Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések az Önkormányzatról

1. Az Önkormányzat elnevezése, székhelye

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pécel Város Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2119 Pécel Kossuth tér 1.

2. Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései és elismerő címei

2. § (1) Pécel Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos jelképei a város címere és zászlaja.

(2) A címer csücsköstalpú pajzs, kék pajzsfőjének alján a pajzs széleit érintő zöld hármashalom, alatta ezüst hullámos pólya (folyó). A pajzs osztott alsó kétharmadának jobb oldali része vörössel és ezüsttel hétszer vágott, bal oldali vörös mezőben zöld talajon jobbra fordult, fejével visszafelé tekintő arany bárány, felemelt jobbjával átlós helyzetű fekete pátriárcha keresztet tart. A város címerében a vágások a birtokos Crouy-Chanel családra, a pajzsforma a Szemere családra utal. A pajzs két színe a vörös és kék a Ráday családra utal. A folyó a régi címer megőrzött motívuma, a bárány a kereszténységre utal.

(3) Pécel zászlaja: A város zászlaja arany bojtokkal díszített, 1:2 arányú lobogó, kék mezejében a város címere, felette „PÉCEL” felirattal.

(4) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. Az Önkormányzat működésének nyilvánossága

3. § (1) Az Önkormányzat jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban, valamint az Önkormányzat www.pecel.hu címen elérhető internetes honlapja útján, továbbá a a Péceli Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) történő kifüggesztéssel tesz eleget.

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

4. Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

4. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel – a Képviselő-testület döntése alapján – együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, valamint más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja (továbbiakban: képviselő).

(3) Az Önkormányzat testvérvárosai: Mistelbach (Ausztria) és Iisalmi (Finnország).

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése, ülései

5. A Képviselő-testület elnevezése, tagjai

5. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(2) A Képviselő-testület 11 fő képviselőből áll. A Képviselő-testület tagja a polgármester. A Képviselő-testület létszáma 11 fő.

6. A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

6. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan helyi közügyet, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. melléklet szerint átruházza a polgármesterre.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a. 3. melléklet szerint átruházza a bizottságaira.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a. 4. melléklet szerint átruházza a jegyzőre.

7. A Képviselő-testület munkaterve

8. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik. A munkatervet a polgármester terjeszti elő a képviselők, a bizottságok, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a jegyző javaslatainak figyelembe vételével.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a közmeghallgatás időpontját,

b) a képviselő-testületi ülések időpontjait (az év, hónap, nap megnevezésével),

c) a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat, valamint azok ütemezését,

d) a jogszabályok által kötelezően előírt és az egyéb javasolt napirendi pontokat,

e) az előterjesztések előterjesztőjének megnevezését,

f) az előterjesztések elkészítéséért felelős megnevezését,

g) az előterjesztést tárgyaló bizottságot.

(3) A munkatervhez a javaslatok leadásának határideje október 31. napja. A Képviselő-testület az év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén dönt a következő év munkatervének elfogadásáról.

8. A Képviselő-testület üléseinek helyszíne és típusai

9. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által biztosított helyszínen, általában a Pécel, Kossuth tér 1. Irodaház II. épület I. emeleti tárgyalójában tartja üléseit. Az ülés csak olyan helyszínen tartható, ahol valamennyi képviselő részvétele biztosítható.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

9. A Képviselő-testület alakuló ülése

10. § Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester-választás eredményéről.

10. A Képviselő-testület rendes ülése

11. § (1) A Képviselő-testület munkaterve alapján – a július 1. és augusztus 31. közötti időszak és december hónap kivételével - általában havonta, minden hónap utolsó csütörtöki napján 9.00 órai kezdettel tartja rendes üléseit.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület az adott ülésen nem tudja megtárgyalni a napirendjére felvett valamennyi előterjesztést, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként a következő munkanapon tartandó ülésén tárgyalja meg.

11. A Képviselő-testület rendkívüli ülése

12. § (1) A polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában meghatározott eseteken kívül is - indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell, és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot.

(2) Rendkívüli ülésen a 20. § (6) bekezdésében foglaltakon túl, kizárólag a rendkívüli ülés meghívójának napirendi javaslatában szereplő előterjesztések tárgyalhatók. Napirenden kívüli felszólalásra, kérdésre nincs mód.

(3) Amennyiben az összehívott rendkívüli ülés határozatképtelen volt, úgy a soron következő rendes képviselő-testületi ülés meghívójának napirendi javaslatában szerepeltetni kell a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés meghívójában szereplő valamennyi napirendi javaslatot, kivéve azokat, amelyeket az előterjesztő időközben visszavont.

12. A képviselő-testületi ülés összehívása

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze elektronikus úton megküldött, kivételes esetben papír alapú írásbeli meghívóval. Kivételes esetnek minősül a hivatali informatikai rendszer meghibásodása.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. A 20. § szerinti sürgősségi indítvány esetén a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.

(4) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívóját

a) a képviselők részére a tervezett napirendi pontok előterjesztéseivel együtt az Önkormányzat által a képviselők rendelkezésére bocsátott, adott feladatra felkészített notebookról elérhető tárhelyre történő elhelyezéssel úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legkésőbb az ülést megelőző nyolcadik napon megkapják,

b) más meghívottak részére az általuk megadott elektronikus címre, amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással vagy kézbesítő útján, legkésőbb az ülést megelőző ötödik napon kell eljuttatni.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés jellegét, helyét, időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztő nevét,

d) annak a megjelölését, hogy a javasolt napirendi pontot melyik bizottságnak kell tárgyalnia.

(6) Amennyiben valamely előterjesztés a képviselők részére már korábban kiküldésre került, annak tényét a meghívóban jelezni kell, és az előterjesztést a meghívóhoz ismételten csatolni nem szükséges.

(7) A Képviselő-testület alakuló ülésére szóló meghívót és előterjesztéseket úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az alakuló ülést megelőző második napon megkapják.

(8) A 12. § (1) bekezdésében és az Mötv. 44. §-ában foglalt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az ülést megelőző második napon megkapják.

(9) Amennyiben a körülmények folytán a (8) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb időn belül szükséges a Képviselő-testület rendkívüli ülésének megtartása, úgy az ülés írásbeli meghívó nélkül, szóban, telefonon vagy elektronikus levélben is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével. Ebben az esetben az írásos előterjesztést – a rendkívüli körülmény megjelölésével - legkésőbb a rendkívüli ülés megkezdéséig kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni.

(10) A kivételes esetekben a papír alapon megküldött előterjesztésekhez tartozó nagyobb terjedelmű anyagok kiküldése takarékossági megfontolások alapján, a polgármester döntése szerint mellőzhető. Ennek tényét a meghívóban vagy az előterjesztésben jelezni kell. A betekintés lehetőségét azonban ez esetben is az előterjesztések nyilvánosságára vonatkozó általános szabályok szerint, továbbá a képviselő-testületi ülés alatt az ülésteremben biztosítani kell.

(11) A jegyzőnek, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének valamint a jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívandók részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést el kell juttatni, míg a könyvvizsgálónak csak az általa véleményezett vagy véleményezendő előterjesztéseket kell eljuttatni.

(12) Az esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére csupán az őket érintő előterjesztéseket kell eljuttatni a meghívóval együtt.

(13) Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit az intézmény e-mail címére küldött meghívóval kell meghívni.

13. Meghívottak

14. § (1) A Képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azoknak a városban székhellyel rendelkező vagy működő, bírósági nyilvántartásba vett, a polgármesternél hivatalosan írásban bejelentkezett önszerveződő közösségek képviselőit, amelyeknek a fő tevékenységi körét érintő jelentősebb ügyet tárgyal a Képviselő-testület.

(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt és az aljegyzőt,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c) a könyvvizsgálót,

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

e) a Pécel Kft. ügyvezetőjét,

f) az Önkormányzat irányítása alatt működő intézmények vezetőit,

g) a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatalának vezetőjét,

h) a Péceli Rendőrőrs őrsparancsnokát,

i) a Gödöllői Tankerület igazgatóját.

15. § A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről a város lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb a meghívó kiküldését követő napon tájékoztatni kell.

14. Az ülések nyilvánossága

16. § (1) A Képviselő-testület ülései a - 17. §-ban megjelölt kivételekkel – nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein – az erre a célra kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet

(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után a polgármester, akadályoztatása esetén a 22. § (1) bekezdése szerinti személy a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel.

(4) A meghívó 15. § szerinti közzétételét követően a nyilvános képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztések írásos anyagát az érdeklődők a www.pecel.hu honlapon, vagy a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

15. A Képviselő-testület zárt ülése

17. § A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart.

III. Fejezet

Az előterjesztések

16. Az előterjesztések benyújtása és az előterjesztések tartalmi követelményei

18. § (1) Az előterjesztést fő szabályként elektronikus úton, kivételes esetekben papír alapon kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztés az előterjesztésnek a polgármesterhez történő benyújtásával történik, amennyiben nem a polgármester vagy a jegyző az előterjesztő.

(2) A rendes képviselő-testületi ülésre az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző tizedik napon 12.00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az előterjesztésben szereplő döntési javaslat rendeletalkotásra vagy határozat meghozatalára irányulhat.

(4) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést a polgármester, az alpolgármesterek, bármely képviselő, a Képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete nevében annak elnöke és a jegyző nyújthat be.

(5) Az előterjesztő jogosult előterjesztését bármikor – annak napirendi pont keretében történő tárgyalása során is – a szavazás megkezdéséig visszavonni.

(6) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladata szerint hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi.

19. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1.	az előterjesztés tárgyának megjelölését,
2.	az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét,
3.	az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,
4.	a jogszabályi hivatkozásokat,
5.	a lefolytatott egyeztetések eredményét,
6.	több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható hatásait,
7.	a kalkulálható költségkihatásokat,
8.	minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,
9.	a határozati javaslatot vagy rendeletalkotási javaslatot,
10.	az előterjesztés készítőjének nevét, aláírását,
11.	határozati javaslat esetében a végrehajtásért felelő személy nevét, a végrehajtás határidejét,
12.	az előterjesztés aláírásának dátumát,
13.	az előterjesztő aláírását,
14.	a jegyző törvényességi észrevételét vagy azon nyilatkozatát, hogy az előterjesztésben foglaltakkal szemben nem emel kifogást, kivéve amennyiben a jegyző az előterjesztő,
15.	annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján milyen többség szükséges,
16.	a nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásra való utalást,
17.	az 5. melléklet szerinti előlapot.

(2) Rendeletalkotási javaslat esetén a döntési javaslat a rendelet megalkotására vonatkozik, a megalkotandó rendelet tervezete ez esetben az előterjesztés 1. mellékletét képezi.

(3) Az előterjesztésben javaslatot kell tenni a tárgyban korábban hozott döntések (rendeletek, határozatok) szükség szerinti hatályon kívül helyezésére, visszavonására.

(4) Az előterjesztés részei a mellékletek is, amelyek a döntést megalapozó szükséges adatokat, tényeket tartalmazzák.

(5) A polgármester a jegyző útján szakmai segítséget nyújt a képviselőknek, a bizottságoknak és a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének az általuk beterjeszteni kívánt előterjesztés e rendeletben előírtaknak megfelelő elkészítéséhez.

17. Sürgősségi indítvány

20. § (1) A sürgősségi indítvány a sürgősségi tárgyalásra irányuló, határidőn túl benyújtott napirendi javaslat.

(2) Sürgősségi indítvány minden olyan indítvány, amely az ülés meghívóján, napirendjén nem szerepel.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) Sürgősségi indítvány legkésőbb az ülés napját megelőző nap 10.00 óráig - kizárólag írásban, a sürgősség tényének rövid indokolásával együtt - nyújtható be a polgármesternél.

(5) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

a) a polgármester, alpolgármesterek,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke,

d) a jegyző,

e) helyi nemzetiségi önkormányzat testülete nevében annak elnöke.

(6) Sürgősségi indítvány tárgyalásának kezdeményezése rendes és rendkívüli ülés esetén is lehetséges.

(7) A Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz a sürgősségi indítvány napirendre vételéről. Több sürgősségi indítvány esetén azok napirendre vételéről a Képviselő-testület egyenként szavaz.

(8) A sürgősségi indítványt tartalmazó előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.

18. Az előterjesztések bizottsági véleményezése

21. § (1) A rendes képviselő-testületi ülésre beterjesztett előterjesztéseket benyújtásuk után feladatkörükben az illetékes bizottságok véleményezik.

(2) Bizottsági vélemény hiányában az előterjesztés – az 57. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – rendes képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható. A polgármester javaslatára a Képviselő-testület ügyrendi szavazással dönt arról, hogy a megfelelően előkészített előterjesztést bizottsági vélemény nélkül is napirendjére tűzi.

(3) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen a napirendi javaslatban szereplő előterjesztések bizottsági véleményezés nélkül is napirendre vehetőek és megtárgyalhatóak.

(4) Sürgősségi indítvány bizottsági véleményezés nélkül is napirendre vehető és megtárgyalható.

(5) A bizottsági vélemény lehet egyetértő vagy egyet nem értő, továbbá a bizottság az előterjesztésben foglalt határozati vagy rendeletalkotási javaslathoz módosító vagy kiegészítő indítványt tehet.

(6) A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirendi pont vitája során – a 27. § rendelkezései szerint – tájékoztatja a Képviselő-testületet.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület üléseinek vezetéséről, tanácskozási rendjéről

19. A képviselő-testületi ülés megnyitása

22. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő főállású alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester vezeti. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: levezető elnök) vezeti.

(2) Az ülés levezető elnöke az ülés megkezdésekor a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az igazoltan vagy igazolatlanul távollévő képviselők nevét, és ennek alapján a Képviselő-testület határozatképességét.

(3) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelenik meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a jelenlévő és az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselők névsorát, melynek alapján a jegyző összeállítja a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően bejelenti az ülés elnapolását, és kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A képviselőket az új időpontról meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti.

20. Az ülés határozatképtelensége

23. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az ülés közben válik határozatképtelenné, úgy a levezető elnök a határozatképtelenség megállapítását követően 15 perc szünetet rendel el. A szünet alatt a levezető elnök meggyőződik arról, hogy a határozatképtelenség okai elháríthatóak-e. A tizenöt perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke megállapítja a határozatképességet, vagy ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról.

(2) Az ülés (1) bekezdés szerint történő berekesztését követően a levezető elnök a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt annál a napirendi pontnál kell folytatni, ahol berekesztették.

21. A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása és a napirendi pontok tárgyalása

24. § (1) A meghívóban szereplő előterjesztés visszavonásáról, tárgyalásának elhalasztásáról, a sürgősségi indítványról az ülés levezető elnöke a napirendi javaslatról történő szavazás előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira az ülés levezető elnöke tesz javaslatot.

(3) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a helyi népszavazás kezdeményezése útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a külön önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.

(4) A napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) A napirendi pontok sorrendjét főszabályként a következők szerint kell meghatározni:

a) rendeletalkotási javaslatok,

b) határozati javaslatok,

c) beszámolók,

d) polgármesteri tájékoztató,

e) tájékoztatók,

f) kérdések, bejelentések.

(6) Amennyiben valamelyik napirendi ponthoz meghívott van, abban az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a meghívottat érintő előterjesztést az ülés elején kell tárgyalni.

25. § (1) A napirendi pontokat a Képviselő-testület által elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni köteles. A javaslatról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(2) A polgármester polgármesteri tájékoztató keretében ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen, zárt ülés keretében hozott, közérdekből nyilvános adatnak számító döntéseket. Szükség szerint tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt, az Önkormányzatot érintő fontosabb eseményekről. A tájékoztató felett vita nem nyitható.

(3) A polgármester havonta a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról beszámolót készít a Képviselő-testület részére. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) A napirendi pontok megtárgyalását követően a képviselő jogosult valamely közérdekű ügyben legfeljebb 3 percben felszólalni, kérdést feltenni, bejelentést tenni, amely felszólalás és bejelentés felett vita nem nyitható.

26. § A napirendi pont tárgyalásának rendje:

1. az előterjesztő szóban összefoglalhatja a javaslat lényegét, szóbeli kiegészítést fűzhet az abban foglaltakhoz legfeljebb 5 perc időtartamban,

2. az előterjesztés véleményezésére az illetékes bizottság elnöke vagy a bizottság elnökét helyettesítő bizottsági tag ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt), vagy a bizottság módosító, kiegészítő indítványát legfeljebb 5 perc időtartamban,

3. képviselői hozzászólások, kérdések,

4. a tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólásai.

22. A napirendhez kapcsolódó felszólalás

27. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés levezető elnökénél.

(2) A képviselőknek a napirendhez kapcsolódó felszólalásra az ülés levezető elnöke adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.

(3) A képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két alkalommal, első alkalommal legfeljebb 3, második alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A (3) bekezdés szerinti alkalmakba és időtartamba nem számít bele az előterjesztő szóbeli kiegészítése, valamint a bizottsági elnöknek a bizottsági véleményt, módosító vagy kiegészítő indítványt ismertető felszólalása.

(5) A vita folyamán a képviselő a javaslathoz módosító vagy kiegészítő indítványt nyújthat be.

Az indítványt pontosan, szabatosan kell megfogalmazni, megjelölve azt is, hogy az eredeti javaslat mely részéhez kapcsolódik. A módosító vagy kiegészítő indítványt úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt szövegrész helyébe illeszthető legyen.

(6) A módosító vagy kiegészítő indítványt a vita lezárását megelőzően az ülés levezető elnöke vagy az indítvány előterjesztője felolvassa vagy szövegszerűen ismerteti.

(7) A tanácskozási joggal meghívottaknak – szólásra jelentkezésük alapján – az ülés levezető elnöke ad szót.

(8) A jegyző törvényességi észrevétel megtétele céljából soron kívül és időkorlát nélkül felszólalhat.

(9) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, valamint előterjesztése pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi felszólalásra soron kívül szót kaphat, és indítványozhatja a meghívott szakértő meghallgatását.

28. § Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülés levezető elnökének engedélyével, legfeljebb egy percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Amennyiben az ülés levezető elnökének álláspontja szerint a személyes megtámadtatás okán hozzászólásra jelentkező képviselőnek nincs oka e címen hozzászólnia, a Képviselő-testület döntését kezdeményezi a szó megadásáról. A Képviselő-testület ez ügyben vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A felszólalást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs.

23. Az ügyrendi javaslat

29. § (1) A képviselő a napirend megállapításakor, valamint a napirendi pontok tárgyalásakor a döntéshozatalt megelőzően, soron kívül, ügyrendi javaslatot tehet az ülés vezetésével, rendjével, a felszólalások korlátozásával kapcsolatban, valamint a vita lezárására és a szavazás módjára vonatkozóan.

(2) Az ügyrendi javaslat előterjesztésére az ülés levezető elnöke ad szót legfeljebb egy perc időtartamban. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

24. A képviselő-testületi ülés vezetése

30. § (1) Az ülés levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. A képviselők a napirendi ponthoz a vita lezárásáig nyújthatnak be módosító vagy kiegészítő indítványt.

(2) Az ülés levezető elnöke megvonhatja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi, vagy a Képviselő-testületet vagy másokat sértő kifejezést használ vagy sértő magatartást tanúsít, megvonja továbbá attól a képviselőtől, aki ügyrendi hozzászólásra kapott szót, ám hozzászólása nem ügyrendi jellegű. Az ülés levezető elnökének e döntésével szemben vitának nincs helye.

(3) Az ülés levezető elnöke az ülés időtartama alatt folyamatosan ellenőrzi a Képviselő-testület határozatképességét.

(4) A képviselő-testületi ülésen résztvevők kötelesek a tanácskozás rendjét és méltóságát tiszteletben tartani.

(5) Az ülés levezető elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(6) Az ülés levezető elnöke a tanácskozás rendjének és folyamatosságának megtartása érdekében

a) a tárgytól eltérő, önmagát ismétlő vagy a képviselőhöz és a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsító felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja tőle a szót;

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát, sértő kifejezést használ;

c) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően kiutasítja a tanácsteremből a rendbontót vagy a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsítót;

d) amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja;

e) indokolt esetben kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(7) A (6) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a Képviselő-testület tagjával, a jegyzővel, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével, valamint a könyvvizsgálóval szemben.

(8) Amennyiben a (6) bekezdés d) pontja szerint félbeszakított ülés a rendes ülésnapon harminc perc elteltével sem folytatható, az ülés levezető elnöke a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt annál a napirendi pontnál kell folytatni, ahol az félbeszakadt.

(9) Az ülés levezető elnöke a napirendi pont előterjesztőjének, a Képviselő-testület bizottsága elnökének javaslatára vagy saját döntése alapján a módosító vagy kiegészítő indítványokról történt szavazásokat követően, a végszavazás előtt, legfeljebb 10 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el.

(10) Az ülés levezető elnöke szót adhat a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévőnek is.

(11) Az ülés levezető elnöke tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor.

25. A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése vagy elnapolása, a vita lezárása

31. § (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő indítványozhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának felfüggesztését vagy elnapolását. A javaslattevő indítványát legfeljebb 2 percben indokolhatja.

(2) A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztéséről vagy elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

(4) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra nincs lehetőség.

(5) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés levezető elnöke elrendeli a szavazást.

V. Fejezet

A döntéshozatal szabályai és dokumentumai

26. A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

32. § (l) Amennyiben az Mötv. szerint a Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, egy havi képviselői tiszteletdíjának megvonásával büntethető.

(2) A képviselői tiszteletdíj megvonásának alkalmazásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt a kötelezettség elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő képviselő-testületi ülésen.

33. § (1) A rendeletalkotási és a határozati javaslatot, valamint a módosító, kiegészítő indítványt egyértelműen kell megfogalmazni.

(2) Az ülés levezető elnöke határozza meg, hogy a benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról milyen sorrendben történjék a szavazás. Az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító vagy kiegészítő indítvány elfogadását támogatja-e.

(3) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható, amelyet a képviselők előzetesen írásban megkaptak vagy amelyet az ülés levezető elnöke a vita lezárása előtt ismertetett.

(4) Az ülés levezető elnöke először a módosító és kiegészítő indítványokat, végül a módosított eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő indítványt az előterjesztő a vita lezárásáig befogadja, úgy az a döntési javaslat részévé válik, arról külön szavazni már nem lehet.

(5) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani.

(6) Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott módosító indítvány elfogadása esetén az eredeti javaslatról nem kell szavazni.

(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(8) A napirendi pontok tárgyalása során beszámolónak minősül az az előterjesztés, ahol a jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése beszámolási kötelezettséget ír elő, amelyet a Képviselő-testület döntési jogkörében tárgyal, és elfogadásáról határozattal dönt.

(9) A napirendi pontok tárgyalása során tájékoztatónak minősül az olyan tájékoztatást nyújtó dokumentum, amelyet a Képviselő-testület tudomásulvételi jogkörben tárgyal, és határozathozatalt nem igényel.

27. A minősített többség

34. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében, a 68. § (1) bekezdésében, a 88. § (2) bekezdésében és a 89. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a következő ügyek eldöntéséhez:

28. Nyílt szavazás

35. § (1) A képviselők csak személyesen szavazhatnak.

(2) Szavazást elrendelni - a határozatképességre figyelemmel- az ülésteremben tartózkodó képviselők számának megállapítását követően lehet.

(3) A Képviselő-testületi ülésen a szavazás számítógépes szavazatszámláló berendezéssel történik. A berendezés meghibásodása vagy egyéb technikai akadályok esetén a szavazás kézfeltartással történik.

(4) Szavazni igennel vagy nemmel lehet, vagy tartózkodni lehet a szavazástól.

36. § (1) Kézfeltartással történő szavazás esetén a szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával.

(2) Szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához milyen többség szükséges. A szavazás számszerű eredményének megállapítását követően az ülés levezető elnöke kihirdeti a döntést.

(3) Téves szavazás esetén a tévedését jelző képviselő kérésére meg kell ismételni a szavazást legfeljebb egy alkalommal, feltéve, hogy téves szavazását még a szavazás eredményének megállapítását megelőzően jelzi az ülés levezető elnökének.

29. A név szerinti szavazás

37. § (1) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy a Képviselő-testület adott ügyben név szerinti szavazással döntsön. A név szerinti szavazásra irányuló ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) A név szerinti szavazás lebonyolításakor a jegyző a polgármester, a főállású alpolgármester, a társadalmi megbízatású alpolgármester nevének felolvasását követően betűrendben egyenként felolvassa a képviselők nevét - egyúttal jelzi a távollévő, és jelenlévő, de nem szavazó képviselőket is -, miközben a képviselők jól érthető „igen” vagy „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt - átadja a levezető elnöknek, aki ismerteti a szavazás eredményét. Az eredményt tartalmazó jegyzéket – mely a képviselő-testületi jegyzőkönyv mellékletét képezi – a levezető elnök és a jegyző aláírásával hitelesíti.

38. § A Képviselő-testület név szerinti szavazással dönt az alábbi ügyekben:

a) hitelfelvétel,

b) a mindenkori éves költségvetés kiadási főösszegének 1 %- át meghaladó forgalmi értékű ingatlan hasznosítása, elidegenítése és a mindenkori éves költségvetés kiadási főösszegének 1 %-át meghaladó kötelezettségvállalás,

c) költségvetési és zárszámadási rendelet elfogadása,

d) a Képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlásáról szóló döntés,

e) reorganizációs program, egyezségi javaslat elfogadása.

30. A titkos szavazás

39. § (1) A titkos szavazás szavazatszámláló berendezés alkalmazásával történik, a szavazás titkosságának biztosításával.

(2) A szavazatszámláló berendezés hibája esetén vagy amennyiben technikailag nem biztosítható a szavazatszámláló berendezés alkalmazása, a titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a Önkormányzat bélyegzőlenyomatával kell ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre vagy jelöltekre, vagy döntési alternatívára lehet.

(4) Érvényesen szavazni a jelölt vagy jelöltek neve, vagy döntési alternatíva melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

(5) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) nem tollal töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő melyik jelöltre vagy melyik döntési alternatívára szavazott,

d) a szavazó képviselő a lehetségesnél több jelölt nevét vagy több döntési alternatívát jelöl meg.

40. § (1) Amennyiben a szavazatszámláló berendezés a szavazás titkosságának biztosítására nincs alkalmas állapotban vagy technikailag nem biztosítható, a titkos szavazás lebonyolításához a Képviselő-testület minősített többséggel a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ, a három tagból megjelölve a bizottság elnökét.

(2) A szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, a szavazatok leadásához szükséges urnáról, ellenőrzi a szavazólapok épségét, átadja a képviselőknek a szavazólapokat, akik az átvételt aláírásukkal igazolják. A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a titkos szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek alapján a bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt kihirdeti a szavazás eredményét.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a szavazás helyét és időpontját,

b) a szavazás tárgyát,

c) a szavazás során történt fontosabb eseményeket,

d) a szavazás eredményét (érvényes és érvénytelen szavazatok száma, az érvényes szavazatok számszerű megoszlását jelöltenként, döntési alternatívánként).

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és tagjai aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

31. A Képviselő-testület döntései és azok közzététele

41. § (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének ..../.... (… …) (a rendelet sorszáma/évszám, valamint a kihirdetés dátuma a hónap és a nap megjelölésével) önkormányzati rendelete a …-ról/ről (a tárgy megjelölése).

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 8 napra történő kifüggesztéssel történik. A határidőbe a kifüggesztés és levétel napja nem számít be.

(3) A rendeleteket kihirdetésüket követően az Önkormányzat internetes honlapján is közzé kell tenni. Az Önkormányzat fontosabb – az állampolgárok széles körét érintő – rendeleteit a Képviselő-testület egyedi határozata vagy a polgármester döntése alapján a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban is közzé kell tenni.

42. § (1) A határozatok jelölése: …/… (… …) (a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja a hónap és a nap megjelölésével) Kt. határozat.

(2) A nyilvános képviselő-testületi határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat egy példánya a nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt a Polgármesteri Hivatalban bárki számára megtekinthető.

43. § (1) Az előterjesztések rendjéről szóló szabályok értelemszerű alkalmazása mellett a Képviselő-testület a normatív határozatot hoz

a)	az Önkormányzat gazdasági programja,
b)	a Polgármesteri Hivatal alapító okirata,
c)	a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata
d)	az önkormányzat irányítása alatt működő intézmények alapító okirata,
e)	az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság alapító okirata,
f)	a Képviselő-testület munkaterve,
g)	esélyegyenlőségi program,
h)	környezetvédelmi program,
i)	pedagógiai program,
j)	szociális szolgáltatástervezési koncepció

elfogadása ügyében.

(2) A normatív határozatok jelölése: Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/…(... …) (a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja, a hónap, nap megjelölésével) Kt. határozata a …….(tárgy)-ról/ről.

(3) A jegyző a normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdeti ki, az Önkormányzat internetes honlapján teljes terjedelmében közzéteszi.

32. A kérdés

44. § (1) Írásbeli válaszadás esetén a választ a soron következő rendes képviselő-testületi ülés meghívójával együtt meg kell küldeni minden képviselőnek.

(2) A kérdést írásban a polgármesternél, legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig kell benyújtani. Az ülés levezető elnöke az ülés elején a napirend megállapításáról szóló döntést megelőzően bejelenti a beterjesztett kérdéseket.

(3) A kérdező a kérdést – a 25. § (4) bekezdésben meghatározott rend szerint – legfeljebb 3 percben felolvassa, majd – szóbeli válasz esetén – a válaszadó válaszol legfeljebb 3 percben.

(4) Ha a kérdést feltevő képviselő az ülésen nincs jelen, a kérdést elnapoltnak kell tekinteni.

(5) Amennyiben a kérdést feltevő képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy kivizsgálását az arra feladatköre alapján illetékes bizottságnak adja ki.

(7) A bizottság a vizsgálat befejezését követően annak eredményéről, megállapításairól a Képviselő-testületet előterjesztés benyújtásával tájékoztatja, a vizsgálat befejezését követő első rendes képviselő-testületi ülésen, amely előterjesztésben intézkedési javaslatot tesz.

33. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

45. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmazza:

a) az ülés alakuló, rendes vagy rendkívüli, nyílt vagy zárt jellegét,

b) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét,

c) az igazoltan vagy igazolatlanul távollévő képviselők névsorát,

d) a polgármesteri tájékoztató tartalmát,

e) bármely képviselő kérésére saját hozzászólásának szó szerinti szövegét,

f) a benyújtott módosító kiegészítő indítványokat,

g) a döntéshozatal módját (névszerinti szavazás, titkos szavazás)

h) az ülés levezető elnökének esetleges intézkedéseit,

i) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

j) a kérdést, valamint az arra adott választ,

k) a napirend utáni felszólalás és bejelentés tartalmát,

l) a határozatképtelenség miatt berekesztett ülés berekesztésének időpontját és az akkor jelenlévő képviselők névsorát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott módosító és kiegészítő indítványokkal együtt, valamint a kérdést. Ha a szavazás név szerint vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okiratok is a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyv mellékletét képezik továbbá az ülésen megalkotott, és kihirdetési záradékkal ellátott rendeletek.

VI. Fejezet

A lakossággal való kapcsolattartás formái

34. A közmeghallgatás

46. § (1) A közmeghallgatás összehívására, levezetésére és az azon történő részvételre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadóak.

(2) A választópolgárok közérdekű kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatást öt nappal megelőzően írásban is eljuttathatják a polgármesterhez. Erről az érintetteket a közmeghallgatás helyéről és idejéről szóló tájékoztatással egyidejűleg – annak keretében – értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatás napirendje:

a) polgármesteri beszámoló a várost érintő eseményekről,

b) válaszadás az előzetesen írásban benyújtott kérdésekre,

c) a résztvevők közérdekű kérdései, javaslatai,

d) válaszadás a helyben feltett kérdésekre,

e) polgármesteri zárszó.

(4) A kérdésekre a polgármester, vagy a polgármester döntése alapján az alpolgármester vagy az illetékes bizottság elnöke ad választ.

(5) A lakosság tájékoztatása céljából a közmeghallgatás helyét, időpontját és témáit legalább 15 nappal korábban az Önkormányzat internetes honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.

(6) A lakosság tájékoztatása céljából a közmeghallgatás helyét, időpontját és témáit lehetőség szerint – amennyiben a lap a közmeghallgatást megelőző 10. napig kézbesítésre kerül - a Péceli Hírek című önkormányzati helyi lapban is közzé kell tenni.

(7) A Képviselő-testület határozatképtelensége esetén lakossági fórumot lehet tartani külön döntés nélkül.

35. A lakossági fórum

47. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) A Képviselő-testület határozatával közérdekű kérdésben a település egészére vagy jelentős részére kiható döntés előkészítéséről történő tájékoztatás, valamint az érintett polgárok véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(3) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás meghirdetésének szabályai irányadóak. A lakossági fórum tárgyát pontosan, közérthetően kell megfogalmazni.

36. A lakossági önszerveződő közösségekkel való kapcsolattartás

48. § (1) A Képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, valamint az ilyen közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

a) a képviselő-testületi ülésre való meghívás,

b) együttműködési megállapodás alapján az önszerveződő közösségek rendezvényein való részvétel,

c) képviselői fogadóóra.

VII. Fejezet

A képviselő

37. A képviselők jogállása, jogai és kötelezettségei

49. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

50. § A képviselők jogai különösen:

a) egyénileg vagy képviselőtársaival közösen képviselői fórumot szervezhet,

b) ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott egyéni választókerületi képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.

51. § A képviselő kötelessége különösen:

a) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani;

b) a Képviselő-testület, bizottsági tag képviselő esetén a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

c) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

38. A képviselők juttatásai

52. § A képviselők juttatásainak köréről, mértékéről és szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

VIII. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

39. A bizottságok létrehozása, feladatai

53. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása, és munkájának segítése érdekében bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek.

(3) Az ideiglenes bizottság a létrehozásakor meghatározott idő elteltével, a feladat teljesítésével megszűnik. Az ideiglenes bizottság által elvégzett feladat a bizottsági jelentés Képviselő-testület általi elfogadásával tekintendő teljesítettnek. Az ideiglenes bizottság működésére, az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.

54. § (1) A képviselő egyidejűleg több bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt.

55. § (1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Kulturális Bizottság,

b) Pénzügyi Bizottság,

c) Szociális Bizottság,

d) Városfejlesztési Bizottság.

(2) Az egyes bizottságok tagjainak létszáma nem haladhatja meg a 7 (hét) főt.

(3) A bizottságok feladat- és hatásköreinek jegyzékét e rendelet 6-9. mellékletei tartalmazzák.

(4) A bizottságok működésük részletes szabályait a jogszabályok irányadó keretei között ügyrendjükben maguk határozzák meg.

56. § Valamennyi állandó bizottság feladata:

a) feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

b) megtárgyalja a költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tervezetét, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását,

c) megtárgyalja és véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

d) előkészíti a Képviselő-testület munkatervében meghatározott, a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket,

e) közreműködik a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,

f) feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testületi döntések előkészítésére, végrehajtására irányuló munkáját.

40. A bizottságok működése

57. § (1) A bizottságok rendes üléseiket havonta egy alkalommal, a Képviselő-testület rendes ülésének hetében tartják. Az ülést az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott bizottsági tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon megkapják.

A bizottságok nem helyi önkormányzati képviselő tagjai részére a meghívó kézbesítése az általuk megadott elektronikus címre történik.

A bizottságok nem helyi önkormányzati képviselő tagjai az előterjesztéseket az e rendelet 3. § (1) bekezdésében megadott internetes honlapon érhetik el.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestereket, a képviselőket, valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell. A bizottsági ülésről és napirendjéről a nem bizottsági tag képviselőket a meghívó megküldésével kell tájékoztatni.

(3) A bizottság ülését – az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak rendelkezések megtartása mellett – haladéktalanul össze kell hívni a legkorábbi olyan időpontra, amelyen a bizottság határozatképessége biztosítható, ha a bizottság összehívását a Képviselő-testület, valamelyik másik bizottság, a polgármester vagy a bizottság legalább 2 tagja írásban indítványozza.

(4) Szükség esetén rendkívüli bizottsági ülés tartható, mely esetben az (1)-(3) bekezdésektől eltérően a bizottság legkésőbb 24 órával a bizottsági ülést megelőzően írásbeli meghívó nélkül, telefonon is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerint összehívott bizottsági ülést határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani, úgy a bizottsági ülés meghívójában megtárgyalásra javasolt képviselő-testületi előterjesztések a Képviselő-testület következő ülésén bizottsági vélemény hiányában is megtárgyalhatóak.

(6) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely ügy együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön hozzák meg.

(7) Az együttes bizottsági ülés megkezdésekor a bizottságok külön-külön döntenek az ülést levezető elnök személyéről.

58. § (1) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt.

(2) A bizottság ülését az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott bizottsági tag vezeti. Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.

59. § (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv – a testületi ülés jegyzőkönyvével szemben támasztott követelményeken kívül - tartalmazza a bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt a bizottsági tag kérésére, amelyet a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(2) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám (hónap, nap) valamint a bizottság rövidített megnevezése.

60. §¹ A Képviselő-testület a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatainak, összeférhetetlenségének és méltatlanságának vizsgálatára a Pénzügyi Bizottságot jelöli ki.

61. § A bizottságok minden év május 31. napjáig írásban beszámolnak a Képviselő-testület előtt a bizottság munkájáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

IX. Fejezet

Pécel Város Önkormányzatának tisztségviselői

41. A polgármester

62. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A Képviselő-testület a polgármester jutalmát, valamint illetményének emelését a Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján állapítja meg.

(3)²

42. Az alpolgármester

63. § A Képviselő-testület saját tagjai közül egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

43. A jegyző, aljegyző

64. § (1) A jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(2) A jegyző és az aljegyző egyidejű távolléte vagy akadályoztatása – ideértve a tisztség betöltetlenségét is – esetén a jegyzőt legfeljebb hat hónap időtartamban a polgármester döntése szerint a Polgármesteri Hivatal igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel rendelkező köztisztviselője helyettesíti.

(3) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét

a) az előterjesztésen írásban, vagy

b) a Képviselő-testület és a bizottságok ülésén szóban, vagy

c) a Képviselő-testület és a bizottságok ülését követő 5 napon belül írásban

teszi meg.

(4) A jegyző minden év május 31. napjáig a Képviselő-testület előtt beszámol a Polgármesteri Hivatal előző évi munkájáról.

44. A polgármesteri hivatal

65. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Péceli Polgármesteri Hivatal.

(2) A Képviselő-testület hivatalának székhelye: 2119 Pécel, Kossuth tér 1.

X. Fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

45. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

66. § (1) Képviselő-testület külön törvény szerint, évente határozza meg költségvetését.

(2) A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései alapján kell összeállítani.

(3) A költségvetési rendelettervezetet valamennyi állandó bizottság megtárgyalja.

67. § Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

46. Ellenőrzés

68. § Az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján kötelezően létrehozott pénzügyi bizottság ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat, intézményei és gazdasági társasága teljes gazdálkodására. A feladatokat a Pénzügyi Bizottság látja el.

XI. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

47. Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata

69. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, valamint az azzal összefüggő végrehajtási feladatok ellátásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megkötött együttműködési megállapodás szabályozza.

(2) Az együttműködési megállapodás legfontosabb elemei a következők:

a) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget biztosít a helyiség ingyenes használatával, a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével,

b) a személyi feltételeket a jegyző által kijelölt köztisztviselők biztosítják, az együttműködési megállapodásban, szabályzatokban rögzítve a felelősök konkrét megnevezését,

c) költségvetés előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos együttműködési kötelezettségek,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan az Önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok,

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírások.

(3) Az együttműködési megállapodásban foglalt, az Önkormányzatot terhelő feladatok elvégzésével járó költségek viselését az Önkormányzat költségvetésében biztosítja.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

70. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

1. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat önként vállalt feladatai

1. beruházások,

2. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat,

3. bűnmegelőzés,

4. egyéb oktatást kiegészítő tevékenységek,

5. helyi és helyközi közlekedés támogatása,

6. intézményi felújítások,

7. kitüntetések adományozása,

8. közterület rendjének fenntartása,

9. mezőőri szolgálat,

10. munkáltatói szociális támogatás,

11. nyári gyermektáboroztatás,

12. önkormányzati és városi rendezvények szervezése,

13. önkormányzati támogatás,

14. rövid időtartamú közfoglalkoztatás,

15. szelektív hulladékgyűjtés,

16. települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás kivételével,

17. útépítés.

2. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

1. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos hatáskörök:

1.1. Dönt 2.000.000 Ft értékhatárt el nem érő forgalomképes ingó- és ingatlantárgyak elidegenítéséről, megszerzéséről.

1.2. Dönt 2.000.000 Ft értékhatárt el nem érő, forgalomképes önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon 1 évet meg nem haladó időtartamra bérbe, használatba adásáról.

1.3. Dönt 2.000.000 Ft értékhatárig az Önkormányzat tulajdonában álló tagsági jogot megtestesítő értékpapírok eladásáról.

1.4. Dönt közigazgatási, peres vagy nemperes eljárások megindításáról.

1.5. Kialakítja a Képviselő-testület által nem szövegszerűen elfogadott szerződéseket a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló felhatalmazása alapján, és aláírja azokat.

1.6. Jognyilatkozatot tesz az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából polgári jogi szerződések felbontására, megszüntetésére és igényérvényesítésre.

1.7. Dönt a 2.000.000 Ft értékhatárt el nem érő telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezés miatt szükségessé váló adásvételi- és csereszerződések megkötéséről.

1.8. Dönt településrendezési tervben közút vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzéséről.

1.9. Dönt közművezeték elhelyezése céljára vezetékjog, szolgalmi jog vagy közérdekű használati jog alapításáról, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv előírásainak figyelembe vételével.

1.10. Eltérő rendelkezések hiányában gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzati törzsvagyont illetően 1 évet meg nem haladó bérbeadás vagy használatba adás esetén.

1.11. Dönt 500.000 Ft értékhatárig polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedése, mérséklése, az 1 évet meg nem haladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére, és az ehhez kapcsolódó kamat, és költség címen fennálló követelések elengedéséről.

1.12. Dönt 2.000.000 Ft értékhatárig jelzálogjog, vagy ranghely feletti rendelkezésről – amennyiben az nem veszélyezteti az önkormányzati követelés teljesülését - az önkormányzati követelés időpontjában még fennálló összeg figyelembe vételével.

1.13. Aláírja, módosítja – a jegyző ellenjegyzésével - a társasház alapító okiratot.

1.14. Képviseli a tulajdonost a társasházakban az önkormányzati tulajdon vonatkozásában. Jognyilatkozatot tesz a társasház fenntartásával, üzemeltetésével, a közös költség és a felújítási alap összegének megállapításával kapcsolatban.

1.15. Gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatásköröket.

1.16. Tulajdonosi hozzájárulást ad az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken felszíni építmények, közművek és az ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez.

1.17. Tulajdonosi hozzájárulást ad az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken és egyéb ingatlanokon hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna, egyéb hírközlőeszköz, valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, továbbá bővítésével, áthelyezésével kapcsolatban.

1. 18. Gyakorolja az ingatlanokkal kapcsolatos elővásárlási jogokat nettó 10 millió Ft összeghatárig.

2. A település rendjével kapcsolatos hatáskörök:

2.1. Dönt a közterület használatáról a település rendjéről szóló 14/2008. (VI.05.) számú rendelet IV. Fejezetében meghatározott esetekben és módon.

2.2. Dönt közérdekű felajánlás elfogadásáról vagy szerződésben bármely személy megbízásáról – a Városfejlesztési Bizottság előzetes véleményének kikérése mellett - az önkormányzat tulajdonába vagy kezelésébe tartozó külterületi földutak karbantartására, takarítására.

3. Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos hatáskörök:

3.1. Dönt önkormányzati lakások bérbeadásáról és a bérleti jogviszony felmondásáról az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 11/2007. (VI. 8.) számú rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában, és (3) bekezdésében foglalt kivételekkel.

3.2. Dönt a 11/2007. (VI.08.) számú rendeletben korlátozással nem érintett, üresen álló vagy várhatóan megüresedő lakások szociális feltételekkel, költségelven és piaci feltételekkel történő bérbeadásáról. Szociális feltételekkel meghirdetett lakásokra beérkezett pályázatok esetén a beérkezett pályázatokat a Szociális Bizottsággal előzetesen egyeztetett szempontok szerint értékeli.

3.3. Dönt önkormányzati tulajdonban álló lakás szolgálati jelleggel történő bérbeadásáról.

3.4. Dönt nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával – így különösen a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, a bérleti jog megszűnésekor a helyiség visszaadásával – valamint bérbeadói hozzájárulás megadásával kapcsolatosan a 75 m2-ig terjedő alapterületű helyiségek tekintetében.

3.5. Dönt a Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérése mellett nem lakás céljára szolgálaló helyiségek bérbeadására kiírt pályázati eljárásban – versenytárgyalás útján lefolytatott pályázat kivételével - a beérkezett pályázatok elbírálásáról.

3.6. Dönt a 15.000.000 Ft/ingatlan értékhatár alatti önkormányzati lakások elidegenítéséről.

3.7. Dönt a - Városfejlesztési Bizottság véleményének birtokában – a 15.000.000 Ft/ingatlan értékhatár alatti önkormányzati nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről.

4. Vásárokkal kapcsolatos hatáskörök:

4.1. Meghatározza alkalmanként az Önkormányzat által rendezett ünnepi vásár helyét.

4.2. Dönt tartós helyhasználatról a vásárokról és a piacokról szóló 18/2011. (VII. 8.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

5. Szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök:

Dönt I. fokon a Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 8/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletében szabályozott

a) települési támogatásról és a rendkívüli települési támogatásról,

b) a köztemetésről,

c) a települési támogatásokkal összefüggő

ca) egyedi méltányosság gyakorlásáról,

cb) a jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a visszafizetés részletekben történő teljesítésének engedélyezéséről, a részbeni vagy teljes elengedéséről

d) a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapszolgáltatások tekintetében a fizetendő térítési díj megállapításáról.

6. Beszerzésekkel, közbeszerzésekkel kapcsolatos hatáskörök:

Dönt az Önkormányzat beszerzéseiről, közbeszerzéseiről - értékhatártól függetlenül - a Pécel Város Önkormányzata közbeszerzési szabályzata, valamint beszerzési szabályzata rendelkezéseinek betartásával.

7. Költségvetéssel kapcsolatos hatáskörök:

7.1. Dönt a Pécel Város Önkormányzata éves költségvetési rendelete bevételi és kiadási előirányzatainak módosításáról, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok átcsoportosításáról önkormányzati költségvetés esetén 10.000.000 forint értékhatárig a rendeletben meghatározott szabályok figyelembe vételével.

7.2. Egyetértési jogot gyakorol az Önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervek vezetőinek a költségvetési szerv éves költségvetésén belüli 1.000.000 forintig terjedő bevételi és kiadási előirányzatainak módosításáról, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok átcsoportosításáról szóló döntése vonatkozásában.

8. Közneveléssel kapcsolatos hatáskörök:

A Pécel Város Óvodái és Bölcsődéje óvodai intézményegységeivel összefüggő, a tavaszi, az őszi és a téli iskolai szünetek időtartamához igazodó nyitvatartási renddel kapcsolatos döntések meghozatala az intézményvezető írásbeli kérelmének benyújtását követően.

9.³ Munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos hatáskörök:

Gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzatnál munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók tekintetében.

10.⁴ Településfejlesztési és településrendezési dokumentumok véleményezésével kapcsolatos hatáskörök:

Véleményezi a közvetlenül szomszédos települési önkormányzatok által megküldött településfejlesztési és településrendezési dokumentumokat. Nyilatkozik, hogy részt kíván-e venni Pécel Város Önkormányzata az adott szomszédos települési önkormányzat településrendezési eszközeinek egyeztetési eljárásában.

3. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át bizottságaira:

1. Kulturális Bizottság:

1.1. Dönt zászló-, címer- és településnév használattal kapcsolatban.

1.2. Az Önkormányzat irányítása alatt működő intézményekkel kapcsolatban:

1.2.1. Dönt az Önkormányzat irányítása alatt működő óvodába és bölcsődébe történő jelentkezések rendjéről.

1.2.2. Dönt az Önkormányzat irányítása alatt működő óvoda nyári nyitva tartásáról,

1.2.3. Dönt az Önkormányzat irányítása alatt működő köznevelési, közművelődési és könyvtári intézmények szervezeti és működési szabályzata, beszámolója elfogadásáról.

1.2.4.⁵ Dönt a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet 4. § (6) bekezdése szerinti továbbképzési terv, valamint a felülvizsgált továbbképzési terv módosításának jóváhagyásáról.

1.3. Dönt a Péceli Települési Értéktár Bizottság félévenkénti beszámolójának elfogadásáról.

2. Kulturális Bizottság a Szociális Bizottsággal együtt:

Dönt a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázatra beérkezett pályázatok elbírálásáról a támogatások odaítéléséről.

3. Pénzügyi Bizottság:

Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatban:

Dönt részletre történt lakásértékesítéskor, vételár hátralék keletkezése esetén – külön rendeletben meghatározott feltételek esetén - a vételár hátralék törlesztésének felfüggesztéséről és a felfüggesztés időtartamáról.

4. Szociális Bizottság:

4.1. Dönt az Önkormányzat irányítása alatt működő bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről.

4.2. Dönt az Önkormányzat irányítása alatt működő szociális intézmény szervezeti és működési szabályzata, beszámolója elfogadásáról.

4.3.⁶ Dönt a a területi és iskolai védőnők munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról.

5. Városfejlesztési Bizottság:

Lakások, helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatban:

Dönt önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és a bérleti szerződés felmondásáról a 75 m2-t meghaladó alapterületű helyiségek tekintetében.

4. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a jegyzőre:

Dönt a közösségi együttélés alapvető szabályát megsértő személlyel szemben kiszabandó közigazgatási bírságról.

5. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez⁷

ELŐLAP

Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete előterjesztéseihez

6. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Kulturális Bizottság feladat- és hatáskörei:

1. Véleményezi a köznevelési intézmények létesítésére, átszervezésére, szerkezetátalakítására, megszüntetésére irányuló javaslatokat.

2. Véleményezi az Önkormányzat irányítása alatt működő köznevelési intézmény szakmai működését érintő döntéseire irányuló előterjesztéseket, köztük az óvodák helyi nevelési programját, és az azok megvalósításához szükséges feltételek biztosítására vonatkozó javaslatokat is, amennyiben az a fenntartó hatáskörébe tartozik.

3. Az Önkormányzat irányítása alatt működő köznevelési, közművelődési és könyvtári intézmények vezetői megbízatásának lejárta előtt kezdeményezi az intézményvezetői pályázatok kiírását.

4. Véleményt nyilvánít az Önkormányzat irányítása alatt működő köznevelési, közművelődési és könyvtári intézmények magasabb vezetői pályázatairól.

5. Ellenőrzi az óvodák felvételi ügyeit.

6. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat irányítása alatt működő köznevelési intézmény működését, a gyermekjog érvényesülését, szükség esetén javaslattal él a polgármester vagy a Képviselő-testület felé.

7. Ellenőrzi az Önkormányzat irányítása alatt működő köznevelési intézmény törvényes működését.

8.Ellenőrzi az Önkormányzat irányítása alatt működő köznevelési intézmény házirendjének, és belső szabályzatainak elfogadására előírt eljárási rendelkezések betartását.

9. Javaslatot tesz a péceli pedagógusnapi ünnepség megrendezésére, a pedagógus kitüntetések felterjesztésére.

10. Kapcsolatot tart az egyházakkal és a városban működő társadalmi szervezetekkel.

11.Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretein belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére.

12. Figyelemmel kíséri a város kulturális, művelődési, szellemi életét, kezdeményezéseivel elősegíti annak gazdagítását, javaslatot tesz városi ünnepségek megrendezésére.

13. Javaslatot tesz a nyári táborozások támogatására biztosított költségvetési előirányzat felhasználására.

14. Kidolgozza az Önkormányzat hosszú távú kulturális és ifjúsági koncepcióját.

15. Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására.

16. Véleményt nyilvánít vagy javaslatot tesz városi ünnepségek, kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére.

17. Véleményezi az Önkormányzat által rendezendő képző- és iparművészeti, helytörténeti kiállítások tervét.

18. Támogatja a művelődéssel és tájékoztatással kapcsolatos programok megvalósítását.

19. Javaslatot tesz önkormányzati kiadványok megjelentetésére.

20. Véleményezi vagy javaslatot tesz kulturális közalapítványok kuratóriumi tagjainak személyére.

21. Véleményezi a könyvtár, a közművelődési intézmény létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére irányuló javaslatokat.

22. Figyelemmel kíséri a város kulturális, művelődési, szellemi életét, kezdeményezéseivel elősegíti annak gazdagítását.

23. Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretein belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére.

24. Javaslatot tesz vagy véleményezi a város ifjúságának szélesebb körét érintő előterjesztéseket, kezdeményezéseket.

25. Közreműködik a kulturális és ifjúsági célú pályázatok kiírásában és elbírálásában.

26. Kapcsolatot tart a város ifjúsági szervezeteivel.

27. Figyelemmel kíséri a városi fiatalok körében végzett bűnmegelőzési tevékenységet.

28. Ellátja Pécel Város Önkormányzatának a közművelődésről szóló 29/2001. (XI.22.) számú rendeletében foglaltak szerint a bizottság közművelődéssel kapcsolatos feladatait.

29. Véleményt nyilvánít vagy javaslatot tesz az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.

30.Véleményezi vagy javaslatot tesz művészeti alkotás nem önkormányzati épületen történő elhelyezésére.

31. Véleményezi a költségvetési rendeletben elkülönített, helyi civil szervezetek támogatására biztosított, pályázati úton felhasználható előirányzatok felhasználására kiírandó pályázat tervezetét, véleményezi a pályázatra benyújtott pályázatokat.

32. Jóváhagyás előtt véleményezi az Önkormányzat által fenntartott könyvtár szervezeti és működési szabályzatát.

33. Véleményezi az Önkormányzat rendezvénynaptárát.

7. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatáskörei:

1. Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését. Véleményezi az éves, az átmeneti gazdálkodásról továbbá a zárszámadásról szóló rendelettervezeteket, a helyi adókról szóló rendelettervezetet és a költségvetés előirányzatainak módosítására irányuló javaslatokat.

2. Véleményezi és ellenőrzi a költségvetési beszámolókat, az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását, az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását, az Önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységet.

3. Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást, a vagyon felmérését, figyelemmel kíséri a lakás és nem lakás céljára szolgáló önkormányzati bérlemények bevételeit és az azokra fordított kiadásokat.

4. Véleményezi önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, végelszámolását, a társaság működésének fontosabb kérdéseit.

5. Véleményezi és ellenőrzi önkormányzati intézmény alapítását, szervezeti átalakítását, összevonásának és megszűnésének indokoltságát.

6. Véleményezi az Önkormányzat által alapított közalapítvány létesítését, alapító okiratának költségvetési kihatással járó módosítását.

7. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, véleményezi az erre irányuló javaslatokat, ellenőrzi a hitelfelvételt.

8. Ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési intézmények gazdálkodását a belső ellenőrrel együtt, a polgármesterrel együttműködve összeállítja a vizsgálati szempontokat.

9. Pénzügyileg ellenőrzi az önkormányzati karbantartások, fejlesztések, beruházások teljesítésének és pénzügyi rendezésének egyezőségét.

10. Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden általa fontosnak tartott, az Önkormányzat költségvetését érintő pénzügyi kérdésben.

11. Figyelemmel kíséri és értékeli a költségvetési bevételek és kiadások alakulását - különös tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

12. Közreműködik a költségvetés általános irányelveinek kidolgozásában, a költségvetés összeállításában, a pénzmaradványok elosztására vonatkozó döntés előkészítésében.

13. Véleményezi mindazokat az előterjesztéseket, amelyek befolyással vannak a költségvetésre.

14. Ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

15. Az Mötv. 120. § (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben végzett vizsgálatairól készült vizsgálati megállapításait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

16. Figyelemmel kíséri és vizsgálja a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában foglaltak érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, állást foglal a szervezeti és működési szabályzat értelmezésével kapcsolatos vitában.

17. Képviselő és bizottsági tag felkérésére vizsgálja a bizottságok jogszerű működését.

18. Állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén.

19. Véleményezi a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv kiigazításának kérését.

20. Véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, vizsgálja az önkormányzati rendeletek gyakorlati érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására.

21. Véleményezi az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok első számú felelős vezetőinek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket.

22. Véleményezi az önkormányzati alapítású közalapítványok létrehozására működésére vonatkozó javaslatokat, továbbá az Önkormányzatnak alapítványhoz, egyesülethez vagy szövetséghez történő csatlakozására vonatkozó javaslatokat.

23. Véleményezi önkormányzati társulás létrehozására, vagy ahhoz történő csatlakozásra vonatkozó javaslatokat.

24. Ellenőrzi a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásának érvényesülését.

25. Ellenőrzi más képviselő-testületekkel, a testvérvárossal, gazdasági szervezetekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodások jogszerűségét.

26. Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők vonatkozásában az írásban benyújtott etikai vonatkozású bejelentéseket, panaszokat, s ennek megfelelően intézkedést kezdeményez.

27. Vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését.

28. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, a polgármester jutalmazására.

29. Véleményezi a polgármester éves szabadságolási tervét.

30.⁸ Ellátja a képviselők, a polgármester és a Képviselő-testület bizottságai nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

31.⁹ Állást foglal a a képviselők, a polgármester és a Képviselő-testület bizottságai nem képviselő tagjai összeférhetetlenségének, méltatlanságának kérdésében.

32.¹⁰ Ajánlással él a polgármester felé a Pécel Város Díszpolgára, valamint a Pécelért Díj kitüntető címek adományozása tekintetében.

33. Véleményezi a költségvetési rendeletben elkülönített, helyi közérdekű tevékenységek, és szervezetek támogatására biztosított, pályázati úton felhasználható előirányzatok felhasználását, a kiírt pályázatokra benyújtott pályázatokat.

34. Véleményezi az Önkormányzat irányítása alatt működő intézmények, önkormányzati alapítású közalapítványok, gazdasági társaságok alapító okiratait és azok módosítását.

35. Véleményezi a helyi népszavazás elrendelésére irányuló előterjesztést.

36.¹¹ Véleményezi a Pécel Város Önkormányzata által foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezésével, felmentésével kapcsolatos előterjesztéseket.

8. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Szociális Bizottság feladat- és hatáskörei:

1. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek végrehajtását.

2. Figyelemmel kíséri a szociális intézmény szakmai és törvényességi működését, valamint a szociális ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységeket.

3. Figyelemmel kíséri a szociális intézmények tevékenységét.

4.¹²Véleményezi a Péceli Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézmény intézményvezetői állására meghirdetett pályázati kiírást és a beérkezett pályázatokat.

5. Véleményezi a szociális intézmények alapítására, működési rendjük meghatározására, átszervezésére, szerkezetátalakítására tett előterjesztéseket, javaslatokat.

6. Figyelemmel kíséri a város egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, az orvosi ügyeletet, a védőnőket a munka-egészségügyi orvosi ellátást, a szerződött járóbeteg ellátást és a közegészségügy helyzetét.

7.¹³ Ellenőrzi, hogy az egészségügyi alapellátás működéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezése állnak-e, hiányosság esetén kezdeményezi azok megszüntetését.

8.¹⁴ Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer tevékenységének színvonalát, és az ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételeket.

9. Javaslatot tesz a szociális és az egészségügyi ágazat költségvetési előirányzatára, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, a szociális támogatásokra és ellátásokra biztosított előirányzatok időarányos felhasználását.

10. Véleményezi a megüresedő háziorvosi, házi gyermekorvosi, az alapellátást biztosító fogorvosi praxisra kiírt pályázatra benyújtott pályázatokat, vagy véleményezi praxisátadás esetén az előszerződéseket.

11. Kapcsolatot tart a tisztiorvosi szolgálattal és az orvosi kamarával.

12. Szakmailag véleményezi a város egészségügyi ellátásának fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

13. Javaslatot tesz a háziorvosi körzethatárok kialakítására és módosítására.

14. Véleményezi a Képviselő-testület döntése előtt az egészségügy területén dolgozó közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét.

15. Kapcsolatot tart a mozgáskorlátozottak, vakok egyesületeivel, a szociális és egészségügyi ellátásban résztvevő karitatív szervezetekkel, közreműködik a hajléktalanokról, szenvedélybetegekről való gondoskodásban, szociális vagy egészségügyi témájú rendezvényeket szervez.

16. Javaslatot tesz a város szociális és egészségügyi ellátó rendszerének bővítésére, fejlesztésére.

17.¹⁵ Véleményezi a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.

9. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez¹⁶

A Városfejlesztési Bizottság feladat-és hatáskörei:

1.Véleményt nyilvánít helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek előkészítése során, kezdeményezi meglévő szabályozási tervek szükség szerinti módosítását. Részt vesz a szabályozási tervek döntés előkészítő munkájában, a tervezési folyamat közben képviselő-testületi jóváhagyás előtt véleményezi azokat.

2. Közreműködik a városrendezési programok kidolgozásában, megvalósulásuk figyelemmel kísérésében és elősegítésében.

3. Figyelemmel kíséri a város forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását. Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendjének alakítását.

4. Figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést és -tisztítást, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.

5. Javaslatot tesz karbantartási, fejlesztési munkákra, közműfejlesztésekre, közreműködik azok elkészítésében és kimunkálásában, véleményezi a karbantartásokra, felújításokra, közműfejlesztésekre irányuló kezdeményezéseket.

6. Véleményezi az önkormányzat területén tervezett terület-felhasználásokat, beruházásokat.

7. Javaslatot tesz területfejlesztési kérdésekben és véleményezi az e körbe tartozó kezdeményezéseket.

8. Véleményt nyilvánít településfejlesztési és településüzemeltetési műszaki kérdésekben.

9. Területfejlesztési, kistérségi (regionális) fejlesztésekben képviseli a város és a térség ügyeit a pályázatok elbírálásában és a megvalósítás ellenőrzésében.

10. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében véleményezési jogot gyakorol a hasznosítási céllal és a funkció meghatározásával kapcsolatban, a tervszerű városfejlesztés és várostervezés szempontjaira tekintettel.

11. Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, költségvetési tervezetét, a zárszámadást.

12. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, a törzsvagyon kimutatását.

13. Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket.

14. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésére, működtetésére. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérlet útján hasznosítható vagyontárgyainak bérleti díjaira.

15. Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére.

16. Véleményezi az önkormányzati vagyon elidegenítését, cseréjét, hasznosítását, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét.

17. Véleményt nyilvánít a koncesszióba adás lehetőségéről.

18. Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást, figyelemmel kíséri a lakás és nem lakás céljára szolgáló önkormányzati bérlemények bevételeit és az azokra fordított kiadásokat.

19. Véleményt nyilvánít vagy javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben, figyelemmel kíséri a város külterületén végzett tevékenységeket.

20. Véleményezi a környezet elemeit érintő ügyekben (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, épített és természeti környezet védelme, zajvédelem) tett javaslatokat, előterjesztéseket.

21. Véleményezi az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezést.

22. Figyelemmel kíséri a közterületek rendjét, a közterület károsodásával vagy annak veszélyével járó tevékenység tapasztalása esetén kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

23. Véleményezi a környezetvédelmi vagy mezőgazdasági tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket.

24. Kidolgozza az Önkormányzat hosszú távú sportkoncepcióját.

25. Figyelemmel kíséri a város sportéletét.

26. Javaslatot tesz vagy véleményt nyilvánít a szabadidővel, az óvodai-, a tömeg- és diáksport támogatásával kapcsolatos kérdésekben.

27. Közreműködik a sport célú pályázatok kiírásában és elbírálásában.

28. Kapcsolatot tart a város sportszervezeteivel.

29. Véleményezi a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátása érdekében benyújtott előterjesztéseket.

30. Együttműködik a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának segítésére irányuló civil kezdeményezésekkel.

31. Javaslatot tesz, előkészíti és ellenőrzi a város közbiztonsága érdekében történő intézkedéseket.

32. Véleményezi vagy javaslatot tesz közterület elnevezésére, az elnevezés megváltoztatására, emléktáblák elhelyezésére.

33. Kapcsolatot tart a falugazdásszal.

34. A „Tiszta udvar, rendes ház” elismerő cím adományozására kiírt pályázatra beérkező pályázatokat a pályázattal érintett ingatlanok helyszíni szemléjét követően véleményezi, majd előterjesztés benyújtásával javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az elismerő cím adományozására.

10. melléklet a 13/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat kormányzati funkciói: