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti.

(3) Ha a meghirdetett időpontban a határozatképességhez szükséges számú képviselő megjelent, az ülés levezető elnöke megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét, ismerteti a távollétüket előre bejelentő képviselők nevét, majd megnyitja az ülést.

Az ülés határozatképtelensége

25. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület a szavazás előtt válik határozatképtelenné, úgy az elnök határozatképtelenség megállapítását követően 15 perc szünetet rendel el. A szünet alatt az elnök meggyőződik arról, hogy a határozatképtelenség okai elháríthatóak-e. A tizenöt perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke megállapítja a határozatképességet, vagy ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról.

(2) Az ülés (1) bekezdés szerint történő berekesztését követően a polgármester a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt annál a napirendi pontnál kell folytatni, ahol berekesztették.

A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása

26. § (1) A meghívóban szereplő előterjesztés visszavonásáról, tárgyalásának elhalasztásáról, a sürgősségi indítványról az ülés levezető elnöke a napirendi javaslatról történő szavazás előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira az ülés levezető elnöke tesz javaslatot.

(3) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a külön önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.

(4) A napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni köteles. A javaslatról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

A napirendi pontok tárgyalása

27. § (1)³ A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. Törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választással, kinevezéssel, vezetői megbízással járó személyi kérdések,

2. rendeletalkotási javaslatok,

3. határozathozatalt igénylő előterjesztések,

4. beszámolók,

5. tájékoztatók,

6. polgármesteri tájékoztató,

7. kérdések, bejelentések.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti polgármesteri tájékoztató keretében a polgármester ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen, zárt ülés keretében hozott közérdekből nyilvános adatnak számító döntéseket. Szükség szerint tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt, az Önkormányzatot érintő fontosabb eseményekről. A tájékoztató felett vita nem nyitható.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti polgármesteri tájékoztató keretében a polgármester havonta a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról beszámolójelentést terjeszt a képviselő-testület elé. A beszámolójelentés elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Az (1) bekezdés f) pont szerinti kérdések, bejelentések, tájékoztatók keretén belül a képviselő jogosult valamely közérdekű ügyben legfeljebb 3 percben felszólalni illetve, bejelentést tenni, amely felszólalás és bejelentés felett vita nem nyitható.

28. § A napirendi pont tárgyalásának rendje:

1. az előterjesztő szóban összefoglalhatja a javaslat lényegét, illetve szóbeli kiegészítést fűzhet az abban foglaltakhoz legfeljebb 5 perc időtartamban,

2. az előterjesztés véleményezésére, illetékes bizottság elnöke, elnök-helyettese, vagy az elnök által megbízott tagja ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt) illetve a bizottság módosító, kiegészítő indítványát legfeljebb 5 perc időtartamban,

3. képviselői hozzászólások, kérdések,

4. a tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólásai,

5. előterjesztői zárszó.

IX. fejezet

A napirendhez kapcsolódó felszólalás

29. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés levezető elnökénél.

(2) A képviselőknek a napirendhez kapcsolódó felszólalásra az ülés levezető elnöke adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.

(3) A képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két alkalommal, első alkalommal legfeljebb 3, második alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A (3) bekezdés szerinti alkalmakba és időtartamba nem számít bele az előterjesztő szóbeli kiegészítése valamint a bizottsági elnöknek a bizottsági véleményt, módosító illetve kiegészítő indítványt ismertető felszólalása.

(5) A vita folyamán a képviselő, előterjesztő a javaslathoz módosító, illetve kiegészítő indítványt nyújthat be. A módosító illetve kiegészítő indítvány kizárólag írásban, formanyomtatványon az ülés levezető elnökéhez nyújtható be. Az indítvány pontosan, szabatosan kerüljön megfogalmazásra, megjelölve azt is, hogy az eredeti javaslat mely részéhez kapcsolódik. A módosító illetve kiegészítő indítványt úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt szövegrész helyébe illeszthető legyen.

(6) A módosító illetve kiegészítő indítványt, a vita lezárását megelőzően az ülés levezető elnöke vagy az indítvány előterjesztője felolvassa.

(7) A tanácskozási joggal meghívottaknak – szólásra jelentkezésük alapján – az ülés levezető elnöke ad szót, legfeljebb két alkalommal, első alkalommal legfeljebb 3, második alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban.

(8) A jegyző törvényességi észrevétel megtétele céljából soron kívül és időkorlát nélkül felszólalhat.

(9) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, valamint előterjesztése pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi felszólalásra soron kívül szót kaphat, és indítványozhatja a meghívott szakértő meghallgatását.

30. § Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülés levezető elnökének engedélyével, legfeljebb egy percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Amennyiben az ülés levezető elnökének álláspontja szerint a személyes megtámadtatás okán hozzászólásra jelentkező képviselőnek nincs oka e címen hozzászólnia, a Képviselő-testület döntését kezdeményezi a szó megadásáról. A Képviselő-testület ez ügyben vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A felszólalást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs.

Az ügyrendi javaslat

31. § (1) A képviselő a napirend megállapításakor, valamint a napirendi pontok tárgyalásakor – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a döntéshozatalt megelőzően, soron kívül, ügyrendi javaslatot tehet az ülés vezetésével, rendjével, a felszólalások korlátozásával kapcsolatban, illetőleg a vita lezárására és a szavazás módjára vonatkozóan.

(2) Az ügyrendi javaslat előterjesztésére az ülés levezető elnöke ad szót legfeljebb egy perc időtartamban. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Szavazás közben ügyrendi javaslat csak a szavazással kapcsolatosan tehető.

(4) A döntéshozatal után a lezárt napirendhez ügyrendi javaslat nem tehető.

A képviselő-testületi ülés vezetése

32. § (1) Az ülés levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. A képviselők a napirendi ponthoz a vita lezárásáig nyújthatnak be módosító, illetve kiegészítő indítványt.

(2) Az ülés levezető elnöke megvonhatja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi, vagy a Képviselő-testületet illetve másokat sértő kifejezést használ illetve sértő magatartást tanúsít, megvonja továbbá attól a képviselőtől, aki ügyrendi hozzászólásra kapott szót, ám hozzászólása nem ügyrendi jellegű. Az ülés levezető elnökének e döntésével szemben vitának nincs helye.

(3) A vita lezárásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárását követően is szót kell azonban adni mindazon képviselőknek – feltéve, hogy a 30.§ rendelkezései szerint erre még lehetőségük van– a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek. Ezen hozzászólók a vita lezárásáról hozott döntést követően is jogosultak írásbeli módosító, illetve kiegészítő javaslataikat benyújtani.

(4) A vita lezárásakor a (3) bekezdés szerint még felszólalásra, továbbá módosító illetve kiegészítő indítvány benyújtására jogosult képviselők nevét az ülés levezető elnöke ismerteti.

(5) Az ülés levezető elnöke az ülés időtartama alatt folyamatosan ellenőrzi a Képviselő-testület határozatképességet.

(6) A képviselő-testületi ülésen résztvevők kötelesek a tanácskozás rendjét és méltóságát tiszteletben tartani.

(7) Az ülés levezető elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(8) Az ülés levezető elnöke a tanácskozás rendjének és folyamatosságának megtartása érdekében

a) a tárgytól eltérő, önmagát ismétlő vagy a képviselőhöz illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsító felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja tőle a szót;

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát, sértő kifejezést használ;

c) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően kiutasítja a tanácsteremből a rendbontót, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsítót. A Képviselő-testület tagja, a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint a könyvvizsgáló a tanácsteremből nem utasítható ki;

d) amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja;

e) indokolt esetben kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(9) Amennyiben a (8) bekezdés d) pontja szerint félbeszakított ülés a rendes ülésnapon harminc perc elteltével sem folytatható, a polgármester a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt annál a napirendi pontnál kell folytatni, ahol az félbeszakadt.

(10) Az ülés levezető elnöke a napirendi pont előterjesztőjének, a Képviselő-testület bizottsága elnökének javaslatára vagy saját döntése alapján a módosító illetve kiegészítő indítványokról történt szavazásokat követően, a végszavazás előtt, legfeljebb 10 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el.

(11) Az ülés levezető elnöke szót adhat a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévőnek is.

(12) Az ülés levezető elnöke tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor.

A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése illetve elnapolása, a vita lezárása

33. § (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő indítványozhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának felfüggesztését, illetve elnapolását. A javaslattevő indítványát legfeljebb 2 percben indokolhatja.

(2) A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztéséről, illetve elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

(4) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, továbbá ha a Képviselő-testület ügyrendi javaslatra a vita lezárásáról döntött, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően – a 32.§ (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével – érdemi hozzászólásra nincs lehetőség.

(5) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés levezető elnöke elrendeli a szavazást.

A döntéshozatal szabályai

A személyes érintettség elmulasztásának jogkövetkezményei:

34. § (l) A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén a Képviselő-testület döntése érvénytelen.

(2) Az (l) bekezdés szerinti érvénytelenségre a döntés végrehajtásáig - folyamatos joghatás kiváltása esetén annak fennállásáig - de legfeljebb a döntéshozataltól számított egy évig lehet hivatkozni.

(3) A döntés érvénytelenségét a Képviselő-testület állapítja meg, és szükség esetén az ügy érdemében új döntést hoz.

35.§ (1) A rendelet-tervezetet és a határozati javaslatot, valamint a módosító, illetve kiegészítő indítványt egyértelműen kell megfogalmazni.

(2) Az ülés levezető elnöke határozza meg, hogy a benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról milyen sorrendben történjék a szavazás. Az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító illetve kiegészítő indítvány elfogadását támogatja-e.

(3) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható – ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is –, amelyet a képviselők előzetesen írásban megkaptak, vagy az ülés levezető elnöke a vita lezárása előtt felolvasott. A 32.§ (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével a vita lezárása után benyújtott javaslatokat nem lehet szavazásra bocsátani.

(4) Az ülés levezető elnöke először a módosító és kiegészítő indítványokat, végül a módosított eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig befogadja, úgy az a döntési javaslat részévé válik, arról külön szavazni már nem lehet.

(5) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani.

(6) Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott módosító javaslat elfogadása esetén az eredeti javaslatról nem kell szavazni.

(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(8)⁴ A napirendi pontok tárgyalása során beszámolónak minősül a „beszámoló ...” tárgyú előterjesztés, amelyet a Képviselő-testület döntési jogkörében tárgyal, és elfogadásáról határozattal dönt.

(9)⁵ A napirendi pontok tárgyalása során tájékoztatónak minősül az olyan iromány, amelyet a Képviselő-testület tudomásulvételi jogkörben tárgyal, és határozathozatalt nem igényel.

Minősített többség

36. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez:

1. gazdasági társaság alapítása, ide értve annak megszüntetését illetve a társasági szerződésének módosítását, továbbá a társaság vezető tisztségviselőinek megválasztását, visszahívását is, valamint az Önkormányzat érdekeltségébe tartozó egyéb gazdasági társaságok működésével kapcsolatos tulajdonosi döntések,

2. titkos szavazás elrendelése,

3. önkormányzati jelképek, kitüntetések, elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,

4. díszpolgári cím, Pécelért díj adományozása,

5. költségvetési koncepció elfogadása,

6. hitelfelvétel, hitel visszafizetésének ütemezése,

7. a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyben a fegyelmi vizsgálat elrendelése és a fegyelmi határozat meghozatala,

8. az átruházott hatáskör egyedi döntéssel történő visszavonása,

9. kötvénykibocsátás, befektetés vagy más, az éves költségvetés által nem részletezett kiadás és kötelezettségvállalás,

10. közalapítvány létrehozása,

11. 10 millió Ft feletti kötelezettségvállalás,

12. a több évre kiható beruházási döntések,

13. a tárgyévi költségvetés elfogadásáig az előző évi pénzmaradvány felhasználására, illetve a tárgyévi költségvetés kiadási tételeire vonatkozó döntések, továbbá valamennyi költségvetést érintő döntés meghozatala,

14. a jelen SZMSZ-ben meghatározott, minősített többségű döntést igénylő kérdésekben történő döntéshozatal,

15. a magasabb szintű jogszabályokban és a külön önkormányzati rendeletekben minősített többséghez kötött döntések meghozatala,

16. minden minősített többséget igénylő döntés módosítása és hatályon kívül helyezése.

A szavazás módja. Nyílt szavazás

37. § (1) A képviselők csak személyesen szavazhatnak.

(2) Szavazást elrendelni - a határozatképességre figyelemmel- az ülésteremben tartózkodó képviselők számának megállapítását követően lehet.

(3) A Képviselő-testületi ülésen a szavazás számítógépes szavazatszámláló berendezéssel történik. A rendszer meghibásodása, vagy egyéb technikai akadályok esetén a szavazás kézfeltartással történik.

(4) Szavazni igennel vagy nemmel lehet, illetve tartózkodni lehet a szavazástól.

38.§ (1) Kézfeltartással történő szavazás esetén a szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával.

(2) Szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához milyen jellegű és minőségű többség szükséges. A szavazás számszerű eredményének megállapítását követően az ülés levezető elnöke kihirdeti a döntést.

(3) Téves szavazás esetén a tévedését jelző képviselő kérésére meg kell ismételni a szavazást legfeljebb egy alkalommal, feltéve, hogy téves szavazását még a szavazás eredményének megállapítását megelőzően jelzi az ülés levezető elnökének.

A név szerinti szavazás

39. § (1) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy a Képviselő-testület adott ügyben név szerinti szavazással döntsön. A név szerinti szavazásra irányuló ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) A név szerinti szavazás lebonyolításakor a jegyző abc-sorrendben egyenként felolvassa a képviselők nevét, - egyúttal jelzi a távollévő, és jelenlévő de nem szavazó képviselőket is -, miközben a képviselők jól érthető "igen", vagy "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A Képviselő-testület név szerinti szavazással dönt az alábbi ügyekben:

a) 10 millió Ft feletti hitelfelvétel,

b) 10 millió Ft értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, megterhelése illetve hasznosítása,

c) az éves költségvetési és zárszámadási rendelet elfogadása.

A titkos szavazás

40. § (1) A titkos szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, a szavazás titkosságának biztosításával.

(2) A szavazatszámláló gép hibája esetén a titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a Polgármesteri Hivatal pecsétjével kell ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, illetve döntési alternatívára lehet.

(4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő melyik jelöltre, illetve melyik döntési alternatívára szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

41. § (1) Amennyiben a szavazatszámláló gép a szavazás titkosságának biztosítására nincs alkalmas állapotban, a titkos szavazás lebonyolításához a Képviselő-testület minősített többséggel a Képviselő-testület tagjai közül három tagú szavazatszámláló bizottságot választ, majd közülük megválasztja a bizottság elnökét.

(2) A szavazatszámláló bizottság megvizsgálja a szavazólapok épségét, átadja a képviselőknek a szavazólapokat, akik az átvételt aláírásukkal igazolják. A szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a titkos szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek alapján a bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt kihirdeti a szavazás eredményét.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a szavazás helyét és időpontját,

b) a szavazás tárgyát,

c) a szavazás során történt fontosabb eseményeket,

d) a szavazás eredményét (érvényes és érvénytelen szavazatok száma, az érvényes szavazatok számszerű megoszlását jelöltenként, illetve döntési alternatívánként).

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

A Képviselő-testület döntései és azok közzététele

42. § (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének..../.... (… …) (a rendelet sorszáma/évszám, valamint a kihirdetés dátuma a hónap és a nap megjelölésével) önkormányzati rendelete a …-ról (a tárgy megjelölése).

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(3) A rendeleteket kihirdetésüket követően az Önkormányzat internetes honlapján is közzé kell tenni. Az Önkormányzat fontosabb – az állampolgárok széles körét érintő – rendeleteit a Képviselő-testület egyedi határozata, vagy a polgármester döntése alapján a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban is közzé kell tenni.

43.§ (1) A határozatok jelölése: …/… (… …) (a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja a hónap és a nap megjelölésével) számú képviselő-testületi határozat.

(2) A nyilvános képviselő-testületi határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat egy példánya a nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt a Polgármesteri Hivatalban bárki számára megtekinthető.

44. § (1) Az előterjesztések rendjéről szóló szabályok értelemszerű alkalmazása mellett a Képviselő-testület az alábbi témakörökben normatív határozatot hoz:

a)	A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata,
b)	A Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata,
c)	Az Önkormányzat gazdasági programja,
d)	Az Önkormányzat költségvetési koncepciója,
e)	Az Önkormányzat féléves, háromnegyedéves gazdálkodásának teljesítéséről szóló tájékoztató,
f)	A Képviselő-testület munkaterve,
g)	Az Önkormányzati fenntartású intézmények Alapító Okirata,
h)	Pedagógiai program,
i)	Környezetvédelmi Program,
j)	Szociális Szolgáltatástervezési koncepció,
k)	A helyi adóbevételek előző évi alakulásáról és a helyi adóztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
l)	A felsoroltakon túl a Képviselő-testület a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek megfelelő egyéb ügyekben is jogosult normatív határozat hozatalára.

(2)A normatív határozatok jelölése: Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/…(... …).(a határozat sorszáma/évszám,valamint az ülés időpontja, a hónap, nap megjelölésével) KT. határozata a ……./tárgy/-ról.

(3)A jegyző a normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdeti ki, az Önkormányzat internetes honlapján teljes terjedelmében, a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban pedig –terjedelmétől függően- kivonatos, vagy teljes terjedelmében közzéteszi.

A kérdés

45. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökén keresztül a bizottsághoz önkormányzati ügyben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Írásbeli válaszadás esetén a választ a soron következő rendes képviselő-testületi ülés meghívójával együtt meg kell küldeni minden képviselőnek.

(3) A kérdést írásban a polgármesternél legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig kell benyújtani. Az ülés levezető elnöke az ülés elején a napirend megállapításáról szóló döntést megelőzően bejelenti a beterjesztett kérdéseket.

(4) A kérdező a kérdést – a 27.§ (1) bekezdésben meghatározott rend szerint – legfeljebb 3 percben felolvassa, majd – szóbeli válasz esetén – a válaszadó válaszol legfeljebb 3 percben.

(5) Ha a kérdést feltevő képviselő az ülésen nincs jelen, a kérdést elnapoltnak kell tekinteni.

(6) Amennyiben a kérdést feltevő képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(7) Amennyiben a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy kivizsgálását az arra feladatköre alapján illetékes bizottságnak adja ki.

(8) A bizottság a vizsgálat befejezését követően annak eredményéről, megállapításairól a Képviselő-testületet előterjesztés benyújtásával tájékoztatja, a vizsgálat befejezését követő első rendes képviselő-testületi ülésen, amely előterjesztésben intézkedési javaslatot tesz.

X. fejezet

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

46. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és szerkesztett írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmazza:

a) az ülés nyílt, vagy zárt, illetve rendes, vagy rendkívüli jellegét,

b) az igazoltan vagy igazolatlanul távollévő képviselők névsorát,

c) a polgármesteri tájékoztató tartalmát,

d) bármely képviselő kérésére saját hozzászólásának szó szerinti szövegét,

e) a benyújtott módosító illetve kiegészítő indítványokat,

f) a döntéshozatal módját (névszerinti szavazás, titkos szavazás)

g) az ülés levezető elnökének esetleges intézkedéseit,

h) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

i) a kérdést, valamint az arra adott választ,

j) a napirend utáni felszólalás és bejelentés tartalmát,

k) az ülés bezárásának idejét,

l) a határozatképtelenség miatt berekesztett ülés berekesztésének időpontját és az akkor jelenlévő képviselők névsorát,

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott módosító illetve kiegészítő indítványokkal együtt, és a kérdést. Ha a szavazás név szerint vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okiratok is a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyv mellékletét képezik továbbá az ülésen megalkotott, s kihirdetési záradékkal ellátott rendeletek.

HARMADIK RÉSZ

Közmeghallgatás, lakossági fórum, Partnerségi egyeztetés szabályai

XI. fejezet

A közmeghallgatás

47. § (1) A közmeghallgatáson történő részvételre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadóak.

(2) A választópolgárok közérdekű kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatást megelőzően írásban is eljuttathatják a polgármesterhez. Erről az érintetteket a közmeghallgatás helyéről és idejéről szóló tájékoztatással egyidejűleg – annak keretében – értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatás napirendje:

a) polgármesteri beszámoló a várost érintő eseményekről,

b) válaszadás az előzetesen írásban benyújtott kérdésekre,

c) a résztvevők közérdekű kérdései, javaslatai,

d) válaszadás a helyben feltett kérdésekre,

e) polgármesteri zárszó.

(4) A kérdésekre a polgármester, illetve a polgármester döntése alapján az alpolgármester vagy az illetékes bizottság elnöke ad választ.

(5) Azokra a közérdekű kérdésekre, javaslatokra, amelyekre helyben nem volt mód válaszolni, a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lap soron következő számában, valamint az Önkormányzat internetes honlapján is választ ad a polgármester.

(6) A közmeghallgatáson felvetett, vagy írásban érkezett, de nem az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket a polgármester továbbítja az illetékes szerv részére, a kérdést feltevő egyidejű írásbeli értesítésével egyidejűleg.

(7) A lakosság tájékoztatása céljából a közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban az Önkormányzat internetes honlapján illetve a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.

(8) A lakosság tájékoztatása céljából a közmeghallgatás helyét és időpontját lehetőség szerint – amennyiben a lap a közmeghallgatást megelőző 10. napig kézbesítésre kerül - a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban is közzé kell tenni.

(9) A Képviselő-testület határozatképtelensége esetén lakossági fórumot lehet tartani külön döntés nélkül.

A lakossági fórum

48. § (1) A Képviselő-testület határozatával közérdekű kérdésben illetve a település egészére vagy jelentős részére kiható döntés előkészítéséről történő tájékoztatás valamint az érintett polgárok véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás meghirdetésének szabályai irányadóak. A lakossági fórum tárgyát pontosan, közérthetően kell megfogalmazni.

Partnerségi egyeztetés szabályai, valamint a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetes tájékoztatás adásának és szakmai konzultáció biztosításának szabályai

49. § (1) Az egyeztetésben részt vevők (továbbiakban: partnerek) köre:

a) a település teljes lakossága,

b) a település területén illetékességgel rendelkező hivatalosan bejegyzett szervezetek (érdek-képviseleti szervek, civil-és gazdálkodó szervezetek, a településen működő egyházak, stb).

(2) A partnerek tájékoztatásának módja és eszközei:

a) A partnerek tájékoztatása az önkormányzat hivatalos honlapján történő meghirdetéssel, a dokumentáció-tervezet közzétételével, és az elfogadott dokumentáció nyilvánossá tételével valósul meg.

b) Az önkormányzat hivatalos honlapján, az ott megjelölt időpontig a partnerek észrevételt, javaslatot, véleményt tehetnek, a honlapon megadott elérhetőségen, postai vagy e-mail levél formában.

(3) A javaslatok, vélemények dokumentálásának és nyilvántartásának módja:

a) A határidőben beérkezett javaslatokat, véleményeket a hivatal iktatja, ügyirathoz csatolja és a határidő lejártát követően összesíti.

b) A határidőn túl érkezett javaslatokat, véleményeket a hivatal iktatja, ügyirathoz csatolja, de összesítését elvégezni nem tudja.

c) Az összesítés célja, hogy azokat a döntéshozók, és az eljárásban résztvevők megismerhessék.

(4) Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indoklásának módja, dokumentálásának és nyilvántartásának rendje:

a) Minden javaslat és vélemény összevetésre és észrevételezésre kerül az önkormányzat által megállapított célokkal.

b) Az észrevételekkel ellátott összesítést a hivatal csatolja a döntéshozást előkészítő előterjesztéshez, a jogszabályban előírt szervek részére összeállított dokumentációkhoz, és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé teszi.

(5) Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések:

a) Az elfogadott településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket az önkormányzat, a hivatalos honlapján közzéteszi.

b) Főépítész, vagy az őt helyettesítő szakember a helyi településrendezési előírások tartalmáról, az önkormányzat hivatalában, ügyfélfogadási időben, személyes érdeklődésére, szóban, előzetes tájékoztatást ad, és szakmai konzultációt biztosít.

NEGYEDIK RÉSZ

A Képviselő-testület tagjainak és bizottságainak jogállása

XII. fejezet

A képviselők jogállása

50. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(2) A települési képviselő a város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(4) A Büntető törvénykönyv alkalmazásában hivatalos személynek minősül a helyi önkormányzati testület tagja.

(5) Valamennyi önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők jogai és kötelezettségei

51. § (1) A képviselők jogai különösen:

a) alpolgármesternek, bizottság tisztségviselőjének, tagjának választható,

b) egyénileg, vagy képviselő társaival közösen képviselői fórumot szervezhet,

(2) Ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott egyéni választókerületi képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.

52. § A képviselő kötelessége különösen:

a) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani;

b) a Képviselő-testület – illetőleg bizottsági tag képviselő – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

c) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

d) jogszabályban előírtaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tenni.

A képviselők juttatásai

53. § A képviselők juttatásainak köréről, mértékéről és szabályairól önkormányzati rendelet rendelkezik.

XIII. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

54. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása, döntéseinek előkészítése és munkájának segítése érdekében bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező – egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek.

(3) A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület minősített többséggel választja meg.

(4) Az ideiglenes bizottság a létrehozásakor meghatározott idő elteltével, illetve a feladat teljesítésével megszűnik. Az ideiglenes bizottság által elvégzett feladat a bizottsági jelentés Képviselő-testület általi elfogadásával tekintendő teljesítettnek. Az ideiglenes bizottság működésére, az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

55. § (1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság elnökének és tagjának a polgármester, az alpolgármester(ek) és a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem választható meg.

(3) A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt.

56. § (1)A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság

b) Oktatási és Vallási Bizottság,

c) Városfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság,

d) Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottság.

(2) Az egyes bizottságok tagjainak létszáma nem haladhatja meg a 7 (azaz hét) főt.

(3) A bizottságok feladat- és hatásköreinek jegyzékét e rendelet 5-8. mellékletei tartalmazzák.

(4) A bizottságok működésük részletes szabályait a jogszabályok és e rendelet irányadó keretei között ügyrendjükben maguk határozzák meg.

57. § Valamennyi állandó bizottság feladata:

a) feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

b) megtárgyalja a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tervezetét, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását,

c) megtárgyalja és véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

d) előkészíti a Képviselő-testület munkatervében meghatározott, a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket,

e) közreműködik a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,

f) feladatkörében ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetve végrehajtására irányuló munkáját.

58. § (1) A bizottságok rendes üléseiket havonta egy alkalommal, a Képviselő-testület rendes ülésének hetében tartják. Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal korábban kézhez kapják.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestert valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell. A bizottsági ülésről és napirendjéről a nem bizottsági tag képviselőket a meghívó megküldésével kell tájékoztatni.

(3) A bizottság ülését – az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak rendelkezések megtartása mellett – haladéktalanul össze kell hívni a legkorábbi olyan időpontra, amelyen a bizottság határozatképessége biztosítható, ha a bizottság összehívását a Képviselő-testület, valamelyik másik bizottság, a polgármester vagy a bizottság legalább 2 tagja írásban indítványozza.

(4) Szükség esetén rendkívüli bizottsági ülés tartható, mely esetben az (1)-(3) bekezdésektől eltérően a bizottság legkésőbb 24 órával a bizottsági ülést megelőzően írásbeli meghívó nélkül, telefonon vagy távirati (telefax) úton is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével.

(5) Amennyiben a bizottság (1) bekezdésben meghatározott ülését határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani, a bizottság elnöke köteles a bizottság ülését a (4) bekezdés rendelkezései szerint haladéktalanul összehívni.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerint ismételten összehívott bizottsági ülést sem lehet határozatképtelenség miatt megtartani, úgy a bizottsági ülés meghívójában megtárgyalásra javasolt képviselő-testületi előterjesztések a Képviselő-testület következő ülésén bizottsági vélemény hiányában is megtárgyalhatóak.

(7) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely ügy együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön hozzák meg.

(8) Az együttes bizottsági ülés megkezdésekor a bizottságok külön-külön döntenek az ülést levezető elnök személyéről.

59. § (1) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt.

(2) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy.

(3) A bizottság ülését az elnök vezeti. Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.

60. § (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv – a testületi ülés jegyzőkönyvével szemben támasztott követelményeken kívül - tartalmazza a bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt a bizottsági tag kérésére, amelyet a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(2) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám (hónap, nap) valamint a bizottság megnevezése.

(3) A bizottságok működésére a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

61. § A Képviselő-testület a képviselői vagyon-nyilatkozatok és a képviselői összeférhetetlenség vizsgálatára a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottságot jelöli ki.

ÖTÖDIK RÉSZ

A tisztségviselők

XIV. fejezet

A polgármester

62. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A Képviselő-testület a polgármester jutalmát valamint a polgármester és alpolgármester illetményének emelését a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslatára állapítja meg.

(3) A polgármester szabadságolása tekintetében a Képviselő-testület munkáltatói jogkörét a polgármester általános helyettesítésével megbízott alpolgármesterre ruházza át.

Jegyző, aljegyző

63. § (1) A jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(2) A jegyző és az aljegyző egyidejű távolléte illetve akadályoztatása – ideértve a tisztség betöltetlenségét is – esetén a jegyzőt legfeljebb hat hónap Időtartamban a polgármester döntése szerint a Polgármesteri Hivatal igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel rendelkező köztisztviselője helyettesíti.

A Képviselő-testület hivatala

64. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Péceli Polgármesteri Hivatal.

(2) A Képviselő-testület hivatalának székhelye: 2119 Pécel, Kossuth tér 1.

HATODIK RÉSZ

Az önkormányzat gazdasági alapjai

XV. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

65. § (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott módon, évente meghatározza költségvetését.

(2) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény rendelkezései alapján kell összeállítani. A költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelettervezetet valamennyi állandó bizottság megtárgyalja.

66. § Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól önkormányzati rendelet rendelkezik.

Ellenőrzés

67. § Az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján kötelezően létrehozott Pénzügyi Bizottság ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat és intézményei és gazdasági társaságai teljes gazdálkodására. A feladatokat a Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság látja el.

HETEDIK RÉSZ

XVI. fejezet

Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata

68. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, valamint az azzal összefüggő végrehajtási feladatok ellátásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megkötött együttműködési megállapodás szabályozza.

(2) Az együttműködési megállapodás legfontosabb elemei a következők:

a) a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget biztosít a 2119 Pécel, Kossuth Lajos utca 18. szám alatti épületében található helyiség ingyenes használatával, a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével,

b) a személyi feltételeket a Jegyző által kijelölt munkatársak biztosítják, jegyzői utasításban rögzítve a felelősök konkrét megnevezését,

c) költségvetés előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos együttműködési kötelezettségek,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan az Önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok,

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírások.

(3) Az együttműködési megállapodásban foglalt, az Önkormányzatot terhelő feladatok elvégzésével járó költségek viselését a Képviselő-testület költségvetésében biztosítja.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének15/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

A rendelet kihirdetve: 2013. március 4.

Dr. Deák Erzsébet jegyző

1. melléklet az 5/2013.(III. 4.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat önként vállalt feladatai

1. A Péceli helyi buszjárat működésének támogatása

2. A BKK. 169E, valamint 969 járatának környéki autóbusz járatának támogatása

2. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza rá a polgármesterre:

I. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos hatáskörök:

1. Dönt az önkormányzati ingó vagyon használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról .

2. Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 24/2004(IX. 15.) számú rendelet 11. § (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel dönt bármely vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának az Önkormányzat részére történő ingyenes megszerzéséről – figyelemmel a vagyontárgy állagának megőrzése érdekében szükséges ráfordítások várható nagyságára és az Önkormányzat mindenkori költségvetésének e célra felhasználható kiadási előirányzataira.

3.A 100.000.- Ft egyedi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó vagyontárgy esetében, engedélyével dönt az önkormányzati intézmény vezetője az önkormányzati intézmény részére felajánlott vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának elfogadásáról - figyelemmel a vagyontárgy állagának megőrzése érdekében szükséges ráfordítások várható nagyságára és az Önkormányzat mindenkori költségvetésének e célra felhasználható kiadási előirányzataira.

4. Dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken felszíni építmények, közművek és az ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz építési engedély szükséges.

5. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken és egyéb ingatlanokon hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna illetve egyéb hírközlő eszköz valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítésével illetve elhelyezésével, továbbá bővítésével, áthelyezésével kapcsolatban.

6. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak egyéb hasznosítása tekintetében egy évet meg nem haladó időtartamú hasznosítás esetén.

7. Dönt a forgalomképes önkormányzati vagyon részét képező ingatlan és ingó vagyontárgyak megszerzéséről és elidegenítéséről 1 millió Ft egyedi értékhatárt el nem érő vagyontárgy esetén.

8. Dönt a forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyon bérbe illetve használatba adásáról 1 millió Ft egyedi értékhatárt el nem érő vagyontárgy egy évet meg nem haladó időtartamra történő bérbe illetve használatba adása esetén.

II. A település rendjével kapcsolatos hatáskörök:

1. Eljár első fokon - figyelemmel a jegyző és más hatóságok hatáskörére-a település rendjéről szóló 14/2008. () rendelet IV. fejezet köztetület-használatra vonatkozóan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott hatósági eljárás alkalmazásával.

2. Jogosult - a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérése mellett - z önkormányzat tulajdonába, vagy kezelésébe tartozó külterületi földutak karbantartására, takarítására a közérdekű felajánlást elfogadni, vagy szerződésben bármely személyt a feladat ellátásával megbízni.

3. Zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon állaguk sérelme nélkül - mindenki ingyenesen használhatja mások nyugalmát nem zavaró módon. Az esetleges időbeni korlátozásról önkormányzati tulajdonú zöldterületek esetén jogosult rendelkezni.

III. Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatban:

1. Gyakorolja az önkormányzati lakások bérbeadásával és a bérleti jogviszony felmondásával kapcsolatos hatáskört az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 11/2007.(VI. 8.) számú rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontjában illetve (3) bekezdésében foglalt kivételekkel.

2. Dönt a szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérbeadásáról.

3 Gyakorolja valamennyi hatáskört a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával – így különösen a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével illetve a bérleti jog megszűnésekor a helyiség visszaadásával – valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel összefüggésben a bérbeadói hozzájárulás megadásával kapcsolatosan a 75 m2-ig terjedő alapterületű helyiségek tekintetében.

4. Gyakorolja a hatáskört a lakások céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatosan 15 millió Ft/ingatlan értékhatár alatt.

5. Gyakorolja a hatáskört, a Városfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság előzetes véleményének kikérése mellett a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatosan 15 millió Ft/ingatlan értékhatár alatt.

IV. Vásárokkal kapcsolatban:

1. Alkalmanként meghatározza az Önkormányzat által rendezett ünnepi vásár helyét.

2. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat tartós helyhasználatról szóló szerződések megkötése tekintetében a vásárokról és a piacokról szóló 18/2011. (VII. 8.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

V. Szociális ellátásokkal kapcsolatosan:

1. Gyakorolja a hatáskört az önkormányzat az átmeneti segély megállapítására az Szt. 45. §. (1) bekezdésében biztosított hatáskörben.

2. Az átmeneti segély megállapítására első fokon jogosult.

3. Jogosult I. fokon gyógyszertámogatás megállapítására, temetési segély megállapítására.

4. Gyakorolja a hatáskört személyes gondoskodást nyújtó intézményi jogviszony keletkezése és megszüntetése vonatkozásában a Szt. 94. § (1) bekezdés a/ pontjában, valamint az Szt. 101.§(4) bekezdésében foglaltak szerint, első fokon eljár a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezése és megszüntetése ügyében.

5. I. fokon eljár a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása ügyében.

V. Beszerzési szabályzat alapján történő beszerzésnél:

Jogosult dönteni a 2.000.000,-Ft összesített beszerzési értékhatárig .

3. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza rá a bizottságra:

Városfejlesztési Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság:

I. A település rendjével kapcsolatban:

Eljár első fokon - figyelemmel a jegyző és más hatóságok hatáskörére-a település rendjéről szóló 14/2008. () rendelet II. (köztisztasági) - III. (a települési zöldfelület védelme) - V. fejezetek (állattartás)vonatkozóan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott hatósági eljárás alkalmazásával.

II. Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatban:

Gyakorolja a hatáskört a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával és a bérleti szerződés felmondásával kapcsolatban a 75 m2-t meghaladó alapterületű helyiségek tekintetében.

Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság:

I. Helyi, autóbusszal végzett személyszállítással kapcsolatosan:

Gyakorolja a hatáskört az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 9.§ (5) bekezdésére figyelemmel a Pécel város közigazgatási területén végzendő közúti személyszállítás ellátása tárgyában létrejött közszolgáltatási szerződésnek a menetrend módosítására vonatkozóan.

II. Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatban:

Részletre történt lakásértékesítéskor vételár hátralék keletkezése esetén – külön rendeletben meghatározott feltételek esetén - dönt a vételár hátralék törlesztésének felfüggesztéséről, és a felfüggesztés időtartamáról.

III. Beszerzési szabályzat alapján történő beszerzésnél:

2.000.000,-Ft és 4.000.000,-Ft közötti összesített beszerzési értékhatár esetén az SZMSZ-ben foglalt feladatkörének megfelelően jogosult dönteni, a beszerzéssel érintett intézményvezető szakmai véleményének figyelembevételével.

Oktatási és Vallási Bizottság valamint a Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottság együttesen:

Gyakorolják a Bursa Hungarica Felsőoktatási Pályázatra beérkezett pályázatok elbírálásával kapcsolatos hatáskört.

Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottság:

Zászló, címer, és településnév használattal kapcsolatban:

Gyakorolja a település névhasználatának engedélyezése, az engedélyezés megtagadása, az engedély visszavonása és a névhasználat megtiltásával kapcsolatos hatáskört.

Dönt a címer használat engedélyezéséről, az engedély megadásáról, az engedély visszavonásáról és a címerhasználat megtiltásáról.

Dönt a zászló/lobogóhasználatra vonatkozó engedély megadásáról, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a zászló/lobogóhasználat megtiltásáról.

4. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

Pécel Város Önkormányzat képviselő-testületi előterjesztés előlapja

5. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

1./ Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését. Véleményezi az éves, az átmeneti gazdálkodásról továbbá a zárszámadásról szóló rendelettervezeteket, illetve a helyi adókról szóló rendelettervezetet, a költségvetés előirányzatainak módosítására irányuló javaslatokat.

2./ Véleményezi és ellenőrzi a költségvetési beszámolókat, az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását, az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását, az Önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységet.

3./ Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást, a vagyon felmérését, figyelemmel kíséri a lakás és nem lakás céljára szolgáló önkormányzati bérlemények bevételeit és az azokra fordított kiadásokat.

4./ Véleményezi önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, végelszámolását, a társaság működésének fontosabb kérdéseit.

5./ Véleményezi és ellenőrzi önkormányzati intézmény alapítását, szervezeti átalakítását, összevonásának és megszűnésének indokoltságát.

6./ Véleményezi az Önkormányzat által alapított közalapítvány létesítését, alapító okiratának költségvetési kihatással járó módosítását.

7./ Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, véleményezi az erre irányuló javaslatokat, ellenőrzi a hitelfelvételt.

8./ Ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati költségvetési intézmények gazdálkodását a belső ellenőrrel együtt, a polgármesterrel együttműködve összeállítja a vizsgálati szempontokat.

9./ Pénzügyileg ellenőrzi az önkormányzati karbantartások, fejlesztések, beruházások teljesítésének és pénzügyi rendezésének egyezőségét.

10./ Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden általa fontosnak tartott, az Önkormányzat költségvetését érintő pénzügyi kérdésben.

11./ Figyelemmel kíséri és értékeli a költségvetési bevételek és kiadások alakulását - különös tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

12./ Közreműködik a költségvetés általános irányelveinek kidolgozásában, a költségvetés összeállításában, a pénzmaradványok elosztására vonatkozó döntés előkészítésében.

13./ Véleményezi mindazokat az előterjesztéseket, amelyek befolyással vannak a költségvetésre.

14./ Ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

15./ Az Ötv. 92.§ (3) bekezdésében meghatározott tárgykörben végzett vizsgálatairól készült vizsgálati megállapításait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

16./ Figyelemmel kíséri és vizsgálja a Szervezeti és Működési Szabályzat érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, állást foglal az SZMSZ értelmezésével kapcsolatos vitában.

17./ Képviselő és bizottsági tag felkérésére vizsgálja a bizottságok jogszerű működését.

18./ Állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén.

19./ Véleményezi a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv kiigazításának kérését.

20./ Véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, vizsgálja az önkormányzati rendeletek gyakorlati érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására.

21./ Véleményezi az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok első számú felelős vezetőinek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket.

22./ Véleményezi az önkormányzati alapítású közalapítványok létrehozására illetve működésükre vonatkozó javaslatokat, továbbá az Önkormányzatnak alapítványhoz, egyesülethez vagy szövetséghez történő csatlakozására vonatkozó javaslatokat.

23./ Véleményezi önkormányzati társulás létrehozására illetve ahhoz történő csatlakozásra vonatkozó javaslatokat.

24./ Véleményezi az önkormányzati intézmény létrehozására, átszervezésére illetve megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.

25./ Jóváhagyás előtt véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát.

26./ Együttműködik az Oktatási, Vallási, Sport és Kulturális Bizottsággal a közoktatási intézmény működésének törvényességi ellenőrzésében.

27./ Együttműködik az Oktatási, Vallási, Sport és Kulturális Bizottsággal a közoktatási intézmények házirendjének, más belső szabályzatainak elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartásának, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségének, a működés és döntéshozatal jogszerűségének ellenőrzésében.

28./ Jóváhagyás előtt véleményezi az Önkormányzat által fenntartott könyvtár szervezeti és működési szabályzatát.

29./ Ellenőrzi a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásának érvényesülését.

30./ Ellenőrzi más képviselő-testületekkel, a testvérvárossal, gazdasági szervezetekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodások jogszerűségét.

31./ Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester(ek), a képviselők vonatkozásában az írásban benyújtott etikai vonatkozású bejelentéseket, panaszokat, s ennek megfelelően intézkedést kezdeményez.

32./ Vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését.

33./ Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, a polgármester jutalmazására.

34./ Véleményezi a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátása érdekében benyújtott előterjesztéseket.

35./ Együttműködik a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának segítésére irányuló civil kezdeményezésekkel.

36./ Javaslatot tesz, előkészíti illetve ellenőrzi a város közbiztonsága érdekében történő intézkedéseket.

37./ Ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

38./ Ajánlással él a polgármester felé a díszpolgári cím adományozása tekintetében, véleményezi az egyéb kitüntető címre tett javaslatokat.

39./ Állást foglal a polgármester illetve a képviselők összeférhetetlenségének kérdésében.

40./ Előterjeszti a helyi népszavazásra bocsátandó kérdést, amennyiben a helyi népszavazás kiírására nem az Ötv. 47.§ (2) bekezdése alapján kerül sor.

41./ Véleményezi a költségvetési rendeletben elkülönített, helyi közérdekű tevékenységek illetve szervezetek támogatására biztosított, pályázati úton felhasználható előirányzatok felhasználását, a kiírt pályázatokra benyújtott pályázatokat.

42./ Véleményezi az Önkormányzat által kötendő, 2 millió Ft egyedi értékhatárt meghaladó szerződéseket, kötelezettségvállalásokat.

43./ Véleményezi az önkormányzati intézmények, önkormányzati alapítású közalapítványok, gazdasági társaságok alapító okiratait illetve azok módosítását.

44./ Véleményezi és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a város címerének illetve zászlajának használatára irányuló kérelmek elbírálásával kapcsolatosan.”

6. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

az Oktatási és Vallási Bizottság feladat-és hatásköre

1./ Véleményezi a nevelési-oktatási intézmények létesítésére, átszervezésére, szerkezetátalakítására, megszüntetésére irányuló javaslatokat.

2./ Véleményezi az Önkormányzat mint fenntartó közoktatási intézmények működését érintő döntéseire irányuló előterjesztéseket, köztük az óvodák helyi nevelési programját, és az azok megvalósításához szükséges feltételek biztosítására vonatkozó javaslatokat is.

3./ Véleményt nyilvánít az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények intézményvezetői pályázatairól.

4./ Ellenőrzi az óvodák felvételi ügyeit, gazdálkodását.

5./ Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények vezetői megbízatásának lejárta előtt kezdeményezi az intézményvezetői pályázatok kiírását.

6./ Figyelemmel kíséri az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményeinek működését, a gyermekjog érvényesülését, szükség esetén javaslattal él a polgármester vagy a Képviselő-testület felé.

7./ Együttműködik a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottsággal az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény működésének törvényességi ellenőrzésében.

8./ Együttműködik a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottsággal az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények házirendjének, és belső szabályzatainak elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartásának, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségének, a működés és döntéshozatal jogszerűségének ellenőrzésében.

9./Javaslatot tesz pedagógus napi ünnepség megrendezésére, pedagógus kitüntetések felterjesztésére.

10./ Javaslatot tesz illetve véleményezi a város ifjúságának szélesebb körét érintő előterjesztéseket, kezdeményezéseket.

10./ Kapcsolatot tart az egyházakkal és a városban működő társadalmi szervezetekkel.

7. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

Városfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság feladat-és hatásköre

1./ Véleményt nyilvánít helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek előkészítése során, kezdeményezi meglévő szabályozási tervek szükség szerinti módosítását. Részt vesz a szabályozási tervek döntés előkészítő munkájában, a tervezési folyamat közben illetve képviselő-testületi jóváhagyás előtt véleményezi azokat.

2./ Közreműködik a városrendezési programok kidolgozásában, megvalósulásuk figyelemmel kísérésében és elősegítésében.

3./ Figyelemmel kíséri a város forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását. Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendjének alakítását.

4./ Figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést és -tisztítást, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.

5./ Javaslatot tesz karbantartási, fejlesztési munkákra, közműfejlesztésekre, közreműködik azok elkészítésében és kimunkálásában, véleményezi a karbantartásokra, felújításokra, közműfejlesztésekre irányuló kezdeményezéseket.

6./ Véleményezi az önkormányzat területén tervezett terület-felhasználásokat, beruházásokat.

7./ Javaslatot tesz területfejlesztési kérdésekben és véleményezi az e körbe tartozó kezdeményezéseket.

8./ Véleményt nyilvánít településfejlesztési és településüzemeltetési műszaki kérdésekben.

9./ Területfejlesztési, kistérségi (regionális) fejlesztésekben képviseli a város és a térség ügyeit a pályázatok elbírálásában és a megvalósítás ellenőrzésében.

10./ Önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében véleményezési jogot gyakorol a hasznosítási céllal és a funkció meghatározásával kapcsolatban, a tervszerű városfejlesztés és várostervezés szempontjaira tekintettel.

11./ Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, költségvetési tervezetét, a zárszámadást.

12./ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, a törzsvagyon kimutatását.

13./ Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket.

14./ Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésére, működtetésére. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérlet útján hasznosítható vagyontárgyainak bérleti díjaira.

15./ Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére.

16./ Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetve más célú hasznosítását.

17./ Véleményt nyilvánít a koncesszióba adás lehetőségéről.

18./ Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást, figyelemmel kíséri a lakás és nem lakás céljára szolgáló önkormányzati bérlemények bevételeit és az azokra fordított kiadásokat.

19./ Véleményt nyilvánít illetve javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben, figyelemmel kíséri a város külterületén végzett tevékenységeket.

20./ Véleményezi a környezet elemeit érintő ügyekben (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, épített és természeti környezet védelme, zajvédelem) tett javaslatokat, előterjesztéseket.

21./ Véleményezi az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezést, javaslatot tesz annak mértékére és felhasználására.

22./ Figyelemmel kíséri a közterületek rendjét, a közterület károsodásával vagy annak veszélyével járó tevékenység tapasztalása esetén kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

23./ Véleményezi a környezetvédelmi illetve mezőgazdasági tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket.

24./ Kapcsolatot tart a gazdajegyzővel és a városban élő gazdákkal.”

8. melléklet az 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelethez

a Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottság feladat- és hatásköre

1./ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek végrehajtását.

2./ Figyelemmel kíséri a szociális intézmények működését, valamint a szociális ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységeket.

3./ Figyelemmel kíséri a szociális intézmények biztonságos tevékenységének színvonalát.

4./Véleményezi a szociális illetve egészségügyi intézmények vezetői állására meghirdetett pályázati kiírásokat és a beérkezett pályázatokat.

5./ Véleményezi a szociális feladatot ellátó intézmények alapítására, működési rendjük meghatározására, átszervezésére, szerkezetátalakítására tett előterjesztéseket, javaslatokat.

6./ Figyelemmel kíséri a város egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a közegészségügy helyzetét.

7./ Ellenőrzi, hogy az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezése állnak-e, hiányosság esetén kezdeményezi azok megszüntetését.

8./ Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer és az egészségügyi intézmények tevékenységének színvonalát, és az ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételeket.

9./ Javaslatot tesz a szociális és az egészségügyi ágazat költségvetési előirányzatára, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, a szociális támogatásokra és ellátásokra biztosított előirányzatok időarányos felhasználását.

10./ Véleményezi a megüresedő háziorvosi, házi gyermekorvosi, az alapellátást biztosító fogorvosi praxisra, valamint az Egészségügyi Szolgálat vezetésére kiírt pályázatra benyújtott pályázatokat, illetve véleményezi praxisátadás esetén az előszerződéseket.

11./ Kapcsolatot tart a tisztiorvosi szolgálattal és az orvosi kamarával.

12./ Szakmailag véleményezi a város egészségügyi ellátásának fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

13./ Javaslatot tesz a háziorvosi körzethatárok kialakítására és módosítására.

14./ Véleményezi a Képviselő-testület döntése előtt az egészségügy területén dolgozó közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét.

15./ Kapcsolatot tart a mozgáskorlátozottak, vakok egyesületeivel, a szociális és egészségügyi ellátásban résztvevő karitatív szervezetekkel, közreműködik a hajléktalanokról, szenvedélybetegekről való gondoskodásban, szociális illetve egészségügyi témájú rendezvényeket szervez.

16./ Javaslatot tesz a város szociális és egészségügyi ellátó rendszerének bővítésére, fejlesztésére.

17./ Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretein belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére.

18./ Figyelemmel kíséri a város kulturális, művelődési, szellemi életét, kezdeményezéseivel elősegíti annak gazdagítását, javaslatot tesz városi ünnepségek megrendezésére.

19./ Javaslatot tesz a nyári táborozások támogatására biztosított költségvetési előirányzat felhasználására.

20./ Kidolgozza az Önkormányzat hosszú távú kulturális, ifjúsági és sportkoncepcióit.

21./ Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására.

22./ Véleményt nyilvánít illetve javaslatot tesz városi ünnepségek, kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére.

23./ Véleményezi az Önkormányzat által rendezendő képző- és iparművészeti, helytörténeti kiállítások tervét.

24./ Támogatja a művelődéssel és tájékoztatással kapcsolatos programok megvalósítását.

25./ Véleményezi a közművelődési intézmények vezetőinek kinevezését.

26./ Javaslatot tesz önkormányzati kiadványok megjelentetésére.

27./ Véleményezi illetve javaslatot tesz közterület elnevezésére, az elnevezés megváltoztatására, emléktáblák elhelyezésére.

28./ Véleményezi illetve javaslatot tesz kulturális közalapítványok kuratóriumi tagjainak személyére.

29./ Véleményezi közművelődési intézmény létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére irányuló javaslatokat.

30./ Figyelemmel kíséri a város kulturális, művelődési, szellemi életét, kezdeményezéseivel elősegíti annak gazdagítását.

31./ Az épített környezet védelmével kapcsolatos ügyekben javaslattal él, véleményez, döntéseket készít elő.

32./ Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretein belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére.

33./ Figyelemmel kíséri a város sportéletét.

34./ Javaslatot tesz illetve véleményt nyilvánít a szabadidő, az óvodai- és diáksport támogatását érintő kérdésekben.

35./ Javaslatot tesz illetve véleményezi a város ifjúságának szélesebb körét érintő előterjesztéseket, kezdeményezéseket.

36./Közreműködik a kulturális, ifjúsági és sport célú pályázatok kiírásában és elbírálásában.

37./ Kapcsolatot tart a város ifjúsági és sportszervezeteivel.

38./ Figyelemmel kíséri a városi fiatalok körében végzett bűnmegelőzési, prevenciós tevékenységet.

39./ Ellátja Pécel Város Önkormányzatának a közművelődésről szóló 29/2001 (XI.22.) számú rendeletében foglaltak szerint a bizottság közművelődéssel kapcsolatos feladatait.

40./ Véleményt nyilvánít illetve javaslatot tesz az Önkormányzat közigazgatási területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.

41./ Véleményezi illetve javaslatot tesz művészeti alkotás nem önkormányzati épületen történő elhelyezésére.

42./ Kidolgozza a költségvetési rendeletben elkülönített, helyi civil szervezetek támogatására biztosított, pályázati úton felhasználható előirányzatok felhasználására kiírandó pályázat tervezetét, véleményezi a pályázatra benyújtott pályázatokat.

Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. §-ára, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) ab)-ac) pontjai alapján a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. fejezet

Az Önkormányzat elnevezése, székhelye

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pécel Város Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2119 Pécel Kossuth tér 1.

Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései és elismerő címei

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a város címere és zászlaja. A címer és a zászló leírását, valamint azok használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét önkormányzati rendeletek szabályozzák.

Az Önkormányzat működésének nyilvánossága

3. §¹ (1) Az Önkormányzat jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban, valamint az Önkormányzat www.pecel.hu címen elérhető internetes honlapja útján valamint a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel tesz eleget.

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

4. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel – a Képviselő-testület döntése alapján – együttműködési megállapodást köthet.

(2)² A hazai vagy külföldi önkormányzattal, valamint más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja (továbbiakban: képviselő). A megállapodás megkötésére a Képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

MÁSODIK RÉSZ

A Képviselő-testület működése

II. fejezet

A Képviselő-testület

5. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése:Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete. (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(2) A Képviselő-testület 11 fő képviselőből áll. A Képviselő-testület tagja a polgármester. A Képviselő-testület létszáma 11 fő.

III. fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

6. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan helyi közügyet, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2)³ Az Önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2)⁴ A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, valamint törvényben meghatározottak szerint társulásaira.

(3) A Képviselő-testület az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat. A hatáskört minősített többséggel hozott döntésével visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4)⁵ A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. melléklet szerint átruházza a polgármesterre.

(5)⁶ A Képviselő-testület egyes hatásköreit a. 3. melléklet szerint átruházza a bizottságaira.

IV. fejezet

A Képviselő-testület munkaterve

8. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik. A munkatervet a polgármester terjeszti elő a képviselők, a bizottságok, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a jegyző javaslatainak figyelembe vételével.

(2)⁷ A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, valamint azok ütemezését,

b) a jogszabályok által kötelezően előírt napirendi pontokat,

c) a képviselő-testületi ülések időpontjait (az év, hónap, nap megnevezésével),

d) a közmeghallgatás időpontját,

e) az előterjesztések elkészítésének felelősét.

(3) A munkatervhez a javaslatok leadásának határideje október 31. napja. A Képviselő-testület az év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén dönt a következő év munkatervének elfogadásáról.

V. fejezet

A Képviselő-testület ülései

9. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által biztosított helyszínen, általában Pécel Kossuth tér 1. Irodaház II. épület I. emeleti tárgyalójában tartja üléseit. Az ülés csak olyan helyszínen tartható, ahol valamennyi képviselő részvétele biztosítható.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

A Képviselő-testület alakuló ülése

10. § Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményéről, majd átadja a megbízóleveleket.

A Képviselő-testület rendes ülése

11. § (1)⁸ A Képviselő-testület munkaterve alapján - július 1. és augusztus 31. közötti időszak és december hónap kivételével - általában havonta, minden hónap utolsó csütörtöki napján 14.00 órai kezdettel tartja rendes üléseit.

(2)⁹

(3)¹⁰

(4) Amennyiben a képviselő-testület az adott ülésen nem tudja megtárgyalni a napirendjére felvett valamennyi előterjesztést, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként a következő munkanapon tartandó ülésén tárgyalja meg.

A Képviselő-testület rendkívüli ülése

12. § (1) A polgármester – az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken kívül is - indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell, és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot.

(2) Az Mötv. 44. §-ában foglalt esetben a polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni az indítvány benyújtásától számított legkevesebb tizedik, legfeljebb tizenötödik napra.

(3)¹¹ Rendkívüli ülésen a 20. § (6) bekezdésében foglaltakon túl, kizárólag a rendkívüli ülés meghívójának napirendi javaslatában szereplő előterjesztések tárgyalhatók. Napirenden kívüli felszólalásra, kérdésre, nincs mód.

(4) Amennyiben az összehívott rendkívüli ülés határozatképtelen volt, úgy a soron következő rendes képviselő-testületi ülés meghívójának napirendi javaslatában szerepeltetni kell a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés meghívójában szereplő valamennyi napirendi javaslatot, kivéve azokat, amelyeket az előterjesztő időközben visszavont.

VI. fejezet

A képviselő-testületi ülés összehívása

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze elektronikus úton megküldött, kivételes esetben papír alapú írásbeli meghívóval. Kivételes esetnek minősül a hivatali informatikai rendszer meghibásodása.

(2)¹² A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti.

(3) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. A 20. § szerinti sürgősségi indítvány esetén a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.

(4)¹³ A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt, működő internet kapcsolat esetén, az önkormányzat által a képviselők rendelkezésére bocsátott, adott feladatra felkészített notebookról elérhető tárhelyre történő felhelyezéssel, más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre, amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással, vagy kézbesítő útján - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legkésőbb az ülés előtti nyolcadik napon megkapják. A meghívottak részére legkésőbb az ülést megelőző ötödik napig kell eljuttatni a meghívót.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét, napját és kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztő nevét,