Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének eredeti jogalkotói hatáskörét a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése biztosítja. A rendelet megalkotásakor az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f. pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében jár el.

A törvényi felhatalmazást kiegészíti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, a III. fejezetében szabályozottak szerint.

A jegyző a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi CX. törvényben meghatározott pénzügyi-gazdasági feltételek figyelembevételével állította össze Szada Nagyközség Önkormányzat 2025. évi költségvetésről szóló rendeletét.

Az Önkormányzat költségvetésének tervezése során a legfőbb szempont a költségvetési és pénzügyi egyensúly megteremtése, a folyamatos likviditás biztosítása, melyhez alapvető körülmények és szempontok áttekintése és figyelembevétele szükséges. A költségvetés tervezésének és elfogadásának elsődleges célja a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása, a településüzemeltetés, valamint az intézményhálózat zavartalan működésének biztosítása, illetve lehetőségekhez mérten önként vállalt feladatok hatékony ellátása a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül. Prioritás a fenntartható gazdálkodás, a pozitív működési költségvetési egyenleg megteremtése, lehetőséget teremtve arra, hogy beruházásokhoz, fejlesztésekhez, pályázati önerőhöz további forrás kerüljön biztosításra. A rendelet-tervezet megfelelő alapot nyújt a folyamatban lévő projektek, kötelezettségvállalások megvalósításához, melyek jellemzően több éves kihatású ügyletek, valamint a rendelet-tervezet elfogadása a további teleülésfejlesztési lehetőségek megteremtését is megalapozza. A költségvetés tervezése során szintén elsődleges szempont a külső finanszírozás, hitelfelvétel nélküli gazdálkodás, a bevételek beszedési hatékonyságának javítása és új bevételi lehetőségek feltárása.

A költségvetési gazdálkodásnak keretet szab a költségvetési mozgástér. Az szorosan korrelál általánosságban a gazdasági környezettel, makrogazdasági mutatókkal (pl. GDP, ez az iparűzési adóbevételre lehet hatással.). A Magyarország 2025. évi központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) az önkormányzatok finanszírozása, a normatív támogatások, valamint a szolidaritási hozzájárulás tekintetében alapvető befolyásoló tényező. Egyéb, jogszabályváltozások is hatással vannak a költségvetési mozgástérre, ilyen pl. a mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum meghatározása. Ennek figyelembevétele elengedhetetlen.

A 2022. évben kialakult, és a 2024. évben is fennálló geopolitikai helyzet, az addig érvényes nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyok, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatrendszerek átrendeződése nyomán a globális, sok esetben túlzott függőségeket eredményező ellátási láncok széttöredezése, alapvető fontosságú készletek jelentős apadása, akár hiányba torkollása (különös tekintettel az energiahordozókra, építőanyagokra és egyéb alapanyagokra), a kamatkörnyezet változása, a forint árfolyamának csökkenése – ugyan egyelőre mérsékelten – továbbra is fenntartja az inflációs nyomást, tovább terhelve az önkormányzati gazdálkodást a működési és fejlesztési területen egyaránt. Mindez jelentős többletforrás igényt indukálhat, ezért mindenképpen célszerű ezek fedezetére elégséges tartalékot képezni.

További befolyásoló tényező az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, illetőleg Kína és a többi feltörekvő ország gazdaságának alakulása, dinamikája. Mindez első sorban a vezető devizák és azon keresztül a forint árfolyamának alakulására lehet hatással, mely utóbbi ugyancsak komoly inflációs kockázatot jelenthet.

A 2023. évre az önkormányzatok a villamosenergia és gázbeszerzés tekintetében lényegében kikerültek az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosultak köréből, a szabadpiacon történő beszerzés maradt az egyetlen alternatíva, ez jelentős kiadás növekedést eredményezett 2023-ban. 2023. második felére az energiapiac normalizálódott, a szabadpiaci árak mérséklődtek, 2024-re vonatkozóan lényegében megközelítették a 2023. év előtti árszintet. Mindez a 2024. évre igen jelentős kiadás megtakarítást eredményezett. A 2025. évben ez a tendencia tovább folytatódott, az energiaárak – ugyan szerényebb mértékben – tovább estek.

A kormány által jelenleg rövid-közép távra kilátásba helyezett markáns minimálbér emelés keresleti és kínálati oldalról is nyilvánvalóan növelni fogja az inflációt, ezáltal a forint árfolyamának ezzel pár-huzamos csökkenését, leértékelődését. A különféle beszerzések drágulása mellett így az Önkormány-zat személyi kiadási is emelkedhetnek. Mindazonáltal elképzelhető, hogy az inflációs hatás – a várható gazdasági növekedés és az adózói kör bővülése miatti hatás mellett– növelni fogja a helyi iparűzési adó bevételeket. A 2025. évtől kezdődően azonban a szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatok esetében a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétel közötti többletnek (az iparűzési adó növekménynek) a tárgyévi és a tárgyévet megelőző évben teljesített szolidaritási hozzájárulás különbözetével/ növekményével csökkentett összege a Területfejlesztési alap részére az ún. nettó finanszírozás keretében elvonásra kerül.

Az előzőekben részletezett hazai és világgazdasági változások tekintetében megállapítható, hogy ez az átrendeződési folyamat nagy valószínűséggel tartósnak bizonyulhat, a gazdasági, világgazdasági környezet egyre inkább kiszámíthatatlanabbá válik, a folyamatosan jelen lévő, akár növekvő kockázati tényezők jelentősen befolyásolhatják az önkormányzati gazdálkodás mozgásterét a következők szerint.

Egy esetlegesen elhúzódó gazdasági válság és bizonytalanság jellemezte gazdasági környezet az említett inflációs nyomással párosulva optimista forgatókönyv esetén is stagflációhoz, infláció melletti növekedés lassuláshoz, extrém esetben drasztikus gazdasági visszaeséshez, masszív recesszióhoz vezethet világgazdasági szinten mind kínálati, mind keresleti oldalról vezérelve: esetleges alapanyag és energiahordozó hiány következtében visszaeshet a termelői kibocsájtás, emellett a magas infláció miatt csökkenhet a fogyasztói kereslet, a romló befektetői hangulat és pénzügyi lehetőségek miatt visszaeshetnek a beruházások, a válságkezelési terhek miatti költségvetési kiigazítások következtében csökkenhetnek az állami beruházások.

Mindez az önkormányzati gazdálkodási mozgástérre lefordítva: a gazdaság csökkenő teljesítőképessége – ugyan csak késleltetett hatással – negatívan befolyásolhatja a közhatalmi bevételek alakulását, a válságkezeléssel összefüggésben megvalósuló központi költségvetési kiigazítások csökkenthetik a központi költségvetésből érkező transzfereket, különös tekintettel a felhalmozási célú támogatásokra. Ezen potenciális negatív hatások mindenképpen rendkívül óvatos bevételi tervezést igényelnek.

Az előzőek értelmében kiemelkedő szempont az energiafelhasználás csökkentése, racionalizálása, alternatív energiaforrások felhasználása, az azokra való átállás megvalósítása lehetőség szerint. A 2025. évben továbbra is markáns mennyiségi megtakarítást szükséges elérni az energiahordozók tekintetében. A beruházásoknál ugyancsak elsődleges szempont azok energia-hatékonysága, mely fontos priorizáló tényező.

A változó (romló) gazdasági-világgazdasági környezethez, kilátásokhoz való gyors alkalmazkodásra, az esetlegesen jelentkező negatív hatások hatékony kezelésére tartósan be kell rendelkezni. Az önkormányzat pénzügyi helyzete sebezhetőségének csökkentése ugyancsak elsődleges stratégiai prioritás.

Az előzőeket összefoglalva a leghangsúlyosabb szempont „a vállalkozás folytatásának elve”: egy adott pénzügyi év költségvetésének tervezésekor nem csak a kérdéses év pénzügyi egyensúlyát kell megteremteni, figyelemmel kell lenni az azt követő évek gazdálkodásának, mindenkori likviditásának fenntarthatóságára, rövidtávú kitekintésre mindenképpen szükség van.

A települési önkormányzatok bevételeit a működési támogatások, azaz központi költségvetési kapcsolatok, normatív hozzájárulás, szolidaritási hozzájárulás, felhalmozási támogatások, illetve a közhatalmi bevételek, a működési bevételek, a felhalmozási bevételek és előző évi pénzmaradványok jelentik.

A települési önkormányzatok feladatainak ellátásához a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény az eredeti állapot szerint a 2024. évi szinttel megegyező mértékű támogatást biztosít (települési önkormányzatok működésének általános támogatása, egyes köznevelési feladatainak támogatása, egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása, gyermekétkeztetési feladatainak támogatása, kulturális feladatainak támogatása). Tekintettel azonban a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve az ágazati, kötelező jellegű bérfejlesztésekre, kiegészítő támogatások keretében ezen kiadás növekmények egy része kompenzálásra kerül. Az önkormányzatok központi finanszírozása a 2025. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik.

A szolidaritási hozzájárulás elszámolása 2021. január 1-jétől megváltozott: Ezt megelőzően a szolidaritási hozzájárulás egy része az önkormányzatok általános működési támogatásába történő beszámítással, azaz támogatáscsökkentéssel került rendezésre, míg az esetlegesen fennmaradó szolidaritási hozzájárulás rész a nettó finanszírozás keretében került elvonásra (támogatáscsökkentés beszámítás alapját meghaladó rész). A 2021. évtől kezdődően a támogatáscsökkentés/beszámítás intézménye megszűnt, a megváltozott számítási módszer alapján kalkulált szolidaritási hozzájárulás teljes egésze a nettó finanszírozás keretében kerül elvonásra, ugyanakkor a települési önkormányzatok működésének általános támogatása – szintén a nettó finanszírozás keretében – kifizetésre kerül.

Az előző évek tapasztalataihoz hasonlóan megállapítható, hogy tekintettel az önkormányzati támogatásokra és a szolidaritási hozzájárulás mértékére, az önkormányzat nettó pozíciója jelentősen nem fog változni

A normatív támogatások becslésénél az önkormányzati támogatásokra vonatkozó, az ún. 2025. évi megalapozó felmérés keretében történő adatszolgáltatásban (Magyar Államkincstár, ebr42 rendszer) szereplő adatokat, az adatszolgáltatás „Finanszírozási melléklete” került figyelembe vételre.

Eredetileg Magyarország a 2021-től kezdődő európai-uniós pénzügyi ciklusban minden korábbinál több, 51,3 milliárd eurónyi forrással számolhatott, ezen belül a NextGeneration EU elnevezésű új eszközből Magyarországnak 16,7 milliárd euró jutott volna. A NextGeneration forrásai hat éven keresztül, 2026-ig kilenc kiemelt fejlesztési területre összpontosítottak volna. Újabb változás volt, hogy a ciklusban Pest megye különálló régióként szerepelt, így tekintettel Szada Nagyközség földrajzi elhelyezkedésére, a 2022. évtől kezdődően az eredeti várakozások szerint jelentősen több pályázati lehetőséggel lehetett számolni (TOP Plusz pályázatok). Jelenleg ez a kedvező tendencia megtorpanni látszik, a magas adóerő képességgel rendelkező települések (Szada ilyen) a pályázatok elbírálásánál hátrább sorolódnak. Mindezek alapján a 2025. évre vonatkozóan is rendkívül óvatos becslés szükséges.

A 2020. évtől kezdődően a gépjárműadó 100%-a elvonásra került a központi költségvetés által (a megelőző gyakorlattal szemben: a gépjárműadó 60%-a került elvonásra, 40%-a helyben maradt). Ezen gyakorlat a 2021. évben tovább folytatódott, olyannyira, hogy az adó beszedésének feladata is elvonásra került. A 2025. évben a helyzet továbbra is változatlan.

Az iparűzési adó tekintetében a 2020. évtől kezdődően megszűnt az ún. decemberi feltöltési kötelezettség (december 20-ig a vállalkozók kötelesek voltak a tárgyévi várható adókötelezettségük 90%-a mértékéig kiegészíteni a tárgyévben befizetett adóelőlegek összegét). A tárgyévi iparűzési adóbevallás határideje a tárgyévet követő év május 31. napja. Ezen időpontig kell a vállalkozóknak megfizetni a tényleges éves adóösszeg és az év közben teljesített adóelőlegek esetlegesen keletkező pozitív különbözetét. Túlfizetés esetén az így kialakult különbözet az adózók részére visszajár. A 2025. évben e tekintetben nincs változás. A 2021. évre vonatkozóan hatályba lépett az a jogszabályi rendelkezés, mely szerint a kis- és közepes vállalkozások (olyan vállalkozások, melyek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 4 milliárd forintos összeget) mentesülnek a helyi iparűzési adó 50%-ának megfizetése alól, a települési adómérték számukra megfeleződik. Az így keletkező bevétel kiesés teljes összegét a Magyar Államkincstár a nettó finanszírozás keretén belül kompenzálja a 25 ezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települések számára. Így a 2021. évben az önkormányzatnál ilyen jogcímen nem keletkezett bevétel kiesés. 2022-ben ez a mechanizmus tovább folytatódott azzal, hogy az említett kompenzálás a nettó finanszírozás keretein kívül, közvetlenül valósult meg. 2023-ban ez a mechanizmus megszüntetésre került, minden vállalkozó a helyi adórendelet szerinti adómértékkel teljesíti iparűzési adófizetési kötelezettségeit. Az iparűzési adó összege szorosan korrelál a gazdaság teljesítőképességével, a GDP alakulásával, a GDP változás egy év csúszással hat az iparűzési adó összegére. A 2020. év vonatkozásában a COVID 19 világjárványnak a GDP dinamikájára gyakorolt hatását előre csak megbecsülni lehetett, ennek következtében pesszimista prognózisok születtek a 2021. évi iparűzési adó vonatkozásában. A 2020. évre vonatkozó GDP adatok ismeretében megállapítást nyert, hogy a visszaesés országos átlagban végül jóval kisebb lett a várnál. Ez Szada esetében hatványozottan igaz volt, tekintettel arra, hogy a szadai vállalkozók iparszerkezete eltér az országos átlagtól, olyan vállalkozások dominálnak, melyek kibocsájtása nem, hogy nem csökkent, hanem esetenként növekedni is tudott. Mindezek következtében az önkormányzat iparűzési adó bevételei 2021-ben nagyon kedvezően alakultak, ezen adónem bevételi dinamikája 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben tovább javult. A 2025. év tekintetében ennek ellenére továbbra is óvatos becslés szükséges.

2025-től kezdődően új szabályozás lépett hatályba, melynek értelmében a szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatok esetében a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétel közötti többletnek (az iparűzési adó növekménynek) a tárgyévi és a tárgyévet megelőző évben teljesített szolidaritási hozzájárulás különbözetével/ növekményével csökkentett összege a Területfejlesztési alap részére az ún. nettó finanszírozás keretében elvonásra kerül.

Az önkormányzat kiadásait a személyi juttatások és dologi kiadások határozzák meg. A személyi juttatások körében elsősorban a Hivatalnál és a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak juttatásiról kell rendelkezni. Dologi kiadások esetében az intézmények dologi és egyéb folyó kiadásainak tervezése szükséges. Beruházások, felújítások vonatkozásában elsősorban a Képviselő-testület már meghozott határozatai, több éves kihatású kötelezettségvállalások, már megkezdett, áthúzódó beruházások, felújítások forrásigényét biztosítani szükséges. A 2024. évről áthúzódó felhalmozási feladatokat és felújítási célokat elsősorban a tárgyévi előirányzatok és a 2024. évi pénzmaradvány terhére kell biztosítani. A rendelet-tervezetben az előre nem tervezhető feladatok ellátása érdekében, valamint a kieső bevételek fedezetére tartalékot kell biztosítani.

A Magyarország 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában foglaltak szerint a jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési intézmények vezetőivel egyezteti, azt írásban rögzíti.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően, a 157/2024.(XI.27.) KT-határozattal elfogadott költségvetési koncepcióban foglalt irányelvek, a Képviselő-testület korábbi költségvetési kihatású döntései, illetve a 2025. évi költségvetési törvény fő számai alapján készült el Szada Nagyközség Önkormányzata 2025. évi költségvetési tervezete az erről szóló 11/2025. sz. előterjesztésben részletezettek szerint.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendeletének hatályáról rendelkezik.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendeletének gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveiről rendelkezik.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendeletével kapcsolatban a következőket határozza meg:

a) bevételi és a kiadási főösszeget;

b) a költségvetési egyenlegeket;

c) a kiadási főösszegén belül a kiemelt előirányzatokat;

d) az Önkormányzat címrendjét;

e) az önkormányzati szinten összesített bevételeket és kiadásokat;

f) a működési és a felhalmozási egyensúlyt;

g) a költségvetési maradvány felhasználását;

h) a felhalmozási hiány finanszírozását;

i) a köztisztviselői illetményalapot;

j) az illetménykiegészítés százalékát.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendeletével kapcsolatban a végrehajtási határozza meg.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendeletével kapcsolatban a módosításának szabályait határozza meg.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendeletével kapcsolatban a gazdálkodási szabályait határozza meg.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendelet végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatban határozza meg a feladatokat, felelősségeket.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendelet a támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára adott támogatások kapcsán határozza meg a feladatokat, felelősségeket.

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. évi költségvetési rendelet a 2026. évi átmeneti gazdálkodás szabályai kapcsolatban határozza meg a feladatokat, felelősségeket.

A rendelet hatálybalépését és a rendelkezésének szabályait tartalmazza.