Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében és 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 8/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (2) bekezdés a) pontja hatályát veszti.

2. § A Rendelet 4. § (1) bekezdés c) és f) pontjaiban az „illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.

3. § A Rendelet 11. § (6) bekezdése hatályát veszti.

4. § A Rendelet a 11. §-át követően a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

„ 3/A. Rendkívüli települési támogatás "

5. § A Rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg a jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül, egy naptári évben legfeljebb két alkalommal annak a személynek, aki önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud.

(2) Létfenntartást veszélyeztető élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha kérelmező önmaga vagy családja létfenntartásáról nem tud gondoskodni, mert:

a) nagyobb összegű váratlan kiadását önerőből nem tudja kiegyenlíteni vagy

b) a lakhatását biztosító épületben jelentős anyagi kárral együtt járó természeti csapás következett be (különösen: tűzeset, belvíz, felhőszakadás, szélvihar) és a helyreállítással kapcsolatos indokolt költségeket önerőből nem képes biztosítani vagy

c) a nyugdíja vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátása kifizetése a jogosultság megállapításának elbírálása miatt késik vagy

d) az e rendeletben szabályozott települési lakhatási támogatásra nem jogosult, és a fűtési szezonban felmerülő fűtési költségek viselésére nem képes vagy

e) az e rendeletben szabályozott egészségügyi települési támogatásra nem jogosult, de a háziorvos vagy a szakorvos által felírt indokolt gyógyszerköltségeit vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségeit önerőből nem tudja biztosítani vagy

f) a sérelmére elkövetett bűncselekményből jelentős anyagi kára keletkezett és ezzel összefüggésben a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került vagy

g) a kérelmező vagy annak családjában bekövetkezett baleset miatt anyagi kárral együtt járó súlyos egészségügyi károsodás következtében felmerülő többletkiadásokat nem képes önerőből fedezni vagy

h) a családban egyidejűleg született kettő vagy több gyermek fogadásával összefüggésben felmerülő többletkiadások a család létfenntartását veszélyeztetik vagy

i) az e rendelet 17. §-ában szabályozott temetési települési támogatásra nem jogosult, bár a nevére szóló temetési számlával igazoltan a közeli hozzátartozója halála miatt anyagi segítségre szorul, és esetében nem állnak fenn az e rendelet 17. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek.

(3) A (2) bekezdés i) pontjában meghatározott élethelyzet esetében az annak kialakulását követő 30 napon belül lehetséges benyújtani a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó kérelmet.

(4) A rendkívüli települési támogatás összegének meghatározása egyedi elbírással történik, de az nem haladhatja meg a rendkívüli élethelyzetből adódó tényleges költség, kiadás mértékét.

(5) A kérelmező által megjelölt támogatási okok, indokok valódiságát hitelt érdemlően igazolni kell. A támogatási ok alátámasztására kivételesen indokolt esetben a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata is elfogadható, amennyiben az igazolás beszerzése aránytalan nehézséggel, késedelemmel járna, vagy amennyiben a támogatás oka igazolással nem támasztható alá.

(6) A rendkívüli települési támogatás összegének megállapításánál figyelembe kell venni az önkormányzat által már megállapított egyéb ellátások összegét is."

6. § A Rendelet 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat létfenntartási települési támogatás keretében pénzbeli vagy természetbeni támogatást nyújthat a létfenntartást veszélyeztető, súlyos élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére, amennyiben önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és

a) az egy főre számított jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében a 200%-át, valamint

b) ingó- és ingatlanvagyonnal az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeghatárig rendelkezik.

(2) Ugyanazon családnak vagy egyedülálló kérelmezőnek évente két alkalommal adható létfenntartási települési támogatás a létfenntartási gondok vagy a gyermek családban történő gondozása költségeinek enyhítésére. A létfenntartási települési támogatás összegének meghatározása egyedi elbírálással történik, amelynek éves mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladhatja meg.”

7. § A Rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Lakhatási települési támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek

a) a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át és

b) ingó- és ingatlanvagyonnal az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeghatárig rendelkezik és

c) az érintett lakásban a következő jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik:

ca) önkormányzati bérlakás bérlője,

cb) magántulajdonú lakás szerződéssel igazolt bérlője,

cc) magántulajdonú lakás tulajdonosa, résztulajdonosa vagy haszonélvezője,

cd) a Magyar Állam nevében és javára a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt lakásban bérlőként lakik.”

8. § A Rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A lakhatási települési támogatással összefüggő, figyelembe vehető kiadások

a) gáz- vagy villanyáram- vagy víz- vagy csatornahasználat- vagy szemétszállítási díja, vagy

b) lakbér vagy albérleti díj, vagy

c) közös költség."

9. § A Rendelet 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A lakhatási települési támogatási iránti kérelemhez az e rendelet 4. § (1) – (2) bekezdésében részletezett igazolásokon, dokumentumokon túl szükséges benyújtani:

a) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló szerződést (adásvételi, bérleti, használati szerződést), mely a kérelmező vagy házastársa nevére szól,

b) annak a szolgáltatónak a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző havi - amennyiben a kérelem benyújtását megelőző számlán a fizetendő összeg nulla, abban az esetben legfeljebb a benyújtást megelőző 6 hónapnál nem régebbi - teljes számla másolatát, melyre a kérelmező a lakhatási települési támogatást kéri (a számlamásolaton a kérelmezőnek vagy házastársának kell szerepelnie mint fogyasztó),

c) a közös képviselő igazolását, amennyiben a kérelmező a lakhatási települési támogatást a közös költséghez való hozzájáruláshoz kéri,

d) amennyiben a kérelmező a lakhatási települési támogatást feltöltős órával kapcsolatos közüzemi szolgáltatás igénybevételével összefüggésben kéri megállapítani, a kérelemhez csatolni kell az adott közüzemi szolgáltatóval megkötött – a feltöltős órára vonatkozó – szerződés teljes másolatát, a feltöltéssel kapcsolatos legutolsó pénzügyi bizonylatot, amely nem lehet korábbi a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónapnál, valamint a legutolsó - amennyiben a kérelem benyújtását megelőző számlán a fizetendő összeg nulla, abban az esetben legfeljebb a benyújtást megelőző 6 hónapnál nem régebbi - teljes számla másolatát.”

10. § A Rendelet 14. § (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A lakhatási települési támogatás ugyanazon lakás esetében csak egy jogosult részére, ugyanazon időszak esetében csak egy alkalommal állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától."

11. § A Rendelet 14. §-a kiegészül a következő (8a) bekezdéssel:

„(8a) A lakhatási települési támogatás iránti kérelem a fennálló jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőzően legfeljebb két hónappal korábban is benyújtható. Az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.”

12. § A Rendelet 14. §-a kiegészül a következő (9a) bekezdéssel:

„(9a) Amennyiben a lakhatási települési támogatás albérleti díj vagy bérleti díj költségeinek csökkentésére kerül benyújtásra, a jogosultság a bérleti vagy albérleti szerződés hatálya szerinti időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra kerül megállapításra."

13. § A Rendelet 14. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) A lakhatási települési támogatás folyósításának időtartama alatt a jogosult köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani, mely az életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartását, a lakás állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítását jelenti. A lakókörnyezet rendezettségének ellenőrzésére a jegyző jogosult. Az ellenőrzés alkalmával írásbeli feljegyzés készül. A megállapított feltételek teljesítésére a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – a jegyzőnek fel kell szólítania. Amennyiben a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a megállapított lakhatási települési támogatást meg kell szüntetni."

14. § A Rendelet 14. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Amennyiben a lakhatási települési támogatás megszüntetésére az e rendelet 14. § (16) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése miatt kerül sor, ugyanazon lakásra vonatkozóan a lakhatási települési támogatás megszüntetésre vonatkozó döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem állapítható meg lakhatási települési támogatás.”

15. § A Rendelet 14. §-a kiegészül a következő (18) bekezdéssel:

„(18) A lakhatási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be vagy

b) a jogosult azt kéri vagy

c) a jogosult meghalt vagy

d) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi díjhátralék összegének megfizetéséhez nyújtott települési támogatással érintett lakásból a jogosult elköltözött."

16. § A Rendelet 15-16. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„15.§ (1) Az Önkormányzat egészségügyi települési támogatást állapíthat meg azon kérelmező részére, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az egészségügyi települési támogatásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a vagy egyedül élő esetén a 230%-a.

(3) Az egészségügyi települési támogatásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak tekintendő az, akinek az esetében a gyógyszerköltség meghaladja a kérelmező egy főre számított havi jövedelmének 20%-át.

(4) A (2) - (3) bekezdéstől eltérően nem tekinthető szociálisan rászorultnak az, akinek tartásáról más természetes személy vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az erre irányuló szerződés értelmében gondoskodik.

(5) Az egészségügyi települési támogatás iránti kérelemhez az e rendelet 4. § (1) – (2) bekezdésében részletezett igazolásokon, dokumentumokon túl szükséges benyújtani:

a) a háziorvos vagy a szakorvos igazolását arról, hogy a kérelmező állandó gyógykezelés alatt áll, valamint

b) a gyógyszertár igazolását a havi gyógyszerköltség összegéről.

(6) Az egészségügyi települési támogatás évente legfeljebb 4 alkalommal adható, alkalmanként legfeljebb 3 hónapos időtartamra.

(7) Az egészségügyi települési támogatás összege alkalmanként legfeljebb 6.000,- Ft.

16. § (1) Az e rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározottak igazolására a járási hivatalhoz benyújtott közgyógyellátási kérelem elutasítását tartalmazó határozat szükséges.

(2) Az egészségügyi települési támogatás folyósítása a támogatás elrendeléséről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül történik, melyről a Hivatal gondoskodik."

17. § A Rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem rendelhető el köztemetés, ha

a) az elhalt személy életbiztosítással rendelkezett és az eltemettetésre kötelezett személy jogosult a biztosítási összeg felvételére, vagy

b) az eltemettetésre kötelezett személy az elhalt személlyel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, vagy

c) az elhalt személy a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény hatálya alá tartozott."

18. § A Rendelet 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A házi segítségnyújtás térítési díjának megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza."

19. § A Rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítés szolgáltatást az Önkormányzat a Családsegítő útján biztosítja."

20. § A Rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Az Önkormányzat által biztosított gyermekjóléti alapszolgáltatások formái:

1. gyermekjóléti szolgáltatás,

2. gyermekek napközbeni ellátása.”

21. § A Rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására az Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet."

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő második napon hatályát veszti.