Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed Pécel Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) és valamennyi, az Önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervre.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat és valamennyi, az Önkormányzat irányítása alatt működő költságvetési szerv által nyilvántartott követelésre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a közhatalmi bevételekkel kapcsolatosan behajtandó követelésekre.

3. § (1) Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveket illető követelésekről történő lemondás eseteit a következők szerint határozza meg:

a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül,

b) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,

c) a követelés behajtandó, de a behajtással kapcsolatos becsült (várható) költségek a követelés összegét elérik vagy meghaladják,

d) csődegyezségi megállapodás esetén,

e) bírói egyezség keretében,

f) jogszabály által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az Áht. rendelkezéseivel,

g) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti méltánylást érdemlő körülmény különösen:

a) a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább egy éve nem rendelkezik, vagy

b) a kötelezett egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy

c) olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről való lemondást indokolttá teszi.

(3) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt egyéb ráfordításként kell leírni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.

(4) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt az Önkormányzat és valamennyi, az Önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. A követelés elengedése tárgyában a döntési hatáskör címzettje - egyedi kérelem alapján - az itt megjelölt időponttól eltérő időpontban is határozhat.

4. § (1) Az Önkormányzat és az irányítása alatt működő költségvetési szervek a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelésekről és a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kis összegű követelésekről írásba foglalt – a számviteli politikában előírt dokumentumokkal alátámasztott – megalapozott döntésével mondhat le

a) az Önkormányzat esetében a polgármester,

b) a Péceli Polgármesteri Hivatal esetében a jegyző,

c) az Önkormányzat irányítása alatt működő egyéb költségvetési szervek esetében az intézményvezető javaslata alapján a polgármester.

(2) A 3. § (1) bekezdés c) – g) pontjaiban foglalt esetekben a polgármester előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során kötelesek mérlegelni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, az Önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervvel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait.

(4) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.

(5) A követelésekről történő lemondás elbírálására jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az Önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésének módjában is. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés.

5. § A mindenkori éves központi költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból, az Önkormányzattal vagy az Önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervekkel foglalkoztatási jogviszonyban állókkal szembeni követelésből származnak.

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a Pécel Város Önkormányzat vagyonáról, az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 9/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés i) pontja és 14. §-a.