Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésben és 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (4) bekezdés b) pontjában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. § (1) bekezdésében, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásól és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában, továbbá az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. § A rendelet célja Pécel Város közigazgatási területén a tiszta, rendezett városkép kialakítása, valamint a közterületek átlátható, rendeltetésszerű használatának biztosítása, a helyi környezet védelme, rendjének és tisztaságának fenntartása, továbbá ezek és a közösségi együttélés alapvető szabályainak betartatása érdekében a szükséges magatartási szabályok, kötelezettségek és tilalmak helyi sajátosságoknak is megfelelő megállapítása.

2. § A rendelet hatálya a Pécel Város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, továbbá tevékenységet folytató személyekre terjed ki.

2. Eljárási szabályok

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályát megsértő személlyel szemben százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott - közterületen bekövetkezett - cselekmény vagy mulasztás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

4. § A közigazgatási bírság kiszabása önkormányzati hatósági ügy, és Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete e hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

3. Értelmező rendelkezések

5. § E rendelet alkalmazása szempontjából

1. avar és kerti hulladék: az ingatlanok területén lévő falomb, kaszálék, nyesedék, fű, gyökérmaradvány, szár, levél, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék);

2. cégtábla: egy vállalkozás vagy a magánszálláshelyek azonosítására szolgáló, jogszabályban rögzített adattartalmú, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó, és ezért a fal síkjában elhelyezhető tábla. Amennyiben a jogszabályban meghatározott adattartalmon túl információkat tartalmaz, úgy a cégtábla reklámhordozónak minősül;

3. fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény;

4. közösségi együttélés alapvető szabályai: azok a közösség érdekében meghatározott magatartási szabályok, amelyek a békés együttélés, a személyek nyugalmát biztosítják;

5. közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás: az a cselekmény vagy mulasztás, amely az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütközik;

6. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott terület;

7. köztisztasági szempontból ingatlan előtti járdának minősül: a köztisztasággal és a település szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terület;

8. nyílt szerkezetű pult vagy állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet;

9. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2-12 négyzetméter alapterületű építmény;

10. reklámhordozónak minősül:

    1. óriás plakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas 8 m² vagy annál nagyobb felületű, közterületről látható építmény;

    2. hirdetőtábla: hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény vagy hirdetővitrin;

    3. hirdetőoszlop: plakátok, hirdetmények elhelyezésére szolgáló építmény;

    4. közterületbe nyíló üzlethomlokzat: a fal síkjából fizikailag bármilyen mértékben kiálló, reklámozás, árubemutatás céljára alkalmas, vízszintes felület;

    5. kirakatszekrény: a fal síkjából fizikailag bármilyen mértékben kiálló, reklámozás, árubemutatás céljára alkalmas, függőleges felület;

    6. védőtető: a fal síkjából a közterület fölé nyúló oldalfal nélküli árnyékolásra, eső elleni védelemre és reklámozásra használt szerkezet;

    7. ernyőszerkezet: a fal síkjából 10 cm-nél nagyobb távolságra kinyúló mobil árnyékolásra, eső elleni védelemre és reklámozásra használt szerkezet;

    8. információs tábla: egységes kialakítású tájékoztató reklámeszköz, amelynek célja a helyi kereskedelmi, szolgáltató és egyéb tevékenységet folytató vállalkozások reklámozása, továbbá önkormányzati közérdekű információk megjelenítése;

    9. autóbusz utasváró pavilon: helyi tömegközlekedési útvonalon rendszeresített, fedett, az utasok várakozására szolgáló építmény;

11. városképet zavaró ingóság: különösen a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben meghatározott hulladékhoz, egyes hulladéktípusokhoz nem tartozó kiselejtezett vagy bontott gép, alkatrész, bontott vagy használaton kívüli, üzemképtelen gépjármű, bontott építőanyag, beltéri használatú bútor, lakberendezési tárgy.

II. Fejezet

A közterületek rendjéről

4. A közterület rendeltetéstől eltérő használatáról

6. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja. A közterület rendeltetésszerű használata más személynek a közterület rendeltetésszerű használatához való jogát nem csorbíthatja. Rendeltetésétől eltérő a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati szerződés megkötése (a továbbiakban: közterület-használati hozzájárulás) szükséges.

(3) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

1. közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető ernyőszerkezet elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben az reklámot tartalmaz,

2. hirdetőtábla, hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a közterületre jogszerűen kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra felszerelt reklám elhelyezését, fennmaradását is,

3. árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató épület, üzlet, pavilon, fülke, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

4. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozó-helyiség létesítéséhez, fennmaradásához,

5. a köztisztasággal kapcsolatos építmény vagy tárgy elhelyezéséhez, fennmaradásához,

6. a közút területén kívül gépjármű-várakozóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

7. szobor, emlékmű, szökőkút, díszkút, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, tájékoztató és figyelmeztető tábla elhelyezéséhez, fennmaradásához,

8. építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer) és építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint konténer, építőanyag és törmelék tárolásához,

9. alkalmi és mozgó árusításhoz,

10. film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát egy óránál hosszabb ideig akadályozza,

11. kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvény, valamint mutatványos tevékenység rendezéséhez vagy folytatásához, valamint az ezekkel kapcsolatos ideiglenes parkolók létesítéséhez,

12. a közterület turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához, és szeszes-ital árusításhoz, ha az helyben fogyasztás céljából kerül árusításra,

13. hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna vagy egyéb hírközlő eszköz, valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítéséhez, fennmaradásához,

14. hangos reklám útján történő reklámozáshoz,

15. választási kampányidőszak alatt, politikai rendezvény közterületen való megtartása esetében.

(4) Nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni:

1. 1. a közművek és távközlő hálózatok berendezéseinek, létesítményeinek hibaelhárítása érdekében végzett munka során a közterület 72 óra időtartamot meg nem haladó igénybevételéhez,

   2. az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezés elhelyezéséhez,

   3. cégtábla esetén,

   4. az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges bármilyen munka, tevékenység végzéséhez,

   5. városi ünnepségekhez.

(5) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

1. tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom célját, az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

2. olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

3. közutak, hidak, felüljárók területén gazdasági reklámtevékenységhez,

4. zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek és távközlő hálózatok berendezéseinek, létesítményeinek javításához vagy létesítéséhez nélkülözhetetlen munkák elvégzését

5. a közút és a járda felületének reklám céljára történő használatához,

6. közterületen nem árusítható termékek árusításához,

7. árusító, kereskedelmi vagy szolgáltató célt szolgáló 30 négyzetméter alapterületet meghaladó zárt szerkezetű építmény, 12 négyzetméter alapterületet meghaladó pavilon, 3 négyzetméter alapterületet meghaladó nyílt szerkezetű pult, állvány létesítéséhez, fennmaradásához, olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, mások egészségét veszélyeztetné vagy a lakosság nyugalmát zavarná vagy a közerkölcsöt sértené,

8. olyan létesítmény és berendezés létesítéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, a szennyvízcsatorna csatlakozás vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés, továbbá a hulladéktárolás nem biztosítható,

9. jármű iparszerű javításához,

10. a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező, üzemképtelen, a közlekedésben részt nem vevő, valamint reklámhordozó céllal elhelyezett jármű közterületen történő tárolásához a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, az üzemképtelenné vált járművet a tulajdonos vagy az üzembentartó saját költségén köteles haladéktalanul elszállíttatni, vagy eltávolítani,

11. helyi közút felett hirdetőtábla, hirdető-berendezés, reklámhordozó és kifeszített transzparens kihelyezéséhez,

12. árusítás céljából a következő közterületeken:

12.1. Baross utca,

12.2. Hősök útja,

12.3. Kórház köz

12.4. Kossuth tér,

12.5. Kovács utca

12.6. Petőfi utca,

12.7. Ráday tér.

(6) A kijelölt árusításra szolgáló hely a Baross utca 5. szám alatti piac területe.

(7) Az (5) bekezdés 12. pont alatti tilalom nem vonatkozik a Pécel Város Önkormányzata által szervezett rendezvényekre.

(8) Hangos reklám kizárólag hétköznapokon 8.00-18.00 óráig, szombaton 10.00-16.00 óráig engedélyezhető. Vasárnap és munkaszüneti napon a hangos reklám tilos.

5. A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése és engedélyezése

7. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.

(2) Építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer) és építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint építőanyag és törmelék tárolásához csak az építési munka időtartamára adható közterület-használati hozzájárulás.

(3) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, szakhatósági – engedélyek beszerzését.

(4) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény létesítése, fennmaradása esetén az építtetőnek, építési munkákkal összefüggő közterület-használat esetén pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást kérelmeznie.

(5) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét, telephelyét), magánszemélyek esetén születési helyét, idejét, anyja nevét,

2. a nem magánszemély kérelmező cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói igazolványának számát,

3. a kérelmező adóigazgatási azonosító számát,

4. alkalmi és mozgó árusítás esetén a kérelmező működési engedélyének számát,

5. a közterület-használat célját és időtartamát,

6. a használni kívánt terület pontos megjelölését, nagyságát, a közterület helyrajzi számát, a használat módjának meghatározását,

7. a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben résztvevő más személyek nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét),

8. mutatványos tevékenység céljára történő közterület-használati hozzájárulás kérelmezése esetén a mutatványos berendezésre érvényes biztonságtechnikai tanúsítvány hiteles másolatát,

9. a használni kívánt közterületre vonatkozó helyszínt ábrázoló vázrajzot.

(6) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány szerint kell benyújtani az (5) bekezdés 7., 8. és 9. pontjaiban felsorolt mellékletek csatolásával.

(7) Ha a kérelmező ügyfél nem személyesen jár el, úgy a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.

8. § (1) A Képviselő-testület a közterület-használati hozzájárulás kiadásával kapcsolatos hatáskörét – bármilyen épület közterületen történő elhelyezésének, valamint a 300 négyzetméter területet meghaladó közterület-használatot, továbbá az 1. melléklet 11. pontjában meghatározott eseteket kivéve - a polgármesterre ruházza át.

(2) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell:

1. a jogosult nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét),

2. a közterület-használat célját és időtartamát, továbbá azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

3. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

4. utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

5. a hozzájárulás hatályának megszűnése vagy a hozzájárulás visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét,

6. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját,

7. a jogosult közterületen folytatandó tevékenységében résztvevő más személyek nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét),

8. a közterület-használat jellegétől függően az egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

9. a közterület-használattal járó járulékos költségek (különösen energiadíj, vízdíj) viselésének és megfizetésének módját,

10. a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztán tartási kötelezettség előírását.

(3) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni.

(4) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott személyek használhatják a közterület-használati hozzájárulásban foglalt feltételek szerint.

9. § (1) A közterület-használati hozzájárulás hatálya megszűnik:

1. a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,

2. a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

3. a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatt történő visszavonással,

4. a hozzájárulásban vagy a közterület-használatra, továbbá az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatt történő rendkívüli visszavonással,

5. abban az esetben, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatálya megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti,

6. a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

7. ha a jogosult bejelenti, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy.

(2) Ha a közterület-használati hozzájárulás hatályát veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

(3) Az engedélyező a jogosult kérelmére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére egy alkalommal legfeljebb 15 napos halasztást adhat.

(4) A közterület-használati hozzájárulás (1) bekezdés 3. és 4. pont szerinti visszavonásáról az engedélyező dönt.

6. A közterület-használati díj és megállapításának rendje

10. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára és a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül, a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint köteles megfizetni.

(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(3) A közterület-használati díjak havi vagy napi díjak. A közterület-használati díjtételeket - a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellegének figyelembe vételével - az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (különösen ponyva, tető) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni. Hirdetőtábla, hirdető-berendezés és reklámhordozó esetén annak (hirdető) felületét kell számításba venni.

(5) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(6) Alkalmi, valamint asztalról, nyílt szerkezetű pultról vagy állványról történő árusítással elfoglalt közterület nagyságát - a fizetendő díj szempontjából - az alkalmi, valamint az asztal, nyílt szerkezetű pult vagy állvány által elfoglalt közterület kétszeresében kell megállapítani, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra. Kézből történő árusítással elfoglalt közterület – a fizetendő díj szempontjából – egységesen 1 négyzetméternek számít.

(7) A közterület használatát biztosító szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a jogosult által már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni.

11. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. a Pécel Üzemeltető Kft. és az önkormányzat által megbízott, önkormányzati munkát, feladatot végző vállalkozók által fenntartott létesítményekért,

2. a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért,

3. a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért,

4. közterületi rendezvényen egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,

5. szobor, emlékmű, szökőkút, díszkút, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, tájékoztató és figyelmeztető tábla elhelyezéséért,

6. a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltóság közterületi létesítményeiért,

7. azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen,

8. ha a közterületet kifejezetten sport- vagy kulturális – az ennek keretében megvalósuló cirkuszi, mutatványos, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, üzleti, valamint reklám célú tevékenység kivételével – rendezvényre vagy jótékony, karitatív tevékenység céljára veszik igénybe,

9. a közterületnek az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokkal, továbbá országos és helyi népszavazással kapcsolatos hirdetések elhelyezésével történő igénybevételéért,

10. a közterületnek az önkormányzat részéről ezzel megbízott szolgáltató által végzett hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, lomtalanítás során történő igénybevételéért.

7. A jogellenes közterület-használat következményei

12. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon vagy azt meghaladó mértékben használ, köteles az engedélyező felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, továbbá a közrend, közbiztonság vagy a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) Aki Pécel közigazgatási területén lévő közterületet rendeltetésétől eltérő módon, önkormányzati rendeletben előírt hozzájárulás nélkül, attól eltérően, vagy azt meghaladó mértékben használja, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

III. Fejezet

A közterület használatának egyéb alapvető szabályai

8. A közterületek tisztán tartásával kapcsolatos szabályok

13. § (1) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztán tartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosságmentesítéséről – a (4) bekezdésben foglaltakat kivéve –, a szilárd burkolatú utak tisztán tartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Pécel Üzemeltető Kft., valamint vállalkozók (a továbbiakban együttesen: Szolgáltató) útján gondoskodik.

(2) A közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó személy feladata.

(3) Közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(4) Az ingatlan birtokosának kötelessége a járda és az úttest közötti zöldterület (kivéve az ott található fás szárú növények), valamint az árok gondozása (különösen a fű nyírása, gyom- és hulladékmentesítés), az ingatlanról közterületre kinyúló faágak, bokrok telekhatár vonaláig és 2,5 méteres magasságig történő visszavágása.

(5) A sarokingatlan vagy a minden oldalról közterülettel határolt ingatlan birtokosa az ingatlannal határos minden járdaszakasz tisztán tartására köteles.

(6) Aki a (2)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

14. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járda, járdaszakasz, lépcső síkosságmentesítése, tisztán tartása az ingatlan birtokosának a kötelessége. A síkosságmentesítéshez környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot (különösen homok, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni tilos. A síkosságmentesítéshez szükséges anyag beszerzéséről, az ingatlan birtokosának kell gondoskodnia. A járda, járdaszakasz, lépcső síkosságmentesítését a kötelezettnek úgy kell elvégeznie, hogy az balesetet ne okozzon.

(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy az sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(3) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

1. gyalogos közlekedési útvonalon,

2. útkereszteződésben,

3. úttorkolatban,

4. a kapubejárat elé, annak szélességében,

5. a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

6. a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon (vízelzáró, víznyelő-akna, csap), és annak közérdekű létesítményein (közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop),

7. gépjármű parkolóban.

(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

9. Csapadékvíz-elvezetés

15. § (1) A csapadékvíz szikkasztó, -elvezető árokba szennyvizet, szennyezett (különösen: olajos, vegyszeres) vizet bevezetni tilos.

(2) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, fáradt olajat, festéket, trágyalevet a közcsatorna víznyelő aknájába vagy a csapadékvíz szikkasztó, -elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

(3) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását.

(4) A település csapadékvíz-elvezető rendszerébe tilos olyan anyagot juttatni, amely a lefolyást akadályozza vagy a csapadékvíz-elvezető rendszert szennyezi.

(5) Magántulajdonban lévő ingatlan területéről szennyvizet, szennyezett vizet közterületre szándékosan kivezetni tilos.

(6) Aki az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

10. Építési-bontási munkálatokkal kapcsolatos közterület-használat

16. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek vagy a tulajdonosnak kell biztosítani a tisztaságot. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(2) Az építési anyagok szétszóródását környezetének szennyeződését védőburkolattal vagy más arra alkalmas eszközzel meg kell akadályozni.

(3) Építési anyagok, eszközök, közterületen való elhelyezéséhez, tárolásához, közterület-használati hozzájárulást kell kérelmezni.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(5) Közterületen bármilyen burkolat felbontása csak az illetékes hatóság engedélyével lehetséges.

(6) Tilos

1. engedély nélkül utat elzárni, az úton, az alatt vagy felett építményt vagy más létesítményt, vagy ezekhez csatlakozást létesíteni,

2. utat engedély nélkül felbontani vagy elfoglalni,

3. az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajtani vagy azt szétszórni,

4. az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettséget megszegni,

5. az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálni.

(7) Aki az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

11. Szabadtéri reklámhordózók elhelyezésének szabályai

17. § (1) Közterületen engedély nélkül hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos a város közigazgatási területén a helyi utak felett átívelő transzparensek kifüggesztése.

(2) A hirdetmény, plakát elhelyezője köteles az aktualitásukat vesztett vagy megrongálódott hirdetményt, plakátot eltávolítani, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legkésőbb a meghirdetett esemény dátumának lejártát követő 3 napon belül. Köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

(3) A hirdetmény, plakát elhelyezője az elhelyező ismeretének hiányában az, akinek az érdekében a hirdetményt, plakátot kihelyezték.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

12. Önkormányzati tulajdonban álló információs tábla, autóbusz utasváró pavilon reklámfelületének hasznosítása

18. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló információs tábla, autóbusz utasváró pavilon reklámfelületének hasznosítására csak nyilvános pályázati eljárás keretében kerülhet sor a Pécel Város Önkormányzat vagyonáról, az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 9/2013.(IV.30.) önkormányzati rendeletben meghatározott eljárási szabályok betartásával.

(2) A pályázat kiírásáról és az elbírálás szempontjairól Képviselő-testület minősített többségű szavazással határoz.

13. Árusítás helyi szabályai

19. § (1) Piactér, vásártér tisztán tartása, az ott keletkezett hulladék elszállítása, téli síkosságmentesítése, valamint a közterülettel összefüggő járdák folyamatos tisztán tartása az üzemeltető kötelessége.

(2) Alkalmi jelleggel árusítás céljára igénybe vett közterület és az azt körülvevő 2,00 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az alkalmi használónak az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyeznie, és azt saját költségén köteles elszállíttatni, valamint köteles annak ürítéséről és tisztán tartásáról is gondoskodni.

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

14. Zöldterületek fenntartása, kezelése

20. § (1) Szolgáltatón kívül más személy közterületen csak engedéllyel telepíthet fás szárú növényeket. A telepítendő fás szárú növény meghatározása szakember véleménye alapján a jegyző feladata.

(2) A közterületen a fás szárú növény telepítéséhez a faanyagot az önkormányzat biztosítja akkor, ha azt egységes fajjal kívánja beültetni. Egyéb esetben a kiültetendő fás szárú növényt a közterülettel határos ingatlan birtokosa szerzi be.

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

21. § (1) A közterületi zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja, mások nyugalmát nem zavaró módon. Az esetleges időbeni korlátozásról önkormányzati tulajdonú zöldterületek esetén a polgármester jogosult rendelkezni.

(2) Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartása szervezett módon történik.

(3) A közterületi zöldterületen tilos:

1. a virágok, növények szedése, csonkítása, a lekaszált fű, vágott lomb, a letört vagy elszáradt gallyak, rőzse, gyökerek, föld és egyéb anyagok eltulajdonítása,

2. a köztárgyak, rongálása,

3. a virágok, és egyéb növények virágzatának és a termésének szedése és eltulajdonítása, a fák és bokrok ágainak letörése, levágása,

4. berendezési tárgyak (különösen padok, játszóeszközök, fitnesz eszközök) elmozdítása, rongálása,

5. zöldterületi berendezések, tárgyak felületének, a fák törzsének hirdetések céljából történő használata,

6. a tűzrakás, tűzgyújtás,

7. a legeltetés.

(4) A (3) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik a közterületi gyomnövényekre.

(5) Közterületen lévő vagy a közhasználat céljára átadott magánterületen lévő, közlekedésre nem szánt területen gépjárművel közlekedni vagy parkolni tilos.

(6) Pécel pihenés célját szolgáló köztereinek területén a tér épített és természeti környezetét, annak elemeit veszélyeztető módon görkorcsolyázni, gördeszkázni, rollerezni vagy kerékpározni tilos.

(7) A közterületen lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait rendeltetésellenesen használni, szándékosan vagy gondatlanul megrongálni, károsítani vagy elpusztítani tilos.

(8) Közterületen járművek parkolását vagy közlekedését akadályozó tárgyakat elhelyezni tilos.

(9) Aki az (1) és (3)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

15. Közterületi térfigyelő rendszer

22. § (1) Pécel Város Önkormányzata a jogellenes magatartások megelőzésére és ezen magatartások kiszűrésére, valamint képi rögzítésére fixen telepített és mobil térfigyelő rendszert üzemeltet.

(2) A térfigyelő rendszer kezelése az azzal készített felvételek rögzítése, másolása, másolat kiadása, a felvételek törlése, felhasználása, továbbítása és az adatok kezelése során a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

IV. Fejezet

A magántulajdonban lévő ingatlanok rendje, tisztán tartása

16. Általános szabályok

23. § (1) A magántulajdonban lévő ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan birtokosa köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlanok birtokosai kötelesek ingatlanukat megművelni, rendben és tisztán tartani.

(3) Magánterületen anyagok, ingóságok tárolásához - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot, ingóságot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen, valamint a tárolás módja megfelel a jogszabályi előírásoknak.

(4) Az ingatlan közterületről is látható részén városképet zavaró ingóságot elhelyezni tilos.

(5) Az ingatlan tulajdonosa a földrajzi nevek megállapításának és az ingatlanok házszámozásának rendjéről szóló 11/2010. (IV. 1.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni a házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, cseréjéről, megrongálódása esetén pótlásáról.

(6) Aki a birtokában lévő ingatlan vonatkozásában az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(7) Aki a tulajdonában lévő ingatlan vonatkozásában a (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

17. Fák és cserjék telepítésének szabályai

24. § (1) A saját tulajdonú, használatú ingatlanokon telekhatárnál növényzet csak úgy telepíthető, hogy az a szomszédos épületek, építmények és kerítések karbantartását ne akadályozza, állagát ne rongálja, ágai a telekhatáron ne nyúljanak, hajoljanak át.

(2) Az ingatlan birtokosa köteles gondoskodni a fák, bokrok telekhatáron áthajló, átnyúló ágainak telekhatár vonaláig történő levágásáról.

(3) A biztonságos közlekedés érdekében az ingatlan birtokosa köteles a birtokában lévő fás szárú növények gondozásáról, így különösen annak vágásáról gondoskodni.

(4) Az útkereszteződésnél a biztonságos közlekedés érdekében az ingatlan birtokosa köteles a birtokában lévő ingatlanon az úttesten közlekedő számára a keresztező út forgalmára megfelelő belátást biztosító zöldterületet (belátási háromszög) kialakítani és fenntartani.

(5) Az ingatlan birtokosának az ingatlanon belül lévő fák kivágását nem kell bejelentenie az önkormányzatnak.

(6) Aki a birtokában lévő ingatlan vonatkozásában az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

18. Komposztálás

25. § (1) Az ingatlan birtokosa a szerves kerti, háztartási zöld hulladékot (különösen fű, levél, gally, konyhai zöld hulladék) az ingatlanán elsősorban komposztálással hasznosíthatja.

(2) A komposztáló alapterülete nem lehet nagyobb, mint 4 m².

(3) A komposztálót az ingatlan zöldfelületén lehet elhelyezni a telekhatártól számított legalább 2 méterre.

(4) Nem lehet komposztálni egyéb háztartási szerves hulladékot (állati eredetű hulladékot, állati eredetű ételmaradékot, trágyát), vegyi anyagokat.

(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

19. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó szabályok

26. § (1) Az avart és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett további hasznosításra nem kerülő kerti hulladékot elsősorban komposztálással kell hasznosítani, amennyiben ez nem megoldható, kizárólag 400 m²-nél nagyobb alapterületű belterületi ingatlanon, csak jól kialakított (téglával, kővel körül határolt) tűzrakó helyen és telken szabad elégetni a tűzvédelmi szabályok betartásával úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) 400 m²-nél kisebb alapterületű belterületi ingatlanon az avar és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett kerti hulladék szabadtéri égetése tilos.

(3) Avar és kerti hulladék nem égethető tűzgyújtási tilalom időtartama alatt.

(4) Avart és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett kerti hulladékot március 1-től május 15-ig (tavaszi időszak) és október 1-től november 30-ig (őszi időszak) lehet elégetni a közvetlenül érintett szomszédos telkek tulajdonosainak előzetes tájékoztatása mellett.

(5) Tilos az avar és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett kerti hulladék égetése vasárnap és ünnepnapokon, valamint a sportcélú, nevelési- oktatási, gyermekvédelmi intézmények nyitvatartási időszakában, továbbá a városi ünnepségek ideje alatt.

(6) Az égetendő, a belterületi ingatlanok használata során keletkezett kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális és ipari eredetű hulladékot (különösen PVC, veszélyes hulladék, gumi, olajos rongy). Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadék nem alkalmazható.

(7) Aki az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

V. Fejezet

Szeszesital-fogyasztás tilalma és a közösségi együttélés egyéb alapvető szabályai

20. Közterületi szeszesital-fogyasztás

27. § (1) Pécel közterületein szeszes-italt fogyasztani tilos.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített tilalom nem vonatkozik a vendéglátó egységhez kapcsolódó, érvényes közterület-használati hozzájárulással elfoglalt közterületre, valamint az érvényes közterület-használati hozzájárulással megtartott alkalmi rendezvényekre.

21. A közösségi együttélés egyéb alapvető szabályai

28. § Aki az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 2/2013. (II. 6.) önkormányzati rendeletben meghatározott nyitvatartási rendet nem tartja be, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

29. § Aki Pécel Város Önkormányzatának tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatához kapcsolódó egyes feltételek meghatározásáról szóló 15/2015. (III. 31.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

30. § Aki a temetőről és a temetkezésről szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdésében meghatározott előírásokat nem tartja be, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

31. § Aki a Pécel nevet, Pécel címerét, lobogóját, zászlaját jogosulatlanul, engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vagy a közösséget sértő módon használja, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

32. § (1) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a Képviselő-testület a Temető utca végén található záportározó területét jelöli ki. Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb a kijelölt területet ne hagyhassa el.

(2) Tilos

1. ebet úgy tartani, hogy az a tartásául szolgáló ingatlan területéről a közterületre kijuthasson vagy kiharaphasson,

2. ebet úgy tartani, hogy az a tartásául szolgáló ingatlan területéről más tulajdonában lévő magánterületre átjuthasson vagy átharaphasson,

3. közterületen ebet póráz nélkül szabadon engedni vagy sétáltatni,

4. a közterületen lévő, gondozott virágágyások területére ebet bevinni vagy beengedni.

(3) Aki (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

33. § Aki mások nyugalmának megzavarására alkalmas, zajjal együtt járó - különösen kertgondozási, szerelési, építési vagy bontási - tevékenységet végez

a) este 20 óra és másnap reggel 8 óra között,

b) vasárnap és az ünnepnapokon,

az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, kivéve, ha a tevékenység tiltott időtartamokban történő folytatásához hatósági engedéllyel vagy közútkezelői hozzájárulással rendelkezik.

34. § Aki vendéglátó-ipari egység, üzlet, szórakozóhely vendégterében, kerthelyiségében, teraszán nem gondoskodik arról, hogy a rendezvény a szomszédos ingatlanokon élők nyugalmát, pihenését ne zavarja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

35. § Aki a települési szilárd hulladék elszállításával megbízott közszolgáltató által szervezett lomtalanítás idején az elszállításra kikészített lomot válogatja vagy birtokba veszi, továbbá az is, aki a lomot nem a lomtalanításról szóló hirdetményekben közzétett időpontban és helyszínre helyezi ki, továbbá az, aki a hirdetményekben ki nem készíthető hulladéknak minősített dolgokat készít ki, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

VI. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

36. § (1) E rendelet 2016. november 2. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a a település rendjéről szóló 14/2008. (VI.5.) számú rendelet, valamint a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a közterületen történő szeszesital-fogyasztás tilalmáról szóló 2/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.