Szada Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításának szabályairól

Hatályos: 2023. 09. 30

Szada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2020 (IX.4..) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításának szabályairól

Hatályos: 2023. 09. 30

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következő rendeletet alkotja.

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Szada Nagyközség Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra (a továbbiakban: lakás vagy lakások), valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség vagy helyiségek).

2. Tulajdonosi jogok gyakorlása

2. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja az e rendeletben foglaltak szerint. A bérbeadói jogokat átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A hasznosítással kapcsolatos előkészítő feladatokat a jegyző látja el.

(3) A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései irányadók.

3. A lakások és helyiségek típusai

3. § A lakásokat az e rendelet 1. melléklete, a helyiségeket az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. A vagyonhasznosítás formái

4. § (1) A lakások és helyiségek hasznosításának elsődleges formája a bérbeadás, másodlagos formája az elidegenítés.

(2) Az önkormányzati tulajdonú intézmények helyiségeinek hasznosítása az intézményi szervezeti és működési szabályzatában, valamint használati szabályzatában foglalt előírások szerint történik.

5. Bérbeadására vonatkozó szabályok

5. § (1) A lakásokat piaci alapon pályázat útján adhatók bérbe.

(2) A bérbeadás mindig határozott időre, feltétel bekövetkeztéig, vagy határozatlan időre történhet.

(3) A lakások bérletére benyújtott pályázattal az igénylő köteles saját, valamint vele együtt élő vagy együtt költöző személyi adatait, lakcímét közölni. A személyes adatok a bérleti szerződés megkötéséhez használhatók fel, a Lakástörvény szerinti további felhasználáson túl az adatokat kiadni, más célra felhasználni nem lehet.

(4) Előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki:

a) az e rendelettel megállapított bérleti díj legalább ötszörösét kaucióként egy összegben előre megfizeti,

b) a lakás vagy annak egy részének felújítását saját költségére vállalja,

c) önkormányzati intézményben jogviszonyban álló dolgozó.

(5) A beérkezett pályázatokat a jegyző a (4) bekezdésben foglaltak szerint rangsorolva terjeszti a polgármester elé, aki dönt a bérlő kijelöléséről. A bérleti szerződést a pályázat nyertesével az Önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

(6) A lakás elidegenítése a Képviselő-testületé minősített többséget igénylő határozata alapján és csak értékbecslő által megállapított forgalmi értéken történhet.

6. A bérleti szerződés tartalma

6. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek megnevezését és címét,

b) a bérlet jogcímét,

c) a lakás helyrajzi számát, címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek, továbbá a lakáshoz tartozó – lakáson kívüli – helyiségeinek, valamint a közös használatra szolgáló helyiségeknek a felsorolását,

d) a lakás egyéb lényeges adatait, a bérlet lényeges feltételeit,

e) a bérleti jogviszony létrejöttének idejét és időtartamát,

f) a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételt,

g) a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek nevét, személyi adatait,

h) a bérbeadó és a bérlő épülettel, lakással, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel, továbbá a bérlő lakáshasználatával kapcsolatos az e rendeletben részletezett feladatait, jogait és kötelezettségeit ideértve a bérbeadói hozzájáruláshoz kötött bérlői intézkedéseket, továbbá azok e rendelet szerinti tilalmait,

i) a lakbér mértékét, a megváltoztatására vonatkozó szabályokat,

j) a bérbeadó és a bérlő felelősségét, a bérlő kötelezettségszegésének jogkövetkezményeit,

k) a bérbeadói felmondás egyéb lényeges szabályait,

l) a felek egyéb – az e rendelet és a Lakástörvény előírásai alapján létrejött – megállapodásait.

(2) A lakbér megfizetésére a bérbeadó legfeljebb 2 hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető, legfeljebb egy éves időtartamra.

7. A lakás birtokba adása, lakás visszaadása

7. § (1) Bérleti szerződés aláírását követően három munkanapon belül a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a bérlő részére birtokba adni.

(2) Ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, abban az esetben a felmerült költségeit egy összegben vagy bérbeszámítás útján kell megtéríteni.

(3) A lakás bérlő részére történő átadásakor jegyzőkönyvet (a továbbiakban: birtokbaadási jegyzőkönyv) kell felvenni, rögzítve abban a (4) bekezdésben foglaltakat. A birtokbaadási jegyzőkönyvet a bérbeadó és a bérlő írja alá. A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő által a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente a helyszínen ellenőrzi. Az ellenőrzést a jegyző útján a polgármesteri hivatal illetékes ügyintézője végzi.

(4) A birtokbaadási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,

b) a lakás berendezéseinek és tartozékainak leltárát, állapotát, közüzemi órák állását,

c) a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt feladatok rögzítését, és a költségek bérbeadó által vállalt megtérítésének módját és feltételeit,

d) a lakással használatával összefüggő, bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és jogosultságokat, ideértve a kárveszély viselés felelősségét is.

(5) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. A lakás átadásakor, valamint átvételekor (leadásakor) a lakás berendezéséről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés és az annak megszüntetéséről szóló megállapodás kötelező mellékletét képezi.

8. A bérbeadó és a bérlő kötelezettségei

8. § A bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit a Lakástörvény rögzíti.

9. A lakás átalakítása, korszerűsítése

9. § (1) A bérbeadó – a bérlő erre irányuló kérelmére – hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő saját költségére a lakást átalakítsa, korszerűsítse, és annak költségeit, továbbá a költségek bérbeadó által e jogcímen elismert részét bérbeszámítás útján lelakja.

(2) A bérbeadó hozzájárulását csak az általa – a munkálatok jellegétől függően – bekért műszaki leírás és tervdokumentáció ismeretében, és csak akkor adhatja meg, ha a benyújtott tervek a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A hozzájárulás megadásával egyidejűleg felek megállapodást kötnek a költségek bérbeszámítás útján történő megosztásáról. Ennek során a bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra történő alkalmassá tételéhez szükséges mértékű költségek megtérítését vállalhatja.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdés szerinti munkálatokat bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, költségei részleges megtérítésére sem tarthat igényt, és a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot saját költségén történő helyreállítására.

10. Társbérlet tilalma

10. § A lakásokra társbérlet nem létesíthető.

11. Befogadás az önkormányzati lakásba

11. § (1) A bérlő a lakásba hozzátartozóján kívül más személyt csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlőnek a befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmében meg kell jelölnie a befogadni kívánt személlyel fennálló kapcsolatot, a befogadandó kérelem benyújtásakor érvényes lakcímét, valamint a befogadni kívánt személy tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan adatait.

(3) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén az általa befogadott személy elhelyezési igény és kártalanítás nélkül köteles a lakásból harminc napon belül kiköltözni.

12. A lakások lakbére

12. § (1) A lakások havi lakbére 1 000 Ft/m2/hónap.

(2) A lakbér mértékét minden év január 1. napjától a Képviselő-testület felülvizsgálja.

(3) A birtokbaadási jegyzőkönyvben meghatározott berendezési tárgyak használata ingyenes, de javításuk, szükség szerinti cseréjük a bérlő feladata. A lakás elhagyásakor azokat - a természetes elhasználódást figyelembe véve - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a bérbeadónak átadni.

13. A lakáshasználati díj

13. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a használat ellenértékeként a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat fizet.

(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével kétszeresére, újabb kettő hónap elteltével a háromszorosára kell emelni.

14. A kaució

14. § (1) A kaució arra szolgál, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a lakás elhagyásakor fennálló tényleges tartozásoknak (különösen a közüzemi tartozások) és a szükséges karbantartási munkálatoknak fedezetéül szolgáljon.

(2) A lakás bérletére benyújtott pályázattal egyidejűleg a pályázó részéről kettő havi kaució megfizetése szükséges.

(3) A kaucióval a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni, és a fel nem használt összeget a volt bérlőnek vissza kell adni.

15. Lakásbérlet megszűnése

15. § (1) A Lakástörvényben meghatározott megszűnési formákon belül abban az esetben, ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést írásban felmondja, a bérlő által a bérbeadó hozzájárulásával elvégzett korszerűsítés és átalakítás költségeivel a bérbeadó köteles a bérbeadó felé elszámolni.

(2) Az elszámolás után fennmaradó összeget csak a bérlakás visszaadását követően egy összegben kell megfizetni.

(3) A felek köthetnek olyan megállapodást is, hogy ha a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá a bérbeadó teszi, és az ehhez szükséges összeget a kaucióból fedezi, ez esetben kifizetésre csak a két összeg különbözete kerül.

16. A helyiségbérlet szabályai

16. § A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a IV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17. § (1) A helyiségek bérbeadása esetén a licitálási eljárás során induló ár a Képviselő-testület által a helyiségekre vonatkozó határozatában megállapított havi bérleti díj.

(2) A bérleti díj mértékét minden év január 1. napjától a Képviselő-testület felülvizsgálja.

18. § (1)1 A helyiséget bérbe az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével meghirdetett pályázat útján lehet. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, műszaki adatait,

b) a helyiség bérletéért a bérbeadó által megjelölt legalacsonyabb bérleti díjat,

c) a licitlépcsőt, amely 150 Ft/m2,

d) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, határidejét, a kötelezően benyújtandó dokumentumok felsorolását,

e) a pályázat elbírálásának időpontját.

(2) Előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki:

a) élelmiszer vagy mezőgazdasági terméket kíván értékesíteni az általa bérelt helyiségben,

b) helyi székhelyű vállalkozásként működik,

c) a Képviselő-testület határozatában megállapított bérleti díj - üzlethelyiség esetén legalább háromszorosát, árusítóhely esetén legalább ötszörösét - kaucióként egy összegben előre megfizeti.

(3) A pályázati hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján legalább tizenöt napig kell kifüggeszteni vagy közzétenni, továbbá – amennyiben a lapzárta időpontja lehetővé teszi – a helyi lapban meg kell jelentetni.

(4) Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiséget közérdekű célra kívánja az Önkormányzat hasznosítani. Ez esetben a benyújtott igény elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. A határozat minősített többségű szavazatot igényel.

(5)2 Az egy éves időtartamot és a kettő millió forint összegű bérleti díjat meg nem haladó bérleti szerződéseket a polgármester köti meg.

19. § (1) Pályázatot az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság és egyéb szervezet nyújthat be, aki rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel, cégbírósági bejegyzéssel.

(2) Az Önkormányzat nevében a polgármester azzal köt bérleti szerződést, aki a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(3) Az érvényesen pályázók körében - azok részvételével - versenytárgyalást kell lefolytatni, ahol a polgármester által előzetesen meghatározott bérleti díjat a licitálás alsó határának kell tekinteni. Ez alatt a mérték alatt a helyiségbérleti szerződés nem köthető meg.

20. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

1

Módosította a 15/2023.(IX.29.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2023. szeptember 30-tól

2

Beiktatta a 15/2023.(IX.29.) önkormányzatri rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023. szeptember 30-tól

3

Módosította a 15/2023/(IX.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2023. szeptember 30-tól.